Civiltérkép

Szatmár

Szilágy megye városai, községközpontjai és a hozzá tartozó települések

Mezőfény

Mezőfény

Mezőfény (románul Foieni; németül Fienen) falu és község Szatmár megyében, nincs hozzá csatolt falu. Határos települések: Csanálos, Nagykároly, Csomaköz. A település neve már az 1332-1337-es pápai jegyzékben szerepel, 1410-ben Feen alakban írták. További névalakok 1410 – 1518 között: Feen, Fentelek, Feeny.

A 20. század elején a gróf Károlyi család volt a település fő birtokosa. Akkor Fényhez tartozott Kigye puszta és Körmeirtvány is – ma már nem lokalizálhatóak.

Földrajzi betájolása

Mezőfény, a Szatmári síkságon fekvő, Nagykárolytól nyugatra található, az Ecsedi-láp mellett fekvő régi település, az Érmezőn, Szatmár megye dél-nyugati részén, a megyeszékhelytől megközelítőleg 40 km távolságra, Nagykárolytól 5 kilométerre. A helységet a Fekete Völgy patak szeli át. Autóval megközelíthető Szatmárnémeti irányából a DN19-es nemzetközi műúton, Nagykároly felé a DJ196B megyei út vezet innen. Csanálossal a 47-es községi út köti össze.

A Kaplon nemzetséghez tartozó Károlyi család birtokai közé tartozott. Károlyi Merhárd telepítette be 1325-1351 között, s valószínűleg ekkor épülhetett első temploma is. Birtokai voltak itt a Károlyi, Vetéssy és Bagossy családoknak. 1411-ben vita támadt a faluért, amikor is igazolást nyert, hogy a Károlyi család sarja alapította, tehát őket illeti. 1419-ben a Károlyi család tagjai új adományt kapnak rá. 1468-ban Fény település már teljes egészében a Károlyiak birtoka volt. Ekkor Károlyi László zálogba adta Endrédi Nagy Ferencnek.

1658-ban a települést a tatárok lerombolták. 1687-1711 között másodízben is lerombolták és lakatlanná vált.

1720-ban gróf Károlyi Sándor Németországból való svábokat telepített ide, itt katolikus templomot építtetett, plébániát alapított. E telepesek Ulm és Würtenberg vidékéről származó kézművesek és mezőgazdászok voltak.

A 20. században fogyatkozott meg a svábok száma, a Szovjetunióba (malenkij robot) több mint 300 mezőfényi lakost hurcoltak el 1945-ben, akik közül sokan soha nem jöttek vissza. A kivándorlás leapasztotta a közösséget, de a kitelepülők nagy része megtartotta házát és gyakran hazalátogat.

Népessége Varga E. Árpád statisztikája szerint:

Év

1880

1890

1900

1910

1920

1930

1941

1956

1966

1977

Összes

1206

1336

1549

1770

1784

1851

1985

2145

2268

2344

Román

20

11

–

–

47

32

23

42

39

55

Magyar

100

143

1363

1748

13

115

1770

2100

2228

2199

Német

1082

1181

185

22

1724

1600

157

3

–

90

Az 1992-es népszámlálás adatai: összlakosság 2053 fő, ebből román 53, magyar 941, német 1057. A 2002-es népszámlálás eredményei: összesen 1883 lakos, ebből román 53, magyar 1045, német 783. De ha nem a nemzetiséget, hanem az anyanyelvet vesszük alapul, akkor 51 román, 1814 magyar és 15 német lakott a faluban.

A 2011-es népszámlálás adatai: összlakosság 1837. Román 70, magyar 1267, német 389. Hat személy nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról.

2011-ben Mezőfény lakóinak vallási megoszlása a következő volt: ortodox 43 (2,34%), római katolikus 1718 (93,52%), református 38 (2,06%), görög katolikus 29 (1,57%), adventista 1, Jehova tanúja 1, más 5 és 2 személy nem nyilatkozott.

A mezőfényi iskolában jelentős felújítás folyik évek óta. Az iskola mellett sportterem is van. A mezőfényi Általános Iskola magyar tannyelvű, előkészítő osztály után következnek az I-VIII. osztályok. Nincs összevont osztály, de a gyermeklétszám nem magas. Minden pedagógus szakképesítéssel rendelkezik és véglegesen kinevezett. Az iskolában 170-en tanulnak. Az iskola mellett óvoda is működik.

Elérhetőség: Mezőfény 79.sz. Telefon: 0261-874608.

Igazgató: Heinrich Tamás.

A falu Kultúrotthona a helyi rendezvények helyszíne, 1994-ben építették, nagy terme 400 férőhelyes. Elérhetőség: Mezőfény 470 sz. Telefon: 0261-874798.

Több együttes működik a faluban: ifjúsági kórus (Gyertyaláng), egyházi kórus (Szivárvány) – mindkettőt éveken át Prógli Éva zenetanárnő vezette. A helyi fúvószenekar minden rendezvényen fellép, vezetője Czier Zsolt. A rendezvények kedvelt színfoltját nyújtja a helyi mazsorett csoport.

Könyvtár is működik a faluban, pontosabban a kultúrház épületében,1960-ban hozták létre. Könyvtáros: Bernáth Mária.

A fiatalokat szolgálja a Bárka közösségi- és hittanterem.

Rendezvények:

A rendezvények szervezői: polgármesteri hivatal, a Fröhlich Sport- és Kulturális Egyesület, olykor a Megyei Tanács is társul.

  • Borverseny (február hónapban), indult 2001
  • Falunap (június), indult 2000
  • Mezőfényi Lovasnap (augusztus vagy szeptember), indult 2000
  • Fúvószenekarok találkozója, indult 2001
  • Mezőfényi kulturális napok (május), társszervezők a Megyei Tanács és a Német Fórum (NDF)
  • Mezőfényi Nyárindító Fesztivál (június)
  • Szüreti bál (szeptember vagy október)

  • A már említett:

    • Katolikus templom (1785) – Mezőfényi Szent Mihály plébánia
    • Római katolikus kápolna (1740)
    • Homokdűne-rezervátum: A település területén található természetvédelmi terület a Fényi Homokdűnesor. A Fényi Erdő védett területtel összefüggő tájegység. Az homokdűnék tölgyesei a Natura 2000 természetvédelmi hálózat részei.
    • Malomipari kiállítás: A régi malom épületében malomipari kiállítás tekinthető meg.
    • Homokbánya.
    • Malomipari kiállítás

    Emlékidézés:

    Az első világháborúban elhunytak számára 1943-ban Márton József plébános által emeltetett márvány-emlékművet 2000-ben felújították. Visszahelyezték az emlékműre a turulmadár-szobrot, ami megcsonkítása előtt díszítette.

    Prógli Éva emléktábla. A helyi születésű kiemelkedő pedagógus, karvezető, a megyeszerte ismert és elismert tanárnő előtti tiszteletként. (Bíró Lajos munkája, 2018)

Itt született: 

Teiszler Pál  (1932 – Pharkirchen, 1988) magyar nyelvész és nyelvjáráskutató, kolozsvári egyetemi tanár.

Prógli Éva ( ? – Mezőfény, 2010) zenetanár, karvezető, énekkar alapító.

Gnandt István (1952 – ) képzőművész, 1988 óta Németországban élő, részt vesz itthoni tárlatokon.

 

A régi templom a 14. században épült. Ezt átvették a protestánsok, majd 1720-ban ismét katolikussá lett. 1748. június 7-én gróf Barkóczy Ferenc egri püspök látogatást tett a szatmári esperesi kerületben, amelynek során meglátogatta a mezőfényi plébániát is. A plébánia egyik legrégibb és legértékesebb írásos emléke az erről a látogatásról szóló jegyzőkönyv, ez megemlíti és méltatja a Szent Mihály tiszteletére épült templomot. A hívek száma már akkor meghaladta a 700-at, az 1777-es látogatás alkalmával (Eszterházy Károly püspök) kifejezetten meghagyta a plébánosnak, győzze meg a kegyurat, hogy új templomot építsen, mivel a régi templom egyrészt összedőléssel fenyegetett, másrészt pedig kicsinek bizonyult.

Az új, mai templom alapkövét 1783. július 2-án tették le gróf Károlyi Antal jelenlétében, és 1785-ben Hartmann Antal szatmár-ugocsai főesperes szentelte fel az új templomot, az előző templomhoz hasonlóan Szent Mihály főangyal tiszteletére. Az 1834. október 15-én a földrengés következtében elferdült a templom tornya, ezt 1838-ban javították ki. A templomot 1900-ban újból felújították. A főoltáron Szent Mihály arkangyalt ábrázoló boltíves festmény látható, amit színes márvány utánzatú oszlopok zárnak közre. A toronyban 3 harang van. A Szent Júdás Tádé öregotthonban minden hónapban egyszer miséz a plébános

A római katolikus kápolna 1740-es.

Szent Mihály plébánia

Elérhetőség: Mezőfény, Fő utca 498. Telefon: 0261-874620.

Plébános: Czier István Csaba.

 

Polgármesteri Hivatal

Elérhetőség: 447135, Mezőfény, Fő utca, 469 szám, Szatmár megye Telefon: 0261 – 874601 / 874798, 0261-874609. Villámposta: contact@consiliullocalfoieni.ro   

Polgármester: Brém László (RMDSZ), villámposta: primar@consiliullocalfoieni.ro

Alpolgármester: Nagy Zoltán (RMDSZ)

Helyi Tanács: RMDSZ 7 tanácsos (Hund István, Menninger Loránt, Menninger Péter, Nagy Mónika, Nagy Zoltán, Pelok Levente, Várkuti Norbert), Német Fórum 4 tanácsos (Czier Zsolt,  Heinrich Mihály, Knecht Csaba, Tempfli Tibor)

Testvértelepülés

  • Magyarországról: Nyírtura.
    • Mezőfényi Szeretetszolgálat – helyi csoport működik.
    • Fröhlich Sport és Kulturális Egyesület

    Alakult:

    Cél: kulturális és sportrendezvények szervezése

    Elérhetőség: Mezőfény

    Vezető: Heinrich Györgyi.

    • Kéz a kézben Egyesület

     

A Fényi Erdő védett területtel összefüggő tájegység, az itteni homokdűnék tölgyesei a jövőben külön védelem alá kerülhetnek, hiszen a Natura 2000 természetvédelmi hálózat részei. Az erdőben Vadászkastély.

Szállás: Erdészeti Hivatal Vadászháza.

Magyarcsaholy

Magyarcsaholy

1330-ban először az oklevelek, Chohal néven említették. 1449-ben meg már Magiarcsaholynak írták.

Földrajzi betájolása:Magyarcsaholy (Cehăluț) falu Romániában. Szatmármegye egyiktelepülése, Oláhcsaholy községközpontja.

Magyarcsaholyról 1348-ban történt először említés, amikor Magyarcsaholyt Csaholyi János birtokaként jegyzik. A falu a Faluhely határrészben terült el.

1476-ban Magyar-, Oláh- és Felső-Oláhcsaholy földesurai a Becskyek voltak.

1477-ben a tasnádi uradalom tartozékaként szerepelt, és hadadi uradalom helységei között sorolták fel. Ekkor Bélteki Drágfi Miklóst iktatták be Csaholy birtokába, majd 1547-ben Magyar-, Oláh- és Közép-Csaholy birtokába Radóczi -Horváth Miklóst, majd Csaholyi Imre leányait Melith Györgyné Annát és Radolchi Horváth Miklósné Katalint.

Ismeretlen okból kifolyólag viszont a falu elpusztult, ami 1713-ban kezdett újratelepülni a falu a régi helyén.

Az első hiteles adat az egyház fennállásáról 1630-ból való, amikor elõször kértek református prédikátort Magyarcsaholy templomába Tarnóczi István személyében.

1766-ban 8 méter magas fatornyot építenek a templom mellé. Két harangnak készül a fatorony.A faharanglábat 1813 április 27-én lebontják, hogy helyébe egy 22 méter magas tornyot építsenek. 1823-ban fejezik be a torony zsindelyezését . 1859-ben javításra kerül a templom és torony zsindelyezése. 1868-ban pedig eltávolítják a toronyról a zsindelyt, kijavítják a tetőszerkezetet, bedeszkázzák a tornyot és bádoggal fedik be, a csúcsán maradó gombot pedig bearanyozzák. A templomtetőn 1871-ben cserélik le a zsindelyt és bádogozzák.

    1850-ben kerül sor a toronyóra beszerelésére. Az óra egészen az 1940-es évekig működött, aztán többször meghibásodott.

    Maga a templom az évek során többször megújult és ki is bővült.

Az egyházközség 1906-ban temploma felújítására készülve segélyért folyamodott a Műemlékek Országos Bizottságához, amely válaszában elutasította a munkálatok támogatását éppen a fenn leírt változtatások miatt.

Az elutasítás miatt a következő felújításra csak 1909-ben került sor.

1926-ban teljes felújításon esik át a templom.

Az 1820-as években hosszan elhúzódó pereskedés folyt az egyház és a nagykárolyi gróf között az egyházi erdő miatt. Ugyanis a Bajosi erdőről szóló adománylevél valahogy a gróf birtokába került és jogát tartotta az egyházi erdőre. Csak hosszas pereskedéssel, többrendbeli tárgyalással, tanúkihallgatással sikerült az egyháznak bizonyítania az erdő feletti tulajdonjogát.

    A kommunizmus bukása után az egyházközség visszakapta az egykor elkobzott iskola épületét is, azonban annak leromlott állapota miatt, egyre kevésbé felelt meg a célnak az épület még a rendszeres javítgatások ellenére is. Végül hosszú évek tervezgetése után, 2012 november 12-én kezdte el a gyülekezet egy gyülekezeti ház megépítését az egykori iskola helyén. A teljes belső munkálatok elkészülése után, 2017. október 8.-án megtörténik az átadási ünnepség.

1919-ig Magyarországhoz tartozott, Szilágy vármegye részeként.

1910-ben 1162 magyar lakosa volt.

1992-ben 869 magyar és román magyar nemzetiségű lakos lakta. A magyarok a lakosság 85%-át alkották.

2011-es adatok szerint pedig, a népessége 603 fő, amiből a magyar lakosság száma 602 főre esik.

Altalanos iskolája van, 1-8 osztályig terjedően. Valamint rendelkezik ovodával is.

A településen kultúrház működik.

Református templom (1725)

Itt született:

Bálintfy Béla tiszteletbeli esperes (1932.12.05-2016.07.23)

Bálintfy Béla 1932. december 5-én született a Szatmár megyei Magyarcsaholyon. Isten Szolgája Márton Áron püspök szentelte pappá 1964. június 29-én. Segédlelkész volt a nagyváradi római katolikus székesegyházban, majd plébános Köröstarjánban, Hegyköztótteleken és Szalacson. 1996-as nyugdíjazását követően a nagyvárad-velencei plébánián kisegítőként szolgált, az utóbbi hónapokban pedig – betegségére való tekintettel – a nagyváradi Szent Márton Öregotthonban ápolták.

Református templom:

1926-ban teljes felújításon esik át a templom. 1995-1996 között ismét teljes felújítás történik, ekkor a tető bádogzatát is lecserélik az északi oldal kivételével. 2003-ban a templom tornyának újra bádogozása történik meg és egyúttal a villámhárító teljes cseréje is. 2009-ben kisebb omlás miatt a tornyon kellett javítást végezni, valamint a tetőszerkezet gerendázata is meg lett erősítve, illetve a gerendázat bizonyos elavult része ki is lett cserélve.

Református lelkipásztor: Nagy Robert András,

Telefon: 0040261822204, 00407876242211Email: gyulekezet@magyarcsaholy.ro

RMDSZ elnők- Katona Péter

Magyarcsaholyon nincs vendéglátó egység. 

http://magyarcsaholy.rohttp://magyarcsaholy.ro/gyultortenet.htmlhttp://www.karolyirefegyhazmegye.ro/magyarcsaholy

Lázári

Lázári

Az első írásos említése 1245-ből való, ekkor „Lazar” néven szerepelt, ami az 1261-es években már „Lazar Birtok”-ra változott. Az Árpád-korban is létező település, a tatárjáráskor elpusztult, igy nevét a falut újra benépesítő Lázár nemestől nyerte 1245-ben. 1332-ben már „Lazaar, Lazar”-nak írták, a nevét.

A nevét a kápolna alapján a kezdetekben „Sancti Lazari”-ként ismerték, majd a Lázári névvel rendelkezett.

Földrajzi betájolása:

Lázári (románul Lazuri) Partium Szatmármegyében, Szatmárnémetitől 7 km-re északra fekszik, a Szatmári-síkságon, a Szamos alsó folyásánál.

Lázári határához tartoznak a Daróczy Horváth, Kanizsai, Lengyel, Luby és Téglaszín tanyák, melyeknek nevei mai napig használatos a mező adott részeinek megnevezésekor.

1341-ben a Lázári perben állt Németi városával, mert Lázár Jánostól el akarnak venni két ekényi földet. Ebben az okiratban két helynevet is megemlíthetönk, az Ér nevű folyót és a Kuczer falut, ami  Lázári és Pete között helyezkedett el, bár már elpusztult.

A XIII. Században a Káta nemzetség Lázári ágának birtoka volt, majd később ezek leszármazottai, a Lázáry, Vasváry, Csarnavoday, Surányi családok birtokolták. Ezt követően több család is birtokot szerzett benne.

A XV. században a Lázári család után rokonuk,egy bizonyos Csarnavoday család örökölte a birokot, amiből 1449-ben Szepessy Péter és Szepessy István is kaptak részt.

1459-ben a Csaholyaiak is szerepelnek, akik zálogba adták részüket a Parlagiaknak.

1493-ban beiktatták a Szepessy családot. Az ezt követő években a Csarnavoday család kihal.Igy Tárkányi László Derecsényi Péter, Ártándi Tamás és Vetési Márton kapták meg a birtokot. 1526-ban Anarcsy Péter szerzett benne részt.

Zapolya János király 1527-ben Lázárit a vele szomszédos Németi városának adományozta. Majd 1593-ban Felsőpulyai Bükk Farkas nevét is megemlítik mint résztulajdonost. Később, 1625-ben Lónyai János birtokolta. Rajta kívül az 1651-1652 években Csalay László, a Kállay lányok és Lónyai Zsigmond is részt kaptak a birtokban. 1696-ban meg a szatmári várhoz tartozott.

A XVII. Század végen, 1684-ben Szatmár megye főispánja Károlyi László is részbirtokos  lett a faluban. Ugyanebben a században a jezsuitáknak is volt telkük Lázáriban, ahol rendházat és kápolnát építettek, de tartozott az a szatmári várhoz is. Később az Eötvös, Nagy, Lengyel családok voltak a legjelentősebb birtokosai.

A XVIII. Században az Eötvös, Nagy, Daróczy, Szerdahelyi és Becsky családok birtokolták a területet. Majd mikor 1800-1850-ben  az Eötvös család kihal, őket követi Nagy Károly, Nagy Elek, Nagy Pál, Nagy András és Daróczy Zsigmond és Csűry Antal.

A XX. század elején Nagy Béla földbirtokos tulajdonában van a legnagyobb földterület, akinek az udvarháza ma is létezik a faluban. Mellette Lengyel Endre és Lengyel Alajos is birtokoltak területet.Nagy Béla kúriájában nagybecsű, igen értékes festmények voltak, melyeknek hollétét a történelem viharos eseményei következtében mai napig homály fedi. Pár évig mint orvosi rendelő szolgált az épület, napjainkra azonban újra lakják az egykori Nagy Béla birtokot, jogtalanul több roma származásu és más család bitorolja.

Népességége, 2666 fő , melyből a magyar lakosság 1945 fő.

Lázári Petőfi Sándor Általános Iskola

Legrégebbi építmény a falu területén egy református templom, mely eredetileg katolikusnak épült a XV. században. A templom gótikus stílusban épült, melyhez a torony csak 1810-ben csatlakozott. 1844-ben egy teljes renoválást követően szinte teljesen átépítették a régi szerkezetet. A katolikus hívek, Hám János segítségével új templomot építettek 1842-ben, melyet Szent László tiszteletére szenteltek fel.

Görögkatolikus templomot a hatóságok kijátszásával, engedély nélkül építették 1986-ban, egy régi épület „felújításának” ürügyén. Szent Mihály és Gábor arkangyalok tiszteltére szentelték fel.

A falu központjában lévő parkban 2001-ben emlékművet avattak, mely az ezeréves államiságot jelképezi, egy turulmadár jelképében.

  • Lázári Szent László plébánia: 1334-ben szerepel a pápai tizedjegyzékben. A templom Hám János és Bíró László püspökök adományából épült, Sckultéty János építész vezetésével. 1842. december 2-án szentelték fel. Az oltárkép 1910-ben készült. 1971-ben állították fel a szembe-oltárt.
  • Görögkatolikus templom
  • Turulmadár emlékmű, mely az államiságot jelképezi

Itt született:

Tomori Szabó Sándor (Lázári, 1802. – Bicske, 1853. január 1.) református lelkész és főiskolai tanár. Lázáriban született, ahol apja Szabó János lelkész volt. 1817-ben lépett be Debrecenben a felsőbb osztályba, ahol nyolcadfél évig volt. 1824 nyarán a bicskei akadémiai rektóriára ment és itt két évet töltött. Tudományos utazása végeztével, a tiszántúli egyházkerületben szenteltette fel magát papságra, ahol 1827-től mint máramarosszigeti tanár, majd 1832 nyarától mint avas-újvárosi lelkész működött. 1833 őszén a kecskeméti főiskola tanszékét foglalta el. Baráti kapcsolatban állt Szilády Károly nyomdásszal, s feltehetőleg Szokolay Hártó János verses várostörténetének kiadását is segítette. Tizennégy évi tanárkodás után 1847-től a kiskunlacházi, majd 1849 májusától a dunapataji, végül 1852 tavaszától a bicskei egyház lelkipásztora lett. A dunamelléki egyházkerület tanácsbíróvá, majd első aljegyzővé választotta. Szatmár, Ugocsa és Máramaros táblabírája is volt.

Katolikus Plébános: Néma Sándor

Református lelkész: Képíró Gyula Jenő

Tel. 2100745-906878,0261 759 214

Email: kepirogyula@gmail.com,lazarirefegyhaz@citromail.hu

Polgármester: Lengyel István
Telefon : +40-742265795; +40-730118771
E-mail: primarlazuri@cjsm.ro, primaria@lazuri.ro

Testvértelepülései: Magyarországon: Balkány, Zajta,

Lengyelországban: Słopnice

  • Szatmármegyei helyi munkatársak.szerk.: Borovszky Samu: Szatmár vármegye, Magyarország vármegyéi és városai sorozat, Budapest: Országos Monografia Társaság (1908)
  • Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XV. század közepéig. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1900–

http://refszatmar.eu/egyhazmegye/cimtar-3/http://econinfo.eu/hu/promotion/lazuri/

Krasznaterebes

Krasznaterebes

Krasznaterebes (románul Terebești) falu és községközpont Szatmár megyében.először Pyskaros néven jelent meg 1332-ben, majd 1428-ban  Pyskaras néven írták le. A község a következő falukból tevődik össze: Krasznaterebes, Alizmajor, Piskárkos és Vadaspuszta.

Névváltozatok: 1215-ben villa Terepes, 1332-ben Pyskaros, 1428-ban Pyskaras, 1851-ig Terebes, 1907-ig Tőketerebes. Nagymajtény filiájából 1789 alapították.

  1. Földrajzi betájolás

A község Szatmárnémetitől 25 km távolságra található, a DJ 108L számú megyei út mentén. Nagykárolytól 22 km-re, a DJ 194-es megyei út mentén lehet megközelíteni. Autóval 10 perc alatt el lehet jutni a szatmári repülőtérre. Szomszédos települések: Nagymajtény, Királydaróc, Erdőd.

1900-as évek elején megjelent adatok szerint, Krasznaterebes az erdődi járásban levő kisközség volt, összesen 170 házzal és 646 lakossal.

A 14. században egyházhelyként volt számon tartva, ennek birtokosa pedig a Piskárosi család volt. 1449-ben a Zsadányi család tagjai is kaptak egy részt belőle. 1457-ben a Vetési család lett Piskáros birtokosa. 1489-ben Csáky Benedek volt a birtokos, viszont a birtok egynegyed részét Drágfi Bertalannak ítélték oda. 1551-ben Drágfi Gáspár özvegyének adták oda, majd az erdődi és a daróczi uradalom része volt, és a szatmári várhoz tartozott. 1660-ban Szodoray Mihály kapott egy részt.

A szatmári béke után gróf Károlyi Sándor volt a birtokos, és a Károlyi család birtoka volt egészen a 19. század közepéig.

1930-ban a községnek 3189 lakosa volt. Ebből 2422 román, 523 magyar és 150 német volt. 1956-ban a 3303 lakosából, 2632 román és 549 magyar és 1 német volt. 1966-ban a 3043 összlakosságból, 2419 román, 497 magyar, németekről pedig nincs adat. 1977-ben a 2508 lakosból, 2079 román, 382 magyar és 9 német volt.

Az 1992-es népszámlálási adatok szerint, az 1748 lakosából, 1408 román, 53 magyar és 150 német nemzetiségű volt. 15 év alatt, a magyarok száma 329-el csökkent. Anyanyelv szerint: 1400 román, 212 magyar és 16 német. A vallási összetétel a következő: 1357 görög keleti, 233 római katolikus, 10 református, 49 görög katolikus és 98 pünkösdista.

2002-ben összesen 1578 lakosa volt. Ebből 1061 román, 101 magyar, 376 roma, 36 német és 4 ukrán. Felekezeti megoszlás: 1255 ortodox, 135 katolikus, 21 református, 120 pünkösdista, 41 görög katolikus, 1 baptista és 5 más. Anyanyelvi megoszlás: 1239 román, 143 magyar, 193 roma és 1 német.

2011-ben a 1750 összlakosságból, 1175 román, 86 magyar, 386 roma, 3 ukrán, 38 német és 61 nem nyilatkozott. Felekezeti megoszlás: 1328 ortodox, 117 katolikus, 33 református, 24 görög katolikus, 173 pünkösdista, 4 muzulmán, 4 jehova, 5 felekezeten kívüli és 61 nem válaszolt. Anyanyelvi megoszlás: 1383 román, 125 magyar, 145 roma, 3 ukrán, 33 német és 60 nem nyilatkozott.

Krasznaterebesi Általános Iskola. Nincs magyar nyelvű oktatás.

Cím: Krasznaterebes, 50. sz. Telefon: 0261-875799, e-mail: scoalaterebesti@yahoo.com

Igazgató: Știop Ramona Rodica.

Kultúrház és községi könyvtár működik.

  • Emlékmű– a településről eldeportált és hadifogságba ejtett személyek emlékére és tiszteletére állították fel 2015-ben. Az emlékmű az áldozatok nevét tartalmazza és a római katolikus templom ellőt található meg.
  • Görögkatolikus templom

Krasznaterebesi Urunk mennybemenetele plébánia (római katolikus)

Anyakönyvei 1818-tól.

Cím: 447320 – Krasznaterebes, Fő utca 157.

A plébániát 1789-ben alapították. A templomot 1834-1838 között építették. 1998-tól Királydaróc látja el.

Titulusa: Urunk mennybemenetele

Ellátja: Baumann István.

Polgármesteri hivatal: Str. Principală, nr. 166, Terebești, 447320, jud. Satu Mare

Telefon: 0261-875850

E-mail: primaria_terebesti@yahoo.com, office@primariaterebesti.ro

Polgármester: Avorniciţi Mariana Nicoleta -PSD

Alpolgármester: Chiorean Tudor Ștefan

Jegyző/titkár:  Cristina Pop.

Helyi tanács: PSD: 5 képviselő, ALDE: 2 képviselő, PNL: 1 képviselő, FDGR: 1 képviselő, UNPR: 1 képviselő, PADR: 1 képviselő. Nincs magyar képviselő.

https://library.hungaricana.hu/hu/view/NEDA_nemzetisegi_Erdely_1930_1992/?pg=221&layout=s&fbclid=IwAR1lFzl6axZk7EaNrOZPIVmxNWGUeqJ0nVJ1DiECtVLpIjsDX4iBWFzD6is&query=Krasznaterebes

http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/index.php?keres=Krasznaterebes&megye=0&x=0&y=0&pg=telepuleslista

https://ghidulprimariilor.ro/list/cityHallDetails/PRIM%C4%82RIA+TEREBE%C5%9ETI/77991#https://primariaterebesti.ro/

https://scoli.didactic.ro/scoala-cu-clasele-iviii-terebestihttp://lexikon.katolikus.hu/K/Krasznaterebes.html

https://www.szatmar.ro/Az_elhurcoltak_elott_tisztelegtek/hirek/72049

Krasznabéltek

Krasznabéltek

Krasznabéltek (románul: Beltiug, németül: Bildegg) Szatmár megyében található. A községhez hat település, Alsóboldád (Bolda), Géres (Ghirișa), Gyöngy (Giungi), Krasznasándorfalu (Șandra), Szakasz (Rătești) és Krasznabéltek tartozik, a központ Krasznabéltek. Történelmi régió szempontjából a Partium részét képezi. A 15. század közepén mezőváros.

Földrajzi betájolás

Szatmárnémetitől déli irányban 35 km-re fekszik a Kraszna-folyó mellett, az E81-es sz. európai műút mentén. Erdődtől délre, a Krasznaköz és a Bükk találkozásánál található. Területe 117,03 km2. A település jellemzően agrár község, hiszen különös jelentőséggel bírnak a több száz hektáron elterülő szőlőültetvények, illetve a borospincék száma.

 

A hagyomány szerint Szent László király 1086-ban, mikor a besenyők ellen vívott csatát, ezen a területen táborozott le. 1216-ban a váradi Regestrum említi Béltek helységbe való Pált, aki perbe fogta Batári helység flandriai lakosait, minthogy testvérét megölték. 1301-ben Bölcsi Czudar Domokos kap rá királyi adományt. 1412-ben Drágh fiai kapták meg az Ónody Czudarok elkobzott birtokait és ezután Bélteki Drágfiakra változtatták nevüket. 1431-ben a Drágfiak perben álltak a Czudarokkal és a Kállayakal, végül 1444-ben az uradalom a Czudar család birtokába került. 1470-ben Mátyás király elkobozta Bélteki Mihály birtokait hűtlenség miatt, és a Drágfiaknak adományozta. A terület a Drágfiak tulajdonát képezte a család kihalásáig, ami 1555-ben következett be. 1556-ban királyi birtok lett. 1592-ben az Erdődy uradalomhoz csatolták, így a szatmári váré lett. 1633-ben Prépostváry Zsigmond királyi adományt kapott a területre a hozzá tartozó tíz helységgel együtt. 1681-ben az országgyűlés a bélteki vár felépítését kívánta, és azt, hogy a rendek Béltek várát végvárnak tekintsék. Béltek vára azonban nem épült fel, de a Prépostváryaknak sáncokkal ellátott várkastélyuk volt itt.

A Rákóczi-szabadságharc után gróf Károlyi Sándoré lett a bélteki uradalom, később pedig gróf Károlyi Antal tulajdonába került, aki a bélteki uradalomra és a mezővárosra egyaránt királyi adományt kapott. A Károlyi család svábokat kívánt telepíteni a községbe, akik nem kívántak más nyelvű és vallású lakossággal keveredni, ezért a településen lakó reformátusokat a szomszédos Dobrára telepítették, majd helyükbe Württembergből hozott svábokat telepítettek. Később a közeli résztelekről származó frankok, akik a környéken meghonosították a szőlőtermesztést, szintén csatlakoztak hozzájuk.

1862-ben nagy tűzvész tombolt a településen, minek következtében pár ház kivételével az egész város és templom is leégett. A templom később gróf Károlyi Alajos révén újjáépült.

Az 1900-as évek első felében a gróf Károlyi család volt a legnagyobb birtokosa.

1945-ben málenkij robotra – erőszakkal kényszermunkára – hurcoltak el a Szovjetunióba 229 személyt, akik közül 23-an meghaltak.

Gazdaság

A településen a szőlőtermesztés több évszázados múltra tekint vissza, erről árulkodnak a borpincék, amelyeket a földbe-dombba vájtak. A település nevéhez fűződő legenda is a borhoz kapcsolódik: Szent László egy megvívott csatát követően hazafelé tartott, amikor megpihent a település határában, s ott katonái egy borral töltött tökkel kínálták. A király viccesen feltette a kérdést, milyen bélű-tök ez?

Bélteket az 1720-as években Bacchus otthonaként emlegetik, 1730-ban erdődi svábokat telepítenek át Béltekre, s szólóterületeket adományoznak nekik – használatra.

A 19. századra jelentős szőlőültetvényeiről lett ismert Béltek, de a községközpont határában található Béltek-fürdőről is, amely gyógyhatású termálvízzel rendelkezett. A településen jelenleg újjáéledőben van a borkultusz, egyre több borversenyt szerveznek és a termálfürdő felújítási tervei is haladnak.

A napjainkban termesztett szőlők fajtájukat illetően nagyon változatosak, hiszen itt megtalálható a rizling, tramini, chardonnay, sauvignon, szürkebarát, cabernet sauvignon, merlot, kékfrankos és pinot noir.

Jelentős borászata a Nachbil borászat, melynek alapító-tulajdonosa Brutler János. Pincéjük már 300 évet tudhat maga mögött, boraik pedig különlegesek és egyediek. 2010-től környezetkímélő technológiát alkalmaznak a szőlőtermesztés terén, ami azt jelenti, hogy nem használnak műtrágyát, gyomirtót, permetezőszereket.

A községben volt ásványvízfürdő, továbbá hitelszövetkezet, gőzmalom, körjegyzőség és postahivatal.

1930-ban a település összlakossága 5792 fő volt (1336 román, 1915 magyar és 2303 német lakossal). Az 1956-os adatok szerint a 5957 főből 1666 ember románnak, 3180 magyar és 1044 németnek vallotta magát. Tíz évre rá, 1966-ban csekély változás tapasztalható az arányokban, hiszen az 5512 főből 1586 lakos román, 2648 magyar és 1271 német. 1977-ben csökkenés figyelhető meg, hiszen az összlakosság 5255 főre esik, melyből 1757 román, 2211 magyar, illetve 1205 német nemzetiségű lakos volt. A csökkenés folytatódik, mivel 1992-re az összlakosság 3683 fő, 1351 román, 1161 magyar és 880 német.

A 2002-es népszámlálási adatok szerint a településnek 3278 lakosa van foglalt magába, melyből 33,37% a magyarok aránya, 33,64% a románoké, 15,07% a németeké és 13,36% a romáké.

A 2011-es népszámlálás szerint a település népessége 3278 fő, román 1234, magyar 1094, roma 438, német 494.

Krasznabéltek főútvonalon fekvő község, buszjárat van naponta Erdődön keresztül Szatmárnémetibe. A Krasznabéltekhez tartozó Géres a főútvonaltól kb. 10 km-re fekszik, és buszjárat köti össze a községközponttal naponta. A krasznabélteki, községközponti, vegyes iskolában nagyon alacsony létszámban: tízegynéhány gyerek elemiben, kb. ugyanennyien tanulnak az általános tagozaton összevont osztályokban. A géresi önálló magyar tannyelvű iskolában a gyereklétszám szintén igen alacsony, kb. 80 fő, ahol a tanulók szintén összevont osztályokban tanulnak. Külön-külön mindkét iskolában veszélyeztetetté vált a magyar tagozat a 2011-es oktatási törvény értelmében – és mára már csak Bélteken van összevont magyar elemi osztály. Nincs magyar óvoda

Krasznabélteki “Viorel Sălăgean” Általános Iskola

Elérhetőség: str. Pietei, nr. 617. Telefon 0261-870033, drótposta: scoalabeltiug@yahoo.com

Igazgató: Badea Aurora

 

Viorel Sălăgean Községi Könyvtár –

Rendezvények:

2013-ban rendezték meg első alkalommal a krasznabélteki Szőlő- és Borfesztivált több helyi és megyei intézmény közreműködésével. A kulturális program keretében meghívottak között találni lehetett néptáncost, fúvószenekart, illetve mazsoretteket. A színpadon pedig három nyelven, románul, magyarul és németül konferálták fel a különböző műsorokat. 2018-ban hatodik alkalommal rendezték meg, augusztus közepén, a hagyományos Borfesztivált, iskolások és néptáncegyüttesek szerepeltek, sztárvendég Dancs Annamari volt.

 

Prépostváry Bálint tumbája. Prépostváryról ismert, hogy 1561-ben Moldvában járt. 1574-ben Kassán volt hadnagy, s részt vett a szikszói győzelemben is. 1575-ben a kállói vár kapitánya volt, s Bekes Gáspárral tartott Báthory ellenében. 1588-ban Miksa főherceggel Lengyelországban járt. /Miksa főherceg: Miksa (1564-1576) magyar uralkodó fia, I. Ferdinánd (1526-1564) unokája volt./ 1589-ben bárói rangot kapott. 1593-ban a vezetésével visszafoglalták a töröktől Somoskő várát. 1594-ben Eger vára kapitánya volt. 1595-ben kassai főkapitány, királyi tanácsos. 1597-ben humnyt el Csengerben (Szatmár megye) és a bélteki templomban temették el.

Római katolikus templom. A jelenlegi templom 1914-re készült el, 1919-ben lett felszentelve. Részben gótikus stílusú templom, azonban megnagyobbításakor neogótikus stíluselemekkel lett kibővítve. A szentély sokszögzáródású, a főoltáron pedig az figyelhető meg, hogy Szent László király Szűz Máriának felajánlja kardját. Továbbá ugyan itt négy szobor is látható, amelyek Szent Istvánt, Szenti Imrét, Asztrik püspököt és Adalbert püspököt ábrázolják. Mellékoltárai között a Szűzanya, Jézus Szíve, illetve a Lourdes-i Szűz Mária oltárok szerepelnek. A középkori szentély jelenleg mellékkápolna és keleti irányba ágazik a Foerk-féle templom közepéből. Az északkeleti sarok tartalmazza az egykori szentségtartó téglából falazott fülkéjét, a déli falon azonban előkerült egy szintén téglából falazott szegmensíves lezárású ülőfülke.

Az ablakok méretükben és kialakításukban nagyjából ugyan olyanok, formájuk pedig igazolja, hogy középkori részleteknek számítanak, hiszen a profilozott bélletek, melyek a rézsűs könyökpárkányokról indulnak, fent csúcsívesen záródnak.

A szélesebb hajóhoz csatlakozik a poligonális záródású szentély, illetve a második szinttől kezdődő nyolcszögletűvé váló torony áll a nyugati homlokzata előtt. A torony a középkorból származik, viszont külseje részben átalakításra került. A templomi orgona két másik orgonából tevődik össze: a régiből és a 70-es évekbeli szász templomból származó orgonából.

A településen több jeles személy is született: dr. Nagy Béla gyógyszerész, Bálintfi Ottó filozófus, egyetemi tanár, Ardai L. Attila kanonok, Urbán János P. Erik ferences szerzetes.

  • Nagy Béla (1885 – Budapest, 1940) gyógyszerész, a budapesti Gyógyszerész Testület elnöke. A Budapesti Tudományegyetemen szerzett gyógyszerészeti oklevelet 1908-ban, majd ugyanitt megszerezte gyógyszerészdoktori oklevelét 1913-ban. Hajdúszoboszlón megvásárolta a Reménység gyógyszertárat, a gyógyszertári munkája mellett rengeteget publikált a gyakorlati gyógyszerészet témaköréből. 1920-tól az óbudai Magyar Korona gyógyszertárat bérelte. 1923-ban megalapította a Certa Laboratóriumot Czukor Lászlóval és Kerpel Vilmossal, később pedig létrehozta a budapesti Gyógyszervizsgáló Laboratóriumot. 1924-1927 közötti időszakban ő volt a Gyógyszerészi Értesítő szerkesztője. 1936-ban megválasztották a Budapesti Gyógyszerész Testület elnökévé. Főbb munkái: a Gyakorlati gyógyszerészet kézikönyve és A p-oxybenzoesav-aesterek konzerváló hatásának felfedezése és alkalmazása a gyógyszerész gyakorlatban.
  • Ardai L. Attila (1941-) nyugalmazott plébános, kanonok. Segédlelkész: 1964. Túrterebes. Plébános: 1966. Nagymadarász, (plébániája megtartása mellett 1970-1985 között az egyházmegyei hivatalban püspöki titkári teendőket végez), 1985. Nagykároly Szentlélek plébánia. 1990. püspökségi irodaigazgató, a Zárda templom lelkésze, szatmári főesperes, a szatmári kerület esperese, székesegyházi kanonok. Reizer Pál püspök halála után (2002. április 18.) április 20-án a tanácsosok testülete egyházmegyei kormányzónak választja. Schönberger Jenő püspök 2003. júl. 1-től általános helynöknek és irodaigazgatónak nevezi ki, 2008 augusztusában nyugdíjba vonul. Fontos munkája: A Szentírás naponta elérhető kincsei I-II. kötet.
  • Bálintfi Ottó (1948-), filozófus, egyetemi oktató. Tanulmányait a szatmári és erdődi líceumban végezte, majd a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen a filozófia karon szerzett oklevelet 1972-ben. A Temesvári Műegyetem filozófiai tanszékén kapott állást, 1990 után a temesvári Nyugati Tudományegyetem tanára. Fiatal egyetemi oktatóként a temesvári Látóhatár Kör eszmei irányítója. Érdeklődésének központjában a filozófiai kritika természete és a filozófiai modellezés áll.

Római katolikus egyház

A műemlék római-katolikus templom egyidős az erdődi várral, mindkettőt Drágffy Bertalan, Erdély későbbi vajdája építtette 1482-ben. 1862-ben nagy tűzvész volt a településen, ekkor 1–2 ház kivételével az egész város és a templom is leégett. A templomot gróf Károlyi Alajos építtette újjá. Az 1910-es években Foerk Ernő tervei alapján felépítették, jelenlegi formáját 1914-ben kapta, a felszentelése csak 1919-ben történt meg, miután a férfiak hazatértek a háborúból, illetve a fogságból. Mind a régi, mind az új templom védőszentje: Szent László. A jelentősebb méretű középkori szentélyt nem bontották le. A régi szentély belsejében a 2011-es falkutatáskor előkerült még néhány további, középkori részlet is.

A templom tornya középkori, de a külsejét részben átalakították. A régi és a 70-es években egy szász templomból származó orgona, amelyet a sepsiszentgyörgyi templomban akartak felállítani, de mivel nem fért be, az akkori plébános dr. Tyukodi Mihály kérésére, Márton Áron püspök a templomnak ajándékozta. A templomban van eltemetve Prépostváry Bálint is, kinek sírfeliratát Szirmay Antal őrizte meg. Prépostváry Bálint tumbájának töredékei a templom főoltárának előlapja és hátlapja

Anyakönyvei 1795-től ismertek.

Krasznabélteki Szent László plébánia

Elérhetőség: str. Principală, nr. 617. Telefon: 0261 870047

Filiái: Gyöngy (Giungi) és Ákos (Acîș)

Plébános: Dr. Ágoston Ferenc, villámposta agostonszallas@gmail.com, mobil: 0740-538896.

Református szórványegyház

Kicsiny gyülekezet. Dobai Zoltán ákosi lelkész jön havonta ide.

Polgármesteri hivatal: str. Principală, nr. 375. Telefon: 0261 870071, honlap: https://www.comunabeltiug.ro/, villámposta: primaria.beltiug@yahoo.com

Polgármester: Bartók Gurzău Ioan

Alpolgármester: Funkenhauser Iosef Edmund

Jegyző: Kovács Jenő.

Helyi tanács: RMDSZ tanécsosok: Balogh László, Czibere Zoltán.

Testvértelepülési kapcsolatok

Krasznabélteknek két magyarországi testvértelepülése van: a Rátka és Nyírbéltek, illetve egy Lengyelországból, Krzyzanowice (német nevén Kreuzenort).

Szatmár megye civil szervezeti jegyzékében (https://listainstitutii.ro/ong-uri-din-satu-mare?act=1&localitate=asc&pag=3) 5 Béltekről civil szervezetet találni, 2 sport, 2 mezőgazdasági, egy pedig alsóboldádi szervezet. Egyik sem képvisel magyar közösségi érdekeket.

 

Krasznabélteken termálfürdő is található, melynek vize 64 0C-os és vízhozama 12 l/s. Gyógyvíz van, de fürdő nincs a településen. A régi fürdőt a 80-as években lebontották, s bár a 90-es évek közepén elkezdődött az új létesítmény építése – máig nem készült el. A szerkezetkész szálloda is 20 éve várja a befejezést.

A községben nincs szálláshely.

 

Borovszky Samu: Szatmár Vármegye, monográfia, forrás: a http://mek.oszk.hu/09500/09536/ html/0020/7.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/Krasznabéltek

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szatmár_megye_községeinek_listája

http://szatmarmegye.szatmar.ro/url/Krasznabeltek

https://library.hungaricana.hu/hu/view/NEDA_nemzetisegi_Erdely_1930_1992/?pg=221&layout=s&fbclid=IwAR0ofxeurt28n4aA89obYzjAAWGG9-sHGESnQLevcZq1f3YffmxTBqGhPrk&query=Krasznabéltek

https://kronika.ro/eklezsia/urban-erik-ferences-szerzetes

http://mariaradio.ro/het-plebaniaja-krasznabeltek

http://www.infotourism.info/hu/news/Krasznabeltek—a-jo-borok-foldje

https://www.nachbil.ro/hu/

http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/10/Nagy-Béla-Dr..pdf

https://www.comunabeltiug.ro/

http://vinulsatmarean.ro/hu/trasee-tematice/

https://www.szatmariegyhazmegye.ro/Erdodi-Esperesi-Kerulet/

http://www.frissujsag.ro/szolo-es-borfesztival-lesz-hetvegen-belteken/

http://www.frissujsag.ro/hagyomanyteremto-borfesztival-belteken/

Középhomoród

Középhomoród

Középhomoród, kisközség a Bükk-hegység alatt, 117 házzal és 585 oláh lakossal, a kik között 56 magyar van. Határa 4005 kat. hold. A XV. században a bélteki uradalomhoz tartozott s a Drágfiaké volt. Azontúl az erdődi uradalommal a szatmári vár tartozéka 1633-ig, a mikor LokácsiPrépostváry Zsigmond az ura. A szatmári béke után gróf Károlyi Sándor kapta meg. Most nagyobb birtokos nincsen benne. A gör. kath. egyház temploma 1706-ban épült. Vasúti állomása, távírója helyben van, utolsó postája Alsóhomoród.
 
Földrajzi betájolás:

Középhomoród (románul Homorodu de Mijloc) falu Szatmármegyében, a Bükk-hegységnyugatioldalán, Erdődtőlkeletrefekvőtelepülés.

Középhomoród nevét az oklevelek már a 15. századtól említik. Ekkor a falu a bélteki uradalomhoz tartozott, és a Drágfi család birtokai közé tartozott, azontúl meg egy bizonyos szatmári uradalomt artozéka volt egészen 1633-ig.

1633-ban Lokácsi Prépostváry  Zsigmond lett Középhomoród birtokosa, majd a szatmári béke után gróf Károlyi Sándor kapta meg a települést, s az övé volt a következő századokban is.

Görögkatolikus temploma 1706-ban épült.

Terület-specifikus tevékenységek:

  • Állattenyésztés
  • Gabonafélék termesztése
  • Gyümölcstermesztés
  • Szőlőművelés
  • Erdészet

Népességége, 388 főre esik, amiből a magyar lakosság 1 fő, más informáciük szerint, 117 házzal és 585 oláh lakossal, a kik között 56 magyar van.

Középhomoródi Általános iskola

  • Görögkatolikus templom (1706)
  • Oţeloaia-tó
  • Solduba vadászház 
  • Római katolikus templom 
  • Chilia kolostor
  • Chilia házmúzeu

Marchis Romulus: 

1865. december 18-án született Középhomoródon (Szatmár vm., ma Homorodu de Mijloc, RO) Marchis György parókus és Vultur Julianna gyermekeként.

Teológiai tanulmányait Szatmáron végezte (1884–1888).

Mihai Pavel megyéspüspök 1889. április 18-án szentelte a Nagyváradi Egyházmegye papjává.

Vértesen (1889–1890) és Tományán (1890–1908) h.lelkész, majd 1908-tól Nagykárolyban parókus és szatmári főesperes.

Mindkét tisztségét megtartva került a Hajdúdorogi Egyházmegyébe, melynek megalapítását kezdettől fogva ellenezte. 1919-ben törvényes püspökével szembefordulva főesperességének parókiáit önkényesen visszacsatolta a Nagyváradi Egyházmegyéhez.

1925. április 4-én nagykárolyi parókusként fejezte be életét.

Felesége: Sarkadi Erzsébet, gyermekeik: Gabriella (1890), Adrián József Jenő (1893), Mária Erzsébet (1895).

Polgármester: Ardelean Simion
Alpolgármester: Tătăran Vasile

Telefonszám: 0261 870705

Cím: Középhomoród, 285. szám 

Honlap: http://www.homoroade.ro

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1/szatmar-varmegye-17E72/szatmar-varmegye-kozsegei-vende-aladar-17FE9/kozephomorod-1814C/

https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%A9phomor%C3%B3

https://ghidulprimariilor.ro/list/cityHallDetails/PRIM%C4%82RIA_HOMOROADE/77890#

Kökényesd

Kökényesd

Kökényesd románul Porumbești. A községhez két falu tartozik Kökényesd és Csedreg (Cidreag), 2004-ig mindkét falu Halmi községhez tartozott. A 20. század elején Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott.

Nevét minden valószínűség szerint a határában igen elterjedt bokornövénytől, a kökénytől kapta. A település nevét 1274-ben említi először a Váradi Regestrum, terra Kukynus, Kukenes, Kukunusd, Kukyn neveken. További névváltozatok: 1319-ben villa Kukynesd, Kukenesd, Kukunyesd, 1471-ben Kekenyesd, 1478-ban Kewkenyesd, Kekenyes, Kekeneyesd, Kewkewnesd, Kökönyösd.

Közigazgatási határai: Mikola, Halmi, Túrterebes és nyugaton Magyarország.

Földrajzi betájolás

Szatmár megye északkeleti szögletében, 4 km-re a hármas határhoz található a község központja. A trianoni békeszerződést követően a falun áthaladó országút zsákutcává változott. Északon és nyugaton a román-ukrán határ található, délen a Túr-folyó, természetes választóvonal határként szolgál, ezért csak kelet felől maradt nyitva az út Halmi irányába. Ez a bizonyos fokú zártság segít megőrizni a vallási tisztaságot és a falu hagyományait, szorosabb a község összetartó ereje.

Megközelíteni a falut csak Halmi felől lehet az E81-es útról, erről a faluba bevezető mellékút a 194A-es. Érinti a Nagyvárad-Szatmárnémeti-Halmi-Királyháza (Ukrajna) vasútvonal.

A mai település ősi magvának elhelyezkedését a vizek járása határozta meg. Egy kiemelkedő, áradásoktól mentes földhát, egy síkvidéki vízválasztó a Túr és a Batár folyó között adott helyet az első épületeknek. A legmagasabb helyen a falu legrégebbi épülete, a római katolikus templom helyezkedik el.

Kökényesd és a környékén található falvak már az őskorban lakott települések voltak, ugyanis területén bronzkori leletek kerültek elő. Az település az Árpád korban a Káta nemzetséghez tartozott, melyet Káta Tamás kapott királyi adományként.

1657-ben lengyel csapatok vonultak végig a településen, ami a lakosság megfogyatkozását idézte elő. A török részéről megszállás nem volt, többször is betörtek a településre, viszont amilyen gyorsan jöttek olyan gyorsan tovább is haladtak.

Az 1700-as években a Rákóczi-szabadság harc idején a kurucok és a labancok nehezítették meg a lakosság életét. 1717-ben a tatárjárást követően a lakosság jelentősen lecsökkent. A tatárok Szatmár felől közelítették meg a falut, szinte elpusztítva azt. A lakosság nagy része a környező erdőkbe menekült, a házaikat pedig a tatárok felégették. Fogolyként 57 jobbágyat vittek el, közülük csak 32 tért vissza.

A lakosság-csökkenést rutén és tót családok betelepítésével próbálták kompenzálni, ők a falu görögkatolikus lakosainak az ősei.

1770-ben 55 család élt a faluban, 1865-re pedig már 131 ház épült.

Több kivándorlási hullám is érintette a települést a 20. század során, a legnagyobb a század elején, mikor több tucatnyian próbáltak szerencsét az Újvilágban. Egy részük visszatelepült, azonban bőven akadtak olyanok is, akik az Egyesült Államokban maradtak.

Kökényesd mint ahogy már írtam az ókorban is lakott település volt. Hivatalos adat a lakosságra vonatkozóan csak az 1880-as évekből származik. 1880-ban tehát a lakosság 1127 fő volt, ebből 1035 magyar, 58 német, 3 ukrán, és 2 szlovák volt, ismeretlen etnikumú pedig 5 személy. Az 1990-es években növekedést mutat a lakosság, az 1376 lakos közül 1316 magyar, 60 német ajkú. 1910-ben az összlakosság 1405, melyből 1399 magyar, 3 német, 3 ukrán és 3 személynek ismeretlen a hovatartozása. Az 1920-as években csökkenés figyelhető meg, ekkor már megjelenik a román lakosság is mely 856 fő az 1299 lakosból, magyarok 322-en vannak, ez jelentős csökkenés az előző évekhez képest, zsidó és ismeretlen etnikumú lakos 121-121 fő. 1930-ban 1291 lakos él a faluban, azonban két egymástól nagyon eltérő adat is létezik, az egyik adat szerint 41 a második adat szerint 238 román, magyar 1201 vagy 620, német 5, egyéb 49 vagy 428, zsidó 49 vagy 80, roma 7 vagy 5, ukrán 293. Ennek a nagy eltérésnek az oka ismeretlen. 1941-ben végzett népszámlálás szerint az 1394 lakosból 1 román, 1377 magyar, egyéb 16, zsidó 11, roma 5. 1956-os összeíráskor az 1428 lakosból az etnikai megoszlás ismeretlen. 1966-ban 1501 lakost számoltak, melyből 31 román, 1470 magyar. 1977-ben 1626 lakosból 29 román és 1587 magyar, 2 német, 8 egyéb, és 8 roma. 1992-ben 1560 lakos volt, ebből 43 román, 1501 magyar, 4 német, 12 egyéb, 12 roma. 2002-ben az összlakosság 1523 fő, ebből román 41, magyar 1471, roma 8, 3 pedig más etnikumúnak vallotta magát.

2011-ben végzett népszámláláskor a községközpont 1420 lakosból 1369 magyar, 32 románanyanyelvű élt a faluban, 19 személy nem nyilatkozott.

A község, vagyis a két falu lakossága 2011-ben: 2530, ebből román 42, magyar 2038, roma 418.

A helyi iskola beindulását a reformációval hozzák kapcsolatba, ugyanis az első adatok a 17. század elejéről származnak. A reformátusok kivonulását követően a katolikus egyház veszi át az iskola irányítását. Az iskoláról adatok az 1878-as tanfelügyelői jegyzőkönyvből fennmaradtak.

A Kökényesdi Általános Iskola 2005-től jogi személyiséggel rendelkező állami iskola, beleértve az óvodát és az iskolát. Van tornaterme is.

Két helyszínen működik a magyar oktatás. Csedreg faluban óvoda van, az iskola Kökényesden van. Az iskola több épületből tevődik össze, három épület van Csedregben és kettő Kökényesden. Csedregen a tanulók 62%-a roma.

Az elmúlt évben az előkészítő osztályba 21 helyet hirdettek meg. A 2017-2018-as évben 33 diák kezdte el tanulmányait, nincs adat arra, hogy melyik osztályba jelentkeztek.

Kökényesdi Általános Iskola

Elérhetőség: Kökényesd, Fő utca 47. Telefon: 0261-773318. Villámposta: scporumbesti@yahoo.com.

Igazgató: Kornis Ágnes Mária.

A községben kultúrotthon működik. Községi könyvtár nem működik, ennek szerepét az iskolai könyvtár veszi részben át.

Kökényesdi Néprajzi és Iskolai Múzeum. Helyi kezdeményezésből (1970-es évek) jött létre, 2010-től a polgármesteri hivatal működteti. Az 1876-ban iskolának épült épületben működik. Két teremben állítottak ki tárgyakat: helytörténetei anyag és régi népi eszközök (összesen 364 darab), és 475 néprajzi tárgy. A múzeum alapítója Fazekas Lóránd tanár, a Kriza János Társaság tagja.

Elérhetőség: Kökényesd, Fő utca 52. Telefon: +40-361-524-007, 0760-390-473.

Kapcsolattartó: Deák Erzsébet, villámposta: erzso.deak.@feemail.hu.

Rendezvények:

  • Kökényesdi Községnap, június 2006-tól, szervezi az önkormányzat, 2014-ben újraindították KökényFeszt néven
  • Európa Nap – a hármas határ közeli települések részvételével, vándorrendezvény, szervezi a szatmári Pro Europa Liga.
  • További események: búcsú, farsang, pünkösd – egyházi és világi események

Művelődési csoport

  • Kökényesdi Rozmaring Néptánccsoport – az iskola keretében
  • Római katolikus templom, melyet Szent Imre tiszteletére szenteltek fel, 1767-ben báró Perényi Imre építtette újjá, majd 1833-ban torony épült hozzá. Az oltárképet Hofrichter János budapesti művész festette.
  • Kökényesdi Falumúzeum. Kökényesd múzeuma sok ember összefogása által jöhetett csak létre. Fazekas Lóránd szatmári származású földrajztanár indította el az egészet, amikor a ’70-es évek elején a Jóbarát gyermeklapban megjelent egy felhívás a kallódó néprajzi értékek gyűjtésére. 1974 telén, egy behozott fűszertartó volt a jelenlegi múzeum első darabja. A tanulók versenyeztek, ki visz több és érdekesebb tárgyat a gyűjteménybe. Másfél év múlva 230 tárgyból álló kiállításon mutatták be a beérkezett tárgyakat, megjelölve melyik családtól származnak. Jelenleg a katolikus egyház által visszakapott hajdani katolikus iskola ad helyet a múzeumnak. Két terembe zsúfolták be a tárgyakat. Az egyikbe iskolamúzeumot rendeztek be, míg a másikba a használati tárgyak sorakoznak.

Működtető: Polgármesteri Hivatal. Alapítás éve 2010. Elérhetőség: Kökényesd, Fő utca 53. sz. Telefon/fax: 0760-390473. Kapcsolattartó: Deák Erzsébet (+ 40 361 524 007)

  • Meg kell említenünk a Túr gazdag halállományát, a pontyfélék családjába tartozó koncér egyik alfaját, a leánykoncért, vagy bodorkát (Rutilus pigus virgo Heckel), melyet Románia területén elsőként a Túr kökényesdi szakaszán fedeztek fel 1964-ben.
  • Jendrassik Jenő (Budapest, 1860 – Kökényesd, 1919) festő. Művészi jogi tanulmányait követően, Münchenben tanult tovább. Budapesten telepedett le, gyermekportrékat és életképeket festett. Több képe megtalálható a Nemzeti Galériában. Miután elhagyta Budapestet Kökényesden telepedett le és itt is hunyt el.
  • Ráthonyi Ákos (Kökényesd, 1868 – Nagyszőlős/Kárpátalja/ 1923) színész, operett- és színmű-énekes, fia Ráthonyi Ákos filmrendező. 1892-ben a Kolozsvári Nemzeti Színházhoz szerződött le, majd 1894-ben a budapesti Népszínház tagja lesz. 1896-ban a Vígszínházhoz szerződik, majd 1898-1907 között a Magyar Színház tagja. 1907-ben érte el pályája csúcsát, azonban második házassága után hírtelen egyik napról a másikra elhagyja a pályát. Örökölt máramarosi birtokára költözött, ahol gazdálkodott. 55 éves korában hunyt el.

A település vallási szempontból a következő képet mutatja: görög katolikusok 54,78%, római katolikusok 35,65%, pünkösdisták 5,02% és reformátusok 2,57%.

Római katolikus egyház

Kökényesd első templomáról nem maradtak fenn dokumentumok, de a reformáció idején a reformátusok tulajdona volt. A katolikus hitre az ide érkező jezsuita és ferences misszionáriusok érkezésekor tértek át. 1736-ban megépült az első fakápolna Bogrády István alispán szorgalmazására. 1747-ben a gyülekezet visszaszerezte a régi, romos állapotban levő templomot, újjáépítésére 1767-ben került sor, az 1440-ben épült szentély, sekrestye és a hajó egy részének megőrzésével, Perényi Imre által. Tornyot 1833-ban építettek, Bánffyné Bogárdi Emerencia támogatásával. Oltárképe 1879-ben készült el, Hofrichter János budapesti festőművésznek köszönhetően. Harangjait 1867, 1959 és 1967-ben öntötték, ezek közül a nagyharangja készült el legelőször.

A plébániát 1736: alapították újra, az 1860: épült plébánia épületet 1977: újjáépítették. Anyakönyvei 1765-től vannak.

Kökényesdi Szent Imre plébánia

Elérhetőség: Kökényesd, Fő utca 241., telefon: 0261-773390, mobil: 0740-663184.

Plébános: Egeli Ferenc.

Görög katolikus egyház

A kökényesdi görög katolikusoknak kezdetben fatemplomuk volt, majd 1831-ben kőtemplom építéséhez fogtak, amit 1836-ban fejeztek be. A klasszicista stílusú templom vastag falai kőből és téglából épültek, tornya monumentális, sisakja barokkos. Ikonosztáza állítólag Munkácsról származik, még a 19. században, több fázisban készülhetett, 1931-ben már réginek tituláltak. A templomot először 1904-ben renoválták, majd 1933-ban. Belsejét 1955-ben festették, külsejét 1967-ben újították fel. Kivételesen szépek az oltárajtók is, csipkézettek, a hat négyszögletes festményen szentek képei láthatóak.

Címünnepe: Az Istenszülő Szűz Mária születése.

Görög katolikus Parókia

Parókus: Szemék Miklós.

Kapcsolat: 0261-773480.

Református Missziós Egyházközség Kökényesd – alakult 2010.

Polgármesteri hivatal

Elérhetőség: Kökényesd, Fő u. 17C. Telefon: 0361-525014. Villámposta: primar@primariaporumbesti.ro

Polgármester: Tóth Zoltán

Alpolgármester: Simon Levente

Jegyző/titkár: Csorba Levente

Helyi Tanács: 11 tagú

  1. Politikai pártok: RMDSZ 5 mandátum (Buria István-Tibor, Kiss András, Kormányos János, Peleskei Pál, Simon Levente), Liberálisok és Demokraták Szövetsége / ALDE 1 mandátum (Dienes Stefan), Magyar Polgári Párt/MPP 3 mandátum (Kárász Endre, Roja Ottó, Tarkányi Péter), Erdélyi Magyar Néppárt / EMNP 2 mandátum (Kiss Sándor-Pál, Pelei Sándor-András).

Testvéri kapcsolatok

  • Barabás, Magyarország
  • Nevetlenfalu (Gyakfalva, Gyakovo), Ukrajna
  • Rokka Kulturális Egyesület, alakulás 2005, bejegyzett

Cél, tevékenység: a helyi Falumúzeum működtetése

Elérhetőség: Kökényesd 249 sz.

Vezető: Sabadus Mária

  • Ugocsa Sportegyesület
  • A település tagja a kistérségi fejlesztési egyesületnek

Tó. A kökényesdi tó 1972 óta létezik, akkor hozta létre a Vadászok és Sporthorgászok Egyesülete. A gátak övezte, 26 hektáros tó az erdő és a vasút között található. Vezetékeken ide vezetett esővíz biztosítja a szükséges vízmennyiséget. A tó mélysége 1.5 m és halállománya 10 tonnányi ponty, kárász, sügér, bodorka, csuka és amur.

A tó partján fák vannak és sátorozó hely is. Információkat a 0744-546-409-es telefonszámon kaphatnak.

Fooldal

https://scoli.didactic.ro/contact/scoala-cu-clasele-iviii-porumbesti-2

Home HU

https://scoalaporumbesti.ro/wp-content/uploads/2017/03/AMS_Report_1490266945327-1.pdf

http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/?pg=etnikai&id=2262

https://www.szatmariegyhazmegye.ro/Ugocsai-Esperesi-Kerulet/

https://www.welcometoromania.eu/DN1c_Halmeu_Rastoci/DN1c_Halmeu_Rastoci_Porumbesti_Biserica_Catolica_m.htm

http://ghidulmuzeelor.cimec.ro/id.asp?k=1879

Kismajtény

Kismajtény

 

Kismajtény (románul Moftinu Mic, németül Kleinmaitingen) falu és községközpont Szatmár megyében. A községközponthoz tartozó települések: Nagymajtény (románul Moftinu Mare, németül: Großmaitingen), Domahida (Domănești), Krasznaszentmiklós (Sânmiclăuș), Esztró (Istrău), Érgirolt (Ghirolt), Gilvács (Ghilvaci) és Gilvács Állomás. A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegye Nagykárolyi járáshoz tartozott.

Földrajzi betájolás

Kismajtény község az ország észak-nyugati részén terül el, Erdélyben, Szatmár megyében. Nagykárolytól 14 km-re keletre, a Kraszna bal partján fekvő település, mely Nagymajténytől 5 km-re nyugatra található. Szatmárnémetitől 26 km-re fekszik a DN19/E671 jelzésű út mentén. A megye dél-nyugati részén fekszik, az Észak-nyugati Fejlesztési Régióban. Kismajtény község nyugaton Nagykároly városával és Kaplony községgel szomszédos, délen Érkávás községgel, keleten Krasznaterebes és Királydaróc községekkel, északon pedig Szamosdob községgel. Észak felé 1 km-re a Majtényi-tó és rezervátum található. A települést érinti a Nagyvárad – Nagykároly – Szatmárnémeti – Halmi – Királyháza vasútvonal

Kismajtény nevét az oklevelek 1417-ben említik először egy határjárási oklevélben. 1417-ben Báthory István és Báthory Benedek Nagy- és Kismajtényra nyert adományt. 1467-ben Kismajtény határát Dománhidy (Domahidy) András és Báthory András megjáratták. Ez a hajdani Kismajtény azonban elpusztult, nyoma sem maradt.

Itt, a majtényi síkon tették le a fegyvert a Rákóczi-szabadságharc katonái 1711. április 30-án.

1723-ban a település református anyakönyvének feljegyzése szerint gróf Károlyi Sándor engedélyével református magyarok telepedtek le itt, az ún. Ebesfalva telkein, s a helyet Kismajténynak nevezték el, Károlyi Sándor beleegyezésével. 1787-ben építették fel a református templomukat, majd 1867-ben újat építettek. A község áradásos helyen volt, az egykori Ecsedi-láp szélén, a Kraszna mellett, s a falu az állandó árvizek elől menekülve Károlyi Lajostól megvette a Messzilátó dombot örök áron, ahol addig csak a Messzilátó csárda állt. A falu 1884-1886 között költözött át ide. Az új helyen a görögkatolikusok 1886-ban, a reformátusok 1892-ben építettek új templomot.

A község régi helyét később Ókismajtény pusztának nevezték el. Határában egy helyet, ahol tégladarabokkal telt dombok vannak, Tagyivárnak neveznek.

Varga E. Árpád statisztikái szerint a község lakossága a következők szerint alakult.

 

 

1880

1890

1900

1910

1920

1930

1941

1956

1966

1977

Összes

4868

5889

7244

7293

6966

7422

7443

7285

6957

6057

Román

1738

2333

2749

2375

3940

3966

2327

3846

3934

3402

Magyar

2540

3449

4377

4844

955

1346

4981

3264

3020

2498

Német

576

78

77

62

1996

1859

65

4

2

2

Roma

 

 

 

 

 

171

51

138

 

 

 

Az 1992-es népszámlálás adatai: összlakosság 4327, román 2407, magyar 1210, német 518, roma 158. A 2002-es népszámlálás szerint összlakosság 4328, román 2484, magyar 1377, német 176, roma 207.

A 2011-es népszámlálási adatok alapján a község lakossága 4293, ebből román 2305, magyar 1137, német 194, roma 414. 2011-ben Kismajtényban 1247 fő lakott, ebből a magyar lakósság 376 fő.

A kismajtényi iskola viszonylag új, egy 1981-es épületben működik, amelyet 2007-ben felújítottak. A községközpont iskolája (Mihai Viteazu Általános Iskola) irányítása alatt működik a helyi óvoda, a nagymajtényi iskola és óvoda, illetve a domahidai, krasznaszentmiklósi és gilvácsi iskolák és óvodák.

Mihai Viteazu Általános Iskola

Elérhetőség: Fő u. 216 sz. Telefon: 0261-875011. Villámposta: scmmic@yahoo.com

Igazgató: Bontea Mihaela Simona

Aligazgató: Olariu Kinga.

Magyar tagozat a kismajtényi és a nagymajtényi iskolában működik, I-től VIII. osztályig.

Majtény községben három kultúrház van: Kismajtényban, Nagymajtényban és Domahidán. Ezek közül egyik sincs felújítva.

A községi könyvtár Kismajtény faluban létezik, 1966-ban alapították, könyvtáros Marina Lazar. Elérhetőség: Kismajtény, 220 sz. Telefon 0261-875114.

Falumúzeum – Nagymajtényban. Pap János kezdeményezte 2004-ben, a szülői házba gyűjtötte a helyi értékeket. 2007-ben létrehozták a Nagymajtényi Falumúzeumért és a Hagyományok Ápolásáért Alapítványt.

Idősek klubja – alakult 2013-ban, Nagymajtény

Rendezvények

  • Község Napja – július első vasárnapján, indult 2000, kulturális rendezvények, találkozók, szervező a polgármesteri hivatal
  • Konferenciák és megemlékezés – Rákóczi illetve a kuruc szabadságharc felidézésére – 1990 óta, helyszíni megemlékezést is jelentenek a majtényi síkon (szervezők EMKE, helyi intézmények)
  • Emlékezés a deportáltakra
  • Svábok találkozója – augusztus, szervezi a Német Fórum
  • Kukoricafesztivál – Domahida, szeptember
  • Őszi fesztivál és lovasparádé – Kismajtény
  • Darócok találkozója – Királydaróc, július
  • Farsang – évente február
  • Aratóünnep – július
  • Római katolikus templom, Nagymajtény, épült 1793-97 között, műemlék.
  • Református templom, Kismajtény, 1892-ben épült.
  • Görög katolikus templom, Kismajtény, 1886-ban épült.

Emlékidézés:

  • Szatmári Béke emlékoszlopa – a falutól északra, külterületen, Domahida vasútállomás mellett található. 1875. 2011-ben újabb márványtáblát helyeztek a talpazatra.
  • Domahidy Elemér emléktábla – az óvoda épületén, 2012
  • Sass Kálmán emléktábla – Domahidi református templom falán, 2012
  • Reformáció emléktábla – Kismajtény, 2017

A községben születtek

  • Vajthó László (Nagymajtény, 1887 – Kecskemét, 1977) irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő, pedagógus
  • Reszler István (Nagymajtény, 1893. július 31. – Rahó, 1968. június 10.) római kat. áldozópap, esperes, plébános.
  • Kese György (Nagymajtény, 1906 – Kolozsvár, 1977) orvos, orvosi szakíró.
  • Hegyi Endre (Nagymajtény, 1916 – Budapest, 1995) költő, műfordító, nyelvész.
  • Domahidy Elemér (Domahida, 1865 – Szatmárnémeti, 1930) főszolgabíró, országgyűlési képviselő, egyházmegyei főgondnok

Itt tevékenykedtek:

  • Sass Kálmán (Gálospetri, 1904 – Szamosújvár, 1958) domahidai református lelkész, vértanú, a román kommunista hatóság „államellenes összeesküvés” vádjával kivégeztette

A református templom 1892-ben épült. 2016-ban adták át a kismajtényi gyülekezeti házat (közösségi terem, egyházközségi iroda, konyha, mosdók, az emeleten pedig vendégszobák).

Több mint 300 lelkes gyülekezet, énekkar.

Református Egyházközség, Kismajtény

Elérhetőség: Kismajtény, Fő utca 218 sz. Telefon 0261-875007.

Tiszteletes: Balázs Enikő, mobil: 0744-603278.

 

Nagymajtényi Nagyboldogasszony plébánia

A plébánia már az 1332-es pápai tizedjegyzékben is szerepelt. A hitújításkor megszűnt, majd 1722-ben állították vissza. A Thököly felkeléskor, 1676-ban elpusztult a templom. A meghonosodott svábok 8 év alatt újjáépítették. Az 1791-es tűzvész idején a lángok martaléka lett. A jelenlegi templom 1795-ben épült fel. A főoltár tabernákuluma Hám János püspök ajándéka, amit Klobusiczky Péter Bécsben készíttetett a szatmári székesegyház számára. A templomot 1923-ban, majd 1959-ben renoválták kívülről. Belső festése 1979-ben történt. 1987-ben új plébánia épült.

Elérhetőség: Nagymajtény, Fő utca 48. Telefon: 0261-868714.

Plébános: Baumann István.

Polgármesteri hivatal

Elérhetőség: Fő utca 219 sz. Telefon: 0261-875116.

Polgármester: David Gheorghe

Alpolgármester: Merker József/Josef

Titkár/jegyző: Danciu Nicoleta

Helyi Tanács:

  • Szociáldemokrata Párt /PSD 7 mandátum
  • RMDSZ 2 mandátum (Böszörményi István, Mayer Zsigmond)
  • Liberálisok és Demokraták Szövetsége / ALDE 2 mandátum
  • Német Demokrata Fórum 2 mandátum.

A megye civil szervezeteit felsoroló jegyzékben (https://listainstitutii.ro/ong-uri-din-satu-mare?act=1&localitate=asc&pag=24) Majtény 6 civil szervezettel szerepel – egyik sem tűnik kulturális szervezetnek.

Nagymajtényi Falumúzeumért és a Hagyományok Ápolásáért Alapítvány

  • Alakult 2007, bejegyzett
  • Cél, tevékenység: közösségszolgálat, hagyományápolás
  • Elérhetőség: Mátészalka (Magyarország)
  • Vezető: Pap János

Kismajtényi halastavak természetvédelmi terület – 125 ha, védett madarakkal. Sporthorgászat, ökoturizmus.

Szállás: N.A.

Borovszky Samu (szerk.): Szatmár vármegye, Magyarország vármegyéi és városai sorozat, Budapest: Országos Monografia Társaság (1908)

Varga E. Árpád Szatmár megye településeinek etnikai adatai, in Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. II. Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye. Népszámlálási adatok 1850/1869–1992 között. Csíkszereda: Pro-Print Kiadó, 1999.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kismajtény

https://www.primariamoftin.ro/hu/majtenyi-koezseg

http://www.scmmic.ro

http://www.kiralyhagomellek.ro/kereses.php?kereses=kismajtény&submit=Keresés

 

Királydaróc

Királydaróc

Királydaróc (románul Craidorolț) falu és községközpont, amely Romániában, Szatmár megyében, található. A Drauc sólyom jelentéssel biró szó változott át az idők során magyarosan Darócz alakra.

Földrajzi betájolás:

Szatmár megyében, Nagymajténytól keletre, a Kraszna partján fekvő település.

Az Árpád-kori település neve már 1217-ben van említve Solymos néven, mint a királyi sólymárok birtoka és faluja.

Solymos a tatárjáráskor elpusztult, és területét 1262-ben V. István király Aladár ispánnak adta. Ekkor terra Draucariorum Regiorum alakban van jegyezve az oklevelekben.

A 14. században a település birtokosai a Várday és a Daróczy családok voltak.

1385-ben Daróczy Tibold és Kis Várday Domokos Csáky Istvánnak örökáron eladták a települést , aki 1396-ban királyi adományt kap érte. 1489-ben Csáky Benedektől, Darócz negyedrészét, s egy bizonyos malmot Drágfi Bertalan kapta meg.A Drágfiak a bélteki uradalomhoz csatolták a maguk részét, és újabb birtokokat is szereztek benne. A Drágfy család 1555-ben kihalt, és birtokai a királyi kamarára szálltak rá.A 16. század végétől a 17. század végéig a Daróczi uradalmat, melyhez 1634-ben többek között Darócz és rajta kívül még kilenc település is tartozott, a Szatmári vár birtokaihoz csatolták.

1580-ban Szentmártonyi Farkas Pál kapott benne két nemestelket. A települést ekkor Nagydarócznak is írták.

1585-ben Vörös János és Lukács új királyi adományt kap a régi birtokaikra. Valamint 1638-ban  Debreczenyi Tamás is birtokosa volt a településnek.

Daróczot a szatmári béke után Károlyi Sándor kapta meg, s birtokában is maradt a 18. század végéig.A gróf Károlyi család mellett volt még itt birtoka Szilágyi, Veres, Fekete, Kiss, Kengyel családoknak is.

Az 1900-as évek elején a gróf Károlyi család, gróf Dégenfeld Sándor és Gerzon Kázmér volt a nagyobb birtokosa.

Szaklyán ami elpusztult település is Darócz határában feküdt egykor.1469-ben mikor a település ura a Csáky család volt, Zsáklyán alakban említették az oklevelek, azonban később nyoma veszett, valószínűleg a török időkben pusztult el.

Népességége, a 2011-es adatok szerint 1063 fő, amiből a magyar lakosság 422 főre esik.

Királydaróc, Református iskola

Királydaróc hajdani református iskolája 1860-ban épült. Ebben az iskolában folyt a gyermekek tanítása 1940-ig, amikor lebontották a régi épületet és helyette egy ma látható iskolát építette fel a református egyház.

Királydaróc, Katolikus iskola

Királydarócón már 1779-től folyt katolikus oktatás. Az iskola 1833-ban épült és 1873-ban 103 diák, tanult benne.1903-ig csupán egy tanító és a nagyobb osztályokban lévő okosabb diákok fogalalkoztak a gyerekekkel.

Szatmár megyében szintén ismeretlenek a többezres magyar lakosú szórványtelepülések, inkább Vámfalu, Erdőd és Királydaróc emelhetők ki stabil oktatási intézményeikkel.

Királydaróci magyar népi táncok:

a Szatmár megyei napokon tekinthető meg

Református templom – A 16. században épült.

Királydaróc temploma a XVI. században katólikusnak épült, ami a reformáció térhódításakor reformátussá lett.A korai gótika jellegzetes épülete volt, ám a sok átépítés és renoválás során, ennek szinte minden nyoma eltűnt. 1661-ben a tatárok felgyújtották és 80 éven át fedél nélkül állt. 1778-ban még fatornya volt. Mai formáját 1869-ben kapta, amikor lebontották és új, 30 m magas tornyot építettek, helyette. Orgonáját 1935-ben Szeidl Ferenc készítette.

Római katolikus templom – 1828-ban épült.

Királydaróc első katolikus temploma a XVI. században épült, ami mint már említett térhodítások során reformátussá lett. A katolikus plébánia 1795-ben jelent meg. A templomot 1826-ban kezdték el építeni és 1831 őszére végeztek a munkálatokkal.Két évvel később már orgonája is volt. 1857-ben építették fel mellékoltárát. A főoltáron Szent István szobra látható.

Görögkatolikus templom a 18. században épült.

Choli Daróczi József cigány író, költő, műfordító, pedagógus, népművelő, újságíró. A magyarországi cigány közélet egyik legismertebb alakja 1939. május 26-án született a Hajdú-Bihar megyei Bedőn, maghalt május 12-én, szombaton. Choli dédapja a Máramaros környéki Királydaróc községből származik. 

Dr. VIK JÁNOS

a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának dékánja
400095 Cluj Napoca, Str. Iuliu Maniu nr.5
tel: 0264-430688
Királydaróc, 1971. ápr. 4. – 1997. dec. 27. Segédlelkész: 1998. Szatmár Székesegyház, 2000. Máramarossziget. 2001-2004 doktori tanulmányokat folytat Münchenben. Ebben az idõszakban Viktor E. Frankl logoterápiáját is tanulmányozza. 2004-ben oklevelet szerez a Fürstenfeldbruck-i Dél-Német Logoterápiai Intézet (DGLE) keretében. Ugyancsak ezekben az években állandó-kisegítõ-lelkész a München-Neuhausen-i St. Clemens-St. Vinzenz plébánián. Plébános: 2004-2008 Kaplony. Közben 2004-2006 között spirituális a Nagykároly-i “Kalazanci Szent József” Római-Katolikus Teológiai Iskolaközpontban. 2006 decemberében teológiai doktorátust szerez a München-i Ludwig Maximilians Egyetem Katolikus-Teológia karán. Szakdolgozatát fundamentális teológiából készítette. 2008. júliusában tudományos munkájáért a München-i Ludwig Maximilians Egyetem Katolikus-Teológia Kara, “Johann-Michael Sailer Preis” díjjal tünteti ki. 2008. márciusától a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Római Katolikus Teológia Karának adjunktusa, 2016-tól a dékánja.

Beszolgáló lelkész: Módi Attila

A királydaróci templom története

Az Árpád-házi királyok idején már rendelkezik római katolikus templommal, ami a reformáció idején a reformátusok kezére került, erről pedig 1530-ban írt hivatalos írások tanúskodnak.  Ezen templom felújításakor, a sekrestye ajtó felett „Hic fuit Andreas Daróczy 1599” feliratot fedeztek fel. A település nevének jelentése pedig, hogy ezen a helyen az Árpád-házi királyi családnak volt Sólyom nevezetű vára. A plébánia 1758 óta vezeti az anyakönyvet.

Templom belső

Ebben az időben Ákos, Géres, Krasznamihályfalva, Krasznacégény és Érkisfalu tartozott hozzá, mint filia. Ekkor a hívek száma, az anyakönyv írásai alapján 685 volt.

Királydaróc római katolikus templomának védőszentje Szent István király.

Belső festése:

A jelenlegi templomot Nagy József , valamint fiai Károly és Lajos festőművészek alakították olyanra, amilyennek ma is ismerjük. Az utolsó felújítás az orgonán 1886-ban történt.

Falfestmények a templomban

 

Díszkereszt:

1884-ben, a templom előtt a királydaróci hívek díszkeresztet állítanak.

Kereszt az udvaron

Harangok:

1911-ben, szintén a hívek hozzájárulásával, 2 új harangot öntenek, Egry Ferenc harangöntőnek köszönhetően, amit sajnos 1917-ben elvisz a hadsereg háborús célokra. Az egyik harang 75 kg, az átmérője 92 cm, középen egy Magyarok Nagyasszonya, alatta pedig „Szüzeknek Szent Szüze, könyörögj érettünk!” A kisebbik 43 kg, átmérője 47 cm, a közepén Szent József domborművel, alatta „Szent József, könyörögj érettünk!” felirattal.  Mindkét harang alján körbefut az írás: „Egybegyűjtöm a híveket, siratom a holtakat, oszlatom a fellegeket!”

Missziós kereszt

Ezeket pótolva, 1926-ban 2 új harang került a templomba. A nagyobbik 455 kg Szűz Mária tiszteletére, a régi felirattal, a második Szent Imre herceg tiszteletére, 140 kg, aminek „E” hangzása van és a rajta található felirat: „Szent Imre herceg, könyörögi érettünk!”

Egy harmadik harang is meg lett áldva, Szent István király, a templom védőszentjének tiszteletére.

A katolikus iskoláról: A grófi feljegyzések értelmében Királydarócón már 1779-től folyt katolikus oktatás. Az iskola 1833-ban épült és 1873-ban 103 diák, tanult benne.1903-ig csupán egy tanító és a nagyobb osztályokban lévő okosabb diákok fogalalkoztak a gyerekekkel. Az államosítás után az épületben kulturház, jelenleg pdig diszkó és bár múködik benne. A katolikus egyház harcol az ingatlan visszaszerzéséért.

 Jelenlegi polgármester: Balogh Daniel

Cím: 

Fő út, 106. szám, postakód: 447105, Királydaróc, Szatmár megye 

Telefonszám

0261-876 567

Grace And Mercy Over Transylvania Alapítvány:

Nyilvántartás száma: 24/06/2015

Cím: Királydaróc, 130. szám.

Telefonszám: 0755-769 887

Legközelebbi szállások:

22 km-re,Camino Villa: Szatmárnémeti (Satu Mare), Arinului utca 3. szám

24 km-re, Szatmárnémeti City Hotel: Szatmárnémeti (Satu Mare), Bdul Vasile Lucaciu utca 42. szám.

www.romnet.hu/hirek/…/elhunyt_choli_daroczi_jozsef_iro_kolto

https://rocateo.ubbcluj.ro/hu/dr-vik-janos-adjunktus-intezetigazgato

https://www.welcometoromania.eu/DN1f_Urziceni_Zalau/DN1f_Urziceni_Zalau_Craidorolt_Scoala_Catolica_m.htm

Királydaróc története

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kir%C3%A1lydar%C3%B3chttp://kiralydaroc.hu/

https://www.welcometoromania.eu/DN1f_Urziceni_Zalau/DN1f_Urziceni_Zalau_Craidorolt_m.htm

https://travelminit.ro/hu/szallas/kiralydaroc?t=HOT

https://www.szatmar.ro/index.php?p=search&tag=12624

Kaplony

Kaplony

Kaplony (románul Căpleni, németül Kaplau)falu és községközpont  ami Romániában, Szatmár megyében található.

A magyar-török eredetű kaplony szó jelentése tigris. Régebb Kuplony, Cupian (latin leírásokban) Kaplyony (a 19. századig hivatalos iratokban, tájszólásban a mai napig) néven említik.

Földrajzi betájolás:

Nagykárolytól 5 km-re északra a Kraszna bal partján, a hajdani Ecsedi-láp szélén fekszik.

Testvértelepülései: Taktaszada (2003), Tát (2005), Mérk (2005), Napkor (2012)

Eredetileg a Kaplony nemzetség, Kond vezér második fiának leszármazottainak a tulajdona volt.

A középkor megpróbáltatásait, azaz a tatárjárást, törökdúlásokat jól bírta a falu, fennmaradása annak köszönhető, hogy az akkor még létező Ecsedi-láp kitűnő búvóhelyet és élelemforrást biztosított lakosainak.

Az 1703-ban kitört Rákóczi-szabadságharc végére a háború és a pestisjárványok miatt teljesen elnéptelenedett ezt a falut is, pusztaként említették a korabeli dokumentumok. A Szatmári békekötés után (1711) azonban a vidék ura, Károlyi Sándor elhatározta saját birtokainak katolikus svábokkal való betelepítését. 1712-ben érkeztek ide az első telepesek.

1910-ben 1937, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegye Nagykárolyi járásához tartozott. 1992-ben társtelepülésével, Kálmánddal együtt 4574 lakosából 3367 magyar, 964 német, 144 román és 99 cigány volt.

2002-es népszámlálás adatai szerint lakosainak száma: 3135 fő, ebből 2884 magyar, 100 cigány, 99 német, valamint 91 román volt.

A Fényi István Nyolcosztályos Iskola

Cím: Szatmár megye,Kaplony, str. Careiului nr. 752

Összes pedagógus létszáma: 22, amibőé a magyar nemzetiségű pedagógusok létszáma: 20, a magyar nyelven tanító pedagógusok létszáma meg 19.

A diákok létszáma: 314, amibőé a magyar osztályban tanuló diákok létszáma: 284, míg a magyar nemzetiségű diákok létszáma: 289

Óvoda

2002-es év adatai szerint a tanítás nyelve, két vagy több tannyelvű, ahol az összes pedagógus létszáma: 7. Ebből a magyar nemzetiségű pedagógusok létszáma: 7, illetve a magyar nyelven tanító pedagógusok létszáma: 4. Összes diák létszáma: 130, amiből 71 diák magyar osztályban tanul. A magyar nemzetiségű diákok létszáma: 130.

Római katolikus templom és mauzóleum:

Károlyi Sándor az egykori bencés templom és kolostor középkori épületegyüttesét alakíttatta át, amikor a török kiűzése után ferenceseket telepített le Kaplonyban. Az 1711-1737 között barokk stílusban átalakított épületeket 1834-ben súlyosan megrongálta a környéken pusztító földrengés. Károlyi György (1802-1877) Ybl Miklóst kérte fel az épületegyüttes helyreállításának, illetve átalakításának megtervezésére. Az Ybl-hagyatékban mindössze a templom és a csatlakozó épületek méretezett földszinti alaprajza maradt fenn, mely a földrengés után épen maradt épületrészeket mutatja. Az 1841-ben készült rajzon az épületegyüttes átépítés előtti állapotban látható, megfigyelhető például a templom eredeti, háromhajós elrendezése. Ybl három további, 1842-ben készült felmérési rajza található meg a Forster Központ Tervtárában, melyeken a templom és a kolostor déli és keleti homlokzata, valamint a templom keresztmetszete került felmérésre. Ybl életművében ez volt az első jelentősebb templomépület, mely nem sokkal előzte meg a fóti templom tervezését és építését, a szakirodalom egyöntetűen a fóti templom előképeként tekint rá. Ybl a háromhajós, bazilikális elrendezésű épületet teremtemplommá alakította, illetve a korábbi déli kápolna helyett a szentély keleti falának meghosszabbításával alakított ki egy új, görögkereszt elrendezésű kriptát. Szakács Béla Zsolt kutatásai nyomán tudjuk, hogy Ybl nemcsak a templomépület körítő falaiban, hanem a nyugati toronypárban és a szentély melletti emeleti oratóriumokban is jelentős részben megőrizte a középkori épületet. A kolostorépületet a keleti szárny kivételével a földrengés szinte teljesen romba döntötte, Ybl itt a keleti szárnyat egészében felhasználva alakította ki az új épületet, a többi épületszárny helyén pedig egyszerűbb, T alaprajzú, földszintes épületet tervezett. A kolostor kerengőjének déli szárnyát átépítve alakította ki az oldalkápolnát, emeletén oratóriummal. A templomon Ybl a román kor jellemző stíluselemeit alkalmazta: rózsaablak, vakárkádsor és félköríves nyílászáradékok jelennek meg a homlokzatokon. A két nyugati torony lezárásának mintáját talán a pécsi székesegyház adhatta. Ybl Ervin 1842 és 1847 közé datálja a kaplonyi építkezéseket. Az építkezés menetéről pontos adataink nincsenek, de az építész hagyatékában fennmaradt iratok között található költségvetések, árajánlatok arról tanúskodnak, hogy legalábbis a templom tervei 1844 nyarán már biztosan készen lehettek. Mivel a hagyatékban számlák sajnos nem maradtak fenn, az építési munkálatok menetéről nem kapunk pontos képet. Az árajánlatokból kiderül, hogy 1848-ban még biztosan folytak az építési munkálatok, de ebben az évben már fel is szentelték a templomot. A kaplonyi épületegyüttes a magyarországi romantika neoromán stílusváltozata egyik első megjelenésének tekinthető. A kriptát 1892-ben, majd 1904-ben is átalakították, az Ybl által kialakított háromhajós elrendezést az utóbbi átalakítás során szüntették meg.

Gömöry Judit

Tervezés ideje 
1841 – 1842 körül
Építés ideje 
1842 – 1848
Mai településnév 
Kaplony (Căpleni)
Korabeli cím 
Kaplony
Építtető 
Károlyi György gróf
Tervező 
Ybl Miklós
Tervek levéltári jelzete 
HU BFL XV.17.f.331.b – 005
Épülettípus 
templom, mauzóleum
 
 
Bibliográfiai adatok:
 

Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 16.

Terdik Szilveszter: Kaplony monostorának újjáépítése Károlyi Sándor (1669-1743) korában. Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve LI. (2009) 335-369.

Bara Júlia: Páduai Szent Antal ferences templom és rendház, Kaplony. In: Romániai Magyar Lexikon – Műemlékek. 2010.

Bara Júlia: “Regnavit Alexander et mortuus est.” The Funeral Ceremony of Sándor Károlyi in 1744 and its Art Historical Aspects. In: Hungary in Context. Studies on Art and Architecture. Budapest, 2013. 79-100.

Szakács Béla Zsolt: Kaplony, római katolikus templom. In: Középkori egyházi építészet Szatmárban: középkori templomok útja Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyékben. Szerk. Kollár Tibor. Nyíregyháza, 2011. 238-248.

Pandula Attila: A kaplonyi gróf Károlyi-sírbolt. In: Genealógia 3. Szerk.: Kollega Tarsoly István – Kovács Eleonóra – Vitek Gábor. Budapest, 2015. 139-156.

Károlyi-sírbolt

Az román kori templom alatt található. Itt nyugszik gróf Károlyi Sándor a Rákóczi-szabadságharc hadvezére, aki 1711-ben a majtényi-síkon letette a fegyvert.

Szent Antal templom.

Károlyi kripta

Cím: Kaplony (Căpleni) Nagykárolytól 5 km-re található

https://www.welcometoromania.eu/DN1f_Urziceni_Zalau/DN1f_Urziceni_Zalau_Capleni_Cripta_Karolyi_m.htm

Páduai Szent Antal ferences templom és rendház. (1711 )

Cím: Nagy utca (Str. Mare), 495. szám

Itt született 1954. december 3-án Tempfli Imre római katolikus egyházi író.

Középiskoláit Nagykárolyban (1973), teológiai tanulmányait a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán végezte (1979). Segédlelkész volt Máramarosszigeten és Nagybányán, lelkész Alsóhomoródon (1986–90), majd teológiai tanár Gyulafehérváron. 1990–93 között Rómában folytatott egyháztörténeti tanulmányokat s szerzett licenciátust, 1994-ben Budapestenteológiai doktorátust. Hazatérve 1993-ban a szatmárnémeti Szent Család-plébánián volt plébános, 1994 áprilisától Németországban a Kirche in Not katolikus segélyszervezet munkatársa.

Munkássága

Folyóiratokban megjelent és társszerzős munkái:

  • Ein Land und vier Religionen. Die Entstehung der siebenbürgischen Tolerantz. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 1994/3–4; Kaplony. Adalékok egy honfoglalás kori település történetéhez (Szatmárnémeti 1996);
  • Melanchton und die Synode von Erdőd, 20 September 1545. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 1996/3–4;
  • A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye író-papjai (Sipos Ferenccel, Szatmárnémeti 2000);
  • A Báthoryak valláspolitikája (Budapest, 2000. Studia Theologica 25);
  • A kaplonyi monostortemplom (Szatmárnémeti, 2002. Otthonom, Szat­már megye);
  • Sárból és napsugárból. Pakocs Károly püspöki helynök élete és kora. 1892–1966 (Budapest, 2002);
  • Dr. Scheffler János szatmári püspök és nagyváradi apostoli kormányzó pásztorlevelei és utolsó írásai (Szatmárnémeti, 2002)
  • Új ég és új föld. Emlékkönyv Jäger Péter 65. születésnapjára; szerk. Tempfli Imre, Vencser László; Szt. Maximilian, Bp., 2004
  • Az Úr imája. Gondolatok a Miatyánkról; Tempfli Imre, Szatmárnémeti, 2009 (Otthonom Szatmár megye)
  • Lektorok kis kézikönyve. Bevezetés a felolvasói szolgálatba; s.n., Stuttgart, 2013

Szerkesztésében jelent meg a Lendítse, kistestvér! c. kötet (Kolozsvár, 2000).

A ma látható templom és kolostor 1848-ban épült, gróf Károlyi György anyagi támogatásával, és Ybl Miklós tervei alapján. A főoltár képén Páduai Szent Antal látható. A templom alatti kripta meg a Károlyi család nyugovóhelye.

Cím: 447080 –  Kaplony523. szám

Lelkipásztor: Erdős Csaba

E-mail: ercsaba@gmail.hu

Telefon: 0040766364500

Kaplony Polgármesteri Hivatal: 447080 Kaplony 619 szám, Szatmár megye, Románia.

Tel/Fax: +40-0261873001 /+40- 0261873121

Polgármester: Mosdóczi Vilmos

Alpolgármester: Ernyi Mihály

Kaplonyi CRESCENDO Egyesület (2003)

Cím:Románia,Szatmár megye, Principala 619 szám, Kaplony.

Tevékenysége: Gyerekeknek, családoknak vetélkedők, kirándulások szervezése. Az asszonykórus és a fuvószenekar támogatása.

Telefon: 00-40-261-873199

Elnök:  Mosdóczy Vilhelm

Tel: 00-40-261-873119,  00-40-744-626901

Legközelebbi szállások:

7 km-re, West Motel: Csanálos (Urziceni), Vállajutca 350.

27 km-re, Alex Villa: Tasnád (Tășnad), ȘtefanCel Mare utca 96.

http://ybl.bparchiv.hu/temak/romai-katolikus-templom-es-mauzoleum-kaplony

Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.

http://kirandulastippek.hu/nagyvarad-szatmar-partium/kaplony-karolyi-kripta

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kaplony

https://www.welcometoromania.eu/DN1f_Urziceni_Zalau/DN1f_Urziceni_Zalau_Capleni_Biserica_Catolica_m.htm

http://kulturalis.adatbank.transindex.ro/index.php?a=r&id=1447