Civiltérkép

Szér

Szér (románul Ser) falu Romániában, Bogdánd községhez tartozó település, Szatmár megyében. Nevezik Szilágyszérnek is. Sámson és Szér között van Szértelek nevű szántó. Szertelek a tőle kissé délre eső Kusaly várához tartozott, melynek romjai a Hegyes Bércen álltak, s az 1900-as évek elejének leírásai szerint még láthatóak voltak. A trianoni békeszerződés előtt Szér Szilágy vármegye Szilágycsehi járáshoz tartozott.

Szér nevét 1349-ben említették először az oklevelek Zceertelek néven. Petri Mór szerint nevének további változatai: 1423-ban Zeer, 1461-ben Zerthelek, 1475-ben Zeel, 1494-ben Zertheleke, Szér, 1549-ben Seel, 1570-ben Zer, Szeer, 1570-ben Szer -néven írták. A szer név régi, értelme: sor, házsor, falurész, közös származású embercsoport (nagycsalád, nemzetség, had) településhelye, összetartozó házcsoport főnévből ered.

Földrajzi betájolás

Szatmár megyében, Bábcától délre, Szatmár megye és Szilágy megye határán fekvő Bogdánd községhez tartozó település. Szér település Szatmárnémetitől délre 66 km-re van, Zilahtól pedig 45 km-re, a DN19/E671 jelzésű főúttól nem messze. Megközelíthető Bogdánd felől a 196-os megyei útról, Bogdánd kijáratánál Szilágycseh irányába, mintegy 3 km köves úton.

A település feltételezhetően nem mindig ezen a helyen állt, A köztudatban él egy olyan változat, miszerint az Öszvék nevű határrészről települtek (menekültek) ide az utolsó tatárjárás idején. Szér és Bog­dánd között az össze­kötő köves utat az 1980-as években épí­tet­ték meg. 1989 után a falu­ban műút készült, öt éve pedig elké­szült az asz­falt Szér és a köz­ség­köz­pont, Bog­dánd között.

 

1349-ben Zceertelek birtok tárgyában Sarmasági László és testvérei egyezséget kötöttek Sámsoni Istvánnal, ezt az egyezséget Endre erdélyi vajda és szolnoki főispán is megerősítette. 1475 körüli adólajstrom Zeel települést a Jakcsiak birtokaként írta le; Jakcsi János és István között oszlott meg. 1543-ban panaszi Pázmány Péter és Jakcsi Mihály volt Szér birtokosa. 1570-ben Jakcsi Boldizsárt írták a település birtokosának. 1604-ben a Weselényiek voltak birtokosai. 1703-ban Szér Wesselényi István báró, középszolnok megyei főispán birtoka volt. 1797-ben végzett hadi összeíráskor Wesselényi Farkas volt a település birtokosa.

Lakosságának száma 1715-ben 108, 1720-ban 162 (135 magyar, 27 román), 1847-ben 849 lakója volt, kik közül 8 római katolikus, 143 görögkatolikus, 698 református.

1890-ben 822 lakosából 725 magyar, 5 német, 90 oláh, 2 egyéb nyelvű, ebből római katolikus 13, görögkatolikus 90, evangélikus 5, református 688, unitárius 2, izraelita 24 fő volt. A település házainak száma ekkor 150 volt.

1911-ben 977, 1920-ban 834 (744 református, 90 görög katolikus), 1992-ben 899 (856 magyar, 41 román).

Demográfiai csúcs az 1975-ös esztendő, amikor a lakosság létszáma meghaladta a 1150 főt.

A településnek a 2011-es népszámlálás szerint 751 lakosa volt, ebből 718 magyar anyanyelvű.

A református egyház levéltárában található jegyzőkönyvek szerint 1840-ben már működött felekezeti oktatás. Az 1842-es költségvetés szerint 20 Ft-ot adtak a zilahi gimnázium számára, és 50 Ft-ért takarították a rektori házat.

Az 1961/62-es tanévben szervezték meg az V-VII. osztályokat, azelőtt Bogdándon vagy Hadadban jártak a szeri gyerekek.

Széren ma elemi iskola működik (0-4 osztályokkal), a bogdándi Petri Mór Általános Iskola kihelyezett tagozataként.

A faluban létezik kultúrotthon, itt szokták tartani a helyi rendezvényeket.

  • Nemzetközi Vőfélytalálkozó – indult 2015-ben, nemzetközi. Főszervező Varga Szilárd. Támogatók a polgármesteri hivatal, Szatmár Megye Tanácsa.

2018-ban a negyedik alkalommal került megszervezésre a hagyományos Nemzetközi Vőfély-találkozó Széren. A rendezvény egy hagyományos lakodalom teljes egésze köré épül: van menyasszony és vőlegény is illetve a vőfély – jelen esetben vőfélyek. A lagzit levezénylő vőfélyekből ugyanis tizenkettő van, akik nem csak Erdélyből érkeznek, hanem Kárpátaljáról, a Felvidékről és Magyarországról is. A program már szombaton elkezdődik disznóvágással, a vasárnapi menüsor a hagyományos konyha ízeit vonultatja fel, amely levesből és disznósültből áll. A találkozó menete a következő: a vőfélyek felosztják maguk között a lakodalmat, más búcsúztatja a vőlegényt, más kéri ki a menyasszonyt, vagy éppen dicséri a levest vagy a sültet. A cél az, hogy a lakodalomban minden vőfély bemutathassa az általa követett és ápolt hagyományokat.

A szatmári Friss Újság nyomán: http://www.frissujsag.ro/egymasnak-adtak-a-rigmust-a-vofelyek-szilagyszerben/

Szilágyszér református temploma

Állítólag Szér településen 1470-ben már volt egy kéttornyú kőtemplom. Helyére épült az eredetileg rózsamintás mennyezetes jelenlegi templom. Utólag ezt kékre festették és felírták a templomépítés évét: 1793. Az Úrasztal eredete ismeretlen, a szószéket fából faragták. Igen sok úrasztali terítőt megőriztek a szeriek, mind a három méretből (ti. e vidéken az Úr asztalát nagyobb, közepes és kicsi abroszokkal fedték).

A templomnak két harangja van. A kisebbiket 1857-ben öntötték, rajta ez olvasható: Öntötte Pap Antal Szatmáron 1857, a nagyobbik harang formájában hasonlít a kisebbikhez, felirata: Isten dicsőségére öntetté a szeri református egyház az 1929. évben. Öntötte Hónig Fr. Aradon. A templom orgonája hat regiszteres, 1887-ből való, Kolonics István kézdivásárhelyi mester 182. műve.

A kusza birtokviszonyok tükröződnek az egyházi életben is, tartozott Kusalyhoz is, a hadadi várhoz is, első papja közös volt Erkeddel, Erked leányegyháza volt Szernek.

Az egyházi nyilvántartást 1778-ban kezdte vezetni Krasznai Sámuel lelkipásztor. Az első önálló papját, Szombati Istvánt, a Szatmáron tartott zsinat delegálta 1711-ben.

Szilágyszéri Református Gyülekezet

Elérhetőség: Szilágyszér 145. sz. Mobil: 0745-785234.

Lelkipásztor: Csűrös Róbert

Szilágyszér Bogdánd községhez tartozik, a polgármesteri hivatal és a helyi tanács ott működik.

A Helyi tanács tagjai közül egy szilágyszéri: Szilágyi Antal Attila

  • Széri Kukurók,

Alapítás 2018. Nem bejegyzett

Cél, tevékenység: helyi néptáncegyüttes, a Széri Kukurók háttérintézménye

Elérhetőség: Szilágyszér, 13.sz. Mobil: 0768-002589. Villámposta: vargagabi3@freemail.hu

Vezető: Varga Gabriella

Géres

Géres (románul Ghirișa) falu Romániában, Szatmár megyében. Szatmár megye déli részén, Krasznabéltektől északnyugatra és Szatmárnémetitől 29 km-re található. Közigazgatásilag Krasznabéltekhez tartozó falu. Trianonig kisközség volt az erdődi járásban.

Géres neve egyértelműen magyar eredetű. A régies névalak, amely már a 13. század elején ismert, „gyéres erdőt”, tehát ritkás fás területet jelentett, és ez a forma alig különbözik a maitól. A neve egy 1367-es okiratban Gyres formában jelenik meg. 1420-ban Gebres alakban szerepel Csáky István birtokaként. 1475-ben Geroz, 1489-ben Gyeres alakban írják nevét.

Géres neve a korabeli írásokban 1367-ben tűnik fel először Géresi Péter nevében, Gyres néven. Eredetileg a település királyi birtok volt, a daróci uradalom része, melyet Zsigmond király eladományozott majd.

1420-ban Csáky István birtoka, ez onnan tudható, hogy Vetési Jakab a Csáky által börtönbe vetett jobbágyokat kiszabadította. Ekkor Gébres alakban szerepel.

A 14. században és a 15. században a falu a királydaróczi uradalomhoz tartozott, és a Csáky család birtoka alatt volt. A 16. század végétől a 17. végéig a daróczi uradalmat, melyhez 1634-ben Darócz, Nántű, Terebes, Rákos, Oláhgyöngy, Géres, Gyürkefalva, Pusztatelek, Bajfalu, Nyegrefalva tartoztak, a szatmári vár birtokaihoz csatolták.

A 16. században a királyi kincstár foglalta le. 1592-ben az erdődi uradalommal a szatmári várhoz, a szatmári uradalomhoz tartozott.

1634-1642-ben a daróczi uradalom lajstromaiban fordul elő, viszont ekkor is a szatmári várhoz tartozott, majd később a Bethlen család birtoka lett és Zoltán Józsa vette meg Bethlen Gábortól 800 tallérért.

Az 1700-as években többen is szereztek itt birtokot.

A szatmári béke (1711) után gróf Károlyi Sándor kapta meg Gérest is, majd a későbbiekben birtokosok voltak itt a Rácz, Ottlik, Balogh és Kölcsey családok is, és ők maradtak urai a 19. században is. Akkor nem lakott nagyobb birtokos a faluban. A XIX. században is ezeknek a maradékai bírták. Most nagyobb birtokos nincs benne. A ref. egyház temploma 1803-ban épült. Körjegyzőség helyben van, postája, távírója és vasúti állomása Erdőd.

Körjegyzőség helyben volt, postája, távírója és vasúti állomása pedig Erdődön.

2002-ben 726 lakosából 27 román, 558 magyar és 141 cigány volt. Felekezeti megoszlás: 63 ortodox, 49 katolikus, 591 református, 13 evangéliumi és 10 más.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint 724 lakosából 21 román, 533 magyar, 152 cigány, 6 német volt és 12 nem nyilatkozott.

 

Géresi Elemi Iskola. Párhuzamosan van magyar és román oktatás is. A bélteki Általános Iskolához tartozik.

Igazgató: prof. Badea Aurora

Református templom, amely 1803-ban épült.

Református egyház

Lelkész neve: Nagy Attila

Cím: 447042 Ghirisa nr. 219, jud Satu Mare

Elérhetőség: 0745-587101, 0261-867020

Polgármesteri hivatal Krasznabélteken: str. Principală, nr. 357, 447040 Beltiug, jud. Satu Mare

Tel: 0261-870071, E-mail: primaria.beltiug@yahoo.com

Polgármester: Bartok Gurzău Ioan- PNL

Alpolgármester: Funkenhauser Josef Edmond

Jegyző: Kovács Eugen

Körülbelül 7-8 km távolságra, Krasznamihályfalván a Pensiune Strand Mihăieni, magyarul is beszélnek. Cím: Krasznamihályfalva, Mihăienului 1 szám

http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0020/7.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%A9res

http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/?pg=etnikai&id=2176

https://scoli.didactic.ro/scoala-cu-clasele-iviii-beltiug-2

https://ghidulprimariilor.ro/list/cityHallDetails/PRIM%C4%82RIA_BELTIUG/77915#

https://www.booking.com/hotel/ro/pensiune-strand-mihaieni.hu.html

Érmindszent

Más néven Adyfalva, románul Ady Endre, korábban Mecentiu néven szerepelt. Nevét 1320-ban először oklevélben említik Mendzenth néven. 1414-ben Mindszent, 1430-ban, 1458-ban és 1475-ben Mendzenth, 1733-ban és 1760-ban Mint-Szent, 1913-ban Érmindszent és 1957-től Adyfalva néven említik.

Földrajzi betájolása: Romániában, Szatmár megyében, Nagykárolytól 21 km-re délkeletre, Érkávástól 6 km-re keletre fekszik.

Határrészei: Nagy-Koltó, Iléd (elpusztult község), Halom köre és Bencze. Vizei: Az Ér folyó és a Rajhát-patak.

Első ismert birtokosai az 1400-as években a Mendzenthi család tagjai voltak. Később a Becsky, Gencsy, Pelei családok és azok leszármazottai a főbb birtokosok.

  1. június 9-én Érszentkirályi Istvánnak Mindszent pusztában levő birtokából Katalin nevű leánya osztályt kért testvéreitől és ezt június 27-én meg is kapta. Így lett 1641-ben Mindszent pusztából falu. Nem sokkal ez után, II. Rákóczi György lengyelországi vállalkozására következő török-tatár büntető hadjáratok további pusztítást okoztak.1660 nyarán, mikor Várad is a törökök kezére került, a környező településekkel együtt Mindszentet is már csak, mint pusztát tartották számon.

1701-ban a pusztulások során még megmaradt régi lakói Balásházi János, Ferenc és András, Kabay Mihály meg Nyiti (talán Nyíri) Sámuel kérvényt nyújtottak be, melyben az erdélyi országgyűléshez folyamodtak, tízévi adómentességet kérve. A rendek az adómentesség idejét sokallva, háromévi adómentesség engedélyezése mellett döntöttek. A 18. század elejének kuruc-labanc harcai megakadályozták az újabb betelepüléseket.

Az 1797 évi hadi összeíráskor főbb birtokosai Pelei Imre és gróf Andrási Károly voltak.

1890-ig a magyarság (333) nem tudta a románság (399) számát meghaladni. A román-magyar lakosság-változás okát a pusztítások nyomán keletkező telepítés jelzi, ami adómentességi kérvény keltének időpontjával közel egy időre eshetik.

Érmindszentet (Ady Endre születésekor kb. 750-en) református magyarok, római katolikus svábok és görög katolikus románok lakták.

Az 1700-as években lassan megindult a telepítés és szaporodás útján egyre növekedik a lakosság, valamint megjelennek a falu első román lakói is.

1715-ben a 12 jobbágy-háztartás közül 2 román, 1720-ban 31 háztartás közül 27 magyar és 4 román, lélekszám szerint 1715-ben 90 magyar és 18 román, 1720-ban 243 magyar és 36 román van a falu lakói között.

Ez a kezdeti román térfoglalás a század közepe körül erősödik, hiszen 1733-ban már 20 mindszenti román család van jelen. Alig két évtizeddel később, 1750-ben, már 377 görög katolikus lelket számoltak itt meg, ezek alighanem mind románoknak tekinthetők.

Egy századdal később, 1847-ben 252 magyar lakos mellett 560 a görög katolikus.

1890-ig a magyar lakosság 333, a románság meg 399 lakos.

Érmindszent lakossága az 1910-es évekre 789-re nőtt, ami közül, 413 magyar, 369 román. 1992-ben 175 lakosa közül 92 magyar és 83 román.

2002: a falu lakossága 177 fő, román 83, magyar 84, roma 10 fő.

2011-ben a népessége 124 fő, ebből magyar 84.

Érmindszent Ady Endrének köszönhetően, igen látogatott hely, Erdélyből, Magyarországról és az egész Kárpát-medencéből érkeznek ide érdeklődők, akik a költőóriás gyermekkorának környezetére kíváncsiak.

Az EMKE és a szatmárnémeti Kölcsey Kör 1990 óta szervezik az érmindszenti zarándoklat néven ismert hagyományos Kárpát-medencei Ady-megemlékezéseket. 2018-ban a 29. Zarándoklatra került sor.

Ady Endre Emlékmúzeum

 Ady Endre szülőháza

Az Ady-kúria a falu végén áll. Ady Endre szülőháza, valamikor a 19. század második felében készült. A régi, nádfedeles, háromosztatú parasztház jellegű épület három helyiségből – konyha, tisztaszoba, hálószoba – állt, az épületben láthatók a család régi bútorai. A szülőház 1953-ban leégett, de visszaállították az eredeti állapotát. Ady emléktábla a szülőház falán.

1900-ban (más források szerint 1907-ben) bővült a telek a kúriával, amely nagyságrendekkel nagyobb kényelmet biztosított a család számára. Öt látogatható terme számos eredeti állapotban megőrzött tárgyat őriz. A két épület között húzódó udvaron még megtekinthető a család gémes kútja, illetve Ady Endre bronz mellszobra.

A két épület Popp/Papp Aurél festőművész közbenjárásának köszönhetően 1957 óta emlékmúzeum, a kertben és a parasztház homlokzatán egy-egy szobor állít emléket a település híres szülöttének.

Az emlékmúzeum számos Ady Endre magánéletéhez köthető dokumentumot, fényképet mutat be, köztük az eredeti keresztelési anyakönyvet. Ady költői és újságírói tevékenységéhez köthető dokumentumokat, tárgyakat is felvonultat a múzeum; eredeti kiadású verses köteteket, korabeli újságokat, fényképeket, magán- és hivatalos leveleket.

Görög katolikus fatemplom 1773-ban épült.

Műemlék a „Háborúban elesettek tiszteletére”

Itt született Ady Endre.

  • Ady Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.

A partiumi Érmindszenten született egy elszegényedett nemesi családban. Édesapja diósadi Ady Lőrinc (1851-1929), kisparaszti gazdálkodó, édesanyja tiszaeszlári Pásztor Mária (1858–1937), református lelkipásztorok leszármazottja volt. Egy nővére (Ilona, aki még egyéves kora előtt meghalt) és egy öccse volt, Ady Lajos (1881–1940), aki magyar-latin szakos tanárként ábrándos nyelvészkedéssel nevüket Ond vezér nevéből eredeztette.

Tanulmányait az érmindszenti református elemi iskolában kezdte 1883-ban. Szülei gimnáziumba szánták, ezért tanulmányait 1886-tól a katolikus népiskolában folytatta. Az elemi befejeztével, 1888-ban a nagykárolyi piarista gimnáziumba került. Ebben az iskolában voltak saját bevallása szerint a legszörnyűbb diákévei, ugyanakkor itt erősödött meg fizikailag az addig gyengécske gyerek. Itt írta első költeményeit is, amelyek többnyire verses csúfolódások voltak. Ezekből az évekből származik barátsága Jászi Oszkár későbbi társadalomtudóssal és politikussal, akivel együtt jártak hittanra. 1892-től a zilahi református kollégium diákja volt, ahol 1896 júniusában jelesen érettségizett. A liberális szellemű zilahi „ősi schóla” a szigorú szerzetesi iskolából kikerülve a szabadságot jelentette számára: itt szabad volt nyilvánosan is cigarettázni és itt váltak rendszeressé a szombat esti kocsmázások is; emellett itt érték első – iskolai – irodalmi, és szerelmi sikerei is. Itt ismerte meg az újságíró Kun Bélát is, aki egy ideig privát tanítványa volt.

Beíratták a debreceni jogakadémiára. A várost nem sikerült megszeretnie: szülei beleegyezését megszerezve a második évre már a pesti jogi karra iratkozott be, majd Temesvárra ment, ahol délelőtt a királyi táblánál írnokoskodott, délután magánórákat adott. Temesvárról nagy betegen vitte édesanyja haza 1897 karácsonyán. Később Zilahra utazik, ahol ügyvédbojtár. Ekkor születik meg egy önálló verseskötet kiadásának gondolata. Ősszel az egyetem folytatásának szándékával ismét Debrecenbe ment, azonban az előadásokat hanyagul látogatta, sokkal jobban érdekelték a lapok (Debreceni Főiskolai Lapok, Debreceni Ellenőr, Debreceni Hírlap). Előbb a Debreczeni Hírlap, majd 1899-től a Debreczen című folyóirat „hivatásos” munkatársa lett; a soron következő félévre már be sem iratkozik, ezzel vége szakadt egyetemi karrierjének. Ugyanebben az évben megjelent első verses kötete, Versek címmel, aminek nem volt sikere.

1899 végén Nagyváradra ment, ahol gazdag kulturális élet volt ekkor. 1900. január elején a kormánypárti Szabadságnak lett a belső munkatársa: ekkor ez volt Nagyvárad legtekintélyesebb és anyagilag legerősebb lapja. A társadalmi igazságtalanságról és a munkásnyomorról írt kritikus cikke 1901. április 22-én jelent meg a Friss Újságban. Egy kis séta címmel, amely azonban világnézeti ellenszenvet gerjeszt ellene lapjánál, így május 23-ától a lapversenytárs Nagyváradi Napló kötelékébe lépett. Jó újságíróvá vált, magyar prózai stílusa itt fejlődött ki. Új verskötetet is kiadott 1903-ban Még egyszer címen, azonban ez is komolyabb visszhang nélkül maradt. Ady Nagyváradon bohém éjszakai életet élt, amelyben Halász Lajos és Szűts Dezső voltak állandó partnerei.

Életében az áttörést 1903 augusztusa hozta el: ekkor ismerkedett meg Diósyné Brüll Adéllal, egy Nagyváradról elszármazott gazdag férjes asszonnyal, aki ekkor Párizsban élt és látogatóba jött haza. Léda (Ady így nevezte őt el) lett a múzsája; az ugyanebben az évben megjelent Még egyszer című kötetében A könnyek asszonya című költeményt már ő ihlette. Lírai kibontakozásában Léda iránti szerelme és nála tett párizsi látogatásai segítették. A Léda-kapcsolat 9 évig tartott: 1903–1912-ig. Léda 1907-ben halott lánygyermeket hozott világra, vélhetőleg a költőtől. Kapcsolatuk 1912-re teljesen megromlott: Ady a Nyugatban publikált Elbocsátó szép üzenet című versével végleg szakított Lédával.

Hétszer járt Párizsban 1904 és 1911 között. Első, egy évig tartó párizsi útja után az ellenzéki Budapesti Naplónál helyezkedett el, ahol 500 cikk és egy sor költemény jelent meg az ő tollából. A rövid idővel a hazatérése után tartott választásokon a nem várt ellenzéki siker – amely 30 év után váltotta a kormányzó Szabadelvű Pártot – a lapot kormánytényezővé tette azzal, hogy annak főszerkesztője, Vészi József, a miniszterelnök sajtófőnöke lett. 1906-ban a Fejérváry kormány lemondott, és mivel Ady pozíciót töltött be sajtótudósítóként, méltatlan támadások érték, ami elől előbb Érmindszentre, majd júniusban Párizsba „menekült”.

A második párizsi tartózkodása és a kapcsolódó földközi-tengeri utazás időszaka termékeny korszaka a költészetének. 1906-ban megjelent harmadik verseskötete Új versek címmel – ez a könyv mérföldkő a magyar irodalomban, a modern magyar költészet születését jelzi –, de a negyedik kötete, a Vér és arany hozta meg az igazi sikert és a kritikusok elismerését.

 

Itt született:

  • Diósadi Ady Lajos, írói álnevein Al. Bence, Nagy János (1881 – Budapest, 1940). irodalomtörténeti és pedagógiai író, főgimnáziumi tanár, tankerületi főigazgató, Ady Endre öccse.

Érmindszenten református elemi iskola működött, Ady Endre itt kezdte tanulmányait 1883-ban. Érmindszenten ma nincs iskola. A szomszédos községközpont, Érkávás iskolájában román tannyelvű osztályok vannak.

Érmindszent katolikus temploma a 13-14. század között épült. A reformáció hatására mindenki áttért az új hitre, a templommal együtt. A katolikus vallás ezzel megszűnt. 1753-ban alapították újra, építtettek új templomot, amely 1953-ban leégett, 1957-ben állították helyre.

A templom mellett hajdanán még apáca kolostor is működött. 1711-ben épült, később paplakká alakították át. Jelenleg üresen áll.

Érmindszenti Református Egyházközség

Református lelkész Gál Sándor

Polgármesteri Hivatal

Elérhetőség: Érkávás, telefon 0261-873401.

Polgármester: Marius Andrei Roka

Alpolgármester: Vasile Bojan

Titkár/jegyző: Cireap Loredana

Helyi Tanács: 11 helyi tanácsos – nincs magyar közöttük.

Érmindszenten termálvíz található.

Legközelebbi szállás lehetőség:

Tasnád (12 kmre), Alexa Villa, Dalli Villa.

Szatmárnémeti – Csanálos (24 kmre), West Motel.

Vetés

Vetés (románul Vetiș) a Szamos folyó mentén, Szatmár megye észak-nyugati részén található. A községet három falu alkotja: Vetés, a községközpont, továbbá Újtelep (Decebal) és Óvári (Oar).

A falu neve 1238-ben Vetis, 1321-ben Vetes, 1332-ben Vetes alakban írják, 1435-ben Wethes, 459-ben Vethes 1611-ben Wetéss, 1851-ben Vetés.alakban jelenik meg.

Közigazgatási szempontból, Vetés község nyugat felé a magyar határig nyúlik, északon Pusztadaróc községgel, délen Szamosdobbal, keleten pedig Szatmárnémetivel szomszédos. A megyeközponttól a távolság 12 kilométer.

Földrajzi betájolás

Vetés a Szamos bal partján található, Szatmárnémetitől nyugatra. Óvári a román-magyar határ felé az utolsó település – határátkelő nincs. A község elérhető az E 671-es európai úton (Nagyvárad-Nagykároly-Szatmárnémeti), amely átszeli Újtelep falut és rácsatlakozik az E 81 (Halmi-Szatmárnémeti-Kolozsvár) európai útra. Vetés községközpont felé a DC 60-as községi úton lehet közlekedni.

A település nevének első említése oklevelekben az 1200-as évekből való. A 13. század elején Kristóf comes a nagyváradi egyházra hagyta. A tatárjáráskor, 1241-ben, elpusztult, majd 1266-ban V. István király, IV. Béla király fia, a Kaplon nembeli „ördög” Simon comesnek, a Vetéssy család ősének ajándékozta.

1312-ben iktatták be itt örökségükbe „zonga” Pétert a Vetéssy család megalapítóját, majd Endus fiait. 1325-ben csak Péter fiai vannak Vetés birtokosául megnevezve. 1366-tól egészen a 19. század elejéig a Vetéssy család tagjai a birtokosok. 1459-ben Vetéssy Miklós szabadalmat nyert a Szamoson hídra, révre és révbér szedésére.

1612-ben Kaszás Bálint kap részt egy Szamoson levő malommal, majd négy évvel később malmot kap adományba Pethő István is. Kökényesdi Péter is részt kap 1625-ben, habár a Vetéssyek ellentmondanak. Később ő Vetéssy lányt vett feleségül és leányai leánynegyedet kaptak a Vetéssy birtokból.

1703-ban, II. Rákóczi Ferenc kuruc seregei a mai település „Gorzás” nevű határrészében táboroztak. A hadsereg vetési táborában, Rákóczi szavakba foglalta a híres vetési pátenst, melynek fő motívuma a jobbágyok felszabadítása volt.

1769-ben a Vetéssy család leányági rokonai és birtokos társai a következő családok: Bottka, Szentlászlay, Szerdahelyi, Uray, Szigethy, Muray, Berey, Sződényi, Zálog és Nagy. 1810-ben még több család birtokol: Bagossy, Darvay, Pálóczy Horváth, Markocsán, Korda, Kerekes, gróf Teleki, Bakay, Kállay, Várday, Kengyel, Patay, Mátay Uszkay, Elek, Kelemen, és Korchma. Később még a gróf Eszterházyaknak, Nemes és Sántha családoknak is voltak itt birtokaik.

A 20. század elején Szerdahelyi Ágostonnak, Papolczy Gyulának, és Szent-Iványi Zoltánnak voltak itt nagyobb birtokai.

Vetés népessége, nemzetiség szerint, 1930-ban: 3528 lakosából 1514 román, 1853 magyar és 4 német volt.

1956-ban a lakosok száma növekedett, így összesen 4294 személyből, 2053 román és 2219 magyar volt, tehát a magyarok száma 366 fővel gyarapodott.

1966-ban az összlakosság 4348, amelyből 2139 román és 2075 magyar volt.

1977-ben a lakosság 4742, ebből 2486 román, 2147 magyar és 3 német volt.

1992-ben 4537 lakosából, 2290 román, 1940 magyar és 4 német volt, tehát 15 év alatt, a magyarok száma 207 fővel csökkent. Szintén 1992-ben, anyanyelv szerint a helyzet a következő: 1793 román, 2656 magyar és 6 német anyanyelvű. A 4537 személyből, 1793 görög-keleti, 198 római-katolikus, 1708 református, 624 görög katolikus, 155 pünkösdista és 7 baptista vallású volt.

2002-ben a község etnikai megoszlása: 4475 lakosból 2183 román, 2053 magyar, 116 roma, 115 ukrán és 5 német. Ebből 2067 ortodox, 197 katolikus, 1614 református, 181 pünkösdista, 293 görög katolikus, 8 baptista, 45 adventista, 1 unitárius, 7 óhitű ortodox, 2 ágostai evangélikus, 2 ateista vallású volt, 41 egyéb, 12 felekezeten kívüli és 5 nem válaszolt. Anyanyelvi megoszlás: 1770 román, 2645 magyar, 55 ukrán, 1 olyaz és 3 német.

2011-ben 4788 lakosából 2278 román, 1978 magyar, 261 roma és 70 ukrán és 5 német volt. Vallási összetétele: 2241 ortodox, 272 katolikus, 1622 református, 121 pünkösdista, 211 görög katolikus, 3 baptista, 47 adventista, 3 evangéliumi, 29 Jehova tanúja, 3 ateista, 6 felekezeten kívüli és 227 nem válaszolt. Anyanyelvi megoszlás: 1950 román, 2588 magyar, 7 roma, 32 ukrán és 209 nem nyilatkozott.

A helyi iskola: Vetés Általános Iskola/Școala Gimnazială Vetiș

Elérhetőség: Vetiş / Vetés Fő utca 185. Telefon: 0261820703

Igazgató: Hudácskó Gyöngyi

A 2018-2019 tanévben két magyar óvoda osztály indult el, 37 gyerekkel. Elemi osztályok: egy magyar elkészítő osztály indult el 12 gyerekkel, egy első osztály 13 gyerekkel és egy második osztály 12 gyerekkel. Az V-VIII osztályokban nincs magyar osztály, csak román. Általában a román osztályokból van több.

A községben kulturális központ működik, irányító Török József. A régi polgármesteri hivatal épületét alakították át kulturális központtá és 2018-ban volt felavatva

Az épületben könyvtár is működik, szépirodalmi és szakirodalmi anyaggal. A könyvespolcokat a helyi bútorgyárban készítették.

A központban helytörténeti múzeumot alakítottak ki, három részlegből fog állni: régészeti, etnográfiai és történeti részlegből.

Az épületben még található kiállító terem is.

A kulturális központban van a tíz éve alakult Vetési Albert Kultúrkör székháza is, helyi rendezvények szervezőjeként.

Helyi művelődési csoportok: Színi Táltosok színjátszó csoport és a Wethéssy Band zenekarnak. A faluban működik vegyeskar. Iskolásokból áll a Ribiszkék néptánccsoport.

Rendezvények – a Vetési Albert Kultúrkör és a polgármesteri hivatal társszervezésében:

  • Falunapok, ennek keretében Gasztrokulturális fesztivál (indult 2017-ben)
  • Kisasszonynap szeptemberi Mária nap
  • Fogadj örökbe egy műemléket – program iskolásoknak
  • Vetési pátens – emlékidéző műsor (2011-től).
  • Vetési Albert Nap – 2010-től, július
  •  
  • Református templom. A mai református templom először katolikus templommá építették. Részükre Vetési Albert veszprémi püspök építette 1450-ben, mert az az előtti Szent Miklós templom elpusztult 1241-ben. Később református templommá vált. 1792-ben újították fel, de két év múlva leégett, viszont hamarosan újra felépítették.
  • Görög katolikus templom. Az 1800-as években épült.
  • Rákóczi Ferenc szobor – Erdei István alkotása, 2011, a református templom mellett
  • Vetési Albert emléktábla – a templom falán (2010)
  • Emlékkő a reformáció 500 éves ünnepére. 2017-ben állították és mellette a megújulás erdeje: 500 hársfacsemete
  • Tordai Demeter szobor (Óváron)óvári lelkész, 1554-től református püspök (szuperintendens)

Vetési Albert (Vetés? , 1410 körül – ? , 1486) püspök, alkancellár, Mátyás király diplomatája

Vetés lakossága viszonylag korán, még 1545 előtt áttért a protestáns vallásra, 1570 körül pedig a lutheri irányzat helyét átvette a kálvini. A szatmári egyházmegyébe tagozódott egyházközsége a következő századok során a Kökényesdi, Iváncsy és Vetési családok pártfogása alatt fejlődött.

A Szent Miklós tiszteletére felszentelt középkori templom első közvetett írásos említése a pápai tizedjegyzékben található: 1333-ban Kozma, 1334-ben pedig Miklós nevű papja tűnik fel. Kegyúri jogokról is többször szó esik a 14. században. Az innen elszármazó Vetési Albert későbbi veszprémi püspök 1455-ben nyert búcsújogot a pápától Vetés egyháza számára. A település a XIV. században többször is helyet adott bírói és nádori közgyűléseknek, a Kaplony nemzetséghez tartozó, ám magát a faluról elnevező Vetési család pedig 1458-ban kapott a királytól rév és vámszedői jogot a Szamoson.

A községben már 1241 előtt állt a Szent Miklósnak szentelt templom. A mai református templomot Vetési Albert veszprémi püspök építtette 1460-ban a katolikusok számára. Vetés a reformáció kezdeteitől és 1460-ban Vetési veszprémi püspök által építtetett gótikus műemlék (reformátussá lett) templomáról ismert. 1792-ben renoválták, két év múlva leégett, de ismét felépítették. A hajó kazettás mennyezete 1794-ben készült, egy tűzvészt követő helyreállítás során. A templom 2014-ben történt felújítása alkalmával került elő a szentély északi falában egy eredetileg csinos, fiatornyos záródású, boltozott fülkéjű szentségtartó és a csúcsíves sekrestyekapu.

A 19. század második felének statisztikája azt mutatja, hogy az 521 református mellett élt itt, a többség más felekezetű: 728 görög katolikus, 57 római katolikus és 74 izraelita is.

Vetési református egyházközség

Lelkipásztor: Máthé Róbert, mobil 0741-014879, villámposta: matherob@freemail.hu.

Óvári (közigazgatásilag Vetéshez tartozik) református egyházközség

Lelkipásztor: Igaz Árpád, mobil 0745-545867.

2016-ban átadták a polgármesteri hivatal új épületét.

Polgármesteri hivatal: Vetés, Fő út, 437 sz. Telefon: 0261-820702, 0261-820741, 0261- 806016, 0261-820783. Villámposta: primaria@vetis.ro

Polgármester: Ilyés Gyula (RMDSZ), mobil 0769-046300, villámposta: primar@vetis.ro

Alpolgármester: Codrea Daniel (ALDE)

Jegyző/Titkár: Anca Maria Pop

Helyi tanács: RMDSZ: 7 képviselő (Biró Attila, Hudacskó Gyöngyi, Ianuczas Csaba, Kis Etelka, Nagy Enikő, Szénás Barnabás, Vékony Attila), Liberálisok és Demokraták Szövetsége /ALDE: 6, Szociáldemokrata Párt/PSD: 2.

Testvértelepülések

Csenger – Magyarország

Szamoskér – Magyarország

  • Vetési Albert Kultúrkör

Alakulás: 2008, bejegyzett

Cél, tevékenység: Vetési Albert püspök emlékének ápolása, kulturális rendezvények, közösségépítés

Elérhetőség: székhely a vetési Kulturális központban

Elnök: Török József.

A szerdahelyi-kúriát, amelyet a helyiek egymás között csak „kastélynak” neveztek, 2010-ben lebontották.

Szállás:

Brigi Panzió, a központtól 2,8 kilométerre, fokozata: három margarétás. 10 szoba, állatbarát.

Szobafoglalás: 0040261820770, 0040744642227, 0040744603795

Villámposta: tiptopbob@gmail.com

Consiliul local

https://vetis.ro/wp-content/uploads/2016/09/HU-Elhelyezked%C3%A9s-k%C3%B6zs%C3%A9ghat%C3%A1rok-szomsz%C3%A9dok.pdf

https://scoli.didactic.ro/scoala-cu-clasele-iviii-vetis

http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/?pg=telepuleslista&megye=6

http://www.frissujsag.ro/egyedulallo-kulturalis-kozpont-vetesen/

http://www.kiralyhagomellek.ro/kereses.php?kereses=Vet%C3%A9s&submit=Keres%C3%A9s

http://tiptopbob.ro/hu/

https://library.hungaricana.hu/hu/view/NEDA_nemzetisegi_Erdely_1930_1992/?pg=227&layout=s&fbclid=IwAR1lFzl6axZk7EaNrOZPIVmxNWGUeqJ0nVJ1DiECtVLpIjsDX4iBWFzD6is&query=vet%C3%A9s

https://hu.wikipedia.org/wiki/Vet%C3%A9s_(Rom%C3%A1nia)

Vámfalu

Vámfalu (románul Vama) község Szatmár megyében, Partium történelmi régióban. A községet csak Vámfalu alkotja, nincs hozzátartozó falu. A falu neve először Wamfalw néven fordul elő.

Közigazgatás szempontból, a következő településekkel határos: északkeletről Avasfelsőfalu, nyugatra Avasújváros község és Ráksa község, délre Miszbánya község Máramaros megyéből.

Földrajzi betájolás

A megye keleti részén, az Avas hegységben található település, Avasfelsőfalutól 4 kilométer távolságra, Szatmárnémetitől 45 kilométerre. A községen áthalad a Szatmárnémetit Máramarosszigettel összekötő DN19-es főút. A községből a Mária-völgyhez a DJ 197 megyei úton lehet közlekedni. A községközpont megközelíthető a Szatmár-Bikszárd vasút vonalon is.

1490-ben Wamfalw néven szerepel először a korabeli oklevelekben. Ekkor már a Szinéri uradalomhoz tartozott egészen a 17. századig. 1615-ben részbirtokosa lett Deregnyei Daróczy Ferenc és leányágon a Lónyay család birtoka volt.

Az 1700-as években több birtokosa is volt: Lónyay, Linker, Eötvös, Vetéssy, Bay, Korda, Péchy, Dálnoki, Medve, Nagy és Samu család. 1717-ben Viszocsányi Sándor is volt részbirtokos. A Lónyay család volt a birtokos az 1800-as évek közepéig. 1826-ban, a falu leégett egy nagy tűzvészben, elnéptelenedett, ekkor telepedtek ide jelentős számban románok.

A 20. század elején a település gróf Vay Gábor, Vámfalvi Jónás és Szentiványi Gyula birtoka alatt volt. A háború évei alatt Vámfaluból is sok zsidót deportáltak.

Vámfalu fölött emelkedik a Mike-bérc, melyből a Tálna patak ered.

1930-ban a községnek összesen 2489 lakosa volt. Ebből 1418 román és 839 magyar. 1956-ban a 2893 lakosából, 1926 román és 928 magyar volt. 1966-ban a 3043 összlakosságból, 2109 román és 932 magyar volt. 1977-ben a 3404 lakosságból, 2406 román és 996 magyar volt.

Az 1992-es népszámlálás adatok szerint, a 3866 lakosából, 2796 román, 1048 magyar és 4 német nemzetiségű volt. Tehát az utóbbi évtizedekben, a magyarok elég kicsi számban gyarapodtak. Szintén 1992-ben, az összlakosságból, 2819 román, 1046 magyar és 1 német anyanyelvű. Vallási összetétel: 2235 görög keleti, 47 római katolikus, 969 református, 95 görög katolikus és 220 pünkösdista.

2002-ben összesen 3670 lakosa volt. Ebből 2592 román, 994 magyar, 74 roma, 1 ukrán, 7 német, egy orosz/lipován és 1 más. Felekezeti megoszlás: 2089 ortodox, 21 katolikus, 902 református, 258 pünkösdista, 95 görög katolikus, 1 baptista, 1 adventista, 1 muzulmán, 1 unitárius, 1 ateista, 272 más, 9 felekezeten kívüli és 19 nem válaszolt. Anyanyelvi megoszlás: 2674 román, 994 magyar, 1 ukrán és 1 orosz.

2011-ben a 3486 összlakosságból, 2395 román, 926 magyar és 13 roma volt. 147 nem nyilatkozott. Felekezeti megoszlás: 1822 ortodox, 36 katolikus, 846 református, 252 pünkösdista, 73 görögkatolikus, 4 baptista, 6 óhitű ortodox, 3 evangélikus, 250 Jehova tanúja, 15 felekezeten kívüli és 176 nem válaszolt. Anyanyelvi megoszlás: 2399 román, 930 magyar, 7 roma és 147 nem nyilatkozott.

Vámfalui Általános Iskola – kéttagozatos: román és magyar tannyelvű osztályokkal működik. A magyar tagozaton összevont osztályokkal – egyre kevesebb a magyar gyermek, összesen 77. Emellett két óvodai csoport is működik, az egyik normál, a másik napközis programmal.

Elérhetőség: Vámfalu, str. Tineretului/Ifjúság u. 801. Villámposta: smvama@yahoo.com. Honlap: http://www.scoalavama.ro.

Igazgató: Tulbure I. Călin Ioan, mobil: 0749203571

Aligazgató: Tiproc Ildikó. Mobil: 0749203572.

A faluban kultúrház és könyvtár működik – a községházának alárendelten.

Vámfalu őrzi a fazekasság hagyományát, a község levéltárában őrzött iratok már 1850 előttről említik. A 20. század elején több mint 30 fazekas működött a faluban, 1950-ben számuk 12-re csökkent, ma pedig csak Istvánfi Géza fazekas folytatja a hagyományt. Akik meglátogatják, megnézhetik, hogyan dolgozik, de ki is próbálhatják, kíváncsiságból a fazekas korongozást.

A vámfalui kerámia megőrizte a 16. századi magyar ólommázas kerámia hagyományait.

2018 nyarán szerveztek egy kerámiai fesztivált, melynek célja az volt, hogy felkeltsék a helyi lakosoknak és nem csak, figyelmét a vámfalui fazekasság értékeire és megbecsülésére. A rendezvény egy konferenciával egybekötött versenyt és vásárt is foglalt magába.

  • Emlékkő Kolos Vince templomépítő lelkész tiszteletére a Református templom előtt, aki Kismarján szül. 1879-ben és élete végéig itt élt. Emelték 2013-ban.
  • Emlékkő Kabay István emlékére (1916–1989) születésének 100., nyugdíjba vonulásának 30. és elhunytának 27. évfordulóján leplezték le 2016-ban.
  • Mária-völgy – jelentős turisztikai szerepe van az ásványvíz és termálvíz forrásai miatt. A melletti lévő tájai, erdői vonzza a megye és szomszéd települések lakosait.
  • Büdössár-fürdő – a falutól 9 kilométerre található, nevét a kénes iszapjától kapta. Kénes vize a mozgásszervi és nőgyógyászati bántalmak kezelésére szolgál.

Itt született:

Katona Zsigmond (1828 – Kecskemét, 1902) gyógyszerész, szőlész és gyümölcskertész.

Vámfaluban kétszer égett le a templom. Az első 1787-ben épült templom és 1827-ben égett le. 1828-ban kezdték el az új templom építését. 1910-ben újra leégett a templom. Amikor Kolos Vince megérkezett 1910-ben a gyülekezetbe, a helyzet siralmas volt. 1911-ben hozzákezdtek az új templom felépítéséhez, ezt használják ma is.

Kabai István 1949-ben érkezett Vámfaluba, és 1986-ig szolgált itt. A második világháború után és a kommunizmus embert próbáló korszakában, amikor az emberek több szempontból is nehéz helyzetben voltak.

Református templom – 1911-12-ben építették Kolos Vince lelkipásztor vezetésével.  

Elérhetőség: 347350 Vama/Vámfalu, Petőfi Sándor u. 939. Telefon: 0261-857008.

Lelkipásztor: Balla Gábor István, mobil 0764-261131.

Az egyház keretében működik a Nőszövetség, zászlaját Müller Kláráról nevezték el.

Polgármesteri hivatal: str. Tineretului 803 sz. Telefon: 0261-857001. Villámposta: primariavama@yahoo.com

Polgármester: Corodan Vasile

Alpolgármester: Sándor Imre Vilmos

Helyi Tanács: RMDSZ: 5 képviselő (Balla Géza, Bocsó Attila, Cseh Attila, Frond Imre, Sándor Imre Vilmos), Nemzeti Liberális Párt/PNL: 3 képviselő, PV (Zöld Párt): 2 képviselő, Liberálisok és Demokraták Szövetsége / ALDE: 2 képviselő, PPU (szociál-liberális): 1 képviselő. A Zöld Párt nevében szerzett mandátumot: Molnar Ioan.

A településen több civil szervezet működik, magyar érdekeltségű nincs közöttük.

Turisztikai Központ működik a faluban.

Vámfalu határában a Büdössár fürdő, mely kitűnő gyógyhatású iszapfürdő, melynek természetes, erősen kénes vize csúzos bántalmakra kitűnő hatású. A Kis-Tálna patak mentén haladva jutunk el a falutól 9 km-re lévő Büdössárra, mely nevét kénes iszapjáról kapta. Kénes vize reumás megbetegedések kezelésére szolgál. A község jelentős turisztikai fejlesztési lehetőségeket kínál.

Turisztikai szerepe van a község területén található Mária-völgyének, amely az ásványvíz és termálvíz forrásai mellett tájaival, erdőivel és bővülő szolgáltatásaival vonzza a megye és a környező települések lakosait.

Túrterebes

Túrterebes (románul Turulung, németül Turterebesch, ukránul Теребіш), község Szatmár megyében. Nevének eredete: az előtag a falun keresztülfolyó Túrra utal, az utótag szláv jelentése pedig irtás, amely azt mutatja, hogy valószínűleg az egykor ide letelepedett lakosok, az irtáson (terebity=irtás) építették fel a falut. A község három településből tevődik össze: Túrterebes, a községközpont, Kisterebes (Drăgușeni) és Túrterebesi szőlőhegy (Turulung Vii). A község egykor Ugocsa megyéhez tartozott.

Szomszédos települések: északon Halmi, észak-keleten Kisbábony és Turc, keleten Kisgérce, délen Sárköz, nyugaton Egri és Mikola.

Földrajzi betájolás

A község Szatmárnémetitől 25 km-re északkeletre, a Túr folyó bal partján, Nagybányától 57 km-re található. Túrterebes az Ukrajnába vezető E81 műúton közelíthető meg, amely összeköti Szatmárnémetivel. A falutól 8 km távolságra található a legközelebbi vasútállomást, Halmiban.

A környék még a paleolitikum korszakban is lakott volt, ezt pedig az ott talált leletek igazolják.

A honfoglalás korában a Túrterebesre érkező első magyar letelepülők az ősszlávoknak a “terebesét” azaz “irtást” foglalhatták el lakhelyül a Túr folyó mellett. A falu nevét 1216-ban a Váradi Regestrum mint Szatmár megyéhez tartozó települést említi, egy boszorkányság vádjával sújtott emberpár perével kapcsolatban. A tatárjárás miatt, 1241-ben nagyon megritkult a helység népessége, aztán később újra benépesült. A lakosok az ide települt görög katolikus vallású rutén és a római katolikus sváb családokkal is társultak. 13. és 15. század között a településnek több birtokosa volt.

1250-ben IV. Béla király, az akkori lakatlan földet, egy Erne nevű lovászmesternek adományozta. 1315-ben Jánki Tamás ugocsai főispán fiának, Dénesnek adományozták. 1397-ben Drág vajdáék kaptak itt adományt, akik birtokoltak máramarosi, ugocsai és szatmári földeket is.

1399-ben, Luxemburgi Zsigmond elvette Drág és Balk vajdáktól a terebesi birtokokat és Perényi Péternek adományozta. Így a Perényiek lesznek a későbbi évszázadokban is a birtokosok.

A 14. században Túrterebes népes falunak számított, csakhogy a történelem során lakosságát megtizedelték a törökök, tatárok és különféle járványok. A jelentősen megcsappant népességet előbb rutén beköltözőkkel, majd sváb telepesekkel pótolták.

A 15. század elején, a falu elég népes volt, ekkor még Ugocsa vármegyéhez tartozott, de a Perényi család által Szatmár vármegyéhez került és része maradt a trianoni békeszerződésig.

  1. század második felében, a magyar települések reformátusvallásra tértek. A Perényiek hívei voltak a hitújításnak, így ők is áttértek, majd a település lakosa, szokás szerint, követte földesurát.

1540-ben, Szapolyai János halála után, Perényi Péter ismét I. Ferdinánd híve lett, aki őt jutalmul kancellárrá tette. De Perényi Péter ezzel sem elégedett meg, hanem török fennhatóság alatt ô akarta megszerezni a királyi koronát. Ezért Ferdinánd elfogatta 1542-ben és nem bocsátotta szabadon majdnem halála napjáig. A 19. században zsidók is telepedtek le Túrterebesen, emellett zsinagógát is fenntartottak. Perényi, János 1550. május 16-án Ferdinánd királytól Terebesnek 4 országos vásárra kapott engedélyt:

1691-ben Ugocsa egyes részeit, Terebessel együtt, újból Erdélyhez csatolják, majd 1699 után Ausztriához került. Ekkor az országban már javában dúlt az ellenreformáció.

Báró Perényi Károly, Ugocsa megye főispánja a fejébe vette, hogy az egész megyét visszakatolizálja. A sikeres ellenreformációnak volt egy másik oka is. 1703-ban kirobbant a szabadságharc II. Rákóczi Ferenc vezetésével. A minden oldalról elnyomott jobbágyok készek voltak a harcra. A túrterebesi jobbágyok is beálltak a kuruc hadseregbe remélve, hogy felszabadulnak a hűbéri elnyomás alól és vallásszabadságot nyernek. A hadjáratok súlypontja itt volt. Túrterebes hol a kurucok, hol a labancok kezében volt. Az 1711-es szatmári béke sem hozott nyugalmat a környék népe számára. 1717-ben tatár hadak törtek be Ugocsa megyébe és augusztus 29-30-án kifosztották Túrterebest is.

A 18. század második évtizedétől kezdve az uralkodó, és a fő- és köznemesek nagy kérdése: mit lehetne tenni az általános pusztulás után. Számtalan község felégetve, romokban volt. Lakosaikat leöldöste, vagy fogságra hurcolta a török, meg a tatár. Ennek a következtében alig volt munkaerő. Általánossá vált a nyomor és a szegénység. Tehát elsősorban munkaerőről kellett gondoskodni. Ez volt a sváb betelepítések háttere. A 19. század során zsidók is megtelepedtek itt, közösségük jelentőségét az is mutatja, hogy zsinagógát is fenntartottak.

A második világháborút követően előbb a zsidókat deportálták, majd a  svábokat vitték kényszermunkára a Szovjetunióba. Továbbá a 20. század első felében sokan Amerikába vándoroltak a kedvezőbb munka reményében.

1930-ban a községnek összesen 3856 lakosa volt. Ebből 461 román, 2075 magyar és 705 német volt.

1956-ban a 4555 lakosából, 1006 román és 3541 magyar volt. A magyarok száma, 26 év alatt, 1466-al növekedett.

1966-ban a 4650 összlakosságból, 1099 román, 3550 magyar és 1 német volt.

1977-ben a 4856 lakosságából 1222 volt román és 3361 magyar.

Az 1992-es népszámlálási adatok szerint, a 4142 lakosából, 1274 román, 2163 magyar és 516 német nemzetiségű volt. 15 év alatt, a magyarok száma 1198-al csökkent. Szintén 1992-ben, az összlakosságból, 1249 román, 2802 magyar és 71 német anyanyelvű. A vallási összetétel a következő: 1042 görög keleti, 2313 római katolikus, 169 református, 402 görög katolikus, 174 pünkösdista és 8 baptista.

2002-ben összesen 3845 lakosa volt. Ebből 1226 román, 2128 magyar, 350 roma, 137 német, 2 ukrán, 1 más és 1 nem nyilatkozott. Felekezeti megoszlás: 838 ortodox, 2036 katolikus, 201 református, 433 görög katolikus, 3 unitárius, 6 baptista, 1 ateista, 25 más, 8 felekezeten kívül és 1 nem válaszolt. Anyanyelvi megoszlás: 1220 román, 2614 magyar, 3 ukrán, 1 orosz és 1 nem nyilatkozott.

2011-ben a 3680 összlakosságból, 966 román, 2202 magyar, 321 roma, 79 német és 112 nem nyilatkozott. Felekezeti megoszlás: 653 ortodox, 2020 katolikus, 206 református, 400 görög katolikus, 245 pünkösdista, 4 baptista, 6 adventista, 14 jehova, 3 más és 127 nem válaszolt. Anyanyelvi megoszlás: 960 román, 2600 magyar, 8 német és 112 nem nyilatkozott.

Túrterebesi Általános Iskola, önálló magyar tannyelvű. Óvoda is tartozik hozzá. Sportteremmel is rendelkezik. Román nyelvű általános iskola Kisterebesen működik.

Túrterebesi Általános Iskola

Elérhetőség: Fő u. 13. Telefon 0261-836007. Villámposta: scoalaturlung@yahoo.com

Igazgató: Sárosi Tibor.

Óvoda – vezetője: Bauer Emília.

A községben a polgármesteri hivatal alárendeltségében működik:

Kultúrotthon – telefon 0261-836238, vezetője: Kovács István

Könyvtár – könyvtáros: Puskás Emese.

Falumúzeum-szoba – az egykori tornateremben alakították ki 2017-ben, kettős funkcióval: tanteremként és a hagyományőrzés intézményeként.

A faluban magyar (Túrterebesi Néptáncosok) és Hagyományőrző Sváb Néptánccsoport működik.

Rendezvények: A rendezvények főszervezője a polgármesteri hivatal, az iskola és az egyház szokott belépni társszervezőnek.

  • Túrterebes Község Napjai nyáron rendezik
  • Turterebeschfest – sváb fesztivál, indult 2015-ben
  • Római katolikus templom – században épült. Alapkövét 1814-ben tették le, 1818-ban elkészült a templomhajó is. 1828-ban elkészült a torony is. Klobusczky Péter püspök a szatmári székesegyház orgonáját adományozza a templomnak. Több alkalommal is javították. Az utolsó nagyobb javítása 1993 és 1995 között történt.
  • Református templom – 1740-es években kezdték el építeni fából, faszegek használatával. A vitorlán az 1794-es évszám szerepel, ez a felújítás éve. A harangtorony a templomhajóhoz van kapcsolva. Az 1970-es években átépítik a templomot.
  • Görög katolikus templom – 1868-ban kezdték el építeni egy Perényi család által adományozott telekre. Mivel kevés volt a pénz, az építkezés lassan haladt, így a falak 15 év alatt épültek fel. 1903-ban felépült a torony, mely magassága 34 méter, belsejében 3 harang volt annak idejében. Kettőt elvittek a háborúba és csak egy maradt meg mai napig. Renoválás 1926-ban történt. A festményeket Tóth Gyula készítette és a szobrászati munkát Szabó Sándor.
  • Dónát kápolna (Túrterebesi szőlőhegy)1850-ben építették a svábok, különlegessége a forgó tabernákulum. Elődje fából készült 1762-1778 között.
  • Perényi-kastély- valószínűleg a 16. században erősség épült a kastély helyébe, amit később, az 1661-es tatárdúlás idején lerombolták. A Perényi család egy vastag falú épületet emeltetett, majd köréje sáncot 1717-ben ástak, hogy bevezessék a Túr vizét. A Hesseistein grófi család megvásárolta az épületet a 19. században, emeletet húztak rá és előcsarnokot építettek. Feltételezések szerint az eredeti épületből csak a pince egy része maradt meg. Egészben maradt a spirál alakú lépcsője és egy faliszekrény. 1934-től iskola működött az épületben. Jelenleg fel van újítva.
  • A tó – 3 hektár a területe és a Túri Természetvédelmi Terület szomszédságában van. 2006-től magánvállalkozás kezeli, azelőtt a helyi tanács fennhatósága alatt működött. Jó kikapcsolódási hely.

Mayer József – 1895-ben született Túrterebesen. Szülőföldjén végezte iskoláit és 1909-1914 között a szatmárnémeti tanítóképzőben végzett. Utána segédtanító majd tanító a Veszprém megyei Ugodon. 1957-től az iskola igazgatója. Számos tudományos kutatást végzett a falu történetéről és bekapcsolódott a község kulturális életébe.

Reizer Pál (Túrterebes, 1943 – Debrecen, 2002) – püspök. A rendszerváltás utáni Szatmári római katolikus egyházmegye első főpásztora (1990-2002).

Schönberger Jenő (1959 – ), a jelenlegi szatmári megyés püspök, aki 2003-től áll az egyházmegye élén.

Dr. Cserháti Ferenc (Túrterebes 1947 – ), az Esztergom-budapesti Főegyházmegye segédpüspöke 2007-től, a Magyar Püspöki Konferencia a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával bízta meg.

A római katolikus egyházközség

A 15. században Perényi báró templomot épített és papot tartott a faluban. Mivelhogy hitújításkor, az egész falu áttért az új hitre, megszüntették a katolikus plébániát. 1740-es években, Ugocsa főispánja, báró Perényi Károly áttért a katolikus hitre, elűzte a református papot és erőszakkal visszaszerezte a templomot 1744-ben. Ekkor a plébánia is újra kezdte működését és anyakönyvei is kezdtek lenni. A templom rossz állapota miatt, özvegy báró Perényiné Tövissi Bálintfi Klára új templomot kezdett építeni.

Túrterebeshez két filia tartózik: Túrterebes Hegy, 100 lélekkel és Bábony, ahol a romaközösség katolikus, összesen 160 lélek.

A 20. századból két plébános nevét érdemes megemlíteni. Ft. Barna József, aki 1942-1967 között volt plébános. Nyugdíjas éveit is itt töltötte, a helybeli temetőben nyugszik. Ft. Kirner Ferenc, aki 1973-1998 között működött plébánosként, ezelőtt 8 évig volt káplán a faluban. Az egyházközség keretében a következő szervezetek működnek: felnőtt és ifjúsági kórus, Mária Légió, Rózsafüzér Társulat, Jézus Szíve családja, Nőszövetség és Biblia csoport.

Túrterebesi Nagyboldogasszony római katolikus plébánia

Elérhetőség: Túrterebes, Park utca 267. Telefon:0261-836009.

Plébános: Seffer Dániel Antal

Tours-i Szent Márton Közösségi Központ – a Szatmári Egyházmegyei Caritas Szervezet által alapított és működtetett, akkreditált szociális szolgáltató intézmény. Alapítás éve: 1998. Befogadó képesség: 150 fő/nap.

Nappali Idősközpont – 2000-ben jött létre. (Túrterebes, Park u 267. Villámposta caritas@caritas-sm.ro) naponta 25 főt tud fogadni

A református egyházközség

Mivel a Perényi család katolizálása után a református egyház templom nélkül maradt, gondoskodni kellett új templom építéséről. A református egyház kicsi és szegény volt, ezért elég nehéz volt felépíteni a templomot. Önkéntes munkával, 1745 körül fából építettek templomot, befogadó helye 300 volt. Ez a Mária Terézia idején érvényben lévő törvények szerint épült, miszerint a református templom főútra vagy központi helyre nem nézhet. A jelenlegi református templom 1976-77-ben épült kőből, a korábbi vályogból emelt templom helyén. A 25 m magas fa torony gerendáit helyi mesterek faragták a 18. században.

Elérhetőség: Túrterebes, Park utca 272, telefon: 0261-836270.

Beszolgáló lelkipásztor: Varga Botond Endre.

Polgármesteri hivatal: Turulung/Túrterebes, str. Parcului, nr. 260, Villámposta: primtur@yahoo.com

Polgármester: Gyákon György (NDF)

Alpolgármester: Tepfenhárt Gellért

Jegyző/titkár: Ionescu Ioana

Helyi Tanács: RMDSZ 3 mandátum (Geng Alfonz-Csaba, Kornis Róbert, Májer Nándor), NDF 7 mandátum, PSD 2, PNL 1.

Tasnádszántó

Tasnádszántó románul Santău falu és községközpont Romániában. A községhez három falu tartozik Tasnádszántó, Érkőrös (Chereușa) és Érszodoró (Sudurău). Neve 1205-1235 között tűnt fel Zumtou és Zanpto néven. Később 1289-ben Santhownak írják, majd Zantonak 1414-ben. 1421-ben Zanthooppidum ekkor már mezővárosú település, népességét tekintve harmadik volt a vármegyében.

Földrajzi betájolás

Az érmelléki községSzatmárnémetitől dél-nyugatra található, a Csáholyi patak völgyében. Szatmártól haladva több útvonalon is megközelíthető, Nagykárolyt érintve a DN19 majd az 1F és a DJ42 utakon haladva a távolság 68 km. Tasnádtól 7 km-re fekszik. Vasúttal is megközelíthető a falu a Zsibó-Nagykároly vasútvonalon keresztül.  

Tasnádszántó részére 1389-ben Szántói János és István fia Zsigmond királytól kiharcolták a vásártartásra az engedélyt. 1421-ben részbirtoka volt a Csáki családnak, majd 1439-ben a Csernavodai család is résztulajdonos lesz, később pedig 1561-ben a Szántói Becskey család és Kende Mihály birtoka lesz, azonban ők elveszítik a birtokot hűtlenség miatt, helyettük Balog Fekete Jánost iktatták be. 1692-ben Bocskay György zálogosítja el Tasnád-Szántót és más birtokaitMuraniczi Horváth Jánosnak és nejének Szalai Barkóczinak Katának. 1817-ben Becskey János lett a földesúr.

A monda szerint Tasnádszántón a Hajnal hegy északi oldalán levő Kolostort olasz barátok lakták. E szerzetesek nagy valószínűséggel a Rákóczi forradalom idején telepedek le, majd pedig később a XVII. században a Becsky család űzte el.

A település mellett található erdőn keresztül északkelet irányba széles árok nyomai lelhetők fel, melyek állítólag egészen Szatmárig húzódtak.

Az 1919-es években még Magyarországhoz tartozott, később azonban Szilágy vármegyéhez került.

A 18. századra a falunak alig maradt lakosa ezért görögkatolikusok költöztek be, később azonban a Becskycsalád akinek vallása római katolikus volt, sváb katolikus gazdákat telepített be más Szatmármegyei sváb falvakból.

A lakosság 1850-ben 1599 fő volt, ebből román 952, magyar 285, német 287, egyéb 75, zsidó 58, roma 5. Az 1880-ban összeírt népszámlálás során az 1593 lakosból 803 román, 729 magyar, 4 német, egyéb 57. 1900-ben a lakosság összlétszáma eléri a 2172 főt, ebből román 1140, magyar 1021, 4 német, egyéb 7, szlovák 4. Az 1920-as években a lakosság összlétszáma 2355 fő, melyből 1371 román, 383 magyar, 519 német egyéb 82, zsidó 82. 1941-ben a lakosság száma megugrik, ugyanis eléri a 2664 főt, ebből román ajkú lakos 1456, magyarul beszélők 1157-re nőttek az előző évekhez képest, egyéb 51 lakos, zsidó 15, roma 32, ukrán 2 fő. 1966-ban az összlakosság 2442 fő, ebből román 1518 fő, magyar ajkú lakos viszont csak 923, mely furcsa csökkenés az előző évhez képest, német anyanyelvű lakos mindössze csak 1 fő. 1992-ben az 1799 lakosból 1109 román, 614 magyar, 23+43 német, 10 egyéb, és 10 roma lakos van. 2002-ben a lakosság növekedésnek indul, ugyanis hivatalos adatok szerint számuk 1822-re tehető, ebből román 1041, magyar 662, roma 111, német 8. 2011-re újabb csökkenés figyelhető meg, az 1651 lakosból 935 román, 540 magyar és 149 roma van. 24 fő pedig nem nyilatkozott az etnikai hovatartozásáról.

  • Cím: Satu Mare, Santau, Str. Unirii, nr.225 (Locație Principală)
  • Tel: 0261-823-080
  • Fax: 0261-823-080
  • Email cím:scoalasantau@yahoo.com
  • Igazgató:Ciprian Balog

Rövid történelem: Az iskolát 1950-ben építették, az épületet később újították fel. Az 1980-as években a felújításon kívül újabb osztálytermekkel bővítették, így az épület mostani állapotában 17 osztálytermet tartalmaz. Jelenleg az iskolának 13 osztályterme van és egy laboratóriuma.

A Tasnádszántói általános iskola 22 tanár alkalmaz, 143 I-IV és 105 V-VIII osztályos tanulója van, összesen 336 diáknak ad otthont.

  • Református templom – 1864-ben épült.
  • Római katolikus templom – 1836-ban épült azonban csak 1837-ben szentelték fel. Tornyában három harang van. Neve: Loyolai Szent Ignác római katolikus templom
  • Görögkatolikus templom – 1770-ben épült.
  • Ortodox templom- 1900, Istenszülő elszenderülése
  • Jakobovits Márta (Tasnádszántó, 1944. szeptember 22.), keramikus, képzőművészeti író.
  • Kovácsy Béla (Tasnádszántó, 1861. november 22 – Budapest, 1931. június 6), állattenyésztési szakember, gazdasági író.
  • Zsisku János (Tasnádszántó, 1936. június 29.-) református lelkész, egyházi író, költő, elbeszélő
  • LeontinSălăjan(n. Leon Silaghi (Szilágyi)) (Tasnádszántó, 1913. június 19. – Bukarest, 1966. augusztus 28.) román hadügyminiszter.

Katolikus templom1836-ban épült, melynek tornyában három harang található. A reformáció hit térhódítását követően református templommá nyilvánítottak. A katolikus egyház újjáélesztését a Becskey család segítette elő, ugyanis 1809-ben egy katolikus kápolnát építtetett. A Becskey család lépését követően több család visszatért a katolikus hitre. Jelenlegi templomát 1831- 1837 között építették.

A lakosság felekezeti hovatartozását tekintve elég színes kép tárul elénk. 1850-ben az 1599 lakosból 952 fő görögkatolikus hitet vallotta, míg római katolikus csak 364 fő volt, míg ennél is kevesebb református, ahol mindössze csak 225 lélek volt. Izraelita pedig 58 hívő. 1880-ban az 1593 lakosból 859 görögkatolikus, római katolikus 360, református 225, evangélikus 10, izraelita 139. 1990-ban az 2172 lakosból 1166 görögkatolikus, 517 római katolikus, református 363, evangélikus 3, izraelita 123. 1930-ban a lakosság nagyrésze ugyancsak görögkatolikus a 2363 lakosból 1394 hívő lélek volt, 3 ortodox, 598 római katolikus, református 304 fő, evangélikus 1, izraelita 62, egyéb 1. Az 1992-es összeíráskor az 1799 lakosból már a többség ortodox vallású vagyis 1085 fő, görögkatolikus 16, római katolikus 500, református 195, evangélikus 2, egyéb 1. 2002-ben az 1822 lakosból 1121 ortodox, katolikus 504, református 173, görögkatolikus 18.

  • Elérhetőség: 0044-261-876-462
  • Polgármester: RotarMarinel
  • Alpolgármester:SilaghiSergiu
  • Email cím:primar@ro
  • Cím: Principala, Nr. 422, Com. Santău, Codpoștal: 447270, Jud. Satu Mare
  • Tel: 0261-823-004
  • Fax: 0261-823-0015
  • Helyi tanácsosok: összesen 11 tag

AchimIoan-Danut (PNL), Borzas Ioan-Felician (PNL), HalmageanTraian (PNL), HodrogGheorghe-Coriolan (PNL), Kiss Laszlo (RMDSZ), Pop Mircea-Radu (PNL), SilaghiIoan (PNL), OstateCatalin (ALDE), SalajanIoan (PSD), SuthBeata (PNL), ViragFrancisc (PNL).

http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/?pg=etnikai&id=2358http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/?pg=felekezeti&id=2358http://primariasantau.ro/index.php?rewriteparam=homehttps://scoalasantau.webs.com/

Sződemeter

Sződemeter románul Săuca a községközpont Szatmár megyében, Romániában található. A község öt falut foglal magába: Keszi (Chisău), Pele (Becheni), Tasnádcsány (Cean), Tasnádszilvás (Silvaș).

Nevét a hagyományok szerint, az egykori Szent Demeter kolostorról kapta, mely az idők során többször is változott. 1330-ban Zouudemeter, 1424-ben Zeüdeme. 1463-ban Zeeudemether, 1477-ben Zeudemeter, 1479-ben Szent-Demeter, 1555-ben Zwedemether, 1608-ban ZenthDemether, 1655-ben Sző-Demethernek írták. Jelenlegi nevét 1555-ben kapta meg, viszont az 1733-as évekig még mindig változott. Jelenlegi nevét valószínűleg az 1733-as éveket követően vette fel újra.

  1. Földrajzi behatárolás

Érszakácsi Tasnádról haladva nyugatra a DJ195D útról lehet elérni a falut. Szatmártól haladva a DJ108L útról megközelíteni. Nagykárolytól pedig a DN19/E671 és a DN1F úton található.

Az 1220-as években, de predioDemetris néven említik először.

Az 1330-as és 1345-ös években, oklevelek szerint Külső-Szolnokhoz tartozott, majd ezt követően Szilágy vármegyéhez csatolják. 1345-ben Külső-Szolnok vármegye alispánjai és szolgabírói gyűlést tartottak és Lelejzonukvármegye birtokáról döntöttek. 1389-ben Zewdemeteren Mária Királynő Sződemeteri Péter fia Jakab és István, továbbá Álmosdi Péter fiai kérésére minden csütörtökön vásárt engedélyez.

Kétség nem fér hozzá, hogy Siőd nevű falu alatt Sződemeter helyezkedett el, amelyet 1281-ben a tasnádiak megszállták, lakosait pedig elhurcolták Tasnádra.

1474-ben keltezett okirat szerint, amelyet a váradi káptalannak címeztek ÁlmosdiCsire István Drágfi Miklósnak és fiának Bertalannak adta a bírtokrészét.

1475 körül különböző adózási struktúrák voltak. 1477-ben Pocsaii Páli László fiai elzálogosítják a zeudemeteri bírtokrészüket mindössze huszonnyolc forintért Pocsaii Istvánnak, 1479-ben pedig a középszolnoki szentdemeteri bírtok kerül zálogosításra és ezáltal ÁlmosdiCsire Tamás tulajdona lesz. 1503-ba a középszolnoki Szent Demeter birtokba beiktatják Serédi Istvánt. A nagyváradi káptalannak 1538-ban keltezett levele szerint ÁlmosdiCsire Ferencz örökre eladta a Zewdemetheren levő részesedését Drágfii Andrásnak és Gáspárnak, amit János király átír és megerősít, ugyanígy téve Ferdinánd király is Prágában 1544-ben. Azonban ez ellen többen is tiltakoztak, akiket ezért a konvent beidézett. 1555 és 1784 között Sződemeter többször is gazdát cserélt.

A hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben a községben összeírták a bírtokosokat. 1805-ben a Kis-, Teczka-, Szilágyi-, Bora- és Vajda családok fegyvermozgató tagjait írták össze, mint adózó nemeseket, összesen 12-t, őket lovasoknak vettőkfö. A Bideskúti- és Szombatfalvi családok tagjait gyalogosnak vitték. 

Az adózás következtében 1715 és 1720 között összeírták a földeket, melyek szerint 1715-ben 120 db. szántóföld volt, rét 39, szőlős 15. Az 1720-as évben pedig 553 köblös, 147 kaszás, 73 szőlős volt. Az 1895-ben a gazdaságainak száma 119, területe 3375 katasztrális hold, melyből szántóföld 1713, erdő 1239, legelő 122, kert 31, szőlő beültetve 5, terméketlen pedig 41 hold.

A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Tasnádi járásához tartozott.

1890-ben 658 lakosa van. Ebből 164 magyar, 1 német, 1 tót, románok 485, egyéb 7. Házak száma mindössze csak 127.

1930-ban az összlakossága már 3002 fő. Ebből 1683 román és 1216 magyar lakosa van. Az 1956-os népszámlálási adatok szerint a lakosság lecsökkent 2906 főre, melyből 1674 román és 1176 magyar ajkú lakosa van. 1966-ban 2661 fős a község, melyből románok 1512-en és magyarok 1132-en maradtan. Az 1977-es népszámlálási adat szerint 2113 lakosa van, ebből román 1183 és magyar 868. Az 1992-ben végzett népszámlálás az 1576 fővel már jelentős csökkenést mutat, melyből románok 807-en és magyarok 642-en maradtak. A 2002-ben végzett felmérés szerint a lakosság száma 1468 fő, melyből román 745, magyar514, roma 208 fő. A 2011-es népszámlálást követően a lakosság 1376 fő, ebből a románok 622-en a magyarok pedig 416-an vannak jelen roma lakossága 288 fő. Jelenleg a lakosság 3,34%-nak az etnikai hovatartozása ismeretlen.

Ahogy a számadatok is mutatják magyarsága folyton apadóban van.

  • Görögkatolikus templom (1720)
  • Kölcsey Ferenc szülőháza, mely a görögkatolikus templom mellett álló parókia épülete.
  • Emléktábla Kölcsey Ferencről, amelyet 1991-ben függesztettek fel a parókia felára.
  • Közelben levő református templom kertjében látható a költő szobra.

 

Népviselet, népszokások

Sződemeteren a férfiak ünnepélyes alkalmakkor fekete posztóruhát viseltek, ezenkívül gubában jártak, az idősebb emberek bőrbekecsben. A nők fonták, szőtték és varrták a ruházatukat.

Kölcsey Ferenc 1790. augusztus 8-án született Sződemeteren és Szatmárcsekén 1838. augusztus 24-én hunyt el. A magyar költő politikus és nyelvújító is volt egyszemélyben valamint a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. A Kisfaludy Társaság megalapítását is neki tulajdonítják, valamint ő alkotta meg a nemzeti himnuszt is.

Édesapja a nemesi származású Kölcsey Péter halálát követően édesanyja Bölöni Ágnes Debrecenbe küldte tanulni. Édesanyja elhalálozását követően a család cselédje Panna néni viselte gondját neki és három kisebb testvérének.

A Debreceni Református Kollégiumba tanult 14 éven keresztül. 1803-ban bejutott a költészeti osztályba, azonban a latin versírásba nem jeleskedett. Ritka tehetsége csak 16 éves korában jelentkezett, amikor enciklopédiai tanulmányokat végzett. Az idegen nyelvek közül először a franciát tanulta meg később pedig a németet. Mindkét esetben egy-egy írónak köszönhetően sajátította el a nyelvet, a műveiken keresztül. Már 16 éves korában verseket kezdett írni.

1805-ben Csokonai temetésén megismerkedett Kazinczyval, melynek következtében levelezni kezdtek. Ezt követően Kazinczy lelkes tanítója lett Kölcseynek.

Tanulmányai befejezése után Pestre költözött törvénygyakorlatra, de ügyvédi vizsgára nem jelentkezett, mert szoros barátságot kötött Horvát Istvánnal, Vitkovics Mihállyal és Szemere Pállal ezek után már csak az irodalom érdekelte és visszautasította a tanári állást is Debrecenben. 1815-ben testvérével Csekére költözött, itt már csak az irodalomnak élt.

Pesten tartózkodása alatt Szemere Pállal megindította 1826-ban az Élet és Literatúra című folyóiratot. 1829-ben Szatmármegye tiszteletbeli aljegyzője lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1830. november 17-én a nyelvtudományi osztály vidéki rendes tagjának nevezte ki. Pozsonyban 1832. december 19-én foglalta el helyét és megválasztották a négy kerületi jegyzők egyikévé, mely következtében számos felirat és üzenet szerzője lett.

Politikusként a reformok híve volt, hevesen küzdött Erdély visszacsatolásáért és a magyar nyelv jogaiért. Követi pályája 1834-ben ért véget. Hazatérte után költői dolgozataival és kritikáival újra magára vonta a figyelmet és ezek után kizárólag csak a költészetnek élt. Utolsó nagy műve a Wesselényi Miklós védelme.

Halála hírtelen következett be 1838. augusztus 24-én Szatmárcsekén.

Az egyház 1424-ben épült. A zeüdemi templom építését akadályozta Majádi Albert fiai János és György, akik ellen később eljárást indítottak. Az evangélikus és református egyházak régebbi történetéről nincsenek hiteles információk. A faluban a XVII. században a háborús időszak következtében kihaltak a reformátusok, őket később románok és oroszok váltották fel. Ebbe az egyházba 1655-ben a Debreczenbe tartott közzsinat Gidófalvi Andrást küldték papnak.

A jelenlegi egyházat 1760-ban építette Bydeskuthy Zsigmondné PechyJuliánna, majd később 1774-ben Bydeskuthy Ferenc saját költségén harangot is öntetett a templomnak. Az Egyház anyakönyve 1760-től szolgáltat információt. 1887-ben Kacsó Albert lelkész lemondott a papi állomásról ezért a pelei körlelkészséghez került át. 1733-ban 22 román családot jegyeztek fel, vallásuk görög-keleti volt. 1750-ben a görögkatolikusok száma elérte az 519 főt, templomuk 1720-ban épült. Az egyházközség 1773-ban egyesült, anyakönyve pedig 1824-től működik. 1890-ben a közösség vallási megoszlása: római katolikus 40, görög katolikus 489, református 96, unitárius 1, izraeli 32.

A község népessége 2002-ben 1468 fő, melyből a felekezeti megoszlása a következő: ortodox 448, katolikus 57, református 492, görög katolikus 409, baptista 42, más 14 és felekezeten kívüliek mindössze 6 személy.

Jelenlegi adatok szerint a község vallási megoszlása a következő: református 439, ortodox 415, görögkatolikus 355, római katolikus 55, baptista 35, Jehova 16, pünkösdista 3, más 4. Felekezeten kívüliek 3 fő. Akiknek ismeretlen a felekezeti hovatartozása 49 fő.

Polgármester: Marian Gheorghe
Alpolgármester: Hodoroc Sorin Pompei

Cím: Sződemeter, Fő út, 36. szám

Telefonszám: 0261-822865, 822875

http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/?pg=felekezeti&id=2367

http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/index.php?keres=sz%F5demeter&megye=0&x=0&y=0&pg=telepuleslista

http://www.wikiwand.com/ro/Comuna_S%C4%83uca,_Satu_Mare

https://library.hungaricana.hu/hu/view/NEDA_nemzetisegi_Erdely_1930_1992/?pg=227&layout=s&fbclid=IwAR2KuK6S0BT5nhvMiyEaNlZtk0BkVNm5VfBPTaWP345O7PhMsX3JsND-Ma8&query=sz%C5%91demeter

http://mek.oszk.hu/04700/04750/html/480.html

Sződemeteri Általános Iskola
Cím: Sződemeter, Fő út, 23. szám
Telefonszám: 0261-822 809

Szilágypér

 

Szilágypér (románul Pir) falu és községközpont Szatmár megyében. A községhez még két falu tartozik: Peleszarvad (Sărvăzel) és Kispér (Piru Nou). Mindhárom település Közép-Szolnok vármegye területén feküdt, majd később Szilágy megyéhez tartozott, és csak 1968-ban a közigazgatási reform során kerültek Szatmár megye közigazgatási területére. Szilágypér a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Tasnádi járásához tartozott. 1610-ben oppidum, vagyis mezőváros. A község másik települését, Peleszarvadot 1329-ben említik először Zaruad néven. Újpér eredetileg Szilágypér része volt, csak a 20. század elején vált önálló településsé.

Szilágypér nevét az oklevelek 1205-ben említetik először Perl néven a váradi káptalan oklevelében. 1474-ben Perny, 1475-ben Peer, 1494-ben Per, 1560-ban Pér, 1565-ben Peérnek írták nevét. A 20. század elején még ismert régi helynevei: Ramos-halom, Ele-halom, továbbá az Ér ágai által körülvett Vár nevű hely.

Földrajzi betájolás

A megyeszékhelytől legtávolabbra, 71 km-re (DN19/E671 út mentén) dél-nyugatra fekvő község az Érmelléken. Nagykároly felől megközelítve a 108M, illetve 43-as úton haladva érhetjük el. A Pér és a Szarvad patakok által átszelt, elszigetelt községet két oldalról Bihar megye határolja, de a bihari Érszalaccsal is mindössze egy földút köti össze.

 

Szilágypér első ismert írásbeli említése 1205-ből származik.  A falu a 13. századi említésénél sokkal régebbi emberi település nyomait is feltárták, számos lelőhelyről jelentős mennyiségű bronz tárgy került elő a területéről és egy bronzkori temetőt is feltártak. Az átvonuló tatár, török, kuruc hadak pusztították, ekkor pusztult el a szomszédos falu, Ete is. 1474 előtt Csire (Chyre) család birtoka és vámhely volt. 1538-ban a nagyváradi káptalan levele szerint Álmosdi Csire Ferenc itt lévő részbirtokait „örökre” eladta Drágfi Andrásnak és Gáspárnak. 1555-ben Peer birtokosa Chyre Hedvig, aki Csaholyi Péter özvegye, valamint leánytestvérei voltak. 1565-ben egy itteni részbirtokba beiktatták Teethi Györgyöt, fiát Jánost, nejét, Dersi Katalint, valamint leányait Barkóczi Lászlóné Klárát, Zsófiát és Annát. 1610-ben Peer (opidum) részbirtokba és más ehhez tartozó bihar-, szabolcs-, kraszna-, és Közép-Szolnok vármegyei javakba Beregnyói Daróczi Ferencet iktatták be. Vámszedő hely volt, már 1610-ben oppidumként említik. Az 1660 körüli tatárbetörések felbolygatták a vidék életét, részben vagy egészen elpusztítva az emberi településeket. Szilágypér sem volt kivétel, de nem pusztult el teljesen.

1765-ben három fogadó volt Szilágypéren – igen jelentős szám ebben az időben.

1797-ben készült összeírás szerint Péren nagyobb birtokosok voltak gróf Károlyi József, Bideskúti Imre, Sullyok György, Komáromi György, Diószegi Sámuel, Pogány Lajosné, Boronkai István, Köpéczi Imre, Tarczali Miklós, Gencsi Mészáros János. 1805-ben végzett összeíráskor mint adózó nemeseket írták össze Pérről a Várkonyi, Varsolczi, Gellért, Turbuly, Kecskeméti, Erdei, Király, és Kálmán családok tagjait.

A település kiemelkedő földbirtokosai a 19. sz. végén a Lórántffy, a Daraczi és az Ibrányi család. Ez utóbbiaknak még áll az 1594-ben épült kúriája, melynek nevezetessége építési idejéből származó kandallója. Az Eördögh család vásárolta meg és birtokolja ma is.

Gazdasági szempontból a falu megélhetési forrásai közül a legjelentősebb a mezőgazdaság. Növénytermesztésében a szántóföldi növénykultúrák mellett fontosak a gyümölcsök és a szőlő. Már a 17. században említik szőlőjét, az Érmelléki borvidék részét képezi ez a település is, mely a Kárpát-medence egyik leghíresebb fehérbor termelő vidéke volt. A filoxéra 19. század végi inváziója ezen a vidéken is elpusztította az ültetvények nagy részét, akkor telepítették be az amerikai fajtákat. Jelenleg újra feléledőben van borászata, borai egyre jobb minőségűek, az erdélyi borversenyeken érmekkel jutalmazzák azokat. Kisebb kereskedelmi és ipari létesítmények is működnek a községben. Horgásztavai kikapcsolódási lehetőséget nyújthatnak és befektetések révén gazdasági hasznot is hozhatnak a községnek.

2001-ben a faluban még kurblis telefont használtak.

1847-ben 848 lakosa volt, ebből 23 római katolikus, 195 görögkatolikus, 478 helvét, 152 izrarlita volt.

1890-ben 1849 lakosából 1442 magyar, 8 német, 381 román, 18 egyéb nyelvű lakosa volt, melyből 383 görögkatolikus, 142 római katolikus, 1090 református, 234 izraelita volt.

1930-ban 2667 lakos (994 román, 1465 magyar és 4 német), 1956-ban 2740 (1160 román, 1577 magyar), 1966-ban 2728 (1195 román, 1532 magyar és 1 német), 1977-ben 2208 (860 román, 1347 magyar és 1 német).

1992-ben 1910 lakós, román 647, magyar 1074, német 2, roma 190.

2002-ben 1769-en laktak a község 3 településén, ebből 644 román, 939 magyar, 156 roma. 2011-ben a község összlakossága 1614 fő, ebből román 589, magyar 861, roma 149.

Népességszáma szerint egyike a megye legkisebb községeinek nemzetiségi összetételét tekintve a község többségét magyarok lakják (54,77%), a románok aránya 36,4% míg roma nemzetiségűnek a lakosság 8,81%-a vallotta magát. Az egykor népesebb zsidó közösségének mára csak emléke maradt.

A községben működik a Szilágypéri Általános Iskola. Előkészítőtől negyedikig összesen 7 osztály működik, a román tagozaton két összevont osztály (az előkészítő a másodikkal és a negyedikkel, az első a harmadikkal), míg magyar tagozaton 5 osztály, azaz előkészítőtől negyedikig 1–1 csoport. Az általános iskolásokat román tagozaton az ötödiket a hetedikkel, a hatodikat a nyolcadikkal működtetik összevont osztályokként, míg magyar tagozaton minden évfolyam önálló osztályként működik. Az iskola mellett működik egy óvoda is, 1 román és 2 magyar csoporttal.

Elérhetőség: Szilágypér, Templom u. 279. Telefon: 0261-821714

Iskolaigazgató: Szász Endre.

A községben művelődési ház és községi könyvtár működik. A kultúrházat felújították. Itt rendezik a legfontosabb ünnepségeket.

A könyvtárat 1960 hozták létre, a Fő u. 54 alatt, a kultúrházban működik. Könyvtáros Tempfli Zsolt.

Rendezvények. A legtöbb rendezvény szervezője a polgármesteri hivatal, több esetben társszervező a református egyház.

  • Szilágypér Község Napja, július hónapban, indult 2011-ben Szervező: Szilágypér Község Polgármesteri Hivatala
  • Hazatérés napja – júliusban, többnyire a Község Napjával együtt. Az elszármazott périeket várják haza (több százan jönnek)
  • Szilágypéri néptánctábor, indult 2017-ben, a Vasárnapi Iskola Alapítvány támogatásával
  • Kórustalálkozó, egyházmegyei – Szervező: Szilágypéri Református Közösség
  • A szilágypéri a nagy érdeklődést kiváltó borversenyek közé tartozik, nem csak helybeliek és környékbeliek vesznek részt az eseményen, de Szatmárcsekéről és Tokajból is érkeznek küldöttségek az eseményre.

Népviselet

Péren a 20. század elejének adatai szerint mind a magyarok, mind a románok sujtásos magyar dolmányt, nadrágot, csizmát és pörge magyar kalapot viseltek. Ünnepeken mindannyian kifogástalan, tiszta ruhát öltöttek. Télen a férfiak fehér vagy fekete gubát is viseltek. A fekete szűrt ekkor már kevesen hordták. A leányok többnyire kontyot viseltek, csinos csonthajtűkkel, leeresztett hajjal kevesen jártak. Az asszonyok leginkább báránybőrrel bélelt, rókaprémes posztóbundát (décz- vagy díszbundát) viseltek.

  • Református templom. Jelentős épülete, gótikus stílusban épült az 1440-es években. A középkori eredetű templom szentélye a hajónál keskenyebb, a hatszög három oldalával záródik. Barokk tornyát 1810-ban nyugati irányba bővítették, ablakait átalakították, az első tornyát is ekkor emelték, portikusza 1830-ban épült. Az 1832-es és 1834-es földrengések során a templom erősen megrongálódott, tornya is ledőlt, a károkat a 19. század végére javítják ki. Szentélyében van az Ibrányi család sírboltja, egyik tagjuk, Ibrányi Mihály váradi kapitány 1646-ban harangot adományozott a református egyháznak, melyet még ma is őriznek. Két harangja közül az egyik 1646-ból, a másik 1965-ből származik.

    Az épület alatt kripta is van, a birtokos Ibrányi család temetkezett ide a 17. században. A helyi hagyomány a „veres barátokat” tartja a templom építtetőjének, kolostoruk feltételezett helyén alagutak bejáratait sejtik. Anyakönyve 1733-ban kezdődik.

    Görög katolikus fatemplom, 1854-ben épült.

    Ibrányi család kúriája. Még áll az 1594-ben épült kúria, nevezetessége az építési idejéből származó kandallója.

    Emlékidézés:

    • Budai Ézsaiás emléktábla – 2001, állíttatta a Szent István Kör, Szatmár, halálának 170. Évfordulójára
    • Budai Ézsaiás mellszobor – 2002 (Kövér József alkotása, a református parókia kertjében
  • Budai Ézsaiás (1766-1841) tudós-professzor, református püspök, bibliafordító, az MTA alapítói közé tartozik – itt született
  • Diószeghy Mór (giczei) (1857 – ?) református lelkész, költő, író – itt született
  •  

Református egyházközség

A református közösség jelenleg 670 főt számlál.

Elérhetőség: Szilágypér 212. Telefonszám: 0261-821708.

Lelkipásztor: Szabó Sándor. Villámposta: szabosandor80@yahoo.com

Római katolikus egyházközség mindössze 70 tagot számlál, és az érszalacsi gyülekezet leányegyházának számít. A templom 2000-ben épült.

Plébános: Duma Ferenc, beszolgáló érszalacsi plébános. Mobil: 0740-891944. Villámposta:

kraszna@varad.org.

Görög katolikus gyülekezet 1824-ben jött itt létre, első templomukat 1854-ban építették.

Ortodox temploma 1929-ben épült.

Polgármesteri hivatal: Szilágypér 51. Telefon: 0261-821702. Villámposta: primariapir@yahoo.com

Polgármester: Burlacu Ioan Florin

Alpolgármester: Kis Lóránd Endre, mobil: 0769-252946.

Jegyző/titkár: Ardelean Mihail Marius

Helyi tanács: RMDSZ: 4 képviselő (Kis Loránd Endre, Nagy József, Szász Endre Károly, Varga Sándor), Szociáldemokrata Párt (PSD) 4, Nemzeti Liberális Párt (PNL) 1 képviselő, Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 1 képviselő.

Budai Ézsaiás Vegyeskar – a református egyház keretében működik.

Szatmárudvari

 

A település leírása

Tab Content