Civiltérkép

Szatmár

Szilágy megye városai, községközpontjai és a hozzá tartozó települések

Szatmárpálfalva

Szatmárpálfalva

Szatmárpálfalva/Pálfalva (románul Păulești) falu és község Szatmár megyében. A községhez további 5 falu tartozik: Ombód (Ambud), Amac (Amaţi) Hirip (Hrip) Pettyén (Petin) és Oroszfalva (Ruşeni). A megyeszékhellyel, Szatmárnémetivel gyakorlatilag egybeépült. Nevét az oklevelek 1428-ban már mai alakjában említették.

Földrajzi betájolás

Szatmárnémetitől keletre, a megyeszékhelytől 5 km-re (DJ193 jelzésű út mentén), a Szamos bal partján található község. Szatmárnémetitől keletre, a megyeszékhelytől 5 km-re, a Szamos bal partján található község. Ennek a közigazgatási egységnek a területén vezetik a Szamosba a Homoród csatornát. Szomszédok Szatmárhegy, Szatmárudvari, Kolcs és a megyeszékhely.

Szatmárpálfalva neve 1379-ben bukkan fel először oklevelekben. Egyesek szerint régen Kis-Szent Máriának nevezték. A Dobrachyak ősi birtoka volt, később a szatmári várhoz tartozott a 17. század végéig. Szatmárpálfalva (Pálfalva). Pálfalva a Dobrachhiak ősi birtoka volt. 1379-ben a Dobrachhy család tagjai Megyeri Simon bán fiainak hatalmaskodásai ellen tiltakoztak. 1399-ben a család tagjai osztozkodtak birtokaikon, s ez osztozkodáskor Dobrachy Pál lett a település ura, majd fiaié lett, akik már Pálfalva Burján néven szerepeltek. 1431-ben Dobray János és László birtoka volt, később pedig a Szatmári vár tartozéka lett, s az maradt egészen 1696-ig. 1626-ban Királydaróczi Debreczenyi Tamás és felesége, Tarjányi Margit szerzett itt részbirtokot. 1703-ban itt a Szamos-part füzeseiben rejtőztek el Rákóczi kurucai, mikor Szatmárt ostromolták, s itt volt a táborozás középpontja is. 1749-ben Eötvös László, Sándor és Imre, valamint a Szeleczky és Szögyéni családok is részeket szereztek itt, de a település fő birtokosa azonban a gróf Teleki család lett, s az övék maradt a 19. század végéig, ekkor Gerando Attiláé lett. Jelentősebb birtokosai a Debreczeni, Eötvös majd a Teleki család és annak leszármazottai a De Gerando-k voltak.

A 20. század elején Gerando Félix és Horváth Bertalan volt Szatmárpálfalva birtokosa.

Gazdaság

Legjelentősebb megélhetési forrása a mezőgazdaság, de a megyeszékhely közelsége számos befektetést vonzott már. Ipari egységek települtek a községbe és ez a jelenség valószínűleg tovább fog folytatódni. A Szamos közelsége révén homokkitermelés is folyt a községben.

1930-ban 4477 fő volt a lakósság (1897 román, 2373 magyar, 6 német), 1956-ban 4607 fő (2136 román, 2461 magyar, 7 német), 1966-ban 4541 fő (2007 román, 2524 magyar,5  német), 1977-ben 4908 (2227 román, 2518 magyar, 21 német), 1992-ben 4200 fő (1 789  román, 2 005 magyar, 20 német).

2002-ben közepes méretű községek sorába tartozott a maga 4359 fős lakosságával, ami pedig a nemzetiségi megoszlását illeti, legnagyobb arányban, 47,32%-ban magyarnak vallották magukat az itteniek, 43,31% a román nemzetiségűek és 9,06% a romák aránya.

A 2011-es népszámlálás szerint Szatmárpálfalván 4909 fő lakik, román 1909 (38,89%), magyar 2284 (46,12%), és roma 510 (10,39%).

A községben két általános iskola működik. Az egyik a községközpontban, és ez román tannyelvű. A másik Ombód faluban, és itt magyar a tanítás nyelve.

Pálfalvi Általános Iskola

Elérhetőség: Pálfalva, Fő utca 89. Telefon: 0261-757314. Villámposta: scoalagimnazialapaulesti@yahoo.com

Igazgató: Simona Iederan, mobil 0741-658689.

Soltész János Általános Iskola, Ombód

Ombód a Szamos bal partján Szatmárnémetitől keletre 5 km-re található. Az Ombódi Soltész János Általános Iskolába csak magyar tagozat működik az előkészítő osztálytól a VIII. osztályig. A tanulók Ombódról, Szatmárpálfalváról és Pettyénből származnak. A szomszéd falvakból érkező gyerekek naponta ingáznak, biciklivel, autóbusszal, és az iskola kisbuszával. Az Ombód és Szatmárpálfalva közötti távolság mindössze másfél kilométer.

Az intézmény jól felszerelt, van informatika-, biológia-, fizika- és kémialaboratórium. 2007-ben felújították a tornatermet és sportpálya is található. 2007-től központi fűtéssel és modern WC/ mosdó helyiségekkel alakítottak ki.

Elérhetőség: Ombód falu, Pálfalva község, Templom u. 130. Telefon: 0261-757315. Villámposta: scoalaambud@gmail.com.

Igazgató: Hajer József

A községi kultúrház épülete javítás alatt. Itt működik a községi könyvtár is.

Megemlítendő, hogy a faluban edzőtermet is kialakítottak.

Rendezvények: a községközpontban és a hozzá tartozó falvakban a falunapok illetve a helyi hagyományok őrzését célzó rendezvények kiemelt fontosságúak.

  • Falunap, Szatmárpálfalva – indult 2008-ban, szervezi a polgármesteri hivatal.
  • Aratóünnep – egy ideje több helyen szerveznek ilyet, az 1989 előtti termésnapi ünnepekre utal vissza – Pálfalván októberben szervezik, főleg román programmal.
  • A református templom (1890) – információk a református egyház menüpontnál.
  • Teleki Blanka. A település leghíresebb személyisége, a magyar nőnevelés úttörője és a szabadságharc elkötelezett híve, aki 1849-től 1851-es letartóztatásáig a pálfalvi Teleki kastélyban lakott és tevékenykedett. Segítette a bujdosókat, akik Erdélybe kívántak szökni és az utókor számára anyagokat gyűjtött a Szabadságharcról. Emma húgával folytatott levelezése nyomán, aki akkor Párizsban élt, lepleződött le a császáriak előtt. Letartóztatták és elhurcolták Pálfalváról, 10 év várfogságra ítélték, amiből hatot kellett letöltenie.

Neki állít emléket a római-katolikus kápolna falán elhelyezett emléktábla és a református templomkertben az ő, a húga (Teleki Emma), és annak férje De Gerando Ágost portréjával díszített fehér sztélé, mely Balogh István szobrászművész alkotása.

  • Teleki Blanka emlékszobája – 2001-ben avatták fel
  • A II. világháború hőseinek emléktáblája – felavatták 1999-ben
  • Teleki–obeliszk.
  • Teleki Blanka grófnő (1806–1862) a nőnevelés úttörője, a szabadságharc híve.

A lakosság vallási megoszlása a következő: reformátusok (41,01%), ortodoxok (39,05%), római-katolikusok (7,23%), görög-katolikusok (4,14%) pünkösdisták (2,73%).

Református egyházközösség

A református egyház mostani temploma 1890-ben épült, tornya eredetileg fából készült és csak az 1941-42-es felújításkor építettek tégla tornyot.

Lelkész: Kiss József, mobil: 0745360629, villámposta: jkissprot@yahoo.com

Ortodox templom – Ortodox temploma 1938-ban épült.

Római katolikus kápolna – 1940-ben készült.

Polgármesteri hivatal.

Elérhetőség: Pálfalva, Fő utca 83. Telefon: 0261-757355, villámposta: comunapaulesti@yahoo.com, paulesti@cjsm.ro

Polgármester: Zenoviu Stelian Bontea, mobil 0748-824369; 0762-691701.

Villámposta: bontea_zenoviu@yahoo.com

Alpolgármester: Cătălin Daniel Fekete, mobil: 0754-690143. Villámposta: catalin_daniel90@yahoo.com

Jegyző/Titkár: Bernat Manuela Eva.

Helyi Tanács: RMDSZ 6 mandátum (Varga Sándor Ottó, Rakos Tibor Olivér, Farkas Sándor, Botos Sándor, Szilágyi Levente, Nagy József), Szociáldemokrata Párt / PSD 5, Nemzeti Liberális Párt / PNL 4 mandátum.

Testvértelepülések

Magyarország: Seregélyes nagyközség

Teleki Blanka Nőszövetség – az egyház mellett működik.

http://www.zothmar.ro/comune/paulesti/index.html.hu.html

Primaria Paulesti

https://library.hungaricana.hu/hu/view/NEDA_nemzetisegi_Erdely_1930_1992/?pg=227&layout=s&fbclid=IwAR3ARpHjaJ7y2EjeCzxfPuDzuWHaBbmlCsmPPcC-8uliphancU2xljjreN4

http://www.boon.hu/vasrnap-volt-szatmrplfalva-napja/news-20080824-06081000

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szatmárpálfalva

https://www.cjsm.ro/hu/administratie/paulesti/

Szatmárhegy

Szatmárhegy

Szatmárhegy, románul Viile Satu Mare. Öt településből tevődik össze: Szatmárhegy (2059 fő), Résztelek (620 fő), Meddes (276 fő), Csonkás (199 fő) és Tyirákpuszta (88 fő).

A kisebb-nagyobb dombokra épült Szatmárhegy híres volt szőlő- és gyümölcstermesztéséről, és máig sok szatmári család épít itt nyaralót magának.

Földrajzi betájolás

Szatmárnémetitől 22 km-re, a repülőtér irányában található, délre, az E81-es és a 193C úton megközelíthető. A Homoród patak mentén, a szatmári Bükk lábánál, Erdőd keleti szomszédjában fekvő település.

Szatmárhegy első írásos említése a 13. századból származik, amikor Szatmárhoz tartozó szőlőhegyként említik. A Rákóczi-szabadság idején, 1703-ban, a Szatmárnémeti körül folyó kuruc-labanc csatározások  alatt, a város felégetése miatt, a lakosság Szatmárhegyre  menekült. Ott pedig a szőlőhegyeken húzódtak meg. A harcok elmúlta után, sokan végleg oda telepedtek le és nem költöztek vissza Szatmárra. Egyesek, mint vincellérek, favágók, kőművesek maradtak ott.

A már megszaporodott lakosság, Szatmárhegyet önálló településsé nyilvánította a 18. század elején. A lakosság létszáma még nagyobb lett, mikor 1769-ben a Károlyi gróf birtokáról, a szomszédos Erdődről elűzték a református magyarokat. A menekülők nagy része Szatmárhegyen telepedett le. 1944-ben, a második világháború idején, Szatmárnémeti bombázásakor, a lakosság egy része megint ide menekült, később ide is telepedett le.

A népszámlálás adatok szerint, 1930-ban a községnek összesen 1 930 lakosa volt, ebből 1 835 román, 15 magyar és 1 német nemzetiségű. 1956-ban, az 5021 lakosból, 2836 románnak, 2108 magyarnak és 4 németnek vallotta magát. Az vehető észre, hogy a magyarok száma növekedett 2093-al. Ameddig 1966-ban, 4659-ből, 2612 román, 1976 magyar és 7 német lakott Szatmárhegyen, addig 1977-ben, 4411 személyből, 2463 román, 1866 magyar és 8 német élte itt napjait. 1992-ben, a lakosok száma elérte a 3244-et, ebből 1634 román, 1466 magyar és 20 német. Anyanyelv szerint: 1714 román, 1503 magyar és 18 német. Vallási megoszlás: 1348 ortodox, 107 római katolikus, 1375 református, 352 görög katolikus, 44 pünkösdista és 2 baptista.

A 2002-es népszámlálási adatok alapján 3242 lakosa volt. Ebből 1348 román, 1495 magyar, 379 roma, 2 ukrán, 15 német, 1 olasz és 2 más. Felekezeti megoszlás: 1266 ortodox, 109 katolikus, 1353 református, 49 pünkösdista, 416 görög katolikus, 24 baptista, 1 adventista, 16 más, 4 felekezeten kívüli, 1 ateista és 2 nem válaszolt. Anyanyelvi megoszlás: 1544 román, 1537 magyar, 153 roma, 2 ukrán, 3 német, 1 olasz és 2 más anyanyelvű.

2011-ben 3514-en laktak itt, ebből 1424 román, 1450 magyar, 470 roma, 17 német és 148 nem nyilatkozott. Felekezeti megoszlás: 1339 ortodox, 147 katolikus, 1321 református, 65 pünkösdista, 436 görög katolikus, 9 baptista, 16 adventista, 19 jehova és 159 nem nyilatkozott. Anyanyelvi megoszlás: 1733 román, 1604 magyar, 16 roma, 9 német és 149 nem nyilatkozott.

Iskola neve: Szatmárhegyi Általános Iskola (Scoala Gimnaziala Viile Satu Mare)

Az iskolában van magyar és román tagozat. Az iskolában magyar, román és roma gyerekek tanulnak.

Igazgató: Goia Simona Otilia

Aligazgató: Muntán Enikő

Cím: str. Republicii nr. 4, Viile Satu Mare

Telefon: 0261-754202

Fax: 0261-754202

A több magasabb, alacsonyabb domb tömegéből álló Szatmárhegy, mindig híres volt szőlő- és gyümölcstermesztéséről és máig sok szatmári család épít itt nyaralót magának. Hogy azonban mikor ültettek ide először szőlőt, nem lehet tudni biztosan, viszont már a XIII. században itt bort szűrtek.  Jelenleg a borászat még kialakulóban van Szatmárhegyen, viszont lehet találni néhány bórkészítőt, aki érti a dolgát. Pár éve egy borversenyt is szoktak szervezni tavasz környékén.

  • Református templom- július 22-én kezdés el építeni a ma is álló 800 ülőhelyes templomot, mely munka 24 évet vett igénybe. Az orgonát Országh Sándor készítette Budapesten 18884-ben, a toronyórát pedig Merk József 1900-ban Nagymajtényban. A kisebbik harangot Papp Antal öntötte Szatmáron, ennek súlya 650 kg. A Nagyobbikat ugyanott készítette Reismann Ernő 1957-ben, súlya 1270 kg. A tornya 30 méter magas. A templom, 1934-ben, nagy javításokon esett át.
  • és II. világháborús emlékmű– 2015. március 15-én avatták fel a református templom kertjében, a fronton elesett katonák megemlékezés céljából. Régebben már állt világháborús emlékmű, de azt 1985-ben a kommunista hatalom ledöntötte.
  • Páskándi Géza szobor – 2003-ban állították fel a központban, Erdei István szobrászművész alkotása. Egykori szülőháza helyén épült házon ma emléktábla van.

Itt született Páskándi Géza (1933–1995) költő, dráma- és prózaíró.

A településen élte utolsó éveit Krüzselyi Erzsébet (1875–1953) költőnő.

Itt halt meg Fülöp Lídia (Bálinc, 1925 – 2017) írónő.

Református egyház.

Szatmárhegy első református lelkipásztora Bodola Ferenc volt, akit Szatmáron szentelték. Ő volt az 1794-ben épült iskola tanítója is.

Jelenlegi lelkész: Kovács József

Cím: 447360 Viile Satu Mare str. Apostol nr. 1

Mobil: 0745-258697

Fix: 0261-754277

E-mail: elch@freemail.hu

Polgármesteri Hivatal 447360 Szatmárhegy/Viile Satu Mare, Köztársaság/Republicii utca 1 szám, Telefon: 0261-754224, 0261-754115, Honlap: www.viilesatumare.ro

Polgármester: Szűcs Szabolcs (RMDSZ), telefon: 0727-302631, e-mail: szabolcsszucs@yahoo.com

Alpolgármester: Tiberiu Pintea (?)

Titkár: Sava Eva

Helyi tanács: RMDSZ 7 mandátum (Burján Antal, Burján Sándor, Félegyházi Anikó, Huszti Gyula-Csaba, Muntan Anton, Szűcs Árpád, Tóth Barnabás Lajos).

http://www.frissujsag.ro/borverseny-szatmarhegyen/

http://refszatmar.eu/egyhazmegye/cimtar-3/

http://refszatmar.eu/szatmarhegyi-reformatus-gyulekezet/

https://www.szatmar.ro/Vilaghaborus_emlekmuvet_avattak_Szatmarhegyen/hirek/70891

https://library.hungaricana.hu/hu/view/NEDA_nemzetisegi_Erdely_1930_1992/?pg=225&layout=s&fbclid=IwAR1lFzl6axZk7EaNrOZPIVmxNWGUeqJ0nVJ1DiECtVLpIjsDX4iBWFzD6is&query=Szatm%C3%A1rhegyhttps://hu.wikipedia.org/wiki/Szatm%C3%A1rhegy

http://szatmarmegye.szatmar.ro/url/Szatmarhegy

http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/?pg=telepuleslista&megye=6

Szaniszló

Szaniszló

Szaniszló románulSanislău, németül Stanislau. A község három falut foglal magába Szaniszlót, Karulypuszta (Horea) és Új Márna (Marna Nouă). Csomaköz két másik településsel együtt külön közsggé vált ki 2004-ben.

Közigazgatásilag a következőkel határos: nyugaton Magyarországgal, keleten (Ptrești), (Ciumești), északi részén Piskolt (Pișcolt) található. A község területe két nagy földrajzi egység találkozási helye, keleten a Nagykárolyi síkság található és nyugaton a Câmpia Ierului. Neve először 1347-ben jelenik meg Zanyslaw-ként, valószínűleg Stanislav román vajdáról kapta a nevét. 1476-ban már Szaniszló néven írták.

A község alapvető megélhetési lehetősége a mezőgazdaság.

  1. Földrajzi betájolás

Szaniszló Szatmár megye északnyugati részén terül el, közel a román magyar határhoz. Szatmárnémetitől 55 km-re, Nagykárolytól 16-re, Ömbölytől 12-ére fekszik.

A települést érinti a Nagyvárad-Székelyhíd-Érmihályfalva-Nagykároly-Szatmárnémeti-Halmi-Királyháza vasútvonal.

Szatmártól a DN19 úton haladva majd rátérve a DJ47-es útra a Nagykárolyi Homokhatárnál található

Szaniszló nevét 1306-ban először egy oklevél a Terra említette. Ekkor a birtok Banay Pál fiának, Miklósnak a tulajdonában volt, amely határos volt Várcsomaközzel. Később a falu a váradi káptalan kezére került, mert Bátori András váradi püspök, aki a Gutkeled nemzetséghez tartozott elcserélte birtokát a BáthoriakCsuba és Szinta nevű birtokaival, amely Zaránd megyében található. A települést 1347-ben egy akkori (PossZanyzlaw) írásmóddal említik egy oklevélben a Báthoriak egyik perével kapcsolatban. 1352-ben puszta volt, ezért a Kaplon nemzetségbeliek osztoztak meg rajta. A 14. század felétől a Reszegieknekrészbirotka volt, amely megmaradt a 15. században is, azonban a Károlyi család is birtokot szerez. A 16. században a birtokot megszerzi a Báthori család és az ecsedi uradalomhoz csatolták. Gróf Károlyi család megvásárolja a 162 községből álló ecsedi uradalmat és megszerzi Szaniszlót is. A 20. század elején a Károlyi József volt a legnagyobb birtokos, valamint Szatmár megye Nagykárolyi járásához tartozott.

1945-ben Szaniszló gyűjtőhely volt, több település német származású lakosságát gyűjtötték ide, majd ezt követően deportálták a Szovjetunióba. A faluból 18 személyt hurcoltak el, közülük azonban csak 2-en tértek vissza

Az 1987-es években tett felfedezések szerint a falu már lakott volt a neolitikus korban is.

Egyes források szerint a falu egy ősi román település. Míg más források írása szerint egészen a 18. századig tiszta magyar ajkú lakossága volt. A gróf Károlyi idejében katolikus németek és románok telepedtek le a szomszédos településekről.

  1. szeptember 21-én készült el Ömböly felé vezető útszakasz.

A lakosság száma az évek során folyamatosan változott. Az 1880-as években az összlakosság 3445, ebből 1278 román, 1818 magyar, 137 német, 20+192 egyéb, szlovák 18.

Az 1900-as évben a népszámlálás szerint 4830 lakosú volt, melyből 1282 román, 3428 magyar, 113 német, 7 egyéb és 2 szlovák.

Az 1920-ban a 4592 lakosból 2099 román ajkú lakos, a magyar lakosok ebben az évben jelentősen lecsökkent ugyanis az előző évekhez képest csak 710-en maradtak. Németek 1599-en voltak, míg egyéb 184-en.

1941-ben a 4933 lakosból 1023 románnak, 3839 magyarnak, 16 németnek, 55 egyébnek, 52 zsidónak, 19 romának, 1 pedig szlováknak vallotta magát.

1966-ban a 4224 összlakosból románok 1552-en, magyarok 2664-en, németek 3-an, egyéb 5-en, zsidó-en voltak.

1977-ben a 4145 lakosból 1627 románnak, 2497 magyarnak, 12 németnek, 9 egyébnek és 9 romának vallotta magát.

1992-ben 3432 lakos élt a faluban. Ebből 1377 román, 1667 magyar, német 257, egyéb 131, roma 130 volt. 

2002-ben 3193 lakosból 1185 román, 1629 magyar, 292 roma, német 72, más 10 volt, 5 személy pedig nem nyilatkozott a hovatartozásáról.

2011-ben 3033 lakos élt a faluban. Ebből 1069 fő román, 1374 magyar, 407 pedig roma etnikumú, németek 121-en élnek a faluban. 61 lakos pedig nyilatkozott a hovatartozásáról.

A falunak vagy egy általános iskolája és egy óvodája. Az iskola neve: GheorgheBulgăr általános iskola Szaniszló. Az óvodában délutáni foglalkozást is szerveznek a gyerekeknek. 

Elérhetőség:

A község különböző kulturális és turisztikai programokkal várja a felnőtteket és a gyerekeket, történelmi emlékeket kínálva, valamint betekintést engednek a hagyományos ünnepeikbe is.

Kulturális és művészeti események: A házasok bálja februárban. RodicaMureșan megemlékezés júniusban. Szaniszlói napok augusztusban. A Római Katolikus Egyház napja szeptember 8. A román ortodox egyház napja november 8. Szüreti bál október. 

  • Református templom
  • Görögkatolikus templom 1768-ban épült
  • Vermes mocsár védett terület, mely növénytani és állattani rezervátum egyaránt. Számos reliktumi fajoknak és ritka növényfajoknak ad otthont a mocsár, továbbá itt észlelték Románia egyetlen nagy Sárszalonka (Gallinagogallinago) fészkelő helyét.

Több jeles személy is született a faluban azonban csak román anyanyelvűek. 

  • Gavril Lazăr de Purcăreț, az Astra szatmári tagozatának elnöke, a memorandista mozgalom tagja.
  • GheorgheBulgăr, nyelvész, kutató (1920-2002).
  • Coriolan Coltău művésznevén Costa Carei (1919-1970)
  • Liviu Borlan zeneszerző, karmester

A község „Szent Mihály Arkangyal és Gábor (Gavril)” ortodox templomát 1910-ben építették, ma már történelmi műemléknek számít ugyanis 2010-ben ünnepelte a 100 évfordulóját.

A római katolikus templomot 1816 és 1824 között építették, jelenlegi formája 1925-ből maradt fenn.

A Református Egyház története egészen a 15. századig nyúlik vissza, 2013-ban újították fel. 1834-ben a földrengéskor súlyosan megsérült, majd később felújítottak és tornyát 1869-ben emelték fel. 

A falu középkori templomát az Árpád-házi királyok idejében építették, melyet e reformátusok elfoglalták a hitújításkor. 1799-ben a katolikus hívek egy tágas helyiséget építettek az istentisztelet céljára. 1880-ban ismét megalakult a római katolikus egyház, amely a reformáció időszakában megszűnt. A mai templom építését a Károlyi család 1816-ban kezdte el és csak 1824-re készült el, ekkor Nepomuki Szent János tiszteletére felszentelték, azonban 1834-ben egy földrengés rázza meg a falut és a templom teljes egészében összeomlott. Gróf Károlyi György 1841-ben újjáépítetti.1917-ben szerették volna befejezni a templom építését azonban a háború miatt csak 1925-re készült el. 1938-ban Újházi Sándor károlyi rajztanár festi ki a templomot, kívül csak 1959-ben és 1971-ben renoválták.

Szaniszlón született Vizer György pap, aki felvette a Vezér György nevet pálos szerzetesként, azonban a kommunista hatalom 1951. augusztus 3-án kivégezte. A falu hívei vértanúként emlékeznek meg róla.

Az egyházi szolgálatot Luczás Antal-Lóránd plébános végzi, a kántori szolgálatot pedig Merk Éva tölti be.

A templom búcsú ünnepét szeptember 8-án tartják, de február 11-én is tartanak kicsi kírbájt a Lourdesi Szűz anya tiszteletére, örökös szentségimádási nap május második vasárnapja.

Az ortodox templomot 1910-ben építették, melyhez egy korábbi épületet használtak fel és Szent Mihály és Gábor Arkangyalnak szenteltek fel. 1970-ben a gyülekezet növekedése miatt kibővítették a templomot, ekkor a Boldogságos Szűz Mária lett a védőszentje.

Az évek során a felekezeti hovatartozás érdekesen alakult, elég csak megvizsgálni a történelmi részt. Az 1869-es évben a lakosság 3305 volt, ebből 1783 vallotta magát görögkatolikusnak, 1053 római katolikusnak, 351 reformátusnak, 1 evangélikusnak, 117 izraelitának. 1890-ben a 4252 lakosból 1személy vallotta az ortodox hitet, 2023 mondta magáról, hogy görögkatolikus, 1454 pedig romai katolikus, reformátusnak mindössze csak 525 lélek vallotta magát, evangélikusnak 5 személy, izraelitának pedig 244. Az 1910-ben a 4055 volt a lakosság száma, ebből mindössze csak 2 ortodox vallású volt, 1764 görögkatolikus, 1573 római katolikus, református 534, evangélikus 3, izraelita 179. Az 1930-as összeíráskor 4336 lélekszámból már 34-en ortodox vallást gyakorolták, 1782-en a görögkatolikus vallást, 1776-an a romai katolikus hitet, 560-an voltak reformátusok, evangélikus 1, izraelita 183. 1992-ben 3432 lakos élt a faluban, ebből 1272 ortodox vallású volt, 139-en görögkatolikusok, 1550-en romai katolikusok, 457-en reformátusok, 1 unitárius, 13 egyéb, 5 pedig pünkösdista.

  • Polgármester: KardosiIoan Zoltán
  • Alpolgármester: KremerLudovic
  • Tel/Fax: 0261-821-201
  • Cím: Ogorului 965, ComunaSanislău, Jud. Satu Mare, CodPostal: 447260
  • Email:primaria@yahoo.com

Politikai Párttagok:FDGR (ForumulDemocratalGermanilor din Romănia) 7 tag

CovaciuIosif, Gnandt Ferenc, Keszler Attila Ștefan, Kremer Ludovic, Kremer Ștefan, Szilágy Mihály, Maurer Alexandru.

PSD (Patridul Social Democrat)2 tag. Pocșa Ioan, Roșca Răzvan-Ionuț.

ALDE (Partidul Alianța și Democraților) 2 tag. Saitos Maria-Rodica, Suciu Ioan.

PNL (Partidul Național Liberal) 2 tag. Lungu Ștefănică, Mateș Claudia-Ramona

http://mariaradio.ro/het-plebaniaja-szaniszlo

http://e-castellum.eu/url/Szaniszlo

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1/szatmar-varmegye-17E72/szatmar-varmegye-kozsegei-vende-aladar-17FE9/szaniszlo-1825E/

http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/?pg=etnikai&id=2351

https://www.primariasanislau.ro/comisii.html

http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/?pg=felekezeti&id=2351

Szamosdob

Szamosdob

1353-ban Taagh néven, 15. században meg csak Dob néven neveztek.

Földrajzi betájolása:

A kárpátmedencében, Szatmármegyében, Szatmárnémetitől délnyugatra 15 km-re, Szatmár és Nagykáröly városok közöt a DN 19 es utszakaszon haladva található meg a település. A falu a Szamos áradásaitól sokat szenvedett, határában van Újmajor, s a falun keresztül folyik a Balkány patak is.

Szomszédai:

  • Éjszak- kelet: Magyarrszág
  • Nyugat-kelet: Majtény község
  • Nyugat:Terebesti község
  • Dél: Szatmarel község
  • Dél-nyugat: Vetés község

Szamosdob falut a 15. században csak Dob néven neveztek. A település miután 1241-ben, a tatárjáráskor teljesen elpusztult, V. István király Balkán-Dob határát Apor comesnek adományozta, és igy ő lett az új megalapítója.

1332-ben a település már egyházas hely volt, s feljegyezték, hogy papja 20, majd 1333-ban 40 dénárt fizetett pápai adó címén.

1391-ben Báthory István és Báthory Benedek kapták meg, akik  két évszázadon át uralkodtak, majd 1595-ben Báthory István birtokrészt adott Lőrinczfy Gáspárnak és Bagossy Pálnak. 1609-ben Báthory István ismét részeket adott Szénási Mihálynak és végrendeletében Ankreiter Mihálynak is.

1626-ban a település Kis puszta nevű része Nyáry Benedeké volt, később viszont már az ecsedi uradalom-hoz tartozott, majd gróf Károlyi Sándor, később, 1777-ben gróf Károlyi Antal kapta meg, de volt részbirtokuk a Bagossy, Bánffy, Zanathy és Götz családoknak is az 1800-as évek közepéig.Az 1900-as évek elején  meg, gróf Károlyi Mihály-nak volt nagyobb részbirtoka.

Gilvács felőli határa táján feküdt a középkorban Tagy falu is, mely egykor a Bagossy család birtoka volt.

Népességége, a 2005-ös adatok szerint 2795 személy, amiből 312 fő magyar lakos, míg 2011-es adatok szerint, 1212 fő, amiből a magyar lakosság száma312 főre esik.

Iskola

A község területén két iskola működik: Szamosdobon I-VIII osztály, Csengerbagoson meg I-IV osztály.

Ovoda

Szamosdob normál es hoszabíttot programu ovodával rendelkezik. Területén Csengerbagoson és Pauliana-ban normál programu ovoda adott.

Református templom  (1896-ban épült régi helyére)

Görögkatolikus templom (1854, készült el)

Református templom 

Görögkatolikus templom

Itt született:

Ion Bledea, vers és újság iró,(1951.02. 15)

Református lelkipásztor:Mészáros Mihály    

Cím: 447125 Doba  9, szám

Tel: 0773.360.410, Email: meszaros-mihaly@freemail.hu   

Polgármester : Ghetian Mihai

Cím: Utca. Principala, Szam. 153, Szamosdob kozseg, Szatmar megye, Romania

Elérhetőségek: Tel. 40261 869135, Email:primariadoba@yahoo.com

Alpolgármester : Bartha József

Cím: Csengerbagos, Szamosdob kozseg, Szatmar megye, Romania

Elérhetőségek: Tel. 40261 869115, Email: primariadoba@yahoo.com

Nőszövetség(1998)

Nőszövetségi elnöknő: Mészáros Ibolya tiszteletes asszony

Titkárnő : Tasi Rozália

Pénztáros:özvegy Szatmári Ildikó

Legközelebbi szállások:

  • 12 km-re,Camino Villa: Szatmárnémeti (Satu Mare), Arinului utca 3.szám
  • 14 km-re,Satu Mare City Hotel: Szatmárnémeti (Satu Mare), Bdul Vasile Lucaciu utca 42.szám
  • 17 km-re,Alma Spa Hotel: Szatmárnémeti (Satu Mare), Botizului utca 2/A.szám

http://www.primariadoba.ro/dynpage_8

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szamosdob

https://travelminit.ro/hu/szallas/szamosdob?t=CHA

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1/szatmar-varmegye-17E72/szatmar-varmegye-kozsegei-vende-aladar-17FE9/szamosdob-1824A/

http://www.primariadoba.ro/prezentare_locala?lang=hu

http://www.primariadoba.ro/educatie?lang=hu

Pusztadaróc

Pusztadaróc

Pusztadaróc község Szatmár megye északi részén található, DN19A országúton, 9 km-re Szatmárnémeti municipiumtól. A község északon és nyugaton Magyarországgal, délen Vetés községgel, keleten Szatmárnémetivel és észak – keleten Lázári községgel határos.
A közzséghez tartozó falvak a következők: Atya, Dara, Pusztadaróc és Pete. Pete faluban található a Románia és Magyarország közötti határátkelő, amely a legfontosabb, mert ez az egyetlen, ahol teherforgalom is van.

A községközpont az északi szélesség 47 fok 51 percénél, valamint a déli szélesség 22 fok 49 percénél található. Pusztadaróc község teljes egészében a Szamos sikságon terül el. Az egyetlen folyóviz ami átszeli a községet, a Szamos, amely egyben a telepőlés déli határát is jelenti.
Pusztadaróc 3049 ha.-n terül el, amelyből belterület 628 ha., külterület 2421 ha.
A jövőben megépülő Szatmárnémetit kikerülő terelőút, valamint a gyorsforgalmi út is itt fog áthaladni, amely összeköti az M.3-as autósztrádát a Transilvania autóúttal, Petén lesz a kijárata.

Pusztadarócról az első írásos dokumentum 1245-ből való. A község legrégebbi települése Atya, melynek gótikus stílusban épült református templomát a Hunyadiak uralkodása előtt, a XIV. században építették. A petei vám építése közben végzett ásatások igazolták, hogy ez a terület lakott volt a régmúlt időkben is.
Pusztadaróc és Dara a község két legnagyobb falva, melynek a legtöbb lakosa is van, és amelyről Borovszki Sámuel történész is említést tesz mint 1323-ban lakott terület, mely megjelenik I. Károly levelében is, aki említést tesz Pusztadaróc első földesuráról, mint az első tatárjárás utáni birtokosról. Nyugodtan állíthatjuk, hogy e község falvai 1214 előtt is léteztek. E települések régiségét román történészek is igazolják, mint Coriolan Suciu, aki szintén írt Pusztadaróc községről, lakosairól és földbirtokosairól, akiknek gazdag birtokaik voltak itt. A község falvain keresztülmentek a vándornépek, a két világháború, természeti csapások, a legutóbbi – az 1970-es árvíz – amikor Dara falu egyrészét teljesen lerombolta a víz, de az emberek ittmaradtak és dacolva a a természet haragjával újrakezdték. A közösség összefogott és bár nehéz munka árán, de nem hagyta el ősi földjét.
Amint bemutattuk, Pusztadaróc község négy faluból áll, amelyek az 1200 – 1323-as évek óta léteznek, ezt igazolják mind I. Károly, mind pedig magyar és román történészek. Régiségüket bizonyítják az itt élt nemesek családfái és azok felsorolása, akiknek az idők folyamán birtokaik voltak itt.

Gazdaság

Mivel nagyon közel van Szatmárnémetihez, Pusztadaróc gazdasági potenciálja igen nagy.
Köszönhetően annak, hogy a községben tevékenykedik néhány virágzó cég, az aktív lakosságnak van munkahelye és a fizetések is nőnek. A falusi emberek nagy többségének a mezőgazdaság ad megélhetést, legtöbbjüknek van földje, amit szabadidejükben megművelnek. Kevés cég van amelynek fő tevékenységi területe a mezőgazdaság, de vannak családi vállalkozások, amelyek az állattenyésztés mellett növénytermesztéssel is foglalkoznak, nem nagyüzemi szinten, csak a személyes szükségleteik kielégítésére.
A legfontosabb iparágak a következők: textil, ruházat, építkezés, famegmunkálás. Az építőipar fejlett, de a jövőben valószínüleg jelentősen nőni fog.
Az új technológiák alkalmazása a mezőgazdaságban és az iparban nagyon fontos, ezt az emberek felismerték és igyekeznek beszerezni és alkalmazni. Az ipar fejlődésben van és várjuk az újabb befektetőket, főként azért, mert a területrendezési tervünkben szerepel egy ipari park létrehozása is. A szolgáltatások megfelelő minőségűek. A települések nagyrészében megfelelő a közellátás, hiány mutatkozik viszont egyes műhelyek tekintetében, mint fodrász-, cipész-műhely, stb. A kézművesség nem jellemző a községre. Szatmárnémeti közelsége miatt 1989 előtt a lakosság 60 %-a az iparban dolgozott, 40 %-a pedig a mezőgazdaságban.

Népessége 1730 fő, ebből a magyar lakosság 1476 fő.

Református templom (1887)

Ember Géza-kúria

A kúria ad helyet a községi könyvtárnak, és nagytermében kulturális jellegű rendezvényeket, lakodalmakat tartanak. A kúriát impozáns, kitűnően karbantartott angolpark veszi körül, amelyben 100 évesnél is idősebb platánokkal találkozhatunk.

Szatmár megye, természeténél fogva, az országba való belépés észak-nyugati kapuja. Itt megtalálható minden domborzati forma, a termékeny síkságtól, az altalajkincseket rejtő hegyekig, halakkal teli folyók, tavak, domboldali szőlősök, gyümölcsösök, kristálytiszta vízű források. Itt található a csodálatos Avas vidéke, ősi hagyományaival, apáról fiúra szálló szokásaival.
A megye észak – nyugati szegletében található a Szamos jobb partján a Pusztadaróc községet alkotó négy falu: Pusztadaróc, Dara, Atya és Pete. A négy falu közül Pete az, mely ténylegesen az ország nyugati kapuja, egy modern vámépülettel, ahol a román és magyar vámosok vendégszeretően fogadják a turistákat. A község legrégebbi települése Atya, ahol egy XIV. században a Hunyadiak uralkodása előtt épült gótikus református templom található. Petén, a vám területén végzett ásatások igazolták, hogy a település nagyon régen is lakott volt.

  • Szamos part és erdők ,
  • Halastavak,
  • „Ember Géza” kastély és dendrológiai park – Pusztadaróc,
  • Hagyományőrző házak, helyi stílusban építve,
  • A XVI. században épült református templom Atyában,
  • Az atyai Pál kúria – magánterület.

Kovács Zsuzsanna Tünde

Cím: 447130 Dorolţ nr. 181  

Tel. 0732-113-915

kovacs_zsuzsannatunde@yahoo.com

Pusztadaróc Polgármesteri Hivatal
Főutca 361 szam
Irányítószám 447130
Telefon: +40-261751238
E-mail : dorolt@cjsm.ro;
primar@primariadorolt.ro

Polgármester: Gaman Mihai
Telefon : +40744618568, +40729618568
E-mail : primariadorolt@cjsm.ro;
primar@primariadorolt.ro

Alpolgármester: Vincze Sándor
E-mail : viceprimardorolt@cjsm.ro

Titkár: Farcas Ana
Telefon : +40728318691
E-mail : secretardorolt@cjsm.ro

Pusztadaróc

http://www.rmdsz.ro/szervezet/pusztadaroc

http://www.muhisandor.eoldal.hu/cikkek/erdelyi-magyar-ertektar/szatmar-megyei-javaslatok.html

http://pusztadarocref.blogspot.com/

 

Piskolt

Piskolt

Piskolt (románul Piscolț, németül Michelsdorf, Pischkolt) település Szatmár megyében, Észak-nyugat Romániában. Három település tartozik a községhez Piskolt, Piskoltliget (Scărișoara Nouă) és Reszege (Resighea).

Közigazgatásilag határos: Nyugaton Magyarországgal és Szaniszlóval (Sanislău), délen és dél-nyugaton Érkörtvélyessel (Curtuişeni), Péterfalvával (Petreşt), dél-keleten Érednréddel (Andrid).

Piskolt az 1800-as években jelentős település volt, mezővárosi rangot kapott, pecsétje megvan. A 20. század elején a községhez tartozott Szent-Miklós, Csanálos és Zöldrész puszta is. A trianoni békeszerződés előtt Piskolt Bihar vármegye érmihályfalvi járásához tartozott.

Nevét először 1322-1323 között említik egy oklevélben Pyskolth néven. Később pápai tizedjegyzékben Villa Piskolch néven írják.

2017: ideiglenes határátkelő Szaniszló és Ömböly között, a község szomszédságában.

 Földrajzi behatárolás

A megye dél-nyugati részén, Nagykárolytól délnyugatra, Érendréd és Mezőpetri között fekvő település. Országúton a Szatmárnémetit és Nagyváradot összekötő DN19-en lehet megközelíteni. Szatmárnémetitől 54 km-re és Károlytól 18 km-re van. Nagyságát tekintve közepes méretű község. Vasúti állomása is volt.

Nevének eredetével kétségek vannak, egyes források szláv eredetűnek említik. 1369-ban a szentjobbi apát kérésére a Piskoltot elhatárolják a Reszegi Sándor fia Balázs Reszege birtokától.

1454-ben vámhelyként tartották számon, ekkor már Szatmár vármegyéhez tartozik. A település földesurai közé tartoztak a Rhédey és Komáromi családok, később pedig a gátaljai Gorove család is birtokot szerzett.

1663-ban Haszán váradi pasa fegyverrel támad a szaniszlóiakra és a piskoltiakra.

  1. május 14-én született a piskolti röpirat, amely felszólítja a megyéket, hogy a lengyelek példájára szövetkezzenek az Ausztriai Ház uralmának megdöntése érdekében. Részlet a szövegből: „Ha még el nem aludt mibennünk magyarokban a mi híres őseink vére, ha még pihedegél mi bennünk a Bellona asszonytól béoltott vitézség, gerjesszük fel tehát magunkban, mivel most felderült napunk sugára hozza magával, hogy az ausztriai despota ház súlyos igáját vessük ki nyakunkból.”

A 20. század elején egy gőzmalom és egy olajütő is működött. Ekkor még a szent-jobbi apátság birtoka volt.

A falu lakossága az évek során jelentősen csökkent. Az 1930-as népszámlálást követően az összlakosság 4204 fő volt (ebből román 2765 míg magyar 1046, német ajkúak pedig 133 voltak). Az 1956-ban végzett számláláskor 4963 lékszámot írtak össze, melyből románok 3644, magyarok 1306 és németek 8-an voltak. 1966-ban a 4540 lakosból románok 3398-an, a magyarok 1140-en maradtak. 1977-ben a faluban 3797 lakos élt, melyből 2736 román és 1032 magyar, valamint 12 személy németnek vallotta magát.

Az 1992-ben végzett népszámlálási adatok szerint az összlakosság 3107 fő, melyből a román lakosság 2171, a magyar 852 és német 6 fő. A 2002-es népszámlálás alapján az összlakosság 3263 fő, ebből román 2020, magyar 796, roma 433, ukrán 4, német 10 fő.

2011-es hivatalos adatok szerint az összlakosság 3161 fő, melyből román 1825, magyar 780, roma 470, német 8, és 76 személy nem nyilatkozott az etnikai hovatartozásáról.

Az oktatás három épületben működik. Az első épületet 1965-től használják, melyhez kilenc osztályterem tartozik, melyből három terem laboratórium: számítástechnikai labor, biológiai labor és kémia-fizika labor. A második épületnek hat osztályterme van az általános iskolai oktatáshoz. A harmadik épületben öt tanterem van. Ebben az épületben van egy tanári szoba, és egy könyvtár. Az iskolának 25 új számítógépe van, az iskolai könyvtár állománya 12 000 kötet. 2009-ben épült egy új sportcsarnok. 2013-ban készült el az új óvodaépület.

A nyolc osztályos faluban általános iskola működik, román és magyar tagozattal.

Elérhetőség: Piskolt, Szabadság u. 289. Telefon: 0261-824612, villámposta: scpiscolt@yahoo.com.

Igazgató: Dutescu Lidia

Aligazgató: Zancu Stefaná

A községben kultúrotthon működik. Ugyanitt, a Szabadság u. 60 sz. alatt működik a községi könyvtár is (telefon 0261-824802). Van könyvtárosa is.

Együttesek:

  • Mistiquel tánccsoport
  • Fekete Tulipán roma tánccsoport

Rendezvények:

  • Zöldségtermesztők fesztiválja – július hónapban, 2014-ben indult. Szervező a polgármesteri hivatal. A színpadot az iskola udvarán állítják fel.
  • A község napja: minden év augusztusában.
  • Református templom, Piskolt, épült a 15. Században, műemlék.
  • Móc múzeum: néprajzi anyag, Piskoltligeten található
  • Gorove János kúriája – ma is megvan, turisztikailag nem hasznosítják.
  •  
  • Sárváry Pál (Piskolt, 1765 – Debrecen, 1846) matematikus, a debreceni kollégium híres tanára. 1782–1785 között a debreceni kollégium hallgatója. Ugyanitt hallgatott teológiát; főiskolai tanulmányait 1792-ben fejezte be. Göttingenbe ment tanulmányútra, ahol 1795-ben filozófiai doktorátust szerzett. 1795-ben foglalta el a debreceni kollégium mennyiségtan, természettan és bölcselet tanszékét. 1797-ben elsőnek kezdett el magyar nyelven előadni. Arany Jánosnak is tanára volt, aki róla írta Agg Simeon c. költeményét. Sokat tett a debreceni rézmetsző iskola fellendítéséért. 1832-től az MTA tagja.
  • Szabó Béla (Piskolt, 1935 – ) agrármérnök, mezőgazdasági szakíró. 1960-ban a kolozsvári Mezőgazdasági Főiskolán szerez diplomát. Ezt követően a piskolti termelőszövetkezetben majd a Községi Mezőgazdasági Központban dolgozott. Első írása a Korunkban jelent meg, majd a hazai sajtóban, szaklapokban.

Piskolt Szent István idejében királynői birtok, majd Szent László idejében a szentjobbi bencések birtoka volt. A pápai tizedjegyzékben 1339-ben feltűnik a település neve, ebből arra lehet következtetni, hogy a papja és temploma is volt. A toronyról és a harangról csak 1796-tól találunk feljegyzéseket, és a harangot máig használják. A templom második harangja 1796-ban elhasadt, Teleki Mária grófnő újra öntette. Később újra elrepedt és Rhédey Ádám Nagyváradon öntette újra. A településnek lett egy harmadik harangja is amit Gellért Imre és felesége Vajda Zsuzsánna 1880-ban adományozta az egyháznak. Ez a harang 1893. július 16-án szólalt meg először. A második és harmadik harang az első világháborút követően tönkrement, ugyanis ledobták őket a toronyból, töretlen állapotban az érmihályfalvi vasútállomásra kerültek, nincs róluk információ. A templom negyedik harangját 1925-ben öntette a gyülekezet közadományból, mely ma is működik. Az ötödik harangot 2014-ben öntették Székelyföldön Lázár Imre öntödéjében, össze van hangolva a nagyharanggal. A templomot felújították 2014-ben.

A felekezeti megoszlás 2011-ben: ortodox 1986, református 745, katolikus 209, pünkösdista 37, görög katolikus 98.

Református templom Piskolt

Elérhetőség: Piskolt 328 sz. Telefon 0261-824604, mobil 0745-656006, villámposta gedeonlkp@freemail.hu.

Lelkész Csáki Gedeon

A helybéli római katolikusok a Mezőpetri plébánia filiája, minden vasárnap misézik itt Szinovácz György plébános.

A görög katolikus templom 1869-ben épült, helyben nincs magyar egyházközségük.

  • 2007-ben felavatták a piskolti polgármesteri hivatal új épületét, ezzel hosszú kálvária zárult le. A polgármesteri hivatal épülete 2001-ben, bírósági döntés révén visszakerült a református egyház tulajdonába. A polgármesteri hivatal megvette és felújította a hajdani mezőgazdasági termelőszövetkezet kétszintes székházát, ez az új községháza.

    Polgármesteri hivatal.

    Elérhetőség: Piskolt, Fő utca 62. Telefon 0261-824.800, Villámposta: primariacomuneipiscolt@yahoo.com. Holnap: www.primariapiscolt.ro.

    Polgármester: Cosmin Vasile Varga (PNL)

    Alpolgármester: Kovács Endre, villámposta: viceprimar@primariapiscolt.ro.

    Jegyző/titkár: Valeriu Lucian Opritoiu.

    Helyi Tanács 13 tanácsos.

    • Nemzeti Liberális Párt / PNL – 5 mandátum
    • Szociáldemokrata Párt /PSD – 4 mandátum
    • Liberálisok és Demokraták Szövetsége / ALDE – 2 mandátum
    • RMDSZ – 2 mandátum: Kovács Endre, Nagy Imre.

Piskolti Hagyományőrző Egyesület , bejegyzett (2014)

Cél, tevékenység: kultúra, hagyományőrzés

Elérhetőség: Piskolt 328 sz. Telefon: 0756-684727. Villámposta: torokistvantamás@yahoo.com.

Elnök: Török István.

 

Helyben és a közeli településeken nincs szállás – csak Nagykárolyban.

 

Borovszky Samu: Bihar Vármegye és Nagyvárad, Magyarország vármegyéi és városai sorozat, Budapest, 1901. http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0005/6.html

http://www.karolyirefegyhazmegye.ro/archivum/2697

http://www.ghidulcuprimarii.ro/index.php?route=product/product&product_id=1565

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szab%C3%B3_B%C3%A9la_(agr%C3%A1rm%C3%A9rn%C3%B6k)

http://aracip.eu/UnitatiInvatamant/scoala-gimnaziala-piscolt-463996

http://scoalapiscolt.xhost.ro/index_prof.html

https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_SZSZ_Jamk_60_15sz/?pg=279&layout=s&query=piskolt

https://ro.wikipedia.org/wiki/Comuna_Pi%C8%99colt,_Satu_Mare

https://anziksz.com/2018/07/04/a-kozosseg-unnepe-piskolton/

Nagykolcs

Nagykolcs

Nagykolcs neve a régi földbirtokosok nevéből, a Nagh-Kolchból alakult ki.

Földrajzi betájolása:

Nagykolcs (románul Culciu Mare) Kolcs község központja, Szatmárnémetitől (Satu Mare) keletre, a Szatmári-síkságon fekvő Szamos parton fekszik.HétfalualkotittegyközségetKolcsnéven, melynekközpontjaNagykolcson, a polgármesterihivatal.

Nagykolcs település (Culciu Mare) a Szamos folyó mentén terül el, Szatmárnémeti városától 15 km-re keleti irányban, Nagybánya felé a Szatmárpálfalvi útvonalon haladva. Hét falu alkot itt egy községet Kolcs néven, melynek központja a polgármesteri hivatallal, Nagykolcson található. Nagykolcs neve a régi földbirtokosok nevéből, a Nagh-Kolchból alakult ki.

A településről az első írásos adat 1278-ból van, mikor  a két Kolcs nevű település Kis- és Nagykolcs a Szamoson levő malmával együtt, még Kóch Simon fiáak, Györgynek és Kóch Márton fiának, Péterernek a tulajdona volt.

1278-ban a Kóch és Tussay család tulajdona volt.

1321-ben miután Kóch Péter birtokát hűtlenség miatt elvesztette, Nagykolch-ot, melyet ekkor Paplan Kolchyának is neveztek a Csomaközyek és Bagossyak kapták meg.

A Csomaköziek a részüket a XVIII. század végéig megtartották, majd mindezt a Bagossyak kapták meg. A Bagossyak mellett volt itt birtoka a Schuller, Darvay, Diószeghy és a Pál családoknak is.

1882-ben a Bagossyak birtokok felerészét Szerdahelyi Ágoston örökölte. Majd az 1900-as évek elején birtokosa Böszörményi Emil lett.

A népessége 765 fő, amiből a magyar lakosság 287 főre esik. ( 2011. október. 31.)

1-8 osztályos általanos iskolával, valamint óvodával rendelkezik.

Református templom

Régi fatemplomát 1796-ban építette újjá, helyette azonban 1906-ban ismét újat építettek.

Görögkatolikus templom  (1894)

Itt született:

Az 1848-as pesti forradalmi ifjak köréhez tartozó Oroszhegyi Józsa eredeti nevén Szabó József (1822–1870) Nagykolcson született. Családja papi pályára szánta, Miskolcra, majd Egerbe került, hamarosan azonban szakított családja elképzeléseivel, és Pesten (1841) egyetemi tanulmányokba kezdett, orvosnak tanult. Emellett korán kibontakozó irodalmi érdeklődése sem lanyhult. 1844-től a Jelenkor „Újdonság” rovatát vezette, szerkesztői munkája során kötött barátságot a kor ifjú íróival, költőivel, így Petőfivel, Jókaival, Vahot Imrével. 1848. március 15-én ott volt velük a Pilvax kávéházban, a Nemzeti Múzeum előtt, s együtt indultak kiszabadítani Táncsics Mihályt. 1848 májusában kellett volna utolsó vizsgáit letennie és megvédeni orvosdoktori disszertációját, amit azonban a politikai események sodrában elhalasztott. 1848 áprilisában Eötvös József a Vallás- és Közoktatási Minisztériumba titkárnak nevezte ki, ám hamarosan feladta e hivatalt. A szabadságharc kezdetén a honvédorvosi karba jelentkezett, kiképzése után Görgei Artúr felvidéki hadseregéhez osztották be.  A szabadságharc leverése után távollétében a pesti császári bíróság halálra ítélte. Két éven át bújdokolt álnéven, majd elfogták, s korábbi ítéletét 10 év – vasban letöltendő – várfogságra változtatták. Büntetését a josephstadti várbörtönben töltötte, s ez idő alatt faragta emlékpoharát, amelyet leszármazottja jóvoltából a nyilvánosság is megismerhet.

Oroszhegyi Józsa története ezzel nem ért véget. Közkegyelemmel öt év rabság után szabadult (1856. december), folytatta a forradalom és szabadságharc idején megszakadt tanulmányait, s orvosdoktori oklevelet, majd sebész- és szülészmesteri képesítést is szerzett. Kalandos életútja során utazott Kis-Ázsiában, járt Cipruson, Alexandriában, szolgálatot teljesített Irakban, Iránban, Bulgáriában. Orvosi munkássága mellett folytatta szakírói, publicisztikai tevékenységét is, fenntartotta kapcsolatát a magyar sajtóval. Számos cikket, tanulmányt írt: nevezetes művei a „Román élet” c. könyv és az „Erdély aranyvidéke orvosi szempontból” c. kötet.

1868-ban visszatérőben Magyarországra szélütés érte, tehetetlen állapotában kifosztották. Kolozsvárott, Pesten, majd Budán tengődött 1870-ben bekövetkezett haláláig.

Református lelkész: Apjok Artur

447119 Culciu Mare nr. 265

Tel. 0745-653292-0361-413111

Email: exkalibur@freemail.hu

A református gyülekezeten kivül, a román görög-katólikus hívek is vannak és az ortodox egyházközség tagjai, akik egy közös templommal rendelkeznek, mely (1894-ben épült) jogilag a görög- katólikus egyházközség tulajdona.

Nagykolcson két templom áll, de három felekezet tagjai élnek egymás mellett. A református gyülekezeten kivül, megemlíthetjük a román görög-katólikus híveket és az ortodox egyházközség tagjait, kik egy templomban imádják az Úrat, amely 1899-ben épült és jogilag a görög- katólikus egyházközség tulajdona.

Az egyházközség levéltárában számos irat megtalálható az egyházközség történetére vonatkozólag. Így tudjuk azt is, hogy a Nagykolcson szolgáló lelkészek névsora Kömörei Mihály tiszteletes úr nevével kezdődik, aki 1625-ben szolgált a gyülekezetben. A lelkészek száma napjainkig 57 egyházvezetőre tehető. Kiemelkedő lelkészek e 57-ből a következők voltak: Megyesi Pál (1745-1751) aki több helyen is szolgált, nagy szónokként tartották számon. Tóth Dániel (1876-1910) az egyik legjelentősebb lelkésze volt a nagykolcsi gyülekezetnek. Ő építette a jelenleg is álló templomot 1906-1907-ben. Sok áldozatott hozott ennek érdekében, ráment az egézsége is, e nagy munka végeztével. A templomépítés történetét papírra vetette, melyből egy kis könyvecskét adott ki az egyházközség 2006-ban, a templomépítés századik évfordulója alakalmából. Megmaradtak más írásai is, többek között számtalan kézzel írt prédikációi. Egyházmegyei müszaki előadói tisztséget is viselt, köszönhetően a templomépítésben való munkálkodásának. Nagykolcson hunyt el 1910 december 2-án, és sirja itt a temetőben található. Sárközi Lajos egy másik jelentős lelkipásztora volt a gyülekezetnek 1911-1919 között. Szolgálatára esett az első világháború keserves időszaka. Képzett, külföldön is tanult lelkészek körébe tartozott. Igehírdetői munkásságán kívül számottevő irodalmi tevékenységet fejtett ki, megjelent egy prédikációs kötete, hírlapokban, naptárokban, folyóiratokban alkalmi beszédei, humoros írásai. Korabeli tisztséget, egyházmegyei tanácsbíróságot is viselt. 1958-ban Szinérváraljáról vonult nyugdíjba. A leghosszabb ideig Sípos Béla tiszteletes úr szolgált a nagykolcsi gyülekezetben 1946-1996 között, 50 éven keresztül. Szolgálatát nem ennyi idő teszi értékessé és maradandóvá, holott ez is figyelem felkeltő, hanem az, hogy ezt az ötven évet mély tartalommal és gyülekezetépítő munkával töltötte meg. Megszerveződött egy gyülekezeti élet a háború után, a kommunizmus nehéz éveiben és generációk nőttek fel hitben, templomlátogatásban, tanulásban, egyházi éneklés  szép tudományában. Közben megünnepelték a templom építésének 50. évfordúlóját és állandóan munkálkodott a gyülekezettel együtt, annak illetve a lelkészi lakás állagának megörzésén. Emléke élénken él a gyülekezet szinte minden tagjában. 1998-ban Szatmárnémetiben hunyt el, tiszteletére a gyülekezet emlékkövet állítatott fel a templom cintermében 2006-ban. Saját írását idézem most, melyet a templom történetéről írt röviden:

„Épült az 1906-1907-es években Tóth Dániel lelkipásztorkodása idején. A régi templom építésének idejére nézve semmi bizonyosat nem tudunk. Régiségét bízonyitja, hogy volt régi harangja 1557-ben öntetettet, mely harangot az első világháború alkalmával az állami kincstárnak beszolgáltatták. Valószínű, hogy még annál is hamarabb lett építve. 1832-ben felvett jegyzőkönyvben az egyház akkori lelkésze (Szikszai Ferenc – szerk. megj.) a templomról a következőket írja: van egy régi fatemplom, amely mikor építetett, nem tudjuk. Újítatott 1796-ban. A toronyépület 1799-ben. Megnagyobbíttatott 1827-ben. 1855-ben a tetőzetet újonnan zsindelyezik, a falakat kijavítják. 1861-ben Varga Lajos lelkész felhívást intéz a gyülekezethez az új templom építésére. A templomépítés iránti lelkesültség 40 esztendeig szunnyad. 1865-ben a régi templomot újból javítani kell. A templomépítés eszménye 1898-ban újra felszinre kerül. 1898-ban 50 öl fát vásárol az egyházközség a templom építéséhez szükséges tégla égetéséhez. 1901-ben kivetik, és 1902-ben behordják a téglát. A következő esztendőben beszerzik a még szükséges anyagot. 1906 májusában kezdenek hozzá a templom építéséhez. A régi kis fatemplomban az utolsó istentisztelet, 1906 május 10-én volt. Istententisztelet végeztével utoljára ismét meghuzták a harangot, aztán megkezdődött a templom lebontása. A munkálatok október 3-ig folytatódnak, amikor bérharcba kezd a kömüves legénység – a munka abbamarad. Ekkorára a torony teljesen rendbe volt, a templomház felépült egészen az ablakokig. A toronygömb 1906 szeptember 16-án tétetett fel a délutáni órákban. 1907-ben Németi József folytatta a munkát és be is fejezte. A templom felszentelési ünnepsége 1907 szeptember 27-én volt. A templom alapja másfél méteres beton, a fala terméskő és tégla, a fedele bádog. Szilárd, masszív épület. A templom építése belekerült 31.319 koronába. Erre befolyt gyüjtéssel 1525 korona, a kivetésből 6000 korona, kölcsönt vett fel az egyház 8000 koronát. A gyülekezet tagjai nagy áldozatot hoztak pénzben és munkában egyaránt. 260 fuvart végeztek. Egy-egy igára 7 fuvar jutott. Egyetlen sorrakerülő fuvar sem maradt el. A helybeli román görög kathólikus hívek is hathatósan, készséggel segítettek a munkálatokban. A templomnak különösebb külső vagy belső jellegzetességei (freskó, domborművek, festmények) nincsennek. Felépítése óta a templomon csak kisebb javításokat eszközöltek.1947-ben a torony fedélszéke allá póttartószerkezetet készítettek.1957-ben az utcai főbejáratnál lépcsőfeljárót készítettek vasbetonból. 1982-ben a templom bádogtetőzetének újrafestése történt meg, valamint a torony gömbjének kicserélése, a templom belsejének és padjainak a festése (Tóth József főgondnoksága idején). Jelen pillanatban tervben van a templom külső pucolása (2003-2006 között ment végbe szerk.megj.).

Az egyházközségnek az 1840-es esztendőkben két harangjáról tudunk. Az első 1557-ből származik, a második 1844-ben öntetett. Az első világháború alatt a majdnem félévezredes harangot az állami kincstárnak kellett beszolgáltatni. A világháború után az egyházközség új harangot kap az államtól, 100 kg sulyú, felirata: “Sub domnia M.S. Regelui Ferdinand I. Ministrul de razboi generalul Ruseanu – ministerul Cultelor Octavian Goga, sub staruinta deputatului Eugen Barbu arzenalul armatei Bucuresti 1921”. Ma áll az 1844 évben öntött 220 kg sulyú harang, felirata: „Öntette J. J. Szatmáron az 1844 évben. Öntetetett a nagykolcsi református eklesia költségén”. Egyházközségnek van egy újabb harangja is, melyet 1972-ben öntetetett, súlya 158 kg, felirata: „Öntetett Isten dicsőségére a nagykolcsi egyház híveinek áldozatkészségéből a Gutin COOP. Nagybánya”.”

Itt zárul Sipos Béla tiszteletes úr mult idéző írása, az egyházközség történetére vonatkozólag. Ezen sorokhoz csatolom még Nt. Tóth Dániel írását, melyben részletesen megörökítette a templomépítés történetét évekre lebontva s közben beszámolt más eseményekről is.

A gyülekezeti élet az elmúlt években is több eseménnyel gazdagodott. Kiemelném a 1999 szeptember 26-án lezajlott ünnepi harangszentelési istentiszteletet, Nt. Telegdy Attila és Imre Albert főgondnok szolgálati idejében. A régi harang megrepedt és újat kellett öntetni, mely munkálatott a gyülekezet önerőböl fedezte. Az új harang 200 kg sulyú. A 2006. évi évfordulóra a gyülekezet nagy erővel készült. A templomfelújítás Kánya Zsolt Attila lelkész  és Z. Kocsis Árpád főgondnok szolgálati idejében kezdődött el. Közülük az útóbbi fejezte is be, a munkálatokat. A nőtestvérek jóvoltából és áldozatkészségéből kicseréltük a teljes templomi úrasztali garniturát, valamint a nőtestvérek adományaiból padlószönyeget tetettünk le a templomban. Kicserélődött a templomi oldalajtó és megjavítottúk a parókia külső odalsó falát is. A gyülekezett felemeltette a Nt. Sípos Béla emlékének adózó és tisztelgő emlékkövet, a templom cintermében. Felirata: „Nt. Sípos Béla szolgálatának emlékére”/ „a ki hisz ébennem, ha meghal is él” Jn 11, 25v.

2005. szeptember 1-töl Balla Gábor lelkész vette át a gyülekezet pásztorolását, mielőtt  két éven át, mint nagyszalontai segédlelkész szolgált. A gyülekezetben tovább folytatódtak a bibliaórák (nőtestvérek és gyermekek részére), konfirmációs felkészítés mégha kevés gyermekkel is, imaheti istentiszteleti alkalmak, vakációs bibliahetek. A nőszövetség Somlyai Báthory Anna nevét vette fel 1997-es megalakulása után. A nőszövetségi zászló zöld színü aranyhimzéssel, közepén egy galamb látható. Felavatására 2004-ben került sor. Bevezettük a szeretetvendégségek megtartását is a vasárnapi istentiszteleteket követően, lehetőséget adva ezáltal még több beszélgetésre a gyülekezet tagjai között.

2006. július 30-án került sor a templomszentelési ünnepségre, melynek keretében megemlékeztünk a templom fennállásának száz éves évfordulójárol, Nt. Tóth Dániel munkásságárol kint a temetőben is, valamint Nt. Sípos Béla munkásságárol is, mely 50 évet ölelt fel az eltelt százból. Az eltelt években az egyháztagok segítségével fokozatosan fejlődött az egyházközség kis lépésekben, bár kicsinységéből fakadóan állandó hátrányban él. Minden évben koszorúzással egybekötve emlékezünk meg az 1848-1849/es forradalom és szabadságharc hőseiről és eseményeiről, kiemelten megemlítve Oroszhegyi Józsa testvérünket, ki Nagykolcson született és résztvett a szabadságharcban. Emlékére táblát helyezett el a gyülekezet a templom porticusaban, főbejáratánál. Itt található a templom renoválás befejezésének alkalmából elhelyezett emléktábla is. Felette, az ajtó fölött látható a régi, templom építés kezdetekor elhelyezett emléktábla is. A templom homlokzatán pedig kivül, számok jelzik az eltelt időt: „1906-2006”.

2010-ben kezdödött el a parókia belső teljes felújítása, minek következtében három helység rendbetételére került sor a gyülekezet és mások adományainak köszönhetően. Hátra van még a parókia teljes rendebtétele, a templomtető rendbetétele, valamint egy régi vágy teljesítése, miszerint a magtár épületéből egy gyülekezeti imatermet hozhasson létre az egyházközség. Jelenleg a görög katólikus egyházközséggel közösen egy ravatalozó építése van tervben, melyek projektje, engedélyeztetése már elkészült a polgármestei hivatal támogatásával. Bízunk benne, hogy az Úr megsegít bennünket a felépítésében is. Ez a 150 lelkes egyházfenntartó gyülekezet fennmaradásáról kíván bízonyságot adni, férfitestvérek, nőtestvérek, kicsiny ifijúsága és gyermekserege által.

Polgármester: Domokos Alexandru

Tel.  0261-829.510, 0728-237.088

Email: primaria@primariaculciu.ro

Legközelebbi szállások:

12 km-re: 

  • Casa Irinella Ház: Szatmárnémeti (Satu Mare), Oasului utca 23.szám
  • Alma Spa Hotel:Szatmárnémeti (Satu Mare), Botizului utca 2/A. szám

14 km-re,Satu Mare City Hotel: Szatmárnémeti (Satu Mare), Bdul Vasile Lucaciu utca 42.szám

https://mnm.hu/hu/kiallitasok/idoszaki/oroszhegyi-jozsa-emlekpohara

http://refszatmar.eu/nagykolcsi-reformatus-gyulekezet/

http://www.wikiwand.com/hu/Nagykolcshttps://www.primariaculciu.ro/contacthttps://scoli.didactic.ro/scoala_cu_clasele_i_viii_culciu_mare_culciu_marehttp://www.kiralyhagomellek.ro/egyhazmegyek.php?param=szatmarhttps://travelminit.ro/hu/szallas/culciu-mare

Mikola

Mikola

Mikola (románul Micula) falu és községközpont Szatmár megyében. A közigazgatási egységhez tartozó további falvak: Újmikola (Micula Nouă), Újberek (Bercu Nou).

Nevét 1339-ben már a mai alakjában írták, 1348-ban pedig Mykulaként.

Földrajzi betájolás

A közepes községek kategóriájába tartozó Mikola a megye északi részén, a megyeszékhelytől mintegy 13 km távolságra a Szatmári-síkságon található, a Túr (folyó) mellett. Innen a Sárerdőn keresztül aszfaltburkolatú modern közút (DN 19) vezet Mikolába. Ez a hajdan szatmári sikátornak is nevezett út feneketlen sártenger volt egészen 1975-ig. 2010-es években újították fel ismét. A települést érinti a Nagyvárad–Székelyhíd–Nagykároly–Szatmárnémeti–Halmi–Királyháza (Kárpátalja/Ukrajna) vasútvonal.

Szomszédjai: északon Halmi község és Ukrajna, nyugaton – Lázári község, délen és dél-keleten – Batiz község, keleten – Túrterebes község.

A latinosan Nicholaként emlegetett település nagyon régen lakott. 1216-ból már írásos emlék bizonyítja létezését – de joggal feltételezhető, hogy már a 9. században éltek itt orosz ajkú emberek. Ekkor a falu csak abból a pár házból állhatott, melyeket a település legmagasabb pontja, a mai református templom helyén létezett kápolna köré építettek. A kápolnát Szent Miklós kisázsiai püspökről nevezték el, szlávosan, Mikolának (a Miklóst Mikolának hívják a ruszinok).

A falu nevét 1339-ben írják először mai alakjában Mikolának, 1348-ban pedig Mykulának. A névadásra két feltételezés is van: vagy a falu legrégibb, Szent Miklósról elnevezett kápolnáról kapta a település a nevét, vagy pedig a család valamelyik Miklós nevű tagja után neveztetett el Mikolának.

Királyi adományozás folytán került a település a Mikola család birtokába. Bizonyíték erre II. András király (1205–1235), adománylevele, aki Merc comesnek (grófnak) vagy más néven Zothmar comesnek ajándékozta hű szolgálatának jutalmául. A Mikolay család maradt itt főbirtokos egészen a 19. század közepéig, rajtuk kívül a 17. századig csak a Báthoryak szereztek benne erőszakos foglalás útján egy részt, amit azonban 1500-ban vissza is adtak a Mikolayaknak. 1406-ban területi vita volt Mikola és Kis-Nempheti városa között. A vitás kérdést rendezni Zsigmond király Kelemen Zágráb fő esperest és udvari alkancellárt küldte. Vele tartott Ravasz Mihály, a nagyobb királyi kancelláriának jegyzője, valamint a Zathmár-Németi királyi városi bíró, András. Nekik mutatta be Mikolay Domokos II. András adománylevelét a már említett határjelekkel, amit azok el is fogadtak, azonban az ország szokása szerint Domokost hitletételre is kötelezték. Miután ő ennek eleget tett, Kelemen úr és Mihály mester a vitatott tulajdonú erdőt a Mikolayaknak ítélte oda.

1456-ból származik V. László királynak (1444–1457) az a levele, amelyben az áll, hogy nemes Mikolay Györgynek és Lászlónak a keresztény hit és a magyar haza védelmében a törökök ellen vívott vitéz és dicsőséges harcuk elismerése képben nemesi címert adományozott. A címer egy pajzson ezüst mezőben álló szarvast ábrázol, amint zöld ágat tart a szájában. A Mikolay családi birtok 1528-ban I. Ferdinánd király adományával, a Bihar vármegyei Hódos helységgel és a Kováchi pusztával gyarapodott, majd 1536-ban Zápolya ajándékozza Mikolay Ferencnek Szárazberket és Simát. Kétszer kapnak királyi megerősítést a birtokukra. Az első nova donatiot I. Ferdinánd adta Mikolay Zsigmondnak 1563-ban, majd száz évvel később, 1664. augusztus 13-án I. Leopold erősítette meg Mikola Boldizsárt birtokában.

A 1717. esztendőben egy tatársereg végigpusztította Mikola vidékét, feldúlta a falut, s ezreket vitt e tájról fogságba. A 19. század elején a családi birtok tovább aprózódott. Mikolay György neve mellett már megtaláljuk a leányági rokonokat is, akik között megosztódott az örökség. Az 1810-es feljegyzések 11 ilyen családról tudnak: Szodoray, Mándy, Csanáldy, Szirmay, Baros, Szarvady, Császy, Bogdány, Kövér, Nagy és Pap családokról.

A 19. századtól megjelennek a zsidók a településen. Kereskedői szellemüknek köszönhetően hamar a leggazdagabbakká válnak a településen. A bécsi Kormány segítségével vasútvonal épül. A gőzmalom a zsidók érdeme, a termálfürdőket az ősi birtokosok építették.
1921-ben épült posta és távírda részére az az épület, amelyben a Polgármesteri Hivatal működik.
1925-ben jött létre Új Mikula telep, ma Új Mikola falu.
1925-1940 között Benea Vasile, aki a község jegyzője (titkára) volt, a deportált zsidók házainak anyagából iskolát és óvodát építtetett Új Mikolában.
1932-ben jelennek meg a községben az első ruténok.
1961. február 10-én kezdik meg a község elektromos hálózatának építését.
1964/1965-ös tanévvel nyitják meg a mikolai általános iskolát, amelyet a község legnagyobb szülöttéről (Gellért Sándor tanár, költő, író) neveztek el.

Gazdaság

Az itt lakók a legrégebbi időtől kezdve földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, bár termőföldje gyenge minőségű. Erre utal a faluban ismert gúnyos, de találó mondás: „Kenyeretlen Mikola, éhen hal ott a pulya.” A település gazdasági fejlődéséhez jelentősen járult hozzá az itt munkába állított gőzmalom is, melynek nagy híre volt, az egész Szamoshát idejárt lisztet őrölni és napraforgóolajt préselni.

Varga E. Árpád adatai szerint 1880-tól a falu lakossága a következők szerint alakult:

Év

1880

1890

1900

1910

1920

1930

1941

1956

1966

1977

Összes

1331

1579

1715

1896

1582

1988

2295

3053

3397

3858

román

3

9

–

1

502

293

524

1294

1362

1635

magyar

1305

1556

1694

1885

670

1173

1739

1565

1612

1640

német

2

2

21

10

278

4

–

1

–

1

ukrán

1

3

–

–

 

320

22

111

296

433

roma

     

61

–

74

93

148

1992-es népszámlálás: összlakosság 3606, román 1471, magyar 1439, ukrán 498, roma 208.

2002-es népszámlálás: összesen 3783, román 1454, magyar 1456, német 1, ukrán 621, roma 245.

A 2011-es romániai népszámlálási adatok alapján Mikolában 3659 fő lakik, ebből román 1180, magyar 1318, roma 317, ukrán 580.

A felekezeti megoszlás: ortodox 24,65%, római katolikus 15,52%, református 18,2%, pünkösdista 20,47%, görög katolikus 8,06%, adventista 3,77%, ismeretlen 7,1%, más 2,21%.

Kibővített iskolaépület – emeletet építettek rá 2008-2016 között, a feltételek igazán jók.

A helyi általános iskola Gellért Sándor költő nevét viseli.

Gellért Sándor Általános Iskola. Kéttagozatos: román és magyar. A magyar osztályok létszáma valamennyivel kevesebb. Az iskola mellett óvoda is működik, román és magyar csoportokkal.

Elérhetőség: Mikola, Fő utca 98. Telefon: 0261-828603.

Igazgató: Dobos Csaba

Igazgató helyettes: Maria Ștețcu

Mikolában a Kulturális és Turisztikai Központ (Mikola, Fő utca 270 sz. Telefon: 0261-828500) ad helyet a kulturális intézményeknek, rendezvényeknek – lakodalmaknak is.

A művelődést, kikapcsolódást kultúrház, könyvtár és sportpálya biztosítja. Könyvtáros: Oláh Tímea.

A helyi kulturális életnek fontos szereplői a helyi civil szervezetek (Hozomány Egyesület, a Noe Partium Egyesület, a Rákóczi Kulturális Egyesület). Helyi csoportok, együttesek: Mikolai Református Vegyeskar, tánccsoport (Gyöngyösbokréta néptánccsoport).

Rendezvények:

  • Vándortáncház – Mikolán is volt (2017 február)
-         Családi Nap (2013-ban először)
  • Hármashatári ünnepség (magyar-román-ukrán) 2012-ben volt az első, évente, a fő kezdeményező a szatmári Pro Európa Liga
  • az Ukrán kultúra napja – a helyi ukrán közösség
  •  
  • Református templom (Egyház fülnél részletes leírás)
  • Gellért Sándor emléktábla (2004, Bara István alkotása)
  • Gellért Sándor (1916-1988) tanár, költő, író, akinek nevét viseli a helyi iskola.
  • Mándy Laura (1904-1993) festő, grafikus.

Az első templom 1404 után épülhetett, Mikolay Ferenc kolozsmonostori apát kanonok idején. A második templomépítés éve 1517, kötődik a reformáció megindulásához, amikor Mikola csatlakozott a megtisztított valláshoz. 1657-ben Mikulai András harangot öntött, amelyen szerepel a család címere és ez ma is megtalálható a Református templom tornyában. A templom általános javítása (1660) Mikolay György és felsége nevéhez kötődik, a javítást ők fizették. Így járt el 1705-ben a fia, György is. 1814-ben a régi templom már omladozott, ekkor elhatározták az új templom építését. 1827-ben fakitermeléssel és fuvarozással teremtettek anyagi alapot a templomépítéshez. 1863-ban leégett a parókia és 224 épület, de a templomban nem esett kár, ezután 11 évig megint szünetelt a templom építése. 1906-ban a torony építésekor toronyórát is vásároltak, ami ritkaság volt abban az időben. A toronyórát Müller János Budapesti óra gyáros szerelte fel, ma már nem működik. A templomi orgonát 1905-be Kerekes István Debreceni orgonamester készítette.

Református Egyházközösség, telefon: 0261-828602. Villámposta: protmikrom@gmail.com.

Lelkész: Higyed István

 

Katolikus Egyházközösség

Már a középkorban volt plébániája, de a hitújításkor megszűnt. A 18. századtól Szatmárnémeti filiája, majd sorban Zajtának, Lázárinak, Kökényesdnek. 1947-től ismét önálló plébánia. A mostani templom 1926-ban épült Erdei Gyula szatmári építészmérnök tervei alapján. Ilosvay Lajos kanonok szentelte fel 1926. nov. 14-én. A templomot kívül felújították 2015-ben.

Szűz Mária Királynő plébánia

Elérhetőség: Fő utca 90. Telefon: 0261-427525.

Plébános: Antku István.

Mikola Polgármesteri Hivatal
Elérhetőség: Fő utca 293. Villámposta: micula@cjsm.ro, primariamicula@yahoo.com,   

honlap: www.primariamicula.ro/

Polgármester: Dobos István, mobil: 0723-327821. Villámposta: primarmicula@cjsm.ro, primar@primariamicula.ro, cstimea1981@yahoo.com

Alpolgármester: Mădăras Dumitru, telefon: 0744-526506.
Jegyző/titkár: Lung Iacob.

Helyi Tanács: RMDSZ 7 mandátum (Bú Julianna, Csatári József, Dobos Csaba, Kállai Pál, Sándor Gyula, Süveg Sándor, Ungvári Erzsébet), Liberálisok és Demokraták Szövetsége / ALDE 2 mandátum, Szociáldemokrata Párt / PSD 2, Romániai Ukránok Szövetsége 1, Népi Mozgalom Párt / PMP 1 mandátum.

Testvértelepülések

Mikola és Cserna (Kárpátalja) között tervezték

  • Hozomány Kulturális Egyesület

Alakult 2003

Cél, tevékenység: a helyi kulturális élet segítése, hagyományok ápolása

Elérhetőség: Kulturális központ

Vezető: Ungvári Erzsébet.  

  • Rákóczi Kulturális Egyesület

Alakulás: 2014

Cél, tevékenység: a magyarság összefogása, közösségépítés, kultúra. Könyvtárt működtet. Filmvetítés.

Elérhetőség: Mikola, Fő utca 296. Telefon:

Vezető: dr. Barabás Katalin, mobil: 0773-856635. További számok: Ungvári Tibor: 0744-139610, Kállai Tibor: 0743-107950.

  • Noe Partium Egyesület

Alapítás: 2015

Cél, tevékenység: fogyatékkal élő személyen segítése, bárka-közösségek létrehozása.

Cím, elérhetőség: a régi óvodában működik, mobil: 0799-939188. Villámposta: noepartium@gmail.com. Honlap: www.noepartium.simplesite.com

Elnök: Katócz Irénke.

  • Turisztikai vonzerőt jelenthetnek a hagyományos parasztgazdaságok
  • Szállás: nincs adat.

Zaharia Gabriella Tímea: Mikola. Honismereti tanulmány. Partium Keresztény Egyetem, Nagyvárad, 2014. http://diakszemmel.eloerdely.ro/files/5264-166_Zaharia_Gabriella_Mikola.pdf

Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. II. Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye. Népszámlálási adatok 1850/1869–1992 között, Csíkszereda, Pro-Print Kiadó, 2000.

http://econinfo.eu/hu/promotion/micula/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Mikola

https://www.szatmariegyhazmegye.ro/szatmari-foesperesseg/

https://scoli.didactic.ro/detalii/conducerea/scoala-cu-clasele-iviii-gellert-sandor-micula

http://harta.biz/micula-sm/gradinite/gradinita-cu-program-normal/

http://www.insse.ro/cms/sites/default/files/field/publicatii/populatia_romaniei_pe_localitati_la_1ianuarie2016_0.pdf

Mezőterem

Mezőterem

Mezőterem (románul Tiream, németül Wiesenfeld) község Szatmár megyében. Első említése 1357-ben, ekkor Banknetereme név alatt jelent meg. További névalakok: 1383-ban Posanetherme, 1431-ben Therem és 1449-ben Gernez al. Therem.

A község a következő falukból tevődik össze: Mezőterem, a községközpont, Portelek és Vezend.

Földrajzi betájolás

Mezőterem a Partium régióban, a Nagykárolyi-homokhátság keleti szélén és az Érmellék északi-keleti csücskének találkozásánál fekszik A község a 108N megyei úton található, 44 km távolságra Szatmárnémetitől és 8 km-re Nagykárolytól. A falun áthalad a Tasnád-Nagykároly vasútvonal is.

1215-ben már lakott hely, plébániáját 1332-ben említi a Regestrum. A terület a 14. és 15. század között a Kaplon nemzetségből való Vetési, Bagossy, Csomaközy és Károlyi családok uralma alatt volt. A 14. században a Vetési családé volt. A reformáció elterjedésével, 1555-ben a lakossága kálvinistává válik, valamint a temploma is. A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc után, gróf Károlyi Sándor (1669-1743) a szomszéd községekből római katolikus vallású sváb lakosokat telepít ide. 1572-ben új adományt kaptak az egész területre Vetési János, Márton, Péter és László. Ettől kezdve, a Mezőterem előnév alatt jelenik meg. 1601-ben Mezőszentmiklósi János is kapott adományként egy részt, majd 1697-ben Köpösdi Tolvaj Gábor és Károlyi István és Sándor az egészet megkapták. Azóta a legnagyobb része a Károlyi birtokban volt.

A község hajdan tiszta magyar volt, de Károlyi Sándor a szomszéd községekből római katolikus svábokat telepített ide, akik a református templomot 1777-ben elfoglalták, az új templomot pedig 1859-ben építették. A katolikus sváb lakosság 1810-1816 között nagyszámban megnövekedett, a régi temploma helyett, nagyobb templom építését határozta el a szatmári egyházmegye „második alapítója, a városépítő” nagy püspöke Hám János, és a Szent kereszt felmagasztalására szentelték fel.

1945-ben a község lakosaiból 295 személyt deportáltak a Szovjetunióba.

1930-ban a községnek 3661 lakosa volt. Ebből 2123 román, 84 magyar és 1379 német volt. 1956-ban a 3780 lakosából, 2041 román és 1652 magyar és 3 német volt. A magyarok száma, 26 év alatt, 1568-al gyarapodott. 1966-ban a 3641 összlakosságból, 1911 román, 1729 magyar és 1 német volt. 1977-ben a 3114 lakosból, 1496 román, 1230 magyar és 252 német volt.

Az 1992-es népszámlálási adatok szerint, a 2489 lakosából, 1183 román, 291 magyar és 831 német nemzetiségű volt. 15 év alatt, a magyarok száma 939-el csökkent. Anyanyelv szerint: 1207 román, 775 magyar és 503 német. A vallási összetétel a következő: 1140 görög keleti, 1216 római katolikus, 28 református, 98 görög katolikus, 1 pünkösdista és 2 baptista.

2002-ben összesen 2358 lakosa volt. Ebből 1138 román, 694 magyar, 190 roma, 332 német és 4 ukrán. Felekezeti megoszlás: 1153 ortodox, 1066 katolikus, 67 református, 7 pünkösdista, 52 görög katolikus, 1 unitárius, 11 baptista és 1 felekezeten kívüli. Anyanyelvi megoszlás: 1182 román, 1076 magyar és 4 ukrán.

2011-ben a 2226 összlakosságból, 914 román, 527 magyar, 448 roma, 243 német és 93 nem nyilatkozott. Felekezeti megoszlás: 976 ortodox, 900 katolikus, 80 református, 96 görög katolikus, 4 pünkösdista, 61 baptista, 12 felekezeten kívüli és 93 nem válaszolt. Anyanyelvi megoszlás: 939 román, 1152 magyar, 15 roma, 24 német és 93 nem nyilatkozott.

Mezőterem mai lakossága mintegy 80 százalékban sváb származású magyarok.

Mezőteremi Általános Iskola. Működnek román és magyar osztályok is egyaránt. 1. osztálytól 8. osztályig van oktatás.

Elérhetőség: Tiream, str. Vezendiului nr.245. Telefon: 0261873610

Igazgató: Osotzki Adél

Mezőteremen található egy kis kultúrház, a Mezőterem község napját itt szokták megrendezni augusztusban.

Mezőteremi halastó és szabadidőközpont – lehet horgászni, pihenni, emellett ott található egy vendégváró is, ahol különböző italokat is lehet fogyasztani.

Más rendezvények:

  • Szüreti bál
  • Kirbáji mulatság- a régi hagyományok felelevenítése céljából megrendezett bál.
  • Falunap – multikulturális.
  • Hősi Halottak Emlékoszlopa- a második világháborúban elesettek emlékműve, melyet a katolikus temetőben található. 2018-ban újították fel.
  • Római katolikus templom- a már említett templomot, 2012-ben újították fel. Benne értékes festmények és szobrok találhatók.
  • Római katolikus kápolna- 1890-ben építették.
  • Ortodox templom- 1770-ben épült fel.

1716-ban, nemes Nyúzó Mihály, Rákóczi ezredes kapitánya itt hunyt el, miután a felesége megmérgezte.

Itt született 1883-ban Haller György tájképfestő, grafikus és rajztanár.

1916-án itt született Sipos Ferenc plébános és egyházíró, ordinarius subtitutus az egyesített Szatmár-Nagyváradi Egyházmegyében, 1982 és 1990 között a különválasztott szatmári egyházmegye apostoli kormányzója, amikor a pápa Reizer Pált nevezte ki szatmári megyés püspökké.

  1. augusztus 8-án született itt Valdman István geológus és geológiai szakíró, a nagybányai Érckutató Intézet igazgatója.

A római katolikus egyház története

Gróf Károlyi Sándor, a szabadságharc után, katolikus svábokat telepített ide. A 18. század végén, amikor a reformátusok elhagyják a települést, a nagykárolyi piaristák vették át a templomot és 1833-ig végzik a falu lelki gondozását. Az 1810-1816 közötti svábok száma emelkedése miatt, a szatmári egyházmegye nagyobb templom építéséről döntött. Így az új templom 1854 és 1859 között épült fel a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére és Dr. Haas Mihály szatmári megyéspüspök szentelte fel. Az egyházközség 1860-ban vált önálló plébániává.

Cím: Str. Mica 510, Tiream, Satu Mare

Telefon: 0261 873 617

Plébános: Skurka Dezső

A református egyház története

A reformáció idején, a lakosság kálvinistává vált, így a temploma is. A 18. század végén a reformátusok elhagyták a települést a sváb és román betelepítéseknek köszönhetően. Utoljára a falu a 17. században volt református anyaegyházközség. Az utolsó református lelkész 1778-ban szolgált.

  1. január 8-án alakult meg újra a református gyülekezet, Báthori Gyula lelkész segítségével, aki Gencsről szolgált be 2015-ig. Azóta, Kurta Szabolcs lelkész vette át helyét. A gyülekezetben családlátogatás, imahét és más tevékenységek zajlanak. 2017 óta elkészült az Aranykönyv, anyakönyv és szervezet gyülekezeti tevékenység zajlik.

Cím: 447325 – Mezőterem, Bánat utca 1. Szám

Telefon: 0040744511934

E-mail: kurtaszabolcs@gmail.com

Polgármesteri hivatal: 447325 Tiream, Str. Principala, Nr. 490

Telefon: 0261873601, 0261873718

E-mail: primaria.tiream@gmail.com, primaria@tiream.ro

Polgármester: Tar Miklós (Magyar Polgári Párt)

Alpolgármester: Budai Csaba (Magyar Polgári Párt)

Helyi tanács: MPP: 4 képviselő (Budai Csaba, Magdas Erzsébet, Schrepler Imre, Vinkler Valter); PSD: 1 képviselő; PNL: 1 képviselő; ALDE: 2 képviselő; FDGR (Romániai Német Demokrata Fórum): 1 képviselő; EMNP: 1 képviselő (Kontz Zoltán)

http://mariaradio.ro/het-plebaniaja-mezoterem

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1/szatmar-varmegye-17E72/szatmar-varmegye-kozsegei-vende-aladar-17FE9/mezoterem-18182/

https://www.cjsm.ro/administratie/tiream/

https://library.hungaricana.hu/hu/view/NEDA_nemzetisegi_Erdely_1930_1992/?pg=223&layout=s&fbclid=IwAR1lFzl6axZk7EaNrOZPIVmxNWGUeqJ0nVJ1DiECtVLpIjsDX4iBWFzD6is&query=Mez%C5%91terem

http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/index.php?keres=Mez%F5terem&megye=0&x=0&y=0&pg=telepuleslista

http://www.tiream.ro/wp-content/uploads/2017/02/Componen%C5%A3a-Consiliului-local-Tiream.pdfhttp://www.wikiwand.com/ro/Comuna_Tiream,_Satu_Mare

https://scoli.didactic.ro/scoala-cu-clasele-iviii-tiream

https://www.szatmariegyhazmegye.ro/a-szatmari-egyhazmegye-papjai/

http://mezoterem.hupont.hu/2/szorakozas

http://www.frissujsag.ro/emlekmuvet-avattak-mezoteremen/

Mezőpetri

Mezőpetri

Mezőpetri (románul Petrești, németül Petrifeld) községközpont Szatmár megyében. Hozzátartozó falu: Kisdengeleg (Dindeştiu Mic). A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegye Nagykárolyi járásához tartozott.

Földrajzi betájolás

Mezőpetri a környék két jelentős városát (Szatmár és Nagyvárad) összekötő főútvonal mentén fekszik. A megyeszékhelytől 48 km-re található a (DN19/E671 út mentén), Nagykárolytól 11 km-re délnyugatra fekszik. Szomszédos települések: Fény, Csanálos, Majtény, Erdőd, Kaplony. a Nagykárolyi Homokhát és az Érmellék találkozásánál

Mezőpetri nevét 1316-ban Mezeupetrinek írták.

A Szent Péter tiszteletére szentelt temploma 1399-ben már állt, és a Dengelegiek perlekedtek érte a Kaplon nemzetségbeliekkel, ekkor nevét az oklevélben Mewzewzenthpetry, 1419-ben pedig Petry alakban írták.

A település a Kaplon nemzetségbeli családok ősi birtoka volt. 1396-ig a Vadayaké volt, azután a Bagosi, Vetési, Csomaközi és Károlyi családok osztoztak rajta. 1419-ben a Károlyiak, 1420-ban a Vetésiek kaptak rá új adományt, és 1435-ben megosztoztak rajta. 1468-ban Károlyi László elzálogosította itteni birtokát Endrédy Nagy Ferencnek. 1552-ben Szennyesi Lukács kapott benne részt.

1610 körül, a török világban csaknem elpusztult a település. Amikor a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc a Szatmári békével 1711-ben befejeződött, Mezőpetri egy szinte teljesen elnéptelenedett falu volt. 1738-ban gróf Károlyi Sándor a Rajna mellől, Breisgauból sváb lakosokat telepített ide, gróf Károlyi Ferenc pedig 1748-ban nekik adta a református templomot. 17–18. században a Károlyi család birtoka volt. A Károlyi családon kívül 1810-ben a gróf Teleki, Bagosi, Mészáros, Menszáros, Pogány és Irinyi családoknak volt itt birtokuk. Az 1900-as évek elején nagyobb birtokosai a gróf Károlyiak, gróf Dégenfeld József és Boér Endre.

A 19.-században két katasztrófa sújtotta a települést: 1834-ben hatalmas földrengés, 1875-ben tűzvész pusztította el a falu nagy részét. A legnagyobb csapás 1945 januárjában érte a közösséget. 260 személyt hurcoltak malenkij robotra; a Szovjetunióba, kényszermunkára Donbasba meg Szibériába.

A falu a megye legnagyobb sváb központja. A Károlyi család által a Rákóczi-szabadságharc után a magyar lakosság pótlására telepített 23 sváb falu egyike, ahol sváb tájházat rendeztek be. A sváb lakosság mára nagyrészt elmagyarosodott. 1910-ben 1455, túlnyomórészt sváb lakosa volt. Gazdaság

A mezőpetri lakosok megélhetését ma is a mezőgazdaság biztosítja. A lakósság hétköznapi szükségleteit néhány szolgáltatói vállalkozás látja el. 2014-ben Európai Uniós források felhasználásával ipari parkot alakítottak Mezőpetriben.

Varga E. Árpád statisztikája szerint Mezőpetri lakossága 1880-tól kezdődően a következő:

Év

Összesen

Román

Magyar

Német

Más

1880

1168

61

248

856

3

1890

1283

73

134

1076

0

1900

1409

51

137

1212

9

1910

1455

 

1455

  

1920

1518

142

 

1375

2

1930

1588

41

70

1447

30

1941

1801

4

1278

519

 

1956

2641

119

2102

367

53

1966

2848

109

2113

598

28

1977

2641

116

1447

1056

22

1992

1929

153

613

1069

94

2002

1683

199

794

530

160

2011

1588

199

745

434

210

2011-ben, a 210 más etnikumú közül 171 roma volt.

A helyi iskolában magyar és román tannyelvű oktatás folyik, német osztályok már nincsenek.   Korszerű számítástechnikai szaktanterem is van az iskolában.

Dr. Vonház István Általános Iskola, Mezőpetri

Elérhetőség: Mezőpetri, Fú utca 549. Telefon: 0261-820002. Villámposta: scoalapetresti@gmail.com

Igazgató: Szilágyi József.

A községben kultúrotthon és helyi könyvtár működik.

A faluban fúvószenekar működik.

Sváb múzeum (tájház)

1881-ben épült, az útra merőlegesen elhelyezkedő ház négy szobából, két előszobából, két konyhából, két pincéből áll, melyhez egy istálló is tartozik. A ház egész hosszában faoszlopokra helyezett tornác húzódik, melynek talapzatát vasba rögzítették, és virágmotívumú fafaragások díszítik. A szobákat, a sajátos sváb kultúrára jellemző stilizált virág- és növénymotívumos fenyőbútorokkal rendezték be, melyeket a helyi mesterek készítettek. Megtekinthetjük a sváb háztartásra jellemző lakberendezési és használati tárgyakat, a hagyományos textilkészítés eszközeit: szövőszéket, guzsalyt, motollát, gerebent, stb. A gazdasághoz tartozik egy góré is, melyet nagyobb épületek követnek, valamint a mezőgazdasági eszközök raktározására szolgáló csűr. Alapítás éve: 1993.

Alapító neve: Nagy Mária. Működtető: Szatmár Megyei Múzeum.

Elérhetőség: Mezőpetri: Piskolti út 1. sz. Telefon: 0765-645415. Kapcsolattartó: Orosz Bernadett (0762-257788)

Rendezvények

Mezőpetri Falunap, augusztus első hétvége. Indult 1995-ben.

Mezőpetri Sváb Néptáncfesztivál – társrendezvény, 2013-tól. Erre hazajönnek a faluból elszármazott svábok is. A rendezvény keretében tartják a német-sváb tánccsoportok találkozóját is. A falunap műsorán lovas bemutató is szerepel.

  • Sváb múzeum– község polgármesteri hivatala és a Szatmár Megyei Múzeum 1993-ban létrehozta a községben a Sváb Múzeumot.
  • A már említett: Szent Erzsébet római katolikus templom (1786)

Haller István (Mezőpetri, 1880 – Budapest, 1964. február 5.) újságíró, keresztényszocialista politikus, miniszter.

Vonház István (1881 – 1945) Mezőpetri szülötte, nyelvész és történész. Megírta a szatmári svábok betelepülésének történetét. A tanácsháza előtti parkban egy obeliszk emlékeztet rá.

Merli Rezső Rudolf (Mezőpetri, 1929 – Bubesheim, 2013): plébános, helytörténész. Megírta Mezőpetri történetét (1999), Mezőfény történetét (2001), átfogóbb munkája Harminckét település története, 2002. (Otthonom Szatmár megye sorozat, 16.).

Nagy László (Gencs, 1936 –) erdélyi magyar néprajzi szakíró, helytörténész. Mezőpetrin tanított.

Mezőpetri ősrégi plébánia, már az 1332-1333-es pápai tizedjegyzékben szerepel. I. Ferdinánd idején, 1550-ben keltezett okiratban tiszta magyar nevű mezőpetri jobbágyok soroltatnak fel, vagyis akkor római katolikus község és plébánia magyar nyelvű. Az 1610 körül részint a törökök, részint Báthory, Bethlen, Thököly hadai miatt nagy a pusztítás, a megmaradt rész protestáns vallású lett, a katolikus templom is az új hit birtokába jutott.

1738-ban gróf Károlyi Sándor a Rajna vidékéről Breisgau-ból sváb ajkú lakosokat telepített ide, és gróf Károlyi Ferenc 1738-ban a Szent Erzsébet tiszteletére épült régi templomot visszaadta a katolikus hívőknek. E templom 1777-ben a „Visitatio Canonica” szerint már a hívek számához képest kicsiny és siralmas állapotban is volt, azért annak helyén román stílusban nagyobb templomot építettek, mely 1786-ban készült el és ugyancsak Szent Erzsébet tiszteletére szentelték föl.

 Az 1834-es országos földrengés e templom tornyát a fedélzetre döntvén, az egész templom hajóját romhalmazzá tette. 1839-ben a templomot helyreállították, de csak a szentély boltozata maradt meg eredeti formájában. 1859-ben magas tornyot építettek. 1869-ban a templomot felújították, de 1875. május 25-én egészen porrá égett és csak 1878-ban építettek föl. 1898-ban ismét javítják.

A 20. században is több javítás történt. 1983-84-ben tatarozták, belül pedig Bódi Sándor szatmári iparművész festette újra 1985-86-ban. A templomtetőt 1995-ben javították és festették. A 21. században ismét javították és festették a templomtetőt és a toronyórát is megjavították.

Elérhetőség: Mezőpetri, Fő utca. 67. Telefon: 0361-804988.

Plébános: Szinovácz György .

Polgármesteri hivatal

Elérhetőség: Fő utca 1. Telefon 0245-820063. Villámposta: primariapetresti@gmail.com Honlap: www.petrifeld.ro

Polgármester: Káradi Csaba (RMDSZ), 0740-126019

Alpolgármester: Marchiş Ottó

Jegyző/titkár: Fleisz István.

Helyi tanács: RMDSZ 7 (Békés Ferenc, Berártki Vilmos, Bertus László, Fastus Ervin, Nagy András, Sütő Lajos) Német Demokratikus Fórum 2, Nemzeti Liberális Párt / PNL 1.

Testvértelepülési kapcsolatok

  • Szlovákia: Vágfarkasd (szlovákul Vlčany, korábban Forcas)
  • Magyarország: Polgárdi.
  • Nagykároly Környéki és Érmelléki Községek Egyesülete – 12 szomszédos település szolgáltató egysége. Székhelye: Mezőpetriben.

Vezető: Tóga István

Szálláshely nincs.

A vendégeket egy jó hírű, sváb konyhát vezető étterem várja.

Szabadidőközpont: sportpályák (labdarúgó-, tenisz-, minigolf-, kézilabdapálya), tekecsarnok, nyári színház, játszótér, halastó, valamint másfél kilométeres bicikliút.