Civiltérkép

Nagykolcs neve a régi földbirtokosok nevéből, a Nagh-Kolchból alakult ki.

Földrajzi betájolása:

Nagykolcs (románul Culciu Mare) Kolcs község központja, Szatmárnémetitől (Satu Mare) keletre, a Szatmári-síkságon fekvő Szamos parton fekszik.HétfalualkotittegyközségetKolcsnéven, melynekközpontjaNagykolcson, a polgármesterihivatal.

Nagykolcs település (Culciu Mare) a Szamos folyó mentén terül el, Szatmárnémeti városától 15 km-re keleti irányban, Nagybánya felé a Szatmárpálfalvi útvonalon haladva. Hét falu alkot itt egy községet Kolcs néven, melynek központja a polgármesteri hivatallal, Nagykolcson található. Nagykolcs neve a régi földbirtokosok nevéből, a Nagh-Kolchból alakult ki.

A településről az első írásos adat 1278-ból van, mikor  a két Kolcs nevű település Kis- és Nagykolcs a Szamoson levő malmával együtt, még Kóch Simon fiáak, Györgynek és Kóch Márton fiának, Péterernek a tulajdona volt.

1278-ban a Kóch és Tussay család tulajdona volt.

1321-ben miután Kóch Péter birtokát hűtlenség miatt elvesztette, Nagykolch-ot, melyet ekkor Paplan Kolchyának is neveztek a Csomaközyek és Bagossyak kapták meg.

A Csomaköziek a részüket a XVIII. század végéig megtartották, majd mindezt a Bagossyak kapták meg. A Bagossyak mellett volt itt birtoka a Schuller, Darvay, Diószeghy és a Pál családoknak is.

1882-ben a Bagossyak birtokok felerészét Szerdahelyi Ágoston örökölte. Majd az 1900-as évek elején birtokosa Böszörményi Emil lett.

A népessége 765 fő, amiből a magyar lakosság 287 főre esik. ( 2011. október. 31.)

1-8 osztályos általanos iskolával, valamint óvodával rendelkezik.

Református templom

Régi fatemplomát 1796-ban építette újjá, helyette azonban 1906-ban ismét újat építettek.

Görögkatolikus templom  (1894)

Itt született:

Az 1848-as pesti forradalmi ifjak köréhez tartozó Oroszhegyi Józsa eredeti nevén Szabó József (1822–1870) Nagykolcson született. Családja papi pályára szánta, Miskolcra, majd Egerbe került, hamarosan azonban szakított családja elképzeléseivel, és Pesten (1841) egyetemi tanulmányokba kezdett, orvosnak tanult. Emellett korán kibontakozó irodalmi érdeklődése sem lanyhult. 1844-től a Jelenkor „Újdonság” rovatát vezette, szerkesztői munkája során kötött barátságot a kor ifjú íróival, költőivel, így Petőfivel, Jókaival, Vahot Imrével. 1848. március 15-én ott volt velük a Pilvax kávéházban, a Nemzeti Múzeum előtt, s együtt indultak kiszabadítani Táncsics Mihályt. 1848 májusában kellett volna utolsó vizsgáit letennie és megvédeni orvosdoktori disszertációját, amit azonban a politikai események sodrában elhalasztott. 1848 áprilisában Eötvös József a Vallás- és Közoktatási Minisztériumba titkárnak nevezte ki, ám hamarosan feladta e hivatalt. A szabadságharc kezdetén a honvédorvosi karba jelentkezett, kiképzése után Görgei Artúr felvidéki hadseregéhez osztották be.  A szabadságharc leverése után távollétében a pesti császári bíróság halálra ítélte. Két éven át bújdokolt álnéven, majd elfogták, s korábbi ítéletét 10 év – vasban letöltendő – várfogságra változtatták. Büntetését a josephstadti várbörtönben töltötte, s ez idő alatt faragta emlékpoharát, amelyet leszármazottja jóvoltából a nyilvánosság is megismerhet.

Oroszhegyi Józsa története ezzel nem ért véget. Közkegyelemmel öt év rabság után szabadult (1856. december), folytatta a forradalom és szabadságharc idején megszakadt tanulmányait, s orvosdoktori oklevelet, majd sebész- és szülészmesteri képesítést is szerzett. Kalandos életútja során utazott Kis-Ázsiában, járt Cipruson, Alexandriában, szolgálatot teljesített Irakban, Iránban, Bulgáriában. Orvosi munkássága mellett folytatta szakírói, publicisztikai tevékenységét is, fenntartotta kapcsolatát a magyar sajtóval. Számos cikket, tanulmányt írt: nevezetes művei a „Román élet” c. könyv és az „Erdély aranyvidéke orvosi szempontból” c. kötet.

1868-ban visszatérőben Magyarországra szélütés érte, tehetetlen állapotában kifosztották. Kolozsvárott, Pesten, majd Budán tengődött 1870-ben bekövetkezett haláláig.

Református lelkész: Apjok Artur

447119 Culciu Mare nr. 265

Tel. 0745-653292-0361-413111

Email: exkalibur@freemail.hu

A református gyülekezeten kivül, a román görög-katólikus hívek is vannak és az ortodox egyházközség tagjai, akik egy közös templommal rendelkeznek, mely (1894-ben épült) jogilag a görög- katólikus egyházközség tulajdona.

Nagykolcson két templom áll, de három felekezet tagjai élnek egymás mellett. A református gyülekezeten kivül, megemlíthetjük a román görög-katólikus híveket és az ortodox egyházközség tagjait, kik egy templomban imádják az Úrat, amely 1899-ben épült és jogilag a görög- katólikus egyházközség tulajdona.

Az egyházközség levéltárában számos irat megtalálható az egyházközség történetére vonatkozólag. Így tudjuk azt is, hogy a Nagykolcson szolgáló lelkészek névsora Kömörei Mihály tiszteletes úr nevével kezdődik, aki 1625-ben szolgált a gyülekezetben. A lelkészek száma napjainkig 57 egyházvezetőre tehető. Kiemelkedő lelkészek e 57-ből a következők voltak: Megyesi Pál (1745-1751) aki több helyen is szolgált, nagy szónokként tartották számon. Tóth Dániel (1876-1910) az egyik legjelentősebb lelkésze volt a nagykolcsi gyülekezetnek. Ő építette a jelenleg is álló templomot 1906-1907-ben. Sok áldozatott hozott ennek érdekében, ráment az egézsége is, e nagy munka végeztével. A templomépítés történetét papírra vetette, melyből egy kis könyvecskét adott ki az egyházközség 2006-ban, a templomépítés századik évfordulója alakalmából. Megmaradtak más írásai is, többek között számtalan kézzel írt prédikációi. Egyházmegyei müszaki előadói tisztséget is viselt, köszönhetően a templomépítésben való munkálkodásának. Nagykolcson hunyt el 1910 december 2-án, és sirja itt a temetőben található. Sárközi Lajos egy másik jelentős lelkipásztora volt a gyülekezetnek 1911-1919 között. Szolgálatára esett az első világháború keserves időszaka. Képzett, külföldön is tanult lelkészek körébe tartozott. Igehírdetői munkásságán kívül számottevő irodalmi tevékenységet fejtett ki, megjelent egy prédikációs kötete, hírlapokban, naptárokban, folyóiratokban alkalmi beszédei, humoros írásai. Korabeli tisztséget, egyházmegyei tanácsbíróságot is viselt. 1958-ban Szinérváraljáról vonult nyugdíjba. A leghosszabb ideig Sípos Béla tiszteletes úr szolgált a nagykolcsi gyülekezetben 1946-1996 között, 50 éven keresztül. Szolgálatát nem ennyi idő teszi értékessé és maradandóvá, holott ez is figyelem felkeltő, hanem az, hogy ezt az ötven évet mély tartalommal és gyülekezetépítő munkával töltötte meg. Megszerveződött egy gyülekezeti élet a háború után, a kommunizmus nehéz éveiben és generációk nőttek fel hitben, templomlátogatásban, tanulásban, egyházi éneklés  szép tudományában. Közben megünnepelték a templom építésének 50. évfordúlóját és állandóan munkálkodott a gyülekezettel együtt, annak illetve a lelkészi lakás állagának megörzésén. Emléke élénken él a gyülekezet szinte minden tagjában. 1998-ban Szatmárnémetiben hunyt el, tiszteletére a gyülekezet emlékkövet állítatott fel a templom cintermében 2006-ban. Saját írását idézem most, melyet a templom történetéről írt röviden:

„Épült az 1906-1907-es években Tóth Dániel lelkipásztorkodása idején. A régi templom építésének idejére nézve semmi bizonyosat nem tudunk. Régiségét bízonyitja, hogy volt régi harangja 1557-ben öntetettet, mely harangot az első világháború alkalmával az állami kincstárnak beszolgáltatták. Valószínű, hogy még annál is hamarabb lett építve. 1832-ben felvett jegyzőkönyvben az egyház akkori lelkésze (Szikszai Ferenc – szerk. megj.) a templomról a következőket írja: van egy régi fatemplom, amely mikor építetett, nem tudjuk. Újítatott 1796-ban. A toronyépület 1799-ben. Megnagyobbíttatott 1827-ben. 1855-ben a tetőzetet újonnan zsindelyezik, a falakat kijavítják. 1861-ben Varga Lajos lelkész felhívást intéz a gyülekezethez az új templom építésére. A templomépítés iránti lelkesültség 40 esztendeig szunnyad. 1865-ben a régi templomot újból javítani kell. A templomépítés eszménye 1898-ban újra felszinre kerül. 1898-ban 50 öl fát vásárol az egyházközség a templom építéséhez szükséges tégla égetéséhez. 1901-ben kivetik, és 1902-ben behordják a téglát. A következő esztendőben beszerzik a még szükséges anyagot. 1906 májusában kezdenek hozzá a templom építéséhez. A régi kis fatemplomban az utolsó istentisztelet, 1906 május 10-én volt. Istententisztelet végeztével utoljára ismét meghuzták a harangot, aztán megkezdődött a templom lebontása. A munkálatok október 3-ig folytatódnak, amikor bérharcba kezd a kömüves legénység – a munka abbamarad. Ekkorára a torony teljesen rendbe volt, a templomház felépült egészen az ablakokig. A toronygömb 1906 szeptember 16-án tétetett fel a délutáni órákban. 1907-ben Németi József folytatta a munkát és be is fejezte. A templom felszentelési ünnepsége 1907 szeptember 27-én volt. A templom alapja másfél méteres beton, a fala terméskő és tégla, a fedele bádog. Szilárd, masszív épület. A templom építése belekerült 31.319 koronába. Erre befolyt gyüjtéssel 1525 korona, a kivetésből 6000 korona, kölcsönt vett fel az egyház 8000 koronát. A gyülekezet tagjai nagy áldozatot hoztak pénzben és munkában egyaránt. 260 fuvart végeztek. Egy-egy igára 7 fuvar jutott. Egyetlen sorrakerülő fuvar sem maradt el. A helybeli román görög kathólikus hívek is hathatósan, készséggel segítettek a munkálatokban. A templomnak különösebb külső vagy belső jellegzetességei (freskó, domborművek, festmények) nincsennek. Felépítése óta a templomon csak kisebb javításokat eszközöltek.1947-ben a torony fedélszéke allá póttartószerkezetet készítettek.1957-ben az utcai főbejáratnál lépcsőfeljárót készítettek vasbetonból. 1982-ben a templom bádogtetőzetének újrafestése történt meg, valamint a torony gömbjének kicserélése, a templom belsejének és padjainak a festése (Tóth József főgondnoksága idején). Jelen pillanatban tervben van a templom külső pucolása (2003-2006 között ment végbe szerk.megj.).

Az egyházközségnek az 1840-es esztendőkben két harangjáról tudunk. Az első 1557-ből származik, a második 1844-ben öntetett. Az első világháború alatt a majdnem félévezredes harangot az állami kincstárnak kellett beszolgáltatni. A világháború után az egyházközség új harangot kap az államtól, 100 kg sulyú, felirata: “Sub domnia M.S. Regelui Ferdinand I. Ministrul de razboi generalul Ruseanu – ministerul Cultelor Octavian Goga, sub staruinta deputatului Eugen Barbu arzenalul armatei Bucuresti 1921”. Ma áll az 1844 évben öntött 220 kg sulyú harang, felirata: „Öntette J. J. Szatmáron az 1844 évben. Öntetetett a nagykolcsi református eklesia költségén”. Egyházközségnek van egy újabb harangja is, melyet 1972-ben öntetetett, súlya 158 kg, felirata: „Öntetett Isten dicsőségére a nagykolcsi egyház híveinek áldozatkészségéből a Gutin COOP. Nagybánya”.”

Itt zárul Sipos Béla tiszteletes úr mult idéző írása, az egyházközség történetére vonatkozólag. Ezen sorokhoz csatolom még Nt. Tóth Dániel írását, melyben részletesen megörökítette a templomépítés történetét évekre lebontva s közben beszámolt más eseményekről is.

A gyülekezeti élet az elmúlt években is több eseménnyel gazdagodott. Kiemelném a 1999 szeptember 26-án lezajlott ünnepi harangszentelési istentiszteletet, Nt. Telegdy Attila és Imre Albert főgondnok szolgálati idejében. A régi harang megrepedt és újat kellett öntetni, mely munkálatott a gyülekezet önerőböl fedezte. Az új harang 200 kg sulyú. A 2006. évi évfordulóra a gyülekezet nagy erővel készült. A templomfelújítás Kánya Zsolt Attila lelkész  és Z. Kocsis Árpád főgondnok szolgálati idejében kezdődött el. Közülük az útóbbi fejezte is be, a munkálatokat. A nőtestvérek jóvoltából és áldozatkészségéből kicseréltük a teljes templomi úrasztali garniturát, valamint a nőtestvérek adományaiból padlószönyeget tetettünk le a templomban. Kicserélődött a templomi oldalajtó és megjavítottúk a parókia külső odalsó falát is. A gyülekezett felemeltette a Nt. Sípos Béla emlékének adózó és tisztelgő emlékkövet, a templom cintermében. Felirata: „Nt. Sípos Béla szolgálatának emlékére”/ „a ki hisz ébennem, ha meghal is él” Jn 11, 25v.

2005. szeptember 1-töl Balla Gábor lelkész vette át a gyülekezet pásztorolását, mielőtt  két éven át, mint nagyszalontai segédlelkész szolgált. A gyülekezetben tovább folytatódtak a bibliaórák (nőtestvérek és gyermekek részére), konfirmációs felkészítés mégha kevés gyermekkel is, imaheti istentiszteleti alkalmak, vakációs bibliahetek. A nőszövetség Somlyai Báthory Anna nevét vette fel 1997-es megalakulása után. A nőszövetségi zászló zöld színü aranyhimzéssel, közepén egy galamb látható. Felavatására 2004-ben került sor. Bevezettük a szeretetvendégségek megtartását is a vasárnapi istentiszteleteket követően, lehetőséget adva ezáltal még több beszélgetésre a gyülekezet tagjai között.

2006. július 30-án került sor a templomszentelési ünnepségre, melynek keretében megemlékeztünk a templom fennállásának száz éves évfordulójárol, Nt. Tóth Dániel munkásságárol kint a temetőben is, valamint Nt. Sípos Béla munkásságárol is, mely 50 évet ölelt fel az eltelt százból. Az eltelt években az egyháztagok segítségével fokozatosan fejlődött az egyházközség kis lépésekben, bár kicsinységéből fakadóan állandó hátrányban él. Minden évben koszorúzással egybekötve emlékezünk meg az 1848-1849/es forradalom és szabadságharc hőseiről és eseményeiről, kiemelten megemlítve Oroszhegyi Józsa testvérünket, ki Nagykolcson született és résztvett a szabadságharcban. Emlékére táblát helyezett el a gyülekezet a templom porticusaban, főbejáratánál. Itt található a templom renoválás befejezésének alkalmából elhelyezett emléktábla is. Felette, az ajtó fölött látható a régi, templom építés kezdetekor elhelyezett emléktábla is. A templom homlokzatán pedig kivül, számok jelzik az eltelt időt: „1906-2006”.

2010-ben kezdödött el a parókia belső teljes felújítása, minek következtében három helység rendbetételére került sor a gyülekezet és mások adományainak köszönhetően. Hátra van még a parókia teljes rendebtétele, a templomtető rendbetétele, valamint egy régi vágy teljesítése, miszerint a magtár épületéből egy gyülekezeti imatermet hozhasson létre az egyházközség. Jelenleg a görög katólikus egyházközséggel közösen egy ravatalozó építése van tervben, melyek projektje, engedélyeztetése már elkészült a polgármestei hivatal támogatásával. Bízunk benne, hogy az Úr megsegít bennünket a felépítésében is. Ez a 150 lelkes egyházfenntartó gyülekezet fennmaradásáról kíván bízonyságot adni, férfitestvérek, nőtestvérek, kicsiny ifijúsága és gyermekserege által.

Polgármester: Domokos Alexandru

Tel.  0261-829.510, 0728-237.088

Email: primaria@primariaculciu.ro

Legközelebbi szállások:

12 km-re: 

  • Casa Irinella Ház: Szatmárnémeti (Satu Mare), Oasului utca 23.szám
  • Alma Spa Hotel:Szatmárnémeti (Satu Mare), Botizului utca 2/A. szám

14 km-re,Satu Mare City Hotel: Szatmárnémeti (Satu Mare), Bdul Vasile Lucaciu utca 42.szám

https://mnm.hu/hu/kiallitasok/idoszaki/oroszhegyi-jozsa-emlekpohara

http://refszatmar.eu/nagykolcsi-reformatus-gyulekezet/

http://www.wikiwand.com/hu/Nagykolcshttps://www.primariaculciu.ro/contacthttps://scoli.didactic.ro/scoala_cu_clasele_i_viii_culciu_mare_culciu_marehttp://www.kiralyhagomellek.ro/egyhazmegyek.php?param=szatmarhttps://travelminit.ro/hu/szallas/culciu-mare