Pusztadaróc község Szatmár megye északi részén található, DN19A országúton, 9 km-re Szatmárnémeti municipiumtól. A község északon és nyugaton Magyarországgal, délen Vetés községgel, keleten Szatmárnémetivel és észak – keleten Lázári községgel határos.
A közzséghez tartozó falvak a következők: Atya, Dara, Pusztadaróc és Pete. Pete faluban található a Románia és Magyarország közötti határátkelő, amely a legfontosabb, mert ez az egyetlen, ahol teherforgalom is van.
A községközpont az északi szélesség 47 fok 51 percénél, valamint a déli szélesség 22 fok 49 percénél található. Pusztadaróc község teljes egészében a Szamos sikságon terül el. Az egyetlen folyóviz ami átszeli a községet, a Szamos, amely egyben a telepőlés déli határát is jelenti.
Pusztadaróc 3049 ha.-n terül el, amelyből belterület 628 ha., külterület 2421 ha.
A jövőben megépülő Szatmárnémetit kikerülő terelőút, valamint a gyorsforgalmi út is itt fog áthaladni, amely összeköti az M.3-as autósztrádát a Transilvania autóúttal, Petén lesz a kijárata.
Pusztadarócról az első írásos dokumentum 1245-ből való. A község legrégebbi települése Atya, melynek gótikus stílusban épült református templomát a Hunyadiak uralkodása előtt, a XIV. században építették. A petei vám építése közben végzett ásatások igazolták, hogy ez a terület lakott volt a régmúlt időkben is.
Pusztadaróc és Dara a község két legnagyobb falva, melynek a legtöbb lakosa is van, és amelyről Borovszki Sámuel történész is említést tesz mint 1323-ban lakott terület, mely megjelenik I. Károly levelében is, aki említést tesz Pusztadaróc első földesuráról, mint az első tatárjárás utáni birtokosról. Nyugodtan állíthatjuk, hogy e község falvai 1214 előtt is léteztek. E települések régiségét román történészek is igazolják, mint Coriolan Suciu, aki szintén írt Pusztadaróc községről, lakosairól és földbirtokosairól, akiknek gazdag birtokaik voltak itt. A község falvain keresztülmentek a vándornépek, a két világháború, természeti csapások, a legutóbbi – az 1970-es árvíz – amikor Dara falu egyrészét teljesen lerombolta a víz, de az emberek ittmaradtak és dacolva a a természet haragjával újrakezdték. A közösség összefogott és bár nehéz munka árán, de nem hagyta el ősi földjét.
Amint bemutattuk, Pusztadaróc község négy faluból áll, amelyek az 1200 – 1323-as évek óta léteznek, ezt igazolják mind I. Károly, mind pedig magyar és román történészek. Régiségüket bizonyítják az itt élt nemesek családfái és azok felsorolása, akiknek az idők folyamán birtokaik voltak itt.
Gazdaság
Mivel nagyon közel van Szatmárnémetihez, Pusztadaróc gazdasági potenciálja igen nagy.
Köszönhetően annak, hogy a községben tevékenykedik néhány virágzó cég, az aktív lakosságnak van munkahelye és a fizetések is nőnek. A falusi emberek nagy többségének a mezőgazdaság ad megélhetést, legtöbbjüknek van földje, amit szabadidejükben megművelnek. Kevés cég van amelynek fő tevékenységi területe a mezőgazdaság, de vannak családi vállalkozások, amelyek az állattenyésztés mellett növénytermesztéssel is foglalkoznak, nem nagyüzemi szinten, csak a személyes szükségleteik kielégítésére.
A legfontosabb iparágak a következők: textil, ruházat, építkezés, famegmunkálás. Az építőipar fejlett, de a jövőben valószínüleg jelentősen nőni fog.
Az új technológiák alkalmazása a mezőgazdaságban és az iparban nagyon fontos, ezt az emberek felismerték és igyekeznek beszerezni és alkalmazni. Az ipar fejlődésben van és várjuk az újabb befektetőket, főként azért, mert a területrendezési tervünkben szerepel egy ipari park létrehozása is. A szolgáltatások megfelelő minőségűek. A települések nagyrészében megfelelő a közellátás, hiány mutatkozik viszont egyes műhelyek tekintetében, mint fodrász-, cipész-műhely, stb. A kézművesség nem jellemző a községre. Szatmárnémeti közelsége miatt 1989 előtt a lakosság 60 %-a az iparban dolgozott, 40 %-a pedig a mezőgazdaságban.
Népessége 1730 fő, ebből a magyar lakosság 1476 fő.
Református templom (1887)
Ember Géza-kúria
A kúria ad helyet a községi könyvtárnak, és nagytermében kulturális jellegű rendezvényeket, lakodalmakat tartanak. A kúriát impozáns, kitűnően karbantartott angolpark veszi körül, amelyben 100 évesnél is idősebb platánokkal találkozhatunk.
Szatmár megye, természeténél fogva, az országba való belépés észak-nyugati kapuja. Itt megtalálható minden domborzati forma, a termékeny síkságtól, az altalajkincseket rejtő hegyekig, halakkal teli folyók, tavak, domboldali szőlősök, gyümölcsösök, kristálytiszta vízű források. Itt található a csodálatos Avas vidéke, ősi hagyományaival, apáról fiúra szálló szokásaival.
A megye észak – nyugati szegletében található a Szamos jobb partján a Pusztadaróc községet alkotó négy falu: Pusztadaróc, Dara, Atya és Pete. A négy falu közül Pete az, mely ténylegesen az ország nyugati kapuja, egy modern vámépülettel, ahol a román és magyar vámosok vendégszeretően fogadják a turistákat. A község legrégebbi települése Atya, ahol egy XIV. században a Hunyadiak uralkodása előtt épült gótikus református templom található. Petén, a vám területén végzett ásatások igazolták, hogy a település nagyon régen is lakott volt.
Pusztadaróc Polgármesteri Hivatal
Főutca 361 szam
Irányítószám 447130
Telefon: +40-261751238
E-mail : dorolt@cjsm.ro;
primar@primariadorolt.ro
Polgármester: Gaman Mihai
Telefon : +40744618568, +40729618568
E-mail : primariadorolt@cjsm.ro;
primar@primariadorolt.ro
Alpolgármester: Vincze Sándor
E-mail : viceprimardorolt@cjsm.ro
Titkár: Farcas Ana
Telefon : +40728318691
E-mail : secretardorolt@cjsm.ro
Pusztadaróc
http://www.rmdsz.ro/szervezet/pusztadaroc
http://www.muhisandor.eoldal.hu/cikkek/erdelyi-magyar-ertektar/szatmar-megyei-javaslatok.html
http://pusztadarocref.blogspot.com/