Civiltérkép

Szaniszló románulSanislău, németül Stanislau. A község három falut foglal magába Szaniszlót, Karulypuszta (Horea) és Új Márna (Marna Nouă). Csomaköz két másik településsel együtt külön közsggé vált ki 2004-ben.

Közigazgatásilag a következőkel határos: nyugaton Magyarországgal, keleten (Ptrești), (Ciumești), északi részén Piskolt (Pișcolt) található. A község területe két nagy földrajzi egység találkozási helye, keleten a Nagykárolyi síkság található és nyugaton a Câmpia Ierului. Neve először 1347-ben jelenik meg Zanyslaw-ként, valószínűleg Stanislav román vajdáról kapta a nevét. 1476-ban már Szaniszló néven írták.

A község alapvető megélhetési lehetősége a mezőgazdaság.

  1. Földrajzi betájolás

Szaniszló Szatmár megye északnyugati részén terül el, közel a román magyar határhoz. Szatmárnémetitől 55 km-re, Nagykárolytól 16-re, Ömbölytől 12-ére fekszik.

A települést érinti a Nagyvárad-Székelyhíd-Érmihályfalva-Nagykároly-Szatmárnémeti-Halmi-Királyháza vasútvonal.

Szatmártól a DN19 úton haladva majd rátérve a DJ47-es útra a Nagykárolyi Homokhatárnál található

Szaniszló nevét 1306-ban először egy oklevél a Terra említette. Ekkor a birtok Banay Pál fiának, Miklósnak a tulajdonában volt, amely határos volt Várcsomaközzel. Később a falu a váradi káptalan kezére került, mert Bátori András váradi püspök, aki a Gutkeled nemzetséghez tartozott elcserélte birtokát a BáthoriakCsuba és Szinta nevű birtokaival, amely Zaránd megyében található. A települést 1347-ben egy akkori (PossZanyzlaw) írásmóddal említik egy oklevélben a Báthoriak egyik perével kapcsolatban. 1352-ben puszta volt, ezért a Kaplon nemzetségbeliek osztoztak meg rajta. A 14. század felétől a Reszegieknekrészbirotka volt, amely megmaradt a 15. században is, azonban a Károlyi család is birtokot szerez. A 16. században a birtokot megszerzi a Báthori család és az ecsedi uradalomhoz csatolták. Gróf Károlyi család megvásárolja a 162 községből álló ecsedi uradalmat és megszerzi Szaniszlót is. A 20. század elején a Károlyi József volt a legnagyobb birtokos, valamint Szatmár megye Nagykárolyi járásához tartozott.

1945-ben Szaniszló gyűjtőhely volt, több település német származású lakosságát gyűjtötték ide, majd ezt követően deportálták a Szovjetunióba. A faluból 18 személyt hurcoltak el, közülük azonban csak 2-en tértek vissza

Az 1987-es években tett felfedezések szerint a falu már lakott volt a neolitikus korban is.

Egyes források szerint a falu egy ősi román település. Míg más források írása szerint egészen a 18. századig tiszta magyar ajkú lakossága volt. A gróf Károlyi idejében katolikus németek és románok telepedtek le a szomszédos településekről.

  1. szeptember 21-én készült el Ömböly felé vezető útszakasz.

A lakosság száma az évek során folyamatosan változott. Az 1880-as években az összlakosság 3445, ebből 1278 román, 1818 magyar, 137 német, 20+192 egyéb, szlovák 18.

Az 1900-as évben a népszámlálás szerint 4830 lakosú volt, melyből 1282 román, 3428 magyar, 113 német, 7 egyéb és 2 szlovák.

Az 1920-ban a 4592 lakosból 2099 román ajkú lakos, a magyar lakosok ebben az évben jelentősen lecsökkent ugyanis az előző évekhez képest csak 710-en maradtak. Németek 1599-en voltak, míg egyéb 184-en.

1941-ben a 4933 lakosból 1023 románnak, 3839 magyarnak, 16 németnek, 55 egyébnek, 52 zsidónak, 19 romának, 1 pedig szlováknak vallotta magát.

1966-ban a 4224 összlakosból románok 1552-en, magyarok 2664-en, németek 3-an, egyéb 5-en, zsidó-en voltak.

1977-ben a 4145 lakosból 1627 románnak, 2497 magyarnak, 12 németnek, 9 egyébnek és 9 romának vallotta magát.

1992-ben 3432 lakos élt a faluban. Ebből 1377 román, 1667 magyar, német 257, egyéb 131, roma 130 volt. 

2002-ben 3193 lakosból 1185 román, 1629 magyar, 292 roma, német 72, más 10 volt, 5 személy pedig nem nyilatkozott a hovatartozásáról.

2011-ben 3033 lakos élt a faluban. Ebből 1069 fő román, 1374 magyar, 407 pedig roma etnikumú, németek 121-en élnek a faluban. 61 lakos pedig nyilatkozott a hovatartozásáról.

A falunak vagy egy általános iskolája és egy óvodája. Az iskola neve: GheorgheBulgăr általános iskola Szaniszló. Az óvodában délutáni foglalkozást is szerveznek a gyerekeknek. 

Elérhetőség:

A község különböző kulturális és turisztikai programokkal várja a felnőtteket és a gyerekeket, történelmi emlékeket kínálva, valamint betekintést engednek a hagyományos ünnepeikbe is.

Kulturális és művészeti események: A házasok bálja februárban. RodicaMureșan megemlékezés júniusban. Szaniszlói napok augusztusban. A Római Katolikus Egyház napja szeptember 8. A román ortodox egyház napja november 8. Szüreti bál október. 

  • Református templom
  • Görögkatolikus templom 1768-ban épült
  • Vermes mocsár védett terület, mely növénytani és állattani rezervátum egyaránt. Számos reliktumi fajoknak és ritka növényfajoknak ad otthont a mocsár, továbbá itt észlelték Románia egyetlen nagy Sárszalonka (Gallinagogallinago) fészkelő helyét.

Több jeles személy is született a faluban azonban csak román anyanyelvűek. 

  • Gavril Lazăr de Purcăreț, az Astra szatmári tagozatának elnöke, a memorandista mozgalom tagja.
  • GheorgheBulgăr, nyelvész, kutató (1920-2002).
  • Coriolan Coltău művésznevén Costa Carei (1919-1970)
  • Liviu Borlan zeneszerző, karmester

A község „Szent Mihály Arkangyal és Gábor (Gavril)” ortodox templomát 1910-ben építették, ma már történelmi műemléknek számít ugyanis 2010-ben ünnepelte a 100 évfordulóját.

A római katolikus templomot 1816 és 1824 között építették, jelenlegi formája 1925-ből maradt fenn.

A Református Egyház története egészen a 15. századig nyúlik vissza, 2013-ban újították fel. 1834-ben a földrengéskor súlyosan megsérült, majd később felújítottak és tornyát 1869-ben emelték fel. 

A falu középkori templomát az Árpád-házi királyok idejében építették, melyet e reformátusok elfoglalták a hitújításkor. 1799-ben a katolikus hívek egy tágas helyiséget építettek az istentisztelet céljára. 1880-ban ismét megalakult a római katolikus egyház, amely a reformáció időszakában megszűnt. A mai templom építését a Károlyi család 1816-ban kezdte el és csak 1824-re készült el, ekkor Nepomuki Szent János tiszteletére felszentelték, azonban 1834-ben egy földrengés rázza meg a falut és a templom teljes egészében összeomlott. Gróf Károlyi György 1841-ben újjáépítetti.1917-ben szerették volna befejezni a templom építését azonban a háború miatt csak 1925-re készült el. 1938-ban Újházi Sándor károlyi rajztanár festi ki a templomot, kívül csak 1959-ben és 1971-ben renoválták.

Szaniszlón született Vizer György pap, aki felvette a Vezér György nevet pálos szerzetesként, azonban a kommunista hatalom 1951. augusztus 3-án kivégezte. A falu hívei vértanúként emlékeznek meg róla.

Az egyházi szolgálatot Luczás Antal-Lóránd plébános végzi, a kántori szolgálatot pedig Merk Éva tölti be.

A templom búcsú ünnepét szeptember 8-án tartják, de február 11-én is tartanak kicsi kírbájt a Lourdesi Szűz anya tiszteletére, örökös szentségimádási nap május második vasárnapja.

Az ortodox templomot 1910-ben építették, melyhez egy korábbi épületet használtak fel és Szent Mihály és Gábor Arkangyalnak szenteltek fel. 1970-ben a gyülekezet növekedése miatt kibővítették a templomot, ekkor a Boldogságos Szűz Mária lett a védőszentje.

Az évek során a felekezeti hovatartozás érdekesen alakult, elég csak megvizsgálni a történelmi részt. Az 1869-es évben a lakosság 3305 volt, ebből 1783 vallotta magát görögkatolikusnak, 1053 római katolikusnak, 351 reformátusnak, 1 evangélikusnak, 117 izraelitának. 1890-ben a 4252 lakosból 1személy vallotta az ortodox hitet, 2023 mondta magáról, hogy görögkatolikus, 1454 pedig romai katolikus, reformátusnak mindössze csak 525 lélek vallotta magát, evangélikusnak 5 személy, izraelitának pedig 244. Az 1910-ben a 4055 volt a lakosság száma, ebből mindössze csak 2 ortodox vallású volt, 1764 görögkatolikus, 1573 római katolikus, református 534, evangélikus 3, izraelita 179. Az 1930-as összeíráskor 4336 lélekszámból már 34-en ortodox vallást gyakorolták, 1782-en a görögkatolikus vallást, 1776-an a romai katolikus hitet, 560-an voltak reformátusok, evangélikus 1, izraelita 183. 1992-ben 3432 lakos élt a faluban, ebből 1272 ortodox vallású volt, 139-en görögkatolikusok, 1550-en romai katolikusok, 457-en reformátusok, 1 unitárius, 13 egyéb, 5 pedig pünkösdista.

  • Polgármester: KardosiIoan Zoltán
  • Alpolgármester: KremerLudovic
  • Tel/Fax: 0261-821-201
  • Cím: Ogorului 965, ComunaSanislău, Jud. Satu Mare, CodPostal: 447260
  • Email:primaria@yahoo.com

Politikai Párttagok:FDGR (ForumulDemocratalGermanilor din Romănia) 7 tag

CovaciuIosif, Gnandt Ferenc, Keszler Attila Ștefan, Kremer Ludovic, Kremer Ștefan, Szilágy Mihály, Maurer Alexandru.

PSD (Patridul Social Democrat)2 tag. Pocșa Ioan, Roșca Răzvan-Ionuț.

ALDE (Partidul Alianța și Democraților) 2 tag. Saitos Maria-Rodica, Suciu Ioan.

PNL (Partidul Național Liberal) 2 tag. Lungu Ștefănică, Mateș Claudia-Ramona

http://mariaradio.ro/het-plebaniaja-szaniszlo

http://e-castellum.eu/url/Szaniszlo

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1/szatmar-varmegye-17E72/szatmar-varmegye-kozsegei-vende-aladar-17FE9/szaniszlo-1825E/

http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/?pg=etnikai&id=2351

https://www.primariasanislau.ro/comisii.html

http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/?pg=felekezeti&id=2351