Civiltérkép

1330-ban először az oklevelek, Chohal néven említették. 1449-ben meg már Magiarcsaholynak írták.

Földrajzi betájolása:Magyarcsaholy (Cehăluț) falu Romániában. Szatmármegye egyiktelepülése, Oláhcsaholy községközpontja.

Magyarcsaholyról 1348-ban történt először említés, amikor Magyarcsaholyt Csaholyi János birtokaként jegyzik. A falu a Faluhely határrészben terült el.

1476-ban Magyar-, Oláh- és Felső-Oláhcsaholy földesurai a Becskyek voltak.

1477-ben a tasnádi uradalom tartozékaként szerepelt, és hadadi uradalom helységei között sorolták fel. Ekkor Bélteki Drágfi Miklóst iktatták be Csaholy birtokába, majd 1547-ben Magyar-, Oláh- és Közép-Csaholy birtokába Radóczi -Horváth Miklóst, majd Csaholyi Imre leányait Melith Györgyné Annát és Radolchi Horváth Miklósné Katalint.

Ismeretlen okból kifolyólag viszont a falu elpusztult, ami 1713-ban kezdett újratelepülni a falu a régi helyén.

Az első hiteles adat az egyház fennállásáról 1630-ból való, amikor elõször kértek református prédikátort Magyarcsaholy templomába Tarnóczi István személyében.

1766-ban 8 méter magas fatornyot építenek a templom mellé. Két harangnak készül a fatorony.A faharanglábat 1813 április 27-én lebontják, hogy helyébe egy 22 méter magas tornyot építsenek. 1823-ban fejezik be a torony zsindelyezését . 1859-ben javításra kerül a templom és torony zsindelyezése. 1868-ban pedig eltávolítják a toronyról a zsindelyt, kijavítják a tetőszerkezetet, bedeszkázzák a tornyot és bádoggal fedik be, a csúcsán maradó gombot pedig bearanyozzák. A templomtetőn 1871-ben cserélik le a zsindelyt és bádogozzák.

    1850-ben kerül sor a toronyóra beszerelésére. Az óra egészen az 1940-es évekig működött, aztán többször meghibásodott.

    Maga a templom az évek során többször megújult és ki is bővült.

Az egyházközség 1906-ban temploma felújítására készülve segélyért folyamodott a Műemlékek Országos Bizottságához, amely válaszában elutasította a munkálatok támogatását éppen a fenn leírt változtatások miatt.

Az elutasítás miatt a következő felújításra csak 1909-ben került sor.

1926-ban teljes felújításon esik át a templom.

Az 1820-as években hosszan elhúzódó pereskedés folyt az egyház és a nagykárolyi gróf között az egyházi erdő miatt. Ugyanis a Bajosi erdőről szóló adománylevél valahogy a gróf birtokába került és jogát tartotta az egyházi erdőre. Csak hosszas pereskedéssel, többrendbeli tárgyalással, tanúkihallgatással sikerült az egyháznak bizonyítania az erdő feletti tulajdonjogát.

    A kommunizmus bukása után az egyházközség visszakapta az egykor elkobzott iskola épületét is, azonban annak leromlott állapota miatt, egyre kevésbé felelt meg a célnak az épület még a rendszeres javítgatások ellenére is. Végül hosszú évek tervezgetése után, 2012 november 12-én kezdte el a gyülekezet egy gyülekezeti ház megépítését az egykori iskola helyén. A teljes belső munkálatok elkészülése után, 2017. október 8.-án megtörténik az átadási ünnepség.

1919-ig Magyarországhoz tartozott, Szilágy vármegye részeként.

1910-ben 1162 magyar lakosa volt.

1992-ben 869 magyar és román magyar nemzetiségű lakos lakta. A magyarok a lakosság 85%-át alkották.

2011-es adatok szerint pedig, a népessége 603 fő, amiből a magyar lakosság száma 602 főre esik.

Altalanos iskolája van, 1-8 osztályig terjedően. Valamint rendelkezik ovodával is.

A településen kultúrház működik.

Református templom (1725)

Itt született:

Bálintfy Béla tiszteletbeli esperes (1932.12.05-2016.07.23)

Bálintfy Béla 1932. december 5-én született a Szatmár megyei Magyarcsaholyon. Isten Szolgája Márton Áron püspök szentelte pappá 1964. június 29-én. Segédlelkész volt a nagyváradi római katolikus székesegyházban, majd plébános Köröstarjánban, Hegyköztótteleken és Szalacson. 1996-as nyugdíjazását követően a nagyvárad-velencei plébánián kisegítőként szolgált, az utóbbi hónapokban pedig – betegségére való tekintettel – a nagyváradi Szent Márton Öregotthonban ápolták.

Református templom:

1926-ban teljes felújításon esik át a templom. 1995-1996 között ismét teljes felújítás történik, ekkor a tető bádogzatát is lecserélik az északi oldal kivételével. 2003-ban a templom tornyának újra bádogozása történik meg és egyúttal a villámhárító teljes cseréje is. 2009-ben kisebb omlás miatt a tornyon kellett javítást végezni, valamint a tetőszerkezet gerendázata is meg lett erősítve, illetve a gerendázat bizonyos elavult része ki is lett cserélve.

Református lelkipásztor: Nagy Robert András,

Telefon: 0040261822204, 00407876242211Email: gyulekezet@magyarcsaholy.ro

RMDSZ elnők- Katona Péter

Magyarcsaholyon nincs vendéglátó egység. 

http://magyarcsaholy.rohttp://magyarcsaholy.ro/gyultortenet.htmlhttp://www.karolyirefegyhazmegye.ro/magyarcsaholy