A hagyomány szerint Szent László király 1086-ban, mikor a besenyők ellen vívott csatát, ezen a területen táborozott le. 1216-ban a váradi Regestrum említi Béltek helységbe való Pált, aki perbe fogta Batári helység flandriai lakosait, minthogy testvérét megölték. 1301-ben Bölcsi Czudar Domokos kap rá királyi adományt. 1412-ben Drágh fiai kapták meg az Ónody Czudarok elkobzott birtokait és ezután Bélteki Drágfiakra változtatták nevüket. 1431-ben a Drágfiak perben álltak a Czudarokkal és a Kállayakal, végül 1444-ben az uradalom a Czudar család birtokába került. 1470-ben Mátyás király elkobozta Bélteki Mihály birtokait hűtlenség miatt, és a Drágfiaknak adományozta. A terület a Drágfiak tulajdonát képezte a család kihalásáig, ami 1555-ben következett be. 1556-ban királyi birtok lett. 1592-ben az Erdődy uradalomhoz csatolták, így a szatmári váré lett. 1633-ben Prépostváry Zsigmond királyi adományt kapott a területre a hozzá tartozó tíz helységgel együtt. 1681-ben az országgyűlés a bélteki vár felépítését kívánta, és azt, hogy a rendek Béltek várát végvárnak tekintsék. Béltek vára azonban nem épült fel, de a Prépostváryaknak sáncokkal ellátott várkastélyuk volt itt.

A Rákóczi-szabadságharc után gróf Károlyi Sándoré lett a bélteki uradalom, később pedig gróf Károlyi Antal tulajdonába került, aki a bélteki uradalomra és a mezővárosra egyaránt királyi adományt kapott. A Károlyi család svábokat kívánt telepíteni a községbe, akik nem kívántak más nyelvű és vallású lakossággal keveredni, ezért a településen lakó reformátusokat a szomszédos Dobrára telepítették, majd helyükbe Württembergből hozott svábokat telepítettek. Később a közeli résztelekről származó frankok, akik a környéken meghonosították a szőlőtermesztést, szintén csatlakoztak hozzájuk.

1862-ben nagy tűzvész tombolt a településen, minek következtében pár ház kivételével az egész város és templom is leégett. A templom később gróf Károlyi Alajos révén újjáépült.

Az 1900-as évek első felében a gróf Károlyi család volt a legnagyobb birtokosa.

1945-ben málenkij robotra – erőszakkal kényszermunkára – hurcoltak el a Szovjetunióba 229 személyt, akik közül 23-an meghaltak.

Gazdaság

A településen a szőlőtermesztés több évszázados múltra tekint vissza, erről árulkodnak a borpincék, amelyeket a földbe-dombba vájtak. A település nevéhez fűződő legenda is a borhoz kapcsolódik: Szent László egy megvívott csatát követően hazafelé tartott, amikor megpihent a település határában, s ott katonái egy borral töltött tökkel kínálták. A király viccesen feltette a kérdést, milyen bélű-tök ez?

Bélteket az 1720-as években Bacchus otthonaként emlegetik, 1730-ban erdődi svábokat telepítenek át Béltekre, s szólóterületeket adományoznak nekik – használatra.

A 19. századra jelentős szőlőültetvényeiről lett ismert Béltek, de a községközpont határában található Béltek-fürdőről is, amely gyógyhatású termálvízzel rendelkezett. A településen jelenleg újjáéledőben van a borkultusz, egyre több borversenyt szerveznek és a termálfürdő felújítási tervei is haladnak.

A napjainkban termesztett szőlők fajtájukat illetően nagyon változatosak, hiszen itt megtalálható a rizling, tramini, chardonnay, sauvignon, szürkebarát, cabernet sauvignon, merlot, kékfrankos és pinot noir.

Jelentős borászata a Nachbil borászat, melynek alapító-tulajdonosa Brutler János. Pincéjük már 300 évet tudhat maga mögött, boraik pedig különlegesek és egyediek. 2010-től környezetkímélő technológiát alkalmaznak a szőlőtermesztés terén, ami azt jelenti, hogy nem használnak műtrágyát, gyomirtót, permetezőszereket.

A községben volt ásványvízfürdő, továbbá hitelszövetkezet, gőzmalom, körjegyzőség és postahivatal.

1930-ban a település összlakossága 5792 fő volt (1336 román, 1915 magyar és 2303 német lakossal). Az 1956-os adatok szerint a 5957 főből 1666 ember románnak, 3180 magyar és 1044 németnek vallotta magát. Tíz évre rá, 1966-ban csekély változás tapasztalható az arányokban, hiszen az 5512 főből 1586 lakos román, 2648 magyar és 1271 német. 1977-ben csökkenés figyelhető meg, hiszen az összlakosság 5255 főre esik, melyből 1757 román, 2211 magyar, illetve 1205 német nemzetiségű lakos volt. A csökkenés folytatódik, mivel 1992-re az összlakosság 3683 fő, 1351 román, 1161 magyar és 880 német.

A 2002-es népszámlálási adatok szerint a településnek 3278 lakosa van foglalt magába, melyből 33,37% a magyarok aránya, 33,64% a románoké, 15,07% a németeké és 13,36% a romáké.

A 2011-es népszámlálás szerint a település népessége 3278 fő, román 1234, magyar 1094, roma 438, német 494.

Krasznabéltek főútvonalon fekvő község, buszjárat van naponta Erdődön keresztül Szatmárnémetibe. A Krasznabéltekhez tartozó Géres a főútvonaltól kb. 10 km-re fekszik, és buszjárat köti össze a községközponttal naponta. A krasznabélteki, községközponti, vegyes iskolában nagyon alacsony létszámban: tízegynéhány gyerek elemiben, kb. ugyanennyien tanulnak az általános tagozaton összevont osztályokban. A géresi önálló magyar tannyelvű iskolában a gyereklétszám szintén igen alacsony, kb. 80 fő, ahol a tanulók szintén összevont osztályokban tanulnak. Külön-külön mindkét iskolában veszélyeztetetté vált a magyar tagozat a 2011-es oktatási törvény értelmében – és mára már csak Bélteken van összevont magyar elemi osztály. Nincs magyar óvoda

Krasznabélteki “Viorel Sălăgean” Általános Iskola

Elérhetőség: str. Pietei, nr. 617. Telefon 0261-870033, drótposta: scoalabeltiug@yahoo.com

Igazgató: Badea Aurora

Viorel Sălăgean Községi Könyvtár –

Rendezvények:

2013-ban rendezték meg első alkalommal a krasznabélteki Szőlő- és Borfesztivált több helyi és megyei intézmény közreműködésével. A kulturális program keretében meghívottak között találni lehetett néptáncost, fúvószenekart, illetve mazsoretteket. A színpadon pedig három nyelven, románul, magyarul és németül konferálták fel a különböző műsorokat. 2018-ban hatodik alkalommal rendezték meg, augusztus közepén, a hagyományos Borfesztivált, iskolások és néptáncegyüttesek szerepeltek, sztárvendég Dancs Annamari volt.

Prépostváry Bálint tumbája. Prépostváryról ismert, hogy 1561-ben Moldvában járt. 1574-ben Kassán volt hadnagy, s részt vett a szikszói győzelemben is. 1575-ben a kállói vár kapitánya volt, s Bekes Gáspárral tartott Báthory ellenében. 1588-ban Miksa főherceggel Lengyelországban járt. /Miksa főherceg: Miksa (1564-1576) magyar uralkodó fia, I. Ferdinánd (1526-1564) unokája volt./ 1589-ben bárói rangot kapott. 1593-ban a vezetésével visszafoglalták a töröktől Somoskő várát. 1594-ben Eger vára kapitánya volt. 1595-ben kassai főkapitány, királyi tanácsos. 1597-ben humnyt el Csengerben (Szatmár megye) és a bélteki templomban temették el.

Római katolikus templom. A jelenlegi templom 1914-re készült el, 1919-ben lett felszentelve. Részben gótikus stílusú templom, azonban megnagyobbításakor neogótikus stíluselemekkel lett kibővítve. A szentély sokszögzáródású, a főoltáron pedig az figyelhető meg, hogy Szent László király Szűz Máriának felajánlja kardját. Továbbá ugyan itt négy szobor is látható, amelyek Szent Istvánt, Szenti Imrét, Asztrik püspököt és Adalbert püspököt ábrázolják. Mellékoltárai között a Szűzanya, Jézus Szíve, illetve a Lourdes-i Szűz Mária oltárok szerepelnek. A középkori szentély jelenleg mellékkápolna és keleti irányba ágazik a Foerk-féle templom közepéből. Az északkeleti sarok tartalmazza az egykori szentségtartó téglából falazott fülkéjét, a déli falon azonban előkerült egy szintén téglából falazott szegmensíves lezárású ülőfülke.

Az ablakok méretükben és kialakításukban nagyjából ugyan olyanok, formájuk pedig igazolja, hogy középkori részleteknek számítanak, hiszen a profilozott bélletek, melyek a rézsűs könyökpárkányokról indulnak, fent csúcsívesen záródnak.

A szélesebb hajóhoz csatlakozik a poligonális záródású szentély, illetve a második szinttől kezdődő nyolcszögletűvé váló torony áll a nyugati homlokzata előtt. A torony a középkorból származik, viszont külseje részben átalakításra került. A templomi orgona két másik orgonából tevődik össze: a régiből és a 70-es évekbeli szász templomból származó orgonából.

A településen több jeles személy is született: dr. Nagy Béla gyógyszerész, Bálintfi Ottó filozófus, egyetemi tanár, Ardai L. Attila kanonok, Urbán János P. Erik ferences szerzetes.

• Nagy Béla (1885 – Budapest, 1940) gyógyszerész, a budapesti Gyógyszerész Testület elnöke. A Budapesti Tudományegyetemen szerzett gyógyszerészeti oklevelet 1908-ban, majd ugyanitt megszerezte gyógyszerészdoktori oklevelét 1913-ban. Hajdúszoboszlón megvásárolta a Reménység gyógyszertárat, a gyógyszertári munkája mellett rengeteget publikált a gyakorlati gyógyszerészet témaköréből. 1920-tól az óbudai Magyar Korona gyógyszertárat bérelte. 1923-ban megalapította a Certa Laboratóriumot Czukor Lászlóval és Kerpel Vilmossal, később pedig létrehozta a budapesti Gyógyszervizsgáló Laboratóriumot. 1924-1927 közötti időszakban ő volt a Gyógyszerészi Értesítő szerkesztője. 1936-ban megválasztották a Budapesti Gyógyszerész Testület elnökévé. Főbb munkái: a Gyakorlati gyógyszerészet kézikönyve és A p-oxybenzoesav-aesterek konzerváló hatásának felfedezése és alkalmazása a gyógyszerész gyakorlatban.
• Ardai L. Attila (1941-) nyugalmazott plébános, kanonok. Segédlelkész: 1964. Túrterebes. Plébános: 1966. Nagymadarász, (plébániája megtartása mellett 1970-1985 között az egyházmegyei hivatalban püspöki titkári teendőket végez), 1985. Nagykároly Szentlélek plébánia. 1990. püspökségi irodaigazgató, a Zárda templom lelkésze, szatmári főesperes, a szatmári kerület esperese, székesegyházi kanonok. Reizer Pál püspök halála után (2002. április 18.) április 20-án a tanácsosok testülete egyházmegyei kormányzónak választja. Schönberger Jenő püspök 2003. júl. 1-től általános helynöknek és irodaigazgatónak nevezi ki, 2008 augusztusában nyugdíjba vonul. Fontos munkája: A Szentírás naponta elérhető kincsei I-II. kötet.
• Bálintfi Ottó (1948-), filozófus, egyetemi oktató. Tanulmányait a szatmári és erdődi líceumban végezte, majd a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen a filozófia karon szerzett oklevelet 1972-ben. A Temesvári Műegyetem filozófiai tanszékén kapott állást, 1990 után a temesvári Nyugati Tudományegyetem tanára. Fiatal egyetemi oktatóként a temesvári Látóhatár Kör eszmei irányítója. Érdeklődésének központjában a filozófiai kritika természete és a filozófiai modellezés áll.

Római katolikus egyház

A műemlék római-katolikus templom egyidős az erdődi várral, mindkettőt Drágffy Bertalan, Erdély későbbi vajdája építtette 1482-ben. 1862-ben nagy tűzvész volt a településen, ekkor 1–2 ház kivételével az egész város és a templom is leégett. A templomot gróf Károlyi Alajos építtette újjá. Az 1910-es években Foerk Ernő tervei alapján felépítették, jelenlegi formáját 1914-ben kapta, a felszentelése csak 1919-ben történt meg, miután a férfiak hazatértek a háborúból, illetve a fogságból. Mind a régi, mind az új templom védőszentje: Szent László. A jelentősebb méretű középkori szentélyt nem bontották le. A régi szentély belsejében a 2011-es falkutatáskor előkerült még néhány további, középkori részlet is.

A templom tornya középkori, de a külsejét részben átalakították. A régi és a 70-es években egy szász templomból származó orgona, amelyet a sepsiszentgyörgyi templomban akartak felállítani, de mivel nem fért be, az akkori plébános dr. Tyukodi Mihály kérésére, Márton Áron püspök a templomnak ajándékozta. A templomban van eltemetve Prépostváry Bálint is, kinek sírfeliratát Szirmay Antal őrizte meg. Prépostváry Bálint tumbájának töredékei a templom főoltárának előlapja és hátlapja

Anyakönyvei 1795-től ismertek.

Krasznabélteki Szent László plébánia

Elérhetőség: str. Principală, nr. 617. Telefon: 0261 870047

Filiái: Gyöngy (Giungi) és Ákos (Acîș)

Plébános: Dr. Ágoston Ferenc, villámposta agostonszallas@gmail.com, mobil: 0740-538896.

Református szórványegyház

Kicsiny gyülekezet. Dobai Zoltán ákosi lelkész jön havonta ide.

Polgármesteri hivatal: str. Principală, nr. 375. Telefon: 0261 870071, honlap: https://www.comunabeltiug.ro/, villámposta: primaria.beltiug@yahoo.com

Polgármester: Bartók Gurzău Ioan

Alpolgármester: Funkenhauser Iosef Edmund

Jegyző: Kovács Jenő.

Helyi tanács: RMDSZ tanécsosok: Balogh László, Czibere Zoltán.

Testvértelepülési kapcsolatok

Krasznabélteknek két magyarországi testvértelepülése van: a Rátka és Nyírbéltek, illetve egy Lengyelországból, Krzyzanowice (német nevén Kreuzenort).

Szatmár megye civil szervezeti jegyzékében (https://listainstitutii.ro/ong-uri-din-satu-mare?act=1&localitate=asc&pag=3) 5 Béltekről civil szervezetet találni, 2 sport, 2 mezőgazdasági, egy pedig alsóboldádi szervezet. Egyik sem képvisel magyar közösségi érdekeket.

Krasznabélteken termálfürdő is található, melynek vize 64 0C-os és vízhozama 12 l/s. Gyógyvíz van, de fürdő nincs a településen. A régi fürdőt a 80-as években lebontották, s bár a 90-es évek közepén elkezdődött az új létesítmény építése – máig nem készült el. A szerkezetkész szálloda is 20 éve várja a befejezést.

A községben nincs szálláshely.

Borovszky Samu: Szatmár Vármegye, monográfia, forrás: a http://mek.oszk.hu/09500/09536/ html/0020/7.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/Krasznabéltek

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szatmár_megye_községeinek_listája

http://szatmarmegye.szatmar.ro/url/Krasznabeltek

https://library.hungaricana.hu/hu/view/NEDA_nemzetisegi_Erdely_1930_1992/?pg=221&layout=s&fbclid=IwAR0ofxeurt28n4aA89obYzjAAWGG9-sHGESnQLevcZq1f3YffmxTBqGhPrk&query=Krasznabéltek

https://kronika.ro/eklezsia/urban-erik-ferences-szerzetes

http://mariaradio.ro/het-plebaniaja-krasznabeltek

http://www.infotourism.info/hu/news/Krasznabeltek—a-jo-borok-foldje

https://www.nachbil.ro/hu/

http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/10/Nagy-Béla-Dr..pdf

https://www.comunabeltiug.ro/

http://vinulsatmarean.ro/hu/trasee-tematice/

https://www.szatmariegyhazmegye.ro/Erdodi-Esperesi-Kerulet/

http://www.frissujsag.ro/szolo-es-borfesztival-lesz-hetvegen-belteken/

http://www.frissujsag.ro/hagyomanyteremto-borfesztival-belteken/