Civiltérkép

Zimándújfalu

Zimándújfalu

Zimándújfalu (románul Zimandu Nou, németül Neusimand) falu Partiumban, Arad megyében. Községközpont, hozzá tartozó falvak: Zimándköz (jelentős magyar lakosság) és Andrei Saguna (Ötvenespuszta) falu. A 20. század elején Arad vármegye Aradi járásához tartozott.
Nevét 1808-ban prelidum Zimánd néven említette oklevél. 1888-ban Fakert puszta, 1913-ban Zimándújfalu néven írták.

Földrajzi betájolás: Aradtól északkeletre, a megyeszékhelytől 15 km-re az E671/DN79 mentén fekvő település. Vasútállomása van. Innen indul egy megyei út Szentanna felé.

Zimándújfalu környéke már az őskorban is lakott hely volt, ezt a területén az őskorból és a középkorból való leletek bizonyítják.
A hagyományok szerint a falut egy Zimándi János nevű földbirtokos alapította, azonban a súlyos adóterhek miatt a falu később elnéptelenedett.
Mivel Zimánd a Maros áradásaitól védett területen fekszik, Mária Terézia ide akarta telepíteni az aradi polgárokat. Az áttelepítés végül nem történt meg.
A Maros áradásaitól védett helyen fekvő elnéptelenedett Zimándra az 1800-as évek utolsó évtizedeiben Nógrád vármegyei dohánykertészek érkeztek Csernovics-Újfaluból, Csernovics Péter uradalmából, aki a hagyományok szerint elkártyázta vagyonát, és a megszűnt uradalomból a kertészcsaládokat a hatóságok ide, Zimándra telepítették. (Wikipédia)
Somogyi Gyula szerint a történet a következő: „A zimándújfalusiak eredetileg Nógrádból jöttek. Nagy- és dédapáik a Kürtös és Mácsa közelében fekvő Topilla puszta helyén és annak határában fekvő Csernovics-Ujfalu községben éltek. 1848-ban felszabadulván a jobbágyi terhek alól, Csernovics haszonbérbe adta nekik a földet, melyet addig munkáltak. Lassanként megindult köztük a mozgalom, hogy telepes községgé alakulhassanak át. E célból 1851-ben Bécsbe küldöttséget menesztettek földet kérni. Fáradságukat siker koronázta s a 65 családból álló községet letelepítették mai helyére, adván nekik földet. 1852. végén 1853 elején elhordták régi lakóhelyükről az építkezésre használható anyagot és az új tiszta magyar lakosságú község neve Zimándújfalu lett.”
Így jött létre 1852-ben a mai Zimándújfalu. A faluba később más nemzetiségek, németek, románok is letelepedtek.
1940-ben épült az állomás, majd négy év múlva a falu saját vonatot is kapott.

A település lakosságának alakulása és összetétele.
1880 Összesen 825, románok 4, magyarok 772, németek 8, mások 41
1890 Összesen 897, románok 11, magyarok 879, németek 7, mások –
1900 Összesen 965, románok 16, magyarok 910, németek 37, mások 2
1910 Összesen 1032, románok 27, magyarok 942, németek 42, mások 21
1930 Összesen 1154, románok 63, magyarok 1031, németek 53, mások 7
1966 Összesen 1671, románok 472, magyarok 1176, németek 20, mások 3
1977 Összesen 1781, románok 583, magyarok 1160, németek 30, mások 8
1990 után:

ÉvszámÖsszlakosságRománokMagyarokNémetekMás (roma + más)
199215355411160308
200215096068829
20111575743753-*

⃰ Nem nyilatkozott 73.

A betelepített magyar kertészektől örökölték a dinnyetermesztés hagyományát. Ma az országút mellett dinnyepiac van, ahol a falu apraja-nagyja kínálja az utazóknak a híres zimándi sárga és görögdinnyét. Gazdák szervezetbe tömörültek, részt vesznek szakmai rendezvényeken. Volt malma (1898), fűrésztelepe, homokbányája is. Zimándújfalu lakosai 1944-ig mezőgazdasági munkások voltak, akik a környékbeli földesuraknál, köztük Zsilinszkinél dolgoztak, saját földjük, munkaeszközük nem volt. A községben 1910-ben hitelszövetkezet, 1916-ban megalakul a Hangya Szövetkezet. 1916-1945-között a Hangya Szövetkezet Zimándújfalun és Zimándközön egy-egy kocsmát, illetve vegyesboltot működtetett.
A második világháború után földet osztottak, aztán 1950-ben, kisajátítással létrejött a helyi kollektív gazdáság. 1965-66-ban Zimándújfalun a Fogyasztási Szövetkezet jelentős beruházással beindította a naponta 2500 kiló kenyér és péksütemény előállítására alkalmas kenyérgyárat.
A szolgáltatások és az építőipar jelenléte jelentős, a mezőgazdasági tevékenység csökkenő arányú. Megemlítendő a méhészet.
A faluszéli csárdában, mesélik a falu öregjei, Rózsa Sándor is megszállt egy alkalommal.

Az első iskolát 1850-es években építették fel. Az iskolát 1899-ben átvette a község, de mert nem rendelkezett megfelelő forrásokkal a szükségesúj iskolaépület és tanítói lakás felépítésére, kérte, vegye át az állam. Ez 1900-ban megtörtént. Az iskola (felújított) épülete és az óvoda a templom szomszédságában van.
Móra Ferenc Általános Iskola
Cím: Fő utca 437 sz. Telefon: 0257-380119, villámposta: zimandiskola@yahoo.com,
2014 ez év szeptember elsejétől, a zimándújfalusi Általános Iskola felvette Móra Ferenc író, muzeológus nevét. Időközben a magyar tagozat megszűnt, 2018-ban sikerült újra indítani.
2018-ban újra indult a közben megszűnt magyar oszytűly
Vezető: Secheres György
Jelenlegi helyzet: óvodai csoportok (30 gyerek), elemi iskolás osztályok (19), általános iskolai osztályok (19).

A faluban van művelődési ház és könyvtár.
Visszatérő rendezvény a júniusi falunapok, ahol minden helyi csoport bemutatkozik, és mindig vannak meghívottak is. 2005-ben rendezték az elsőt.
Korábban létezett egy iskolás tánccsoport, aztán a helyi Napsugár együttes. Jó pár éve Kankalin néptáncegyüttes (2006) képviseli helyben a népi hagyományokat. Fel szokott lépni a zimándújfalusi leány- és asszonykórus is. A falunapok egyik fő szervezője Borostyán Egyesület alelnöke Ménesi Melinda. Ennek kertében működnek a néptáncegyüttes és a népdalkör. Ez utóbbi 2010-ben alakult újra.
A faluban működő öntőműhelyben szobrok kiöntésére is vállalkoznak.
A falu másik nagy ünnepe a szeptemberi templombúcsú, valamint a júliusban megtartott falunap.

A római katolikus templom 1907–1908-ben épült neogótikus stílusban, tornyában három haranggal. A templomban látható a szentély előtti boltíven félköralakban Wolf Károly, Jézus a Hegyibeszédben című freskója. A freskót készítő Wolf Károly Lotz Károly tanítványa volt. Az újonnan épített oltárt Roos Márton megyés püspök szentelte fel Mária neve tiszteletére. Az oltár alapjába Szent Bonifác vértanú püspöknek az ereklyéjét helyezték el, aki életét áldozta hitünkért. A főoltár cararrai márványból készült. A templom főoltárán 2,5 x1 m Schönstadti Mária kép látható, a kép több mind 100 éves. A szentély közepén 1,30 m magasságú, fából készült Szent Anna és Szent József szobrok láthatók. A nyolc boltíves ablak, színes üvegekkel ellátva, hársfa kerettel megduplázva, hogy megvédje a vitráliákat -színes üvegeket, ezek felett a hétszentség szimbólumai és a hit-remény-szeretet festmények találhatók. A mellékoltáron Jézus szíve és Mária szobrok találhatóak, valamint a Pieta, Szent Antal és Pater Pio szobrok foglalnak helyet a templomban. Orgonáját Magyarországról kapták, amikor a templom épült, ezt önellátó fújtatóval látták el a hívek adományából, fel is újították és újra festették. A festményeket Odri Mária restaurálta, ő végezte az újra aranyozásokat is. A templom kerítésében egy Lourdesi barlangot alakítottak ki. A templom padlóját több mind 200 négyzetméteren olasz színes márvány borítja.
1937-től önálló plébánia. A plébánia az Aradi főesperesség Pankotai esperesi kerületéhez tartozik.
Római katolikus Plébánia
Cím: Fő utca 35.sz. Telefon: 0257-380187. Villámposta: emiklos59@indamail.hu.
Plébános: Erős Miklós.

• Római katolikus temploma – 1907-ben épült neogótikus stílusban. A templomban látható Wolf Károly Hegyibeszéd című freskója is.
• A falu határában található az Avar domb-nak nevezett vaskori földvár. Feltárásakor rézkori, késő bronzkori (tiszapolgári kultúra) és vaskori leletekre bukkantak. A földvárat feltehetően érintette a Csörsz árok is.

Szilvágyi Zsolt (1977) kanonok, Temesvár-józsefvárosi plébános, püspöki helynök. A faluban gyermekeskedett, itt járt általános iskolába.

Polgármesteri Hivatal
Cím: Fő utca 248 sz. Villámposta: primariazimandulnou@yahoo.com, zimandu-nou@ar.e-adm.ro.
Polgármester: Dorel Gheorghe Vidran (PNL)
Alpolgármester: Ovidiu Rares Ivasiuc (PNL)
Jegyző: Roman Codean.
Helyi tanács: Nemzeti Liberális Párt (PNL) 9 mandátum, RMDSZ 4 mandátum (Jamboc/Zsámbok Mihály, Balog Erika, Czernák Endre, Hudec Pál), Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 1 mandátum.

RMDSZ szervezet
Elnök: Czernák Endre.

Füzesgyarmat (Magyarország)

Borostyán Egyesület (2004) – oktatás segítése, egyházi tevékenységek. Probszt Ferenc elnök. Telefon: 0723-432455.
Katalin Egyesület – szociális programok.

Források
Somogyi Gyula: Arad megye magyar népe. https://adatbank.ro/html/alcim_pdf13299.pdf
Stéger Sándor: Zimándújfalu katolikus plébániája. Vasárnap Kiadó, Arad 1940.
Balta János (összegyűjtötte): 100 év Romániában. Örökségünk Arad megyében. I. Arad, 2018.
Balta János (összegyűjtötte): 100 év Romániában Örökségünk Arad megyében II. kötet. 2019.
Ujj János (összeállította) Arad megye neves szülöttei. Alma Mater Alapítvány, Arad, 2007.
Márki Sándor: Aradvármegye és Arad szabad királyi város története, 1892, Arad.
Márki Sándor: Arad vármegye és Arad szabad királyi város monographiája, II, Arad, 1895
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. http://varga.adatbank.transindex.ro
http://nepszamlalas.adatbank.ro/?pg=etnikai&id=3171
Erdély, Bánság és Partium történeti és közigazgatási helységnévtára. Arcanum. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/ErdelyHelysegnevTar-erdely-bansag-es-partium-torteneti-es-kozigazgatasi-helysegnevtara-1/telepulesek-1C9/z-1843/zimandu-nou-186D/

Zimándköz

Zimándköz

Zimándköz (románul Zimandcuz, Zimandul vechiu, Zimand Cuz) település Partiumban, Arad megyében. Közigazgatásilag Zimándújfaluhoz tartozik.
1877 után Arad vármegye, Aradi járás része. A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Aradi járásához tartozott. Az 1968-as megyésítés előtt Bánság Tartomány, Arad rajon része.
Nevének előfordulásai: Zimándköz, Bánkút-Zimánd, Zimánd-Bánkút; Zimánd. 1926-ban Zimándköz román nevének Principele Mihait és (Zimándújfalunak Principele Mirceát) javasolták. Ezekről a névváltoztatásokról végül lemondtak.

Földrajzi betájolás: Aradtól 10 km-re északra, a Kisjenőre menő út mellett fekvő település. Áthalad rajta az E71/DN79-es jelzetű műút.

Zimándköz nevét 1743-ban Zimand néven említette először oklevél.
Kincstári telepes község, 1845-ben jött létre. A ménes-szentannai kincstári uradalom telepítette lakóit ide, hogy dohánytermelést folytassanak. 1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Zimánd, puszta, Arad vármegyében, Arad városával határos. Határa 7029 hold szántóföldet és 298 hold kaszálót foglal magába. Földesura a királyi kincstár.”
Sokat jelentett Zimándköz számára, amikor 1853-ban 92 római katolikus család települt ide a felszámolt Bánkút-pusztáról (Elek mellett, Békés megye). Wodianer Samuel bérlő a haszon elmaradása miatt nem kívánta folytatni a dohánytermesztést, s minden áron hozzá akart jutni a pénzéhez – felszámoltatta a pusztát.
1910-ben 1043 lakosából 1033 magyar volt. A román lakosság 1945 után kezdett betelepülni.
1961-ben vezették be a villanyáramot a faluba.

A települése lakosságának alakulása és összetétele.
1880 Összesen 698, románok 11, magyarok 651, németek 2, mások 34
1890 Összesen 846, románok 2, magyarok 843, németek 1, mások –
1900 Összesen 941, románok 1, magyarok 923, németek 17, mások –
1910 Összesen 1043, románok 1, magyarok 1033, németek 9, mások –
1930 Összesen 969, románok 5, magyarok 953, németek 10, mások 1
1966 Összesen 1147, románok 199, magyarok 927, németek 19, mások 2
1977 Összesen 1299, románok 327, magyarok 956, németek 12, mások 4
1990 után:

ÉvszámÖsszlakosságRománokMagyarokNémetekMás (roma + más)
19921202394729124
2002118448267621
2011163091256384*

⃰ Nem nyilatkozott 59.

A termőföld egy része gyenge minőségű: a talaj mindenütt agyagos, több-kevesebb homokkal keverve; itt-ott székes talaj is fordul elő. Itt kizárólag parasztbirtokok voltak. Nehéz volt a megélhetés. (Jancsó B.)
A falu határában épült egy előregyártott betonelemek gyára. Kollektív gazdaság itt is működött.

Az első zimándközi iskolát szinte azonnal a jelentős telepítés után, 1856-ban építették fel. A jelenlegi iskola és óvoda épületeit 1904 és 1907 között húzták fel. A közelmúltban felújították.
A legutóbbi időkben a faluban magyar nyelven elemi iskola működött, ez a 2010-es általános oktatási átszervezéssel megszűnt, a tervek szerint a gyerekeket a szomszédos Zimándújfaluba ingáztattak (volna). Nem mellékes, hogy a döntés előtt az iskolát jelentős pénzforrások felhasználásával felújították. 2018-ban újra létesítették a zimándközi magyar osztályt.
Zimándközi Elemi Iskola – a zimándújfalusi iskolához tartozik
Összevont elemi osztály: 13 tanuló.

Van művelődési ház. Istállóból alakították át az 50-es években.
A falunapot rendszeresen megtartják Zimándújfaluval együtt. Szerveznek szüreti bálokat. Van helyi zenekar.
Élénknek mondható a helyi kulturális élet Zimándközön az elmúlt évben indult be a közművelődési élet, az Ezüst Kalász Egyesület bejegyzése előrelépést jelent.
Működik egy gyermek-mazsorettcsoport a Szivárvány.

A fakerti (Arad megye) egyházat 1856-ban alapították, temploma 1875-ben épült, fel. Az anyaegyház fiókjai közé tartozott Zimándköz és Zimándújfalu is. Kegyura nincs.
A templomot 1937-ben szentelték fel. 2009-ben felújították.
A helyi katolikusokat a zimándújfalusi plébános szolgálja ki.
Jeles esemény a Szent István-napi búcsú. Több alkalommal szervezett négy szórványgyülekezet (Szentleányfalva, Zimándköz, Lippa és Gyorok) Szórvány Gyülekezetközi Találkozót.

2001-ben a zömében katolikus faluban maroknyi református összefogott, s részben kül- és belföldi segítséggel, részben önerőből templommá alakított egy valamikori lakóházat. Felszentelése mérföldkő a helybeli református közösség alig néhány évtizedes történelmében. A mintegy félszáz férőhelyes templom az ünnepi alkalomra kicsinek bizonyult, hisz felszentelésére eljöttek nemcsak a helybeli (hatvan lelkes) gyülekezet tagjai, hanem mások is.
Lelkipásztor: Vékony Zsolt.

A községközpont, a polgármesteri hivatal Zimándújfaluban van.

RMDSZ szervezet: –

Ezüst Kalász Egyesület – közösségszolgálat, kultúra. Kapcsolat: Leib Gáspár György.

Domino Residence Panzió

Források
Balta János (összegyűjtötte): 100 év Romániában. Örökségünk Arad megyében. I. Arad, 2018.
Balta János (összegyűjtötte): 100 év Romániában Örökségünk Arad megyében II. kötet. 2019.
Jancsó Benedek (szerk.) Aradvármegye és Arad szabad királyi város monographiája. III. kötet. Arad, 1898.
Ujj János (összeállította) Arad megye neves szülöttei. Alma Mater Alapítvány, Arad, 2007.
Márki Sándor: Aradvármegye és Arad szabad királyi város története, 1892, Arad.
Márki Sándor: Arad vármegye és Arad szabad királyi város monographiája, II, Arad, 1895
Györffy György: Aradvármegye
Somogyi Gyula: Arad megye magyar népe. https://adatbank.ro/html/alcim_pdf13299.pdf
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. http://varga.adatbank.transindex.ro
http://nepszamlalas.adatbank.ro/?pg=etnikai&id=3173
Erdély, Bánság és Partium történeti és közigazgatási helységnévtára. Arcanum. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/ErdelyHelysegnevTar-erdely-bansag-es-partium-torteneti-es-kozigazgatasi-helysegnevtara-1/telepulesek-1C9/z-1843/zimandcuz-186C/

Nagyzerind

Nagyzerind

Nagyzerind (vagy Nagyzerénd, románul: Zerind) falu Partiumban, Arad megyében.
Itt él Arad megye ősi, tősgyökeres magyarsága, annak ellenére, hogy történelmi-természeti pusztítások, falupusztulások, vissza- és újratelepülések sorozatát élte át. 1849–1860 között Arad megye, Kisjenői járás része, 1877–1919 Arad vármegye, Kisjenői járás. Az első világháborút követően Zerindtől 6 kilométerre húzták meg az országhatárt, ezzel a község Romániához került. Trianon után 1950-ig Arad megyéhez tartozik, 1950-től Arad tartomány, 1956-től Nagyvárad tartomány része. Az 1968-as megyésítéssel kerül Arad megyéhez.
Nagyzerindet 1169-ben említették először. A Zerind név megőrizte mindvégig ősi jellegét: 1169-ben villa Zerend, 1332–37-ben sacerdos de villa Zelend (Zerind falu papja), 1483-ban Zelend, 1512-ban Nagyzelend, 1552-ben Nagy Zerend. 1567–79 között Nagyzerinde (török defter), 1771-ben Nagyzerind, 1828-ban Nagyzerénd, 1851-ben és 1913-ban Nagyzerind.
A község névadója, Tar Zerind, a lázadó Koppány édesapja, aki nemcsak somogyi, hanem bihari dukátus is volt.

Földrajzi betájolás: A Fekete-Körös alsó szakasza mentén, a bal partján terül el, a Kétkörösközben, a megye északnyugati részén. Nagyzerind Kisjenőtől 12 km-re, Nagyszalontától 24 km-re, Arad és Nagyvárad között félúton található. A falun áthaladó országút jelzete E671/DN76. Van vasútállomása.

1241-ben Kádán kán serege az Arad felé menekülő lakosság nyomába eredt, útközben kifosztva az útba eső falvakat is.
1244-ig voltak Arad megye területén a tatárok, és folyamatosan pusztították a környéket.
1285-ben Kun László uralkodása alatt másodszor is betörtek a tatárok erre a vidékre, és ismét kifosztották a falvakat.
1346-ban sáskák özönlötték el az egész környéket, valójában az egész országot.
1380-ban nagy szegénység és éhínség pusztított.
1395-ben, Zsigmond király uralkodása alatt, először törtek be a törökök az országba, és pusztították a falvakat.
1514-ben kitört a Dózsa György-féle parasztháború, amely Arad, Temesvár vidékein dühöngött a legjobban.
1535-ben éhínségről és drágaságról számolnak be a korabeli feljegyzések.
1542-ben ismét sáskajárás volt.
1556-ban a törökök elfoglalták Gyulát és a vidéken pusztítottak (Zerind légvonalban 17 kilométerre fekszik Gyulától).
1598-ban nagy marha- és dögvész volt, az egész megyében elpusztultak az igás állatok.
1605-ben a temesvári basa kipusztította a Maros és a Körös közét.
1708-ban a Rákóczi-szabadságharc hozta nyugtalanságba az egész vármegyét.
1735-ben Péró Szegedinác haramia bandája kegyetlenkedett a vidéken.
1739-ben pestisjárvány tombolt a vidéken, egy évvel később az éhínség és nyomorúság okán a tolvajlás és útonállás hatalmasodott el az egész megyében. A megyében és így feltételezve, hogy Zerinden is kisebb- nagyobb kiterjedésben mindenütt felütötte a fejét a kolera
1831, 1849, 1856 és 1866-ban a kolera, 1869 és 1871 között a váltóláz pusztított.
1848 – 49-es forradalom és szabadságharc, pontosabban a világosi fegyverletétel után a megadásra kényszerült honvédség zöme, altisztek és közlegények egy része, az orosz katonák felügyelete mellett Zerindre jutottak el. Augusztus 15-én a közlegények és altisztek szabaddá váltak. Ennek emlékére 2002. október 6-án Zerindi Amnesztia felirattal, román–magyar nyelvű szöveggel márványtáblát avattak. Szájhagyomány szerint a szabadságharc idején egy éjszakát, egy templom körüli ház padlásán bujkált Jókai Mór, és elfogása előtt Kiss Ernő tábornok. Az aradi vértanúk tiszteletére az 1930-as években Samu Gál Lajos, akkori kisbíró, a piactér mögé tizenhárom diófát ültetett, amelyekből néhány még napjainkban is él.
A 920-as években szedték fel Zerind utcáiról a Simonyifalva-Gyula helyiérdekű kisvasút vágányait.
1922-ben építették meg az Illye-Nadab vasútvonalat.
Az Arad–Nagyvárad út 1783-ban épült, 1898-ban a Fekete-Körösön keresztül acélhidat építettek, amelyet 1944-ben, a háborúban felrobbantottak. Helyébe 1956-ban betonhíd épült.

A települése lakosságának alakulása és összetétele.
1880 Összesen 1902, románok 88, magyarok 1735, németek 13, mások 66
1890 Összesen 2159, románok 47, magyarok 2098, németek 6, mások 8
1900 Összesen 2506, románok 49, magyarok 2429, németek 14, mások 14
1910 Összesen 2637, románok 87, magyarok 2536, németek 5, mások 9
1930 Összesen 2355, románok 52, magyarok 2257, németek 11, mások 35
1966 Összesen 1579, románok 137, magyarok 1437, németek 3, mások 2
1977 Összesen 1306, románok 75, magyarok 1209, németek 1, mások 21
1990 után:

ÉvszámÖsszlakosságRománokMagyarokNémetekMás (roma + más)
1992101339917121
20028987181113
20118298370324*

⃰ Nem nyilatkozott 19.

Zerind egyik jellegzetes építménye a malom. Régi feljegyzések szerint előbb vízi, majd gőzmalomként működött. Az 1800-as években a malom a református egyház tulajdonába került, amit aztán bérbe adtak 1845-ben Korompaki Józsefnek. A malom 1948-ban Engelhardt Ádám tulajdonába került, majd állami tulajdonba ment át. A jellegzetes „nagy csűs” malom még ma is működik, 2005-től van ismét magántulajdonban. Jelenleg a szomszédos román község, Avram Iancu egyik lakosának kezén van.
1955–60 között még volt a faluban koriander- és majoránnatermesztés, később pedig székfű, de ez a foglalkozás fokozatosan eltűnt. Főképpen búzát, kukoricát, cukorrépát, takarmánynövényeket, napraforgót, és régebben seprűcirkot és gyógynövényeket is termesztettek. Jelentős volt a libatenyésztés.

Zerind első iskolája, amelyről adat létezik, az a református iskola volt. A régi iskola épülete ma is áll és az egyházhoz tartozik. A körösközi gyermekek már a 18. századtól kezdve jártak iskolába. Ekkor még a pap látta el a tanító szerepét is. Az 1770-es évektől külön tanító volt, 1800-tól pedig már külön lánytanító is. Anyakönyvi kivonatok már az 1830-as évekből megvannak, általános jegyzőkönyvek, és a szülői bizottságra vonatkozó feljegyzések is.
1830-tól Zerindre jártak a miskei gyermekek is iskolába. Volt vasárnapi tanfolyam is azok számára, akik nem végezhettek iskolát.
1875-ben 110 fiú és 130 lány tanult. Szigorú törvények szabályozták az iskolába járókat. Akik nem jártak iskolába, azokat pénzbüntetéssel sújtották.
1910-ben árvák számára állami iskolát nyitottak.
Az 1970-es években az iskola új, emeletes épületbe költözött át, ahol 10 osztályos oktatást folyt.
2003-ban a Nagyzerindi Általános Iskola felvette a Tabajdi Károly Általános Iskola nevet.
2007-2008-ban megtörtént az épület felújítása és korszerűsítése.
Tabajdi Károly Általános Iskola
Cím: Fő utca 386. Telefon: 0258-355525. Villámposta: sczerind@inext.ro.
Igazgató: Téglás Róbert.
Mai helyzet: vannak óvodás csoportok (35 gyerek), elemi osztályokba járnak 40-es, az általános iskolai osztályokba 48-an. Az iskola magyar tannyelvű.

A kulturális élet kezdetei az 1800-as évek végéig visszavezethető, amikor 1892. febr. 14-én pedig a Nagyzerindi Polgári Olvasóegylet. Az olvasóegylet létrehozásában fontos szerepez játszott a Tabajdi család és Dr. Kultsár Péter körorvos. 1910-ben kezdte meg működését a Hangya szövetkezet. Klubot működtetett: sakk, biliárd, és könyvtár is volt. Volt színjátszó kör is.
1948-ban kezdte el tevékenységét a Haladás nevű egyesület, melynek termében helyet kapott színjátszó kör és tánccsoport is. A terem hamar szűkösnek bizonyul, művelődési ház építésébe kezdenek.
1949-ben magán mozi indult be, hetente két filmet vetítettek. Lovas szekérrel, saját áramfejlesztővel felszerelve járták a környező falvakat.
1961-ben avatják fel a 400 férőhelyes művelődési ház, 1980-82 között újra építették és egy mellékhelyiséget is építettek hozzá Itt kapott helyet a képtár és a könyvtár. 2005-ben felújítják a konyhát és kialakítottak egy kisebb ebédlőt is. 2004-től folyamatos renoválásokon megy keresztül a Művelődési Ház.
1994-ben, Zerind első okiratos említésének 825. évfordulóján, a művelődési ház felveszi az Olosz Lajos Művelődési Ház nevet.
1969-ben, az olvasóegylet mintájára jött létre az Irodalmi Kör, melynek ösztönzője a Kisjenőben élő Olosz Lajos költő volt, akinek nevét az Irodalmi kör 1977-ben bekövetkezett halála óta viseli. Az Irodalmi Kör alapítója Csanádi János, zerindi magyartanár volt, akinek szerkesztésében jelent meg 1997-ben Olosz istenes verseinek gyűjteménye, Szeplőtelen oltár címmel. Nem titkolt célja volt még a körnek az is, hogy jobban megismertessék az emberekkel Olosz Lajos költészetét. Író-olvasó találkozóra számos írót, költőt meghívtak.
A kör célja volt még népi hagyományok ápolása, népdal estek, dramatizált dráma játékok bemutatása volt. Folklórgyűjtéssel is foglalkoztak a tagok. A helyi szokásokat színpadra alkalmazták, eredeti zerindi dalokkal tűzdelve. Ilyen táncos- zenés darab volt a Muri a csárdában, a Zerindi fonó és Rózsa Sándor.
Minden karácsonykor nóta estet szerveztek, szilveszterkor pedig humoros műsorral szórakoztatták a közönséget.
Az 1950-es évektől Hevesi Zoltán volt a színjátszó kör vezetője, rendezője, majd később Bondár Ferenc vette át a rendezést. Minden év május elsején és szeptember elején mutatták be új darabjaikat, nem csak itthon, hanem a környező településeken is. Háromfelvonásos darabokat adtak elő egészen az 1990-es évekig, majd még néhány egyfelvonásos darab bemutatásra került, de lassan megszűnt a színjátszás iránti kedv. 2005-ben újra összeállt egy csapat és bemutattak egy darabot.
1962-ben megalakult 12 taggal a citerazenekar, később kiegészültek fiatalabbakkal is. 1974-ben országos díjat is nyertek, 1981-ben televíziós szereplésre is felkérték őket. Ma is van egy háromtagú citerazenekarral.
Nagy sikert aratott a fiatal házasok tánccsoportja, és különdíjban részesült Kátai Lajos népdalénekes is. Táncaikat bemutatták a szomszédos falvakban is, ahova sokszor lovas kocsival mentek, eljutottak még Temesvárra, Nagyváradra, Dévára is.
További műkedvelő csoportok is működtek a faluban: ilyen volt a férfikórus, furulyazenekar, és az 1980-as évektől működő moderntánc csoport is. Az 1990-es, és a 2000-es évek elején is volt moderntánc-csoport Zerinden.
1996-ban alakult az iskolai Rozmaring kórus, amely több nagy- és kisvárosban is fellépett, rendszeresen jelen van a minden évben megrendezett Erdőháti Napokon.
2000-ben újra éledt a néptánc iránti vágy, megalakult az Ibolya néptánc együttes, ami fiatal menyecskékből állott. Ekkor készített a Pro-Zerind egyesület számukra 10 új népviseleti ruhát. 2004-ig maradt fent az Ibolya, magyarországi táncoktatók jöttek.
A Pro-Zerind civil szervezet kapcsolatban áll az Annecy le Vieux- Romanie francia egyesülettel, akik pénzbeli segítséget nyújtanak. A pénzt a tagok a kultúrotthon, annak konyhája, és mellékhelyiségei felújítására költik. Genevieve Heninottot, a baráti társaság elnöke 1994-ben Zerind díszpolgára lett. Ők finanszírozzák a Nyugdíjas Liga karácsonyi csomag osztó akcióját is. A Nyugdíjas Liga 70 taggal büszkélkedhet, melynek elnöke Szilágyi Gyula. Az ő rendezésében kerül sor minden évben a nyugdíjasok sakk versenyére.
A képtár alapításának ötlete Fazekas József tanárúrnak köszönhető. 1974. május 18-án megnyitják Nagyzerinden az ország első állandó jelleggel működő falusi képtárát. A képtár létrehozásában nagy szerepe volt Kusztos Endre, Gámentzy Zoltán festőművészeknek, Elekes Vencel műgyűjtőnek és Cseke Péter újságírónak. Sorra érkeztek a felajánlások, a megnyitóra már 77 művész, 118 alkotását csodálhatták meg a látogatók.
Történt, hogy a képtár megnyitásának első évfordulóján újabb felajánlás érkezett. Fazekas József Nagykárolyba és Szatmárnémetibe akart utazni a képekért, ám az indulás napján „váratlanul” értekezletre hívattak be Aradra. Helyette elindult két másik tanár, Csáky Barna és Bondár Ferenc. Be sem érkeztek Szatmárnémetibe egy férfi kérezkedett fel az autóba, később kiderült róla, hogy a román állambizottság embere, aki velük tartott a továbbiakban. Aznap kaptak Szatmári Ágnes művésznőtől két festményt. Reggel felkeresték Erdős I. Pál műtermét, amit már megszálltak a katonák, így kép nélkül távoztak onnan. Kifelé jövet egy polgári ruhás titkos rendőr állta útjukat, átkutatta csomagtartójukat és elkobozta a Szatmári féle festményeket. Egyiküket a kocsinál tartották, másikukat bezárták egy cellába. Délután kihallgatták őket, és a tiszt közben végig azt hajtogatta, hogy ez egy „magyar akció”. Elengedték őket, de meghagyták, hogy 5 órakor jelentkezzenek az aradi securitate irodájában.
A helyzet tisztázása végett a megyei pártinstruktorhoz fordultak, de azt a választ kapták, hogy más falukban nincs képtár és azokat a tanárokat nem is zaklatják. Tehát számolják fel a képtárukat, ha békében akarnak élni. A képtárat nem számolták fel, csak óvatosabbak lettek ezen túl. Az 1989-es fordulat után végre fellélegezhettek. Azóta ötször rendezték meg Zerindi Festőtábort. Augusztus második hetében megrendezett tábor kb. 20 festőt fogad, akik munkájukból ott hagynak a képtár részére, így folyamatosan gazdagodhat annak anyaga. Zerindi festők Siska-Szabó Hajnalka és Kocsis Róbert.
A július utolsó hétvégéjén megrendezett Zerindi Napok műsorából nem hiányzik a néptánc, népdaléneklés, foci és koncert sem.
Nagy sikerű rendezvény az immár hagyománnyá vált fogathajtás. A fogatosok a környékbeli falvakból érkeznek, de részt vesz a versenyen a szalontai és a sarkadi lovas klub is. A versenyzők már péntek délután megérkeznek, és ilyenkor kerül sor a toborzásra is. Zerind és Gyarmat utcáit végigjárva, zenekari kísérettel csalogatják a másnapi versenyre az embereket. Másnap, szombaton sor kerül előbb az akadályhajtásra, majd a vadászhajtásra is. Kuriózumnak számít Gál Sándor bácsi tehénfogata, a felvonulások rendszeres szereplője.

A mai református templom az Árpád-ház korabeli kápolna romjain épült. 1690-ben önálló egyházközség lett, mivel addig a feketegyarmatiakkal közös papot tartottak. A török dúlások idején a község elpusztult, de a templom kőből épült falai nem rongálódtak meg. Az egyházközség 1712-ben újra alakult, miután a falu újra benépesült.
1756-ban a templomot felújították, 1774-ben, a török kiűzése után már külön anyakönyvet vezetett. 1796-98 között a templom tornyát magasították, hajóját pedig meghosszabbították. 1875-ben a templom tetejét felújították, majd 1893-ban becserepezték. 1924-ben a templom egy nagyobb felújításon is átesett, míg a második világháború okozta sérüléseket 1951-ben javították ki. A torony 31 m magas, a templomhajó pedig 30 m hosszú és 12 m széles.
A templom román stílusban épült, műemlék.
A kuruc-labanc háborúk idején a lakosság egy része elmenekült és a harangot elvitték Nagyszalontára. 1715-ben a harangot hazahozták, újra öntették, megnagyobbítva, „Goss mich Antini zechenter in Offen. Anno 1740.” felirattal. A másik harang felirata: „A N.zerindi ref. Sz. Eklézsia öntette maga költségén 1803.-ik esztendőben.” Majd ezt a harangot Hőnig Frigyes által felújították: „Isten dicsősségére 1803 évi régi harangból átöntetett Nzerénd lakosságának áldozatkészségéből. 1922. márc. 15.” A kisharang Dávid Sándor ajándéka: „Édes Atyja emlékére öntette N. Dávid Sándor. 1922. márc. 15.”
Az orgona 1887-ból származik. A toronyórát pedig Szentendrey Károly órásmester készítette 1867-ben.
Sajnos sok értékes régiség esett áldozatául a háborúknak.
A zerindi egyház előbb a Köleséri Főesperességhez, majd a Zarándi Főesperességhez tartozott. Az idők folyamán Zerinden sok lelkipásztor megfordult, egészen 1664-ig lehet őket név szerint nyomon követni. 1972-től Horváth Endre tiszteletes úr szolgált 2004-ig.
2004-től működik a Nőszövetség, aminek Dénes Erzsébet az elnöke. Jelenleg 25 tagja van és számos karitatív tevékenységet folytat: vallási kórust működtet, minden csütörtök este pedig az asszonyok csigatésztát készítenek, és ennek eladásából befolyó összeggel támogatják az egyházat. Havonta egyszer teadélutánt is tartanak, ahol a kórus énekel, alkalmanként szavalnak, a gyerekek játékos vetélkedőkön vesznek részt, és rendszerint tombola is van. Ezen kívül az IKE (Ifjúsági Keresztény Egyesület), is hetente tart bibliaórákat, énekpróbákat.
Nagyzerindi Református Egyházközség
Cím: Zerind, 282.sz. Telefon: 0764-666838. Villámposta: zerindireformatusegyhaz@gmail.com.
Lelkész: Lőrincz Lóránd Péter.

A református vallásúak után a legnépesebb felekezet a baptista gyülekezet. A baptizmus 1875-ben indult el, s került át Árpádra, innen Feketegyarmaton is teret hódított. 1889-ben, már 28 tagú volt a gyülekezet, megépült Feketegyarmaton az első imaház, majd 1910-ben a második. 1939-44 között üldözték őket, vagyonukat elkobozták és az ortodox államvallás tulajdonába került. 1953-ban már több mint 130-an voltak, gyarmatiak, zerindiek vegyesen, ekkor nagyobbították meg az imaház épületét. Amerikai segítséggel 1999-ben megépülhetett Zerinden egy nagy imaház, ahova szintén gyarmatiak, zerindiek vegyesen járnak imádkozni.
Cím: Zerind 8 sz. Telefon: 0735-500931.
Gyülekezeti vén: Fodor Barnabás.

• A református templom.
• Az 1849-es amnesztiát idéző emléktábla.
• Az artézi kút oroszlánfejeivel és annak márványtáblája a község nagy ékessége, márványtábláján ez áll: „Ezen kutat építette Nagyzerind községe, Kolozs Jánosné Vida Mária nagylelkű adományának felhasználásával 1903 évben.”
Kopjafa emlékeztet az 1956-os forradalom áldozataira.
• 1994-ben állították fel a református templom előtt a világháborús áldozatokat és a mindenkori hősöket megörökítő emlékoszlopot.
Olosz Lajos (1891–1977) költő mellszobra, állították 2002-ben. Készítette Vitroel Emil.
Tabajdi Károly emléktábla a róla elnevezett iskolán. Felavatták 2003-ban. A plakettet készítette Brittich Erzsébet.

Tabajdi Károly (Nagyzerind, 1833.nov.10. – 1886. okt. 7. Arad) politikus, jogász, a Kölcsey egyesület elnöke.
Kertész Gábor (?-1929) – zerindi emlékiratíró.
Fazekas József (1947. június 7.–2022. május 31.) – Zerind szülötte, tanár, iskolaigazgató, helytörténész, publicista – évtizedeken keresztül a közösség kulturális mindenese.

Polgármesteri hivatal
Cím: Zerind nr.1. Telefon: 0257-355566, villámposta: primariazerind@yahoo.com Honlap: www.primariazerind.ro.
Polgármester: Simándi Sándor (PNL)
Alpolgármester: –
Polgármesteri tanácsos: Gál Levente.
Jegyző: Bondár Henriette
Helyi tanács: Nemzeti Liberális Párt 5 mandátum, RMDSZ 3 mandátum (Kátai Sándor, Mészár Márta, Hégely Levente), Pro Románia Párt 1 mandátum.

RMDSZ szervezet:
Elnök: Kátai Sándor.

Gyula (Magyarország)
Nagyberki (Magyarország) és Nagyzerind között hivatalos kulturális együttműködés létezik.

Pro Zerind Egyesület (2002), közösség-, és településfejlesztést elősegítő kulturális tevékenységek.
A következő szervezetekről nincs információ a világhálón: Körös-Vidék Egyesület (2007),
Fekete-Körös Egyesület – területfejlesztés.
Nyugdíjasok Klubja – nincs bejegyezve.

Zerind panzió és étterem

Források
Fazekas József: A visszajáró történelem útjain, Arad, 2017.
Gál Csilla Annamária tanárnő szerkesztette a bemutató szövegét használtuk fel.
Balta János (összegyűjtötte): 100 év Romániában. Örökségünk Arad megyében. I. Arad, 2018.
Balta János (összegyűjtötte): 100 év Romániában Örökségünk Arad megyében II. kötet. 2019.
Ujj János (összeállította) Arad megye neves szülöttei. Alma Mater Alapítvány, Arad, 2007.
Márki Sándor: Aradvármegye és Arad szabad királyi város története, 1892, Arad.
Márki Sándor: Arad vármegye és Arad szabad királyi város monographiája, II, Arad, 1895
Györffy György: Aradvármegye
Márki Sándor: Arad vármegye monográfiája
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. http://varga.adatbank.transindex.ro
http://nepszamlalas.adatbank.ro/?pg=etnikai&id=3167
Erdély, Bánság és Partium történeti és közigazgatási helységnévtára. Arcanum. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/ErdelyHelysegnevTar-erdely-bansag-es-partium-torteneti-es-kozigazgatasi-helysegnevtara-1/telepulesek-1C9/z-1843/zerind-1867/

Feketegyarmat

Feketegyarmat

Feketegyarmat (románul Iermata Neagră) falu Erdélyben, Partiumban, Arad megyében. 1888-ban Arad vármegye Kisjenői járásához tartozott. 1920-ban határfalunak írták.
1919-1950 között Arad megye része. 1950 és 1968 között Nagyvárad tartomány Kisjenő rajon része. 1968-tól Arad megye része. Zerind (Nagyzerind) községhez tartozik.
Nevének első tagja az itt elfolyó Fekete-Körösre utal, utótagja az ómagyar Gyarmat törzsnévből keletkezett.
Nevének előfordulásai: 1241 Garmad (IstArad 129); 1332-1337 Garmad (Csánki I. 732); 1715 Fekete-Gyarmat (Pragmatica Sanctio); 1722 Gyarmath (IstArad 129); 1808 pag Feketegyarmath (Lipszky); 1839, 1858 Fekete-Gyarmat (Fényes 1839; Hnt. 1858); 1863 Feketegyarmat, 1873 Fekete-Gyarmat, 1877 Feketegyarmat + Bedőszeg, 1882 Gyarmat (Fekete-), Gyarmat-Fekete + Feset + Bedőszeg, 1891 Fekete Gyarmat, 1893 Fekete-Gyarmat (Hnt. 1863, 1873, 1877, 1882, 1893; Népsz. 1891); 1910 Feketegyarmat (Népsz. 1910); 1913 Feketegyarmat + Bedőszeg + Feset + Makkos (Hnt. 1913; Gyalay 452); 1921 Iermata neagră, Feketegyarmat (Dicţionar 1921); 1925, 1932 Iermata-Neagră (Leg. 95/1925; I.s.); 1956 Iermata Neagră (IAL).

Földrajzi betájolás: Kisjenőtől északnyugatra, a Fekete-Körös mellett, Ant és Nagyzerind közt, a román-magyar határ közelében, Nagyszalontától 24 kilométerre Zerind szomszédságában található. A falutól nem messze halad el az E671-es jelzetű nemzetközi (belföldi jelzete DN76) műút. Vasútállomás a szomszédos Nagyzerinden. Trianon után szedték fel Nagyzerind és Feketegyarmat utcáiról a Simonyifalva-Gyula helyiérdekű kisvasút vágányait.

Itt él Arad megye legősibb, legtörzsgyökeresebb magyarsága, annak ellenére, hogy történeti-természeti pusztítások, falupusztulások, vissza- és újratelepülések sorozatát élte át. Feketegyarmat Árpád-kori település. Nevét 1241-ben a tatárjárás idején Rogerius kanonok említette meg először Garmad néven Siralmas énekében, melyben a tatárok itteni pusztításait is leírta.
A környék a fennmaradt oklevelek adataiból következtethetően az ősi magyar vallás és hitvilág egyik fontos központja lehetett. Erre enged következtetni az is, hogy itt a közelben volt Vata és Ajtony nemzetségi szállásközpontja is.
Márki Sándor erről így írt Arad vármegye monográfiája című művében: „Igricek, hegedősök laktak a mai Aradvármegye északi részén, a Fekete-Körösbe ömlő Tőz vidékén is. Igricverse (Igrechwerse) nevű földet hallunk emlegetni még 1429-ben is ezen a tájon…”
1851-ben nagy árvizekről írtak a Fekete-Körös vidékén, és a feljegyzések szerint ekkor határa 8143 hold, lakosainak száma pedig 1321 fő, valamennyi református. Birtokosául pedig István főherceget írták.
„1732–1740-ig Rinaldo de Modena herceg tulajdonába kerül, 1818-ig kamarai birtok volt. 1818-ban József főherceg tulajdonába került és 1919-ig a Habsburgok birtoka maradt. Az 1922-es földreform valamelyest segített a földnélküli lakosságon, de a második világháború után, az 1950-es években lezajlott kollektivizálás során ismét magántulajdon nélkül maradtak. Földosztásra ismét csak a rendszerváltás után, 1991-től került sor.” (Balta János II)

A települése lakosságának alakulása és összetétele.
1880 Összesen 1270, románok 48, magyarok 1161, németek 6, mások 55
1890 Összesen 1593, románok 73, magyarok 1518, németek -, mások 2
1900 Összesen 1957, románok 16, magyarok 1939, németek 2, mások –
1910 Összesen 2009, románok 10, magyarok 1994, németek 5, mások –
1930 Összesen 2348, románok 475, magyarok 1857, németek 14, mások 2
1966 Összesen 1138, románok 11, magyarok 1126, németek -, mások 1
1977 Összesen 875, románok 4, magyarok 865, németek -, mások 6
1990 után:

ÉvszámÖsszlakosságRománokMagyarokNémetekMás (roma + más)
1992666196476
20025682053612
201149132449-*

⃰ Nem nyilatkozott 10.

Régen a halászat, a földművelés és juhtenyésztés biztosította a megélhetést. Ma a földművelés és ezzel egybekötve az állattenyésztés, illetve a kertészkedés képezi az emberek fő foglalkozását és megélhetési lehetőségét. A halászat, mint foglalkozás és megélhetőségi lehetőség, már e század elején megszűnt. Azt azonban tudjuk, hogy 1579-ben, a “Körös folyón fogott halból elrendelték a tized fizetését.
A község életében a hagyományos mezőgazdaság, állattenyésztés mindig jelen volt. Egyesek mással is próbálkoztak az évek során. Gyógynövényszárítással először az 1932–33-as évben foglalkoztak, majd néhány év múlva próbálkoztak borsos menta, körömvirág és koriander termesztésével. Virág és zöldségfélék termesztésével pár család foglalkozik.
A faluban vannak iparosok, mesteremberek, kereskedelemmel foglalkozók.

1931-ben Feketegyarmaton 1864 lakos élt, tanköteles volt 180 gyermek, református iskolába 170, román állami iskolába 10 diák járt.
A gyarmati óvodát 2012-ben adták át. Az 1970-es években az iskola új, emeletes épületbe költözött át, ahol 10 osztályos oktatást folyt. 1967–72 között a magyar tagozat mellett létrehoztak egy román tagozatot is. A gyarmati óvoda felújítása 2012-ben lett befejezve. 2017-ben sikerült napközis óvodai programot indítani.
Elemi iskola Feketegyarmat – a nagyzerindi Tabajdi Károly Általános Iskolához tartozik.
Működik óvoda (18 gyermek), összevont elemi iskolai osztályok (22 gyermek)
Igazgató: Szilágyi Ildikó.

A feketegyarmati kultúrotthon 2008-ban, a park 2009-ben újult meg. 1910-ben kezdi meg működését a Hangya szövetkezet. Klubot működtet, ahol van sakk, biliárd és könyvtár is. Feketegyarmat természetesen a legtöbb kulturális programot a községközponttal, Nagyzerinddel együtt szervezi. Ilyen a közös falunap is.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendszeresen megszervezi az Erdőháti napokat. A vándor-rendezvény egyik helyszíne Feketegyarmat volt.
Külön említést érdemel Borsos Vilmos feketegyarmati származású tanító, akinek a zenekara helybéliekből áll.

„A mostani feketegyarmati református templom helyén ó-román stílusú templom áll a 13. századig, ekkor áldozatul esett a tatárok dúlásának, ezután újjá kellett építeni. A mai formáját az 1800-as évek elején éri el, ekkor már barokk stílusban. 1900-ban egy nagyobb felújításon megy keresztül, 1922-ben öntötték a templom ma is működő nagy harangját. 1940-ben egy nagyobb viharnak esett áldozatul a torony, 1951-ben, majd 1970-ben végeztek az egész templomon egy nagyobb felújítást.
2013–2017 között a templom teljes külső-belső részét felújítja a gyülekezet, a román, a magyar állam segítségével és a jószívű adakozó hívek adományaiból. Segítőkészség dolgában soha nem volt hiány a feketegyarmati egyházközösségben sem, erről tettek tanúbizonyságot az 1930-as tűzvésznél, az 1933-os jégkároknál és az 1966-os árvíznél is.” (Balta II)
Azt, hogy a templombelsőben a meszelések rétegei alatt középkori freskók vannak, már vagy 150 éve tudni lehetett. Az újabban (2000 nyarán) végzett kutatások jelentős méretű freskókat tártak fel a hajó déli falán, egy Mettercia-ábrázolás (Szűz Mária, kis Jézus és Szent Anna) és egy Szent György ciklus jeleneteit.
1994-ben, a templom fennállásának 750. évi emlékünnepén, a templom főbejáratának bal oldali részén egy fekete márványból készült emléktáblát helyeztek el, a következő felírással: TEMPLOMUNK ÉPÜLT 1244 NAGYOBBÍTVA LETT 1799 RENOVÁLTÁK 1900 Ugyanekkor a templomkertben egy sírkövet állítottak fel, a következő felirattal:
IN MEMORIAM SZABADSÁGHARCOK ÉS HÁBORÚK FEKETEGYARMATI ÁLDOZATAINAK EMLÉKÉRE
Az énekkar 1999-ben Nagy József tiszteletes idejében alakult, kisebb szünetekkel, de ma is működik.
Nemrég megújult a református templom tetőszerkezete.

Feketegyarmati Református Egyházközség
Cím: Templom u. 32. Telefon: 0742-877905. Villámposta: nemesemil83@gmail.com
Lelkész: Nemes Emil.

Helyben van magyar baptista gyülekezet.

– Református temploma helyén a 13. századig óromán stílusú templom állt, mely a tatárjárás alatt megrongálódott, és később új épült helyette. 1862-ben a templomban végzett belső felújításokkor középkori freskók kerültek napvilágra, melyek egy része a figyelmetlen felújítási munkálatokkor elpusztult.
– A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Feketegyarmatról Bíró Miklós és Gyarmati Lukács az 1500-as évek végén már a wittenbergi egyetemen tanult.
A helybéliek tisztelettel emlékeznek jeles lelkipásztorukra, Bokor Sándorra (meghalt 1949. aug. 5. Feketegyarmat), aki 1928-tól szolgálta a helyi gyülekezetet.

Polgármesteri hivatal Nagyzerinden.
A Helyi tanácsban van feketegyarmati képviselő: Hégely Levente.

RMDSZ-szervezet
Elnök: Hégely Levente.

A térség településeinek mikrotársulásában a falu is részt vesz.
A megyei civil szervezetek jegyzékében található 2 szervezet, amelyekről a világhálón nincs semmilyen hír. (Mattheus Egyesület, Gold Carp Love Egyesület)

A községközpontban: Zerind panzió és étterem.

Források
Balta János (összegyűjtötte): 100 év Romániában. Örökségünk Arad megyében. I. Arad, 2018.
Balta János (összegyűjtötte): 100 év Romániában Örökségünk Arad megyében II. kötet. 2019.
Ujj János (összeállította) Arad megye neves szülöttei. Alma Mater Alapítvány, Arad, 2007.
Márki Sándor: Aradvármegye és Arad szabad királyi város története, 1892, Arad.
Márki Sándor: Arad vármegye és Arad szabad királyi város monographiája, II, Arad, 1895
Györffy György: Aradvármegye
Márki Sándor: Arad vármegye monográfiája
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. http://varga.adatbank.transindex.ro
http://nepszamlalas.adatbank.ro/?pg=etnikai&id=3169
Erdély, Bánság és Partium történeti és közigazgatási helységnévtára. Arcanum. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/ErdelyHelysegnevTar-erdely-bansag-es-partium-torteneti-es-kozigazgatasi-helysegnevtara-1/telepulesek-1C9/i-BE4/iermata-neagra-C14/

Simonyifalva

Simonyifalva

Simonyifalva (románul Satu Nou korábban Şimonești, németül Schimonydorf,) falu Partiumban, Arad megyében. Községközpont Tőzmiske (románul Mișca, már nincsenek magyarok), a községhez tartozik még Vadász (többségében magyar), Bélzerénd (magyar falu). 1891-ben nagyközség. A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Kisjenői járásához tartozott. Az impériumváltás után, 1950 és 1968 között Bihar tartományhoz, a Kisjenői rajonhoz tartozott, azelőtt és azután Arad megyei falu volt.
Nevét vitézvári báró Simonyi József (1777–1837) huszárezredesről (Simonyi óbester) kapta.
Simonyifalva {< Vitézvári báró Simonyi József (1777–1837) huszár ezredes nevéről} Ar (Vadász-K hrs) Simonyi Lajos báró (1824–1894) 48-as huszártiszt, politikus alapította. 1888: Simonyifalva Ar Kisjenıői js (Je 624). 1913: Simonyifalva Ar vm (Az). *1939.IX.3.: Matekovics János újságíró, szerkesztő, műfordító. 2004.VIII.15-én emléktáblát avattak a falu névadója tiszteletére. 2004.VIII.16. Duna Tv, 2004.VIII.24. RTV. # Jókai: A legvitézebb huszár. – Şimonești > Satul Nou = Su 2: 99. 1828, 1851. {Téves. Ld Újfalu} > 1974: Satu Nou c. Mișca {Tűzmiske kzs faluja ÉK-re} [20 C] (V. András János: Helynévtár)
Satu Nou # Mişca (Arad); Simonyifalva, Simonyi, Kisújfalu, Nagyújfalu; Schimonidorf [in Arader Land] (g); 1828, 1851 Ujfalu (Kis-) és (Nagy-) népes puszta , Kurtics és Szentanna között (Nagy L.; Fényes 1851); 1885-ben Simonyifalva kivált Bélzerénd és Vadász kgs.-ből (Gyalay 758); 1893 Simonyifalva (Uj község Vadász és Bélzerénd határából) (Hnt. 1893); 1910 Simonyifalva + Kistelek + Liget + Nagyszék + Pinczekert + Póczmány + Vadaskert (Gyalay 758); 1913 Simonyifalva (Hnt. 1913); 1921 Satu-nou, Simonyifalva (Dicţionar 1921); 1925, 1932 Satu-Nou (Leg. 95/1925; I.s.); 1956 Satu Nou (IAL) ✪ Arad vm.; 1890-1919 Avm., Kisjenői j. 1913 nk.; 1919-1930 Jud. Arad, pls. Chişineu; 1930-1950 Jud. Arad, pls. Chişineu-Criş; 1950-1956 RAR r. Criş; 1956-1960 RORD r. Criş; 1960-1968 RCR r. Criş (Arcanum)

Földrajzi betájolás: Simonyifalva Tőzmiskétől keletre, a Fekete-Körös bal partján, a Kiskörösközben, Vadász és Apáti közt fekvő település. Az országos jelentőségű (DN79) műúttól pár km-re, a DJ794-es megyei út mentén, Aradtól 64, Tőzmiskétől 8 km-re található. Vasútállomása nincs, 1921-ben a román hatóságok átvágták a Gyulába vezető kisvasút sineit, majd felszedték (1932).

Az itt következő összeállítás legfőbb forrása Kovách Géza dolgozata.
A régészeti és okleveles vizsgálat Simonyifalva vidékén többezer éves emberi kultúrát igazol. Az ember jelenléte ezen a tájon a kései csiszolt kőkortól kezdve töretlenül kimutatható.
1177: okleveles adat település létéről: III. Béla adománylevele az aradi káptalan részére.
1241: tatárjárás, Rogerius kanonok leírja a pusztítást.
14. század: a határ Csekevadászhoz tartozott.
1332: Vadásznak plébániája van.
1363: Vadász Becsey László birtoka.
1446-ban a Maróthlaké, majd Samoskeszivel együtt a törökverő Hunyadi János birtoka lesz.
1510: Mátyás természetes fia, Korvin János halála nyomán özvegye, Frangepán Beatrix második házassága révén Brandenburgi György lesz a tulajdonos.
1526: Mohács után 1551-ig a Zápolya-család uralja.
1552: a török hatalom ide is kiterjeszkedik, majd a tizenötéves háború idején az erdélyi fejedelemség felügyelete alatt áll. Rövid ideig Mihai Viteazulnak is hódol.
17. század: folyamán amolyan kettős adózás alá tartozik (a török és az erdélyi fejedelemség), mikorról már dézsmajegyzékek révén a lakosság helyzetére is kapunk némi adatokat.
1687: a Habsburg-uralom évei következnek, amikor is mint az arad-mutinai uradalom része a kamarának fizeti az adót. Ebből a korból számos urbárium szolgáltat a népességre vonatkozó adatokat.
1799–1815: a napóleoni háborúkban eladósodott kincstár aladja Arad megyei birtokait, és elkezdődik a település máig tartó új története.
1819: a legendás hírű Simonyi óbester megvásárolja a kamarától Bélzerinddel együtt. A hányatott sorsú óbester nem sokat törődött új birtokával, de a család, mint minden Körös-közi új tulajdonos, hozzálátott a majorság megszervezéséhez. A jobbágyföldeket elkülönítették a tagosított uradalmi földektől, az addig szabadon használt nagy kiterjedésű közlegelőt is kettéosztották községi és uradalmi legelőre.
1848: az 1820 után keletkezett új birtokjogi állapotokat véglegesítették az 1848-as törvények.
1853: a császári pátens elismerte a jobbágyfelszabadítást (szabad földtulajdonos, lett az egykori jobbágy), rendezte a szerződéses jobbágyok és zsellérek tulajdonviszonyait, szentesítette a földesúri magántulajdont. Így lett a Simonyi család a vadászi határ és a hozzá tartozó puszták polgári tulajdonjogú ura.
1880: A gazdaság modernizálásához tőkére lett volna szükség, a báró más megoldást választott. A környék tölgyesei eltűntek, egy részüket a Simonyi család lábon eladta, illetve birtokának keleti részén kivágatta a többszáz esztendős mocsári tölgyerdőt, a helyét fölparcellázta, elárverezte, és telepeseket toborzott ide. Simonyi Lajos báró (Simonyi óbester fia, 1848-as huszártiszt, miniszter, főrendiházi tag – a falu alapítója) elhatározta vadászi birtokának eladását. Az egy tagban történő eladásnál előnyösebbnek vélte a felparcellázást, s ügynökök révén telepeseket toborzott. A telepítés magánjellegű volt, állami segítség nélkül.
1882: megérkeztek az első telepesek, körülbelül 500 személy. Ezeket újabbak követték 1884-ben (200 körül), s végül 1890-ben (úgy 600-an). A telepesek kb. 70 %-a magyar, 23 %-uk német és 7 %-uk szlovák nemzetiségű, de voltak közöttük szerbek, zsidók és bolgárok is. Nagyrészt Békésből, a Kunságból, Pest megyéből, a Bánságból jöttek, érkeztek Arad környékéről, sőt pár német család Németországból, a Fekete-erdő mellől. A németek és a szlovákok között volt mesterember, akadt néhány kereskedő is, így ők inkább a faluban építettek házat. A magyarok közül sokan tanyán laktak. Tanyasorok alakultak ki, tanyasi iskolát is alapítottak. Többségük földhözragadt napszámos, egykori zsellér, uradalmi cseléd és egyéb elesett ember. A puszta földön mindenekelőtt családi hajlékot, jószágaiknak fedeles alkalmatosságot építettek. A földműveléshez szükséges jószágállomány is fogyatékos volt, vagy egyenesen hiányzott. Nehezebb és küzdelmesebb sors várt rájuk, mint az amerikai telepesekre. Elegendő volt egy gyenge termés, hogy minden év április 20-án, a törlesztés napján múlhatatlanul ott lebegjen a telepes feje fölött a vész, hogy törlesztését elmulasztván, elveszítse addig befizetett pénzét, s töröljék a földvásárlók névsoráról.
1885: megalakul az önkéntes tűzoltócsoport.
1888: a falu önálló jegyzőséggel rendelkezett.
1893: némi könnyítést nyújtott az Országos Földhitelintézet, 50 éves amortizációs jelzálogkölcsönt biztosított a simonyifalvi telepeseknek, de a jelzálog kamatok továbbra is súlyos terhet jelentettek.
1896: segítséget jelentett Werler Péter egykori plébánosnak a kezdeményezése, aki helyi hitelszövetkezet alapítását javasolta. Nagyon jó volt a fogadtatás, az Országos Központi Hitelszövetkezet 1899. június 4-én a Simonyifalvi Hitelszövetkezetet felvette tagjai sorába.
1899: a még húsz évet meg nem ért új falu konszolidálódott. Saját erejéből talpra állt, jelzálogkölcsönét rendszeresen törlesztette.
1906: komoly fellendülést hozott a 42 kilométeres kisvasút elkészülte, mely Gyula és Simonyifalva között hét települést és több uradalmat kapcsolt össze.
1918. november: kitört az őszirózsás forradalom, a frontról hazatérő katonák, a helyi szocialisták Simonyifalván is megmozdultak. A csendőrség el¬menekült, a kiéhezett fegyveres katonák megtámadták a helyi malmot, a jegyzőséget, gabonát és egyéb élelmet követeltek.
1920: hosszú időre megállt a fejlődés, új idők, új körülmények.
1921: a földreform felemás helyzetet teremtett. Nem egy újgazda jószág, munkaeszköz és hitel hiánya folytán megvált a földjétől.
1922: a falu hivatalos neve Şimoneşti, majd 1938-tól Satu-Nou.
1940-44: a második világháború alatt súlyos veszteségek érték a falut. A katonaköteles férfiakat bevonultatták, a háborús viszonyok közepette az állatokat és a betakarított terményt elvitték.
1944: a német csapatok visszavonulásakor, majd az őket követő román katonák még jobban kifosztották a falut.
1945. január 15: a szovjet katonák a román csendőrség segítségével összeszedték a német vagy vegyes családból származó férfiakat és nőket. Sok gyermek maradt árván vagy félárván. Volt, aki soha nem tért vissza a szovjet munkatáborokból. Akik pedig hazatértek, azokat itthon nehéz helyzet fogadta, hisz addigra a családjuktól mindenüket elvettek, a házukat, földjüket, sok embernek nem volt hová hazatérnie.
1946: a földreformmal a módosabb gazdák földjét elvették, a traktort, a mezőgazdasági gépeket.
1949: államosították a boltokat, kocsmákat, műhelyeket. A korábbi bálterem, a Prügel-terem kultúrotthon lesz.
1950: az új közigazgatási beosztással a falu elveszti önállóságát, a községközpont Vadász. Az 50-es évek végén visszanyeri önállóságát.
1955: megkezdődött a kollektivizálás, idővel megalakult a gép- és traktorállomás az elkobzott traktorokból és gépekből. Létrejön a József Attila Termelőszövetkezet.
1962: kényszerítették az embereket, hogy a kollektív gazdaságnak adják az állataikat, a szerszámaikat, a szekereiket, mindent, ami kellett a gazdálkodáshoz. Sokan városra költöztek. Megalakult a mezőgazdasági termelőszövetkezet, a kolhoz. Az emberek a földeken dolgoztak, a termény nagy részét beszolgáltatták az államnak. A vezetőség igyekezett jól gazdálkodni, részesedést adtak az embereknek a termésből. A szövetkezet működtette a boltokat, a kocsmát, a műhelyeket, a pékséget. A kollektivizálás következtében lassan felszámolták a tanyavilágot. Egyre többen költöztek be a faluba.
1966: a faluban megjelenik a villanyvilágítás.
1980-as évek: a Ceaușescu-féle ördögi terv, a falurombolás Simonyifalvát is célba vette, de megmenekült.
1981: a plébániánál megindul a kolhoz-pékség. Később a Dörner-házban van a kemence.
1989: a diktatúra bukása után az emberek visszakapták a földeket, és ami az elkobzott épületekből, gépekből visszaadható volt. A falu élete gyökeresen megváltozott, növekedett a vállalkozókedv, a korábban a szövetkezet működtette boltokat, kocsmát, műhelyeket átvették magánszemélyek. Többen külföldre mentek munkát vállalni, majd végleg áttelepedtek.

A település lakosságának alakulása és összetétele.
1890 Összesen 1402, románok 28, magyarok 857, németek 487, mások 30
1900 Összesen 1944, románok 17, magyarok 1477, németek 422, mások 28
1910 Összesen 2484, románok 30, magyarok 2276, németek 162, mások 16
1930 Összesen 2358, románok 39, magyarok 1919, németek 383, mások 17
1966 Összesen 1481, románok 34, magyarok 1352, németek 92, mások 3
1977 Összesen 1166, románok 42, magyarok 1050, németek 72, mások 2
1990 után:

ÉvszámÖsszlakosságRománokMagyarokNémetekMás (roma + más)
199289821838362
200285754783155
2011834627534-*

⃰ Nem nyilatkozott 14.

Az 1882-es telepítés után években a lakosság földműveléssel, ipari növények (dohány, cukorrépa, cirok) termesztésével foglalkozott. Háziipara a szövés-fonás volt. A táj jellegének megfelelően az uradalom létalapja az állattartás lett: elsősorban szarvasmarha- és juhtenyésztés. A monarchia idejében száznál is több kisiparos élt Simonyifalván: kőművesek, ácsok, kovácsok, asztalosok, cipészek, órásmesterek, szabók, varrónők. Lakossága túlnyomórészt továbbra is földműveléssel, növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozott.
A településen 1910-ben megépült a kétemeletes gőzmalom, a cement¬öntöde és a cserépgyár. A változatos kisipar, a gyárak, a jó termőföld, az összefogás és a szorgalmas munka meghozta a gyümölcsét, és Simonyifalva a környék egyik legfejlettebb községévé vált. A simonyifalvi gazdakör 1914-ben 109 tagot számlált az Aradvármegyei Gazdasági Egyesület Évkönyve szerint.
1981-től tésztagyár is létezett a faluban. Az istállókban, amelyeket a kollektivizálás idején építettek a falu szélére, lovakat, teheneket, borjakat és disznókat neveltek, továbbá csirke-neveldét is létrehoztak.
2020-as évek: a helyi gazdaságban a fontossági sorrend: szállítás, kereskedelem csak ezt követi a mezőgazdaság. A vendéglátás is alacsony részarányt képvisel.
A polgármesteri hivatal szerint munkanélküliség a községben, a közeli Kisjenő és Nadab vállalati foglalkoztatnak sok helyi munkavállalót.

Az oktatás, kultúra és egyház helyzetének bemutatásánál leginkább Brittich Erzsébetnek a Balta János által szerkesztett, 2019-ben megjelent kötetben olvasható dolgozatára támaszkodtam.
A kezdeti időkben, mikor még nem volt sem iskola, sem tanító, a Heimann-porta udvarán kialakítottak egy kis helyiséget, ahova összegyűjtötték a gyermekeket, és ott írni-olvasni és számolni tanították őket.
1885: a templom melletti telken felépítik a Katolikus Kört és két iskolaépületet; ebben az évben kezd működni az első óvoda jellegű intézmény. A régi vályogépületek helyén 1958-ban, majd 1973-ban emeltek tágasabbakat.
1894: az iskola a katolikus egyház felügyelete alatt működött, pénzhiány miatt az intézmény hatosztályos állami iskola lett.
1885: létrejön a hatosztályos általános népiskola. Sok iskolaköteles gyermek nem járta ki a hat osztályt. A gyermekmunkaerőt korán befogták, következésképpen a III. osztálytól kezdve nagy volt a lemorzsolódás. Általában a négy elemit kijáratták.
1910-ben a 2484 lakos közül 1513 személy tudott írni-olvasni. 450 gyermek volt iskolaköteles, 329 járt iskolába. Az írástudatlanság az idősebb nemzedékre volt inkább jellemző, és 1930-ra gyakorlatilag megszűnt.
1912: a hatodik osztály elvégzése után ismétlő iskolába iratkozhattak a gyermekek, ahol a fiúk kosarat fontak, seprűt és kefét kötöttek, fát ültettek, gyümölcsfát oltottak, szőlőt telepítettek, a lányok pedig fontak, szőttek, főztek, sütöttek – felkészítették őket az életre.
1929: 60 gyermek járt iskolába.
1945: az iskola tannyelve ismét magyar.
1946: a Horn-házban megnyílt a magyar óvoda,
1947: megnyílt a tanyasi iskola.
1948: tanügyi reformmal az iskola 7 osztályos lett.
1958: a régi iskolaépületeket lebontották, újat építettek, ahol jelenleg az 5–8. osztályosok tanulnak, az elemi osztályosok számára pedig
1958: iskolaigazgató Héjja Emma (1923-2008) tanár. Emlékét az iskola előterének falán bronzplakettes gránit tábla idézi.
1960: napköziotthon alakult, a konyháján minden nap friss ebéddel, uzsonnával látták el a gyermekeket.
1969: beindult a IX. majd a X. osztály is – nem volt hosszú életű.
1973: felépült az új iskolaépület, itt az elemi osztályok kaptak helyet, és a tornaterem meg a fizika-kémia laboratórium, térképterem és archívum, és ekkor hozták át ide a kis múzeumot is a kolhozirodáról.
1983: iskolaigazgató Hévízi Ottília (1951–2002) magyartanár. Emlékét domborműves tábla idézi.
1986: elkezdődik az iskola elrománosítása. 1989 őszén már csak a magyar, matematika, fizika és testnevelés órák tannyelve volt magyar.
1990: új kezdet, általános megújulás.
2004: az iskolát Simonyi Imre költőről nevezték el. A névadó mellszobrát a tanári szoba mellett helyezték el.
2009: elkészül a sportcsarnok.

Simonyi Imre Általános Iskola – magyar tannyelvű
Cím: Főutca 1. Telefon: 0257-354514, villámposta: scoala_satunou@yahoo.com.
Igazgató: Péter Dalma
Jelenlegi helyzet: óvoda magyar 21 gyermek, elemi iskolai osztályok 34 tanuló, általános iskolai osztályok: 41 tanuló.
Ide tartozik a Vadászi Elemi Iskola is: magyar óvodás csoport 15, magyar elemi osztályba jár 17.

– A falu életében mindig is jelen volt a kultúra. Szőni, fonni, kézimunkázni jártak össze a lányok, asszonyok. Számos kulturális rendezvényt szerveztek régen is, és most is. Az új kultúrotthon, amely ma Simonyi Imre Művelődési Ház néven szerepel, 1964-ben épült a falusiak önerejéből.
– Vannak hagyományossá vált rendezvények, és vannak értékelendő kezdeményezések.
– A Regionális Simonyi Napokat 2001 óta szervezik. Ennek kapcsán 2002 alakították újra meg a Simonyi Társaságot, elnökévé dr. Hevesi József körzeti orvost, alelnökévé Haász Tibor polgármestert, titkárává pedig Szívós Lászlót választották. Az Arad megyei magyar közéletben szerzett érdemeinek elismeréseként a társaság tiszteletbeli elnöke Böszörményi Zoltán lett, aki a Simonyi-díj létrehozására 1000 dollárt adományozott a társaságnak.
– 2000-ben Nagyzerinden megalakult, a vidék magyarságának, több település összefogását célul kitűző Körös-vidéki Egyesület (nem jegyezték be) melynek fontos szerepet szántak simonyifalvi napok rendezvényein.
– A Simonyi Napokat hagyományosan augusztusban szervezik, immár több napos rendezvényként. Minden alkalommal van valami sajátos: irodalmi pályázat, huszárparádé, fotópályázat stb. A rendezvény különben falutalálkozóként indult.
– 2007-től minden évben megrendezik a Simonyi Imre Szavalóversenyt, ahol a környék magyarlakta településeiről és az anyaországból is összegyűlnek és verseket adnak elő tehetséges diákok.
– A Leveles néptánccsoport 1999-ben Szívós László vezetésével alakult fiatal házaspárokból. Kezdetben saját maguk szórakoztatására gyűltek össze, majd igény volt néptáncoktatókra és jöttek is Gyuláról, Elekről. Jelenleg is működik Haász Endre egykori táncos vezetésével. Az időnként meg-meg újuló néptánccsoport sokéves múltra tekint vissza. A kiöregedő Leveles együttest követni fogja a közben megalakított Pitypang gyermektáncegyüttes.
– Régebben volt a falunak színjátszóköre (sok színdarabot adtak elő, például: A sárga csikó, Piros bugyelláris, Liliomfi, Gyurkovics lányok, Dollár papa, Titanic keringő).
– Minden évben szerveznek a Simonyi Napok keretében egy kiállítást, ahol többek között Brittich Erzsébet alkotásait is megcsodálhatták az érdeklődők, de az apateleki művészeti tábor legjobb gyermekrajzait is bemutatták. Emlékkiállításokat is szerveznek.
Visszatérő alkalmak a közösségépítésre a farsangi, szüreti és szilveszteri bálok, valamint az óvodások és iskolások év végi műsorai. Hasonló módon kiemelendők a nyugdíjas találkozók.
Külön kell szülni a kulturális helyszínekről. A Simonyi Imre Művelődési Ház nevében hordozza küldetését. Ma is a szív és a lélek otthona.
Egyedi helyszín a Simonyiak Háza (2003) Ennek egyik szobája Simonyi Imre emlékét idézi, a másik Simonyi óbesterét. A ház azonban nem múzeum, hanem intézmény akar lenni, számos rendezvény helyszíne az elkövetkezőkben. A házon emléktábla idézi a névadókat.
A falu életében már a második világháború előtt is létezett futballcsapat. A jelenlegi csapat szép sikereket ér el a megyei bajnokságokon. 2009-től modern sportcsarnok várja a sportolni vágyókat.
Simonyifalva a kisrégió kulturális és sportéletének központja. Számos kulturális és sportrendezvényt szerveznek a faluban. Ilyenkor a vendégeknek szíves fogadtatásban van részük, s nemcsak a szorgalmas szakácsasszonyok főztjét, de a művelődési ház családias és ünnepélyes hangulatát is dicsérik.

Római katolikus egyház
A falu létrejöttekor Kisjenőből Werler Péter lelkész járt ki, ő látta el a lelkiszolgálatot. 1886-ban zsindelyfedeles harangtornyot és egy kicsi kápolnát építettek a piactér elejére – az építésre a pénzt a püspökségtől kölcsönözték. Ugyanígy az iskola és a plébánia építéséhez. 1894-ben megalakult a simonyifalvi római katolikus egyházközség. Werler Péter plébánosként 1895–1904 között szolgálta a gyülekezetet.
A neogótikus templom 1914-ben épült Amschlinger Ferenc plébános idejében, Siegel Albin osztrák építész tervezésével és vezetésével. A toronyban az aradi Hönig műhelyben öntött három harang „lakik”. Orgonáját a pécsi Angster cég építette 1913-ban. A templom oltárképe a boldogságos Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolja, kétoldalt pedig Szt. Péter és Szt. Pál apostolok szobrai láthatóak.
A templom belső felújítására 2022-ben került sor.
Római katolikus plébánia
Cím: Főutca 172 sz. Telefon: 0257-354700.
Plébános ( a kisjenői) Kapor János.
Filiák: Tőzmiske, Vadász, Bélzerénd.

Evangélikus Egyház
Az evangélikus gyülekezetnek körülbelül 160 tagja van, de – egyedülálló módon – nagyobb részük református. Az évtizedek alatt ugyanis a két protestáns felekezet egy gyülekezetté kovácsolódott. Deák Bálint Sándor evangélikus lelkész: „Eredetileg evangélikusok voltak, de a szomszéd falvak reformátusai úgymond bekérezkedtek az istentiszteleti alkalmakra, s így lettünk egy gyülekezetté, mindenki úgy mondja, a kistemplomhoz tartozók. A kommunizmus ideje alatt ritkán volt lekész, s akkor a szomszéd falvakból a református tiszteletesek látták el a gyülekezetet, illetve Apatelekről járt ki lelkész, és ő végezte a szolgálatot.”
Az 1942-ben felszentelt régi imaterem kicsi, gyengén fűtött, rossz állapotban volt. 2013 döntöttek a felújításról, az új épület elkészült, 60 fős imateremből, vendégszobákból, irodákból és parókiából áll.
Simonyifalvi Evangélikus Egyházközség
Cím: Főutca 310 sz. Telefon 0257-354687 Villámposta: danbalzajzon@yahoo.com.
Lelkipásztor: Deák Bálint Sándor.

Kisvasút emlékhely – a felszedett kisvasút egy darabja a megálló táblával együtt.
Deportáltak emlékműve, Brittich Erzsébet, Szívős László (2008)
A Simonyiak Házának udvarán az 1945-ben a Szovjetunióba elhurcolt 33 férfi és 26 nő nevével ellátott, svéd gránit emlékművet állítottak, tizenhárom tölgyfából faragott emlék-oszlopot pedig az ott elhunytak emlékére. A gránit emlékmű Szívós László helybéli kőfaragó alkotása. A tizenhárom emlékoszlopot pedig Brittich Erzsébet képzőművész faragta, jelképes életfamotívumokkal díszítve.
Kopjafa: a falu fennállásának 125. évfordulójára. Készítette Brittich Erzsébet. Helyszín: a művelődési otthon bejárata.
Simonyi Imre fejszobor, Deák Árpád (2003). A szobor a Simonyi Házban látható.
Simonyi Imre mellszobor. Kiss László György (2004). Az iskolában áll, fa emelvényen Az eredeti bronzszobor Gyulán áll a Dob utca sarkán. A gipsz öntőmintát Kiss László György szobrászművész patinázta, és az iskolának adományozta.
Simonyi Imre emlékház. Szülőházát alakították 2004-ben, ahol az egyik szobában a költő gipszből készült, patinázott fejszobra található. Ez a szobor Deák Árpád nagyváradi szobrászművész alkotása, akárcsak a Sétáló Simonyi egész alakos szobormakettje és az emlékház utcai falán levő bronzplakettek. A Simonyiak Háza egyik szobája Simonyi Imre emlékét idézi, a másik pedig Simonyi óbesterét. A középső szobában gazdag helytörténeti kiállítás a múlt hagyományos tárgyait, emlékeit mutatja be, és Molnár János régészeti kutatásainak leleteit.
Héjja Emma domborműves gránit emléktábla, Deák Árpád (2010)
Az iskola előterének a falán. Az évente megrendezésre kerülő szavalóverseny záró eseményeként avatták fel.
Hévizi Ottilia domborműves emléktábla, Deák Árpád, közreműködő Szívós László kőfaragó (2011). Az iskola egykori, fiatalon elhunyt magyartanára és igazgatója emlékére.

– A térség birtokosa, báró Simonyi József (Nagykálló, 1777. márc. 18. – Arad, 1832. aug. 23.) huszárezredes, (Simonyi óbester) legendás huszártiszt, a „legvitézebb huszár”.
– Itt született Simonyi Imre /Szmola Imre/ (1920. szept. 14. – Gyula, 1994. febr. 10.), József Attila-díjas költő, író, publicista.
– Itt született Matekovics János (1939. szept. 3. – Sepsiszentgyörgy, 2012. aug. 26.) – újságíró, szerkesztő, műfordító.
– Itt tanított Héjja Emma (1923–2008) – tanár, iskolaigazgató.
– Itt tanított Hévízi Ottília (1951–2002) magyartanár, iskolaigazgató.
– Itt született Hürkecz István (1952. ápr. 5. – ) – író, műfordító. Németországba költözött, ahol felvette a Streitferdt Stefan nevet. Később az Amerikai Egyesült Államokba költözött.
– Itt született Sajcz András (1959 – Arad, 2020. nov. 25.) – amatőr csillagász, festő és író.
– Itt született Brittich Erzsébet (1953. okt. 19. – ) képzőművész, festő, író.
– Itt született Zsóri Dániel (2000. okt. 14. – ) – Puskás Ferenc-díjas labdarugó, a nemzetközi szövetség (FIFA) milánói gáláján átvehette az év legszebb góljáért járó Puskás-díjat 2019.

Polgármesteri hivatal
Cím: Tőzmiske, Str. Principală nr. 116.telefon: 0257-354140. Villámposta: primaria_misca@yahoo.com.
Simonyifalva: Honlap http://www.simonyifalva.ro/
Polgármester: Haász Tibor (Simonyifalva, RMDSZ)
Alpolgármester: Nagy Sándor (RMDSZ)
Helyi tanács: RMDSZ 7 mandátum (Bartha Ottó, Kádár Vilmos, Mihály Andrea, Kovács Ferenc, Molnár Imre/Bélzerénd, Kristó Sándor)
Jegyző: Nagy Zsolt.

RMDSZ szervezet
Elnök: Péter Anikó.

Simonyi Társaság, bejegyezték 1996

– a Tamáshidai tó a falutól 10 km-re
– a Fekete-Körösben halászni lehet, a környék erdeiben vadászni.

Források
Kovách Géza: Új telepesek nyomában. Részlet egy falumonográfiából. Korunk, 1983/12. 986-992.
Somogyi Gyula: Arad megye magyar népe. https://adatbank.ro/html/alcim_pdf13299.pdf
Balta János (összegyűjtötte): 100 év Romániában. Örökségünk Arad megyében. I. Arad, 2018.
Balta János (összegyűjtötte): 100 év Romániában Örökségünk Arad megyében II. kötet. 2019.
Ujj János (összeállította) Arad megye neves szülöttei. Alma Mater Alapítvány, Arad, 2007.
Márki Sándor: Aradvármegye és Arad szabad királyi város története, 1892, Arad.
Márki Sándor: Arad vármegye és Arad szabad királyi város monographiája, II, Arad, 1895
Erdélyi helynévkönyv Adattári tallózásból összehozta Vistai András János https://adatbank.ro/html/cim_pdf2583.pdf
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. http://varga.adatbank.transindex.ro
http://nepszamlalas.adatbank.ro/?pg=etnikai&id=3006
Erdély, Bánság és Partium történeti és közigazgatási helységnévtára. Arcanum. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/ErdelyHelysegnevTar-erdely-bansag-es-partium-torteneti-es-kozigazgatasi-helysegnevtara-1/telepulesek-1C9/s-127A/satu-nou-12A3/

Nagyiratos

Nagyiratos

Nagyiratos (románul: Iratoșu) falu Partiumban, Arad megyében, Nagyiratos község központja. Hozzá tartozó falvak: Nagyvarjas (magyar falu), Kisvarjas (többségében magyar kis falu). Trianon előtt Arad vármegye, Magyarpécskai járáshoz tartozott. 1968-tól Arad megyéhez tartozik. Az 1926-ös közigazgatási törvény előkészítése során felmerült a javaslat, hogy a falu neve legyen Câmpia. Erről aztán lemondtak.
Nevének előfordulásai: Nagyiratos, Belsőiratos (1418), Irathws (1446), Almássy Iratos, Iratus (1453), Irathos (1484), Nagh Iratos, Forray Iratos.
Neve valószínűleg az írás szóból eredeztethető.
Neve okiratokban:
Nagyiratos, Forraynagyiratos; 1418 Belső Iratos (IstArad 136); 1446 Irathos, 1454 Irathos 1484 Nagh Iratos, 1498 Irathos (Csánki I. 697, 772); 1517, 1527, 1537, 1558 Nagh Iratos (IstArad 136); 1560 Nagyh Iratos, 1562 Nagy Iratos, 1671 Nagh Iratos, 1777 Nagyiratos (Borovszky, Csanád II. 151, 414); 1808 praedium Irátos (Nagy-), Nagyirátos (Lipszky); 1839 Nagy Iratos, népes puszta Csanád vgye szélén, 1851 Almásy-Nagy-Iratos, Forray-Nagy-Iratos, Arad vm-ben Csanád vm szélén (Fényes 1839, ≈ 1851); 1858, 1863 Forrai-Nagy-Iratos, 1873 Iratos (Forrai Nagy-), 1877 Nagy-Iratos + Iratos (Forray-, Nagy-), 1882 Iratos (Forray-Nagy-), Forrai-Nagy-Iratos, 1893 Iratos (Forray-, Nagy-) + Hatháza telep, 1900 Forraynagyiratos (Hnt. 1858, 1863, 1873, 1877, 1882, 1893); 1913 Nagyiratos + Belmajor + Hatháza + Irmamajor (Hnt. 1913); 1921 Iratoşul mare, Nagyiratos (Dicţionar 1921); 1925 Iratoş (Leg. 95/1925); 1932, 1941 Iratoşul (I.s.; Rec. 1941); 1950 Iratoşul (Leg. 5/1950); 1956 Iratoşu (IAL) ✪ 1446, 1454 Csanád vm., olykor Zaránd vm.; Arad vm.; 1785-1790 VII. Nagyváradi ker. Arad vm.; 1839 Arad vm. puszta; 1849-1850 Nagyváradi főbiztossági kerület (K.K. Ministerial-Commissariat Groswardein) 1851-1853 Nagyváradi kormánykerület (k.k. Districts-Regierung Grosswardein) 1854-1860 Nagyváradi helytartósági osztály (k.k. Statthalterei Abtheilung Grosswardein) 1849-1860 Arad m., 1858 Aradi j.; 1863 Arad vm., Aradi j.; 1873, 1877-1900 Avm., Pécskai j.; 1910-1919 Avm., Magyarpécskai j.; 1919-1932 Jud. Arad, pls. Pecica; 1941 Jud. Arad, pls. Curtici; 1950-1956 RAR r. Arad; 1956-1960 RTIM r. Arad; 1960-1968 RBT r. Arad. (Arcanum)
Iratos 1. Csa 1. (Arad-ÉNy) 1446, 1455: Irathos Ar vm (Cs 1: 772). 1454, 1498: Irathos, 1484: Nagh Iratos Csa vm (Cs 1: 697. Néha Zarándhoz és Aradhoz is számítják; s csakugyan e tájon érintkezett e három megye). 1485: Iratus, 1537: Nag Iratus, 1777: Nagyiratos (Borovszky: Csanád II. 414). 1808: Irátos (Nagy-) (73). 1851: Almásy-Nagy-Iratos, puszta, Ar vm, Csanád vm szélén. Kiterjedése 5212 hold … Haszonbérlők bírják, de van itt egy kis 30 holdnyi erdő mellett egy dohány-kertész község is megtelepitve, 480 r. kath. magyarból álló. Birja a pusztát Almásy Pál volt hevesi alispán; Forray-Nagy-Iratos, puszta, Ar vm, Csa vm szélén. Az egész róna határ igen gazdag föld … Ebből bir a rátelepitett kertész község 1500 hold szántóföldet, 464 hold legelőt; majorságilag kezeltetik 2750 hold szántóföld, és 750 hold gyep. A dohány-kertész község számlál 688 lelket, kik mindnyájan magyarok és római katholikusok. Birja a pusztát báró Forray Iván (Fé 2: 135, 136). 1913: Nagyiratos Ar vm Magyarpécskai js (Az). 1920: (V. András János: Helynévtár)

Földrajzi betájolás: A román-magyar határ, a kisvarjaspusztai (ideiglenes) határátkelő közelében, Aradtól 21 km-re fekszik. A DJ 709C jelzetű megyei út visz oda. Vasútállomása nincs, a legközelebbi állomás Kürtös.

1446: első írásos említése, mint templommal rendelkező település.
1552 után, a török uralom idején teljesen elnéptelenedett.
1717: a Mercy-féle térkép mint lakatlan pusztát jelzi (a térkép pontosságát vitatják).
1777: a Bohus család tulajdona.
1787: Szalbek György földesúr vásárolta meg az nagyiratosi pusztát.
1810–1820: létrejön a község, a Szalbek család Nógrád megyei katolikus palócokat telepített ide, mint dohánykertészeket. Az újonnan alakult kis „gányó”, azaz dohánykertész falu a szomszédos Kisiratoshoz tartozott.
1850-ben Nagyiratos a gróf Nádasdy család birtoka lett. A dohánytermesztés visszaesése miatt megnövekedtek az adóterhek.
1859: Szent Mihály éjszakáján (szeptember 29/30) az adóterhek miatt 162 család (912 személy!) megszökött a nagyiratosi birtokról, és Mezőkovácsháza pusztáján megalapították Magyarbánhegyes községet. Nagyiratos erősen megfogyatkozott lélekszámát a közeli Magyarpécskáról betelepített, szintén palóc származású, katolikus magyar telepesekkel pótolták.
1908: Forray bárótól a községet Nádasdy család vásárolta meg.
1919: a román közigazgatás községközpontnak nyilvánítja.
1924: után Kétegyházáról, Battonyáról és Magyarcsanádról románokat telepítenek Nagyiratosra, a meglévő öt mellé két új utcát hoznak létre. Ezt a nagyiratosiak „kolóniának” nevezték. A román telepesek először egy kis imaházat hoztak létre, majd 1975-ben felépült az ortodox templom.

A település lakosságának alakulása és összetétele.
1880 Összesen 1202, románok 32, magyarok 1093, németek 2, mások 75
1890 Összesen 1441, románok 59, magyarok 1364, németek 7, mások 11
1900 Összesen 1412, románok 63, magyarok 1313, németek 19, mások 17
1910 Összesen 2335, románok 19, magyarok 2272, németek 34, mások 10
1930 Összesen 2238, románok 610, magyarok 1625, németek 1, mások 2
1966 Összesen 2124, románok 726, magyarok 1375, németek 19, mások 4
1977 Összesen 2090, románok 784, magyarok 1301, németek 2, mások 3
1990 után:

ÉvszámÖsszlakosságRománokMagyarokNémetekMás (roma + más)
199220539341042368
2002188585095983
20111803894759445*

⃰ Nem nyilatkozott 98.

A dohánytermesztés korszakának elmúltával, 1860 után váltani kellett, a kendert választották. Nagyiratos ismert és elismert kendertermesztő vidék. A II. világháborúig, a dokumentumok szerint négyszáz családnak volt szerződése – nagyiratosiak mellett kisiratosiak, sofronyaiak, mácsaiak, szentlányiak is –, ők több mint ezer hektáron termesztettek. A velük szerződő vállalat magot, ha kellett pénzbeli előleget is adott.
A vállalatot 1948-ban államosították, az új vállalat neve: Június 11. Állami Iparvállalat lett. A ’60-as évek második felében az éves termelés, a nagylaki feldolgozónak is köszönhetően, nagyon felfutott. 1995-ben 300-an dolgoztak a cégnél (Carin S.A.), 1997-ben privatizálták, egy német vállalkozó vásárolta meg. 2003-tól azonban, a tulajdonosváltás eredményeként a kenderfeldolgozó csődbe jutott.
Nagyiratos mezőgazdasága a kommunista időkben is jelentős, volt rókatenyészetük, nagy virágkertészetük. Még így is a lakosság jelentős része aradi vállalatokban dolgozott.
Jelenleg a mezőgazdasági tevékenység mellett meg kell említeni az állattenyésztést (sertésfarm), illetve létezik egy egészségügyi üvegszál-üzem.

1879: megalakul az első iskola.
1912: felépül az iskola épülete, 9 tanteremmel.
1921: a világháborúk között az iskola román tannyelvű.
1945: újból magyarul tanítanak a helyi iskolában.
2015: az iskolát felújították.

Általános Iskola Nagyiratos. Óvoda is tartozik hozzá.
Cím: Iratos, Főutca 547 sz. Telefon: 0257-454005. Villámposta: scoala_iratosu@yahoo.co.uk
Igazgató: Horváth Erzsébet.
Nagyvarjasi óvoda: 10 gyermek, magyar csoport.
Nagyiratosi óvoda: 43 gyermek, 12 a magyar csoportban. Elemi osztályok: román 64, magyar 4. Általános iskolai magyar osztály nincs.

A művelődési ház rendezett körülményeket biztosit a helyi kulturális és közösségi rendezvények megtartására. Felszerelték modern fűtő-hűtő berendezéssel, van szabadtéri színpad, az udvart körbekerítették. Van játszótér is a gyermekeknek.
Nagyiratoson vannak hagyományosnak mondható rendezvények: a falunapokat, illetve Magyar Napok. És vannak egyedi rendezvények, előadások. Ilyen a horgásznap is.
Helyi kultúrcsoportok: a Forray Népdalkör, a Rozmaring Néptánccsoport (pillanatnyilag nem működik), asszonykórus, a Cyklon zenekar.
Továbbá fontosak a bálok: farsang, szüreti, az idősek bálja, vagy az elszármazott iratosiak találkozója.

A nagyiratosi római katolikus közösség egyházilag a kisiratosi plébániának volt fiókegyháza volt 1919-ig, utána önálló egyházközséggé vált.
1975: a nagyiratosiak, Bonnaz Sándor csanádi püspök anyagi támogatásával kis templomot építettek Szent Julianna vértanú tiszteletére.
1936-1937-ben egy jóval nagyobb templom épült a Szent Őrangyalok tiszteletére, ebben orgona is van.
Búcsúja szeptember első vasárnapján van. Nagyiratos két fogadott ünnepe: Szent Antal (június 13) és Szent Anna (július 26), melyeket jégverés és dögvész ellen fogadott meg a község népe, s mai napig megtartják. Hamvazószerda előtt hétfőn és kedden megtartják a kétnapos, ún. „negyvenórás” szentségimádást, amit Kiss Károly plébános vezetett be (így engeszteljen a falu népe a farsang-végi mulatságokon elkövetett bűnökért).
A nagyiratosi plébánia a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye, Marosi főesperesség, Aradi esperesi kerületéhez tartozik.
Római katolikus plébánia
Cím: Főutca 548. Telefon: 0257-454009. Villámposta: plebania.iratos@gmail.com.
Plébános: Bakó László.
Filiák: Kisvarjas, Nagyvarjas.

Az I. világháború áldozatainak emlékoszlopa. Felirata: „Isteni Megváltónk halálának 1900 éves évfordulója alkalmával a világháborúban elhalt hőseinknek emlékére. Emeltette a helybeli Rom. kath. Hitközség.”

– Itt született Oláh Sándor (1907. okt. 30. – Budapest, 1983. márc. 23.) szobrászművész, köztéri munkái vannak Budapesten, a legismertebb alkotása a Kézdivásárhely főterén álló Gábor Áron egészalakos szobra. (1943-ben készült a nagyváradi Hadapród Iskolának).
– Itt született Gulácsi Zoltán (1925-1986) zenetanár, zeneszerző, népdalgyűjtő.
– Itt született Csík György (1953-1996) sportlövő-edző, a szöuli olimpián egyik felfedezettje aranyérmet, Barcelonában bronzérmet szerzett. Szöulba nem engedték kiutazni, mert nevét nem volt hajlandó Cicu-ra változtatni.
– Itt töltötte gyermekkorát Nagy István (Gyorok, 1954. okt. 3. – ) – tanár, helyi politikus, helytörténész, könyvszerkesztő.
– Itt tanított Puskel Péter (Arad, 1941. ápr. 16. – ) – tanár, újságíró, közíró, helytörténész.
– Itt tanított Molnár Szabolcs (Mezőtelegd, 1943. ápr. 12. – ) – irodalomtörténész, műfordító, a bukaresti Tudományegyetem tanszékvezető (hungarológia) professzora.
– Itt tanított Király András (Arad, 1947. febr. 3. – ) – tanár, iskolaigazgató, politikus (képviselő, államtitkár)

Polgármesteri hivatal
Cím: Főutca 1. Telefon: 0257-454101. Villámposta: primaria@iratosu.ro. Honlap: www.iratosu.ro.
Polgármester: Papp Attila (RMDSZ)
Alpolgármester: Florin Baniciu (PNL)
Jegyző: Camelia Vidițchi
Helyi tanács: RMDSZ 4 mandátum (Nagy Tivadar, László Ármin, Kocsis Róbert, Both István), Nemzeti Liberális Párt (PNL) 2 mandátum, Szociáldemokrata Párt (PSD) 2 mandátum, Szociál-liberális Párt (PPU) 2 mandátum, Pro Románia Párt 1 mandátum.

RMDSZ szervezet, telefon: 0257-454114
Elnök: Nagy Tivadar

Dombegyház (Magyarország)
Kelebia (Magyarország)

AMISZ ifjúsági szervezet – nincs bejegyezve
Romániai Máltai Szeretetszolgálat fiókszervezete – nem önálló jogi személy

Források
Nagy István, Szabó István: Nagyvarjasi harangszó, Arad, 2014.
Puskel Péter és Clepe Elisabeta dolgozata
https://bibliotecaarad.ro/wp-content/uploads/2020/02/Iratosu-Dictionar-comune-Arad-vol.-II-final.pdf
Somogyi Gyula: Arad megye magyar népe. https://adatbank.ro/html/alcim_pdf13299.pdf
Balta János (összegyűjtötte): 100 év Romániában. Örökségünk Arad megyében. I. Arad, 2018.
Balta János (összegyűjtötte): 100 év Romániában Örökségünk Arad megyében II. kötet. 2019.
Ujj János (összeállította) Arad megye neves szülöttei. Alma Mater Alapítvány, Arad, 2007.
Márki Sándor: Aradvármegye és Arad szabad királyi város története, 1892, Arad.
Márki Sándor: Arad vármegye és Arad szabad királyi város monographiája, II, Arad, 1895
Erdélyi helynévkönyv Adattári tallózásból összehozta Vistai András János https://adatbank.ro/html/cim_pdf2583.pdf
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. http://varga.adatbank.transindex.ro
http://nepszamlalas.adatbank.ro/?pg=etnikai&id=2995
Erdély, Bánság és Partium történeti és közigazgatási helységnévtára. Arcanum. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/ErdelyHelysegnevTar-erdely-bansag-es-partium-torteneti-es-kozigazgatasi-helysegnevtara-1/telepulesek-1C9/i-BE4/iratosu-C56/

Kisiratos

Kisiratos

Kisiratos (románul Dorobanți, korábban Iratoșu Mic) falu Partiumban, Arad megyében. 1919 előtt Csanád vármegye Battonyai járásához tartozott. A román-magyar határvonal meghúzását követően Kisiratos kisközséggé vált, 1949-ig Pécska közigazgatási fennhatósága alá tartozott. Közigazgatásilag 1968-tól Kürtös városhoz tartozott. 2004 májusa óta önálló község. Nincs hozzá tartozó település.
A helynév eredete vitatott: egyes vélemények szerint az irtás, az írás vagy íratás szóból származhat, mások úgy gondolják, neve valószínűleg díszesen kifestett templomára utal. A román nevét (dorobanți / darabont gyalogos katonát, csendőrt jelent – de lehet határőr is) még nehezebb értelmezni.
Nevének előfordulásai: Irathws néven, majd Iratus-ként fordul elő, későbbi oklevelekben Kis-Iratos (1773), Kis-Iratos (1828). A kis előtag megkülönböztetésül szolgál az innen nem messze fekvő Nagyiratostól.

Földrajzi betájolás: Aradtól 25 km-re északnyugatra, a román-magyar országhatár mellett fekszik. Földrajzilag, történetileg és gazdaságilag (legalábbis 1920-ig) szervesen illeszkedett az Alföld nagytájba. Elérhető a DJ792 jelzetű megyei úton. Vasútállomása nincs. A kürtösi állomás a falutól 8 km-re van.

Az itt talált régészeti leletek azt bizonyítják, hogy Arad megye egyik legrégebbi lakott vidéke. Ma is látható jele az ősidőkre visszanyúló emberi jelenlétnek a Kisiratos határában emelkedő két kunhalom (Snájder és Szőlőshalom).
1418: a falu első írásos említése Irathws néven.
1447: Iratus néven említik.
1552: Aradot elfoglalták a törökök, Iratost is. Kétszer is lerombolták.
1596: a törökök teljesen felégették, lakossága elmenekült, fokozatosan elnéptelenedett. A szájhagyomány szerint a falu régi központja a jelenlegi községtől északnyugatra levő, a Falu dűlője elnevezésű helyen volt. Ennek szomszédságában, két korszerű vízgyűjtő csatorna között helyezkedik el a régi temető, ahol egy régi templom darabjaiként értékelt téglákat találtak.
1787: megjelenik a Kisiratos helységnév, ez feltételezi Nagyiratos létezését. Ekkor egy három házat számláló szórványtelepülést jelölt.
1700-as évek vége: a Szalbek család megvette a kamarától a teljes birtokot.
1818: elkezdődik újkori története: Kisiratos névvel települt újra, megkülönböztetésül a tőle 6 km-re délkeletre fekvő mai Nagyiratostól. A mai kisiratosi lakosok ősei dohánykertészek voltak, elsősorban Szeged környékéről, de Nógrád megyéből is. A lakosság ma is őrzi a „szögedies” nyelvjárást.
1850: egy összeírás szerint a falu ló, szarvasmarha és juhtenyésztésről volt híres.
19. század vége, a 20. század eleje: erős gazdasági fejlődés tapasztalható. Sok a kisparaszti tulajdon, egy nagyobb tulajdonost jegyeznek: Jakabffi Béla.
1918 előtt: mivel a Csanád vármegyéhez tartozó Kisiratos nagyközség, itt jegyzői iroda, posta, telefon, házasságkötő hivatal, hitelszövetkezet kirendeltség és községi malom is működött. 1969 és 1989 között a Kürtös közigazgatási fennhatósága alá tartozó Kisiratos elvesztette közigazgatási intézményeit.
1980-as évek vége: üzembe helyezik a termálvizes strandot három medencével.
1995: elkezdik a Máltai-ház építését, két év múlva kezdte meg tevékenységét a szociális étkezde.1998 óta főleg mozgássérült időseket fogadnak be a 40 férőhelyes otthonba, teljes a gondozói és egészségügyi személyzet. Népkonyhát is működtetnek, ahonnan naponta 120-150 adag étel kerül rászoruló falubeliek asztalára.
2003: megalakul a tájház, mai nevén Almási Béla Tájház és Múzeumi Gyűjtemény. (A gyűjtemény megalakulása korábbra nyúlik vissza: Kása Antal felcser, Almási Béla nagybátyja volt az első gyűjtő, neki volt gyűjteménye a faluban.)
2004: önálló községgé válik.
2005: létrejön a Szent Ferenc Alapítványhoz tartozó Pio Atya Gyermekvédelmi Központ, 15 gyereknek nyújt otthont, főleg Arad megyei, nehézsorsú családok gyermekeiről gondoskodnak.
2018-ben megünneplik a falu újra alapításának bicentenáriumát. Megjelenik Sarusi Mihály tekintélyes írói (1467 oldalas) falurajza: Lönni vagy nem lönni, IJK, Arad).

A település lakosságának alakulása és összetétele.
1880 Összesen 1870, románok 34, magyarok 1676, németek 32, mások 137
1890 Összesen 2174, románok 14, magyarok 2152, németek 4, mások 4
1900 Összesen 2373, románok 18, magyarok 2340, németek 6, mások 9
1910 Összesen 2210, románok 39, magyarok 2151, németek 14, mások 6
1930 Összesen 2452, románok 68, magyarok 2362, németek 19, mások 3
1966 Összesen 2456, románok 33, magyarok 2418, németek 2, mások 3
1977 Összesen 2341, románok 25, magyarok 2239, németek 1, mások 76
1990 után:

ÉvszámÖsszlakosságRománokMagyarokNémetekMás (roma + más)
1992184158178111
2002167983156822
201116351411429433*

⃰ Nem nyilatkozott 27.

– Mindig a földművelés jelentette a fő foglalatosságot a kisiratosiak számára. Közel két és félezer hektáron gazdálkodnak, aminek nagyrésze szántóföld, a többi legelő.
– 1989 utáni új helyzetben a volt mezőgazdasági termelőszövetkezet átalakult az Agrodor társulássá, amely egy termálvízzel futott melegházzal rendelkezett. A termálstrand tulajdonosa.
– Kisiratos messze földön híres a gyümölcsfa-termesztésről is. Sok a kistermelő, a lakosság 30%-a ebből él. 2004-ben a faluban megtartott gazdatanfolyamot követően gazdaköri összejövetelre került sor, képzés és tanácskozás együtt.
– Vannak kisipari vállalkozások: kenyérgyár, bútorkészítés, meg építkezés és vendéglátás.
– Mivel közel van Kürtös, az ottani szabad ipari övezet a kisiratosi gazdasági helyzetre is kihat.
– 2013-ban megyeszerte több településen is tiltakoztak, miközben a Panfora cég a megyei és települési vezetőket kívánta maga mellé állítani, különböző fórumokon pedig a lakosokat próbálta meggyőzni. Az aggodalmak oka: elterjedt a hír, hogy a Panfora palagáz után kutat, és ha talál, a kitermeléséhez használt technológia – a kőzetrétegek hidraulikus repesztése – a termőföldek tönkretételéhez, a talajvíz szennyeződéséhez, hosszú távon pedig elsivatagosodáshoz vezet. A cég cáfolta, hogy palagázt keresne.

Az alábbi összeállításban az adatok javarészt Kovách Géza monográfiájából valók.
1841: megnyílt az első négyosztályos elemi iskola a plébánia mellett.
1857: a kisiratosi tanköteles gyermekek száma 313, rendszeresen jár iskolába 226. A további években is – a megye többi iskolájával összehasonlítva – jó(bb) az iskolát látogató gyermekek aránya.
1867: a kiegyezés után, az Eötvös-féle iskolareform nyomán itt is bevezetik a hatosztályos elemi iskolát.
1892: a római katolikus iskolát átalakítják községi iskolává.
1903: megkezdik az új iskolaépület építését. Mivel az iskolai költségek túl nagyon, az iskolát átveszi az állam.
1921: előbb hat, 1926-tól hétosztályos és román tannyelvű az iskola. A világháborúk között a tanulók létszáma 60-70 között mozog, de a (román nyelvű) záróvizsgát alig 20-an teszik le.
1945: újból magyar nyelvű az iskola, a tanulók létszáma 355.
1948: tanügyi reform. Az V-VII. osztályok második ciklust jelentenek, szakképzett tanároknak kell(ene) tanítani – nagy a tanerőhiány. Az elsőbe beiratkozó 50-70 gyermekből 20 fejezi be sikeresen az iskolát,
1964/65: e tanévtől az iskola nyolcosztályos, a tanulók létszáma 300-380 között mozog a következő években, gyakorlatilag nincs lemorzsolódás. Sokan tovább tanulnak Aradon.
1970-es évek: elkezdődik a nagyfokú elvándorlás, az iparban kezdenek dolgozni a helyiek. Ezért is csökken a születések száma, 2000-ben már csak 18 elsős iratkozik az iskolába.
1997: az iskolába 150 tanuló jár.

A község szociális érzékenységét jelzi, hogy gyermekotthon is működik a településen: a dévai Szent Ferenc Alapítvány kötelékébe tartozó Pio Atya Gyermekvédelmi Központ. Címe: Főutca 430. Villámposta: melindanevelo@gmail.com.
Az oktatást sok szempontból segíti a helyi cserkészmozgalom.

Páter Godó Mihály Általános Iskola – az előkészítő osztálytól nyolcadikig folyik a tanítás, az iskolához tartozik az óvoda. Az iskola magyar tannyelvű.
Cím: Főutca 411. Telefon 0257-535043. Villámposta: iskiratos@inext.ro
Igazgató: Almási Zsuzsa.
2022-ben az óvodába 40 gyermek jár, elemi iskolai osztályokba 51, általános iskolai osztályokba 44.

Kisiratost, úgy is emlegetik Arad megyében, mint ahol a legnagyobb az egy főre eső kulturális-hagyományőrző rendezvények, szervezetek, kezdeményezések száma. Dalárdája (most már vegyes kórusa), néptáncegyüttese (Gyöngyvirág), citerazenekara és hímzőköre van a mintegy 1700 lakosú, majdnem színmagyar településnek, Tájháza és Máltai-otthona megyeszerte híres, a fogathajtó-versenyére országhatáron túlról is érkeznek résztvevők, és itt rendezik meg minden augusztusban a Kárpát-medence legnagyobb magyar népzenei táborát.
Népzenei tábor 2011 óta. A Kárpát-medence egyik legnagyobb népzenei tábora minden korosztályhoz szólt, kezdőkhöz és haladókhoz egyaránt, s neves oktatók foglalkoztak a népzene iránt érdeklődőkkel. A napi két próba mellett számos szabadidős tevékenységen is részt vehettek az anyaországból és az Arad, Temes és Bihar megyéből érkezők, akik utolsó este a kisiratosi kultúrházban gála keretében mutatták be a tanultakat.
Almási Bélának köszönheti a település a kultúrtörténeti jelentőségű létesítményét, a Tájházat is. A tájház udvarán található Almási Béla síremléke és mellszobra. Az Ő nevéhez kötődik a Máltai-ház, melynek alapkövét 1995-ben rakták le és azóta működik.
Tájház. A telket és a parasztházat dr. Almási Béla vásárolta 2002-ben. Első célja a Kása-gyűjtemény megmentése volt. A gyűjteményt haláláig gondozta, bővítette. A gyűjteménybe az épített és természeti örökség mellett beválogathatók az ipari-műszaki megoldások, egészséghez, életmódhoz, sportoláshoz kapcsolódó értékek, a hagyományőrzés, a jellegzetes ételek-italok stb. Hangsúlyozottan fontos, hogy a település lakói szabadon dönthessenek arról, mit vesznek be az értéktárba, ezért minden lakos tehet javaslatot írásban vagy szóban. Az eredmény összefoglalásaként megjelentették a Kisiratos kincsei című kiadványt, illetve öt különböző tematikájú képeslap is készül. A tájház tulajdonosa Almási Loránd. Elérhetősége: 0040-742-055043.
Godó Mihály Emlékszoba. Emlékszobát rendeztek be a falu jeles szülöttének, Godó Mihály néhai jezsuita szerzetesnek a kis kultúrház egyik termében. (2018)
Felsorolás szerűen szerveznek itt országos médiatábort, képzőművészeti tábort, kézműves tábort, nóta estet, falunapokat, megyei ifjúsági találkozót, bálokat többet, saját zenekarral (farsang, szüret), maszkabálat.
A környéken is híres gasztronómiai különlegesség a kisiratosi savanyú, ahogy itt mondják a „savanyaleves”. Lakodalmakban, bálokban, falunapokon ezt tálalják fel, ünnepnapokon ez a családi ebéd.
A faluban van „kiskultúr” és „nagykultúr”. A „kiskultúr” nem kultúrháznak épült, a jegyző lakása volt. Az első világháború után megszűnt ez a funkciója, és kiskultúrrá vált. A „nagykultúr” a kommunizmusban, a hatvanas évek elején épült. Itt főleg lakodalmakat, iskolai rendezvényeket, a falu által szervezett rendezvényeket, előadásokat tartanak.

Művelődési Ház, épült 1956-1967 között, rendezvények helyszíne.

A közel 1700 lakos 90% magyar nemzetiségű, kevés kivételtől eltekintve római katolikus felekezetű. Az életüket meghatározza a templomhoz kötődés. Hitet, lelkiséget, értékrendet, személyes kapcsolatokat, közösséget kapnak általa. Kisiratos életében mindig fontos szerepet töltött be az egyház. Maga a település megalapítása összefonódik a vallással, 1818-ban ide érkező telepesek első dolga az volt, hogy a leendő település központjába keresztet állíttassanak.
Az egyházközséget 1836-ben: alapították. Első templomukat, a Kiskápolnát 1836-ban Lonovics József püspök szentelte fel. A neoromán és neobarokk elemeket tartalmazó jelenlegi templom alapkő letétele 1880. márc. 29-én volt, a toronykeresztet 1880. nov. 1-én tették fel, 1881 szeptember 14-szentelték fel a Szent Kereszt felmagasztolásának ünnepén.
A plébánia épületét 2022-ben felújították.
Kisiratosi Plébániatemplom, titulusa: Szent Kereszt Felmagasztalása
Cím: Kisiratos, Főutca 432. sz.
Plébános Szabó Gyula.

A magyar értéktárban Kisiratosról a következő tételek szerepelnek: kisiratosi kunhalmok, Páter Godó Mihály öröksége, a világosi fegyverletétel emlékműve, a kisiratosi savanyaleveles.
– A világosi fegyverletétel, vagyis az 1848–49-es szabadságharcnak szentelt emlékmű öt kopjafából álló, bonyolult szimbolikájú, jellegzetes együttes. Készítette Füredi Gábor békéscsabai fafaragó.
– Tájház: Almási Béla által 2002-ben megvásárolt régi parasztház, ezt helyi értékeket őrző tájházzá alakították ki.
– Godó Mihály emléktábla a volt szerzetes szülőházán (2002)
– Godó Mihály mellszobor, készítette Kocsis Rudolf (2009)
– Almási Béla síremléke, alkotó Tasi József (2010).
– Almási Béla mellszobor, Mihai Pacurar, Tasi József (2010).

Itt született Godó Mihály (1913. szept. 15. – Újszentanna, 1996. szept. 22.) jezsuita szerzetes. Futárszolgálatot teljesített Mindszenty József bíboros és Márton Áron püspök között. 18 évet töltött börtönökben.
Itt volt plébános 1912-től és itt hunyt el Hodács Ágoston (Szeged, 1879. aug. 5. – Kisiratos 1951. jún. 16.) katolikus pap, műfordító.
Itt született Almási Albert (1930. aug. 1. – ) színész.
Itt született és élt Almási Béla (1947.szept. 2. –2009. máj. 15.) orvos (Béla doktor úr), Máltai-ház építtető, tájház-alapító.
Itt született Almási László (1950–2012) népzenész, kántor.
Itt tanított Kovács Ferenc (Temesvár, 1907. szept. 15. – Arad, 1959. aug. 10.) újságíró, író, tanár, néprajkutató és -gyűjtő (Iratosi kertek alatt, 1958).

Polgármesteri Hivatal
Cím: Főutca 410. Telefon 0257-535262 villámposta primaria.dorobanti@gmail.com Honlap: https://comuna-dorobanti.ro
Polgármester: Korondi Józsa Erika (RMDSZ) 0762 213 512 korondie@freemail.hu
Alpolgármester: Andó László (RMDSZ)
Jegyző: Hanelore Ardeleanu.
Helyi tanács: RMDSZ 8 mandátum (Andó Antal, Curtuti (Kurtucz) Gergő, Halai Attila, Almási Krisztina, Kiss Lajos, Miklós Tibor, Almási Gábor, Hegedűs Krisztián), Szociáldemokrata Párt 2 mandátum, Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 1 mandátum.

RMDSZ szervezet.
Elnök: Andó László.

Dombegyháza (Magyarország)
Pusztaszabolcs (Magyarország)
Lőkösháza (Magyarország)
Balony/Baloň (Szlovákia)
Úri (Magyarország)

Irkater/IRKATER Egyesület, vezető Andó László
Máltai Szeretetszolgálat (A Máltai Segélyszolgálat Kisiratosi Szervezete), vezető László Lajos
PRO-KI-DOR Egyesület, vezető Almási Vince
Pro Schola Kisiratos, 2019, vezetője: Németh Emese
Kisiratosi Gazdák Egyesülete, inaktív.

Kisiratos, Rózsa Panzió: 0040785206407
Miska étterem (2019 májusában nyílt meg, Misik Endre tulajdonos és főszakács. A hely szellemében főznek, tájház jellegű az épület és a berendezés.): 0040357402677.

Források
Sarusi Mihály: Szalbek-Iratos IJK, Arad, 2005.
Kovách Géza: Kisiratos. Történelmi áttekintés. Arad, 2004
Vajda Noémi: Öregapám mesélte. Kisiratos, 2014.
Kovács Ferenc: Iratosi kertek alatt. Bukarest, 1958.
Godó Mihály: Testamentum. Gloria, Kolozsvár, 2002. (önéletírás)
Somogyi Gyula: Arad megye magyar népe. https://adatbank.ro/html/alcim_pdf13299.pdf
Balta János (összegyűjtötte): 100 év Romániában. Örökségünk Arad megyében. I. Arad, 2018.
Balta János (összegyűjtötte): 100 év Romániában Örökségünk Arad megyében II. kötet. 2019.
Ujj János (összeállította) Arad megye neves szülöttei. Alma Mater Alapítvány, Arad, 2007.
Márki Sándor: Aradvármegye és Arad szabad királyi város története, 1892, Arad.
Márki Sándor: Arad vármegye és Arad szabad királyi város monographiája, II, Arad, 1895
Erdélyi helynévkönyv Adattári tallózásból összehozta Vistai András János https://adatbank.ro/html/cim_pdf2583.pdf
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. http://varga.adatbank.transindex.ro
http://nepszamlalas.adatbank.ro/?pg=etnikai&id=2803
Erdély, Bánság és Partium történeti és közigazgatási helységnévtára. Arcanum. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/ErdelyHelysegnevTar-erdely-bansag-es-partium-torteneti-es-kozigazgatasi-helysegnevtara-1/telepulesek-1C9/d-875/dorobanti-927/

Majláthfalva

Majláthfalva

Majláthfalva (románul Mailat) falu Romániában, a Bánságban, Arad megyében. Vinga községhez tartozik. Vingához tartozik még Monostor. A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegyéhez tartozott, az impériumváltást követően is Temes megyéhez, illetve Bánság tartományhoz tartozott, 1960-tól Arad rajon, 1968 után Arad megye része.
A község a nevét gróf Majláth György országbíró (1786–1861) emlékezetére kapta.
Névváltozatok: Majlatfalva, Majlathfalva, Majlát, Majlátfalva, Majláthfalva.

Földrajzi betájolás: Arad megyei falu a Maros folyótól délre a korábbi Vingai járásban/rajonban. Vinga és Fönlak (Felnac) között nyugatra a Harangod patak bal partján. A faluba (zsákfalu) helyi közút vezet, az országút (DN69) a közeli Vingán halad át Vasúti állomása Vinga.

A mai Majláthfalvától északra, a Harangod vize balpartján a középkorban Túregyháza nevű birtok feküdt, 1455-ben a Bothos-családé, majd Kiss Balázsé volt, 1478-ban már puszta és ekkor a Jaksicsok kapták.
1706: a Temesközből, a Maros bal oldaláról a török harc nélkül kivonult. Temesváron szekereket is kaptak a törökök a császáriaktól, hogy Belgrádig menjenek.
Temesköz a császári hadsereg parancsnoksága alatt maradt még 60 évig, következett a németek betelepítése, általában az őshonos lakosság falvaiba. Az őshonos magyar lakosság a Temesközben nem maradhattak, a temesközi magyar földbirtokosok földjeit elvették, egy részét a telepeseknek adták.
1723-25 évi gróf Mercy-féle térképen lakatlan pusztaként van jelezve Durikais alakban.
1761 évi térképen Durikias alakban szintén puszta.
1778-ban a Temesközt (Bánság) visszasorolták a magyarországi közigazgatásba. Temesköz katonai parancsnoka, Mercy gróf által végrehajtott 1723–25-es lakás és lakossági összeírás a temesközi őshonos lakosság száma nem egyezik a ma már hozzáférhető katonai térképek nyújtotta képpel, a térképen feltüntetett házak számával. Majláthfalva mellett Vinga, Monostor, Túregyháza falvak lakatlan helyként van beírva. A térképeken láthatók a községek régi házai, a térkép több házat mutat, mint az összeírás. Magyarok le- illetve visszatelepedése csak ezután válik lehetővé.
1819-ben a kincstár, gróf Majláth országbíró közbenjárására, Csanád vármegyei magyar dohánykertészeket telepített Túregyháza-pusztára. Az újonnan alapított falut német falvak határolták.
1838: a telepnek már 666 lakosa volt, új neve Majláthfalva.
1849 február: a szomszédos Kétfél község szerbjei a község magyarságát Pécskára űzték, a helységet kifosztották (helyi emlékezet szerint ez volt a „szaladás”). Ellenforradalmárok kényszerítették a magyar falvak népét Bánát elhagyására. Tavasszal térhettek vissza a kifosztott, felperzselt falvakba.
1850: a császári udvar létrehozza a Szerb Vajdaságot és Temesi Bánságot – de az irányítás Bécsből történt.
1891-ben gróf Woracziczky János vásárolt itt a kincstártól birtokot.
1900: községi rangra emelkedett.

A település lakosságának alakulása és összetétele.
1880 Összesen 1704, románok 7, magyarok 1549, németek 47, mások 101
1890 Összesen 2067, románok 5, magyarok 2036, németek 24, mások 2
1900 Összesen 2236, románok 10, magyarok 2189, németek 19, mások 18
1910 Összesen 2335, románok 19, magyarok 2272, németek 34, mások 10
1930 Összesen 2036, románok 18, magyarok 2009, németek 6, mások 3
1966 Összesen 1598, románok 9, magyarok 1586, németek 2, mások 1
1977 Összesen 1458, románok 34, magyarok 1407, németek 4, mások 13
1990 után:

ÉvszámÖsszlakosságRománokMagyarokNémetekMás (roma + más)
1992113340108238
200210846510163
20119881188298*

⃰ Nem nyilatkozott 29.

Vállalkozói rátermettséget és kitartó munkát igényelt a szerződött dohánykertészet, de egyben kitörést is a gyarapodásra. A Csanádi Egyházmegye népe a Tisza és a Maros mindkét oldalán sokáig művelte ezt a foglalkozást. Őshonosok ezen a vidéken. Majláthfalva lakossága nem államilag telepített, mint a volt szomszédos sváb falvak, akik idegenből jöttek, ingyen földet és kiürített házat kaptak. A majláthfalviak maguk bérelték a földbirtokostól a földet több évre dohány, búza kukorica termesztésre. A házak úgy épültek, hogy 1-2 szakaszos dohánypajtát is magukba foglaltak.
1851-től a dohány állami monopólium lett. A dohányfinánc, állami alkalmazott, a határban évente kimérte a területet. A kertészeket állami dohánymaggal ellátta, felügyelte a melegágyas palántanevelést, kiültetést, a gondos kapálást, a levelek érettségét szedésre. A finánc ellenőrizte a mennyiséget, minőséget. Késő ősszel végezték a válogatást, csomózást, bálázást, majd következett a mázsálás, a dohány kifizetése. Akkor is létezett fekete kereskedelem: a környező falvakat Majláthfalva látta el jó vágott dohánnyal, ezt már „profi” kupecek intézték, éjjel. A büntetés nagy volt. Később a román állam úgy védekezett, hogy nem árusítottak cigarettapapírt, ez is csempész árú lett, Magyarországról hozták.
A falu a 19. század végén virágzott, a jó termő fekete föld gazdagodást hozott és békességet. A lakosok hitelszövetkezetet és gazdakört tartottak.
Nyomás gazdálkodást folytattak, azaz nagyobb részben művelték a területet, a többi legelő volt. A községben volt Gazdakör, Hangya szövetkezet, négy vendéglő működött. Minden szükséges mesterségben volt mesterember.
Községházát építettek, téglajárdát raktak minden utcába.
A 20. század második felében sokan áttértek a kalocsaihoz hasonló piros paprika termelésére. Majláthfalva lett az őrölt pirospaprikával Erdély ellátója, Székelyföldtől Nagybányáig ismerték, Temesváron állandó árusító hely volt. Mint háztájit termelték, elmunkálása hasonlított a dohányra, a melegágyas palántaneveléssel kezdődött, a csöves paprikát is felfűzve szárították. A magot saját maguk válogatták, létezett egy majláthfalvi fajta. Őrlésével is többen foglalkoztak, úgyszintén az értékesítésével. A majláthfalvi őrölt pirospaprika márkanév lett.
A kommunizmus éveiben Majláthfalván is létrejött a kollektív gazdaság, jó ideig képes volt eredményesen működni a kollektív gazdaság a strukturális nehézségek ellenére, s adott pillanatban a környék egyik fontos állattenyésztési központjává lett, ahol több szomszédos helység szakmai erői összpontosultak.
1990-et követően innen is sokan külföldön keresnek munkát, de vannak helyben sikeres mezőgazdasági vállalkozók.

Az oktatással kapcsolatos adatok forrása Kovách Géza falumonográfiája.
1822: a majláthfalvi négyosztályos osztatlan elemi iskola már működött, egy kántortanító vezetésével. A látogatottsága siralmas, 1837-ben 126 tanköteles gyermek közül 72 járt a tanórákra. Az 184849-es forradalom és szabadságharc után valamicskét javult a helyzet.
1856-ban végre elfogadható új iskola épült fel.
1877-ben a korábbi négyosztályos iskola hatosztályossá bővült, mely 1886-tól kezdve a korábbi római katolikus felekezeti iskolából „államilag segélyezett községi iskola” lett,
1880-as években elkészült az új iskolaépület, kollégiummal.
Az 1921/22-es tanévben végzett az utolsó magyar tannyelvű osztály, ezután az iskola tanítási nyelve román, és hétosztályos iskola. 1930-ből való adat: van magyar tagozat az iskolában.
Majláthfalván az óvodai oktatást a román hatóságok szervezték meg 1934-ben, román nyelven. Az óvoda nyelve a háborút követően lett magyar.
1945 után az iskola is magyar tannyelvűvé változott.
A második világháború utáni években egy majláthfalvi parasztcsalád nem ösztönözte továbbtanulásra a gyermeket. Megváltozott a helyzet az 1960-as évektől, miután minden fokon ingyenes lett az oktatás, s nagyobb távlatok nyíltak mind az ipari, mind az értelmiségi pályák felé. Egyre több majláthfalvi gyermek folytatta tovább a tanulmányait a temesvári vagy az aradi líceumokban, mások különböző ipariskolákban. Ugyancsak egyre több majláthfalvi diák ment egyetemre, főiskolára, posztliceális továbbképzésre.

Testvériskolájuk a tiszafüredi általános iskola, 2003-tól
Majláthfalvi Általános Iskola. Magyar tannyelvű.
Cím: Főutca 608 sz. Telefon 0257-534704. Villámposta: scoala_mailat@yahoo.com.
Igazgató: Bányai Mónika.
2022-es helyzet: a magyar óvodába 19-en járnak, az elemi osztályokba 31-en, az általános iskolai osztályokba 19-en.

A helyi lakosság megtartotta ide települt őseik ő-ző nyelvjárását – az őshonos lakosság a Maros mindkét oldalán, így beszéltek.
Az 1950-es évek elején új intézmény alakul meg, a kultúrotthon,
Az 1970-es évek elején, a politikai enyhülés éveiben, a bukaresti kulturális vezetők olyan határozatot hoztak, hogy a kisebbségek lakta megyékben minden évben szervezzenek egy kulturális napot. A bukaresti tanácskozáson Arad megyét az ismert történész, dr. Kovách Géza képviselte. Az ő kezdeményezésére évente augusztus derekán szervezték meg az ünnepséget, ahol a megye magyarlakta településeinek a műkedvelő csoportjai is felléptek. Ezzel megszületett a Majláti vasárnap ünnepségsorozat. A szervező majláthfalviak a hangsúlyt a néptáncra helyezték. A helybeli fiatalok nagy lelkesedéssel táncoltak, noha nem volt saját népviseletük, azt rendszeresen Zsombolyáról kölcsönözték. Az 1980-as évek elején azonban sikerült egy rend stilizált népviseleti ruhát varratni. Másik nehézség a helybeli zenekarnak a hiánya volt, ezért a táncokat évekig füttyszóra, vagy énekszóra próbálták, gyakorolták. Ha valahol fesztiválon kellett fellépniük, nagy nehezen találtak egy harmonikást vagy a pécskai cigányzenekar segítette ki őket. (Andrási György ny. iskolaigazgató visszaemlékezései, Nyugati Jelen, 2021)
A néptánc ma is jelen van a faluban, két néptánccsoportjuk van: 2009-ben a Csipkebokor 12 kisiskolásból jött létre, a Százszorszépben 24 fiatal táncol.
A 2000-es évektől az egykori Majláti vasárnap átalakul, Majláthfalvi Napok néven kétnapos rendezvényként szervezik meg a Majláthfalvi Gazdák, a Majláthfalvi RMDSZ, a Pro Majlát Egyesület és a Viitorul mezőgazdasági társulás.
Szerveznek immár hagyományosan borkóstolót, a Majláthfalvi Napokon is, van veterán autóbemutató.
2012-ben létrehozták a Majláthfalvi Nyugdíjasok Klubját.

A majláthfalvi római katolikus plébániát 1851-ban alapították, a templom 1878-1879-ben épült, Nagyboldogasszony (Mária mennybevétele) titulussal rendelkezik.
Római katolikus plébániatemplom
Cím: Főutca 48 sz. Telefon: 0257/534-808. Villámposta: mikloscsaba68@yahoo.com
Plébános: Miklós Csaba

Majláthfalvi Pünkösdi Gyülekezet
Cím: Iskola utca 2. Villámposta: pgy.mailat@gmail.com.
Lelkész: Csatlós Róbert.

– Első világháborús emlékmű a falu központjában.
– Emlékmű a falu alapításának emlékére, alkotó Dan Chişovan szobrász (2019)

Itt született és élt Andrási György (1937. ápr. 22. – 2022. okt. 31.) – iskolaigazgató, a falu kulturális mindenese fél évszázadon át.
Itt született Jankó András (1953. okt. 27. – ) – jogász, helytörténész, közíró.
Itt született Herczeg András (1960. febr. 10. – ) – mérnök, vállalkozó, mecénás.

A községi közigazgatás intézményei Vingán működnek. Helyi képviselők a vingai illetve a megyei közigazgatásban komoly szerepet játszanak.
Andresz József – több rendben helyi képviselő (tanácsos) és alpolgármester is.
Sipos György több rendben volt megyei tanácsos, szintén majláthfalvi.
Helyi tanács: 2020-tól helyi tanácsosok Bányai Mónika, Molnár Kálmán András.

RMDSZ-szervezet
Elnök Andresz József.

Pro Majláth Egyesület (2005) – elnök Kaslik András
Százszorszép és Csipkebokor Egyesület (2012)
Majláthfalvi Tűzoltó Egyesület – nincs bejegyezve.

Halastó – Ma a környékbeliek és az aradi és temesvári pecázók kedvelt helye. A hatvanas években a kollektív gazdaság (tsz.) Szilágyi mérnök szorgalmazására a falu mellett a Harangod patakra gátat épített, több hektárnyi halastó keletkezett.
A szomszédos Monostoron arborétum, pusztulóban. (Woracziczky-kúria)

Források
Kovách Géza: Majláthfalva – egy 185 éves telepes község története. IJK, Arad. 2004.
Albert Ferenc: Majláthfalva elindul Régi(j)óvilág, 2016/dec.
Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai.
Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai TEMES VÁRMEGYE TEMES VÁRMEGYE KÖZSÉGEI. Irta Reiszig Ede dr., a központi szerkesztőbizottság tagja, kiegészítette: Vende Aladár szerkesztő
Somogyi Gyula: Arad megye magyar népe. https://adatbank.ro/html/alcim_pdf13299.pdf
Balta János (összegyűjtötte): 100 év Romániában. Örökségünk Arad megyében. I. Arad, 2018.
Balta János (összegyűjtötte): 100 év Romániában Örökségünk Arad megyében II. kötet. 2019.
Ujj János (összeállította) Arad megye neves szülöttei. Alma Mater Alapítvány, Arad, 2007.
Márki Sándor: Aradvármegye és Arad szabad királyi város története, 1892, Arad.
Márki Sándor: Arad vármegye és Arad szabad királyi város monographiája, II, Arad, 1895
Erdélyi helynévkönyv Adattári tallózásból összehozta Vistai András János https://adatbank.ro/html/cim_pdf2583.pdf
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. http://varga.adatbank.transindex.ro
http://nepszamlalas.adatbank.ro/?pg=etnikai&id=3151
Erdély, Bánság és Partium történeti és közigazgatási helységnévtára. Arcanum. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/ErdelyHelysegnevTar-erdely-bansag-es-partium-torteneti-es-kozigazgatasi-helysegnevtara-1/telepulesek-1C9/m-DB0/mailat-DBD/

Pécska

Pécska

Pécska (románul Pecica, németül Petschka) kisváros Partiumban, Arad megyében, a román-magyar határ mellett. A mai Pécska az egykori Ópécska/Románpécska és Magyarpécska települések egyesülése nyomán jött létre, amelyek 1960-tól képeznek egy közigazgatási egységet. A világháborúk között járási (plasa) székhely.
Hozzá tartozó falvak: Tornya (jelentős magyar lakosság), Szederhát, Óbodrog.
Közigazgatási hovatartozása: 1849-1860 Arad megye, 1858 Aradi járás; 1863 Arad varmegye, Aradi j.; 1873, 1877-1900 Avm., Pécskai j.; 1910-1919 Avm., Magyarpécskai j.; 1919-1925 J(udetul) Arad, pl(asa) Pecica; 1925-1938 Jud. Arad, pl. Pecica; 1938-1940 Ţinutul (körzet) Timiş, Jud. Arad, pl. Pecica; 1941-1950 Jud. Arad, pl. Pecica; 1950-1956 RAR r. Arad; 1956-1960 RTIM r(ajon) Pecica; 1960-1968 RBT (Bánság tartomány), Arad rajon.
Neve valószínűleg kun vagy szláv eredetű.
A név előfordulásai:
Ópécska, Oláhpécska, Románpécska, Rácpécska; Alt-Petschka (g); Печка-Pečka (srp); 1335 Pet. [sac.] de Petk, 1421 Pechk cum vado seu portu (Györffy I. 866-867); 1421 Pechk (Csánki I. 777); 1555, 1558, 1560, 1561, 1564, 1597 Peczky, 1654 Petska, 1657 Péczka, 1665 Pecskes alias Pecske, 1700 Becskes alias Becske (IstArad 188); 1701-1751 szerb határőrségi kapitányság székhelye (Gyalay 690); 1720 Pécska (Pragmatica Sanctio); 1722 Peczka, Becska, 1723 Petschka, 1746 Pécska (IstArad 188-189); 1808 opp. Pécska (Racz-, Oláh-), Raczpécska, Oláhpécska (Lipszky); 1839 Rácz- és Magyar-Pécska, két egymás mellett fekvő mv., 1851 Rácz-Pécska mv., nem Rácz hanem Oláh-Pécskának iratik inkább. (Arcanum)
Pécska korábbi nevei: 1335 Pet, de Petk, 1421 Pechk; 1555, 1558, 1560, 1561, 1564, 1597 Peczky, 1654 Petska, 1657 Péczka, 1665 Pecskes alias Pecske, 1700 Becskes alias Becske, 1720 Pécska; 1722 Peczka, Becska, 1723 Petschka, 1746 Pécska; 1808 Raczpécska, Oláhpécska; 1839 Rácz- és Magyar-Pécska, 1851 Rácz-Pécska mv., Oláh-Pécska; 1858 Pécska, 1863 Oláh-Pécska, Ó-Pécska, 1891 Ó-Pécska, 1909 Pecica-română, Románpécska; 1913 Ópécska; 1921 Pecica română, Ópécska; 1925 Pecica; 1956 Pecica. (Szabó M. Attila Helynévtára)
1564: Pechke, 1657: Pétska/Pécska. (Nagyhalmágyi)
Erdély romániai közigazgatási bekebelezési törvénye (1925) Magyarpécska nevét Rovine-ra változtatta.

Földrajzi betájolás: Aradtól 19 km-re nyugatra, a Maros jobb partján Nagylaktól 25 km-re keletre fekszik, áthalad rajta az E64/DN7 jelzetű műút. Elhalad mellette az A1-es autópálya. Van vasútállomása. Az aradi nemzetközi repülőtér 25 km-re van.

Területe már a bronzkorban lakott volt, határában van a Nagysánc, ahol 1882-ben bronzkori telepet tártak fel, majd a későbbi ásatásokkor kelta és dák erődítményekre is bukkantak.
11. század: A falu feltárt temetője alapján már magyarok lakták.
1204: Ajtonymonostor első említése, Pécska határában találhatók 11. századi romjai. A monostor valószínűleg a tatárjáráskor pusztult el, és nem építették újjá. A romok nagy részét a 15. században a Maros elmosta. 1415 után már nem említik.
1332: már létezett.
1335: egyházas hely volt. Petk néven említik először, papja Péter pápai adót fizet.
1421: a csanádi püspökség kapja újadományul.
1514: vámszedőhelyként említik. A vidék Dózsa fennhatósága alatt.
1550: a török elől lakói elmenekültek.
1552: elkezdődik a török hódoltság ideje. A törökök megszüntetik a pécski plébániát. 1557-ben csak tíz lakott ház van.
1561: felégették, mert nem fizetett adót, de a hódoltságot átvészelte. Lakói ekkor nagyrészt szerbek voltak.
1526 után a törökök elpusztították.
1559: a gyulai kapitány, mint uratlan falut elfoglalja.
1597: Báthori Zsigmond fejedelem Pécskát Segnyai Miklósnak adományozza.
1675: újra alapították.
1699: felszabadul a török iga alól. Jórészt lakatlan. A Habsburg-török háborúkat lezáró Karlócai békét követően, a Temesköznek a törököktől való visszafoglalásáig, Pécska a Maros menti (rácz) határőrvidék egyik központja. A javarészt a korábban betelepült szerb közösségekből toborzott csapatok láttak el határvédelmi feladatokat bizonyos előjogok fejében. A Temesköz visszafoglalása után a határőrvidék jelentősége megszűnt. A határőrvidéken élő szerbek jelentős része később Oroszországba települt.
1736-37: kolerajárvány pusztít.
1750: az első betelepítések, magyarok és németek.
1752 és 1757 között: 74 magyar gazdát telepítenek ide előbb Gömör, Borsod és Heves vármegyékből érkezett palóc családokkal, majd kisebb betelepítések Gyorok környékéről, Nagyharsányról és Recskről.
1752: Magyarpécska pecsétet készíttet magának, felirata: Sigillum com. Petska – 1752.
1757: elhelyezik a pécskai katolikus templom alapkövét. 1758-ban felszentelik.
1766: az egykori települést és a hozzá tartozó területeket közigazgatásilag két részre, a főként palóc telepesek által lakott Magyar-Pécskára és a kevert, főként szerb és román anyanyelvű lakossággal rendelkező Rácz-Pécskára (Ó-Pécskára) osztották fel.
1790: átadják rendeltetésének a temetőt.
1803: a városon kívül Szeles Jakab pécskai lakos emlékszobrot emel a Boldogságos szent Szűz tiszteletére. Idővel, mivel a nép a szobrot öltöztette, a Ruhás Mária névvel illették.
1836: rendelet, mely szerint az anyakönyvek magyar nyelven vezetendők.
1837: felépült a községháza, ma is áll.
1848. május 20.: egyházmegyei rendelet, miszerint plébániai használatra „magyarnyelvű pecsét” használtassék.
1851: Magyar-Pécska mezőváros (1919-ig). Rácz-Pécskától csak egy utca választja el, de külön határa és tanácsa van.
1863: aszály, amilyen emberi emlékezet óta nem volt, a termést megsemmisítette.
1870: megalakult a magyarpécskai zsidó hitközség. Akkor közel 50 családból állott.
1882: megalakul Magyarpécskán a Casinó. Alapító tagjai: Kripp József, Schenk József, Povázsai Soma, Issekutz Marczel, Szomorú József és mások. Megszűnt 1947-ben.
1883: elkészül az Arad-Pécska vasútvonal.
1886: a régi kis templomot lebontják, elhelyezik az új templom alapkövét, 1887-ben felszenteli Németh József püspök.
1886: létrejön a magyarpécskai Ipartestület.
1889: létrejön a nagyobb gazdák pénzéből a Pécskai Takarék Pénztár, alapító-igazgatója Reiner Adolf, tisztviselője Zvér József és Crucean György.
1894: rendkívül nagy szárazság. Felszentelik a helybeni Tűzoltók Egyesületének Zászlaját.
1895: megalakul a Magyarpécskai Rózsafüzér Társulat, 90 taggal, Szathmáry Géza vezetésével.
1896: megalakul Magyarpécska egyik legnagyobb intézménye, a Polgári Kör, kezdetben 500 taggal. A szervezetet a pécskai Bíróság 1958/339-es számú ítéletével kisajátítás révén megfosztotta a KÖR néven közismert 820 négyzetméteren fekvő épületegyüttesétől. Ugyanerre a sorsra jutott a Pécskai Kaszinó Egyesület 16 helyiséges épületegyüttese is.
1902: az első kövezett utca, az állomás felé.
1904: utcai villanyvilágítást kap a település.
1906: létrejön Magyarpécskán a Járási Takarékpénztár, vezérigazgatója Roxin János románpécskai gyógyszerész.
1908–1913 között Amerikába való kivándorlási láz, 1330 személy vándorolt ki. Visszajöttek 375-en.
1911: ártézi kutak, egészséges vizük hatalmas jótétemény. Megalakul az Önsegélyző Egyesület.
1913: megalakul g az Országos Nyugdíjas- és Rokkant Egylet helybeni fiókja, mely 1926-ban szűnt meg.
1904: utcai villanyvilágítás a főutcán.
1914: az első világháború kitörése. A pécskai áldozatok száma a háborúban 87.
1915: mozgóképszínház alakul.
1925: Magyarpécska neve ezentúl hivatalosan Rovine. 1950-ben még szerepel iratban a név.
1929: megalakul Magyarpécskán az ortodox egyházközség.
1932: Pacha Ágoston püspök tartja az elsőáldozási ünnepséget, 900 gyermeknek osztja ki a bérmálás szentségét.
1932: átépítik az 1774-es, 1865-ben már felújított ortodox templomot.
1960: Rácpécska / Ópécska / Románpécska, illetve Magyarpécska összevonása egy településsé. Létrejön a mai Pécska. És múlt idejű lesz a Mária Terézia-féle elv: külön közigazgatási egység kell a románoknak és a magyaroknak, hogy ne legyen a településen nemzetiségi civakodás.
1980: megszűnik a szülészet.
1990: feloszlanak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, és a földosztó bizottság visszaosztja a volt tulajdonosoknak és leszármazottaiknak egykori földjeiket.
1992: Iobb Viorelt választják polgármesternek, a községi tanács 19 tagja között 7 RMDSZ-es képviselő, alpolgármesternek Nagy Istvánt választják.
1994: Heinrich József plébános bekerítteti a katolikus templomot és a mellette levő parkot.
2002: Pécska várossá nyilvánítása érdekében népszavazást rendeznek.
2004: a bukaresti parlament Pécskát várossá nyilvánítja.
2014: elkészül a Maros-híd, közvetlen kapcsolat a Temes megyei részekkel.

A település lakosságának alakulása és összetétele.
1774-ben a lakosság száma Magyar-Pécskán 1737 volt, míg Rácz-Pécskáé 288 lélek.
Az alábbi adatsor Ópécska és Magyarpécska adatait külön-külön tartalmazza. 1977-től összesített adatok vannak.
1880 Összesen 7369+7826, románok 5123+92, magyarok 1237+7028, németek 95+95, mások 914+611
1890 Összesen 7743+8336, románok 5843+103, magyarok 1305+7745, németek 134+199, mások 461+289
1900 Összesen 9000+8284, románok 6418+106, magyarok 1937+7945, németek 130+83, mások 515+150
1910 Összesen 9571+8066, románok 6503+166, magyarok 2442+7475, németek 34+57, mások 592+368
1930 Összesen 8625+6976, románok 6328+230, magyarok 1812+6286, németek 48+41, mások 437+419
1966 Összesen 8289+4621, románok 5654+435, magyarok 2356+3934, németek 22+27, mások 257+225
1977 Összesen 12102, románok 5625, magyarok 5640, németek 30, mások 807
1990 után:

ÉvszámÖsszlakosságRománokMagyarokNémetekMás (roma + más)
1992114726019456029864
20021145263363835371234
20111126662943056321071*

⃰ Nem nyilatkozott 73.

Magyarpécska az ő kitűnő földjei, jó minőségű terményeinek számára jól fizető piacot nyert az országban, már kezdettől fogva – de különösen a Trianon után, szintúgy a szerencsés földrajzi helyezettségénél fogva. Pécskán a művelés alatt álló földterület majdnem egészen a kisbirtokosság kezében volt, a középbirtokos osztály alig van képviselve. Háziiparról is kell beszélni, mert a kenyérsütés sok családnak képezte fontos jövedelmi forrását. Az aradi piacot és még más városokét jó részben pécskaiak látták el zamatos magyar kenyérrel. Méhészkedéssel is sokan foglalkoztak.
1990 után kétszer is megalakult a Románia Magyar Gazdák Egyesülete. Először Mester József lett az elnök, majd rá néhány évvel Molnár Gáspár. A szervezet nem bizonyult életképesnek
Egy 1752-es összeírás szerint Pécskán vannak csizmadiák, szabók, szűrösök, molnárok. Később megjelentek a céhek. 1816-ban a legfontosabb mesterségek: kovácsok, kerekeresek, szabók, szövőmesterek, kádárok. A céheket 1873-ban feloszlatták. A kiegyezés utáni idők gazdasági fellendülést hoznak. 1880-ban alapíttatott a “fatelep” (platz), amely vállalkozóinak kiváló érzéke folytán nagyon szép üzleti vállalkozásnak bizonyult. 1886-ban bővült ki fűrészteleppé.1886-ban ipari szövetkezetet hoznak létre. Megjelenik az első gőzmalom (Gizella malom 1901). 1912-es az első olajütő. Említendő bútoripara, csizmadia-ipara.
Az 1945 után létrehozott kollektív gazdaságok, mezőgazdasági gépállomás, fogyasztási és kisipari szövetkezet a tulajdonosaiktól erőszakkal elvett ingatlanokban működtek. 1950–52-ban létrejött két kollektív gazdaság, amelyeket később feleztek, így 1990-ben az Avîntul, a Steagul Roșu, a Timpuri Noi és az Ogorul 3–3 ezer hektárát adták vissza régi tulajdonosaiknak vagy azok leszármazottainak, illetve adták oda a törvényhozók által kedvezményezetteknek. Mostanra az erős magángazdaságok száma húsz körül van, mindenik több száz hektár saját földdel, gépparkkal. A faluban több magyar földtulajdonos működtet agrárvállalkozást.
Bár Pécska gazdasága alapvetően agrár jellegű, 1990 után az ipar és a szolgáltatások terén is komoly változások történtek. Bár eltűnt a fémmegmunkáló műhely, de megjelent a kőolajjal kapcsolatos ipar. Kér ipari övezetet hoztak létre: Pécskán és Tornyán. Ezekben tejfeldolgozó működik, cipőgyár, textilgyár, kisebb öntöde, villamossági vállalat, illetve szállítási vállaltok.
A helyi ipari vállaltok mintegy 3000 embert foglalkoztatnak. Pécskán 3500 ember dolgozik helyben, ami egy ilyen kisváros viszonylatában nagy szó.
– 1992: megalakul az Ipartestület, amely 2002-ben visszakapta az 1948 után elvett székházát.
– 1995 márciusában megalakult a pécskai Kisiparosok Kamarája. Majd 2003-ban Iparosok Egyesületeként újra alakult és bejegyezték gazdasági érdekképviseleti szervezetként.
– Rendszeresen szerveznek gazdatalálkozókat, meg magyar–magyar, határon átnyúló gazda összejöveteleket.

Ezt a részt Nagy István könyvei, dolgozatai alapján állítottuk össze.
1777-ben rögzítették, hogy az alapfokú oktatás mindenütt az anyanyelven folyjék. Az anyanyelven történő oktatás Trianon óta nem oktatási vezérelv a térség többnemzetiségű államaiban.
1789-ben Horváth Frigyes aradi minorita áldozárt bízzák meg a tanítással.
1817-től az iskolai tanítást – a plébános felügyelete alatt – világi tanítók veszik át.
1833-ban épült fel a még ma is fennálló kántoriak Vajda Béla kántor
tanító idejében.1834-ben épült az iskola épülete, itt ma a templomtéri óvoda működik.
1869-től rendszeresítik a vasárnapi ismétlő iskolát. Az itt tevékenykedő tanítót ezért külön fizették.
1870-ben a magyarpécskai iskolákat a katolikus hitközség átadta az államnak.
1870 és 1900 között a magyarpécskai iskolák ügyeit az iskolaszék intézte.
1873-ban megnyitják az első tanyai iskolát.
1873-tól 1945-ig működött önálló szerb felekezeti iskola, a román- és a szerb görögkeleti egyház 1864-es szétválása következtében jött létre. Hivatalos papírjaikat szerbül vagy kétnyelvűen állították ki.
1875-től iparos tanonciskola is van Pécskán.
1888-ban magyar római katolikus népiskolát alapítottak két tanteremmel, két tanítói lakással. Az iskolaszék már 1898-ban kérte községi kezelésbe adását.
1904-ben felépül az ópécskai állami iskola. Itt az oktatás kizárólag magyarul folyt 1919-ig
1907. június 3-án a hitközség nevében Szathmáry Geyza esperesplébános, iskolaszéki elnök átadja Varjassy Árpád aradi királyi tanfelügyelőnek az ópécskai róm. kat. iskola
tulajdonát képező ingatlanokat, felszerelési tárgyakat, taneszközöket és egyéb szereket, amit ugyanakkor utóbbi átad az iskola szerepét átvevő Vásártéri Iskola gondnoksági elnökének és a gondnokának.
1919: a román tanító beírja a naplójába, hogy az 1918/3563-as rendelkezésben a felekezeti elöljáróság arról rendelkezik, hogy az iskolai anyakönyveket ettől odafele csak románul töltik ki. Addig a naplójuk bal oldalon magyarul van nyomtatva, és kitöltve egy gyermek adataival, és a jobb oldala románul.
1930: megszűnik a magyarpécskai állami/községi iskola.
1938: az ópécskai iskola megtámadta a fenntartóját, a községet, azért, mert bizonyos forrásait elvonta.
1940-es évek: államközi egyezség alapján Pécskán létrehozzák a szlovák elemi iskolát.
1946: a magyarpécskai Állami Elemi Magyar Iskolának kétnyelvű a pecsétje, ami a két világháború között nem lehetett.
1950: szaktanárok tanítják a tantárgyakat, és leváltják a tanítókat V. osztálytól fölfele.
1956-tól lettek román elemi osztályok is az iskolában, és jártak román osztályokba pécskai magyar szülők gyerekei is.
1956-ban létrejön a középiskolai rendszer. Beindul 30-as létszámú osztályokkal a magyar tannyelvű középiskolai oktatás az Alsóvárosi Iskolában.
1973-tól már nem indul középiskolai IX. osztály. Bevezetik a X osztályos általános iskolai közoktatást, így a pécskai magyar kilenc-tizedikesek immár általános iskolások.
1977-ben érettségizhettek az utolsó, magyar középiskolát végzettek.
1977: a román tannyelvű Gheorghe Lazăr Elméleti Líceum szaklíceummá alakul. Majd a neve Gheorghe Lazăr Iskolaközpont lesz.
1985: a magyarpécskai alsóvárosi 2-es számú általános iskolában beindul a román tannyelvű V. osztály.
1990: román és magyar tagozattal megalakul a Gheorghe Lazăr Elméleti Líceum. Tanulóhiány miatt a magyar tagozat megszűnt, utolsó osztálya 2001-ben érettségizett.

2-es Számú Általános Iskola Pécska, magyar és román tannyelvű osztályokkal, óvoda is tartozik az iskolához.
Cím: Str.2. nr. 176. Telefon: 0257-468088, villámposta: sc2pecica@gmail.com.
Igazgató: Kocsik Krisztina.
Jelenlegi helyzet: magyar óvodások 55, magyar elemi iskolai osztályokba jár 72, általános iskolába jár 63 tanuló.

Ezt a részt elsődlegesen Balta János könyve (2019) alapján állítottuk össze.
– Az 1880-as évektől Magyarországon gombamód szaporodtak a különféle egyletek. Pécskán volt temetkezési (1869) és tűzoltósági egylet (1887), kaszinó, ide a település diplomásai: orvosok, jogászok, tanítók és tehetős polgárai: kereskedők, bankárok jártak. A Polgári Függetlenségi Körbe (1896) a tehetős gazdálkodók jártak. Az Ipartestület szintén erős volt. Mindenik saját ingatlannal rendelkezett, amíg a kommunista elöljáróság ki nem kergette őket azokból. A temetkezési egyletből szolgálati lakások lettek. Az egyik pénzintézeti épületbe -1960 után betelepítették a községházát, a másikba a pionírházat – most a városháza anyakönyvi részlege van benne. A 20. század elején épült Kört az ötvenes évektől az alsóvárosi iskola használja. A kaszinó a fogyasztási szövetkezet vendéglője lett, amit aztán a Városházának adott el. Az Ipartestületet (1886) az ötvenes években Magyarpécska művelődési házaként, majd Forum teremként működtették. Nagyon sokan ma is így emlegetik, bár a 2002-ben visszakapta a Pécskai Iparosok Egyesülete.
– Pécskán a 19. század utolsó évtizedében és a 20. első harmadában igényes nyomda működött.
– A kommunista időszakban sok jó nem történt, bár a Búzavirág néptánccsoportot 1980-ban hozta létre Kocsik Teréz és Khell Levente, és 1988-as megszűntéig a termelőszövetkezetek támogatásával működött. 1990-ben a helyi RMDSZ karolta föl a csoportot, és fizette a zenészeit. A működés érdekében 2001-ben bejegyeztették a Búzavirág Egyesületet. A Búzavirág Egyesület megszervezi a néptánccsoport kerek születésnapi ünnepségeit. A Búzavirág népitáncegyüttes mellett további csoportok működnek a keretében: Bojtocska, Kis Boglárka, Nagy Boglárka. A néptánc, a hagyományőrzés terén is tevékenykedik még a Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület (tánccsoportja az Aranykalász). Van népi zenekar, citerazenekar (Nagymaros), van népdalkör.
– 1992 és 2000 között megjelent a Pécskai Újság c. lap, kiadója a római katolikus plébánia, Heinrich József esperes-plébános. Az újság újraindításán is dolgozik a pécskai Magyar Ifjúsági Szervezet, az M-Kidsz (alakulás 2005, bejegyzés 2008), más ifjúsági és kulturális tevékenységek mellett.
– 1995: a templomkertben a plébánia emlékoszlopot állít az I. és a II. világháborúban elesett pécskai magyaroknak.
– 1996: az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Gróf Klebelsberg Kuno emléktáblát helyez el a római katolikus templom falára.
– 1997-ben jött létre a Pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület. Az Egyesület a következő könyveket adja ki:
– Kovách Géza Fejezetek Pécska nagyközség múltjából. (1995) Közösen a plébániával.
– Apácai Bölöni Sándor: Cú, vénasszony bábája, Arad megyei népmesék és közmondások, szólások című néprajzi gyűjtését. (1997)
– Gulácsi Rozália: Emlékalbum Magyarpécska közművelődési életéről c. könyvét (1998)
– Apácai Bölöni Sándor: Betyárgyerek az erdőben, Arad környéki népballadák című gyűjtését. (1999)
– Dr. Nagyhalmágyi Sándor: Magyarpécska múltjából című kismonográfiáját. (1999)
– Prof. dr. Péter László: Kálmány Lajos – válogatott tanulmányok kötetet. (2008)
– Kálmány Lajos: Magyar hitvilág c. kötetet. (2009)
– Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület által szervezett konferenciák:
– 1999: Kálmány Lajos konferencia, a templom falára elhelyezett Kálmány Lajos emléktábla leleplezésével zárul.
– 2005: megszervezi Közösségi oktatás, helyi oktatás, kisebbségi oktatás tematikájú Klebelsberg Nap.
– 2008: A civil szervezetek helye, szerepe és lehetőségei a magyar közösség életében tematikájú Klebelsberg Nap.
– 2009: a Kálmány Lajos tematikájú Klebelsberg Nap.
– 2010: a Mester Jánosnak és Klebelsberg Kunónak szentelt Klebelsberg Nap. Leleplezik a templom falára elhelyezett Mester János emléktáblát.
– 2011: a Magyar tannyelvű közoktatás 2011-ben – és később – Romániában, és Arad megyében. Merre van az arra? tematikájú Klebelsberg Nap.
– 2012: a Gróf Klebelsberg Kuno és a kisebbségek tematikájú Klebelsberg Nap.
– 2013: a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület megszervezi az Ormós Zsigmond emlékezete tematikájú Klebelsberg Nap.
– 2014: a 25 magyar év 1989 decembere után Pécskán, Arad megyében és Romániában tematikájú Klebelsberg Nap.
– 2016: a Nagy Oszkár tematikájú Klebelsberg Nap, felavatják a templom falára elhelyezett Nagy Oszkár emléktáblát.
2000: a pécskai RMDSZ és a római katolikus plébánia szervezésében a templomkertben leleplezték Gróf Klebelsberg Kuno Jecza Péter temesvári szobrászművész alkotta mellszobrát.
További kötetek:
– Nagy István: A pécskai magyar oktatás térben és időben, 2010.
Pécskai nótafa című nótáskönyv, 2010.
– Nagy István: Tornyai tanítók és diákok, 2013.
– Nagy István – Szabó István: Nagyvarjasi harangszó, 2014.
– Ficzay Dénes: Kis irodalomtörténet, 2015.
Nagy István szerkesztette a Klebelsberg-napi füzeteket (Mester János, 2010; Klebelsberg Kuno és Mester János, 2011; Közoktatás 2012; Klebelsberg Kuno 2013; Ormós Zsigmond 2014.) Az Egyesület három emléktáblával bővítette a Pécskai Magyar Panteont a templomkertben: Kálmány Lajos (1999), Mester János (2010) és Nagy Oszkár (2015).
– A Keresztény Kolping Család Egyesület pécskai létrehozója és egyben első egyházi elnöke Heinrich József plébános (1993), első világi elnök Moldován János (1993) volt.
– 2014-tól kezdődően a helyi RMDSZ évente megszervezi a Pécskai Magyar Napokat.
– Vannak immár hagyományosnak mondható, évente megszervezett találkozók, fesztiválok: nemzetközi néptánctalálkozó, nemzetközi magyar nótaverseny, emellett az őszi néptánctalálkozót is tartják, kiemelt, az egész várost megmozgató rendezvény a Pécskai Magyar Napok, emlékezetesek a Kálmány Lajos emléknapok, továbbá augusztusban az új kenyér ünnepe. Van versmondó verseny (Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület), anyák napi nótagála, és megrendezik a magyar nyelv napját, a verskedvelők délutánját – utóbbiak alkalmi rendezvények.
– Vannak bálok, a jókedv találkozásai: magyar bálok, farsangi meg őszi-szüreti bálok, volt székely bál.
Külön kell szólni a Pécska községhez tartozó Tornyán működő tájházról, két lelkes ember, Piroska és Bandi másfél évtizedes önkéntes hagyományőrző és -ápoló munkájáról. Az összegyűjtött tárgyak kicsi falunk egykori népeitől valók – magyarok, románok, szerbek, cigányok, németek –, mindenkitől egy kisebb-nagyobb szeletke múlt nosztalgikus harmóniába kötve. A következő lépés a tájházak találkozója volt. Ennek érdekében hozták létre a Pro Pir Kult Egyesületet (alakulás 2005, bejegyzés 2007).

Művelődési Ház Pécska és Városi Könyvtár
Cím Str.2. nr. 64. Telefon: 0257-468323
Igazgató: Eugenia Ponta Pete.
Az itt összegyűjtött információk azt mutatják, hogy a pécskai magyarok kulturális szolgálatát elsődlegesen a helyi civil szervezetek vállalják és végzik.

Az 1763-ban Lovász Mihály királyi kamarás, kamarai igazgató és kincstári uradalmak bérlője által építtetett templom a 19. század végére kicsinek és szűknek bizonyult a pécskai hívek számára. Ennek helyére dr. Szabados József tiszteletbeli kanonok, magyarpécskai esperes-plébános vezetésével megindult a mozgalom az új templom megépítése érdekében. Hosszas előkészületek eredményeként 1886. augusztus 1-jén elhelyezték az új, jelenlegi templom alapkövét.
A terveket Reiter Ede temesvári és Halmay Andor aradi tervezők készítették. Az építő a szegedi Kovács József volt. Az építést a helyi kincstári vagyonbiztos Végh Aurél, Halmay Andor, Szabados József plébános, Isszekutz Mihály községi jegyző, Zdrahál Ferenc állami felügyelő és Kelemen István polgármester felügyelték. A templom építését 1887. szeptember 15-én fejezték be, és ugyanazon évben szentelték fel a Szentháromság tiszteletére. Az ablakait Walther Gida budapesti üvegfestő készítette 1915-ben.
A templom teljes egészében, mind kívül, mind belül, tiszta és szép gótikus stílusjegyeket hordoz. A templom szilárd nyerstégla építmény. Boltozata: fa-stukatúra. A torony magassága a föld felszínétől 49 méter és 25 centiméter. A templom belvilágának hossza 49 méter és 24 centiméter.
1917-ben a világháború miatt az egyháznak meg kellett válnia az ő életét szabályozó harangjaitól, ágyúkat öntöttek azokból. A jelenleg három harangja van, ezeket az 1920-as években öntötték Aradon és Resicabányán. Az orgonát a régi orgona részeinek felhasználásával a temesvári Wegenstein Lipót készítette 1925-ben.

Plébániatemplom
Címe: Str.2. nr. 178. Telefon: 0257-468092.
Plébános: Ft. Czeglédi Ferenc.

Pécskai református egyházközség
Címe: Str. 124. nr. 27.
Beszolgál: Tóbiás Emőke Piroska kisperegi lelkipásztor.
2015-ben Pécskán több mint 70 éves álma vált valóra a maroknyi reformátusnak. A második világháború küszöbén épített imaházat az elmúlt három évben, közösségi összefogással, egy torony hozzáépítésével templommá ékesítették.

Pécskai Magyar Baptista Gyülekezet
Cím: Str. 119. Nr.2.
Lelkipásztor: Simon András.

Római katolikus templom
Maros-ártér Natúrpark. Pécska déli határán folyik a Maros folyó, melynek Arad és Nagylak közötti szakasza 2004-ben védelem alá került. A védett terület neve Maros-ártér Natúrpark. A natúrpark adminisztrációjának székhelye Aradon van, Pécskán egy információs pontot működtetnek turisták számára. A natúrpark összterülete 17.455,2 hektár, ebből Pécska város közigazgatási határain belül 3765,63 hektár található, a védett terület 21,57%-a.
Nepomuki Szent János szobor
Tájház Tornyán, a Pécskához tartozó faluban
Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület, illetve ennek elnöke, Nagy István a fő kezdeményezője a városban felállított szobroknak és emléktábláknak

o Klebelsberg Kuno szobor, szervezés: pécskai RMDSZ és a római katolikus plébánia, támogató a budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikum (készítette Jecza Péter, avatás 2000)
o Szent István szobor (készítette Túri Török Tibor, avatás 2019)
o Ormós Zsigmond emléktábla (1994) a katolikus templomnál kialakított helyi „Panteon”-ban
o Klebelsberg Kuno emléktábla, „Panteon” (1996)
o Kálmány Lajos emléktábla, „Panteon” (1999)
o Mester János emléktábla, „Panteon” (2009)
o Nagy Oszkár emléktábla, „Panteon” (2016).

In memoriam 1956 Egyesület elnökeként Péterszabó Jámbor Ilona a következő emlékjelek felállításában vállalt szerepet:

o Lukács István kereskedő részt vett a Szoboszlay vezette kommunizmus elleni szervezkedésben, 1958-ban kivégezték – a pécskai szülőházán emléktábla (2010);
o a Szoboszlay-per áldozatainak emlékműve, közadakozásból, illetve a magyarországi támogatással emlékművet állítottak a pécskai Szentháromság parkban (2013). Mindkettőt készítette Dinnyés László.

– 1995: a templomkertben a plébánia emlékoszlopot állít az I. és a II. világháborúban elesett pécskai magyaroknak.
– Emléktábla a római katolikus temető kápolnájának falán, a sírkertben nyugvó egykori pécskai óvónők, tanítók és tanárok neveivel. – 2023-ban kívánjak felavatni

Az adatok elsődleges forrása Ujj János könyve (2007)
• Itt született 1655 táján Szegedinác Jovánovics Péró (1655 táján – Budapest, 1736. ápr.4.) határőrkapitány, lázadó, az 1735-ös Péró-féle lázadás vezetője. Neve szerbül: Pera Jovanović Segedinac, Пера Јовановић Сегединац), magyarosítva Szegedi Péter.
• Itt született Ormós Zsigmond (1813. febr. 20. – Budapest, 1894. nov. 17.) főispán, képviselő, művészettörténész, műgyűjtő, múzeumalapító, az MTA levelező tagja.
• Itt született Eördögh Endre (1834 – Arad, 1870. szept. 12.) jogász, humorista.
• Itt született gr. Klebelsberg Kuno (1875. nov. 13. – Budapest 1932. okt. 11.) jogász, képviselő, miniszter, művelődéspolitikus, a magyar iskolarendszer megreformálója.
• Itt született Mester János (1879. szept. 15. – Solymár, 1954. jún. 1.) filozófus, pedagógus, a szegedi egyetem tanára, pápai prelátus.
• Itt született Panka Károly, rugyasi (1882. júl. 30. – Sárospatak, 1970. jún. 21.) jogász, könyvtáros, az Országgyűlési Könyvtár címzetes igazgatója.
• Itt született Balla (Braun) Frigyes (1870. febr. 5. – Arad, 1937. dec. 5.) festőművész.
• Itt született Sugár Jenő (1876. aug.9. – ? ) jogász, helyi politikus, kardvívó.
• Itt született Balla (Braun) Ignác (1885. aug. 23. – Genova, 1976. szept. 10.) író, költő, műfordító, újságíró.
• Itt született Zágoni Dezső (1891. szept. 26. – Budapest, 1939. júl. 23.) újságíró, író, szerkesztő.
• Itt született Nagy Oszkár (1893. szept. 11. – Nagybánya, 1965. márc. 1.) festőművész, grafikus.
• Itt született Major (Mayer) Béla (1900. okt. 28. – Budapest ?) – hírlapíró, szerkesztő, politikus.
• Itt született Lelik Ferenc (1903. nov. 8. – Szovjetunió, 1941. júl.) újságíró, szerkesztő.
• Itt született Martinszky János (1909. aug. 8. – Mohács, 1949. szept. 2.) festő, tanár.
• Itt született Lukács István József (1920. febr. 20. – Temesvár, 1958. szept. 1.) kereskedő, a Szoboszlay Aladár vezette szabadságmozgalom résztvevője, kivégezték.
• Itt született Kocsik József (1928. nov. 8. – ) magyar népművelő, újságíró, közíró.
• Itt született Bán Ernő (1935. nov. 14. – ) rendező.
• Itt született Gál András (1938. febr. 22. – Nagylak, 1994. márc. 4.) zenész, politikai elítélt. Szoboszlay Aladár nevelt fia. A pap leveleit továbbította, kényszermunkára ítélték, 1964-ben szabadult.
• Itt született Gugyelka András (G. Pataky) (1948. febr. 21. – Arad, 2003. máj. 3.) költő.
• Itt volt képviselő Herczeg (Herzog) Ferenc (Versec, 1863. szept. 22. – Budapest, 1954. febr. 24.) újságíró, író, az MTA tagja. Pécskát képviselte az OGY-ben 1904 és 1918 között.
• Itt élt Schartner Sándor (Arad, 1865. febr. 11. – Arad, 1917. okt. 22.) – jogász, járásbíró, törvényszéki bíró.
• Itt élt Illei Takács Károly (18. sz. vége – 19. század) katolikus pap, nagyváradi tanár, alkalmi költő.
• Itt élt Tabajdi Károly (Nagyzerind, 1833. nov. 10. – Arad, 1886. okt. 7.) politikus, jogász, a Kölcsey Egyesület elnöke. Pécskán kincstári ügyész volt.
• Itt élt Galló Géza (Simánd, 1914. jan. 14. – Melbourne, 2002. ápr. 2.) költő, pap.
• Itt élt Szoboszlay Aladár (Temesvár, 1925. jan. 18. – Temesvár, 1958. szept. 1.) római katolikus pap, magyarpécskai plébános, az 1956-os államellenes magyar szervezkedés vezetője. Kivégezték.
• Itt élt Apácai Bölöni Sándor (Brassó, 1931. okt. 16. – Pécska, 1998. máj. 8.) néprajzkutató, gyűjtő, magyartanár.
• Itt él Nagy István (Gyorok, 1954. okt. 3. – ) tanár, helyi politikus, helytörténész, könyvszerkesztő.

Polgármesteri hivatal
Cím: Str.2. Nr. 150. Telefon: 0257/468323, honlap: www.pecica.ro.
Polgármester: Antal Péter (PNL)
Alpolgármester: Miodrag Stanoiov (PNL)
Jegyző: Adela Moț
Helyi Tanács: Nemzeti Liberális Párt (PNL) 10 mandátum (magyarok: Demeter Miklós, Tóth Attila), Szociáldemokrata Párt (PSD) 3 mandátum, RMDSZ 2 mandátum (Zágoni Szabó András, Tóth Brigitta Anna), Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 2 mandátum.

RMDSZ helyi szervezet
Az 1989 utáni pécskai magyar közélet fontos szereplője az 1989. december 28-án létrejött helyi RMDSZ szervezet, amelynek elnökei: Nagy István (1989–), Csepella János (2004–), Kocsik Imre (2007–) és Bölöni György (2013–). A szervezet képviselői Pécska vezetésében és döntéshozó testületében: Nagy István alpolgármester (1992–2004), valamint Bacsilla Sándor, Bartok András, Bernát Sándor, Bölöni György, Csepella János, Heinrich József, Kelemen Gábor, Kelemen Lajos, Kelemen Miklós, Kocsik Imre, Korda László, Kovács Márton, az Ipartestület Egyesület elnöke, Lovas Lóránd, Löw Antal, Molnár Gáspár, Süli Julianna, Tóth Csaba, id. Zágoni Szabó András és ifj. Zágoni Szabó András.

• Woluwe-Saint-Pierre, Brüsszel egyik kerülete, Belgium (1990)
• Battonya Magyarország, (1996)
• Záhony, Magyarország (2015)

Kolping Család Egyesület (létrejött 1993, bejegyzés 1998) – elnök Kocsik Imre
Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület (létrejött, bejegyzés 1997)
Búzavirág Egyesület (bejegyzés 2001), elnök Engi Márta
Iparosok Egyesülete (létrejött, bejegyzés 1992) – elnök Csepella János
Magyar Ifjúsági Szervezet M-Kidsz (létrejött 2005, bejegyzés 2008) – elnök Tóth János
Fiatal Magyar Gazdák Egyesülete (létrejött 2009)
Humanitas Egyesület (létrejött 2015) – elnök Hajas Erzsébet
Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület, PKHE (létrejött 2015) – elnök Balta Taics Tünde

Komo Panzió, tulajdonos Kőmíves Tibor

Források
Nagy István: Pécskai morzsák. Pécska. 2022.
Nagy István: A pécskai magyar oktatás – 1910. szeptember – 2010. szeptember – térben és időben, Pécska, 2010.
Nagy István: Pécskai oktatás – Európából Európába. http://acta.bibl.u-szeged.hu/5512/1/belvedere_kk_018_067-098.pdf
Monografia Pecica. Coord. Constantin Chevereșan. Pecica, 2007.
Dr. Kovács Géza: Fejezetek a Pécska nagyközség történetéből, Pécskai Újság kiadása, 1995.
Dr. Nagyhalmágyi Sándor egykori magyarpécskai plébános Magyarpécska múltjából. Kismonográfia. Kiadó Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület, Pécska 1999.
Somogyi Gyula: Arad megye magyar népe. https://adatbank.ro/html/alcim_pdf13299.pdf
Balta János (összegyűjtötte): 100 év Romániában. Örökségünk Arad megyében. I. Arad, 2018.
Balta János (összegyűjtötte): 100 év Romániában Örökségünk Arad megyében II. kötet. 2019.
Ujj János (összeállította) Arad megye neves szülöttei. Alma Mater Alapítvány, Arad, 2007.
Márki Sándor: Aradvármegye és Arad szabad királyi város története, 1892, Arad.
Márki Sándor: Arad vármegye és Arad szabad királyi város monographiája, II, Arad, 1895
Erdélyi helynévkönyv Adattári tallózásból összehozta Vistai András János https://adatbank.ro/html/cim_pdf2583.pdf
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. http://varga.adatbank.transindex.ro
http://nepszamlalas.adatbank.ro/?pg=etnikai&id=3024
Erdély, Bánság és Partium történeti és közigazgatási helységnévtára. Arcanum. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/ErdelyHelysegnevTar-erdely-bansag-es-partium-torteneti-es-kozigazgatasi-helysegnevtara-1/telepulesek-1C9/p-FEE/pecica-1059/

Arad

Arad

Arad (minden nyelven Arad, középkori latin Aradinum) Arad megye székvárosa (Partium). A középkorban Orod. Más előfordulások: Óarad, Újarad.
Az Arad régi magyar személynév, az eredete bizonytalan, talán az úr szó kicsinyítőképzős változata. Csanád „…alvezérei közt egy Orod, vagy Arad nevű is lehetett, ki az Ajtony-nemzetség legészakkeletibb területének biztosítását vállalta.” (Márki Sándor) Arad ezen a néven a 17. századi dokumentumokban kezd megjelenni, annak ellenére, hogy Szent István alatt már létezett, bár még nem vármegyeként. A város és a megye a nevét Orod vártól lehet származtatni. Az Arad- név 1554-ben fordul elő legelőször, midőn az orodi erősség török kézre kerülve kezd kialakulni a település.
Arad vármegye, eredetileg a Maros alsó folyásának mindkét oldalán. Első ismert főispánja 1318–1330 között működött: a település a középkori vár körül települt Orod volt, az 1329–1384 közötti időszakban civitas. 1552-től, a hódoltság alatt, aradi szandzsák. 1558-től a Bánsági Vilajet része; 1629 Temesvári Vilajet; 1695-ben felszabadult. A török visszavonulás után mindössze 30 porta maradt, így szerb betelepítések következtek. Arad városi hatósága 1702. okt. 6-án alakult újjá. 1744. szept. 22-én a vármegyét is ujjászervezik, a Maros-balparti részek nélkül, viszont Zaránd vm. idekapcsolt nyugati területeivel. 1693–1732 Magyarország része, majd jelentős területei a Tiszamarosi katonai határőrvidékhez (HÖRV.) csatolva, annak 1750-i megszűntéig. 1744-ben a partiumi Zaránd megye nyugati, nagyobbik felével megnagyobbodott. 1785–1790 között a nagyváradi VII. kerület része. 1832. ápr. 12-től Arad szab. királyi város. 1854–1860 ismét a nagyváradi kormánykerület része; 1863 Arad vm., Aradi j.; 1873, 1877–1890 Arad vm. Székvárosa. 1920. jún. 4-től Románia része. Ekkortól 1938-ig Arad megye, municípium jogú város; 1938–1940 Temes Tartomány, Arad megye, a város municípium; 1941–1950 Arad megye, municípium; 1952–1956 Arad tartomány; 1956-1960 Temesvár tartomány, Arad rajon; 1960-1968 Bánság tartomány, Arad rajon; 1968-tól máig Arad megye Arad székhellyel.
A 20. században Kisszentmiklós, Mikelaka, Újarad és Zsigmondháza településeket csatolták hozzá. Nyugat-Románia harmadik legnagyobb városa, Temesvár és Nagyvára után.

Földrajzi betájolás: A város két történelmi tájegység, a Bánság és a Partium közötti határt képező Maros mentén, sík területen fekszik, a folyó jobb oldalán. Amióta Újaradot és pár kisebb települést hozzácsatoltak, vannak bánsági, a Maros bal oldalán fekvő részei is. Jelentős közúti és vasúti csomópont. Itt találkozik az E68 jelzésű, Budapestről jövő európai műút a Nagyváradot Temesvárral összekötő E671 jelzésű műúttal. A városból több kisebb jelentőségű út vezet a megye kisebb-nagyobb településeire. 1937 óta létezik repülőtere, a jelenlegi nemzetközi légi kapu. A város mellett halad el az A1 jelzésű autópálya, négy kijárata kiválóan kiszolgálja a várost. A magyar határátkelőktől 25, illetve 50 kmre van, az ország egyik nyugati kapujának tekinthető. Távolságok fővárosoktól: Budapest 260 km-re, Belgrádtól 210, Pozsonytól 460, Bécstől 500 km, Bukaresttől pedig 570 kmre található. Éghajlata kontinentális.
Nyugat-Románia legfontosabb vasúti csomópontja, amely nemzeti és európai tengelyen fekszik.

1018 (?) – (Szent) Gellért Pannóniába érkezése; Bakonybélben kápolnát épített, melléje monostort; a monostor Gizella királynétól (rokona, Szent Günther javaslatára) is adományokat kapott, többek között szőlőket Arad Hegyalján — ez a terület első említése
1028 – Arad térségének első okmányokban lévő első kimutatása
1029 után – Ajtony legyőzését követően I. István megalakítja s Csanádból kiszakított Arad vármegyét az aradi főesperesség területén; nevét valószínűleg Csanád vezér Orod nevű alvezéréről kapta
1030-as évek – A vidéket meglátogatta Gellért – csanádi megyés püspök.
1080 (?) – Orod vármegye (comitatus Orodiensi) első említése egy határoklevélben; az eredeti irat elveszett, de egy 1347-es, Nagy Lajos király idejéből származó átírásban egy része megmaradt: Orod megyéből öt helységet (Szód, Gyorok. Zábránv, Ivánháza, Vadkert) adományoz a titeli prépostságnak
1089 – A kunok és besenyők Kopulcs vezér vezetésével Erdély után feldúlják Orodot is.
1131 – II. (Vak) Béla adománylevele az orodi székesegyház számára.
1135 (?) – II. (Vak) Béla megalapítja az aradi prépostságot a mai Vladimirescu (Glogovác-Öthalom) területén.
1136 (talán 1131, vagy 1132) – Az aradi (orodi) véres országgyűlés: II. Béla király és felesége, Ilona felkoncoltatja a király megvakításáért felelősnek tartott 68 főurat.
1156 – Egy oklevélen szerepel Primogenitus orodi prépost neve.
1177 – Az orodi káptalan és az orodi erődítés (castrum) neve először szerepel III. Béla király adományleveleiben; a káptalan könyvalakú határleírásában mintegy 100 magyar szót találunk.
1183 – Az oklevelek először említik az orodi káptalan sóvámolási jogát.
1197 – Ez évtől a fennmaradt feljegyzések szerint 21 reális és 12 címzetes prépost állt a prépostság élén.
12. század vége – Feltóton (Tauc) Johanita konvent alakul.
1214 – A királyi várispánság első okleveles említése; Orod vármegye comeseként a Csanád nemzetség tagját, Kelement említik.
1220 – A király megfosztja Gottfried aradi prépostot méltóságától, Miklós és Othes comesekkel elpusztíttatja a prépost jószágait; ekkor említik először a vármegyei juhtenyésztést. / Az orodi prépost panaszára III. Honorius pápa külön vizsgálatot rendel el.
1223 – Az orodi káptalan dereglyéi vámmentességet kapnak.
1224. november 18: Jolántha királyné, II. Béla felesége jelenlétében felszentelik az orodi Szent Márton bazilikát (ma Glogovác—Vladimirescu területén).
1229 – Az orodi káptalan által hitelesített első oklevél éve (1552-ig bezáróan összesen 632 ismert).
1233 – II. András évi 2000 sótömbben állapítja meg a káptalan sóvámolási jogát.
1235 – Név szerint említik az orodi vár hadnagyát, Basut, valamint négy századosát: Nuhut, Bayrt, Belesét és Kelement.
1241 – A tatárok ellen fegyveres ellenállást tanúsítanak Nadabnál, Arad mellett, illetve Peregen; Kujuk Kadam vezérletével ostrom nélkül foglalják el; egyes történészek szerint a várost ezt követően költöztették át mai helyére.
1285 – A második tatárpusztítás a megyében.
1294 – Apáthy Miklós orodi prépost II. Károly nápolyi király menlevelével Nápolyból elhozza Szent Agatha, Szicília védőszentjének karját, s azt az aradi bazilikában helyezi el.
1301 – Az orodi Benedek prépost alkancellári címet visel.
1311 – A megyei várispán mellett négy szolgabírót említenek.
1329 – Arad említése civitasként (városként).
1331 – A hely megemlítése a Bécsi képes krónikában.
1332–1337 – Először említik az Újarad helyén fekvő Apáca települést. / Mikelakán római katolikus parókia működik, Elek pap vezetésével.
1388 – Arad említése oppidumként (mezőváros), benne a Középutca.
1391–1392 – Dokumentumban szerepelnek az aradi mészárosok.
1395 – Elkezdődnek a várost folyamatosan érő török betörések.
1400 – Külön említik az aradi káptalant és a bizerei apátot.
1405 – Ozorai (Scolari) Pipo vezetésével Aradon tartják öt vármegye (Arad, Csanád, Keve, Krassó, Temes) közgyűlését, hogy a vármegyei nemesség előtt felolvassák az év elején az országgyűlésen jóváhagyott törvényeket. / Június 30: A Csanádi káptalan oklevele felsorolja az aradi káptalan birtokait: Sége, Milova, Csemperlaka, Abád, Fok, Deszk, Geléd, Ösztövérd tutaj kikötő.
1431 – A város állandó vásártartási joggal rendelkezik, ezeket a város és Mikelaka közötti legelőn tartják.
1441 – A prépost felszántatja az aradi vásárteret, azt birtokához csatolja; egyes történészek e dátumhoz kötik a káptalan jobbágyainak átköltözését a város mai területére.
1445. június 5.: Hunyadi János megszáll Aradon.
1459 – A törökök Csanádig és Aradig dúlják fel a vidéket; Szilágyi Mihály először használ lőfegyvert a megye területén, amikor visszafordítja a törökök elől menekülő fegyvereseit.
1464 – Aradi Péter (Petrus de Orod) Bécsben egyetemista.
1496 – Aradi Pál (Saulus de Orod) Bécsben egyetemista.
1511. október 31.: – Az első aradi magyar nyelvemlék dátuma: Dóczy Ferenc fölbirtokos levele.
1514. június 10.: Dózsa György felkelő hadai megszállják az aradi káptalant, majd elfoglalják Zádorlakot, Csálát, Világost, Lippát, Sólymost.
1526 – Fekete Iván (Cserni Jován) vezette felkelés Arad környékén; egyik helyettese, Radics legyőzi a nemesi sereget.
1527. július: A város Te Deummal ünnepli Fekete Iván legyőzését.
1528 – Lázár diák, Bakócz Tamás esztergomi bíboros-érsek titkára készítette térképen szerepel Arad és a vármegye is.
1534 – Egy összeírás a kereskedők és kézművesek mellett Aradon a káptalannak szolgáló 26 portát említ.
1538 – A Szapolyai János és I. Ferdinánd közötti nagyváradi megegyezés (béke) értelmében Arad, Zaránd és a Partium különvált a Habsburgok Magyarországától és Erdélyhez csatlakozott.
1543 – Arad nemesi küldöttsége Nagyváradon hét másik vármegyével együtt hűséget fogad Ferdinándnak.
1550 (?) – Dokumentumok Arad megyében településként két várat (Arad és Lippa), 12 vásárhelyet és 437 falvat említenek.
1550 – Aradi hajdúk Sződinél legyőzik Nadum boszniai basa seregét. / Kászim bég és Nadum beveszi a várost.
1550. október 14.: A budai basa elfoglalja Csála várát; a törökök felgyújtják Aradot, a káptalan levéltárát korábban Gyulafehérvárra mentették.
1550. december 21.: Az aradi káptalan ismét hiteleshelyként (középkori jegyzőség) működik.
1551 – Dézsmajegyzékben Arad népes oppidum, keleti része Papokfejéregyháza, 28 portával. / A lutheránusok bevádolják Szegedy Ferenc minorita gárdiánt a Lippát elfoglaló Uláma török pasánál kincsek rejtegetése miatt.
1552 – A várost elfoglalják a törökök, Arad szandzsák központ lesz 3 náhiéval (aradi, békési és zarándi). Ahmed pasa 50 katonát helyez el itt egy parancsnok vezetésével; felépíttet egy hadiszertárt, egy dzsámit, fogadót, kormányzói épületet, iskolát, kolostort, minaretet, népkonyhát. / A pozsonyi országgyűlés törvénybe iktatja Erdélynek és nyolc vármegyének, köztük Aradnak és Zarándnak a Magyarországgal való egyesülését.
1566 – Aradot náhiévá minősítik vissza.
1591–1592 – A zsoldlista alapján Aradon 22 müsztafiz (gyalogos várvédő) és 10 topcsi (tüzér) szolgál; a vármegye területén lévő várakban szolgálók: Borosjenő 345, Erdőhegy 271, Lippa 247, Tótvárad 58, Világos 37, Topincs 28.
1595. október 26.: Borbély György felszabadítja a török uralom alól Aradot, Nagylakot, majd Világost (nov. 5).
1598 – A török visszafoglalja Arad várát
1600. december 6.: Prága felé menet, Mihai Viteazul megszállt Halmágyon.
1601–1605 – Arad és Zaránd vármegye településeit a hajdúk és a szerb szabadcsapatok többször is feldúlják.
1602 – Arad II. Rudolf császár fennhatósága alá kerül.
1604 – Bocskay István fejedelem hajdúi elfoglalják Aradot.
1606 – Rákóczi Zsigmond fejedelem kollektív nemességet adományoz 160 volt lippai szerb katonának, nekik adja „Arad mezővárost az ott emelt várral együtt”.
1615 – Nazuf pasa, török fővezér követeli Bethlen Gábortól Lippa átadását.
1616. június: Bethlen Gábor fejedelem saját várvédőitől ostrommal visszaveszi Lippát és Aradot, majd a béke megőrzéséért átadta ezeket a temesvári pasának/ Július 7: Bethlen Gábor Arad mellett táboroz. A feljegyzések szerint felégetik a város „kerteit, palánkit tőből”
1616 – Arad újból török uralom alá kerül.
1658. június 27.: II. Rákóczi György fejedelem seregei elfoglalják Aradot.
1660 – Evlia Cselebi török világutazó leírása szerint az aradi vár két erős deszkakapuja (a Jenei és Temesvári) mellett 200-200 keresztény ház áll.
1685. december 11.: Aradot elfoglalják a keresztény hadak Czobor Adám ezredes és Petneházy Dávid kapitány vezetésével.
1687 – Habsburg fennhatóság alá kerül.
1688 – A Habsburg hadak elfoglalják Csanádot, Aradot, Lugost és Karánsebest. A török portyázóknak nem sikerül visszaszerezniük ezeket a területeket, amelyek a Habsburgok fennhatósága alatt maradnak egy évtizedig.
1698 – Budáról Szeged és Arad irányába megindul a katonai postaszolgálat, majd a postaállomások megszervezése.
1699–1702 évek között Jovan Tekelija, a betelepült szerb csapatok kapitányának szorgalmazására felépül a szerb görögkeleti templom.
1702 – Megalakul Aradon első céh, a szűcsöké. / Megalakul a marosi határőrség Arad központtal többségében szerb, kisebb számban román határőrökkel; a szerbek által lakott városrészt Rácvárosnak nevezik, külön városházuk is van.
1702. október 6.: Arad kamarai város lesz, megalakul a város magistrátusa élén a konzuli címet viselő Hammerl Joseffel, elkészül az első pecsét; székhelye az ún. Németváros, saját városházzal.
1703 – Höfflich Kamill minorita szerzetes megtelepedik Aradon, itt rendházat és iskolát alapít. / A kamara felállítja az aradi postahivatalt, postamester Thalheim Lipót.
1704 tavasz: Károlyi Sándor kuruc generális 7000 emberrel négy hétig sikertelenül ostromolja Aradot.
1706 – Borosjenőről Aradra helyezik át az aradi és jenopoli görögkeleti püspökség székhelyét. / június: Károlyi Sándor 8-9000 kuruccal ismét sikertelenül ostromolja a várat, elfoglalja a német és szerb várost, majd elvonul, de felégeti a levéltárat.
1710 – Felépül az első minorita templom, 1725-ben tornyot is kap.
1715 – A városban 102 telekkel rendelkező jobbágy- és 10 zsellércsaládot írnak össze.
1717 – Letelepedési engedélyt kap az első két zsidó kereskedő: Mayer Izsák és Márkus.
1718 – Megkezdődik a városi polgárság szerveződése, létrejön a kerékgyártók és kovácsok céhe.
1721 – Megnyitják az első román nyelvű iskolát.
1723 – Megalakul a görögkeleti román és szerb szabók céhe.
1723–1735 – Cosa (Costa) Hradisch tábornok várparancsnok a várban új kaszárnyát építtet.
1724 – A svábok első jelentősebb betelepítése Újaradra.
1725 – A németek által betelepített Újaradon felépül egy ferencrendi kolostor, ma a római katolikus plébánia épülete; a ferencesek sohasem használták.
1729 – A Maros partján, a sóház mellett felállítják Nepomuki SzentJános szobrát. / A második sváb betelepítés Újaradra.
1731. február 4.: Vichentie Jovánovics aradi püspököt karlócai metropolitának választják.
1733. február 20.: Ili. Károly parancsára Aradot Magyarországhoz csatolják.
1737–1739 – De Blois alezredes, aradi parancsnok megerősíti a várat.
1738. szeptember – 1739. július: A pancsovai német lakosság a török elől Újaradra menekül.
1739–1741 – Nagy pestisjárvány Aradon is, a várost vesztegzár alatt tartják.
1741 – A városban hat zsidó családot tartanak számon, van egy kis imaházuk is.
1744 – Aradon 32 céh működik, ezekben 48 kézműves mester tevékenykedik.
1745 – Mária Terézia uralkodó rendeletére a határőrséget a vármegye fennhatósága alá rendelik, kiváltságait eltörlik. / Arad a vármegyétől jogot nyert, hogy a városon átvezető utakon útjavításra minden szekér után 1 polturát szedjen, amit a hidakon azelőtt is szedett. / A minorita rend elemi iskoláját hat osztályos gimnáziummá fejlesztik. / Felépül a mikelakai román ortodox templom.
1746 – A Bánságot és Aradot érintő pestisjárvány emlékére a Főtéren felállítják a Szentháromság szobrot (felszenteli 1751-ben Limburg Jenő temesvári kanonok). / Borosjenőből Aradra költöztetik a helyőrséget, az ágyúkat, felszerelést. / Egy összeírás szerint Aradon 96 kézműves és 18 kereskedő tevékenykedik. / Utoljára összeírják az aradi határőrzónához tartozó 1505 családot: közülük 990 román, 439 szerb, 52 magyar, 22 német és 2 egyéb nemzetiségű.
1747 – Mária Terézia Rácvárost közigazgatásilag Aradhoz csatolja.
1746. január 24.: Aradot megerősítik kamarai városnak.
1752–1758 – Felépül a minoriták barokk temploma a Főtér északi végén, barokk szobrait Ferdinand Schissler osztrák szobrász készíti.
1753 – A tűzoltók védőszentjének tiszteletére Jung Tamás tehetős sörfőző adományából felépül a Flórián kápolna a Kápolna (Kálvin János) utcában.
1760–1762 – Szineszie Zsivánovics püspök felépítteti a gáji barokk stílusú Oszlopos Szent Simon kolostort, a kolostor templomának ikonosztázionját (szentképfalát) Stefan Tenetchi, a régió legjelentősebb egyházi festője készíti.
1763–1783 – A Maros félszigetén Filip Ferdinand Flarsch tervei alapján felépül az 55 hektáron fekvő, 296 löveg és 3600 katona befogadására alkalmas új vár.
1766 – A város lakossága meghaladta az 5000 főt.
1769–1770 – A Főtéren felépül a „toronynak” nevezett új városháza a város első köztéri órájával.
1771. június 30.: A Maros árvize 240 házat dönt romba Aradon.
1771–1772 – Összeírás a megyében az úrbérrendezés céljából (urbáriumok); összeírtak 11151 jobbágy-, 4185 házzal rendelkező és 580 ház nélküli zsellércsaládot.
1774 – Egy összeíráskor 231 kézművest számlálnak meg a városban.
1775 – Újaradon németországi gépekkel megnyitják a város első sörgyárát. / Október 11.: Beiktatják a város első görög katolikus plébánosát, Beregi Pált.
1781. május 21.: A ferencesrendi kolostort az óvárból átköltöztetik az új várba.
1783. január 14.: II. József császár határozata: a város a régi helyén marad. / A városi lakosság először kéri felszabadítását a jobbágyterhek alól.
1783–1797 – Kiépül a Hal-tér (ma Heim Domokos).
1784 – ősz: A Horea vezette parasztfelkelés érinti a megye keleti településeit; az aradi polgárság felfegyverkezik a város védelmére. A Soborsin környéki parasztok Petru Baciu és Urs Ribita vezetésével elfogják Forray András alispánt, csak a román ortodox püspök közbenjárására engedik szabadon. / November 14: A várat támadó 200 fős felkelő csapat Sólymosnál vereséget szenved.
1785. február 28.: A katonaság elfogja Petru Baciut, néhány nappal később Aradon kivégzik.
1786 – A városba érkezik a zsidó hitközség első, reformátorként számontartott főrabbija, Chorin Áron.
1789 – A város két új hidat épít a Cigánka patakon, elkészítik a várból Aradra vezető új hidat.
1790 – A vármegyei gyűlések, bírósági vizsgálatok hivatalos nyelve a magyar. / November: Aradra helyezik az 1741-ben létrehozott 33. gyalogezredet, amely a város háziezrede 1918-ig.
1792 – Létrehozzák a szerb görögkeleti népiskolát.
1796 – Megalakul az 500 fős polgárőrség német, magyar és szerb tisztek vezetésével Seitz Benedek parancsnoksága alatt, amely a vár védelmét is ellátja a francia hadszíntérre vezényelt várőrség helyett.
18. század vége: Pavel Avakumovics püspök rendeletére felépül a román ortodox templom a mai Moise Nicoară Líceum helyén.
1808 – Nagyváradon megjelenik Perecsényi Nagy László Aradról szóló Orodiás c. könyve.
1809 – Egyedülálló módon Aradon polgári tüzérség is megalakul.
1812. november 5.: Ferenc császár utasítására megnyílik a román tanítóképző, a Preparandia.
1812–1821 között felépül az újaradi barokk stílusú római katolikus templom.
1814 – Nagyváradon megjelenik Perecsényi Nagy László Arad megyei monográfiájának 16 oldalas kivonatai A régi Orod, vagyis a mostani Aradnak dolgai címmel
1817 július: Török Márton főbíró sürgetésére a város kővel burkoltatja, első ilyenként, a Templom utcát.
1818 – Hirschl Jakab kereskedő az aradi Simonyi (ma Gh. Lazăr) utcában kőszínházat épít, amelyben télen német, nyáron magyar nyelvű társulatok szerepelnek (egy vándortársulat tagjaként Déryné is).
1819 – Megkezdi működését a város első nyomdája Michek Antal vezetésével. / József nádor aradi birtokain korszerű farmgazdálkodást vezet be, gépeket vásárol.
1820 – Reiner József mérnök elkészíti Arad forgalmi tervét a fontosabb útvonalakkal.
1821 – Felépül klasszicista stílusban a vármegyeháza.
1822 – A Püspökség mellett létrejön a román ortodox teológia.
1827. december 4.: A városi tanács határozata értelmében Arad közvilágítására a város utcáin 156 olajlámpást szerelnek fel.
1828 – Pikuley Lajos mérnök elkészíti a város első szabályozási tervét.
1830 – Megalakul az aradi kaszinó.
1831. április 11.: A vármegyei gyűlés elhatározza a magyar nyelv bevezetését az oktatásba. / Augusztus 19: Meghal a világ legöregebb, 96 éves huszára, Skultéty László (szül. 1735); 81 évet szolgált a hadseregben, az újaradi temetőben temették el. / Br. Orczy Lőrinc megalakítja Aradon a Lövészegyletet, a város első sportegyletét. / A kolerajárvány a vármegyében közel 3000 áldozatot szed, ebből Aradon 200 ember hal meg.
1833 – A városi Zenekedvelők Egyesülete létrehozza a városi konzervatóriumot. / Megkezdődik a városi kórház építése Vitézlő Rigel Antal tervei szerint. / Megalapítják a ségai ortodox román népiskolát. / Elkezdik a ma városi kórház” néven ismert kórházat építeni, az első két kórterem 1836-ban kezd működni.
1834. augusztus 17.: Orczy Lőrinc báró meghozza Aradra a Ferenc császár és király adományozta szabad királyi város adománylevelet, amelyet 21-én ünnepélyesen beiktatnak.
1834 – Chorin Áron reformátor főrabbi (1789–1844) kezdeményezésére felépül a Heim Domokos tervezte neológ zsinagóga.
1835 – Létrejön a Városi Önkéntes Tűzoltó Egyesület. / Gherasim Ratz aradi görögkeleti püspök alatt (1835–1850) a szláv helyett a liturgia nyelve a román lesz. / Budán kinyomtatják Fábián Gábor munkáját: Arad vármegye leírása históriai, geographiai és statistikai tekintetben. Históriai rész. A második kötet kéziratban az Arad Megyei Könyvtár birtokában van.
1837 – Megjelenik az első helyi lap, az Arader Kundschaftsblatt.
1838 – Megindul az állandó gyorskocsi-szolgálat Arad és Pest között.
1839 – Kiadják az első magyar nyelvű lapot, az Aradi Hirdetőt.
1840 – Franz Mahler felépítteti a klasszicista stílusú Fehér Kereszt szállodát, mely a városnak egyik emblematikus épülete. Itt hangversenyezett és szállt meg a 19. század derekán Liszt Ferenc, Johann Strauss, Johannes Brahms, Hubermann, Pablo Cassals majd a század második felében több magyar, román és francia értelmiségi: Móricz Zsigmond, Jókai Mór, Ady Endre, Krúdy Gyula, Ion Luca Caragiale, George Coșbuc, Octavian Goga, Leo Delibes és Jules Masnet zeneszerzők, Francois Coppée, illetve Lesseps Ferdinánd – a Szuezi csatorna tervezője. / A városban megnyílik a takarékpénztár, Erdély második ilyen intézménye. / Bohusné Szögyény Antónia bárónő létrehozza az aradi nőegyletet, amely megnyitja az első aradi kisdedóvót.
1844 – Meghal Chorin Áron főrabbi; a Mosóczv telepi zsidó temetőben helyezik örök nyugalomba; a Guttmann Jakab készítette mellszobrát 1997-ben ellopták a kriptájából. / December: A Maros 4 méteres jeges árhulláma elöntőd a várost, 636 ház dől romba.
1845 – Pesten a legjelentősebb magyar írók írásaival Császár Ferenc szerkesztésében megjelenik az Aradi vésznapok című kiadvány az aradi árvízkárosultak támogatására.
1847–1851: Joseph Hoffer építész tervei alapján felépül a református templom, alapkövét Bánffy Polixénia bárónő tette le.
1848. március 17.: A pesti forradalom híre Aradra ér, a fiatalok Jankai József vezetésével beözönlenek a színházba (Bassanoi Don Cezar c. darabját játsszák német nyelven) kikényszerítik a színházban a 12 pont és a Nemzeti dal felolvasását.
1848. március 20.: Az Aradi Városi Tanács elfogadja a 12 pontot, de a vár parancsnoksága a Habsburgok szolgálatában marad.
1848. május 18.: Megválasztják a város új vezetőségét: polgármester Török Gábor, alpolgármester Dimitrie Haica (Hajka Demeter).
1848. október 4.: Az aradi vár császári helyőrsége megtagadja az engedelmességet a forradalmi magyar kormánynak. Johann Berger altábornagy, várparancsnok a kormány ellen fordul.
1848. október: Haica Dimitne alpolgármester és Scheinert Nándor kapitány elnökletével 20 tagú városi védelmi bizottság alakul.
1848. október 7.: Berger várparancsnok lövetni kezdi Aradot; 1949 júniusáig mintegy 40000 löveget lő ki a város házaira. / Október: Berger román nyelvű kiáltvány terjesztésével próbálja a császár oldalára állítani Arad megye román nyelvű lakosságát.
1848. október 19.: A gyulai nemzetőrök és népfelkelők Aradra kerültek, ahonnan nagy részüket tovább szállították Lippára.
1848. október 22.: Máriássy János őrnagy körbezáratja Aradot, de az osztrákoknak sikerül folyamatosan biztosítani a lőszer- és élelmiszer-utánpótlást.
1848. november 5.: A nagyszalontai nemzetőrök (közöttük Arany János, a költő is) felégetik a Maroson átívelő falhidat.
1849. február 8.: Asztalos Sándor őrnagy és Boczkó Dániel kormánybiztos vezetésével az aradi honvédség és nemzetőrség súlyos utcai csatában legyőzi és kiszorítja a várból az osztrák reguláris csapatokat és a városba betört szerb és román szabadcsapatokat.
1849. április 22.: Gr. Vécsey Károly tábornok egy 800 méter hosszú, 6 m széles és 1,5 m mély árokkal elvágja az aradi vár utánpótlását.
1849. június 28.: Az osztrák várőrség feladja az aradi várat.
1849. július 10.: Damjanich János tábornok átveszi Arad parancsnokságát.
1849. augusztus 1.: A kormány és a képviselőház Aradra teszi át székhelyét: augusztus 13-ig itt van az ország fővárosa.
1849. augusztus 9.: Görgei tábornok seregével Aradra érkezik
1849. augusztus 11.: Aradon Kossuth átadja a teljes hatalmat Görgei Artúr tábornoknak, a forradalmi magyar országgyűlés utolsó ülése az aradi városházán, ezt követően a képviselők felfüggesztik tevékenységüket.
1849. augusztus 17.: Damjanich ostrom nélkül feladja a várat.
1849. augusztus 22.: Az egy nappal korábban Aradra érkezett Julius Havnau osztrák táborszernagy kivégezteti Ormai Auffenberg Norbert ezredest, Kossuth szárnysegédét.
1849. október: Összeül az osztrák hadbíróság, az elfogott tisztek ellen Ernst hadbíró vezetésével megkezdődnek a perek.
1849. október 6.: Reggel 6 órakor a vársáncban „lőpor és golyó által” kivégzik gr. Dessewffv Arisztidet, Kiss Ernőt, Lázár Vilmost, Schweidel Józsefet; a vár melletti mezőn felakasztják Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knézich Károly, Nagysándor József, gr. Leiningen Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és gr. Vécsev Károly tábornokokat.
1849. október 25: Kivégzik Kazinczy Lajos ezredest, Kazinczy Ferenc író fiát.
1850 – Megindul az Arader Zeitung c. német nyelvű lap. / A Fehér Kereszt Szálló épületében Krispin József megnyitja a végül 30000 kötetesre fejlesztett kölcsönkönyvtárát.
1850. február 10.: Aradon utolsóként kivégzik Ludwig Hauck alezredest, bécsi újságírót.
1852. június 16.: Ferenc József császár és király első aradi látogatása.
1854 – A Kossuth-fele „hamis dollárok ügyében” letartóztatnak közel száz aradi polgárt, köztük a minorita rend papjait is; közülük hárman meghalnak a vizsgálati fogságban, hármat 14–18 év közötti fegyházra ítélnek.
1858 – Ifj. Klein Mór megnyitja első divatszalonját a Fehér Kereszt Szállodában.
1858. október 25.: Megnyitják a Szolnok-Arad közötti vasútvonalat, felépül az első aradi vasútállomás.
1860 – Felépül a gázgyár, a város áttér az utcai gázvilágítására. / Lebontják a királyi főgimnázium helyén állt ortodox templomot; püspöki templom épül; ugyanakkor Procopie Ivascovici püspök felépítteti az aradi püspökség új, ma is álló székhelyét.
1860. augusztus 1.: Megjelenik a régió első, Alföld című napilapja (1898-ig létezett).
1860. október: Bohus János főispán felkérésére Gheorghe Popa királyi biztos (később alispán) elkészíti Arad megye közigazgatási átszervezésének tervét.
1860. november 16.: Szeged felől jövet kiköt Aradon az első gőzhajó, az Ebersdorf.
1863. május 12.: Megalakul az Aradi Nemzeti Astra Egyesület a Fehér Kereszt szállóban.
1863 – Czigler Antal építész tervei alapján felépül a Tököli téren a román ortodox templom, ikonosztázionja Nikola Alexics aradi festőművész munkája.
1868. december 22.: Megnyitják Aradról a vasúti leágazást Déva irányába, Erdély felé Gyulafehérvárig.
1869 – Megnyílik az Aradi Népbank. / A város lakossága eléri a 32 725 főt. / Rozsnyay Mátyás patikus a csokoládéba burkolt kininért a Magyarországi Orvosok és Természetgyógyászok fiumei kongresszusán nagydíjat kap.
1869. október 24.: Megindul az aradi lóvasút.
1869. december 12.: Megalakul az aradi Román Ifjak Klubja.
1869–1872 – Aradon felépítik a királyi főgimnázium épületét (ma Moise Nicoară Líceum) Diescher József pesti építész tervei alapján; alapkövét Eötvös József magyar közoktatásügyi miniszter tette le; az addig a minorita rendi intézmény állami kezelésbe megy át.
1870 – Megalakul az Első Aradi Gyártelep Rt. / Dokumentumok szerint: Aradon 41 mesterségnek van céhe. / A Promenád (Sétatér) végén felállítják Guttman Jakab Búsuló Arad c. köztéri szobrát az 1849. február 8-i harcokban elesettek emlékére.
1871. április 6. – Megnyitják az Arad-Temesvár vasútvonalat.
1871 – Megnyitják a Kereskedelmi és Iparkamarát. / Pestről Aradra költözik a Gura Satului (A falu hangja) c. román nyelvű lap szerkesztősége, kisebb megszakításokkal 1903-ig jelent meg.
1872 – Megalakul az Aradi Kereskedelmi és Iparkamara Kristyóri János pékmester elnökletével. / Létrejön a Lengyel bútorgyár és a Hendl gépgyár.
1872. április 16.: Anton Mocioni összehívja Aradra a bánsági, bihari, aradi, szilágysági, Kraszna-vidéki, Szolnok-Doboka és Zaránd megyei románok 300 képviselőjét, hogy tárgyaljanak a nemzed egyelőségért vívott harcukról.
1872–1873 – Kolerajárvány dúl Aradon, a többszáz halott miatt megnyitották a Felsőtemetőt (Eternitatea).
1873. október 20.: Aradon megnyílik az állami magyar tanítóképző (épületét 1905-ben avatják fel), amelybe 1920-ban a román tanítóképző költözik be.
1874 szeptember 21.: Aradon felépül az új városi színház Czigler Antal tervei alapján; az ünnepélyes megnyitón Fáy András Mátrai vadászat c. darabját adják elő Ferenc József jelenlétében
1875 – Lechner Ödön budapesti építész Pékár Ferenc által módosított tervei alapján Aradon elkezdik építeni az új városháza épületét, elkészül 1877-ben. Salacz Gyula polgármester nyitja meg. Salacz Gyula 1875 március 10-ki polgármesterré választása példátlan növekedés kezdetét jelezte a város történetében. A mai napig is a leghosszabb ideig szolgáló polgármestere volt Aradnak, hiszen 26 évig volt a város élén. Kialakul a belváros mai képe, a főbb épületekkel: Hermann Palota (épült 1880), Neuman Palota (1891), a Csanádi palota (Ybl Miklós intézetében készült tervek alapján, 1892), a Központi Szálloda (1894), az Igazságügyi Palota (1896), a Nemzeti Bank Palotája (1905-1906).
1877 – Zaránd vármegye feloszlatásakor a halmágyi járást Arad vármegyéhez csatolják. / Megépül az Arad-Borosjenő közötti vasút. / Megjelenik a leghosszabb életű aradi román nyelvű lap, a Biserica și Școala (Templom és Iskola), amelyet 1949-ben hatóságilag szüntetnek meg. / A Maros nagy áradása elönti Arad nyugati külvárosát; elkészítik a Maros gátjának tervét.
1879 – Megalakul az Aradi Torna Egylet (ATE). / Johannes Brahms Arad városában koncertezik.
1881 – Megalakul a Kölcsey Kulturális Egyesület. Jelentős sikerei: a Városi Könyvtár és a Múzeum alapítása. Három évtizeddel később ugyancsak a Kölcsey Egyesület nevéhez fűződik az Aradi Kultúrpalota megépítése.
1884 – Ferenc József császár második aradi látogatása, kezdetben a nagy terem kapacitása 1200 férőhelyes volt, de az 1881-es tűzvész utáni rekonstrukciós munkák során 562 férőhelyesre csökkent. / E látogatás alkalmával a császár a Neuman testvéreket nemessé teszi és bárói rangra emeli.
1887 – Megnyílik a román tőkével működő Victoria Bank.
1889. május 25. – június 15: Aradon a királyi főgimnázium dísztermében a Kölcsey Egyesület megrendezi a város első képzőművészeti kiállítását.
1890. augusztus – október: Aradon, a Baross parkban megrendezik a Délvidék kiállítását, az első ilyen rendezvényt hét vármegye részvételével.
1890. október 6.: A Szabadság téren 25 ezer résztvevő előtt felavatják a Szabadság-szobrot, Zala György szobrászművésznek a tizenhárom aradi vértanú tiszteletére készített alkotását.
1890 – Megalakul az Aradi Filharmóniai Társaság.
1891 – Weitzer János Aradon megalapítja a nevét viselő vagongyárat, a Monarchia egyik legnagyobb ilyen profilú gyárát.
1893 – Elindítják a közvilágítást, kezdetben gázlámpákkal működött, majd kicserélték elektromos közvilágitásra miután 1895-ben helyezik üzembe a város új elektromos hálózatát.
1893 – A város csatlakozik a távolsági telefonhálózathoz.
1893. március 15.: Aradon a színház épületében megnyílik az 1848-as ereklyemúzeum.
1895 – Megkezdi működését az aradi papírgyár.
1896 – Felépül a 38 m magas víztorony. / A Ganz gyár megszerzi a villanyvilágítás kizárólagos jogát a városban. / Aradon megnyitják a főteret a Ferenc térrel összekötő Szent László (Closca) utcát. / Arad városában 10 bank és 12 szálloda működik.
1897. január 6.: Megjelenik az első aradi román nyelvű napilap a Tribuna Poporului, a Román Nemzeti Párt ellenzéki csoportjának lapja.
1899 – Aradon megindul a Szövetség című lap, Magyarország harmadik vidéki irodalmi lapja. / Tabakovits Emil tervei alapján felépül Arad első szecessziós épülete, a Földes patika. / Megalakul az Aradi Turista Egyesület Czárán Gyula elnökletével. / Aradon tartják a szálloda- és kávéház-tulajdonosok országos értekezletét.
1899. augusztus 15.: Aradon megrendezik az első hivatalos labdarúgó mérkőzést. / November 2: megalakul az Aradi Atlétikai Club (AAC).
19. század vége – Aradon 37 orvos és 72 szülésznő dolgozik, van két kórház, három szanatórium és számos gyógyszertár. / A városban több sportegyesület működik (többek között Aradi Torna Klub, Kerékpáros Társulat, Aradi Lóverseny Egyesület, Korcsolyázó Szövetség, Lövész Egyesület, Vívó Klub).
19. század – Számos német és magyar festőművész, tudós ember telepedik le Aradon, köztük J. Geltz, D. Jägerman, Vizkeleti Imre és Vizkeleti Béla, Szamossy Elek, P. Böhm. Szintén Aradon kezdik el pályafutásukat ismert magyar festőművészek (Munkácsy Mihály vagy Paál László).
1900 – Lengyel Lőrinc aradi bútorgyáros termékeivel Párizsban aranyérmet nyer, királyi szállító lesz, a cég rendezi be a londoni Kensington Múzeumot.
1900 – Arad város lakossága 55 869 fő.
1901. július: Aradon a református templomban házasságot köt Nagybányai Horthy Miklós sorhajóhadnagy Purgly Magdolna grófnővel.
1902 – Az aradi városi színház Nemzeti Színház rangot kap (1919-ig). / Aradon felépül a nyári színház a Maros partján (1939-ben bontják le).
1902-1903 – Felépül a belvárosi római katolikus minorita templom Tabakovits Emil tervei alapján; ünnepélyes felszentelését csak 191l-ben tartják.
1903 – Naster György leforgatja Erdély első dokumentumfilmjét Arad város látképe címmel (később a városról még három dokumentumfilm készül: 1908-ban, 1909-ben és 1911-ben).
1904 – Megkezdi praxisát Arad első női orvosa, a román származású dr. Kurtucz Valéria.
1906 – Szántay Lajos műépítész tervei alapján Aradon felépül a neogótikus stílusú evangélikus-lutheránus templom.
1906. november 30.: Megindítják az Arad-Hegyalja keskenyvágányú motoros vasutat, amely Gyoroknál Pankota és Radna felé elágazva 58 km hosszon biztosította az összeköttetést a Hegyalja falvaival. Nevezték Zöld Nyílnak is. 1991. szeptember 30-án felfüggesztették, 2017-ben újra indították.
1907 – Megnyitják az Uránia filmszínházat a színház épületében.
1908 – Megalakul Aradon a MARTA (Magyar Automobil Részvénytársaság Arad), a Monarchia első automobil gyára; autóbuszokat és személyautókat (1924-ig) gyártott. 1915 és 1918 között a MARTA gyárban csak repülőgép-motorokat állítottak elő. A gyárat 1926-ban felszámolják, a gépeket leszerelik és elszállítják Brassóba, ahol repülőgépgyárat hoznak létre. / Aradon a lóvasúttal párhuzamosan megindul az autóbusz-közlekedés.
1910 – Az aradi új vasúti pályaudvar átadása. A Szántay Lajos tervezte épületet 1905-ben kezdték el építeni. 1944-ben egy részét lebombázták, 1950 és 1953 között építették újjá.
1910 – A Neumann-testvérek megnyitják Aradon a textilgyárat (1920 után ITA) / A – Enyedi Béla tervei alapján felépül az új, szecessziós stílusjegyeket hordozó aradi vasútállomás. / Aradon felavatják a Maros vaselemekből készült két közúti hídját: a József főherceg (később Károlyi gróf, ma Traian), illetve az Erzsébet (ma Decebal) nevét viselő hidakat.
1911 – Az aradi képzőművészek első közös tárlatán 11 művész száznál több alkotását állítják ki. / Aradon az evangélikus templom előtt felavatják Fábián Gábor és Csikv Gergely szobrát, Philipp István alkotásait. / Tabakovits Emil építész tervei alapján Aradon ortodox zsinagóga épül (1935-ben fejezik be).
1912 – Az Arad-Hegvalja vasutat villamosítják, ez a kontinens egyik első villamos energiával működő vasútja. / Aradon az ortodox teológia udvarán leleplezik Teodor Ceontea tanár, tankönyvíró mellszobrát, Albert Andor alkotását. / Aurel Vlaicu román repülős bemutató repülése Aradon. / A Szántay Lajos tervezte és építette aradi Bohus-palotában megnyitják a város legelőkelőbb filmszínházát, az Apollót. / Felépül az aradi Munkásotthon.
1912. augusztus 12.: Aradon leteszik a görögkatolikus templom alapkövét a Deák Ferenc (Eminescu) utcában.
1913 – Elkészül az első aradi művészfilm, címe Parasztlakodalom Aradon, rendező Szendrey Mihály, aradi színidirektor, forgatás Projektográf Budapest.
1913. július 27.: Megalakul az aradi románság sportegyesülete, a Glória.
1913. október 20.: Felavatják a Szántay Lajos által tervezet Kultúrpalotát. Eredetiségi elem: az épület minden oldala más építészeti stílusában épült. A homlokzat klasszicista stílusban; nyeregtetős homlokzatát tartó oszlopok korinthoszi stílusban; a szárnyak reneszánsz stílusban; míg a park felőli oldal ihletői a Hunyadi-kastély gótikus elemei. Ezzel három fontos kulturális intézmény, a Múzeum (ereklyemúzeum), a Filharmónia és a Könyvtár egy fedél alá került. A gyönyörű koncert termében az idő során, olyan kiváló személyiségek szerepeltek, mint Richard Strauss, Bartók Béla, Traian Grozăvescu, Arthur Rubinstein vagy Kodály Zoltán. George Enescu 8 alkalommal lépett fel itt és 1931. november 6-án, 50-ik születésnapja alkalmából megkapja az Arad Díszpolgára címet.
1914 – Az aradi autóbuszokat a frontra viszik, helyettük a városban 1916-tól gőzmozdonyok vontatta lóvasút-szerelvények biztosítják a közszállítást (1928-ig működtek).
1914. március: Aradon megjelenik a Pagini literare c. román irodalmi lap.
1918 – Aradon megindul a Katolikus Egyházi Tudósító c. lap, amely 1920-tól Vasárnap címmel irodalmi lappá alakul át (megjelenik 1940-ig)
1918. november: A Központi Román Nemzeti Tanács székhelyét Aradra, Ștefan Cicio Pop házába helyezik át. / November 3: Aradon megalakul a fegyveres román nemzeti gárda.
1918. november 13-24.: A magyar kormány Jászi Oszkár vezette küldöttsége Aradon eredmény nélkül tárgyal a Központi Román Nemzeti Tanács képviselőivel a kisebbségek autonómiájáról.
1918. november 19.: A Központi Román Nemzeti Tanács Aradon elhatározza a románok nemzetgyűlésének összehívását december elsejére Gyulafehérvárra.
1919. május 17.: A román hadsereg bevonulása, hatalomátadás és átvétel. A francia csapatok elhagyják a várost. Átadják a hatalmat dr. Varjassy Lajos megyefőnök és dr. Sárkány Ferenc polgármester, akik átveszik dr. Iustin Marșieu prefektus és dr. Ioan Robu polgármester.
1920 – Egymás után jönnek létre textilgyárak (ITA, FITA, TEBA), a Neuman malom és a Lengyel bútorgyár
1920 – A Weitzer és a MARTA gyárak egyesülnek, létrejön az Astra.
1920–1935: Az aradi román sajtó fontosabb lapjai: Solidaritatea (1922), Tribuna Aradului (1923), Voința Poporului (1923), Tribuna Nouă (1924), Salonul Literar (1925), Hotarul (1933), Bravo (1933). Magyar lapok: Szezon (1919), Géniusz (1924), Új Géniusz (1925), Periszkóp (1925).
1925 – Arad Romániához csatolását követően felmerült a Szabadság-szobor lebontásának kérdése. 1923-ban megrongálják, bedeszkázzák. A román kormány rendelete értelmében a szobrot lebontják, több helyen tárolták, legutóbb az aradi vár egyik árkában.
1926 – A cukorgyár alapítása.
1928 – Bemutatják az első román filmet, amelyet Aradon forgattak, a címe: Ionel şi Mărioara.
1929 – A gazdasági válság hatása: több kisebb gyár bezár, az ipar 22 nagy vállalatba egyesül.
1930 – Létrejön a Polyrom lakk és festékgyár.
1930–1940 – A város folyamatosan terjeszkedik, bekebelezi Mikelakát, Mosóczi telepet, Poltura ás Buzsák városnegyedeket. Ezekben a negyedekben sokat építkeznek. / Az aradi vállalatok száma az 1919-es 59-ről 142-re növekszik. A Zwack likőr gyár egyik telep továbbra is Aradon van.
1931–1934 – Felújítják a városi vízműveket.
1933 – A városban közel 70 civil szervezet működik.
1935 – 50 éve jelenik meg Arad legrégebbi napilapja, az Aradi Közlöny, melyet 1940-ben szüntetnek meg.
1935 – Létrejön az Uzina Tehnică Arad (Aradi Műszaki Gyár) – mely izzólámpákat gyárt.
1936 – Létrejön a rádiót és elektrotechnikai eszközöket gyártó Iron Vállalat.
1937 – Arad megjelenik az automata telefonközpont. / Megnyitják az aradi repülőteret. (A mai Művészeti Líceum területén.)
1946. január – Megalakítják az aradi magyar színtársulatot, 1948-ban állami ellenőrzés alá vonják. A bukaresti kultúrpolitika 1948 nyarán a színházat megszünteti, a társulat 1948 augusztusában búcsúzik el közönségétől.
1946 – A közeledő választásokra való tekintettel létrejön előbb az országos Magyar Népi Szövetség, majd létrehozzák az aradi bizottságot is. Két év alatt tagjainak száma eléri a 26 ezer főt. 1946 májusában a városi szervezet alakuló ülését tartják. 1953-ban a MNSZ-t a fővárosi politikacsinálók fölöslegesnek ítélték, és megszűnt.
1947 – Létrehozzák Aradon az Állatorvosi Fakultást, amelyet aztán 1956-ban átvisznek Temesvárra.
1948 – Aradon is berendezkedik az új, kommunista hatalom.
1948 – Újarad községet egyesítik Araddal, annak ellenére, hogy az 1947-es helyi referendum ezt elutasította.
1949 – Létrehozzák az Esztergagépgyárat, több kis vállalat, műhely összevonásával, felszámolásával (Invasa, Jantó, fogaskerékgyár, Juhász-üzemek).
1949 – Megalakul a Román Írószövetség aradi fiókja.
1952 – Az első közigazgatási reform, szovjet mintára, Arad tartományi székhely marad.
1956 – Újabb közigazgatási átszervezés, Arad tartomány területét szétosztják Körösvidék és Bánság tartományok között. Arad fejlődése lelassul, Temesvár mindinkább előtérbe kerül.
1957 – megépül az Arad és Nagylak közötti vasúti vonal
1959 – Az ország első játékgyára, az ARADEANCA. Ebben az évben indul be az aradi ruhagyár.
1962 – Az ország első óragyára a VICTORIA.
1968 – Közigazgatási reform – megyésítés – keretében visszaállítják Arad megyét, Arad központtal.
1968. november – Felső utasításra megalakítják a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Megyei Tanácsát, a kirakatpolitizálás klasszikus intézményét.
1970 – Létrejön az Aradi Textilkombinát, amelybe beolvasztják az 1909-ban alapított ITA/UTA-t, az 1918-as FITA céget, a Vörös Trikó vállalatot, az 1926-os TEBÁ-t és a ruhagyárat is.
1971 – Létrehozzák a műtrágyát gyártó aradi Vegyipari Kombinátot.
1972 – Almérnöki Intézetet alapítanak a városban, amely a temesvári Műegyetemhez tartozik.
1974 – Újratemetés a vesztőhelyen. Az első, szerény kivitelezésű kőemlék helyén 1881. október 6-án leplezték le a ma látható obeliszket. Az obeliszken 1974-ben, a kivégzések 125. évfordulóján kétnyelvű fehér márvány emléktáblát helyeztek el. Ugyanekkor külön kis koporsóba helyezték, és itt temették el az addig az ereklyemúzeumban őrzött csontokat; akkor hozták Aradra Borosjenőből Leiningen Westerburg Károly, valamint Mácsáról Damjanich János és Lahner György maradványait. Kiss Ernő a jugoszláviai Eleméren, míg Dessewffy Arisztid a szlovákiai Margonyán nyugszik.
1978 – Megnyílik az aradi nagyáruház, a Ziridava.
1989 – Arad, Temesvár után a második szabad város az országban.
1990 – Létrejön Arad állami egyeteme, az Aurel Vlaicu Egyetem, melynek keretében 9 fakultás működik: mérnöki, élelmiszeripar és turizmus, humán és társadalomtudományok, közgazdasági tudományok, teológia, matematika-informatika, neveléstudomány, sport és testnevelés és formatervezés.
1990 – Létrejön a Vasile Goldis Nyugati Egyetem – Arad magánegyeteme. Két karral indult, jelenleg 6 fakultása van: az orvosi, a gyógyszerészeti, a fogászati, a jogászati, a közgazdasági, és a társadalomtudományi, testnevelés és sport. Alighanem az egyedüli magánegyetem az országban, amely orvosi képzést nyújt.
1998 – Létrehozzák Romániában a fejlesztési régiókat az EU-s fejlesztési források hatékonyabb lehívására. Arad és a megye az 5. számú Nyugat régió része lesz Krassó-Szörény, Hunyad és Temes megyékkel. A régió központja Temesvár.
1999 – Az első aradi ipari park megnyitása.
1999. október 6.: A magyar és a román kormány között megállapodás jön létre a szobor visszaállítására.
2002 – Megnyitják az aradi Jelen Házat. Itt szerkesztik az aradi Nyugati Jelen napilapot és az Irodalmi Jelen lapot. Tulajdonos és kiadó Böszörményi Zoltán író és vállalkozó. A Jelen Ház Kulturális Központ – a maga nemében egyedüli, mert itt láthatóan fontos az üzleti szempont, a központ fenntarthatósága. Hangulatos, központi fekvésű együttes (nagyterem, kisterem, kiállító terem, nyári terasz) ötvözi a kultúrát-művészetet és a gasztronómiát. Itt működik a könyvkiadójuk, az Irodalmi Jelen internetes lap szerkesztése részben itt történik és van magyar könyvüzlet is. Nagyterme, színpada irodalmi estek, színdarabok, koncertek, vetélkedők, író-olvasó találkozók, egyéb rendezvények színhelye.
2002 – Jelentős beruházásoknak köszönhetően az ipari termelés 60,8%-a privát tőkével működő cégekben valósul meg, az állami tőkével működők részesedése 27,5%, a többi vegyes tőkéjű vállalat.
2004. április 25.: Az aradi Tűzoltó téren létrehozzák a Megbékélés parkját, ennek központi eleme az újra felállított Szabadság szobor.
2010 – Elkezdik a hulladékgazdálkodás új rendszerének a kialakítását, amelynek célja az ökológiai előírásoknak megfelelő tárolók kialakítása.
2010 – Elkezdődik az 1910–1913 között épült, Arad és Újarad közötti Maros-híd restaurálása. 2011-ben átadják a forgalomnak a felújított hidat.
2011. december 10.: Emil Boc miniszterelnök jelenlétében avatják fel a Temesvár–Arad autópálya első, 33 km-es szakaszát. Az autópályának megfelelő körgyűrű 12,5 km-es szakaszát is ekkor adták át.
2012 – Elkezdik az Ipari park UTA 2 kialakítását, területe 14,6 hektár, a beépített rész 45 ezer nkm.
2013 – Megkettőzik a Arad–Kürtös közötti vasútvonalat. 2020-ig átépítések, hogy a vonatok elérhessék a 160 km/óra sebességet.
2014 – Elkezdődik a városi villamospark felújítása aradi gyártású új villamosokkal.
2014–2015 – Az A1-es autópálya Nagylak és Arad közötti szakaszát két részletben adják át a forgalomnak. Az autópálya az európai IV-es közúti folyosó része, nyugati irányba ez az egyedüli gyorsforgalmi kapcsolat. Aradot előnyösen szolgálja ki, a négy ki és feljárat elosztja a forgalmat, nincsenek dugulások.
2020. augusztus 28.: A régi Neuman-stadion helyén felépül az új aradi futballstadion és vele együtt a teljes csatolt infrastruktúra. Férőhelyeinek száma 12 584. A korábbi stadiont 1946-ban építették.
(A kronológia törzsanyaga a Szórvány Alapítvány által kiadott Helytörténeti kronológia, Temesvár, 2009. A projekt aradi szakértője és az Aradra vonatkozó anyag összeállítója Ujj János.)

1766 – A város lakossága meghaladta az 5000 főt.
1869 – A város lakossága eléri a 32 725 főt.
1880 – összlakosság: 45199, román 9401, magyar 20710, német 10803
1890 – összlakosság: 53135, román 11584, magyar 26869, német 11915
1900 – összlakosság: 69307, román 13810, magyar 40413, német 12843
1910 – összlakosság: 77542, román 14949, magyar 48761, német 11320
1930 – összlakosság: 87662, román 30741, magyar 42393, német 11627
1966 – összlakosság: 126000, román 81005, magyar 33800, német, 10008
1977 – összlakosság: 171193, román 121815, magyar 34728, német, 10217

ÉvszámÖsszlakosságRománokMagyarokNémetekMások
19921901141545822941434532665
20021728271460592194917523067
201115907412531015396252815840

Földrajzi fekvése a kereskedelmi utak találkozásánál, valamint a határ közelsége elősegítette a város gazdasági fejlődését. Arad gazdag hagyományokkal rendelkező ipari és kereskedelmi központ. Az aradi ipar alapját a 17-18. században kialakult céhek képezték. A termékeinek híre a Habsburg Birodalom egyik legjelentősebb kézműves központjává tette Aradot.
„Arad gyors fejlődésnek indult a 19. század folyamán. Ezt a dinamizmust több természeti és gazdasági tényező együttes hatásának köszönhette. Ezek közül kettőt kell kiemelnünk.16 Egyrészt a város kedvező közlekedés-földrajzi helyzete (Maros-kapu), melyet az 1858-ban átadott Szolnok-Arad vasútvonal még tovább javított. Másrészt a város mind az Alföld felé, mind Erdély felé kiépítette hátországát. Az alföldi hinterland a Bánát északi része, míg az erdélyi hinterland az Arad-Hegyaljai borvidék volt, a két terület között a javak cseréje Arad országos jelentőségű vásárain zajlott. Mindezek következtében a dualista korszakban Arad magához vonzotta a gazdaság innovatív ágazatait (gépgyártás, bankok és takarékpénztárak), továbbá néhány, ún. központi funkciót (sajtóügyi bíróság, váltótörvényszék, görögkeleti püspöki székhely) is megszerzett.
A dualista Arad ipara hasonló profilt mutat, mint Temesvár ipara, azaz az alábbi ipar-ágakat/gyárakat említhetjük meg: • Textilipar, • Gépgyártás: Weitzer gép- és vagongyártás, automobilgyártás (MARTA), • Malmok: Neuman testvérek gőzmalma, Széchenyi gőzmalom, • Élelmiszeripar: szeszgyár, Pannónia keményítő gyár, • További könnyűipar: szappangyár, Lengyel-féle bútorgyár. A textil- és ruházati ipar Temesvárénál gyengébb volt, viszont ezt ellensúlyozta az erős gépgyártás, ezen belül a vagongyártás, amely 1300 munkást foglalkoztatott. Az aradi gépipar történetében fontos dátum 1907, amikor Arad városvezetése tárgyalásokat kezdett a franciaországi Westinghouse céggel egy automobil- és motorgyár aradi felépítésére és beüzemelésére. Sorozatos tárgyalások után sikerült megállapodásra jutniuk. A gyártelepítésre kétmillió korona törzstőkével rendelkező részvénytársaságot hoztak létre. Arad városa 15 évi adómentesség és ingyen telek adományozása mellett 300 ezer korona névértékű részvényt is jegyzett. Az aradi gyár alakuló ülését 1908. november 29-én tartották meg, s a céget Magyar Automobil Részvénytársaság Westinghouse Rendszer néven jegyezték be. A gyártelepítés céljaira, némi vita után, az akkori Pécskai úti telket jelölték ki a Weitzer János gép-, Vagongyár és Vasöntöde Rt. szomszédságában, hiszen a város is a gyár melletti beépítetlen telket ajánlotta fel. A történelmi Magyarország első automobil- és motorszerkezet-gyárát igen gyorsan tető alá hozták, és a kor ipari építkezésének magas színvonala jellemezte. A főépület tartóoszlopait és tetőzetét a főtervező, az aradi Fodor és Reisinger cég vasbetonból építtette. A szerelőműhely háromhajós volt és üvegtetejének köszönhetően nagyon világos. Az amerikai rendszerű csarnok 60 m hosszú, 40 m széles és 10 m magas volt. A különböző műhelyeket csak részben különítették el, hogy a főmérnök a munkálat minden fázisát könnyen áttekinthesse. Az Aradi Mérnök- és Építészegyesület meghívására 1909. augusztus 28-án budapesti műegyetemi tanárokból és mérnökökből álló szaktestület jött le Aradra, hogy a helyi szakemberekkel megtekintse az akkor már működő gyár üzemcsarnokát. Az üzemet Jemnitz és Fodor mérnökök mutatták be a vendégeknek.” (Gulyás László)

Temes megyével együtt Arad megye Románia legfejlettebb területei közé tartozik. A nyugati határhoz való közelsége miatt sok külföldi befektető van jelen. A fontosabb iparágak: jármű-, élelmiszer- és textilipar.
„1989-ben Románia gazdasága a csőd szélén állt. A kommunista rezsim egy központosított, az egyéni kezdeményezést elfojtó, alacsony termelékenységű, túlhaladott technológiával rendelkező, energiafaló és környezetszennyező rendszert hagyott maga után. A gazdaság infrastruktúrája tönkrement, a munkaerő túlméretezett, s az alapelv ‘a proletárdiktatúra’ volt. A megoldásban a kiindulópont a piacgazdaság kiépítése volt. Ebben a folyamatban nagy szerepet játszott az ipar átszervezése, az állami vállalatok privatizációja és az idegen tőke bevonása A folyamat hosszú és fájdalmas volt. A piacgazdaság felé vezető átmeneti korszak ‘áldozatai’ között Arad gazdag hagyományokkal rendelkező vállalatai is ott voltak (UTA textilgyár, ARIS szerszámgépgyár).
Bár privatizálták, ezek és a régi élelmiszeripari vállalatok (hús- és tejfeldolgozás, cukorgyártás) erőteljesen hanyatlanak. A kudarcok ellenére, a helyi közigazgatás és a Kereskedelmi Kamara biztosította nyitásnak és aktív részvételének köszönhetően a helyi gazdaság fejlesztésében és az idegen tőke bevonásában, 1989 után Arad municípium az országos átlagot meghaladó fejlődést mutathat fel. Ehhez hozzájárult néhány sikeres privatizáció (például az Astra Vagongyárat az egyesült államokbeli Trinity Indutries Inc., az Arbema sörgyárat az osztrák Brau Union AG vásárolta meg), meg az idegen és román tőke bekapcsolódása is a működő vállalatokba. Arad azért is vonzó beruházási terület, mert Románia Európai Unió felöli legfőbb kapuja, az ország nyugati részének legfontosabb út- és vasútközpontja, amely része a Nyugat-Európát a délkelet-európai és közép-ázsiai országokkal összekötő IV. páneurópai folyosónak. Vonzó a kiterjedt infrastruktúra megléte, a szakképzett munkaerő és a gazdag ipari hagyományok miatt is. Nem utolsó sorban kell megemlítenünk az Aradi Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara kezdeményezte, a helyhatóság támogatta Aradi Gazdasági Fejlesztési Övezet elfogadásának sikerét is. Ez az Aradi Ipari Övezet és Logisztikai Központ, további fejlesztésekhez vezet, az Aradi Nemzetközi Repülőtér cargo termináljának, az Aradi Nemzetközi Vásárnak és az Arad -Kürtös Szabadövezet létrehozását is feltételezi. Ezek közül az alkotóelemek közül az Aradi Ipari Övezet és az Arad -Kürtös Szabadövezet már megvalósult, a többi is jól halad.
Az Aradi Ipari Övezetet 1999-ben avatták fel 15 négyzetkilométeres területen. 2001 közepéig 10 cég számára biztosítottak gyártási és raktározási lehetőséget. A kiépített infrastruktúra értéke 1,5 millió USD, s több mint 2000 munkahely létesült. Meg kell említenünk az 1000 lakásból és lakosztályból álló villa-lakónegyed építésére kidolgozott tervet a nyugati övezetben és a Váralja negyedben.”
(Arad Városháza portál)

A fentinél jóval kritikusabb képet kapunk Muntean Raul Tibor elemzéséből (Arad elmarad(t)? in Járható utakon kötet).
Minden erdélyi nagyváros, a város vonatkozásában is felmerül a kérdés: „mi történt a 90-es években Aradon, hogyan számoltak fel szinte évszázados múltra visszatekintő gyárakat?… 1851-ben nyitották meg a Neumanok, akkor még parányinak számító szeszgyárukat Aradon. Teltek–múltak az évek, felépült a gyár, létrejött egy hatalmas cégbirodalom, amelyet két világégés sem tudott elpusztítani. Majd, jött a kommunizmus és az a valami, amit jobb híján rendszerváltásnak nevezünk. A vállalat 1990-ben vette fel az Indagrara nevet. 1997-ben privatizálták, ekkor lett a főrészvényes az addig import-export tevékenységet folytató nagybányai Ioan V. Mihăilă üzletember, aki oly „sikeresen” vezette, hogy a cég csődbe ment, adósságai miatt licenszét bevonták. Végül 2018-ban az adóhivatal a negyedik árverés során adta el az épületet…”
„Rosszabbul járt az textiliparunk fellegvára az UTA. (Az alapításakor Hungária Aradi Pamutgyár Rt. Nevet viselő cég) 1989-ben még 8.000 alkalmazottal rendelkezett, és termékei igencsak keresettek voltak. Eleinte úgy tűnt, hogy minden mehet tovább a régi kerékvágásban. A gyár működött, a termékek egy részét ellopták, akárcsak az „aranykorszakban” az igazgatók meg Bukarestre vártak és nem törődtek a felhámozódó adósságokkal, az elhasználódó gépparkkal, új befektetők, piacok keresésével. Bezárásáról, még a Romániai Magyar Szó is közölt egy nyúlfarknyi tudósítást.” (A gyárat helyi vállalkozó vette meg, a valamikori gyár helyén 2012-ben tömbháznegyed található.)
„Az aradi bútorgyár (IMAR) 1993-ban, amikor Iliescu Aradra látogatott, még jól menő bútorgyárnak számított. „A hírhedt bukaresti politikus George Păunescu is beszállt az üzletbe. Ezután megkezdődött a hanyatlás. Egy évre rá, már a munkások nem kapták meg a juttatásaikat, és a helyzet reménytelenné vált… Păunescu már 2007-ben belengette, hogy 30.000 lakást fog építeni és a gyárat áthelyezi máshová. Egy külföldi cégnek adta el a telket, amelyik egy plázát akart itt felhúzni, de az Atrium megelőzte, jött 2008-ban a válság és a terv dugába dőlt.” Potyára bontották le a bútorgyárat.
„Eltűnt az Ipari Óraműgyár és Victoria Óragyár is. Ez utóbbit nemcsak a tulajdonosai alkalmatlansága, hanem a globalizáció, a technikai fejlődés taszította a sírba. Az olcsóbb, a modernebbnek látszó kínai áruk elárasztották az országot. 1999-ben részvényei 65%-át 38.943 dollárért megveszi Ion Măinescu üzletember… 2015-ig húzta, ekkora 330.000 eurós tartozást felhalmozva csődöt jelentett…
„1995-ben a Vörös Trikó ötödik helyezett lett a romániai cégek seregszemléjén. Három év múlva egy könyvvel emlékeztek meg fennállásának 80 éve évfordulójáról. Ezután csődben ment, eladták, lebontották (még csak nem is teljesen) és 2020-ban az aradi polgármesteri hivatal pereskedik a terület tulajdonosaival, hogy az aradiak ki akarják sajátítani az ő ‘földjüket’, hogy egy parkot létesítsenek, így nem tudják felépíteni a minden bizonnyal busás hasznot ígérő tömbházukat.”
„A TEBA sem járt jobban, új tulajdonosa 2008-ban zárta be, a gépsorokat először Iașiba majd Bangladesbe szállította.”
Cukoripar: Magyarországon „a multinacionális cégeknek nem gyárakra van szükségük, a belföldi piacot próbálják megszerezni a lehető legolcsóbb áron. Hasonló volt a helyzet Romániában is, ahol 1990-ben 38, 2008-ban már csak 8 gyár működött. Az 1926-ban alapított aradi vállalatot francia ‘befektetők’ vették meg, majd jött a szokásos ingatlan biznisz, 2015-ben pedig – biztonsági okokból – lerobbantották a gyár 68 méter magas kéményét… 1999-ben még 115.000 tonna cukorrépát dolgozott fel, amiből 11 000 tonna cukrot sikerült kivonni.”
„A szerszámgépgyár nemcsak Arad, hanem a kommunista párt egyik büszkesége is volt, állítólag Ceauşescu tizenkétszer is meglátogatta, arról nem is beszélve, hogy a vállalat 1989-ben ünnepelte fennállásának 40 éves évfordulóját. Négy év sem kellet beindult a furcsa vargabetűkkel tarkított csődeljárás. 1994-ben úgy tűnt megoldás született… A vállalat tehát tovább működött 1999-ig, amikor az alkalmazottak újra általános sztrájkba léptek. 2002-ben privatizálták a vállalatot. 2005-ben a privatizációs szakhatóság (AVAS) bejelentette, hogy visszaköveteli azokat az állami támogatásokat, amelyhez a versenytanács megítélése szerint jogtalanul jutott az aradi vállalat. Mintegy 7,5 millió euróról volt szó, ez megadta a kegyelemdöfést a cégnek.”
Arădeanca babagyár. „sokáig azt hitték, hogy túléli a rendszerváltás sokkhatását… 1999-ben, amikor fennállásának 50 éves évfordulóját ünnepelte már nemcsak játékokat, hanem sport és egészségügyi eszközöket is gyártott. 2004-ben már jelentősebb profitot is termelt. A 2008-as gazdasági válság újra padlóra küldte. 2013-ban csődbe ment…”
„Az aradi ipar zászlóshajója sokáig a vagongyár volt. 1993-ban még Iliescu is meglátogatta, ő pedig bukaresti szokás szerint orruk előtt elhúzva a mézesmadzagot, ígérgetésbe kezdett… Még öt évig működgetett az üzem, majd 1998-ban kettévágták a gyárat, és megalakult az Astra Tehervagongyár Rt., valamint az Astra Személyvagongyár Rt. Az előbbit 100 millió dollárért eladták a világon is piacvezető amerikai Trinity Industries-nek, amely később 80 százalék fölé tornászta részesedését. Ekkor a vállalat vesztesége, 290 milliárd lejes árbevétel mellett 41 milliárd régi lej volt. 2006-ban az amerikaiak kivonultak. Ezután még adták–vették egy ideig a vállalatot, tulajdonosaik azon kívül, hogy újabb és újabb fantázianeveket találtak ki a cégnek nem sok vizet zavartak. Hívták a vagongyárat International Railway Systemnek, meg Astra Rail-nek, végül 2017-ben az Európai Bizottság rábólintott az újabb átvételre. Létrejött a Greenbrier – Astra Rail, amely elég jelentős cégnek tűnhet, bár arra ‘nincs pénzük’, hogy rendbe tegyék a tulajdonukba került, monarchia korabeli autógyártó MARTA omladozó irodaházát… Az Astra Személyvagongyár Rt. jobban járt, Valer Blidar üzletember vásárolta meg, és bár a 2000-es évekre csőd közeli állapotba került sikerült talpra állítania. Már nemcsak személyvagonokat gyárt, hanem a villamosokat is.”
Van „…egy olyan üzem, amelyért nem kár, sőt, kifejezetten üdvös, hogy bezárták, lerombolták. Az glogováci vegyipari kombinátról van szó…”
„Az IT szektor romániai fejlődése igazi sikertörténetnek mondható. Erdélyben Kolozsvár jár az élvonalban. Alig lemaradva követi Temes megye, illetve Temesvár, az itteni cégek éves forgalma 2016-ban 2.150 millió lej volt és 11.352 alkalmazottat foglalkoztattak. Bihar a negyedik a sorban (479 millió / 2150 munkavállaló) Arad viszont csak a 8. (országosan a 17.) 207 millió lejjel és 1279 foglalkoztatottal.”
„A Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. (CED) aradi regionális irodájának vezetője, Kranowszky-Nagy Andrea szerint Arad megyében mintegy 600 magyar érdekeltségű vállalat létezik.”
…„Nem tisztünk választ adni a ‘hogyan tovább’ kérdésére, hiszen ellentétben a 19. századdal, amikor – kis túlzással – pár ezernyi embernek sikerült egy modern nagyvárost felépítenie, manapság sokkal jobban függünk a világban zajló folyamatoktól. Hiszen, hiába vagyunk büszkék a városunk határában terpeszkedő gyármonstrumokra (a YAZAKI például nemrég 198 millió eurós üzleti forgalmat bonyolított le), ezek akár a szó valós, akár képletes értelmében sem állnak biztos lábakon. Ha úgy tartja kedvük, és úgy változik a gazdasági helyzet, bármikor csomagolhatnak és elhúzhatják a csíkot Ukrajnában vagy a Távol-Keletre. És akkor, kezdhetünk mindent elölről…”

Intézményi kronológia
Az alábbi információk Némethy Károly: Aradváros tanügyi története c. munkájából valók. Egyes információk a történeti kronológiában is szerepelnek. Kiegészítettem a Némethy kötet alapján összeállított jegyzéket Muntean Tibor dolgozatának felhasználásával.
1708: Höfflich Kamil minorita áldozár és lelkész Aradon telepszik le és iskolát nyit.
1745: Minorita atyák rendszeres elemi oktatást szerveznek. Ez 1872-ig hatosztályos gimnázium, ezt követően átveszi a város (az állam), és ez lesz a Királyi Főgimnázium, amely 1919-ig működött.
1792: Megnyílik az első szerb iskola a belvárosban. További szerb iskola nyílik Pernyáván, Gájon.
1811: Létrejön a román (görög keleti) tanítóképző intézet. A románság külön hitközséget képez, iskolaügyeit maga intézi, iskolai felügyelőjük pap.
1813: Ipartanodát hoznak létre.:
1815: Arsics Szava (Arsici Sava, Némethynél Artits Sebők) polgármester minden tanítónak 8 hold földet adományoz.
1822: Elkészül az első iskolaépület (a Templom utcában).
1822: Megalapítják a román, görögkeleti papneveldét.
1822: Pernyáván megalapítják az első felekezeti elemi iskolát.
1832: Megalapítják az izraelita elemi fiúiskolát, 1855-ben a leányiskolát is.
1836: Létrejön Arad első reáliskolája.
1840: Megalapítják a belvárosi és a ségai román elemi iskolát. 1822-től működött a pernyávai. Működött még elemi Gájon. A román tanköteles gyermekek száma 616, iskolát látogatnak 435-en.
1840: Bohus-Szögyéni Antónia indítványára megalakul az első egyesületi kisdedóvoda. A város óvodája 1889-ben jön létre.
1846: Megnyílik az evangélikus iskola, ahol a papok tanítanak (pénzszűke). 1873-ban átvette a város és 1902-ig működött.
1848: Megalakul az alsófokú magán kereskedelmi iskola – esti iskolaként.
1850: A kétosztályú elemi iskola három osztályúvá válik.
1855: A három osztályhoz újabb, negyedik osztály létesítését rendelik el.
1867: Létrejön a törvény előírta iskolaszék. Vezetője a polgármester.
1867: A következő városi iskolák léteznek: Templom utcai négyosztályos fiú elemi; Templom utcai kétosztályos leányiskola; léteztek még felekezeti iskolák.
1869: A kiegyezés idején, Aradon csak felekezeti iskolák léteztek. A város szabadelvű vezetése 1869-ben felajánlotta az egyházaknak, hogy átveszi iskoláikat, de hosszas tárgyalások után először a katolikus majd a református, evangélikus intézmények esetében járt sikerrel. Ez 6 iskolát jelentett (Templom – Lucian Blaga – és Orczy – Ştefan Augustin Doinaş – utcai, valamint egy-egy iskola a külvárosokban Erzsébet, Sarkad és Gáj – itt volt egy római és egy görög katolikus is) 10 tanítóval, akik több mint 900 diákot oktattak. Ezután községi iskolahálózat folyamatosan bővült, megnyílt a Kossuth (Mărăşeşti) utcai, a Mosóczy telepi tanintézet. A XX. század elejére már 13 iskolát tart fenn a város, melyekben 54 tanító több mint 3000 diákot nevel. (Muntean Tibor)
1870: Létrejön az Aradvidéki Tanítóegylet, célja a tanítók önképzése, érdekvédelme.
1872: Létrejön a polgári iskola. Az iskolaszék döntött az elemi iskolák 5. és 6. osztályának megszüntetéséről és egy polgári iskola indításáról.
1873: A királyi főgimnázium épületében beindul az állami tanítóképző működése. 1895-ben impozáns épületet kap – ebben működik ma a román tanítóképző. A magyar nyelvű tanítóképzést megszüntették, és az addigi pedagógiai iskola 1954-től 4-es sz. 10 osztályos Magyar Leány-középiskola lett. 1957-ben ismét átalakult az iskola, ettől kezdve Aradi 4-es Számú Középiskola lett,
1874: Az említett iskolák mellett létezik a Választó utcai vegyes tanoda, a Sarkad és a Gájban működő tanodák két osztállyal és az Orczy utcai tanoda két osztállyal.
1874: A főgimnázium épületében reáliskolát indítanak.
1875: Megnyílik az újtelepi vegyes iskola és a Batthányi utcai leányiskola.
1877: Létrehozzák az evangélikus elemi fiúiskolát.
1877: Új iskola a Szt.-Péter téri elemi, 4 fiú és 4 leányosztállyal.
1879: Létrehozzák az alsófokú ipariskolát.
1881: 11 iskola működik helyi közalapokból, ezek közül egyben 7, ötben 4-4 és ötben 2-2 osztály létezik, összesen 37 osztály.
1882: Létrejön az állami felső leányiskola.
1883: Aradon 4 magánóvoda működik. Megalapítják az első városi (községi) óvodát.
1885: Aradon megnyílik a felső kereskedelmi iskola, a helyiek által Kereskedelmi Akadémiának nevezett intézmény. Új épületet húznak fel, 1894-ben bentlakást nyitnak.
1885: Létrehozzák az aradi siketnémák iskoláját. 1880-ban a városban 31 siketnémát tartottak számon, a megyében 343-at.
1887: Létrejön a női ipariskola.
1887: Létrejön az aradi árvaház.
1888: Aradon 3 szerb iskola működik (valamennyi négyosztályos: belvárosi, pernyávai, gáji), ezekben összesen 170 gyermek tanul.
1888: Létezik egy görögkatolikus iskola, ennek az iskolának is a város a patrónusa.
1889: Létrejön a kereskedelmi akadémia három osztállyal.
1889: Létrejön a polgári leányiskola.
1889: Arad polgári, elemi iskoláiban és óvodáiban 61 pedagógus dolgozik.
1889: Iskolák Aradon: állami 4, községi 11, felekezeti 10, magán 2, egyleti iskola 2. Összesen 29 iskola. A tankötelesek száma: 6-12 éves 4902, 12-154 éves 2309. Ezeknek fele járt rendesen iskolába.
1890: Megalakul a román polgári leányiskola.
1906: Megnyílik a 120 tanulót befogadó konviktus, diákotthon.
1907: Apponyi Albert kultuszminiszter Aradra látogat, megállapodnak a város vezetésével 6 új népiskola megindításában.
1917: beindul az aradi Római Katolikus Leányiskola, ahol Miasszonyunk nővérek tanítanak.
1922: 1919 után a Királyi Főgimnáziumot átvette a román állam, minek következtében megszűnt a magyar nyelvű, középfokú oktatás a városban. Mivel törvényesen csak a felekezeti iskolákban működhetett kisebbségi nyelven történő oktatás, az aradi magyar közösség összefogott a katolikus egyházzal, és megalapították a Római Katolikus Főgimnáziumot, majd közadakozásból, szülői támogatásból 1922-ben megépítették az iskola épületét – az épület tulajdonjogát a Temesvári Római Katolikus Püspökségnek adták át.
Magyar oktatás Aradon 1940-1990 között. Ezt az időszakot Matekovits Mihály tanulmánya alapján mutatjuk be.
1929: 1929 és 1948 között magániskolaként működött az Aradi Római Katolikus Elemi Fiúiskola, a Katolikus Gimnázium épületében, önálló intézményként.

A hatalom játékszereként
„Az 1940 és 1989 közötti időszakot iskolatörténeti szempontból négy részre oszthatjuk. 1940 és 1948 közötti, 1948 és 1959 közötti, 1959 és 1968 közötti, illetve 1968 és 1989 decembere közötti időszakra… 1948-ban az új román Tanügyi Reform azonban az első csapás volt a háború utáni Arad iskolarendszerére. Egyetlen tollvonással megszüntették az egyházi iskolákat, ennek során nemcsak az oktatás menete lett laikus, hanem minden egyházi tulajdonban levő oktatást szolgáló épület, a benne levő ingóságokkal együtt, egyetlen határozattal a román állam tulajdonába került. Városunkban ez a két legnagyobb magyar nyelvű iskolát érintette, a Római Katolikus Főgimnáziumot és a Zárdát, de ugyanakkor megszűnt a Római Katolikus Elemi Fiúiskola. A Főgimnázium jogutóda a Magyar Vegyes Líceum lett (itt a „vegyes” jelző arra utal, hogy fiúk és lányok is diákjai lehetnek az iskolának). Meghagyták (még egy tanévre) igazgatónak dr. Berthe Nándort, a tanárok többsége is tovább taníthatott, kivéve a paptanárokat… 1959 őszétől a román kormány csak Moszkvával egyeztetett, vagy végrehajtotta az utasításokat. Kolozsváron egyesítették a román Babeș és a magyar Bolyai egyetemeket minden tiltakozás és ellenszegülés dacára. Az országban csaknem minden magyar iskolát összevontak egy közeli román iskolával, így kialakultak a román, illetve magyar tagozatok. Az etnikailag tiszta magyar falvakban (így Arad megyében például Kisiratoson vagy Zerinden) román tagozatokat létesítettek, meggyőzve néhány magyar szülőt, hogy oda írassák gyermekeiket… Az időközben 3-as sz. Középiskola nevet felvett egykori Magyar Vegyes Líceumba behozták a Templom (akkor I.C. Frimu) utcai 5-ös számú (román) Középiskola 8–11 osztályait, a 4-es Középiskola (volt Zárda, majd Magyar Tanítóképző) 8–11 osztályait az akkor tiszta román Moise Nicoară Líceumba költöztették, mint magyar tagozatot. A 3-as magyar, az 5-ös román középiskolák 1 – 7 osztályait és a Templom utcai 9-es német iskola 1–4 osztályait a volt Zárdába költöztetve (Batthányi utca, akkor November 7. utca) létrehozták a román – magyar – német tagozatú 1-es Számú Általános Iskolát, Arad legnagyobb létszámú oktatási intézményét. De egyesítették a Kossuth (Mărășești) utcai 5-ös magyar iskolát a gyermekkórház melletti 6-os román iskolával (ezt később lebontották és helyére épült az un. Intim tömbház). Egyesítették a Mosóczy telepi 16-os Erdélyi úti (str. Ardealului) magyar (Gizella) iskolát a központi, 12-es (román) iskolával. Ez lett a Fürj utcai egy épületben működő két (román és magyar) iskola sorsa, az (alsó) Mikelakai addig önálló 19-es magyar elemi, vagy a gáji iskolák sorsa. Mintegy gesztust, a kedélyek csillapítására néhány iskolában meghagyták a magyar igazgatót, máshol a román igazgató mellé magyar aligazgatót neveztek ki.
…1968 után… személyzetcsökkentés címmel több szomszédos iskolát egyesítettek, kevesebb adminisztratív alkalmazott és vezető kellett, kisebb létszámú osztályokból kevesebb lett, nagyobb létszámúakat hoztak létre. Így tűnt el a Kossuth utcai iskola, mint jogi személy, egyesítették az 1-es Általános Iskolával. Minden Mosóczy telepi iskolát egy igazgatás alá vontak, de így jártak a Rácz fertályi oktatási egységek is. Magyar tagozat szempontjából látszólagosan ez csak az 5-ös (Kossuth utcai) iskolát érintette, de valójában a másik két intézményben is csökkent a magyar diákok, illetve osztályok aránya, ami végül ezek teljes elsorvadásához vezetett.
A nyolcvanas évek elejétől… az elméleti középiskolák zömét ipari líceumokká alakítják, amelyeket gyárakhoz, vállalatokhoz csatolnak… A sok összevonás, megszüntetés, mindenféle rendeletek oda vezettek, hogy 1989 decemberében Aradon 5 általános iskolában volt 1–8 osztályos magyar tagozat (1-es, 10-es, 12-es, 13-as és 21-es), a középiskolai osztályok szétforgácsolódtak, mivel csak ott indulhatott valamilyen szakosztály, ahol az iskola megfelelő profilú volt. Az egykori Katolikus Főgimnáziumban (majd Magyar Vegyes Líceum, 3-as Középiskola, 11-es Ipari Líceum) ekkor 2 magyar (kőolajipari) osztály volt, a Radnai úti 2-es Ipari Líceumban 6 magyar osztály működött, az 1-es Ipari Líceumban (Erzsébet körút) 4, az újaradi Faipari Líceumban 2 és a Tisztviselő telepen (Calea Victoriei) az Építőipari Líceumban 2 magyar osztály volt. Ennek a szétszórtságnak egyenes következménye volt, hogy a magyar nyelv és a matematikán kívül magyarul szinte semmit nem tanítottak.
A román nyelvű Pedagógiai Iskola konkurenciát látott ebben az intézményben, ezért a Magyar Pedagógiát megszüntették és 1954-től Aradi 4-es Számú 10 osztályos Magyar Leányközépiskola lett. A tanítóképző visszamaradt diákjai még 1955 és 1956-ban képesítő vizsgát tehettek, azaz tanítók lettek. 1957-ben ismét átalakult az iskola, ettől kezdve Aradi 4-es Számú Középiskola lett… Az 1959-es párthatározat a 4-es Középiskolát is teljesen felforgatja, azaz megszünteti, mint intézményt. A középiskolai osztályokat (VIII–XI) az aradi Ioan Slavici (korábban, illetve 1989 után Moise Nicoară) Középiskolába költöztették magyar tagozatként. Az iskolában megmaradtak a magyar alsóbb (I–VII) osztályok, de ide költöztették a 3-as (addig magyar) Középiskola I–VII osztályait, az 5-ös (román) Középiskola I–VII osztályait és a Templom utcai 9-es számú német elemi iskola I–IV osztályait. Így jött létre az Aradi 1-es Számú Általános Iskola, román, magyar és német tagozattal, 34 osztállyal és 990 tanulóval.
…A hatvanas évektől (bizony 1980-ig) évente le kellett adni azt a statisztikát, hogy román osztályokba hány más nemzetiségű gyermek jár. 1966-ban az 5-ös iskola román tagozatára 308 tanuló volt beírva, ebből 246 román, 51 magyar (lebontva osztályokra), 9 német és 2 más nemzetiségű.”
(Forrás: Matekovits Mihály: 50 év magyar oktatás Aradon)

Aradi magyar oktatás 1990-től
Csiky Gergely Főgimnázium
Az 1989-es, december végi események az aradi magyar nyelvű oktatást elég zilált állapotban találták, elsősorban a középiskolai osztályokat illetően. A meglevő osztályok 5 intézményben működtek, különböző ipari profilokkal, nem volt egyetlen magyar elméleti (reál vagy humán) osztály sem Arad városában… Volt autóipari, vasúti majd kőolajipari szakközépiskola, amit a magyar gyermekek zöme nem keresett a jövőjét illetően… Az elméleti tantárgyakat magyarul tanították, a szaktárgyakat románul.
… Az aradi RMDSZ megalakulása után, illetve a tanügyi szakbizottság kidolgozta azt a javaslatot, hogy Aradon mind az öt középiskolában működő osztályokat 1990 szeptemberétől egyesítsék az egykori 3-as, (akkor 11-es) Líceummá, ezzel megoldva a magyar pedagógus kérdést is… És akkor jött 1990 márciusa, a marosvásárhelyi események. Az országban nagyon rövid idő alatt magyarellenes hangulat lett úrrá, kiélezve a magyar iskolák irányába, hiszen szerte Erdélyben önállósulni akartak a magyar oktatási intézmények… Az addig a tervekre szívélyesen bólintó hivatalosságok új álláspontra helyezkedtek: még át kellene gondoljuk, ne siessetek, majd egy év múlva, miért nem jó nektek együtt – jelszavakkal. De már nem lehetett visszalépni, sok pedagógus beadta a (törvény biztosította) nyugdíjazási kérését, a jövendő iskola meghirdette a szabad tanári állásokat. Maradt a kompromisszum: a románokat nem lehet kidobni, tehát a 11-es Líceumban román és magyar tagozat lesz, magyar igazgatóval és román aligazgatóval… 1990 szeptembere. Tokay György Arad RMDSZ-es parlamenti képviselője bejelentette, hogy ha nem alakul meg az önálló Magyar Líceum, akkor szeptember 15-től a Városháza előtt éhségsztrájkba kezd, amíg a kérdés nem rendeződik. A megye prefektusa vasárnap, szeptember 14-e délelőtt megbeszélésre hívta Tokay György képviselőt, Hosszú Zoltán szenátort, Cziszter Kálmán megyei RMDSZ elnököt, Nagy Sándor ügyvédet és Matekovits Mihály kisebbségi tanfelügyelőt. Megszületett a kompromisszum: megalakul a 12-es számú (önálló) Magyar Tannyelvű Líceum, de egy ideig, amíg sikerül megoldást találni, egy épületben működik a 11-es számú román iskolával, mindegyiknek saját vezetősége és tantestülete lesz. A termek használatáról a két igazgató dönt. A prefektus (soha be nem tartott) ígérete: a román kilencedik osztályokat fokozatosan csökkentik, amíg az iskola megszűnik. A beindult, jogilag önálló magyar középiskola rövidesen felvette Csiky Gergely, pankotai születésű egykori aradi diák, drámaíró nevét…
A két iskola együttélése természetellenes volt. Közös igazgatói iroda, titkárság (egyetlen, közös telefonnal), egy-egy fizika, kémia laboratórium vagy természetrajz terem… Az épületben két középiskola működik, összesen 24 osztályteremben és 2 szükség (improvizált) teremben. A Henri Coandă Iskolacsoportnak 30, a magyar tannyelvű Csiky Gergely Iskolacsoportnak 21 osztálya van, azaz összesen 51 osztály. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a szakiskolai csoportok, hanem még líceumi osztályok is járnak délutáni váltásban… A megoldás 2001-ben következett be, amikor a megyei főtanfelügyelő Pavel Sârbu alulírottal (aki akkor helyettese voltam) kidolgoztunk egy átfogó költöztetési tervet. A 2001. július 4-i 216-os rendelet értelmében, az aradi 1-es Általános Iskola magyar osztályai átköltöznek a Kálvin János utcai iskolába és ott létrejön az I–XII osztályos magyar tannyelvű Csiky Gergely Líceum. Ebből az épületből a Henri Coandă román Iskolacsoport átköltözik a Mărășești (Kossuth) utcai iskolaépületbe, ahonnan az 1-es Iskola román- és német osztályi a Püspökség (Episcopiei) utcai, volt Zárda épületébe költöznek.
2001. szeptember 15-én a Csiky Gergely Iskolacsoportban 789 tanuló kezdte a tanévet 73 pedagógus keze alatt. Az elemi osztályokban 7 tanító irányította a 118 gyermeket, az V–VIII osztályokban 188, a IX – XII osztályokban 385, míg a szakiskolába 98 diák tanult, 54 tanár, 4 közgazdász oktató, 3 mérnök és 5 almérnök, illetve oktatómester vezetésével. Ez a szám valamennyivel növekedett a következő tanévnyitóig. Nagy Sándor ügyvéd vette észre, hogy a Flórián (Csajkovszkij) utcai internátus épületét, amikor 1948-ban államosították az egyházi iskolákat, elfelejtették az állam által átvett (elvett) Arad megyei épületek között felsorolni a Hivatalos Közlönyben. A bentlakás épületét állami tulajdonnak ítélték, 1959-ig a Magyar Vegyes Líceum diákjai lakták, majd az iskolaegyesítéseket (1959) követően a 3-as Középiskola és ennek utódai, román és magyar középiskolások használták. Amikor kiderült, hogy az épület tulajdonosa a Temesvári Római Katolikus Püspökség, sikerült a tulajdonos és az Arad Megyei Tanfelügyelőség között egy egyezmény megkötése, amely szerint a bentlakás épületét a Püspökség 99 évre a mindenkori aradi magyar nyelvű oktatás céljaira adja bérmentve használatba… 1999. augusztus elsején megkezdték a most már kollégiumnak nevezett épület teljes felújítását több jelentős támogatással. Az Illyés Alapítvány, az Apáczai Közalapítvány, a csákovai Caritas, a gáji Caritas, az aradi Máltai Szervezet és a Városi Tanács mellett magánszemélyek és vállalkozók támogatták a munkálatokat és a berendezések beszerzését, mindezt az Alma Mater Alapítvány koordinálásával… 2003. október 3-án került sor a Csiky Gergely Iskolacsoport felújított bentlakásának ünnepélyes átadására.
2011. szeptember 1-től az iskola megkapta a Főgimnázium címet, ami részben erkölcsi elismerés, de az alkalmazható személyi állomány szempontjából is fontos a megye egyetlen magyar középiskolájának.
1-es Számú Általános Iskola ebben a formában és elnevezéssel 1959-ben alakult, több, magyar, román és német nyelvű elemi és felső tagozat egyesüléséből. Jogelődei a Zárda, az Aradi Magyar Pedagógiai Líceum, majd a 4-es Számú Középiskola. Elhelyezkedése: egykori Batthányi utca, ma str. Episcopiei, előzőleg str. 7 Noiembrie. Az Iskolában 1990 szeptemberében 8 elemi és 8 felső tagozatos általános iskolai magyar osztály működött. Az 1-es Iskolához tartozott a Kossuth (Mărășești) utcai iskola épülete is, a 16 magyar osztályból volt, aki ide járt. De ez a 16 magyar csoport az intézmény összes osztályainak 35%-át jelentették. Érdekes megemlíteni, hogy az 1989-es decemberi események után (a tanítás csak februárban kezdődött) 21 tanuló „jött át” azonnal románról magyar tagozatra, de a tanév végén 64 tanuló követte családját, többnyire Magyarországra vagy még nyugatabbra… Az addigi, egymást toleráló hangulat néhány román és magyar oktató között megváltozott, az addig baráti viszonyban levő román pedagógusok sehogy sem értették (vagy nem akarták), hogy a magyar kollégák miért akarnak önálló iskolát.
A 10-es Számú, Neuman Fívérek Általános Iskola Gáj kerületben működött, de többnyire ide jártak az ötödik osztálytól a szentpáli gyermekek is, ahol a felső tagozat 1975-ben szűnt meg. 1991 őszén 100 magyar tanulója volt az iskolának, a létszám az ezredforduló idején 67 volt. Az egyre fogyó gyermeklétszám miatt, bár a pedagógusok mindent megtettek, hogy más helységekből is hozzanak tanulókat, de végül 2010-ben fel kellett adni a magyar V–VIII osztályokat. A még ott levő diákok többsége az Aurel Vlaicu (21-es) Általános Iskolába folytatta tanulmányait.
12-es Számú Általános Iskola (Mikelaka negyed) 1991-ben az iskolának 194, a századfordulón 131, majd 2010-ben 6 magyar tanulója volt (osztatlan elemi osztályban). 2010 szeptemberében már egyetlen magyar elsős gyermek sem volt, s ekkor a tagozat megszűnt.
13-as Számú, „Aron Cotruș” Általános Iskola Mosóczy telepen működik, s bár 1991-ben 69 diák járt a nyolcosztályos iskolába, 2000-re már csak 55, majd 2010-re egy tanítóval (osztatlan osztályban) mindössze 8 magyar gyermek maradt. 2005-ben szűnt meg végleg a már évek óta agonizáló felső tagozat, az elemi osztályok ma is működnek.
21-es Számú „Aurel Vlaicu” Általános Iskola, a Vlaicu negyedben található, román, magyar és német tagozattal. Az egykoron túlzsúfolt intézménynek lassan alig van magyar tanulója. 1991-ben 189-en jártak a 8 magyar osztályba, 2000-ben 134 tanuló, 2010-ben 111 diák. Az egyetlen aradi általános iskola, ahol a magyar tagozaton még működik minden évfolyam.

Működő oktatási intézmények:

Csiky Gergely Főgimnázium
310085 Arad, Kálvin u 22. Telefon: 0257-210002. Villámposta csíkyg@yahoo.com, Honlap: www.csikygergelyarad.ro
Igazgató Spier Tünde
Kincskereső Napközis Óvoda – a főgimnáziumnak alárendelt óvoda.
Arad. Str. Andrei Saguna nr. 84. Telefon 0257-280029

Aurel Vlaicu Általános Iskola
310346 Arad, Str Fulgerului n2. 2-4. Telefon 0357-413294.Villámposta scoalaaurelvlaicu@gmail.com. Honlap http://scoala-aurelvlaicu.ro
Aligazgató Balta Emese

Aron Cotruș Általános iskola
310210 Arad, Str. Petru Rares nr. 20. Telefon 0257-212500. Villámposta secretariat@aroncotrus.ro. Honlap https://aroncotrus.ro
Tagozatvezető Nagy Csilla

Barátság Napközis Óvoda
310377 Arad Str Predeal nr. 3. Telefon 0257-349939. Villámposta gradinita_pp16@yahoo.com
Tagozatvezető: Tripon Ildikó

11. számú Napközis Óvoda
310487 Arad Str. Crasna nr. 11. Telefon 0257-428490. Villámposta gradpp11_arad@yahoo.com
Tagozatvezető: Bold Ildikó

Prichindel Napközis Óvoda
Arad Str. Fabius nr.8. Telefon Villámposta
Tagozatvezető: Varga Katalin

Arad, kultúra, az aradi polgár. Erről szólnak az alábbi szövegek.
„Az aradi polgár szereti városát. Úgy hiszi, hogy Arad különb város minden másnál. Itthon szigorú bírálója mindennek, a távolban, idegenben nagyon megbecsüli otthonát, sőt büszke aradi polgárságára. A várost amúgy is történeti nimbusz környezi. Részt vindikál magának abból a glóriából, mely a fényes, bár szomorú történeti emlékeknél fogva a város minden porszemét megilleti. Ennek révén nem ritkán esik meg, hogy az aradi ember idegen világban, hazai városaink polgárainak bárminemű gyülekezetében bizonyos elsőbbséget követel a maga részére.
Az aradi polgár igazi műérzékkel van megáldva. Pártolja, becsüli, szereti a művészet minden ágát, rajong a magasabb művészetért. Kedveli a színészetet, megtölti zsúfolásig a színházat. A zenei tudás Aradon magas fokú; a zenetársaságok nyilvános előadásai a legelőkelőbb színvonalon állanak. Csaknem minden családban művelik, tanítják a zenét. A világ legnagyobb művészei, ha világjáró úton vannak, Budapest után bizonyosan Aradot keresik fel elsőnek. A képzőművészet iránti érzéket igazolják a gyakori kiállítások és művásárlások. Nem egy családnak szalonja valóságos műgyűjteménynek válik be.” (Somogyi Gyula)

„Arad a magyar történelem kultikus helye. Az itt kivégzett tizenhárom tábornok emléke volt a legfőbb indítéka az 1848–49-es szabadságharc ereklyéi összegyűjtésének és múzeumban történő elhelyezésének. Az ezt pártoló Kölcsey Egyesület tagjai mindent meg is tettek, hogy a gyűjtemény otthont kapjon. Azonban, mint az előző századforduló számos más magyar városában, itt sem csupán múzeumalapításban gondolkodtak: kultúrpalotát terveztek, akárcsak Pozsonyban, Szegeden vagy Békéscsabán. Olyasmit, ami több mint múzeum, ami egy város kulturális életének központja lehet. Így amiként a magyar szabadságharc egyedülálló volt Európában, úgy a múzeum is egyedülálló lett. 1920-tól nem változott meg lényegesen az Ereklyemúzeum sorsa, gyűjteménye sem szenvedett károkat. Mindeközben a Kultúrpalota múzeuma egyre szélesedő feladatkört kapott, megváltozott gyűjteményi szerkezete. A második világháborút követően egy ideig még látogatható volt az ereklyegyűjtemény, majd raktárba száműzték. El nem feledkeztünk róla, de a múlt ködébe süllyedt, úgy gondolt rá mindenki, mint valamire, ami volt régen, egykoron. Sok időnek kellett eltelnie, mire – legalább virtuálisan – kiszabadult raktárbörtönéből, szakemberek számára megtekinthetővé, feldolgozhatóvá, hozzáférhetővé vált. De ez még csak afféle látszat-lét: a közönség számára továbbra is jórészt láthatatlan… A Kultúrpalota elsősorban a városi koncertterem, a könyvtár és a múzeum szerepét töltötte be megnyitását követően, utóbbiban az Ereklyemúzeum termei mellett régészeti és történeti kiállítás volt látható, valamint a gazdag képzőművészeti anyagot bemutató képtár. 1920 után néprajzi tárlattal is bővült a múzeum, valamint két helyi politikus, Vasile Goldiș és Ștefan Cicio-Pop emlékszobáját nyitották meg benne 1934-ben… A Kultúrpalota állandó kiállításai 1979-ben az újrarendezett régészeti tárlattal bővültek. Legkésőbb, már az 1989-es változásokat követően a természettudományi kiállítás nyílt újra, majd 1993-ban a történeti bemutatót is újra értelmezték. A kilencvenes évek elejétől a múzeum 1967-től folyamatosan kiadott évkönyvei mellé újabb, művészeti-építészeti, természettudományi, valamint etnográfiai kiadványok is sorakoztak. 1990 óta a múzeum részét képezi a Kinema Ikon elnevezésű multimédia-műhely is. A legutolsó statisztikai adatok szerint az öt szakágban összesen 125 ezer műtárgyat számláló gyűjteményt őriz a múzeum.” (Basics Beatrix)

A remény útvesztőjében c. kötet az aradi helytörténészek tanúságtétele városuk értékeit illetően. Ez az Arad helytörténeti sorozat második kötete, ebben a kultúrának szentelt fejezetet Ujj János írta. Ebből veszünk át részleteket.
Színház
„A kommunista hatóságok minden olyan kulturális megnyilvánulással szemben felléptek, vagy legalábbis bizalmatlanok voltak iránta, amely szerves része volt a polgári kultúrának. Így (például) a szimfonikus zenével, avagy a színházzal szemben is. Aradon 1945-ben a Kultúrpalotát „Népi Athéneumra”, a színházat „Népszínházra” keresztelték át. Az addig működő szimfonikus kamaraegyütteseket betiltották, mint a népi kultúrára veszélyes megnyilvánulást… Az 1965-ig terjedő időszakot a szovjet sztálinista kulturális diktatúra jellemezte, amely a szocialista kultúra egységes nemzetközi jellegét hangsúlyozta. Abban az időszakban mindent szovjet mintára terveztek, illetve hajtottak végre minden tevékenységi területen… Miután Románia és a Szovjetunió viszonya 1964 után elhidegült, egy rövid enyhülési időszak kezdődött a román kultúrpolitikában… Ez az időszak csak 1972-ig tartott. (Ezt követte) a nacionál-kommunizmus korszaka, amikor a romániai nemzetiségi kérdés állandóan hangoztatott megoldása mellett minden intézkedés a nemzetiségek beolvasztására, identitástudatuk megtörésére irányult.”
„A[z akkori szóhasználat szerinti] felszabadulást követően Aradon nem létezett színtársulat. A magyar színház (és egyetlen délerdélyi társulat sem!) az Antonescu diktatúrában nem kapott működési engedélyt. A kérdés megoldására a város polgármestere és a prefektus 1945-ben Bukarestbe utazott, azt követően megkapták az engedélyt egy kéttagozatos színház működtetésére. Így jött létre az Aradi Népszínház román és magyar tagozattal.” A színházi törvény megjelenését követően „Az aradi magyar népszínház repertoárja olyannyira nem nyerte el a Bukarestből érkezett, pártideológusokból álló miniszteri ellenőrző csoport tagjainak a tetszését (kevesellték az akkor már kötelező proletkultos szovjet és hazai darabokat), hogy az végzetes következményekkel járt az társulat létére… 1948-ban a román és magyar tagozatos helyi Népszínház állami színházi címet kap, de a magyar tagozat tevékenységét felfüggesztik… A bizottság a vizsgáztatás után tájékoztatta a sajtót, hogy Aradon román, Nagyváradon pedig magyar társulat alakul, amelyek felváltva játszanak a két városban.”
„Az 1960-as évek végén, két fiatal újságíró (Znorovszky Attila és Szekeres Gábor) kezdeményezésére a Municípiumi Művelődési Házban létrejött egy amatőr színtársulat Periszkóp néven. A társulatba bevonták a feloszlatott hivatásos társulat Aradon maradt színészeit, mellettük tapasztalt, illetve fiatal amatőr színjátszókat állítottak színpadra… 1974-ben bemutatták Sütő András Anyám könnyű álmot ígér című nagysikerű regényének Znorovszky Attila készítette feldolgozását. A társulat az országos amatőr fesztiválokon is több díjat nyert, többek között az említett Sütő-mű feldolgozásával… A Periszkop Népszínház több erdélyi költő versösszeállítását is előadta (Farkas Árpád, Szilágyi Domokos, Magyari Lajos, Király László) különböző ünnepi események, irodalmi emlékezések alkalmával. A Kányádi Sándor költő verseiből készített, Kovács Nagy Borbála és Kozma Ildikó által előadott zenés versösszeállítással díjat is nyertek.”

Irodalom, könyvkiadás
„A kommunista hatalomátvétel után Arad legismertebb magyar szépírója, Károly Sándor (1894–1964) író, újságíró. Aradon született, Budapesten kezdte újságírói pályáját, majd az Aradi Közlöny belső munkatársa lett. 1925-től az Aradi Hírlap riportere. 1929-ben jelent meg legjelentősebb regénye, Az 500-dik emelet, amellyel berobbant az erdélyi szépirodalmi életbe… Az 1950-es évek elején, mint polgári újságírót eltiltották a közléstől, szakképzetlen munkásként, majd raktárosként dolgozott… 1962-ben látott napvilágot az Irodalmi Könyvkiadó gondozásában a Mosolygó esztendők, amely megtörte a köréje épített hallgatás-falat. Összesen hat könyvét jelentették meg.
Egy másik, szintén Főnix-madárként feltámadt polgári irodalmár a Kisjenőn, szülőhelyén élő Olosz Lajos (1891–1977) volt. A két világháború között három verskötettel hívta fel magára a figyelmet, nála alakult meg a Helikon alternatívája, az EMIR. Aztán elhallgatott, visszavonult… Az 1965 utáni enyhülés idején került be ismét az irodalmi életbe. 1968-ban, Bukarestben jelent meg a Versek c. válogatás, majd három évvel később A legszebb versei. 1972-ben Hattyúének címmel a Kriterion Könyvkiadó közölte az 1968–1971 között született költeményeit.
Az aradi magyar nyelvű irodalmi körnek alapító tagja lett Szántó György, Csermői Pál, Balla Károly, Bárd Oszkár Róbert, Korda István, Molnár Tibor, Varga Zsuzsanna, Molnár Sándor, Szabó Imre, Serestély Béla. Az 1945 utáni a hirtelen irodalmi fellendülés hamar hanyatlani kezdett. Ennek oka elsősorban, hogy a kor legjelentősebb aradi magyar alkotói néhány év alatt távoztak a városból… A Tóth Árpád Irodalmi Kör rendszeres kapcsolatot tartott fenn a nagyszalontai Arany János, a temesvári Franyó Zoltán és a nagyváradi Ady Endre körökkel. Ugyanakkor a romániai magyar irodalom, kultúra számos jeles személyiségét is fogadta a havonta tartott munkaülésein… Feltűnik egy fiatal alkotógárda, G. Pataky (Gugyelka) András, Ambrus Amaryll, Böszörményi Zoltán, Ódry Mária, Szabó Péter, Irházi János, Fiegel Erzsébet, Szép Mária, közülük néhányuknak a politikai változások előtt sikerült kötettel is bemutatkozniuk… 1982-ben a körnek a körtagok írásaiból sikerült összeállítania a kommunista rendszerben megjelent egyedüli antológiáját Önarckép címmel.”
… Az aradi magyar helytörténészek (Kovách Géza, Glück Jenő) kisebbségtörténeti kutatásaik nagy részének eredménye vagy az íróasztaluk fiókjába került, vagy máshol megjelent kiadványokba közölték… Az 1970–1971-ben a Brassói Lapokban Ficzay Dénes (1921–1985) aradi tanár, helytörténész (aradológus, ahogy önmagát nevezte) Kis irodalomtörténet címmel sorozatot jelentetett meg… Munkái könyv alakban, valamint a róla szóló emlékezések, értékelések csak 1990 után jelentek meg.
… A világháborút követően az aradi képzőművészeti élet hamar talpra állt, a legjelentősebb alkotók a városban maradtak. Amikor megalakult a Romániai Képzőművészek Szövetsége, Aradról is felvettek néhány tagot. Nem mindenkit a művészi érték, hanem sokszor az ‘egészséges’ társadalmi származás alapján. A dolgok végül rendeződtek, s az 1950-es évektől a szövetségi felvételt a művészeti főiskola elvégzésétől, illetve a kiállításokon való szerepléstől tették függővé… A csermői születésű Vitroel Emil kiváló monumentális szobrász lett, Az általa vezetett csoporthoz tartozott Soós István, Hajós Imre, Pataky Sándor, Baranyai Ferenc, Győrffy Éva… A fiatalabb, tehetséges és igen termékeny generáció a múlt évszázad nyolcadik élvtizedétől kezdve vált ismerté. Ebbe sorolható Alaszu Pál, Kett Groza János, Gnandt János, Eisele Szűcs Zoé, Tamás Mária, Móré Sághi Annamária, Simó Margit, Ódry Mária, Babócsik László, Steinhübel Zoltán, Maghera Árpád, Orvos Tibor, Kocsis Rudolf.” Több művészi életpálya indult Aradról, de máshol teljesedett ki (Baász Imre, Wilhelm Károly, Balla József).… A városban már a világháború alatt megalakult egy amatőr képzőművészeti iskola. Ennek szellemi irányítója Soós István és Hajós Imre képzőművész volt. Folytatásként ők vezették a Művészeti Népiskola képzőművész részlegét is… A spontánul indult aradi amatőr képzőművészeti mozgalom végül körré alakult át. Ebben a körben tevékenykedett a hivatásos művészek színvonalán alkotó Tóth Ferenc, Rosa Jolán, Csernyánszky Judit, Klug Ferenc, Brittich Erzsébet. Takács Mihály. Utóbbi kettő az egyetem elvégzését követően hivatásos művész lett.
… Az 1940-ig oly változatos sajtó (napilapok, hetilapok, színházi lapok, kulturális folyóiratok) egy évtized alatt elsorvadt. Minden lapot betiltottak, az 1943-44-ben megjelent Havi Szemle kulturális folyóirat jelentette az egyedüli kivételt. 1945-ben megjelent két pártlap Jövő (kommunista párt) majd a Szabadság (szociáldemokrata párt). 1948 februárjában a két párt egyesült, hasonlóan a két lap is Jövő cím alatt. A lap 1951. január 31-i számáról kezdve felvette a Vörös Lobogó nevet… Az 1965-ös enyhülést követően kerültek a szerkesztőségbe az egyetemet, főiskolát végzett újságírók, mint Czakó Margit, Kilin Sándor, Mózer István, Tokay György, Puskel Péter, Jámbor Gyula, majd Kiss Károly, Hudy Árpád… Megjelentek a tematikus oldalak, többek között a nőknek és a gyermekeknek, de a színes Magazin oldal is. A vasárnapi Művelődés (Mózer István szerkesztette) olvasmányossá vált. Helyet kaptak a helyi kultúrtörténettel foglalkozó írások, megemlékezések. Rendszeressé váltak a Tóth Árpád Irodalmi Kör tagjainak alkotásaiból összeállított oldalak… 1989 decemberében a lap megváltoztatta címét, Jelen (most Nyugati Jelen) címmel jelenik meg.”

Kulturális intézmények, szervezetek

Ioan Slavici Klasszikus Színház
310122 Arad, B-dul Revolutiei 103. Telefon 0257-280016. Villámposta secretariat@teatrulclasic.ro
Igazgató: Bogdan Costea

Marionett Színház
Arad, Str. Episcopiei 15. Telefon 0257-280974.
Vezető: Gheorghe Mureșan

Kamaraszínház
Arad, Str. Episcopiei 15. Telefon: 0721-010303. Villámposta: akamara.ro@gmail.com
Az Aradi Kamaraszínház 2007 szeptemberében alakult, a magyar színjátszást élesztette újra a városban.
Igazgató: Tapasztó Ernő

Aradi Állami Filharmónia
310131 Arad P-ta George Enescu 1. Telefon 0257-281554. Villámposta: office@filarmonicaarad.ro
Igazgató: Sergiu Bacoș

Aradi Múzeumi Komplexum
Részegységei: Történelmi Múzeum, Természetrajzi Múzeum, Művészeti Múzeum, Képtár (Pinakotéka). Külön nem szerepel, de a Történelmi múzeum keretében nyitották meg az Ereklyemúzeumot.
310131 Arad P-ta George Enescu 1. Telefon: 0257-281847. Villámposta: office@museumarad.ro. Honlap: www.museumarad.ro
Igazgató: dr. Sorin Bulboacă.

Aradi A. D. Xenopol Megyei Könyvtár
310022 Arad Str. Gheorghe Popa de Teius u. 2–4. Telefon: 0257-256510. Villámposta: secretariat@bibliotecaarad.ro
Igazgató: Ionel Dorel Sinaci.

Arad Megye Kulturális Központja
Részegységei: népművészeti iskola, hivatásos néptáncegyüttes, az ARCA kulturális folyóirat,
Arad, Str. George Barițiu 16. Telefon: 0257-252439
Igazgató: Ioana Engelhardt.

Arad Municípium Kulturális Központja
Arad B-dul Revoluției 97. Telefon: 0357-444089. Villámposta: secretariat@cmcarad.ro . Honlap: www.cmcarad.ro
Igazgató: Daniela Pădurean-Andreica.

Szakszervezeti Művelődési Ház
Arad, Str. Corneliu Coposu 8bis. Telefon: 0257-231307
Igazgató: Ioan Cristea.

Romániai Írószövetség, Aradi fiók
310122 Arad, B-dul Revolutiei 103. Telefon 0257-281706. Honlap: http://www.uniuneascriitorilorarad.ro
Elnök: Vasile Dan.

Romániai Képzőművészek Szövetsége, Aradi fiók
310122 Arad, B-dul Revolutiei 90. Telefon 0257-281371. Villámposta: art_galeriadelta@yahoo.com
Elnök: Șerban Dumitru.

Magyar könyvkiadás, sajtó

Irodalmi Jelen Kiadó
310085 Arad, Mihai Eminescu u 55-57. Telefon 0257-280751. Villámposta: jelen@nyugatijelen.com Honlap: www.irodalmijelen.hu
Vezetője: Böszörményi Zoltán.

Gutenberg Univers – Megjelentet magyar könyveket is.

Irodalmi Jelen irodalmi lap – három formában: nyomtatva, elektronikusan és mellékletként.
Szerkesztőség: Aradon és Budapesten.
310085 Arad, Mihai Eminescu u. 55-57. Telefon 0257-280751, Villámposta: jelen@nyugatijelen.com Honlap: https://www.nyugatijelen.com.
Főszerkesztő: Böszörményi Zoltán.

Szövétnek – Aradi kulturális szemle. Alapították 1997-ben.
Megjelenik évente 6 szám. Kiadja az Alma Mater Alapítvány.
310085 Arad, Str. Vârful cu dor 22. Tel.: 0257-210002; Villámposta: iroda@almamaterarad.ro. Honlap: www.almamaterarad.ro.
Főszerkesztő: Vajda Anna Noémi.

3 Havi Szemle – aradi közművelődési folyóirat
Megjelenik negyedévenként. Kiadja a Kölcsey Egyesület
Arad, Episcopiei (Batthyany) u. 32. Villámposta: kolcseyarad@gmail.com
Felelős szerkesztő: Berecz Gábor.

Az Aradi Kölcsey Egyesület Évkönyve – a 3 Havi Szemle folyóirat melléklete
Kiadja a Kölcsey Egyesület.
Arad, Str. Episcopiei (Batthyany) 32. Telefon: 0722-350238. Villámposta: kolcseyarad@gmail.com.
Szerkesztő bizottság: Berecz Gábor, Fekete Károly, Piroska Katalin, Piroska István.

Nyugati Jelen – Regionális napilap (Arad, Temes, Hunyad, Fehér és Krassó-Szörény megyék számára). Elődje a Vörös Lobogó c. napilap.
310085 Arad, Mihai Eminescu u. 55-57. Telefon 0257-280751, Villámposta: jelen@nyugatijelen.com Honlap: https://www.nyugatijelen.com
Felelős szerkesztő: Bege Magdolna.

Nyugati Jelen Évkönyv
Megjelenik 2000 óta, a napilap adja ki, a régi kalendáriumok hagyományait eleveníti fel.
Szerkesztő: Bege Magdolna.

Aradi Hírek – Internetes portál.
Telefon: 0722-590489. Villámposta: aradihirek@gmail.com, office@aradihirek.ro Honlap:
https://www.aradihirek.ro .
Felelős szerkesztő: Pataky Lehel Zsolt.

Aradi Nap – Internetes portál.
Honlap: https://www.aradinap.ro/
Szerkesztő: Irházi János.

Hangos Rádió – Internetes rádió.
Oldal: www.hangos.ro Telefon: 0761-008042. Fészbuk:@hangosradio
Vezető: Molnar Mihai.

Rendezvények

Aradi Magyar Napok – a legjelentősebb aradi/Arad megyei rendezvény, a különböző programok (előadások, könyvbemutatók, koncertek, nótaest, kiállítások, játszóház, sport-versenyek, gasztro-programok, sör- és borkóstolók, buli, zarándoklat) két hetet fognak át. Minden alkalommal október 6-án ér véget, a vértanú tábornokokat idéző tiszteletadó emlékezéssel. Az egyes programok szervezői aradi iskolák, civil szervezetek és az RMDSZ. Az első rendezvény sorozatot 2005-ben tartották.

Aradi Magyar Majális – az RMDSZ szervezi 1991-től. Cél az egészséges élet, a mozgás.

Aradi Városnapok – a helyhatóság szervezi, vannak magyar programok is.

Kaszoja Fesztivál – az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet fontos rendezvénye, június végén szokták tartani.

Alkalmi rendezvények – lehetnek visszatérők is.
Rendszeresen programmal köszöntik a közösség számára jelentős mapokat (Szent István, Március 15.), megünneplik a költészet napját, a magyar kultúra napját, helyi évfordulós napokat. Vannak nyugdíjas foglalkozások (tombolás-batyus délutánok), bálok, nótaestek. Közösségi együttlétre ad okot a farsang, a szüret. Szerveznek Anna-napot.

A huszadik században a nácizmus és a kommunizmus is ellenségének tekintette az egyházat, mivel a totális diktatúra a maga gyártotta ideológia kizárólagosságát hirdette a keresztyénség Krisztus-központúságával szemben. A hatalom egyházellenességét fokozta, hogy a korabeli egyházak viszonylag gazdagok voltak, tehát az ideológiai szembenálláson túl van egy gyakorlati, szociális alapú is, leszámolni azokkal, akik képesek gyámolítani másokat. 1948-ig Romániában a kommunista diktatúra stabilizálódott, 1948. február 22-én a pártvezér Gheorghe Gheorgiu-Dej megfogalmazta a katolikus egyházzal szembeni pártálláspontot: „A katolikus egyház az egyedüli szervezett akadály Romániában a népi demokrácia végleges megvalósításának útjában”. Üzenete a többi történelmi magyar egyházra is vonatkoztatható. Az 1948. augusztus 4-én megjelent kultusztörvény alapján felállított egyházügyi főosztály emberei ellenőrizhették a püspökségek, teológiai szemináriumok, plébániák, egyéb egyházi intézmények anyagi és lelki helyzetét; minden egyházi ügy tőlük függött. Az egyházat megfosztották földjeiktől, ingatlanaiktól – iskoláikat is államosították, az egyházi nyomdákat is. A híveket valóban szolgáló lelkipásztorokat megfélemlítették. A kegytárgyak gyártását és árusítását megtiltották. Tilos volt az Erdély szerte nagy hagyománnyal rendelkező templombúcsúk szabadtéren való megtartása, valamint a katolikusoknál mindenütt bevett körmenet is. A szerintük vétkeseket, az egyházi vezetők jelentős részét börtönbe vetették.
„Az 1989-es fordulat jogi szempontból a hitéletben meghozta a gyökeres változást, hiszen egyik percről a másikra megszűntek a pártbizottságok ellenőrzése alatt álló, az egyházak tevékenységét felügyelő, azt visszafogó egyházügyi hivatalok. Az addig hatalmas szellemi terror alatt tevékenykedő egyházak fellélegezhettek. 1990 óra minden vallás, felekezet, közösség megkötések nélkül tarthatja istentiszteleteit, kiszolgáltathatja szentségeit: az első szentáldozást, a bérmálást, a konfirmációt, a bemerítést, az esketést, de szabadon terjesztheti vallásos tartalmú nyomtatványait is. Az eltelt három évtizedben Arad megye területén Istennek számos hajléka megújult, de új templomok, neoprotestáns imaházak is épültek” (Ujj János), de az egyház még nem tudta visszaszerezni 1945 előtti státusát.

Római katolikus egyház
Arad-Belváros
Plébánia alapítása: 1702 (első említés: 1131-1141)
Plébániatemplom építése: 1901-1906
Plébániatemplom felszentelése: 1911
Plébániatemplom titulusa: Páduai Szent Antal.
Cím: 310023 Arad, Str. Lucian Blaga 2-4. Telefonszám: 0257-280077. Villámposta: robertofmconv@gmail.com
Plébános: P. Blénesi Róbert OFMConv. Lelkészek: P. Artur Prenkiewicz OFMConv házfőnök, Ft. Sándor Balázs és Varga János.
„A belvárosi egyházban 1990 után lelki közösségek alakultak vagy újjáalakultak, mint a Rózsafűzér Társulat, Harmadrendű Közösség, Karizmatikus Közösség, Neokatekomunális Útkövetők, Taizéi Csoport. Az utóbbi években szép sikereket ért el a felnőtt és ifjúsági templomkórus. Az itt szolgálatot teljesítő minorita atyák közül többen írtak, publikáltak vallásos témájú könyvet. Bogdan Adamczyk lengyel atya előbb a Ferences lelkiség (2002), majd az általa szerkesztett Ájtatosságok gyűjteménye (2005) című kiadványt jelentette meg. A templom kántorai közül hosszú és gyümölcsöző szolgálatával kitűnt Berky József (1935–1998) orgonista. Neki köszönhetően a templomban több nagysikerű koncertet is rendeztek jeles vendégművészek (hangszeres szólisták, énekesek) felléptével. A jelenlegi orgonista-karnagy Tankó László, aki Arad szakrális zenei életének a kutatója, dolgozatot írt róla.” (Ujj János)

Arad-Séga
Plébánia alapítása: 1967
Plébániatemplom építése: 1936
Plébániatemplom titulusa: Lisieux-i Szent Teréz
Cím: 310392 Arad, Str. Aurel Vlaicu 127-131. Telefon: 0257-272134. Villámposta: arpadkiraly1@yahoo.com
Plébános: Ft. Király Árpád kanonok, főesperes.
Király Árpád több, mint három évtizede szolgál itt. „1992–93-ban felépült a plébánia. Az új épület, valamint a torony terveit Darida János műépítész készítette, a statikai tervező Cziszter Kálmán volt. A plébániaközpont magába foglalja az irodát, közösségi termet (hittanterem), az emeleten a plébános lakását. A tetőtérben vendégszobák vannak. A toronyban négy harang lakik. Az elsőt az aradi Hönig harangöntő család készítette, amelyet a szükségkápolna építésének kezdetekor egy gerendákból ácsolt haranglábra helyeztek el. A másik három harangot Ivandáról (Temes megye), a lebontott templomból kapták. A lélekharang 1920-ból való, a középső és a nagyharang pedig 1934-ből. A harangokat 2010. szept. 10-én áldották meg.” (Ujj János)

Arad-Gáj
Plébánia alapítása: 1967 (helyi káplánság: 1904)
Plébániatemplom építése: 1856-1857
Plébániatemplom titulusa: Boldog Gizella
Cím: 310504 Arad, Str. Bogdan Voievod, nr. 5. Telefon: 0257-349133, 0257-245323. Villámposta: gyorgy_zoli@yahoo.com
Plébános: Ft. György Zoltán.
Filiák: Szentpál, Ötvenespuszta.
„A templomalapítás 150. évfordulójára (2008) Sándor Tivadar a gáji templom plébánosa felkereste az erdélyi származású, Németországban élő képzőművészt, Hatzak Lukacsovits Magdát, felkérve, hogy vállalja el az addig üres templomfalak díszítését. A hónapokon keresztül tartó munka eredményeként Gájban befejezte azt a hat secco festményt, amely boldog Gizella királyné életének kulcspillanatait rögzíti… Az évfordulós ünnepi alkalomra elkészült az új, kovácsoltvas miseasztal is. A felszentelést Ex. Márfy Gyula veszprémi érsek, Ex. Roos Márton temesvári megyés püspök népes papi segédlettel végezte. Az érsek úr az alkalomra ajándékként elhozta a királyné egy feszületbe foglalt csontereklyéjét, egyik ujjperecének részét. Ugyanakkor avatták fel a templomot befogadó terület Szent Gizella névre keresztelt, fekete márványba foglalt háromnyelvű (román, magyar, német) emléktábláját is.” (Ujj János)

Arad-Mikelaka
Plébánia alapítása: 1967
Plébániatemplom építése: 1929
Plébániatemplom titulusa: Mária mennybevétele (Nagyboldogasszony).
Cím: 310268 Arad, Calea Radnei 121. Telefon: 0257-279566. Villámposta: balogh.laszlo.istvan@gmail.com
Plébános: Ft. Balogh László.
„A római katolikus templom addig alacsony tornyát az 1990-es években magasították, a karzatra felszerelték az érszegi templomból származó, Dangl Antal aradi orgonaépítő készítette orgonát. A kisméretű, de jó hangzású hangszert Aradon restaurálták. A főoltár Wolf Károly (1879–1944) aradi festőművész Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló festményét Daszpek Károly restaurátor az ezred első évtizedében restaurálta. 2015-ben a templom tornyába felszerelték a dr. Dumnici Sándor orvosprofesszor ajándékozta új harangot.” (Ujj János)

Arad-Mosóczytelep
Plébánia alapítása: 1967
Plébániatemplom megáldása: 1929
Plébániatemplom titulusa: Szent József
Cím: 310206 Arad, Str. Petru Rareş 32, jud. Arad. Telefon: 0257-250040. Villámposta: kalapisdamian@yahoo.com.
Plébános: Ft. Kalapiš Damian.
Filiák: Fakert, Szentleányfalva, Szilvás-Kádastelep.

Református egyház
Arad-Belváros
Cím. 310085 Arad, str. M. Eminescu 33. Telefon: 0257.283.072. Villámposta: aradref@yahoo.com
Lelkipásztor: Baracsi Levente, Dávid Zsuzsanna.
Leányegyházk.: Majlát.
„A közösségben élénk hitélet folyik. Az imaterem alagsorában klubot alakítottak ki az ifjúság számára, rendszeresen közös kirándulásokat, nyári táborokat szerveznek. A templomot és a tornyot renoválták, a termet fűtéssel látták el. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület a közösség szolgálatában folytatott áldásos munkájáért Pro Ecclesia kitüntetésben részesítette Molnár Károly ny. aradi esperest. A szépemlékű tiszteletes-esperes születésének 100. évfordulóján négy gyermeke egy 325 kg-os, Őrbottyánban öntött új harangot adományozott a templomnak.” (Ujj János)

Arad-Gáj
Cím: 310501 Arad, str. Dunării 16. Telefon: 0257.275.464. Villámposta: czegeimre@hotmail.com.
Lelkipásztor: Czégé Imre.
„A rendszerváltást követően, Czégé Imre lelkésszel és a presbitériummal az élen a gyülekezet nekifogott egy új templom építéséhez a korábbi imaház kertjében. Az alapkövet az imaházhoz tartozó telken 1992. július 12-én helyezték el. Az épület anyagi fedezetét a hívők önkéntes hozzájárulása, a külföldi testvéregyházak segítsége, a helyi önkormányzat költségvetéséből származó kiegészítés, illetve egy németországi alapítvány hozzájárulása képezte. Az épület tervezője Mádi Sándor műépítész és Cziszter Kálmán építőmérnök volt. A hívek kérésére a berendezés egy részét a galgói lebontott református templom bútorzata képezi, azt felújították. A toronyba három harang került. Az új hajlék 2005-ben készült el, annak felszentelésén jelen volt Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület akkori püspöke.” (Ujj János)

Arad – Mosócz
Cím: 310205 Arad, str. Antim Ivireanu 6. Telefon: 0357.429.274.
Lelkipásztor: A 2021-től nyugdíjas Sipos András helyét Mpofo Kitata Szilvia vette át.
Leányegyházk.: Németszentpéter, Zádorlak, Sofronya, Székesút.
1991-ben lelkipásztornak „a gyülekezet Józsa Ferencezt hívta meg. Megpezsdült a református hitélet a város vasúti átjárójától északra is. Még abban az évben rendbe hozták a parókiát, javították az imatermet, kibővítették a lelkészlakot, majd az irodát is, mellékhelyiségeket, garázst, nyári konyhát építettek, 1992-ben pedig tornyot az imaház mellé. A gyülekezet számban is jelentősen gyarapodott. Mivel a Mikelaka negyedben lakó híveknek nem volt (most sincs) imaháza, az ottani hívek is a szomszédos Mosóczy telepre jártak, járnak mindmáig az istentiszteletre. Ezért 1993 januárjában, a presbiteri ülésen a többség megszavazta egy új templom építését. Az épület hagyományos és modern stílust ötvöző tervét Alexandru Laurențiu mérnök készítette el. Maga az épület öt hónap alatt elkészült. Az építkezést Balogh János presbiter irányította, az építkezésben az oroszlánrészt a gyülekezet tagjai vállalták, de besegítettek több szórványgyülekezet hívei is. A szabályos kereszt alaprajzú templom, a parókia, az új kehely felszentelését, a lelkész beiktatását 1995. december 3-án Ft. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke végezte. 1994–1996 között felépült a kétszintes gyülekezeti ház és a kántori lakás… A gyülekezet 1995-ben a Kladova völgyében vásárolt egy fél hektáros területet, amelyen 2004–2005-ben egy táborházat is építettek. A nemzetközivé vált táborban negyedszázad alatt mintegy tízezer gyermek, ifjú és felnőtt táborozott.” (Ujj János)

Evangélikus-lutheránus egyház
Aradi Evangélikus-Lutheránus Egyházközség
Cím: 310130 – Arad, Blajului 2. Telefon: 0723 734738. Villámposta: jistvan12@gmail.com.
Lelkész: Jakab István.
1992-94 között a pincétől a tornyokig restaurálták a templomot. Sajnos a nagyszabású munkálatok ellenére a templom kívül-belül egyaránt megrongálódott, a nagyszabású beázások arról tanúskodnak, hogy a templom tetőszerkezetének felújítását nem oldották meg szakszerűen, vagy nagyon elhanyagolták a későbbiekben. 2005. június 26-án a templom centenáriumának megünneplésén közel harminc egyházi méltóság és a város és megye vezetőinek jelenlétében ünnepelte a gyülekezet a templomépítés századik évfordulóját.

Romániai magyar baptista egyház
Arad Belváros Baptista Gyülekezet
Cím 310085 Arad, str. Vârful cu dor (Kálvin J.) 35. Villámposta: arad_belváros@yahoo.com honlap: aradi.baptista.hu/
Lelkipásztor Simon András
Misszióállomások: Fazekasvarsánd, Nagyvarjas
Az imaházat 1924-ben építették. Első imaházukat 1900-ban nyitották meg. Akkor vasárnapi iskolát is alapítottak. Énekkaruk van.

Aradi Reménység Baptista Gyülekezet
Cím: 310262 Arad, str. Steagului 3. Telefon: 0735-500886. Villámposta: jakabsallai@gmail.com.
Lelkipásztor: Sallai Jakab
Megalakult 1874-ben. 1976-tól van házuk. Van énekkara és fúvóskara.

Építészeti emlékek
Arad megye kastélyai a megfelelő településeknél szerepelnek. A lista:

Vár
Ferencrendi templom (a várban)
Keresztelő Szent János ortodox katedrális
Minorita templom
Evangélikus templom
Szerb templom
Neológ Zsinagóga
Fatemplom (Andrényi u.)
Evangélikus parókia
Püspöki palota
Teológia
Városháza
Igazságügyi Palota
Nemzeti Bank palotája
Victoria bank
Pénzügyigazgatósági palota
Kultúrpalota
Ioan Slavici Színház
Régi színház
Hirschl-palota, ma városi kultúrház
Régi kaszinó
Gyermekkórház
Városi kórház (tornyos épület)
Régi prefektúra, ma Aurel Vlaicu Egyetem rektori hivatala
Vasile Goldis egyetem épülete
Preparandia ma lakások
Moise Nicoară Főgimnázium
Lánygimnázium, pedagógiai líceum
Astra gyárépület
MARTA irodaház
Régi vámház
Régi sörgyár
Víztorony
Traian (gr. Károlyi Gyula) híd
Fehér Kereszt (ma Ardealul) Szálló
Stadt Wien szálló, ma rom
Vörös Ökör fogadó
Tribuna-palota
Khon-palota
Gótikus ház (N. Bălcescu 6)
Suciu-palota
Hermann-palota
Bohus-palota
Szántay-palota
Kovács-palota
Andrényi-palota
Neuman-palota
Hermann-palota
Beller ház
Nopcsa-palota
Vasile Goldis háza
Stefan Cicio-Pop háza
Tóth Árpád háza
Tekely Sava háza

Szobrok, emléktáblák, emlékjelek
Arad bővelkedik emlékjelekben, ezért a szobrok és emléktáblák leírásától eltekintek, csak a felállítás évét jelölöm meg. Köztéri alkotásokat vettem be az összeállításba. Az egyházi jellegű emlékjeleket ide nem soroltam be. Nem szerepelnek a temetőkben található emlékjelek sem. Az alábbi információk forrásai: Ujj János Emlékhelyek és emlékművek Arad megyében c. könyve, a tőle kapott kiegészítő jegyzék, továbbá Bodó Barna emlékjeles dolgozata.

Szobrok:
Szabadság-szobor – felavatták 1890-ben, lebontották 1925-ben, újraállították 2004-ben.
Kossuth-szobor – felavatták 1909-ben, lebontották 1925-ben, nem őrizték meg a darabjait.
Darányi János mellszobor – felállították 1901, az 1930-as években lebontották.
Csiky Gergely szobor – felavatták 1912-ben, lebontották az 1930-as években
Fábián Gábor szobor – felavatták 1912-ben, lebontották az 1930-as években.
Erzsébet királyné, Sziszi mellszobra – felavatták 1901, átvitték Makóra, ott felállították 1991-ben.
Ferenc József mellszobra – felavatták 1908-ban, 1918-ban eltávolították.
Boros Béni szobra – Krenner Miklós írt róla, sorsa ismeretlen.
Chorin Áron szobra – 1851-ben állították, 1997-ben eltűnt.
Csiky Gergely szobra a Csiky Főgimnáziumban – felavatták 2002-ben.
Szentháromság-szobor (Róna József) – újraállítva 2007.
Fábián Gábor mellszobra a református templom előtt (Kocsis Rudolf) – 2008
Gizella királyné mellszobra a gáji róm. kat. templom előtt (Kocsis Rudolf) – 2009
Salacz Gyula polgármester mellszobra a Batthyány (Episcopiei) utcában (Kocsis Rudolf) – 2012.
Szántay Lajos szobra a Kultúrpalota lépcsőjén (Kocsis Rudolf) – 2020.

Emléktáblák, emlékművek:
Búsuló Arad – felállították 1873-ban, átvitték a régi temetőbe, a temető felszámolása után a múzeumba került.
Fábián Gábor emléktábla – felavatás 1885, eltűnt.
Baross-kút – az 1890-es országos kiállítás helyén, nem létezik.
1849-es aradi csata emléktáblái, 3 tábla – nem léteznek.
Vásárhelyi László emléktáblája – felavatás 1904-ben, nem létezik.
Honvédszobor – felállították 1942 vagy 1943-ban, eltűnt.
Kövér Gábor emlékoszlop – eltűnt.
Nagy-Sándor József emléktábla – 1922-ben hatóságilag eltávolították.
Az 1849-es aradi forradalmi országgyűlés emléktáblája – szövege nem ismert, eltűnt.
Színészek emléktáblája (Déryné Széppataki Róza, Trauman, Pascaly és Matei Millo) – az 1980-as években eltávolították.
Vértanúk obeliszkje – több lépésben, változtatásokkal 1871-1874-1881. Új emléktáblák 1974-ben.
Első világháborús emlékmű Újaradon – német és magyar nyelvű.
Jótékonysági Nőegylet emléktáblája (Dózsa György 1) – 1912
Árvízi emléktábla (Radnai út 105) – 1932
Tóth Sándor kopjafa –1990.
Fábián Gábor emléktábla a református templom előterében – 1995
Tóth Árpád emléktábla a Minorita Kultúrházban – 1995
Lócy Lajos emléktábla a Minorita Kultúrházban – 1997
Tóth Sándor emléktábla – 1999
Znorovszky Attila emléktábla – a Minorita Kultúrházban – 2001
Hajós Imre emléktáblája a Csiky Főgimnáziumban – 2001
Kazinczy Lajos emléktábla – 2002
Kossuth Lajos dombormű – az RMDSZ székház előterében, 2002

A Csiky Gergely Főgimnáziumban
Petőfi dombormű – 2002
Evangélikus templom építésének emléktáblája – 2005
Damjanich János emléktáblája a Csernovics-házon (Tribunul Axente 20) – 2006
Bolyai János emléktábla a Csiky Gergely Főgimnáziumban – 2009
Eötvös Lóránd emléktábla a Csiky Gergely Főgimnáziumban – 2010
Tanárok emléktáblái
Kara Győző – 2002
Fábián György – 2003
Ficzay Dénes – 2003
Fischer Aladár – 2003
Kovács Mihály – 2004
Pataky Sándor – 2004
Kovách Géza – emléktábla 2005, és dombormű (Dinyés László) – 2005.
Krenner Miklós – 2005
Gnandt János – 2006
Bognár Gergely – 2006
Návrády Ágoston – 2006
Láng István – 2008
Vass Borbála – 2008
Pedagógusok kopjafája a Csiky Gergely Főgimnázium udvarán (Brittich Erzsébet) – 2009
Schön István – 2010
Steinhübel Magda – 2010
Kilin Sándor – 2010

Simonyi József óbester emléktáblája a minorita kultúrházban – 2005
Rozsnyay-emléktábla a gyógyszertár falán – 2008
Kölcsey Egyesület emléktáblája a Kultúrpalota falán – 2011
Szántay Lajos emléktábla a róla elnevezett palota falán – 2011
Tóth Árpád emléktáblája szülőháza falán – 2011
Liszt Ferenc emléktábla a Fehér Kereszt (Ardealul) szálloda falán – 2011
Szántay Lajos emléktábla a Kultúrpalota előcsarnokában – 2013
Jávor Pál színész emléktáblája szülőháza falán – 2017

Az alábbi összeállítás Ujj János Arad megye neves szülöttei c. kötete alapján készült, apró kiegészítésekkel.

ALBRECHT Sándor zeneszerző, orgonaművész, karnagy (Arad, 1885. aug. 12.-1958. júl. 30., Pozsony)
ALEXICS György nyelvész, irodalomtörténész (Arad, 1864. szept. 14.-1936. febr. 7., Bp.)
ÁLGYA-PAP Sándor, alsókománai, katonatiszt (Arad, 1877. ápr. 11.- 1961. aug. 29., Bp.)
ALLODIATORIS Irma tudománytörténész, antropológus, bibliográfus (Arad, 1912. febr. 1 – 1988. márc. 7., Bp.)
ANDOR Endre, családi nevén Ráth, író, irodalmi szervező (Arad, 1897. okt. 27.-1979. nov. 11., Bp.)
ANGEL István főjegyző, polgármester (Alsósimánd, 1872. aug. 8.-1957. jan. 23., Arad)
ÁNYOS Viola festő (Arad, 1872-1945, Arad)
ARADI Aranka operettszínésznő (Arad, 1884. ápr. 16.-1961. okt. 26., Bp.)
ARADI Zsigmond szobrász (Arad, 1839-1899, Velence)
ASBÓTH Emil gépészmérnök, egyetemi tanár (Újarad, 1854. máj. 23.-1935. ápr. 8., Bp.)
ASBÓTH Oszkár nyelvész, szlavista (Újarad, 1852. aug. 10.-1920. aug. 24., Bp.)
ASZÓDY János újságíró, szerkesztő (Arad, 1908. okt. 16.-1976. nov. 24., Buk.)
ATZÉL Péter polgármester, főispán (Arad, 1836. febr. 17.-1901. szeptember. 1., Arad)
AVAR István (Ricsi), eredetileg Auer, labdarúgó (Arad, 1905. máj. 30.- 1977., Kaposvár)
AVARFFY Elek orvos, politikus (Arad, 1880. nov. 6. – ?, Bp.)
BAÁSZ Imre képzőművész (Arad, 1941. febr. 22 – 1991. júl. 16., Sepsiszentgyörgy)
BABÓCSIK László festőművész (Arad, 1942. márc. 6. – )
BÁGYA András zeneszerző (Arad, 1911. dec. 8 – 1992. nov. 4., Bp.)
BALÁZS Gyula orvos, toxikológus (Arad, 1895. jún. 2 4 – 1961. szept. 27., Bp.)
BALLA Béla festőművész (Arad, 1882. aug. 2 4 – 1965, Nagybánya)
BALLA Erzsébet, egyes írásai alatt Böske író, költő (Arad, 1902. márc. 17. – ?, Bukarest)
BALLA Frigyes festőművész (Magyarpécska, 1870. febr. 5.-1937. dec. 5., Arad)
BALLA Géza festőművész (Arad, 1909. ápr. 24.- 1946 k., Párizs)
BALLA József festőművész (Arad, 1910. szept. 2 1 – 1991. szept. 4., Nagybánya)
BALLA Károly újságíró, költő, szerkesztő, műfordító (Arad, 1909. okt. 26.-1988. nov. 8., Arad)
BALOGH Lóránt építész, tanár (Arad, 1869. nov. 2 7 – 1945. febr. 2., Bp.)
BÁNHIDY Ilona, Deréki Jánosné, színésznő (Arad, 1894. márc. 1 6 – 1974. júl. 25., Los Angeles)
BÁNYÁSZ Jenő, 1894-ig Gruber, jogász, jogi író (Arad, 1884. nov. 23.-1949. máj. 31., Bp.)
BARABÁS Béla, albişi, politikus, közíró (Arad, 1855. dec. 12. – 1934. máj. 28., Arad)
BARANYAI Ferenc festőművész (Arad, 1923. okt. 3.)
BÂRLĂDEANU Veronica szül. Leitman, pedagógus, műfordító (Arad, 1930. aug. 12.)
BARTOSSÁGH József mezőgazdász, szakíró (Arad, 1782. dec. 8.-1843. szept. 26., Pest)
BENEDEK Aladár, eredeti nevén Náray Iván, költő, író, szerkesztő (Arad, 1843. szept. 20.-1915. nov. 30., Bp.)
BENKŐ György, eredeti nevén Bernhardt, színész (Arad, 1922. júl. 16. – 2007. júl. 2., Baja)
BÉRCZY Lajos publicista, író (Arad, 1874. szept. 11.-1947. márc. 23.)
BÉRES Jenő festő (Arad, 1912. ápr. 20.-1981. máj. 29., Bp.)
BERGESZ József evezős (Arad, 1921. szept. 14. – ?, Arad)
BERTÓK József filmoperatőr (Arad, 1891-1972, Arad)
BISZTRICZKY Tibor hegedűművész, zenetanár (Arad, 1908. júl. 28.-1983. nov. 12., Bp.)
BOKOR Imre író (Arad, 1881. febr. 2.-1961. ápr. 19., Bp.)
BORNEMISZA Elemér vegyész, talajkutató, akadémikus (Arad, 1930. febr. 18.)
BOROS Béni, zelenai, mérnök, vasútépítő (Arad, 1839. ápr. 7.-1896. ápr. 15., Arad)
BOROS Frigyes vízépítő mérnök (Arad, 1825. jan. 17.-1892. febr. 17., Szeged)
BOROS József, zelenai, orvos (Arad, 1890. jan. 26.-1962. nov. 11., Saarbrücken, Nyugat-Németország)
BOROS Vida tanár, újságíró (Arad, 1842. jún. 7 – 1914. dec. 6., Arad)
BORSOS-NACHTNÉBEL Ödön orvos (Arad, 1894. jan. 5.-1951. dec. 22., Omaha/Nebraska – USA)
BOTOND BOLICS György író, szerkesztő (Arad, 1913. okt. 22.-1975. jan. 8., Bp.)
BÖSZÖRMÉNYI Zoltán, simándi, újságíró, riporter (Arad, 1931. jan. 25.-1999. ápr. 15., Arad)
BRAUN Róbert könyvtáros, szociológus, bibliográfus (Arad, 1879. jan. 7.-1937. febr. 12., Bp.)
BUDAY Dezső mérnök, politikus (Arad, 1868 – ?)
CHORIN Ferenc, id. nagytőkés, politikus (Arad, 1842. máj. 11.-1925. jan. 20., Bp.)
CZÉDLY Károly közíró, műfordító (Arad, 1899. júl. 24.-1954. márc. 19., Arad)
CZEYDA-POMMERSHE1M Ferenc orvos (Arad, 1891.júl. 8.-1974. szept. 24., Bp.)
CZIFFRA Géza író, filmrendező (Arad, 1900. dec. 19.-1989. ápr. 28., Diessen-NSZK)
CZIGLER Győző építész, műegyetemi tanár (Arad, 1850. júl. 19.-1905. márc. 28., Bp.)
CSATAY Lajos, szül. Tuczentaller katonai vezető, politikus (Arad, 1886. aug. 1.-1944. nov. 18., Bp.)
CSERNYÁNSZKY Judit festőművész (Arad, 1936. nov. 11.)
CSÉP Sándor televízió-szerkesztő, riporter (Arad, 1938. máj. 1. – 2013. jan. 16., Kvár)
CSÍK Irén, Balla Kálmánné operetténekesnő (Arad, 1874. jún. 24. – ?)
CSIKY Károly politikus, író. (Arad, 1848. jún. 28. – ?, Arad)
DALLOS Elek katonatiszt, honvéd (Arad, 1820. jan. 18. – 1886, ?)
DANCZ Nina színésznő (Arad, 1855-1896. máj. 12., Bp.)
DEÁK Tamás író, publicista, műfordító (Arad, 1928. márc. 28.-1986. jan. 24., Kvár)
DÉZNAI Viktor, 1907-ig Dietrichstein közíró, urbanisztikai szakember (Arad, 1884. máj. 25.-1968. dec. 1., K-vár)
DITRÓI Mór, ifj. színész (Arad, 1879. márc. 1 7 – 1945., Bp.)
DÓKA János színész (Arad, 1913. szept. 1 7 – 1993. nov. 27., Arad)
DRUMÁR János író, zenetörténész (Arad, 1866. aug. 4.-1922. jan. 20., Debrecen)
ECKHARDT Sándor irodalomtörténész, műfordító (Arad, 1890. dec. 23.-1969. máj. 16., Bp.)
ECKHART Ferenc jog- és gazdaságtörténész (Arad, 1885. nov. 18.-1957. júl. 28., Bp.)
EDELSPACHER Antal nyelvész (Arad, 1846. ápr. 14.-1894. szept. 4., Bp.)
EDVI ILLÉS Jenő, Aradi, festő, grafikus (Arad, 1886. dec. 1 9 – 1962. júl. 4., Bp.)
ELEKES ATTILA 56-os áldozat (Arad, 1938. máj. 5 – 1991. okt. 10., Nagyvárad)
ERDŐS György szerkesztő, műfordító (Arad, 1901. dec. 11.-1979. dec. 7., Arad)
ERNYES László, családi nevén Ehrenfeld, újságíró, költő, műfordító (Arad, 1912. ápr. 21.-1975. aug. 30., Temesvár)
FÁBIÁN György, 1948-ig Firneisz, tanár (Arad, 1909, aug. 7.-1978. nov. 24., Arad)
FÁBIÁN Lajos dr., felsőeőri jogász (Arad, 1852. okt. 17.-1917. márc. 4., Arad)
FÁBIÁN László főispán (Arad, 1840. máj. 20.-1911. ápr. 29., Arad)
FALUDI Károly színész, aviatikus (Arad, 1872. febr. 11.-1974., A rad)
FALUDY Vilmos színész, táncos (Arad, 1851-1915. júl. 19., Bp.)
FARKAS Ágoston tanár, költő (Gyorok, 1927. máj. 2 6 – 2001. jún. 19., Arad)
FÁSKERTHY György szerkesztő, író, műfordító (Arad, 1923. márc. 9.-1977. dec. 2., Bukarest)
FÁSKERTI Tibor író, szerkesztő, közíró (Arad, 1899. ápr. 13.-1964. jún. 8., Bukarest)
FEHÉR Ferenc gépészmérnök, katonatiszt (Arad, 1923. jún. 5.-1970. szept. 21., Bp.)
FEHÉR Imre filmrendező (Arad, 1926. aug. 5 – 1975. okt. 10., Bp.)
FERENCZ László, családi nevén Fenyves szerkesztő, író, műfordító (Arad, 1911. jún. 15. – ?)
FICZAY Dénes irodalomtörténész, bibliográfus, tanár (Arad, 1921. dec. 27.-1985. márc. 5., Arad)
FÖLDES László irodalomkritikus (Arad, 1922. jún. 26.-1973. jan. 10., K-vár)
FÖLDES Mária színműíró (Arad, 1925. szept. 5 – 1976. dec. 18., Tel-Aviv)
FÖLDES Mihály színművész (Arad, 1888. szept. 9.- 1967. okt. 4., Bp.)
FÖLDESSY Vilmos színművész (Arad, 1880. jan. 24.- 1964. okt. 29., Bp.)
FRINT Lajos evang. püspök, szuperintendens (Arad, 1850. szept. 17.-1940, júl., Arad)
FRITZ Gusztáv dr. egyetemi tanár (Arad, 1895. nov. 16.- 1978. dec. 13. Bp.)
FÜLÖP Gheorghina evezős, tanár (Arad, 1929. okt. 20.)
FÜREDI László zeneszerző, kritikus, zenetörténész (Arad, 1928. ápr. 18)
GABOS Jenő ügyvéd, közíró (Arad, 1883 – ? )
GAJDA Ilona, Kertész Lajosné színész (Arad, 1883. dec. 13.-1959. aug. 12., Bp.)
GALBÁCS Mihály tanulmányíró (Arad, 1924. jún. 1 0 .- ?, K-vár)
GÁL Gyula, 1881-ig Goldstein színművész (Arad, 1865. nov. 5 – 1945. febr. 26., Bp.)
GALLOVICH Károly író (Arad, 1875. jan. 29.-1939. jan. 10., Arad)
GÁSPÁR ISTVÁN orvos, egyetemi oktató (Fakert, 1928. dec. 30.)
GERŐ Gyula, Julio Gero szobrász (Arad, 1910 – ?, Argentína)
GLÜCK Jenő történész (Arad, 1927. szept. 27. – 2004. nov.30., Arad)
GÖMÖRI Emma színésznő (Arad, 1896-1978, Arad)
GYÖRFFY Éva festőművész (Arad, 1931. ápr. 13.)
HALMOS János operaénekes (Arad, 1887. dec. 27.- 1961. okt. 7., Bp.)
HEINRICH Gyula elektromérnök, szakíró, egyetemi tanár (Arad, 1930. máj. 11.)
HEINRICH Gyula elektromérnök, szakíró, egyetemi tanár (Arad, 1930. máj. 11.)
HIDEGH Kálmán kémikus (Arad, 1839. szept. 1 8 – 1899. nov. 14., Arad)
HOLLÓ István gépészmérnök (Arad, 1903. júl. 1 8 – 1984. febr. 20., Bp.)
HOPPÉ Teréz, Hoppené Koncsek Teréz, novellista (Arad, 1904. okt. 5. – ? Olaszország)
HORAI Gyula evezős (Arad, 1924)
HORVÁTH Mihály ortopéd sebész, egy. tanár (Arad, 1868. máj. 28.-1938. okt. 10., Bp.)
HOSZPODÁR Zoltán úszó, vízilabdázó (Arad, 1933. márc.8.)
HRABOVSZKY Júlia író, műfordító (Arad, 1863. jan. 2 1 – 1946. ápr. 29., Bp.)
INKE László színész (Arad, 1925. jan. 16.-1992. aug. 19., Bp.)
INSTITORIS Kálmán, mossóci politikus, operaénekes (Arad, 1839. ápr. 5.-1916. ápr. 5., Arad)
IVÁN Szilárd festő, grafikus (Újarad, 1912. máj. 8.-1988. aug. 7., Bp.)
IVÁNYI IRITZ Sándor festő (Arad, 1892-1970, Arad)
JÁVOR Pál, családi nevén Jermann, színművész (Arad, 1902. jan. 3 1 – 1959. aug. 14., Bp.)
JENEI Imre labdarúgó mesteredző (Arad, 1937. márc. 22.)
JÓB Dániel, eredeti nevén Cziffer Dávid, rendező, színházigazgató, író (Arad, 1880. dec. 22.-1955. nov. 20., Bp.)
KACZIÁNY Géza író, műfordító, publicista (Arad, 1856-1939. dec. 16., Bp.)
KAMPIS Antal művészettörténész (Arad, 1903. júl. 20.-1982. aug. 23., Bp.)
KARÁCSONYI István minorita szerzetes, politikai elítélt (Arad, 1908. júl. 10. – 1963. nov. 9., Luciu-Giurgeni)
KARAY Ilona költő (Arad, 1866. dec. 18.-1881. febr. 7., Pécs)
KARCZAGI Sándor ref. pap, politikai elítélt (Arad, 1922. jún. 9.)
KÁDÁR Erzsébet, családi nevén Csernovics, író (Arad, 1901. márc. 3.-1946. ápr. 26., Bp.)
KÁLMÁN Sári színésznő (Arad, 1895. júl. 1. – ? )
KÁROLY József író, újságíró (Arad, 1886. aug. 2 8 – 1950. jan. 30., Arad)
KÁROLY Sándor, 1918-ig Klein, író, újságíró (Arad, 1894. márc. 2 7 – 1964. jan. 29., Arad)
KELEN Ferenc fotóművész, fotóriporter (Arad, 1924. febr. 23. – 2017. aug. 4. Arad)
KENYERES Pál, családi nevén Gutbrod, újságíró, novellista, költő (Arad, 1913. aug. 31.-2004. febr. 22., Arad)
KETT GROZA János festőművész, grafikus (Arad, 1941. aug. 3.)
KISS Jenő, nemeskéri, evezős sportoló (Arad, 1920. jan. 3.- 1982. febr. 26., Bp.)
KISS Károly festőművész (Arad, 1883. okt. 24.- 1953. máj. 30., Nagybánya)
KISS Mihály színész, színműíró (Arad, 1857- 1914. aug. 11., Gombospuszta)
KISS Veron, Krecsányi Ignácné, színésznő (Arad, 1855. szept. 8.- 1936. nov. 14., Bp.)
KLAPKA Károly József nyomdatulajdonos, polgármester (Arad, 1786.-1863. máj. 11., Arad)
KOCSIK József népművelő, közíró (Pécska, 1928. nov. 8.)
KONDOROSSY Zoltán birkózó (Arad, 1906. jan. 28. – ?)
KONYELICSKA István evezős (Arad, 1929. dec. 1.)
KORDA István újságíró, szerkesztő, műfordító (Arad, 1911. okt. 11.-1984. okt. 18., K-vár)
KORNIS Károly, tótváradi jogász, jogi szakíró (Arad, 1822. ápr. 19.-1863. jan. 27., Gyorok)
KOSINSZKY Viktor ifj. szőlész, egy. tanár (Arad, 1909. jún. 15.-1954. szept. 29., Bp.)
KOSZKA Szilárd labdarúgó (Arad, 1939. szept. 17.)
KOSZTKA Mihály író, újságíró (Arad, 1873. dec. 15.- 1924., Arad)
KOTSIS Endre építész (Arad, 1897. máj. 7.-1954. máj. 22., Bp.)
KOTSIS Iván építész, egyetemi tanár (Arad, 1889. dec. 15.-1980. jan. 11., Bp.)
KOVÁCS Imre költő, színmű- és helytörténet-író (Arad, 1792. dec. 13.-1862. jún. 25., Nagyvárad)
KOVÁTS Erzsébet színésznő (Arad, 1910 – ?)
KOVÁTS László szerkesztő, műkedvelő színjátszó (Arad, 1938. márc. 14)
KOVRIG Ilona régész (Arad, 1913. júl. 20. – ?)
KOZMA L. György orvos, szakíró (Arad, 1940. jan. 1.)
KŐMÍVES Mihály színész (Arad, 1942)
KÖVÉR Erzsébet, rétháti költő, műfordító, pedagógus (Arad, 1895. aug. 12.-1958. máj. 9., Győr)
KÖVÉR Gábor memoáríró (Arad, 1910. aug. 15. – 2012. dec. 22. Arad)
KÖVÉR Lajos drámaíró, ügyvéd, újságíró (Réthát, 1825. márc. 11.-1863. ápr. 11., Pest)
KREITH Béla gr. újságíró, műgyűjtő (Arad, 1851. máj. 8.-1916. nov. 12., Csüdőtelke)
KULCSÁR Mihály egyházi közíró (Arad, 1913. nov. 3 – 1990. máj. 19., Lugos)
KULCSÁR Sándor újságíró, szerkesztő (Arad, 1911. ápr. 22. – ?, Temesvár)
KUNCZ Aladár író, szerkesztő, kritikus, műfordító (Arad, 1885. dec. 31.-1931. jún. 24., Bp.)
KUNCZ Ödön jogász, közgazdász (Arad, 1884. jan. 18.-1965. márc. 19., Bp.)
KURECSKA István evezős (Arad, 1933. júl. 31.-1999?, Arad)
KUSZÁLIK Piroska, szül. Molnár, pedagógiai és tankönyvíró (Arad, 1919. dec. 1.-1992. nov. 30., K-vár)
LATINKA Sándor, Latinca politikus (Arad, 1886. ápr. 15.-1919. szept. 17., Kaposvár)
LÁZÁR Hilda, szül Pollák, színésznő (Arad, 1885, júl. 1 3 – 1948., Arad)
LIPPERT József építész, restaurátor (Arad, 1826. jan. 21.-1902. aug. 15., Gutenstein, Bécs mellett)
LUKÁCSY Miklós politikus, közember (Arad, 1829. dec. 7.-1900 után, Arad)
LUKÁCSY Sándor színész, színműíró (Arad, 1835. febr. 15.-1907. nov. 10., Bp.)
MADERSPACH Károlyné Buchwald Franciska 48-as áldozat (Arad, 1804. ápr. 2.- 1880. dec. 6., Bp.)
MAGYARI Endre mérnök (Arad, 1900. jan. 10.-1968. ápr. 9., Bp.)
MARESCH Béla színművész, rendező (Arad, 1923. júl. 16.-2005. márc., 25., Arad)
MARGÓCSY László jogász (Arad, 1929. márc. 31.)
MARGÓCSY Miklós tanár, vegyész, tudományos főkutató (Arad, 1929. márc. 31.)
MARI Sándor labdarúgó, edző (Arad, 1919. nov. 8.)
MARÓT Károly, 1902-ig Kronstein, klasszikafilológus (Arad, 1885. márc. 2.-1963. okt. 27., Bp.)
MARÓT Sándor, 1916-ig Rosenberg újságíró, szerkesztő (Arad, 1884. júl. 4.-1944. jún. Auschwitz)
MARTOS Ferenc, 1890-ig Mittelmann, író, költő, színpadi szerző (Arad, 1875. jan. 10.-1938. nov. 24., Bp.)
MARTZY István szülész-nőgyógyász orvos, egy. tanár (Arad, 1907. jún. 4.-1975. febr. 13., Bp.)
MATUSEK József tornász (Arad, 1907. febr. 15. – ?)
MAUTHNER Klára, írói neve Erdős háztartástani szakíró, műfordító (Arad, 1909. jún. 13.-?)
MÁDI Sándor műépítész (Arad, 1942. márc. 1 – 1997. máj. 30., Arad)
MEDGYASZAY Vilma, ered. Stand színész (Arad, 1885. máj. 3.-1972. ápr. 5., Bp.)
MÉRAY-HORVÁTH Ofélia (Opika) műkorcsolyázó, nyelvtanár (Arad, 1889. dec. 30.-1977. ápr. 25., Bp.)
MESSER Sándor újságíró, sportszerkesztő (Arad, 1910. jún. 5.-1986. nov. 4., Arad)
MÉSZÁROS Béla színész (Arad, 1893. jún. 20.-1950. júl. 15., Bp.)
MÉSZÁROS Sándor László színész (Arad, 1889. ápr. 19.-1972. szept. 13., Bp.)
MESZLÉNYI Antal bíró, jogi szakíró, író (Arad, 1863. nov. 18.-1929. febr. 7., Szeged)
MESZLÉNYI Róbert, 1900-ig Kraus, zeneszerző, zeneíró (Arad, 1883. márc. 23.-1946. febr. 28., Bp.)
MEZEY Zsigmond zenekritikus, zeneesztéta, műfordító (Arad, 1885. dec. 12.-1944. nov. 4., Arad)
MIHÁLIK János, madunitzi, vízimémök (Arad, 1818. dec. 2 8 – 1892. márc. 28., Bp.)
MIHÁLYFY Károly színművész (Arad, 1856. júl. 2 7 – 1936. máj. 13., Bp.)
MIHOLCSA Gyula tervezőmérnök, politikai elítélt (Arad, 1924 /1927/, júl. 4.-1996. jún. 29., Marosvásárhely)
MÓZER István tanár, újságíró (Arad, 1929. dec. 25.)
MUHR Othmár limanovai, katonatiszt (Arad, 1860-1914. dec. 14., Limanova)
MÜLEK Lajos jogász, politikus (Arad, 1851 – ? Arad)
MÜLLER Lajos nyomdász, könyvkiadó, szerkesztő (Arad, 1902. aug. 15.-1967. ápr. 1„ Bp.)
MÜLLER Sándor kémikus, egyetemi tanár (Arad, 1903. okt. 12.-1966. jan. 21., Bp.)
NACHTNÉBEL Ödön városi főmérnök (Arad, 1865 – ? Arad)
NÁDRAI Andor gyermekorvos, szakíró (Arad, 1904. nov. 15.-1965. máj. 9., Bp.)
NAGY Pál orvosi szakíró, egy. oktató (Arad, 1920. jún. 29. – 1976. márc. 6. Marosvásárhely)
NÁHLIK Zoltán neveléstörténész (Arad, 1926. okt. 5. – 2004. júl. 7., Szombathely)
NAMÉNYI Lajos, 1887-ig Neumann irodalom- és színháztörténész (Arad, 1868. jan. 9.-1905. máj. 15., Bp.)
NEMESS Zsigmond dr. jogász, politikus (Arad, 1855. okt. 20.-1931. ápr. 20., Arad)
NÉMETH Júlia, szül. Marmorstein újságíró, rádióriporter (Arad, 1941. júl. 28.)
NÉMETHY Emil gépészmérnök, a repülés úttörője (Arad, 1867. febr. 17.- 1943. nov. 6., Bp.)
NESNERA Ida, pusztaszenttamási szobrász (Arad, 1883. nov. 23. – 1945.?)
NEUFELD Ágnes tankönyvíró (Arad, 1917. okt. 15.- 1997. máj. 26., K-vár)
NIKOLITS Sándor fuvolaművész, zeneszerző, tanár (Arad, 1834. márc. 16.-1895. máj. 27., Bp.)
OLÁH Gyula orvos, szakíró (Arad, 1836. febr. 23.-1917. jún. 18., Bp.)
OROSZ Irén író, szerkesztő (Arad, 1907. szept. 22.-2001. ápr. 28., K-vár)
ORTH Ambrus építész (Újarad, 1871-1931. nov. 18., Bp.)
OSVÁTH Gábor író, szerkesztő (Arad, 1939. jan. 18 – 1991. jún. 30., Kézdivásárhely)
ÖRDÖGH Sándor Lajos hírlapíró, szerkesztő (Arad, 1907. jan. 31.-1979. dec. 13., Brassó)
ŐRY Huba gépészmérnök (Arad, 1927. júl. 16. – 2015. dec. 4., Bremen)
PAÁL Albert festőművész (Arad, 1895. aug. 30.- 1969. dec. 15., Bp.)
PALLA Ákos orvostörténész, könyvtáros (Arad, 1903. aug. 9.-1967. máj. 29., Bp.)
PARECZ Béla ügyvéd, politikus (Arad, 1873. febr. 28. – 1958, Arad)
PASCAL Gábor Lehel filmrendező, filmproducer (Arad, 1894. jún. 4.-1954. júl. 6., New York)
PATAKY Sándor festőművész (Arad, 1880. júl. 2 6 – 1969. márc. 22., Arad)
PEKÁR Dezső geofizikus (Arad, 1873. nov. 1 7 – 1953. júl. 4., Bp.)
PEKÁR Károly, költői nevén Pekry esztéta, költő, filozófiai író (Arad, 1869. dec. 16.-1911. aug. 20., Bp.)
PEKÁR Mihály orvos szakíró, egyetemi tanár (Arad, 1871. aug. 21.-1942. okt. 29., Pécs)
PERNEKI-SIMONSITS István orvos (Arad, 1939. szept. 1.)
PICHLER János vízügyi mérnök (Arad, 1899. jún. 24.-1984. aug. 19., Bp.)
PIETSCH Béla (Péterszabónál: Alajos) ügyvéd, politikai elítélt (Arad, 1887. febr. 12.-1958. nov. 26., Galac)
PIETSCH Miklós politikai elítélt (Arad, 1934. aug. 23.)
PINTÉR Lajos újságíró, zenekritikus (Arad, 1910. jan. 18.-2005. ápr. 20., Bukarest)
PIROS Dénes tanár, sportoló (Arad, 1930. jan. 19.)
PÓKA László orvos, sebész, onkológus (Arad, 1908. ápr. 26.-1990. febr. 13., Bp.)
PONGRÁTZ István evezős (Arad, 1936. júl. 14.)
POPOVICS István egyetemi tanár, író (Arad, 1870. júl. 10.-? )
PROKOPECZ Emil asztalitenisz-edző (Arad, 1918. márc. 23.-2005. jún. 11., Arad)
PURGLY László főispán (Sofronya, 1870. jan. 1.- 1951. ápr. 15., Arad)
PUSKEL Péter tanár, újságíró (Arad, 1941. ápr. 16.)
QUINTUS János sportlövő, edző (Arad, 1911.- 1981., Arad)
RAB Géza költő, újságíró (Arad, 1903. jún. 8 – 1979. ápr. 17., Bp.)
RÁCZ Gábor egyetemi tanár, gyógyszerész (Arad, 1928. jún. 15. – 2013. jún. 17., Pécs)
RÁCZ-KOTILLA Erzsébet gyógyszerész, egyetemi tanár (Arad, 1925. jún. 3. – 2019. szept. 30. Pécs)
RÁCZ Sándor ügyvéd (Arad, 1885 – ?)
RAJNAI Gábor, családi nevén Joanovics, színművész (Arad, 1885. máj. 11 – 1961. júl. 10., Bp.)
R. LÁSZLÓ Éva operaénekesnő (Arad, 1923 – 1995. dec. 21., K-vár)
RÁTH Károly újságíró, diplomata (Arad, 1903. dec. 17.-1985. jún. 18., Bp.)
RE1NHART Gyula bútorgyáros (Arad, 1866. júl. 6.-1930 után, Arad)
REUSZ Klára-Erzsébet tanár, politikai elítélt (Arad, 1927. nov. 18.-1983., Freiburg, Németo.)
RÉZ Ádám műfordító, kritikus (Arad, 1926. jún. 4.- 1978. szept. 13., Bp.)
RÉZ Pál irodalomkritikus és -történész, műfordító (Arad, 1930. júl. 25. – 2016. máj. 11., Bp.)
RÓNAY Ferenc labdarúgó, edző (Arad, 1900. ápr. 29.-1967. ápr. 6., Marosvásárhely)
ROSA Jolán festőművész (Arad, 1926. febr. 1 4 – 2007. márc. 23., Arad)
ROZSNYAY Kálmán, 1899-ig van dér Hoschke író, műfordító (Arad, 1872. jún. 2 2 – 1948. nov. 14., Nógrádverőce)
SASS László operaénekes (Arad, 1918. dec. 2 7 – 1997 után, Kolozsvár)
SÁNDOR László gépészmérnök, adjunktus (Arad, 1927. júl. 26. – 2013. jún. 28., K-vár)
SÁNTÁI Mária irodalomtörténész (Arad, 1891- 1944, Bp.)
SCHARTNER Sándor jogász (Arad, 1865. febr. 11.-1917. okt. 22., Arad)
SCHLAUCH Lőrinc r. kat. püspök, bíboros, egyházjogász (Újarad, 1824. márc. 27.-1902. júl. 10., Nagyvárad)
SCHMIDT (KOVÁCS) Antal építész (Újarad, 1786. máj. 2 0 – 1863. ápr. 11., Temesvár)
SCHUSTER Henrik orvos (Arad, 1853. nov. 10. – ?)
SCHÜTZ Henrik jogász (Arad, 1865. dec. 21.-1930 után)
SCHÜTZ István újságíró, történész (Arad, 1923. márc. 27.) írói neve: Örfí János.
SCHWARTZ Lajos tanár, fizikus (Arad, 1925. jan. 30 – 1988. aug. 22., Nagyvárad)
SEHY Ferenc színész, fordító (Arad, 1765-1799, Nagyvárad)
SEIDNER Imre újságíró, író (Arad, 1902. dec. 1 8 – 1983. dec. 16., Arad)
SILBERBERG Ignác, Salgó nyomdász, újságíró (Arad, 1863-1932. jan. 31., Bp.)
SIMON Blanka, Simon Norbertné, Kondor B. szakíró (Arad, 1878. júl. 26.-1959. szept. 27., Bp.)
SOMLÓ Sári, mogyorósi és bánóczi Hlavaty, író, költő, szobrász (Arad, 1886. márc. 7.-1970. márc., Kerepes)
SOMMER János építőmester (Arad, ? – 1812, Kolozsvár)
SOMOGYI István evezős (Arad, 1929. szept. 17.)
SOÓS István képzőművész (Arad, 1898. máj. 1 0 – 1966. jan. 10., Arad)
SORBÁN Kornél dr. r. kat. főesperes, egyháztörténész (Arad, 1867-1934 után, Borosjenő)
SÜMEGI ÖDÖN színművész (Arad, 1882. júl. 7. – ?)
SZABAD György történész, politikus (Arad, 1924. aug. 4. – 2015. júl.3., Bp.)
SZABÓ Károly cukrászmester, múzeumalapító (Arad, 1926 – 2009)
SZÁKFY-SZABÓ Amália színésznő (Arad, 1830. márc. 1 5 – 1901. dec. 3., Debrecen)
SZALAY Károly, kiskamóri, jogász (Arad, 1836. nov. 4.-1928. nov. 22., Arad)
SZÁNTAY Lajos műépítész (Arad, 1872. febr. 2 0 – 1961. márc. 8., Arad)
SZAPPANOS Gyula politikus, vállalkozó (Arad, 1886. febr. 24. – ?, Temesvár)
SZARKA Sándor szülész-nőgyógyász orvos (Arad, 1900. jún. 14.-1947. jún. 2., Bp.)
SZARVADY Gyula karmester, zeneszerző, korrepetitor (Arad, 1929. szept. 6. – 2001. ápr. 29. K-vár)
SZATHMÁRY Gyula politikus, jogász (Fazekasvarsánd, 1850. máj. 22.-1913. márc. 27., Arad)
SZELLE Károly orvos, zeneszerző (Arad, 1891. márc. 21.-1958, Arad)
SZENTIMREI Jenő, Kovács újságíró, író, költő (Arad, 1891. dec. 14.-1959. szept. 2., Csúcsa)
SZENTIRMAI Ödön, 1900-ig Kollmann, jogi szakíró, egy. tanár (Arad, 1876. okt. 1.-1953. jan. 18., Bp.)
SZÉCHY László vívó (Arad, 1891. nov. 18.-1963. dec. 9., Bp.)
SZÉKELY Rózsa színésznő (Arad, 1930. nov. 4 – 1992. jan. 5., Temesvár)
SZÉL Tivadar, Saile, orvos, statisztikus (Arad, 1893. okt. 22.-1964. dec. 31., Bp.)
SZÉLL Lajos ügyvéd, önéletíró (Arad, 1882. márc. 13.-1960, febr. 6., Arad)
SZILÁGYI Arthur Károly jogi szakíró (Arad, 1865. szept. 25.- 1932 után, Bp.)
SZILÁGYI Sándor, szilágysomlyói, író, újságíró (Arad, 1883. dec. 18.- 1944. dec. eleje, Bp.)
SZÖLLŐSSI István közíró, pedagógiai szakíró (Arad, 1863. júl. 22.-1951. márc. 28., Arad)
SZÖLLÖSI Zsigmond ügyvéd, publicista (Arad, 1875. márc. 4. – ?)
TABAJDI Károly politikus, jogász, a Kölcsey Egyesület elnöke (Nagyzerind, 1833. nov. 10.-1886. okt. 7., Arad)
TABAKOVITS Milán Emil műépítész (Arad, 1860-1940, Újvidék)
TAGÁNYI Sándor jogász, politikus (Arad, 1863 – ?, Arad)
TAKÁCSY Sándor dr. birtokos, országgyűlési képviselő (Arad, 1862. febr. 6.-1906. okt. 10., Arad)
TARNAY Teri színművésznő (Arad, 1892. máj. 2 9 – 1984. dec. 31., Bp.)
TELMÁNYI Emil hegedűművész (Arad, 1892. jún. 22.-1988. jún. 13., Holté, Dánia)
TEPLÁNSZKY Sándor festő (Arad, 1886. dec. 18. – 1944. nov./dec.., Bp.)
THOMA Theodor, Mendelbaum Oszkár, színész (Arad, 1931. dec. 21.-1984. jún. 19., Asquelon, Izrael)
TÓTH Árpád költő, műfordító (Arad, 1886. ápr. 14.-1928. nov. 7., Bp.)
TÓTH Mária író, újságíró (Arad, 1933. ápr. 6.)
TÖRÖK Gábor főjegyző, polgármester, kormánybiztos (Szentanna, 1800-1868, Dézna)
TÚSZ Ferenc mérnök, egy. adjunktus (Arad, 1940. nov. 15.)
UNGER Ernő karnagy, zeneszerző, zongoraművész (Arad, 1900. jan. 17. – 1968. máj. 28., Bp.)
URBÁN Iván br. főispán (Monyoró, 1846. szept. 8 – 1915. okt. 9., Arad)
VANCSIK János orvos, adjunktus (Arad, 1937. máj. 23.)
VARJASSY Árpád, csejthei tanfelügyelő (Arad, 1854. márc. 31.- 1915. dec. 29., Arad)
VARJASSY Lajos polgármester (Arad, 1852. aug. 30.- 1934. márc. 9., Arad)
VASADY Béla, tordai ref. teológus (Arad, 1902. dec. 3 0 – 1992. okt. 5., Grand Rapids – Michigan, AEÁ)
VASS József mérnök (Arad, 1867. máj. 20.-1951. márc. 10., Bp.)
VÁSÁRHELYI Janka vöröskeresztes aktivista (Arad, 1869. nov. 13.-1938. júl., Arad)
VELCSOV Géza ügyvéd (Arad, 1874. márc. 30. – ? )
VERES Károly evezős (Arad, 1927. ápr. 12.)
VÉSZI József, 1884-ig Weisz író, újságíró, szerkesztő (Arad, 1858. nov. 6.-1940. jan. 23., Bp.)
VIZKELETY Béla festő (Újarad, 1825. nov. 25.-1864. júl. 22., Pest)
VIZKELETY Imre festő (Újarad, 1819-1895)
WALDER Gyula, buzsáki közgazdász, gazdasági szakember (Arad, 1872. febr. 18.-1924. okt. 17., Bp.)
WALLFISCH Ármin pénzügyi szakember, műfordító (Arad, 1850. ápr. 21. – ?, Arad)
WALLFISCH Pál gazdasági szakember, műfordító (Arad, 1820. dec. 18.-1876. szept. 29., Arad)
WENT István orvos, egy. tanár (Arad, 1899. márc. 30.-1963. máj. 13., Debrecen)
WIESER Tibor evezős, edző (Arad, 1910-1969, Arad)
WILD Endre dr. minorita pap, lapszerkesztő (Arad, 1882. máj. 31.-1950 után, Róma)
WILD Lajos dr. orvos, író (Arad, 1892-1960 után, Brazília)
W1NKLER Lajos vegyész, gyógyszerész, egy. tanár (Arad, 1863. máj. 21.-1939. ápr. 14., Bp.)
WOLF Károly festőművész (Pankota, 1869. máj. 3.-1944, Arad)
WOLFNER József könyvkiadó és -kereskedő (Arad, 1856. jún. 8.-1932. febr. 16., Bp.)

Arad Megye Tanácsa
Cím: 310003 Arad, Str. Corneliu Coposu 22. Telefon: 0357/731100. Villámposta: consiliu@cjarad.ro. Honlap: www.cjarad.ro.
Elnök: Iustin-Marinel Cionca-Arghir (PNL)
Alelnök: Ionel Bulbuc (PNL)
Alelnök: Răzvan-Olimpiu Cadar (PNL)
Főjegyző: Daniela Silvana Lupu
Megyei Tanács: Nemzeti Liberális Párt (PNL): 17; Mentsétek meg Romániát – Plus Szövetség (USR-Plus): 5; Szociál-liberális Keresztény Platform: 3; Pro Románia Párt 3; Népi Mozgalom Párt (PMP): 2; RMDSZ: 2 (Péró Tamás Károly, Bölöni György)

Arad Polgármesteri hivatala
Cím: Arad 310130, B-dul Revolutiei 75. Telefon: 0257-281850. Villámposta: pma@primariaarad.ro. Honlap: https://www.primariaarad.ro.
Polgármester: Călin Bibarț (PNL)
Alpolgármester: Lazăr Faur (PNL)
Alpolgármester: Ilie Cheșa (PSD)
Jegyző: Lilioara Stepănescu
Helyi Tanács: Nemzeti Liberális Párt (PNL): 9 tanácsos (ezen a listán: Korodi Andrei); Mentsétek meg Romániát – Plus Szövetség (USR-Plus): 7 (ezen a listán: Mayer Sigfried-Emeric); Szociáldemokrata Párt (PSD): 3 tanácsos (ezen a listán: Aur Csilla); Népi Mozgalom Párt (PMP): 2; RMDSZ: 2 (Bognár Levente, Szabó Mihály).

Testvértelepülési kapcsolatok
Magyarországi partnerek: Pécs, Gyula, Hegyvidék-Budapest XII. kerület, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Mezőhegyes
Szerbia: Nagybecskerek (Zrenjanin)
Moldova Koztársaság: Chișinău Râșcani kerület
Szlovénia: Lendva
Csehország: Prága 5. kerület
Belgium: Heist-op-den-Berg
Palesztina: Betlehem

RMDSZ (Romániai Magyar Demokrata Szövetség)
Cím: 310084 Arad, Püspökség utca, 32. Telefon: 0257-250627. Villámposta: rmdszarad@rmdsz.ro. Honlap: https://rmdsz.ro/szervezet/arad.
Arad megyei szervezet: Faragó Péter, elnök. Ügyvezető elnök: Péró Tamás Károly.
Arad városi szervezet, Bognár Levente elnök.
A városban 9 kerületi szervezet működik.

Képviselet a Román Parlamentben
Szenátor: –
Képviselő: Faragó Péter (2020-)

RMDSZ társszervezetek
Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet. Létrejött: 1992. Elnök: Bold Barbara.
Arad Megyei Nőszervezet. Létrejött: 2013. Elnök: Tripon Ildikó.

Erdélyi Magyar Szövetség
2020. január 18-án tartotta, külön, de párhuzamosan, Országos Küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Néppárt és Országos Tanácsát a Magyar Polgári Párt. A két politikai szervezet legfőbb döntéshozó fórumai külön-külön is elsöprő többséggel fogadták el a két párt politikai szövetségének létrehozását, Erdélyi Magyar Szövetség néven. 2022 novemberében véglegessé vált a párt jogi bejegyzése.
Az EMSZ elődpártjai a 2020-as helyi választáson nem indítottak jelöltet Aradon.

Az alábbi összeállítás törzsanyaga a Járható utakon c. kötetből származik:

Kölcsey Egyesület
A Kölcsey Egyesület a legrégebbi aradi magyar civil szervezet, a 19. században a város közművelődését szervezte, könyvtára a mai aradi könyvtár (része), az 1848–1849-es Ereklyemúzeum pedig a mai aradi múzeum alapjait jelentette. Az egyesület kezdeményezte az impozáns Kultúrpalota építését is. Trianon után a kisebbségbe került aradi magyarság önszerveződését segítette, a magyar oktatást támogatta. 1948-ban a kommunista diktatúra betiltotta. A rendszerváltás után, 1990 elején aradi magyar értelmiségiek újra alapították, és azóta is az aradi magyar kulturális élet egyik kovásza a Kölcsey Egyesület. Tevékenységének új szakasza 2011-ben kezdődött, tulajdonképpen paradigmaváltás következett be. Az egyesület visszatért a gyökerekhez, a mai körülményeknek megfelelően kultúraszervezéssel kezdett foglalkozni, kiszélesítve működési területe palettáját, és az aradi közművelődési élet egyik megkerülhetetlen tényezője lett.
Arad nagy múltú (és remélhetőleg még nagy jövőjű) magyar kulturális intézményének a közelmúltban kiadott dokumentumai napvilágot láttak, az Aradi Kölcsey Egyesület 2019-ben visszavásárolt levéltárából összeállított kötetek (Az aradi Kölcsey Egyesület történetének dokumentumaiból 1881–1891, Az Aradi Kölcsey Egyesület története. Az alapítástól a századfordulóig 1,2) közkinccsé váltak, az Aradi Kölcsey Egyesület „visszatért az irodalmi köztudatba”. Kiadja a 3Havi Szemle kulturális folyóiratot, szerepet vállalt az aradi kamaraszínház megszervezésében.
Alakult (újra): 1990. Bejegyzés éve 1994. Elnök: Berecz Gábor.
Cím: Arad, Episcopiei/Püspökség u. 32. Telefon: 0722-350238. Villámposta: kolcseyarad@gmail.com.

Alma Mater Alapítvány
Fő célja az Arad megyei magyar oktatás támogatása, az aradi magyar líceum és kollégium helyzetének tisztázása, a magyar diákok támogatása. Az Alma Mater Alapítvány fő célkitűzése az oktató-nevelő munka támogatása Arad megye magyar tannyelvű iskoláiban. Főbb tevékenységek: versenyek és kirándulások szervezése kisiskolásoknak, ösztöndíjak támogatások folyósítása bentlakók számára, bentlakási nevelőmunka támogatása, szórvány oktatás. A Szövétnek c. kulturális lap kéthavonkénti megjelentetése.
Alakult 1991. Elnök: Kranowsky Nagy Andrea. Cím: Arad, str. I. Calvin 22. Telefon: 0257-210002. Villámposta: iroda@almamaterarad.ro. Honlap: www.almamaterarad.ro.
Wieser Tibor Alap. Dr. Wieser Györgyi fogorvos az alapítvány törekvéseit megalakulásától fogva támogatta, 1996-ban létrehozta a Wieser Tibor Alapot, külön kuratóriummal. A Wieser-alap az alapítvány alapszabályával összhangban szervezte a tevékenységeit.

Szabadság-szobor Egyesület
2002. november 26-án Arad város Tanácsa a 346-os számú Határozatában jóváhagyta a Szabadság-szobor köztéren történő újra állítását, majd 2003 márciusában a Tűzoltó-téren levő piac lebontását. Közben megkezdődtek a szobor elemeinek a restaurálási munkálatai. Szükségesnek bizonyult egy, a felállítással kapcsolatos feladatok összehangolását vállaló Egyesület megalakítása. A bírósági bejegyzést követően az Egyesület fogta össze az újraállítási munkálatokat, a talapzat felépítésétől a szobor elemek felszereléséig. A szobor újraállítását követően az Alapszabályt módosították, módosult a tevékenység. Kiemelt cél az iskolák szakköri tevékenységének támogatása, a könyvkiadás. Kiadott kötetek Arad város magyarságának a történetéről, Arad város szerepéről az 1848–1849-es szabadságharcban, a Szabadság-szobor története.
Alakult: 2002. Bejegyzés 2003. Elnök: Király András.
Cím: Arad, Episcopiei/Püspökség u. 32. Telefon: 0257-250627. Villámposta: szabadsagszobor2004@yahoo.co.uk. Honlap:

Aradi Kis- és Közép Vállalkozásfejlesztő Alapítvány és Központ
Célja, a magántőkével működő kis és közép vállalkozások részére nyújtandó tanácsadás és szakképzés a piacgazdaság terén, ezek fejlődésének, hatékonyságának és biztonságának növelése érdekében. Fejlesztési hitelek nyújt a kis- és középvállalkozások számára, kedvezmény- és illeték csökkentéseket az alapítványi tagok részére.
Alakult: 1996, bejegyzés 1999. Elnök dr. Túsz Ferenc.
Cím: Arad, Alecu Russo u. 6. Villámposta cedimmar@gmail.com.

Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete
Cél: Az Arad megyei magyar gazdák segítése, jogi, gazdasági és pályázati információkkal való ellátása, képzések szervezése.
Alakult 1990, bejegyzés 2003. Elnök Zágoni Szabó András.
Cím: 310084 Arad, Episcopiei/Püspökség u. 32. Telefon: 0 257 254605. Villámposta: rmgearad@gmail.com.

In Memoriam 1956 Egyesület
Célja az 1956-os magyarországi forradalom erdélyi áldozatai és meghurcoltjai emlékének ápolása.1956-os eseményekhez fűződő tevékenységek, érintettek megsegítése, emlékek megőrzése.
Alakult: 2005. Elnök: Jámbor Ilona.
Cím: Arad, Str. Avram Iancu 11. Telefon: 0357-804509. Villámposta: jambor_icu@yahoo.com.

Katalin Egyesület
Célkitűzései: az Arad megyei hátrányos helyzetű, magyar nagycsaládoknak, a szellemi és fizikai fogyatékkal élő embereknek, illetve a magukra maradt időseknek a támogatása. Adományokkal felkerestek Arad megyében élő hátrányos helyzetű, magyar nagycsaládokat, akik anyanyelvű iskolába íratták a gyermekeiket.
Alakult: 2007. Elnök: Balta János.
Cím: 310084 Zimandu Nou/Újzimánd, nr. 362 Arad megye. Telefon: 0257-421545.

Aradi Kamaraszínház Egyesület
Célkitűzés: Színházi társulat, színes, változatos műsorral, saját és vendégelőadásokkal Arad és környékbeli nézőknek, színházkedvelőknek.
Alakult: 2008. Elnök: Tapasztó Ernő.
Cím: Arad, Str. Episcopiei/Püspökség u. 15. Telefon: 0721-265827. Villámposta: taperno@gmail.com. Honlap http://akamara.ro/.

Qult-Ar Egyesület
Fő célja: Arad megye kulturális értékeinek megőrzése, könyvkiadás és a megyeszékhely és a testvérvárosok kapcsolatainak fejlesztése. Az egyesület őrzi Ficzay Dénes irodalmi, helytörténeti hagyatékát. Szerveztünk Ficzay Dénes emlékkiállítást, és két kötetet adtunk ki az őrzött anyagból. Kiadják aradi és testvérvárosi szerzők kétnyelvű irodalmi antológiáját, ez a Kötőszavak – Cuvinte de legătură. 2021-ben már az ötödik antológia jelent meg.
Alakult: 2014. Elnök: Irházi János.
Cím: Arad, Budai Deleanu u. 11.

Pro Identitas Egyesület
Célkitűzés: Gátolni az asszimilációs folyamatot kulturális események szervezésével, hagyományápolással, értékőrzéssel.
Alakult: 2015. Elnök: Faragó Péter.
Cím: 310084 Arad, Püspökség utca, 32. Telefon: 0257-250627.

Pro Move Arad Egyesület
Fő célja: Arad megye természeti-, épített-, kulturális- és szellemi örökségének ápolása hagyományőrzésre és a közösségformálás az ifjúság nevelését, a hagyományok és nemzeti értékek szellemében.
Alakult: 2016. Elnök: Pataky Lehel Zsolt.
Cím: Arad Pta UTA, Bl. U2, 2 lakás. Telefon: 0722-590489. Villámposta: promovearad@gmail.com. Honlap: https://promovearad.ro.

Pro Schola Csiky Gergely Egyesület
Cél: A Csiky Gergely Főgimnázium támogatása és érdekképviselete.
Alakult: 2016. Elnök: Lészay Ildikó.
Cím: Arad, Str. Calvin 22. Telefon: 0257-210002. Villámposta: csikyg@yahoo.com.

A13 Egyesület
Célkitűzés: A helyi kulturális élet felpezsdítése, közösségszervezés. Összefogni a magyarokat. Bevonni a fiatalokat.
Alakult 2021, bejegyzés 2022. Vezetik: Nótáros Lajos és Molnar Mihai.
Cím: Arad, Str. Salacz Gyula 3. Ap.3. Villámposta: a13org.info@gmail.com

Országos szervezetek helyi (fiók)szervezetei
Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) aradi szervezete. Alakult: 1992. Elnök: Pellegrini Miklós.
Máltai Szeretetszolgálat – aradi szervezet. Alakult 1993. Elnök: Farkas Viktória.
EMKE – Aradi szervezet. Alakult 1991. Elnök: Matekovits Mária.

Alvó, inaktív egyesületek: Gyöngyház Egyesület, Romániai Magyar Drámapedagógiai Társaság, Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete, Aradi Magyar Színház Alapítvány, Aradi Vállalkozók Klubja, Aradi Videoklip Alkotóműhely, Szülők az Aradi Magyar Oktatásért Egyesület, Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság – aradi szervezet.

Nem bejegyzett szerveződések: Tóth Árpád Irodalmi kör; Csiky Gergely Főgimnázium Diáktanácsa.

Helyi különlegességek, minőség és érték: pécskai kenyér, nagylaki szalámi, tornyai lepény, kürtösi paradicsom, ménesi bor, lippai ásványvíz.

Aradi turisztikai információs központ B-dul Revoluţiei 84-86. Tel. +40 257 270 277 www.primariaarad.ro.

Vendégfogadás:
Jelen Ház. Hangulatos magyar ház az aradi Szabadság-szobor szomszédságában, amely ötvözi a művészetet és a gasztronómiát. Az árnyékos, kültéri klímával ellátott nyári teraszra a hideg és meleg ételek, a bő italválaszték, a hetente változó különleges kínálatok miatt érdemes beülni családdal, baráti társasággal. A 150 és 50 férőhelyes, korszerűen felszerelt két teremben különleges óhajokat is kielégítő esküvőt, keresztelőt, bankettet, cégrendezvényt, konferenciát, árubemutatót lehet szervezni, a 35 férőhelyes Jelen Galéria klub pedig képzőművészeti alkotások társaságában kínál meghitt környezetet étel-ital elfogyasztásához. www.jelenhaz.ro.

Források
Márki Sándor Aradvámegye és Arad szabad királyi város története, I. rész. Arad 1892.
Török Gábor Történelmi vázlat Arad és vidékének múltjából. http://real-eod.mtak.hu/8343/1/CsaladHely_MonografiaMegye_AradMegyeEsAradVarosIsmertetese.pdf 2022.XI.15.
Gyulyás László: A délvidéki régióközpontok – Arad, Temesvár és Szeged – ipara a dualista korszakban. https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/vikekkek/article/view/11931/11791 2022.XI.16.
Némethy Károly: Aradváros tanügyi története, Arad, 1890.
Somogyi Gyula: Arad Arad vármegye és Arad sz. kir. város Monographiája, Arad 1913
Király András–Lehoczky Attila–Muntean Tibor–Puskel Péter–Ujj János: Arad halad! Fejezetek a város történetéből. Arad, 2016
Király András (szerk.) A remény útvesztőjében. Aradi Szabadság-Szobor Egyesület, 2020.
Király András (szerk.): Járható utakon. Fejezetek az aradi magyarság életéből 1990-2020. Szabadság-Szobor Egyesület, Arad, 2021.
Muntean Tibor: Oktatás – iskolahálózat. In: Király András–Lehoczky Attila–Muntean Tibor–Puskel Péter–Ujj János: Arad halad! Fejezetek a város történetéből. Arad, 2016. 82-105.
Matekovits Mihály: 50 év magyar oktatás Aradon. In Király András (szerk.) A remény útvesztőjében. Aradi Szabadság-Szobor Egyesület, 2020. 147-186.
Matekovits Mihály: Arad – oktatás, nevelés (1990–2021). In Király András (szerk.): Járható utakon. Fejezetek az aradi magyarság életéből 1990-2020. Szabadság-Szobor Egyesület, Arad, 2021. 148-170. 212-233.
Örökségünk Arad megyében, I. összeállította Balta János. Arad, 2018.
Ujj János: Hitélet. In Király András (szerk.): Járható utakon. Fejezetek az aradi magyarság életéből 1990-2020. Szabadság-Szobor Egyesület, Arad, 2021.
Ujj János: Emlékhelyek és emlékművek Arad megyében. Alma Mater Alapítvány, Arad, 2003.
Bodó Barna: Tegnap és holnap között – emlékjelek sorsa a Bánságban 1918 után, Kisebbségvédelem, különszám. 2020.
Ujj János (összeállította) Arad megye neves szülöttei. Alma Mater Alapítvány, Arad, 2007.
Kovách Géza: Művelődés- és helytörténeti írások. Arad, 2017.
Basics Beatrix: Huszonöt és hetven év. Huszonöt év és a jelen. Az aradi múzeum és az ott őrzött 1848 – 49-es ereklyegyűjtemény története. Múzeumcafé, 47. 2015. p. 68-83.
Bulboaca, Sorin – Sinaci, Doru (coord.) Dicționarul istoric al localităților din județul Arad, vol. 3. https://bibliotecaarad.ro/wp-content/uploads/2020/02/223-Dic%C8%9Bionar-comune-Arad-vol.-III-ZERIND.pdf
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850-1992), Pro Print Csíkszereda, 2002.
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. http://varga.adatbank.transindex.ro
https://adatbank.ro/ Romániai magyar kulturális intézmények adatbázisa
http://kulturalis.adatbank.transindex.ro
https://adatbank.ro – itt olvasható: Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája (1990-2017)
Királyhágómelléki Református Egyházkerület. http://www.kiralyhagomellek.ro/egyhazmegyek.php?param=arad.
Temesvári Római Katolikus Egyházmegye https://gerhardus.ro/hu/plebaniak-2/