Az itt talált régészeti leletek azt bizonyítják, hogy Arad megye egyik legrégebbi lakott vidéke. Ma is látható jele az ősidőkre visszanyúló emberi jelenlétnek a Kisiratos határában emelkedő két kunhalom (Snájder és Szőlőshalom).
1418: a falu első írásos említése Irathws néven.
1447: Iratus néven említik.
1552: Aradot elfoglalták a törökök, Iratost is. Kétszer is lerombolták.
1596: a törökök teljesen felégették, lakossága elmenekült, fokozatosan elnéptelenedett. A szájhagyomány szerint a falu régi központja a jelenlegi községtől északnyugatra levő, a Falu dűlője elnevezésű helyen volt. Ennek szomszédságában, két korszerű vízgyűjtő csatorna között helyezkedik el a régi temető, ahol egy régi templom darabjaiként értékelt téglákat találtak.
1787: megjelenik a Kisiratos helységnév, ez feltételezi Nagyiratos létezését. Ekkor egy három házat számláló szórványtelepülést jelölt.
1700-as évek vége: a Szalbek család megvette a kamarától a teljes birtokot.
1818: elkezdődik újkori története: Kisiratos névvel települt újra, megkülönböztetésül a tőle 6 km-re délkeletre fekvő mai Nagyiratostól. A mai kisiratosi lakosok ősei dohánykertészek voltak, elsősorban Szeged környékéről, de Nógrád megyéből is. A lakosság ma is őrzi a „szögedies” nyelvjárást.
1850: egy összeírás szerint a falu ló, szarvasmarha és juhtenyésztésről volt híres.
19. század vége, a 20. század eleje: erős gazdasági fejlődés tapasztalható. Sok a kisparaszti tulajdon, egy nagyobb tulajdonost jegyeznek: Jakabffi Béla.
1918 előtt: mivel a Csanád vármegyéhez tartozó Kisiratos nagyközség, itt jegyzői iroda, posta, telefon, házasságkötő hivatal, hitelszövetkezet kirendeltség és községi malom is működött. 1969 és 1989 között a Kürtös közigazgatási fennhatósága alá tartozó Kisiratos elvesztette közigazgatási intézményeit.
1980-as évek vége: üzembe helyezik a termálvizes strandot három medencével.
1995: elkezdik a Máltai-ház építését, két év múlva kezdte meg tevékenységét a szociális étkezde.1998 óta főleg mozgássérült időseket fogadnak be a 40 férőhelyes otthonba, teljes a gondozói és egészségügyi személyzet. Népkonyhát is működtetnek, ahonnan naponta 120-150 adag étel kerül rászoruló falubeliek asztalára.
2003: megalakul a tájház, mai nevén Almási Béla Tájház és Múzeumi Gyűjtemény. (A gyűjtemény megalakulása korábbra nyúlik vissza: Kása Antal felcser, Almási Béla nagybátyja volt az első gyűjtő, neki volt gyűjteménye a faluban.)
2004: önálló községgé válik.
2005: létrejön a Szent Ferenc Alapítványhoz tartozó Pio Atya Gyermekvédelmi Központ, 15 gyereknek nyújt otthont, főleg Arad megyei, nehézsorsú családok gyermekeiről gondoskodnak.
2018-ben megünneplik a falu újra alapításának bicentenáriumát. Megjelenik Sarusi Mihály tekintélyes írói (1467 oldalas) falurajza: Lönni vagy nem lönni, IJK, Arad).

A település lakosságának alakulása és összetétele.
1880 Összesen 1870, románok 34, magyarok 1676, németek 32, mások 137
1890 Összesen 2174, románok 14, magyarok 2152, németek 4, mások 4
1900 Összesen 2373, románok 18, magyarok 2340, németek 6, mások 9
1910 Összesen 2210, románok 39, magyarok 2151, németek 14, mások 6
1930 Összesen 2452, románok 68, magyarok 2362, németek 19, mások 3
1966 Összesen 2456, románok 33, magyarok 2418, németek 2, mások 3
1977 Összesen 2341, románok 25, magyarok 2239, németek 1, mások 76
1990 után:

⃰ Nem nyilatkozott 27.

– Mindig a földművelés jelentette a fő foglalatosságot a kisiratosiak számára. Közel két és félezer hektáron gazdálkodnak, aminek nagyrésze szántóföld, a többi legelő.
– 1989 utáni új helyzetben a volt mezőgazdasági termelőszövetkezet átalakult az Agrodor társulássá, amely egy termálvízzel futott melegházzal rendelkezett. A termálstrand tulajdonosa.
– Kisiratos messze földön híres a gyümölcsfa-termesztésről is. Sok a kistermelő, a lakosság 30%-a ebből él. 2004-ben a faluban megtartott gazdatanfolyamot követően gazdaköri összejövetelre került sor, képzés és tanácskozás együtt.
– Vannak kisipari vállalkozások: kenyérgyár, bútorkészítés, meg építkezés és vendéglátás.
– Mivel közel van Kürtös, az ottani szabad ipari övezet a kisiratosi gazdasági helyzetre is kihat.
– 2013-ban megyeszerte több településen is tiltakoztak, miközben a Panfora cég a megyei és települési vezetőket kívánta maga mellé állítani, különböző fórumokon pedig a lakosokat próbálta meggyőzni. Az aggodalmak oka: elterjedt a hír, hogy a Panfora palagáz után kutat, és ha talál, a kitermeléséhez használt technológia – a kőzetrétegek hidraulikus repesztése – a termőföldek tönkretételéhez, a talajvíz szennyeződéséhez, hosszú távon pedig elsivatagosodáshoz vezet. A cég cáfolta, hogy palagázt keresne.

Az alábbi összeállításban az adatok javarészt Kovách Géza monográfiájából valók.
1841: megnyílt az első négyosztályos elemi iskola a plébánia mellett.
1857: a kisiratosi tanköteles gyermekek száma 313, rendszeresen jár iskolába 226. A további években is – a megye többi iskolájával összehasonlítva – jó(bb) az iskolát látogató gyermekek aránya.
1867: a kiegyezés után, az Eötvös-féle iskolareform nyomán itt is bevezetik a hatosztályos elemi iskolát.
1892: a római katolikus iskolát átalakítják községi iskolává.
1903: megkezdik az új iskolaépület építését. Mivel az iskolai költségek túl nagyon, az iskolát átveszi az állam.
1921: előbb hat, 1926-tól hétosztályos és román tannyelvű az iskola. A világháborúk között a tanulók létszáma 60-70 között mozog, de a (román nyelvű) záróvizsgát alig 20-an teszik le.
1945: újból magyar nyelvű az iskola, a tanulók létszáma 355.
1948: tanügyi reform. Az V-VII. osztályok második ciklust jelentenek, szakképzett tanároknak kell(ene) tanítani – nagy a tanerőhiány. Az elsőbe beiratkozó 50-70 gyermekből 20 fejezi be sikeresen az iskolát,
1964/65: e tanévtől az iskola nyolcosztályos, a tanulók létszáma 300-380 között mozog a következő években, gyakorlatilag nincs lemorzsolódás. Sokan tovább tanulnak Aradon.
1970-es évek: elkezdődik a nagyfokú elvándorlás, az iparban kezdenek dolgozni a helyiek. Ezért is csökken a születések száma, 2000-ben már csak 18 elsős iratkozik az iskolába.
1997: az iskolába 150 tanuló jár.

A község szociális érzékenységét jelzi, hogy gyermekotthon is működik a településen: a dévai Szent Ferenc Alapítvány kötelékébe tartozó Pio Atya Gyermekvédelmi Központ. Címe: Főutca 430. Villámposta: melindanevelo@gmail.com.
Az oktatást sok szempontból segíti a helyi cserkészmozgalom.

Páter Godó Mihály Általános Iskola – az előkészítő osztálytól nyolcadikig folyik a tanítás, az iskolához tartozik az óvoda. Az iskola magyar tannyelvű.
Cím: Főutca 411. Telefon 0257-535043. Villámposta: iskiratos@inext.ro
Igazgató: Almási Zsuzsa.
2022-ben az óvodába 40 gyermek jár, elemi iskolai osztályokba 51, általános iskolai osztályokba 44.

Kisiratost, úgy is emlegetik Arad megyében, mint ahol a legnagyobb az egy főre eső kulturális-hagyományőrző rendezvények, szervezetek, kezdeményezések száma. Dalárdája (most már vegyes kórusa), néptáncegyüttese (Gyöngyvirág), citerazenekara és hímzőköre van a mintegy 1700 lakosú, majdnem színmagyar településnek, Tájháza és Máltai-otthona megyeszerte híres, a fogathajtó-versenyére országhatáron túlról is érkeznek résztvevők, és itt rendezik meg minden augusztusban a Kárpát-medence legnagyobb magyar népzenei táborát.
Népzenei tábor 2011 óta. A Kárpát-medence egyik legnagyobb népzenei tábora minden korosztályhoz szólt, kezdőkhöz és haladókhoz egyaránt, s neves oktatók foglalkoztak a népzene iránt érdeklődőkkel. A napi két próba mellett számos szabadidős tevékenységen is részt vehettek az anyaországból és az Arad, Temes és Bihar megyéből érkezők, akik utolsó este a kisiratosi kultúrházban gála keretében mutatták be a tanultakat.
Almási Bélának köszönheti a település a kultúrtörténeti jelentőségű létesítményét, a Tájházat is. A tájház udvarán található Almási Béla síremléke és mellszobra. Az Ő nevéhez kötődik a Máltai-ház, melynek alapkövét 1995-ben rakták le és azóta működik.
Tájház. A telket és a parasztházat dr. Almási Béla vásárolta 2002-ben. Első célja a Kása-gyűjtemény megmentése volt. A gyűjteményt haláláig gondozta, bővítette. A gyűjteménybe az épített és természeti örökség mellett beválogathatók az ipari-műszaki megoldások, egészséghez, életmódhoz, sportoláshoz kapcsolódó értékek, a hagyományőrzés, a jellegzetes ételek-italok stb. Hangsúlyozottan fontos, hogy a település lakói szabadon dönthessenek arról, mit vesznek be az értéktárba, ezért minden lakos tehet javaslatot írásban vagy szóban. Az eredmény összefoglalásaként megjelentették a Kisiratos kincsei című kiadványt, illetve öt különböző tematikájú képeslap is készül. A tájház tulajdonosa Almási Loránd. Elérhetősége: 0040-742-055043.
Godó Mihály Emlékszoba. Emlékszobát rendeztek be a falu jeles szülöttének, Godó Mihály néhai jezsuita szerzetesnek a kis kultúrház egyik termében. (2018)
Felsorolás szerűen szerveznek itt országos médiatábort, képzőművészeti tábort, kézműves tábort, nóta estet, falunapokat, megyei ifjúsági találkozót, bálokat többet, saját zenekarral (farsang, szüret), maszkabálat.
A környéken is híres gasztronómiai különlegesség a kisiratosi savanyú, ahogy itt mondják a „savanyaleves”. Lakodalmakban, bálokban, falunapokon ezt tálalják fel, ünnepnapokon ez a családi ebéd.
A faluban van „kiskultúr” és „nagykultúr”. A „kiskultúr” nem kultúrháznak épült, a jegyző lakása volt. Az első világháború után megszűnt ez a funkciója, és kiskultúrrá vált. A „nagykultúr” a kommunizmusban, a hatvanas évek elején épült. Itt főleg lakodalmakat, iskolai rendezvényeket, a falu által szervezett rendezvényeket, előadásokat tartanak.

Művelődési Ház, épült 1956-1967 között, rendezvények helyszíne.

A közel 1700 lakos 90% magyar nemzetiségű, kevés kivételtől eltekintve római katolikus felekezetű. Az életüket meghatározza a templomhoz kötődés. Hitet, lelkiséget, értékrendet, személyes kapcsolatokat, közösséget kapnak általa. Kisiratos életében mindig fontos szerepet töltött be az egyház. Maga a település megalapítása összefonódik a vallással, 1818-ban ide érkező telepesek első dolga az volt, hogy a leendő település központjába keresztet állíttassanak.
Az egyházközséget 1836-ben: alapították. Első templomukat, a Kiskápolnát 1836-ban Lonovics József püspök szentelte fel. A neoromán és neobarokk elemeket tartalmazó jelenlegi templom alapkő letétele 1880. márc. 29-én volt, a toronykeresztet 1880. nov. 1-én tették fel, 1881 szeptember 14-szentelték fel a Szent Kereszt felmagasztolásának ünnepén.
A plébánia épületét 2022-ben felújították.
Kisiratosi Plébániatemplom, titulusa: Szent Kereszt Felmagasztalása
Cím: Kisiratos, Főutca 432. sz.
Plébános Szabó Gyula.

A magyar értéktárban Kisiratosról a következő tételek szerepelnek: kisiratosi kunhalmok, Páter Godó Mihály öröksége, a világosi fegyverletétel emlékműve, a kisiratosi savanyaleveles.
– A világosi fegyverletétel, vagyis az 1848–49-es szabadságharcnak szentelt emlékmű öt kopjafából álló, bonyolult szimbolikájú, jellegzetes együttes. Készítette Füredi Gábor békéscsabai fafaragó.
– Tájház: Almási Béla által 2002-ben megvásárolt régi parasztház, ezt helyi értékeket őrző tájházzá alakították ki.
– Godó Mihály emléktábla a volt szerzetes szülőházán (2002)
– Godó Mihály mellszobor, készítette Kocsis Rudolf (2009)
– Almási Béla síremléke, alkotó Tasi József (2010).
– Almási Béla mellszobor, Mihai Pacurar, Tasi József (2010).

Itt született Godó Mihály (1913. szept. 15. – Újszentanna, 1996. szept. 22.) jezsuita szerzetes. Futárszolgálatot teljesített Mindszenty József bíboros és Márton Áron püspök között. 18 évet töltött börtönökben.
Itt volt plébános 1912-től és itt hunyt el Hodács Ágoston (Szeged, 1879. aug. 5. – Kisiratos 1951. jún. 16.) katolikus pap, műfordító.
Itt született Almási Albert (1930. aug. 1. – ) színész.
Itt született és élt Almási Béla (1947.szept. 2. –2009. máj. 15.) orvos (Béla doktor úr), Máltai-ház építtető, tájház-alapító.
Itt született Almási László (1950–2012) népzenész, kántor.
Itt tanított Kovács Ferenc (Temesvár, 1907. szept. 15. – Arad, 1959. aug. 10.) újságíró, író, tanár, néprajkutató és -gyűjtő (Iratosi kertek alatt, 1958).

Polgármesteri Hivatal
Cím: Főutca 410. Telefon 0257-535262 villámposta primaria.dorobanti@gmail.com Honlap: https://comuna-dorobanti.ro
Polgármester: Korondi Józsa Erika (RMDSZ) 0762 213 512 korondie@freemail.hu
Alpolgármester: Andó László (RMDSZ)
Jegyző: Hanelore Ardeleanu.
Helyi tanács: RMDSZ 8 mandátum (Andó Antal, Curtuti (Kurtucz) Gergő, Halai Attila, Almási Krisztina, Kiss Lajos, Miklós Tibor, Almási Gábor, Hegedűs Krisztián), Szociáldemokrata Párt 2 mandátum, Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 1 mandátum.

RMDSZ szervezet.
Elnök: Andó László.

Dombegyháza (Magyarország)
Pusztaszabolcs (Magyarország)
Lőkösháza (Magyarország)
Balony/Baloň (Szlovákia)
Úri (Magyarország)

Irkater/IRKATER Egyesület, vezető Andó László
Máltai Szeretetszolgálat (A Máltai Segélyszolgálat Kisiratosi Szervezete), vezető László Lajos
PRO-KI-DOR Egyesület, vezető Almási Vince
Pro Schola Kisiratos, 2019, vezetője: Németh Emese
Kisiratosi Gazdák Egyesülete, inaktív.

Kisiratos, Rózsa Panzió: 0040785206407
Miska étterem (2019 májusában nyílt meg, Misik Endre tulajdonos és főszakács. A hely szellemében főznek, tájház jellegű az épület és a berendezés.): 0040357402677.