1018 (?) – (Szent) Gellért Pannóniába érkezése; Bakonybélben kápolnát épített, melléje monostort; a monostor Gizella királynétól (rokona, Szent Günther javaslatára) is adományokat kapott, többek között szőlőket Arad Hegyalján — ez a terület első említése
1028 – Arad térségének első okmányokban lévő első kimutatása
1029 után – Ajtony legyőzését követően I. István megalakítja s Csanádból kiszakított Arad vármegyét az aradi főesperesség területén; nevét valószínűleg Csanád vezér Orod nevű alvezéréről kapta
1030-as évek – A vidéket meglátogatta Gellért – csanádi megyés püspök.
1080 (?) – Orod vármegye (comitatus Orodiensi) első említése egy határoklevélben; az eredeti irat elveszett, de egy 1347-es, Nagy Lajos király idejéből származó átírásban egy része megmaradt: Orod megyéből öt helységet (Szód, Gyorok. Zábránv, Ivánháza, Vadkert) adományoz a titeli prépostságnak
1089 – A kunok és besenyők Kopulcs vezér vezetésével Erdély után feldúlják Orodot is.
1131 – II. (Vak) Béla adománylevele az orodi székesegyház számára.
1135 (?) – II. (Vak) Béla megalapítja az aradi prépostságot a mai Vladimirescu (Glogovác-Öthalom) területén.
1136 (talán 1131, vagy 1132) – Az aradi (orodi) véres országgyűlés: II. Béla király és felesége, Ilona felkoncoltatja a király megvakításáért felelősnek tartott 68 főurat.
1156 – Egy oklevélen szerepel Primogenitus orodi prépost neve.
1177 – Az orodi káptalan és az orodi erődítés (castrum) neve először szerepel III. Béla király adományleveleiben; a káptalan könyvalakú határleírásában mintegy 100 magyar szót találunk.
1183 – Az oklevelek először említik az orodi káptalan sóvámolási jogát.
1197 – Ez évtől a fennmaradt feljegyzések szerint 21 reális és 12 címzetes prépost állt a prépostság élén.
12. század vége – Feltóton (Tauc) Johanita konvent alakul.
1214 – A királyi várispánság első okleveles említése; Orod vármegye comeseként a Csanád nemzetség tagját, Kelement említik.
1220 – A király megfosztja Gottfried aradi prépostot méltóságától, Miklós és Othes comesekkel elpusztíttatja a prépost jószágait; ekkor említik először a vármegyei juhtenyésztést. / Az orodi prépost panaszára III. Honorius pápa külön vizsgálatot rendel el.
1223 – Az orodi káptalan dereglyéi vámmentességet kapnak.
1224. november 18: Jolántha királyné, II. Béla felesége jelenlétében felszentelik az orodi Szent Márton bazilikát (ma Glogovác—Vladimirescu területén).
1229 – Az orodi káptalan által hitelesített első oklevél éve (1552-ig bezáróan összesen 632 ismert).
1233 – II. András évi 2000 sótömbben állapítja meg a káptalan sóvámolási jogát.
1235 – Név szerint említik az orodi vár hadnagyát, Basut, valamint négy századosát: Nuhut, Bayrt, Belesét és Kelement.
1241 – A tatárok ellen fegyveres ellenállást tanúsítanak Nadabnál, Arad mellett, illetve Peregen; Kujuk Kadam vezérletével ostrom nélkül foglalják el; egyes történészek szerint a várost ezt követően költöztették át mai helyére.
1285 – A második tatárpusztítás a megyében.
1294 – Apáthy Miklós orodi prépost II. Károly nápolyi király menlevelével Nápolyból elhozza Szent Agatha, Szicília védőszentjének karját, s azt az aradi bazilikában helyezi el.
1301 – Az orodi Benedek prépost alkancellári címet visel.
1311 – A megyei várispán mellett négy szolgabírót említenek.
1329 – Arad említése civitasként (városként).
1331 – A hely megemlítése a Bécsi képes krónikában.
1332–1337 – Először említik az Újarad helyén fekvő Apáca települést. / Mikelakán római katolikus parókia működik, Elek pap vezetésével.
1388 – Arad említése oppidumként (mezőváros), benne a Középutca.
1391–1392 – Dokumentumban szerepelnek az aradi mészárosok.
1395 – Elkezdődnek a várost folyamatosan érő török betörések.
1400 – Külön említik az aradi káptalant és a bizerei apátot.
1405 – Ozorai (Scolari) Pipo vezetésével Aradon tartják öt vármegye (Arad, Csanád, Keve, Krassó, Temes) közgyűlését, hogy a vármegyei nemesség előtt felolvassák az év elején az országgyűlésen jóváhagyott törvényeket. / Június 30: A Csanádi káptalan oklevele felsorolja az aradi káptalan birtokait: Sége, Milova, Csemperlaka, Abád, Fok, Deszk, Geléd, Ösztövérd tutaj kikötő.
1431 – A város állandó vásártartási joggal rendelkezik, ezeket a város és Mikelaka közötti legelőn tartják.
1441 – A prépost felszántatja az aradi vásárteret, azt birtokához csatolja; egyes történészek e dátumhoz kötik a káptalan jobbágyainak átköltözését a város mai területére.
1445. június 5.: Hunyadi János megszáll Aradon.
1459 – A törökök Csanádig és Aradig dúlják fel a vidéket; Szilágyi Mihály először használ lőfegyvert a megye területén, amikor visszafordítja a törökök elől menekülő fegyvereseit.
1464 – Aradi Péter (Petrus de Orod) Bécsben egyetemista.
1496 – Aradi Pál (Saulus de Orod) Bécsben egyetemista.
1511. október 31.: – Az első aradi magyar nyelvemlék dátuma: Dóczy Ferenc fölbirtokos levele.
1514. június 10.: Dózsa György felkelő hadai megszállják az aradi káptalant, majd elfoglalják Zádorlakot, Csálát, Világost, Lippát, Sólymost.
1526 – Fekete Iván (Cserni Jován) vezette felkelés Arad környékén; egyik helyettese, Radics legyőzi a nemesi sereget.
1527. július: A város Te Deummal ünnepli Fekete Iván legyőzését.
1528 – Lázár diák, Bakócz Tamás esztergomi bíboros-érsek titkára készítette térképen szerepel Arad és a vármegye is.
1534 – Egy összeírás a kereskedők és kézművesek mellett Aradon a káptalannak szolgáló 26 portát említ.
1538 – A Szapolyai János és I. Ferdinánd közötti nagyváradi megegyezés (béke) értelmében Arad, Zaránd és a Partium különvált a Habsburgok Magyarországától és Erdélyhez csatlakozott.
1543 – Arad nemesi küldöttsége Nagyváradon hét másik vármegyével együtt hűséget fogad Ferdinándnak.
1550 (?) – Dokumentumok Arad megyében településként két várat (Arad és Lippa), 12 vásárhelyet és 437 falvat említenek.
1550 – Aradi hajdúk Sződinél legyőzik Nadum boszniai basa seregét. / Kászim bég és Nadum beveszi a várost.
1550. október 14.: A budai basa elfoglalja Csála várát; a törökök felgyújtják Aradot, a káptalan levéltárát korábban Gyulafehérvárra mentették.
1550. december 21.: Az aradi káptalan ismét hiteleshelyként (középkori jegyzőség) működik.
1551 – Dézsmajegyzékben Arad népes oppidum, keleti része Papokfejéregyháza, 28 portával. / A lutheránusok bevádolják Szegedy Ferenc minorita gárdiánt a Lippát elfoglaló Uláma török pasánál kincsek rejtegetése miatt.
1552 – A várost elfoglalják a törökök, Arad szandzsák központ lesz 3 náhiéval (aradi, békési és zarándi). Ahmed pasa 50 katonát helyez el itt egy parancsnok vezetésével; felépíttet egy hadiszertárt, egy dzsámit, fogadót, kormányzói épületet, iskolát, kolostort, minaretet, népkonyhát. / A pozsonyi országgyűlés törvénybe iktatja Erdélynek és nyolc vármegyének, köztük Aradnak és Zarándnak a Magyarországgal való egyesülését.
1566 – Aradot náhiévá minősítik vissza.
1591–1592 – A zsoldlista alapján Aradon 22 müsztafiz (gyalogos várvédő) és 10 topcsi (tüzér) szolgál; a vármegye területén lévő várakban szolgálók: Borosjenő 345, Erdőhegy 271, Lippa 247, Tótvárad 58, Világos 37, Topincs 28.
1595. október 26.: Borbély György felszabadítja a török uralom alól Aradot, Nagylakot, majd Világost (nov. 5).
1598 – A török visszafoglalja Arad várát
1600. december 6.: Prága felé menet, Mihai Viteazul megszállt Halmágyon.
1601–1605 – Arad és Zaránd vármegye településeit a hajdúk és a szerb szabadcsapatok többször is feldúlják.
1602 – Arad II. Rudolf császár fennhatósága alá kerül.
1604 – Bocskay István fejedelem hajdúi elfoglalják Aradot.
1606 – Rákóczi Zsigmond fejedelem kollektív nemességet adományoz 160 volt lippai szerb katonának, nekik adja „Arad mezővárost az ott emelt várral együtt”.
1615 – Nazuf pasa, török fővezér követeli Bethlen Gábortól Lippa átadását.
1616. június: Bethlen Gábor fejedelem saját várvédőitől ostrommal visszaveszi Lippát és Aradot, majd a béke megőrzéséért átadta ezeket a temesvári pasának/ Július 7: Bethlen Gábor Arad mellett táboroz. A feljegyzések szerint felégetik a város „kerteit, palánkit tőből”
1616 – Arad újból török uralom alá kerül.
1658. június 27.: II. Rákóczi György fejedelem seregei elfoglalják Aradot.
1660 – Evlia Cselebi török világutazó leírása szerint az aradi vár két erős deszkakapuja (a Jenei és Temesvári) mellett 200-200 keresztény ház áll.
1685. december 11.: Aradot elfoglalják a keresztény hadak Czobor Adám ezredes és Petneházy Dávid kapitány vezetésével.
1687 – Habsburg fennhatóság alá kerül.
1688 – A Habsburg hadak elfoglalják Csanádot, Aradot, Lugost és Karánsebest. A török portyázóknak nem sikerül visszaszerezniük ezeket a területeket, amelyek a Habsburgok fennhatósága alatt maradnak egy évtizedig.
1698 – Budáról Szeged és Arad irányába megindul a katonai postaszolgálat, majd a postaállomások megszervezése.
1699–1702 évek között Jovan Tekelija, a betelepült szerb csapatok kapitányának szorgalmazására felépül a szerb görögkeleti templom.
1702 – Megalakul Aradon első céh, a szűcsöké. / Megalakul a marosi határőrség Arad központtal többségében szerb, kisebb számban román határőrökkel; a szerbek által lakott városrészt Rácvárosnak nevezik, külön városházuk is van.
1702. október 6.: Arad kamarai város lesz, megalakul a város magistrátusa élén a konzuli címet viselő Hammerl Joseffel, elkészül az első pecsét; székhelye az ún. Németváros, saját városházzal.
1703 – Höfflich Kamill minorita szerzetes megtelepedik Aradon, itt rendházat és iskolát alapít. / A kamara felállítja az aradi postahivatalt, postamester Thalheim Lipót.
1704 tavasz: Károlyi Sándor kuruc generális 7000 emberrel négy hétig sikertelenül ostromolja Aradot.
1706 – Borosjenőről Aradra helyezik át az aradi és jenopoli görögkeleti püspökség székhelyét. / június: Károlyi Sándor 8-9000 kuruccal ismét sikertelenül ostromolja a várat, elfoglalja a német és szerb várost, majd elvonul, de felégeti a levéltárat.
1710 – Felépül az első minorita templom, 1725-ben tornyot is kap.
1715 – A városban 102 telekkel rendelkező jobbágy- és 10 zsellércsaládot írnak össze.
1717 – Letelepedési engedélyt kap az első két zsidó kereskedő: Mayer Izsák és Márkus.
1718 – Megkezdődik a városi polgárság szerveződése, létrejön a kerékgyártók és kovácsok céhe.
1721 – Megnyitják az első román nyelvű iskolát.
1723 – Megalakul a görögkeleti román és szerb szabók céhe.
1723–1735 – Cosa (Costa) Hradisch tábornok várparancsnok a várban új kaszárnyát építtet.
1724 – A svábok első jelentősebb betelepítése Újaradra.
1725 – A németek által betelepített Újaradon felépül egy ferencrendi kolostor, ma a római katolikus plébánia épülete; a ferencesek sohasem használták.
1729 – A Maros partján, a sóház mellett felállítják Nepomuki SzentJános szobrát. / A második sváb betelepítés Újaradra.
1731. február 4.: Vichentie Jovánovics aradi püspököt karlócai metropolitának választják.
1733. február 20.: Ili. Károly parancsára Aradot Magyarországhoz csatolják.
1737–1739 – De Blois alezredes, aradi parancsnok megerősíti a várat.
1738. szeptember – 1739. július: A pancsovai német lakosság a török elől Újaradra menekül.
1739–1741 – Nagy pestisjárvány Aradon is, a várost vesztegzár alatt tartják.
1741 – A városban hat zsidó családot tartanak számon, van egy kis imaházuk is.
1744 – Aradon 32 céh működik, ezekben 48 kézműves mester tevékenykedik.
1745 – Mária Terézia uralkodó rendeletére a határőrséget a vármegye fennhatósága alá rendelik, kiváltságait eltörlik. / Arad a vármegyétől jogot nyert, hogy a városon átvezető utakon útjavításra minden szekér után 1 polturát szedjen, amit a hidakon azelőtt is szedett. / A minorita rend elemi iskoláját hat osztályos gimnáziummá fejlesztik. / Felépül a mikelakai román ortodox templom.
1746 – A Bánságot és Aradot érintő pestisjárvány emlékére a Főtéren felállítják a Szentháromság szobrot (felszenteli 1751-ben Limburg Jenő temesvári kanonok). / Borosjenőből Aradra költöztetik a helyőrséget, az ágyúkat, felszerelést. / Egy összeírás szerint Aradon 96 kézműves és 18 kereskedő tevékenykedik. / Utoljára összeírják az aradi határőrzónához tartozó 1505 családot: közülük 990 román, 439 szerb, 52 magyar, 22 német és 2 egyéb nemzetiségű.
1747 – Mária Terézia Rácvárost közigazgatásilag Aradhoz csatolja.
1746. január 24.: Aradot megerősítik kamarai városnak.
1752–1758 – Felépül a minoriták barokk temploma a Főtér északi végén, barokk szobrait Ferdinand Schissler osztrák szobrász készíti.
1753 – A tűzoltók védőszentjének tiszteletére Jung Tamás tehetős sörfőző adományából felépül a Flórián kápolna a Kápolna (Kálvin János) utcában.
1760–1762 – Szineszie Zsivánovics püspök felépítteti a gáji barokk stílusú Oszlopos Szent Simon kolostort, a kolostor templomának ikonosztázionját (szentképfalát) Stefan Tenetchi, a régió legjelentősebb egyházi festője készíti.
1763–1783 – A Maros félszigetén Filip Ferdinand Flarsch tervei alapján felépül az 55 hektáron fekvő, 296 löveg és 3600 katona befogadására alkalmas új vár.
1766 – A város lakossága meghaladta az 5000 főt.
1769–1770 – A Főtéren felépül a „toronynak” nevezett új városháza a város első köztéri órájával.
1771. június 30.: A Maros árvize 240 házat dönt romba Aradon.
1771–1772 – Összeírás a megyében az úrbérrendezés céljából (urbáriumok); összeírtak 11151 jobbágy-, 4185 házzal rendelkező és 580 ház nélküli zsellércsaládot.
1774 – Egy összeíráskor 231 kézművest számlálnak meg a városban.
1775 – Újaradon németországi gépekkel megnyitják a város első sörgyárát. / Október 11.: Beiktatják a város első görög katolikus plébánosát, Beregi Pált.
1781. május 21.: A ferencesrendi kolostort az óvárból átköltöztetik az új várba.
1783. január 14.: II. József császár határozata: a város a régi helyén marad. / A városi lakosság először kéri felszabadítását a jobbágyterhek alól.
1783–1797 – Kiépül a Hal-tér (ma Heim Domokos).
1784 – ősz: A Horea vezette parasztfelkelés érinti a megye keleti településeit; az aradi polgárság felfegyverkezik a város védelmére. A Soborsin környéki parasztok Petru Baciu és Urs Ribita vezetésével elfogják Forray András alispánt, csak a román ortodox püspök közbenjárására engedik szabadon. / November 14: A várat támadó 200 fős felkelő csapat Sólymosnál vereséget szenved.
1785. február 28.: A katonaság elfogja Petru Baciut, néhány nappal később Aradon kivégzik.
1786 – A városba érkezik a zsidó hitközség első, reformátorként számontartott főrabbija, Chorin Áron.
1789 – A város két új hidat épít a Cigánka patakon, elkészítik a várból Aradra vezető új hidat.
1790 – A vármegyei gyűlések, bírósági vizsgálatok hivatalos nyelve a magyar. / November: Aradra helyezik az 1741-ben létrehozott 33. gyalogezredet, amely a város háziezrede 1918-ig.
1792 – Létrehozzák a szerb görögkeleti népiskolát.
1796 – Megalakul az 500 fős polgárőrség német, magyar és szerb tisztek vezetésével Seitz Benedek parancsnoksága alatt, amely a vár védelmét is ellátja a francia hadszíntérre vezényelt várőrség helyett.
18. század vége: Pavel Avakumovics püspök rendeletére felépül a román ortodox templom a mai Moise Nicoară Líceum helyén.
1808 – Nagyváradon megjelenik Perecsényi Nagy László Aradról szóló Orodiás c. könyve.
1809 – Egyedülálló módon Aradon polgári tüzérség is megalakul.
1812. november 5.: Ferenc császár utasítására megnyílik a román tanítóképző, a Preparandia.
1812–1821 között felépül az újaradi barokk stílusú római katolikus templom.
1814 – Nagyváradon megjelenik Perecsényi Nagy László Arad megyei monográfiájának 16 oldalas kivonatai A régi Orod, vagyis a mostani Aradnak dolgai címmel
1817 július: Török Márton főbíró sürgetésére a város kővel burkoltatja, első ilyenként, a Templom utcát.
1818 – Hirschl Jakab kereskedő az aradi Simonyi (ma Gh. Lazăr) utcában kőszínházat épít, amelyben télen német, nyáron magyar nyelvű társulatok szerepelnek (egy vándortársulat tagjaként Déryné is).
1819 – Megkezdi működését a város első nyomdája Michek Antal vezetésével. / József nádor aradi birtokain korszerű farmgazdálkodást vezet be, gépeket vásárol.
1820 – Reiner József mérnök elkészíti Arad forgalmi tervét a fontosabb útvonalakkal.
1821 – Felépül klasszicista stílusban a vármegyeháza.
1822 – A Püspökség mellett létrejön a román ortodox teológia.
1827. december 4.: A városi tanács határozata értelmében Arad közvilágítására a város utcáin 156 olajlámpást szerelnek fel.
1828 – Pikuley Lajos mérnök elkészíti a város első szabályozási tervét.
1830 – Megalakul az aradi kaszinó.
1831. április 11.: A vármegyei gyűlés elhatározza a magyar nyelv bevezetését az oktatásba. / Augusztus 19: Meghal a világ legöregebb, 96 éves huszára, Skultéty László (szül. 1735); 81 évet szolgált a hadseregben, az újaradi temetőben temették el. / Br. Orczy Lőrinc megalakítja Aradon a Lövészegyletet, a város első sportegyletét. / A kolerajárvány a vármegyében közel 3000 áldozatot szed, ebből Aradon 200 ember hal meg.
1833 – A városi Zenekedvelők Egyesülete létrehozza a városi konzervatóriumot. / Megkezdődik a városi kórház építése Vitézlő Rigel Antal tervei szerint. / Megalapítják a ségai ortodox román népiskolát. / Elkezdik a ma városi kórház” néven ismert kórházat építeni, az első két kórterem 1836-ban kezd működni.
1834. augusztus 17.: Orczy Lőrinc báró meghozza Aradra a Ferenc császár és király adományozta szabad királyi város adománylevelet, amelyet 21-én ünnepélyesen beiktatnak.
1834 – Chorin Áron reformátor főrabbi (1789–1844) kezdeményezésére felépül a Heim Domokos tervezte neológ zsinagóga.
1835 – Létrejön a Városi Önkéntes Tűzoltó Egyesület. / Gherasim Ratz aradi görögkeleti püspök alatt (1835–1850) a szláv helyett a liturgia nyelve a román lesz. / Budán kinyomtatják Fábián Gábor munkáját: Arad vármegye leírása históriai, geographiai és statistikai tekintetben. Históriai rész. A második kötet kéziratban az Arad Megyei Könyvtár birtokában van.
1837 – Megjelenik az első helyi lap, az Arader Kundschaftsblatt.
1838 – Megindul az állandó gyorskocsi-szolgálat Arad és Pest között.
1839 – Kiadják az első magyar nyelvű lapot, az Aradi Hirdetőt.
1840 – Franz Mahler felépítteti a klasszicista stílusú Fehér Kereszt szállodát, mely a városnak egyik emblematikus épülete. Itt hangversenyezett és szállt meg a 19. század derekán Liszt Ferenc, Johann Strauss, Johannes Brahms, Hubermann, Pablo Cassals majd a század második felében több magyar, román és francia értelmiségi: Móricz Zsigmond, Jókai Mór, Ady Endre, Krúdy Gyula, Ion Luca Caragiale, George Coșbuc, Octavian Goga, Leo Delibes és Jules Masnet zeneszerzők, Francois Coppée, illetve Lesseps Ferdinánd – a Szuezi csatorna tervezője. / A városban megnyílik a takarékpénztár, Erdély második ilyen intézménye. / Bohusné Szögyény Antónia bárónő létrehozza az aradi nőegyletet, amely megnyitja az első aradi kisdedóvót.
1844 – Meghal Chorin Áron főrabbi; a Mosóczv telepi zsidó temetőben helyezik örök nyugalomba; a Guttmann Jakab készítette mellszobrát 1997-ben ellopták a kriptájából. / December: A Maros 4 méteres jeges árhulláma elöntőd a várost, 636 ház dől romba.
1845 – Pesten a legjelentősebb magyar írók írásaival Császár Ferenc szerkesztésében megjelenik az Aradi vésznapok című kiadvány az aradi árvízkárosultak támogatására.
1847–1851: Joseph Hoffer építész tervei alapján felépül a református templom, alapkövét Bánffy Polixénia bárónő tette le.
1848. március 17.: A pesti forradalom híre Aradra ér, a fiatalok Jankai József vezetésével beözönlenek a színházba (Bassanoi Don Cezar c. darabját játsszák német nyelven) kikényszerítik a színházban a 12 pont és a Nemzeti dal felolvasását.
1848. március 20.: Az Aradi Városi Tanács elfogadja a 12 pontot, de a vár parancsnoksága a Habsburgok szolgálatában marad.
1848. május 18.: Megválasztják a város új vezetőségét: polgármester Török Gábor, alpolgármester Dimitrie Haica (Hajka Demeter).
1848. október 4.: Az aradi vár császári helyőrsége megtagadja az engedelmességet a forradalmi magyar kormánynak. Johann Berger altábornagy, várparancsnok a kormány ellen fordul.
1848. október: Haica Dimitne alpolgármester és Scheinert Nándor kapitány elnökletével 20 tagú városi védelmi bizottság alakul.
1848. október 7.: Berger várparancsnok lövetni kezdi Aradot; 1949 júniusáig mintegy 40000 löveget lő ki a város házaira. / Október: Berger román nyelvű kiáltvány terjesztésével próbálja a császár oldalára állítani Arad megye román nyelvű lakosságát.
1848. október 19.: A gyulai nemzetőrök és népfelkelők Aradra kerültek, ahonnan nagy részüket tovább szállították Lippára.
1848. október 22.: Máriássy János őrnagy körbezáratja Aradot, de az osztrákoknak sikerül folyamatosan biztosítani a lőszer- és élelmiszer-utánpótlást.
1848. november 5.: A nagyszalontai nemzetőrök (közöttük Arany János, a költő is) felégetik a Maroson átívelő falhidat.
1849. február 8.: Asztalos Sándor őrnagy és Boczkó Dániel kormánybiztos vezetésével az aradi honvédség és nemzetőrség súlyos utcai csatában legyőzi és kiszorítja a várból az osztrák reguláris csapatokat és a városba betört szerb és román szabadcsapatokat.
1849. április 22.: Gr. Vécsey Károly tábornok egy 800 méter hosszú, 6 m széles és 1,5 m mély árokkal elvágja az aradi vár utánpótlását.
1849. június 28.: Az osztrák várőrség feladja az aradi várat.
1849. július 10.: Damjanich János tábornok átveszi Arad parancsnokságát.
1849. augusztus 1.: A kormány és a képviselőház Aradra teszi át székhelyét: augusztus 13-ig itt van az ország fővárosa.
1849. augusztus 9.: Görgei tábornok seregével Aradra érkezik
1849. augusztus 11.: Aradon Kossuth átadja a teljes hatalmat Görgei Artúr tábornoknak, a forradalmi magyar országgyűlés utolsó ülése az aradi városházán, ezt követően a képviselők felfüggesztik tevékenységüket.
1849. augusztus 17.: Damjanich ostrom nélkül feladja a várat.
1849. augusztus 22.: Az egy nappal korábban Aradra érkezett Julius Havnau osztrák táborszernagy kivégezteti Ormai Auffenberg Norbert ezredest, Kossuth szárnysegédét.
1849. október: Összeül az osztrák hadbíróság, az elfogott tisztek ellen Ernst hadbíró vezetésével megkezdődnek a perek.
1849. október 6.: Reggel 6 órakor a vársáncban „lőpor és golyó által” kivégzik gr. Dessewffv Arisztidet, Kiss Ernőt, Lázár Vilmost, Schweidel Józsefet; a vár melletti mezőn felakasztják Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knézich Károly, Nagysándor József, gr. Leiningen Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és gr. Vécsev Károly tábornokokat.
1849. október 25: Kivégzik Kazinczy Lajos ezredest, Kazinczy Ferenc író fiát.
1850 – Megindul az Arader Zeitung c. német nyelvű lap. / A Fehér Kereszt Szálló épületében Krispin József megnyitja a végül 30000 kötetesre fejlesztett kölcsönkönyvtárát.
1850. február 10.: Aradon utolsóként kivégzik Ludwig Hauck alezredest, bécsi újságírót.
1852. június 16.: Ferenc József császár és király első aradi látogatása.
1854 – A Kossuth-fele „hamis dollárok ügyében” letartóztatnak közel száz aradi polgárt, köztük a minorita rend papjait is; közülük hárman meghalnak a vizsgálati fogságban, hármat 14–18 év közötti fegyházra ítélnek.
1858 – Ifj. Klein Mór megnyitja első divatszalonját a Fehér Kereszt Szállodában.
1858. október 25.: Megnyitják a Szolnok-Arad közötti vasútvonalat, felépül az első aradi vasútállomás.
1860 – Felépül a gázgyár, a város áttér az utcai gázvilágítására. / Lebontják a királyi főgimnázium helyén állt ortodox templomot; püspöki templom épül; ugyanakkor Procopie Ivascovici püspök felépítteti az aradi püspökség új, ma is álló székhelyét.
1860. augusztus 1.: Megjelenik a régió első, Alföld című napilapja (1898-ig létezett).
1860. október: Bohus János főispán felkérésére Gheorghe Popa királyi biztos (később alispán) elkészíti Arad megye közigazgatási átszervezésének tervét.
1860. november 16.: Szeged felől jövet kiköt Aradon az első gőzhajó, az Ebersdorf.
1863. május 12.: Megalakul az Aradi Nemzeti Astra Egyesület a Fehér Kereszt szállóban.
1863 – Czigler Antal építész tervei alapján felépül a Tököli téren a román ortodox templom, ikonosztázionja Nikola Alexics aradi festőművész munkája.
1868. december 22.: Megnyitják Aradról a vasúti leágazást Déva irányába, Erdély felé Gyulafehérvárig.
1869 – Megnyílik az Aradi Népbank. / A város lakossága eléri a 32 725 főt. / Rozsnyay Mátyás patikus a csokoládéba burkolt kininért a Magyarországi Orvosok és Természetgyógyászok fiumei kongresszusán nagydíjat kap.
1869. október 24.: Megindul az aradi lóvasút.
1869. december 12.: Megalakul az aradi Román Ifjak Klubja.
1869–1872 – Aradon felépítik a királyi főgimnázium épületét (ma Moise Nicoară Líceum) Diescher József pesti építész tervei alapján; alapkövét Eötvös József magyar közoktatásügyi miniszter tette le; az addig a minorita rendi intézmény állami kezelésbe megy át.
1870 – Megalakul az Első Aradi Gyártelep Rt. / Dokumentumok szerint: Aradon 41 mesterségnek van céhe. / A Promenád (Sétatér) végén felállítják Guttman Jakab Búsuló Arad c. köztéri szobrát az 1849. február 8-i harcokban elesettek emlékére.
1871. április 6. – Megnyitják az Arad-Temesvár vasútvonalat.
1871 – Megnyitják a Kereskedelmi és Iparkamarát. / Pestről Aradra költözik a Gura Satului (A falu hangja) c. román nyelvű lap szerkesztősége, kisebb megszakításokkal 1903-ig jelent meg.
1872 – Megalakul az Aradi Kereskedelmi és Iparkamara Kristyóri János pékmester elnökletével. / Létrejön a Lengyel bútorgyár és a Hendl gépgyár.
1872. április 16.: Anton Mocioni összehívja Aradra a bánsági, bihari, aradi, szilágysági, Kraszna-vidéki, Szolnok-Doboka és Zaránd megyei románok 300 képviselőjét, hogy tárgyaljanak a nemzed egyelőségért vívott harcukról.
1872–1873 – Kolerajárvány dúl Aradon, a többszáz halott miatt megnyitották a Felsőtemetőt (Eternitatea).
1873. október 20.: Aradon megnyílik az állami magyar tanítóképző (épületét 1905-ben avatják fel), amelybe 1920-ban a román tanítóképző költözik be.
1874 szeptember 21.: Aradon felépül az új városi színház Czigler Antal tervei alapján; az ünnepélyes megnyitón Fáy András Mátrai vadászat c. darabját adják elő Ferenc József jelenlétében
1875 – Lechner Ödön budapesti építész Pékár Ferenc által módosított tervei alapján Aradon elkezdik építeni az új városháza épületét, elkészül 1877-ben. Salacz Gyula polgármester nyitja meg. Salacz Gyula 1875 március 10-ki polgármesterré választása példátlan növekedés kezdetét jelezte a város történetében. A mai napig is a leghosszabb ideig szolgáló polgármestere volt Aradnak, hiszen 26 évig volt a város élén. Kialakul a belváros mai képe, a főbb épületekkel: Hermann Palota (épült 1880), Neuman Palota (1891), a Csanádi palota (Ybl Miklós intézetében készült tervek alapján, 1892), a Központi Szálloda (1894), az Igazságügyi Palota (1896), a Nemzeti Bank Palotája (1905-1906).
1877 – Zaránd vármegye feloszlatásakor a halmágyi járást Arad vármegyéhez csatolják. / Megépül az Arad-Borosjenő közötti vasút. / Megjelenik a leghosszabb életű aradi román nyelvű lap, a Biserica și Școala (Templom és Iskola), amelyet 1949-ben hatóságilag szüntetnek meg. / A Maros nagy áradása elönti Arad nyugati külvárosát; elkészítik a Maros gátjának tervét.
1879 – Megalakul az Aradi Torna Egylet (ATE). / Johannes Brahms Arad városában koncertezik.
1881 – Megalakul a Kölcsey Kulturális Egyesület. Jelentős sikerei: a Városi Könyvtár és a Múzeum alapítása. Három évtizeddel később ugyancsak a Kölcsey Egyesület nevéhez fűződik az Aradi Kultúrpalota megépítése.
1884 – Ferenc József császár második aradi látogatása, kezdetben a nagy terem kapacitása 1200 férőhelyes volt, de az 1881-es tűzvész utáni rekonstrukciós munkák során 562 férőhelyesre csökkent. / E látogatás alkalmával a császár a Neuman testvéreket nemessé teszi és bárói rangra emeli.
1887 – Megnyílik a román tőkével működő Victoria Bank.
1889. május 25. – június 15: Aradon a királyi főgimnázium dísztermében a Kölcsey Egyesület megrendezi a város első képzőművészeti kiállítását.
1890. augusztus – október: Aradon, a Baross parkban megrendezik a Délvidék kiállítását, az első ilyen rendezvényt hét vármegye részvételével.
1890. október 6.: A Szabadság téren 25 ezer résztvevő előtt felavatják a Szabadság-szobrot, Zala György szobrászművésznek a tizenhárom aradi vértanú tiszteletére készített alkotását.
1890 – Megalakul az Aradi Filharmóniai Társaság.
1891 – Weitzer János Aradon megalapítja a nevét viselő vagongyárat, a Monarchia egyik legnagyobb ilyen profilú gyárát.
1893 – Elindítják a közvilágítást, kezdetben gázlámpákkal működött, majd kicserélték elektromos közvilágitásra miután 1895-ben helyezik üzembe a város új elektromos hálózatát.
1893 – A város csatlakozik a távolsági telefonhálózathoz.
1893. március 15.: Aradon a színház épületében megnyílik az 1848-as ereklyemúzeum.
1895 – Megkezdi működését az aradi papírgyár.
1896 – Felépül a 38 m magas víztorony. / A Ganz gyár megszerzi a villanyvilágítás kizárólagos jogát a városban. / Aradon megnyitják a főteret a Ferenc térrel összekötő Szent László (Closca) utcát. / Arad városában 10 bank és 12 szálloda működik.
1897. január 6.: Megjelenik az első aradi román nyelvű napilap a Tribuna Poporului, a Román Nemzeti Párt ellenzéki csoportjának lapja.
1899 – Aradon megindul a Szövetség című lap, Magyarország harmadik vidéki irodalmi lapja. / Tabakovits Emil tervei alapján felépül Arad első szecessziós épülete, a Földes patika. / Megalakul az Aradi Turista Egyesület Czárán Gyula elnökletével. / Aradon tartják a szálloda- és kávéház-tulajdonosok országos értekezletét.
1899. augusztus 15.: Aradon megrendezik az első hivatalos labdarúgó mérkőzést. / November 2: megalakul az Aradi Atlétikai Club (AAC).
19. század vége – Aradon 37 orvos és 72 szülésznő dolgozik, van két kórház, három szanatórium és számos gyógyszertár. / A városban több sportegyesület működik (többek között Aradi Torna Klub, Kerékpáros Társulat, Aradi Lóverseny Egyesület, Korcsolyázó Szövetség, Lövész Egyesület, Vívó Klub).
19. század – Számos német és magyar festőművész, tudós ember telepedik le Aradon, köztük J. Geltz, D. Jägerman, Vizkeleti Imre és Vizkeleti Béla, Szamossy Elek, P. Böhm. Szintén Aradon kezdik el pályafutásukat ismert magyar festőművészek (Munkácsy Mihály vagy Paál László).
1900 – Lengyel Lőrinc aradi bútorgyáros termékeivel Párizsban aranyérmet nyer, királyi szállító lesz, a cég rendezi be a londoni Kensington Múzeumot.
1900 – Arad város lakossága 55 869 fő.
1901. július: Aradon a református templomban házasságot köt Nagybányai Horthy Miklós sorhajóhadnagy Purgly Magdolna grófnővel.
1902 – Az aradi városi színház Nemzeti Színház rangot kap (1919-ig). / Aradon felépül a nyári színház a Maros partján (1939-ben bontják le).
1902-1903 – Felépül a belvárosi római katolikus minorita templom Tabakovits Emil tervei alapján; ünnepélyes felszentelését csak 191l-ben tartják.
1903 – Naster György leforgatja Erdély első dokumentumfilmjét Arad város látképe címmel (később a városról még három dokumentumfilm készül: 1908-ban, 1909-ben és 1911-ben).
1904 – Megkezdi praxisát Arad első női orvosa, a román származású dr. Kurtucz Valéria.
1906 – Szántay Lajos műépítész tervei alapján Aradon felépül a neogótikus stílusú evangélikus-lutheránus templom.
1906. november 30.: Megindítják az Arad-Hegyalja keskenyvágányú motoros vasutat, amely Gyoroknál Pankota és Radna felé elágazva 58 km hosszon biztosította az összeköttetést a Hegyalja falvaival. Nevezték Zöld Nyílnak is. 1991. szeptember 30-án felfüggesztették, 2017-ben újra indították.
1907 – Megnyitják az Uránia filmszínházat a színház épületében.
1908 – Megalakul Aradon a MARTA (Magyar Automobil Részvénytársaság Arad), a Monarchia első automobil gyára; autóbuszokat és személyautókat (1924-ig) gyártott. 1915 és 1918 között a MARTA gyárban csak repülőgép-motorokat állítottak elő. A gyárat 1926-ban felszámolják, a gépeket leszerelik és elszállítják Brassóba, ahol repülőgépgyárat hoznak létre. / Aradon a lóvasúttal párhuzamosan megindul az autóbusz-közlekedés.
1910 – Az aradi új vasúti pályaudvar átadása. A Szántay Lajos tervezte épületet 1905-ben kezdték el építeni. 1944-ben egy részét lebombázták, 1950 és 1953 között építették újjá.
1910 – A Neumann-testvérek megnyitják Aradon a textilgyárat (1920 után ITA) / A – Enyedi Béla tervei alapján felépül az új, szecessziós stílusjegyeket hordozó aradi vasútállomás. / Aradon felavatják a Maros vaselemekből készült két közúti hídját: a József főherceg (később Károlyi gróf, ma Traian), illetve az Erzsébet (ma Decebal) nevét viselő hidakat.
1911 – Az aradi képzőművészek első közös tárlatán 11 művész száznál több alkotását állítják ki. / Aradon az evangélikus templom előtt felavatják Fábián Gábor és Csikv Gergely szobrát, Philipp István alkotásait. / Tabakovits Emil építész tervei alapján Aradon ortodox zsinagóga épül (1935-ben fejezik be).
1912 – Az Arad-Hegvalja vasutat villamosítják, ez a kontinens egyik első villamos energiával működő vasútja. / Aradon az ortodox teológia udvarán leleplezik Teodor Ceontea tanár, tankönyvíró mellszobrát, Albert Andor alkotását. / Aurel Vlaicu román repülős bemutató repülése Aradon. / A Szántay Lajos tervezte és építette aradi Bohus-palotában megnyitják a város legelőkelőbb filmszínházát, az Apollót. / Felépül az aradi Munkásotthon.
1912. augusztus 12.: Aradon leteszik a görögkatolikus templom alapkövét a Deák Ferenc (Eminescu) utcában.
1913 – Elkészül az első aradi művészfilm, címe Parasztlakodalom Aradon, rendező Szendrey Mihály, aradi színidirektor, forgatás Projektográf Budapest.
1913. július 27.: Megalakul az aradi románság sportegyesülete, a Glória.
1913. október 20.: Felavatják a Szántay Lajos által tervezet Kultúrpalotát. Eredetiségi elem: az épület minden oldala más építészeti stílusában épült. A homlokzat klasszicista stílusban; nyeregtetős homlokzatát tartó oszlopok korinthoszi stílusban; a szárnyak reneszánsz stílusban; míg a park felőli oldal ihletői a Hunyadi-kastély gótikus elemei. Ezzel három fontos kulturális intézmény, a Múzeum (ereklyemúzeum), a Filharmónia és a Könyvtár egy fedél alá került. A gyönyörű koncert termében az idő során, olyan kiváló személyiségek szerepeltek, mint Richard Strauss, Bartók Béla, Traian Grozăvescu, Arthur Rubinstein vagy Kodály Zoltán. George Enescu 8 alkalommal lépett fel itt és 1931. november 6-án, 50-ik születésnapja alkalmából megkapja az Arad Díszpolgára címet.
1914 – Az aradi autóbuszokat a frontra viszik, helyettük a városban 1916-tól gőzmozdonyok vontatta lóvasút-szerelvények biztosítják a közszállítást (1928-ig működtek).
1914. március: Aradon megjelenik a Pagini literare c. román irodalmi lap.
1918 – Aradon megindul a Katolikus Egyházi Tudósító c. lap, amely 1920-tól Vasárnap címmel irodalmi lappá alakul át (megjelenik 1940-ig)
1918. november: A Központi Román Nemzeti Tanács székhelyét Aradra, Ștefan Cicio Pop házába helyezik át. / November 3: Aradon megalakul a fegyveres román nemzeti gárda.
1918. november 13-24.: A magyar kormány Jászi Oszkár vezette küldöttsége Aradon eredmény nélkül tárgyal a Központi Román Nemzeti Tanács képviselőivel a kisebbségek autonómiájáról.
1918. november 19.: A Központi Román Nemzeti Tanács Aradon elhatározza a románok nemzetgyűlésének összehívását december elsejére Gyulafehérvárra.
1919. május 17.: A román hadsereg bevonulása, hatalomátadás és átvétel. A francia csapatok elhagyják a várost. Átadják a hatalmat dr. Varjassy Lajos megyefőnök és dr. Sárkány Ferenc polgármester, akik átveszik dr. Iustin Marșieu prefektus és dr. Ioan Robu polgármester.
1920 – Egymás után jönnek létre textilgyárak (ITA, FITA, TEBA), a Neuman malom és a Lengyel bútorgyár
1920 – A Weitzer és a MARTA gyárak egyesülnek, létrejön az Astra.
1920–1935: Az aradi román sajtó fontosabb lapjai: Solidaritatea (1922), Tribuna Aradului (1923), Voința Poporului (1923), Tribuna Nouă (1924), Salonul Literar (1925), Hotarul (1933), Bravo (1933). Magyar lapok: Szezon (1919), Géniusz (1924), Új Géniusz (1925), Periszkóp (1925).
1925 – Arad Romániához csatolását követően felmerült a Szabadság-szobor lebontásának kérdése. 1923-ban megrongálják, bedeszkázzák. A román kormány rendelete értelmében a szobrot lebontják, több helyen tárolták, legutóbb az aradi vár egyik árkában.
1926 – A cukorgyár alapítása.
1928 – Bemutatják az első román filmet, amelyet Aradon forgattak, a címe: Ionel şi Mărioara.
1929 – A gazdasági válság hatása: több kisebb gyár bezár, az ipar 22 nagy vállalatba egyesül.
1930 – Létrejön a Polyrom lakk és festékgyár.
1930–1940 – A város folyamatosan terjeszkedik, bekebelezi Mikelakát, Mosóczi telepet, Poltura ás Buzsák városnegyedeket. Ezekben a negyedekben sokat építkeznek. / Az aradi vállalatok száma az 1919-es 59-ről 142-re növekszik. A Zwack likőr gyár egyik telep továbbra is Aradon van.
1931–1934 – Felújítják a városi vízműveket.
1933 – A városban közel 70 civil szervezet működik.
1935 – 50 éve jelenik meg Arad legrégebbi napilapja, az Aradi Közlöny, melyet 1940-ben szüntetnek meg.
1935 – Létrejön az Uzina Tehnică Arad (Aradi Műszaki Gyár) – mely izzólámpákat gyárt.
1936 – Létrejön a rádiót és elektrotechnikai eszközöket gyártó Iron Vállalat.
1937 – Arad megjelenik az automata telefonközpont. / Megnyitják az aradi repülőteret. (A mai Művészeti Líceum területén.)
1946. január – Megalakítják az aradi magyar színtársulatot, 1948-ban állami ellenőrzés alá vonják. A bukaresti kultúrpolitika 1948 nyarán a színházat megszünteti, a társulat 1948 augusztusában búcsúzik el közönségétől.
1946 – A közeledő választásokra való tekintettel létrejön előbb az országos Magyar Népi Szövetség, majd létrehozzák az aradi bizottságot is. Két év alatt tagjainak száma eléri a 26 ezer főt. 1946 májusában a városi szervezet alakuló ülését tartják. 1953-ban a MNSZ-t a fővárosi politikacsinálók fölöslegesnek ítélték, és megszűnt.
1947 – Létrehozzák Aradon az Állatorvosi Fakultást, amelyet aztán 1956-ban átvisznek Temesvárra.
1948 – Aradon is berendezkedik az új, kommunista hatalom.
1948 – Újarad községet egyesítik Araddal, annak ellenére, hogy az 1947-es helyi referendum ezt elutasította.
1949 – Létrehozzák az Esztergagépgyárat, több kis vállalat, műhely összevonásával, felszámolásával (Invasa, Jantó, fogaskerékgyár, Juhász-üzemek).
1949 – Megalakul a Román Írószövetség aradi fiókja.
1952 – Az első közigazgatási reform, szovjet mintára, Arad tartományi székhely marad.
1956 – Újabb közigazgatási átszervezés, Arad tartomány területét szétosztják Körösvidék és Bánság tartományok között. Arad fejlődése lelassul, Temesvár mindinkább előtérbe kerül.
1957 – megépül az Arad és Nagylak közötti vasúti vonal
1959 – Az ország első játékgyára, az ARADEANCA. Ebben az évben indul be az aradi ruhagyár.
1962 – Az ország első óragyára a VICTORIA.
1968 – Közigazgatási reform – megyésítés – keretében visszaállítják Arad megyét, Arad központtal.
1968. november – Felső utasításra megalakítják a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Megyei Tanácsát, a kirakatpolitizálás klasszikus intézményét.
1970 – Létrejön az Aradi Textilkombinát, amelybe beolvasztják az 1909-ban alapított ITA/UTA-t, az 1918-as FITA céget, a Vörös Trikó vállalatot, az 1926-os TEBÁ-t és a ruhagyárat is.
1971 – Létrehozzák a műtrágyát gyártó aradi Vegyipari Kombinátot.
1972 – Almérnöki Intézetet alapítanak a városban, amely a temesvári Műegyetemhez tartozik.
1974 – Újratemetés a vesztőhelyen. Az első, szerény kivitelezésű kőemlék helyén 1881. október 6-án leplezték le a ma látható obeliszket. Az obeliszken 1974-ben, a kivégzések 125. évfordulóján kétnyelvű fehér márvány emléktáblát helyeztek el. Ugyanekkor külön kis koporsóba helyezték, és itt temették el az addig az ereklyemúzeumban őrzött csontokat; akkor hozták Aradra Borosjenőből Leiningen Westerburg Károly, valamint Mácsáról Damjanich János és Lahner György maradványait. Kiss Ernő a jugoszláviai Eleméren, míg Dessewffy Arisztid a szlovákiai Margonyán nyugszik.
1978 – Megnyílik az aradi nagyáruház, a Ziridava.
1989 – Arad, Temesvár után a második szabad város az országban.
1990 – Létrejön Arad állami egyeteme, az Aurel Vlaicu Egyetem, melynek keretében 9 fakultás működik: mérnöki, élelmiszeripar és turizmus, humán és társadalomtudományok, közgazdasági tudományok, teológia, matematika-informatika, neveléstudomány, sport és testnevelés és formatervezés.
1990 – Létrejön a Vasile Goldis Nyugati Egyetem – Arad magánegyeteme. Két karral indult, jelenleg 6 fakultása van: az orvosi, a gyógyszerészeti, a fogászati, a jogászati, a közgazdasági, és a társadalomtudományi, testnevelés és sport. Alighanem az egyedüli magánegyetem az országban, amely orvosi képzést nyújt.
1998 – Létrehozzák Romániában a fejlesztési régiókat az EU-s fejlesztési források hatékonyabb lehívására. Arad és a megye az 5. számú Nyugat régió része lesz Krassó-Szörény, Hunyad és Temes megyékkel. A régió központja Temesvár.
1999 – Az első aradi ipari park megnyitása.
1999. október 6.: A magyar és a román kormány között megállapodás jön létre a szobor visszaállítására.
2002 – Megnyitják az aradi Jelen Házat. Itt szerkesztik az aradi Nyugati Jelen napilapot és az Irodalmi Jelen lapot. Tulajdonos és kiadó Böszörményi Zoltán író és vállalkozó. A Jelen Ház Kulturális Központ – a maga nemében egyedüli, mert itt láthatóan fontos az üzleti szempont, a központ fenntarthatósága. Hangulatos, központi fekvésű együttes (nagyterem, kisterem, kiállító terem, nyári terasz) ötvözi a kultúrát-művészetet és a gasztronómiát. Itt működik a könyvkiadójuk, az Irodalmi Jelen internetes lap szerkesztése részben itt történik és van magyar könyvüzlet is. Nagyterme, színpada irodalmi estek, színdarabok, koncertek, vetélkedők, író-olvasó találkozók, egyéb rendezvények színhelye.
2002 – Jelentős beruházásoknak köszönhetően az ipari termelés 60,8%-a privát tőkével működő cégekben valósul meg, az állami tőkével működők részesedése 27,5%, a többi vegyes tőkéjű vállalat.
2004. április 25.: Az aradi Tűzoltó téren létrehozzák a Megbékélés parkját, ennek központi eleme az újra felállított Szabadság szobor.
2010 – Elkezdik a hulladékgazdálkodás új rendszerének a kialakítását, amelynek célja az ökológiai előírásoknak megfelelő tárolók kialakítása.
2010 – Elkezdődik az 1910–1913 között épült, Arad és Újarad közötti Maros-híd restaurálása. 2011-ben átadják a forgalomnak a felújított hidat.
2011. december 10.: Emil Boc miniszterelnök jelenlétében avatják fel a Temesvár–Arad autópálya első, 33 km-es szakaszát. Az autópályának megfelelő körgyűrű 12,5 km-es szakaszát is ekkor adták át.
2012 – Elkezdik az Ipari park UTA 2 kialakítását, területe 14,6 hektár, a beépített rész 45 ezer nkm.
2013 – Megkettőzik a Arad–Kürtös közötti vasútvonalat. 2020-ig átépítések, hogy a vonatok elérhessék a 160 km/óra sebességet.
2014 – Elkezdődik a városi villamospark felújítása aradi gyártású új villamosokkal.
2014–2015 – Az A1-es autópálya Nagylak és Arad közötti szakaszát két részletben adják át a forgalomnak. Az autópálya az európai IV-es közúti folyosó része, nyugati irányba ez az egyedüli gyorsforgalmi kapcsolat. Aradot előnyösen szolgálja ki, a négy ki és feljárat elosztja a forgalmat, nincsenek dugulások.
2020. augusztus 28.: A régi Neuman-stadion helyén felépül az új aradi futballstadion és vele együtt a teljes csatolt infrastruktúra. Férőhelyeinek száma 12 584. A korábbi stadiont 1946-ban építették.
(A kronológia törzsanyaga a Szórvány Alapítvány által kiadott Helytörténeti kronológia, Temesvár, 2009. A projekt aradi szakértője és az Aradra vonatkozó anyag összeállítója Ujj János.)

1766 – A város lakossága meghaladta az 5000 főt.
1869 – A város lakossága eléri a 32 725 főt.
1880 – összlakosság: 45199, román 9401, magyar 20710, német 10803
1890 – összlakosság: 53135, román 11584, magyar 26869, német 11915
1900 – összlakosság: 69307, román 13810, magyar 40413, német 12843
1910 – összlakosság: 77542, román 14949, magyar 48761, német 11320
1930 – összlakosság: 87662, román 30741, magyar 42393, német 11627
1966 – összlakosság: 126000, román 81005, magyar 33800, német, 10008
1977 – összlakosság: 171193, román 121815, magyar 34728, német, 10217

Földrajzi fekvése a kereskedelmi utak találkozásánál, valamint a határ közelsége elősegítette a város gazdasági fejlődését. Arad gazdag hagyományokkal rendelkező ipari és kereskedelmi központ. Az aradi ipar alapját a 17-18. században kialakult céhek képezték. A termékeinek híre a Habsburg Birodalom egyik legjelentősebb kézműves központjává tette Aradot.
„Arad gyors fejlődésnek indult a 19. század folyamán. Ezt a dinamizmust több természeti és gazdasági tényező együttes hatásának köszönhette. Ezek közül kettőt kell kiemelnünk.16 Egyrészt a város kedvező közlekedés-földrajzi helyzete (Maros-kapu), melyet az 1858-ban átadott Szolnok-Arad vasútvonal még tovább javított. Másrészt a város mind az Alföld felé, mind Erdély felé kiépítette hátországát. Az alföldi hinterland a Bánát északi része, míg az erdélyi hinterland az Arad-Hegyaljai borvidék volt, a két terület között a javak cseréje Arad országos jelentőségű vásárain zajlott. Mindezek következtében a dualista korszakban Arad magához vonzotta a gazdaság innovatív ágazatait (gépgyártás, bankok és takarékpénztárak), továbbá néhány, ún. központi funkciót (sajtóügyi bíróság, váltótörvényszék, görögkeleti püspöki székhely) is megszerzett.
A dualista Arad ipara hasonló profilt mutat, mint Temesvár ipara, azaz az alábbi ipar-ágakat/gyárakat említhetjük meg: • Textilipar, • Gépgyártás: Weitzer gép- és vagongyártás, automobilgyártás (MARTA), • Malmok: Neuman testvérek gőzmalma, Széchenyi gőzmalom, • Élelmiszeripar: szeszgyár, Pannónia keményítő gyár, • További könnyűipar: szappangyár, Lengyel-féle bútorgyár. A textil- és ruházati ipar Temesvárénál gyengébb volt, viszont ezt ellensúlyozta az erős gépgyártás, ezen belül a vagongyártás, amely 1300 munkást foglalkoztatott. Az aradi gépipar történetében fontos dátum 1907, amikor Arad városvezetése tárgyalásokat kezdett a franciaországi Westinghouse céggel egy automobil- és motorgyár aradi felépítésére és beüzemelésére. Sorozatos tárgyalások után sikerült megállapodásra jutniuk. A gyártelepítésre kétmillió korona törzstőkével rendelkező részvénytársaságot hoztak létre. Arad városa 15 évi adómentesség és ingyen telek adományozása mellett 300 ezer korona névértékű részvényt is jegyzett. Az aradi gyár alakuló ülését 1908. november 29-én tartották meg, s a céget Magyar Automobil Részvénytársaság Westinghouse Rendszer néven jegyezték be. A gyártelepítés céljaira, némi vita után, az akkori Pécskai úti telket jelölték ki a Weitzer János gép-, Vagongyár és Vasöntöde Rt. szomszédságában, hiszen a város is a gyár melletti beépítetlen telket ajánlotta fel. A történelmi Magyarország első automobil- és motorszerkezet-gyárát igen gyorsan tető alá hozták, és a kor ipari építkezésének magas színvonala jellemezte. A főépület tartóoszlopait és tetőzetét a főtervező, az aradi Fodor és Reisinger cég vasbetonból építtette. A szerelőműhely háromhajós volt és üvegtetejének köszönhetően nagyon világos. Az amerikai rendszerű csarnok 60 m hosszú, 40 m széles és 10 m magas volt. A különböző műhelyeket csak részben különítették el, hogy a főmérnök a munkálat minden fázisát könnyen áttekinthesse. Az Aradi Mérnök- és Építészegyesület meghívására 1909. augusztus 28-án budapesti műegyetemi tanárokból és mérnökökből álló szaktestület jött le Aradra, hogy a helyi szakemberekkel megtekintse az akkor már működő gyár üzemcsarnokát. Az üzemet Jemnitz és Fodor mérnökök mutatták be a vendégeknek.” (Gulyás László)

Temes megyével együtt Arad megye Románia legfejlettebb területei közé tartozik. A nyugati határhoz való közelsége miatt sok külföldi befektető van jelen. A fontosabb iparágak: jármű-, élelmiszer- és textilipar.
„1989-ben Románia gazdasága a csőd szélén állt. A kommunista rezsim egy központosított, az egyéni kezdeményezést elfojtó, alacsony termelékenységű, túlhaladott technológiával rendelkező, energiafaló és környezetszennyező rendszert hagyott maga után. A gazdaság infrastruktúrája tönkrement, a munkaerő túlméretezett, s az alapelv ‘a proletárdiktatúra’ volt. A megoldásban a kiindulópont a piacgazdaság kiépítése volt. Ebben a folyamatban nagy szerepet játszott az ipar átszervezése, az állami vállalatok privatizációja és az idegen tőke bevonása A folyamat hosszú és fájdalmas volt. A piacgazdaság felé vezető átmeneti korszak ‘áldozatai’ között Arad gazdag hagyományokkal rendelkező vállalatai is ott voltak (UTA textilgyár, ARIS szerszámgépgyár).
Bár privatizálták, ezek és a régi élelmiszeripari vállalatok (hús- és tejfeldolgozás, cukorgyártás) erőteljesen hanyatlanak. A kudarcok ellenére, a helyi közigazgatás és a Kereskedelmi Kamara biztosította nyitásnak és aktív részvételének köszönhetően a helyi gazdaság fejlesztésében és az idegen tőke bevonásában, 1989 után Arad municípium az országos átlagot meghaladó fejlődést mutathat fel. Ehhez hozzájárult néhány sikeres privatizáció (például az Astra Vagongyárat az egyesült államokbeli Trinity Indutries Inc., az Arbema sörgyárat az osztrák Brau Union AG vásárolta meg), meg az idegen és román tőke bekapcsolódása is a működő vállalatokba. Arad azért is vonzó beruházási terület, mert Románia Európai Unió felöli legfőbb kapuja, az ország nyugati részének legfontosabb út- és vasútközpontja, amely része a Nyugat-Európát a délkelet-európai és közép-ázsiai országokkal összekötő IV. páneurópai folyosónak. Vonzó a kiterjedt infrastruktúra megléte, a szakképzett munkaerő és a gazdag ipari hagyományok miatt is. Nem utolsó sorban kell megemlítenünk az Aradi Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara kezdeményezte, a helyhatóság támogatta Aradi Gazdasági Fejlesztési Övezet elfogadásának sikerét is. Ez az Aradi Ipari Övezet és Logisztikai Központ, további fejlesztésekhez vezet, az Aradi Nemzetközi Repülőtér cargo termináljának, az Aradi Nemzetközi Vásárnak és az Arad -Kürtös Szabadövezet létrehozását is feltételezi. Ezek közül az alkotóelemek közül az Aradi Ipari Övezet és az Arad -Kürtös Szabadövezet már megvalósult, a többi is jól halad.
Az Aradi Ipari Övezetet 1999-ben avatták fel 15 négyzetkilométeres területen. 2001 közepéig 10 cég számára biztosítottak gyártási és raktározási lehetőséget. A kiépített infrastruktúra értéke 1,5 millió USD, s több mint 2000 munkahely létesült. Meg kell említenünk az 1000 lakásból és lakosztályból álló villa-lakónegyed építésére kidolgozott tervet a nyugati övezetben és a Váralja negyedben.”
(Arad Városháza portál)

A fentinél jóval kritikusabb képet kapunk Muntean Raul Tibor elemzéséből (Arad elmarad(t)? in Járható utakon kötet).
Minden erdélyi nagyváros, a város vonatkozásában is felmerül a kérdés: „mi történt a 90-es években Aradon, hogyan számoltak fel szinte évszázados múltra visszatekintő gyárakat?… 1851-ben nyitották meg a Neumanok, akkor még parányinak számító szeszgyárukat Aradon. Teltek–múltak az évek, felépült a gyár, létrejött egy hatalmas cégbirodalom, amelyet két világégés sem tudott elpusztítani. Majd, jött a kommunizmus és az a valami, amit jobb híján rendszerváltásnak nevezünk. A vállalat 1990-ben vette fel az Indagrara nevet. 1997-ben privatizálták, ekkor lett a főrészvényes az addig import-export tevékenységet folytató nagybányai Ioan V. Mihăilă üzletember, aki oly „sikeresen” vezette, hogy a cég csődbe ment, adósságai miatt licenszét bevonták. Végül 2018-ban az adóhivatal a negyedik árverés során adta el az épületet…”
„Rosszabbul járt az textiliparunk fellegvára az UTA. (Az alapításakor Hungária Aradi Pamutgyár Rt. Nevet viselő cég) 1989-ben még 8.000 alkalmazottal rendelkezett, és termékei igencsak keresettek voltak. Eleinte úgy tűnt, hogy minden mehet tovább a régi kerékvágásban. A gyár működött, a termékek egy részét ellopták, akárcsak az „aranykorszakban” az igazgatók meg Bukarestre vártak és nem törődtek a felhámozódó adósságokkal, az elhasználódó gépparkkal, új befektetők, piacok keresésével. Bezárásáról, még a Romániai Magyar Szó is közölt egy nyúlfarknyi tudósítást.” (A gyárat helyi vállalkozó vette meg, a valamikori gyár helyén 2012-ben tömbháznegyed található.)
„Az aradi bútorgyár (IMAR) 1993-ban, amikor Iliescu Aradra látogatott, még jól menő bútorgyárnak számított. „A hírhedt bukaresti politikus George Păunescu is beszállt az üzletbe. Ezután megkezdődött a hanyatlás. Egy évre rá, már a munkások nem kapták meg a juttatásaikat, és a helyzet reménytelenné vált… Păunescu már 2007-ben belengette, hogy 30.000 lakást fog építeni és a gyárat áthelyezi máshová. Egy külföldi cégnek adta el a telket, amelyik egy plázát akart itt felhúzni, de az Atrium megelőzte, jött 2008-ban a válság és a terv dugába dőlt.” Potyára bontották le a bútorgyárat.
„Eltűnt az Ipari Óraműgyár és Victoria Óragyár is. Ez utóbbit nemcsak a tulajdonosai alkalmatlansága, hanem a globalizáció, a technikai fejlődés taszította a sírba. Az olcsóbb, a modernebbnek látszó kínai áruk elárasztották az országot. 1999-ben részvényei 65%-át 38.943 dollárért megveszi Ion Măinescu üzletember… 2015-ig húzta, ekkora 330.000 eurós tartozást felhalmozva csődöt jelentett…
„1995-ben a Vörös Trikó ötödik helyezett lett a romániai cégek seregszemléjén. Három év múlva egy könyvvel emlékeztek meg fennállásának 80 éve évfordulójáról. Ezután csődben ment, eladták, lebontották (még csak nem is teljesen) és 2020-ban az aradi polgármesteri hivatal pereskedik a terület tulajdonosaival, hogy az aradiak ki akarják sajátítani az ő ‘földjüket’, hogy egy parkot létesítsenek, így nem tudják felépíteni a minden bizonnyal busás hasznot ígérő tömbházukat.”
„A TEBA sem járt jobban, új tulajdonosa 2008-ban zárta be, a gépsorokat először Iașiba majd Bangladesbe szállította.”
Cukoripar: Magyarországon „a multinacionális cégeknek nem gyárakra van szükségük, a belföldi piacot próbálják megszerezni a lehető legolcsóbb áron. Hasonló volt a helyzet Romániában is, ahol 1990-ben 38, 2008-ban már csak 8 gyár működött. Az 1926-ban alapított aradi vállalatot francia ‘befektetők’ vették meg, majd jött a szokásos ingatlan biznisz, 2015-ben pedig – biztonsági okokból – lerobbantották a gyár 68 méter magas kéményét… 1999-ben még 115.000 tonna cukorrépát dolgozott fel, amiből 11 000 tonna cukrot sikerült kivonni.”
„A szerszámgépgyár nemcsak Arad, hanem a kommunista párt egyik büszkesége is volt, állítólag Ceauşescu tizenkétszer is meglátogatta, arról nem is beszélve, hogy a vállalat 1989-ben ünnepelte fennállásának 40 éves évfordulóját. Négy év sem kellet beindult a furcsa vargabetűkkel tarkított csődeljárás. 1994-ben úgy tűnt megoldás született… A vállalat tehát tovább működött 1999-ig, amikor az alkalmazottak újra általános sztrájkba léptek. 2002-ben privatizálták a vállalatot. 2005-ben a privatizációs szakhatóság (AVAS) bejelentette, hogy visszaköveteli azokat az állami támogatásokat, amelyhez a versenytanács megítélése szerint jogtalanul jutott az aradi vállalat. Mintegy 7,5 millió euróról volt szó, ez megadta a kegyelemdöfést a cégnek.”
Arădeanca babagyár. „sokáig azt hitték, hogy túléli a rendszerváltás sokkhatását… 1999-ben, amikor fennállásának 50 éves évfordulóját ünnepelte már nemcsak játékokat, hanem sport és egészségügyi eszközöket is gyártott. 2004-ben már jelentősebb profitot is termelt. A 2008-as gazdasági válság újra padlóra küldte. 2013-ban csődbe ment…”
„Az aradi ipar zászlóshajója sokáig a vagongyár volt. 1993-ban még Iliescu is meglátogatta, ő pedig bukaresti szokás szerint orruk előtt elhúzva a mézesmadzagot, ígérgetésbe kezdett… Még öt évig működgetett az üzem, majd 1998-ban kettévágták a gyárat, és megalakult az Astra Tehervagongyár Rt., valamint az Astra Személyvagongyár Rt. Az előbbit 100 millió dollárért eladták a világon is piacvezető amerikai Trinity Industries-nek, amely később 80 százalék fölé tornászta részesedését. Ekkor a vállalat vesztesége, 290 milliárd lejes árbevétel mellett 41 milliárd régi lej volt. 2006-ban az amerikaiak kivonultak. Ezután még adták–vették egy ideig a vállalatot, tulajdonosaik azon kívül, hogy újabb és újabb fantázianeveket találtak ki a cégnek nem sok vizet zavartak. Hívták a vagongyárat International Railway Systemnek, meg Astra Rail-nek, végül 2017-ben az Európai Bizottság rábólintott az újabb átvételre. Létrejött a Greenbrier – Astra Rail, amely elég jelentős cégnek tűnhet, bár arra ‘nincs pénzük’, hogy rendbe tegyék a tulajdonukba került, monarchia korabeli autógyártó MARTA omladozó irodaházát… Az Astra Személyvagongyár Rt. jobban járt, Valer Blidar üzletember vásárolta meg, és bár a 2000-es évekre csőd közeli állapotba került sikerült talpra állítania. Már nemcsak személyvagonokat gyárt, hanem a villamosokat is.”
Van „…egy olyan üzem, amelyért nem kár, sőt, kifejezetten üdvös, hogy bezárták, lerombolták. Az glogováci vegyipari kombinátról van szó…”
„Az IT szektor romániai fejlődése igazi sikertörténetnek mondható. Erdélyben Kolozsvár jár az élvonalban. Alig lemaradva követi Temes megye, illetve Temesvár, az itteni cégek éves forgalma 2016-ban 2.150 millió lej volt és 11.352 alkalmazottat foglalkoztattak. Bihar a negyedik a sorban (479 millió / 2150 munkavállaló) Arad viszont csak a 8. (országosan a 17.) 207 millió lejjel és 1279 foglalkoztatottal.”
„A Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. (CED) aradi regionális irodájának vezetője, Kranowszky-Nagy Andrea szerint Arad megyében mintegy 600 magyar érdekeltségű vállalat létezik.”
…„Nem tisztünk választ adni a ‘hogyan tovább’ kérdésére, hiszen ellentétben a 19. századdal, amikor – kis túlzással – pár ezernyi embernek sikerült egy modern nagyvárost felépítenie, manapság sokkal jobban függünk a világban zajló folyamatoktól. Hiszen, hiába vagyunk büszkék a városunk határában terpeszkedő gyármonstrumokra (a YAZAKI például nemrég 198 millió eurós üzleti forgalmat bonyolított le), ezek akár a szó valós, akár képletes értelmében sem állnak biztos lábakon. Ha úgy tartja kedvük, és úgy változik a gazdasági helyzet, bármikor csomagolhatnak és elhúzhatják a csíkot Ukrajnában vagy a Távol-Keletre. És akkor, kezdhetünk mindent elölről…”

Intézményi kronológia
Az alábbi információk Némethy Károly: Aradváros tanügyi története c. munkájából valók. Egyes információk a történeti kronológiában is szerepelnek. Kiegészítettem a Némethy kötet alapján összeállított jegyzéket Muntean Tibor dolgozatának felhasználásával.
1708: Höfflich Kamil minorita áldozár és lelkész Aradon telepszik le és iskolát nyit.
1745: Minorita atyák rendszeres elemi oktatást szerveznek. Ez 1872-ig hatosztályos gimnázium, ezt követően átveszi a város (az állam), és ez lesz a Királyi Főgimnázium, amely 1919-ig működött.
1792: Megnyílik az első szerb iskola a belvárosban. További szerb iskola nyílik Pernyáván, Gájon.
1811: Létrejön a román (görög keleti) tanítóképző intézet. A románság külön hitközséget képez, iskolaügyeit maga intézi, iskolai felügyelőjük pap.
1813: Ipartanodát hoznak létre.:
1815: Arsics Szava (Arsici Sava, Némethynél Artits Sebők) polgármester minden tanítónak 8 hold földet adományoz.
1822: Elkészül az első iskolaépület (a Templom utcában).
1822: Megalapítják a román, görögkeleti papneveldét.
1822: Pernyáván megalapítják az első felekezeti elemi iskolát.
1832: Megalapítják az izraelita elemi fiúiskolát, 1855-ben a leányiskolát is.
1836: Létrejön Arad első reáliskolája.
1840: Megalapítják a belvárosi és a ségai román elemi iskolát. 1822-től működött a pernyávai. Működött még elemi Gájon. A román tanköteles gyermekek száma 616, iskolát látogatnak 435-en.
1840: Bohus-Szögyéni Antónia indítványára megalakul az első egyesületi kisdedóvoda. A város óvodája 1889-ben jön létre.
1846: Megnyílik az evangélikus iskola, ahol a papok tanítanak (pénzszűke). 1873-ban átvette a város és 1902-ig működött.
1848: Megalakul az alsófokú magán kereskedelmi iskola – esti iskolaként.
1850: A kétosztályú elemi iskola három osztályúvá válik.
1855: A három osztályhoz újabb, negyedik osztály létesítését rendelik el.
1867: Létrejön a törvény előírta iskolaszék. Vezetője a polgármester.
1867: A következő városi iskolák léteznek: Templom utcai négyosztályos fiú elemi; Templom utcai kétosztályos leányiskola; léteztek még felekezeti iskolák.
1869: A kiegyezés idején, Aradon csak felekezeti iskolák léteztek. A város szabadelvű vezetése 1869-ben felajánlotta az egyházaknak, hogy átveszi iskoláikat, de hosszas tárgyalások után először a katolikus majd a református, evangélikus intézmények esetében járt sikerrel. Ez 6 iskolát jelentett (Templom – Lucian Blaga – és Orczy – Ştefan Augustin Doinaş – utcai, valamint egy-egy iskola a külvárosokban Erzsébet, Sarkad és Gáj – itt volt egy római és egy görög katolikus is) 10 tanítóval, akik több mint 900 diákot oktattak. Ezután községi iskolahálózat folyamatosan bővült, megnyílt a Kossuth (Mărăşeşti) utcai, a Mosóczy telepi tanintézet. A XX. század elejére már 13 iskolát tart fenn a város, melyekben 54 tanító több mint 3000 diákot nevel. (Muntean Tibor)
1870: Létrejön az Aradvidéki Tanítóegylet, célja a tanítók önképzése, érdekvédelme.
1872: Létrejön a polgári iskola. Az iskolaszék döntött az elemi iskolák 5. és 6. osztályának megszüntetéséről és egy polgári iskola indításáról.
1873: A királyi főgimnázium épületében beindul az állami tanítóképző működése. 1895-ben impozáns épületet kap – ebben működik ma a román tanítóképző. A magyar nyelvű tanítóképzést megszüntették, és az addigi pedagógiai iskola 1954-től 4-es sz. 10 osztályos Magyar Leány-középiskola lett. 1957-ben ismét átalakult az iskola, ettől kezdve Aradi 4-es Számú Középiskola lett,
1874: Az említett iskolák mellett létezik a Választó utcai vegyes tanoda, a Sarkad és a Gájban működő tanodák két osztállyal és az Orczy utcai tanoda két osztállyal.
1874: A főgimnázium épületében reáliskolát indítanak.
1875: Megnyílik az újtelepi vegyes iskola és a Batthányi utcai leányiskola.
1877: Létrehozzák az evangélikus elemi fiúiskolát.
1877: Új iskola a Szt.-Péter téri elemi, 4 fiú és 4 leányosztállyal.
1879: Létrehozzák az alsófokú ipariskolát.
1881: 11 iskola működik helyi közalapokból, ezek közül egyben 7, ötben 4-4 és ötben 2-2 osztály létezik, összesen 37 osztály.
1882: Létrejön az állami felső leányiskola.
1883: Aradon 4 magánóvoda működik. Megalapítják az első városi (községi) óvodát.
1885: Aradon megnyílik a felső kereskedelmi iskola, a helyiek által Kereskedelmi Akadémiának nevezett intézmény. Új épületet húznak fel, 1894-ben bentlakást nyitnak.
1885: Létrehozzák az aradi siketnémák iskoláját. 1880-ban a városban 31 siketnémát tartottak számon, a megyében 343-at.
1887: Létrejön a női ipariskola.
1887: Létrejön az aradi árvaház.
1888: Aradon 3 szerb iskola működik (valamennyi négyosztályos: belvárosi, pernyávai, gáji), ezekben összesen 170 gyermek tanul.
1888: Létezik egy görögkatolikus iskola, ennek az iskolának is a város a patrónusa.
1889: Létrejön a kereskedelmi akadémia három osztállyal.
1889: Létrejön a polgári leányiskola.
1889: Arad polgári, elemi iskoláiban és óvodáiban 61 pedagógus dolgozik.
1889: Iskolák Aradon: állami 4, községi 11, felekezeti 10, magán 2, egyleti iskola 2. Összesen 29 iskola. A tankötelesek száma: 6-12 éves 4902, 12-154 éves 2309. Ezeknek fele járt rendesen iskolába.
1890: Megalakul a román polgári leányiskola.
1906: Megnyílik a 120 tanulót befogadó konviktus, diákotthon.
1907: Apponyi Albert kultuszminiszter Aradra látogat, megállapodnak a város vezetésével 6 új népiskola megindításában.
1917: beindul az aradi Római Katolikus Leányiskola, ahol Miasszonyunk nővérek tanítanak.
1922: 1919 után a Királyi Főgimnáziumot átvette a román állam, minek következtében megszűnt a magyar nyelvű, középfokú oktatás a városban. Mivel törvényesen csak a felekezeti iskolákban működhetett kisebbségi nyelven történő oktatás, az aradi magyar közösség összefogott a katolikus egyházzal, és megalapították a Római Katolikus Főgimnáziumot, majd közadakozásból, szülői támogatásból 1922-ben megépítették az iskola épületét – az épület tulajdonjogát a Temesvári Római Katolikus Püspökségnek adták át.
Magyar oktatás Aradon 1940-1990 között. Ezt az időszakot Matekovits Mihály tanulmánya alapján mutatjuk be.
1929: 1929 és 1948 között magániskolaként működött az Aradi Római Katolikus Elemi Fiúiskola, a Katolikus Gimnázium épületében, önálló intézményként.

A hatalom játékszereként
„Az 1940 és 1989 közötti időszakot iskolatörténeti szempontból négy részre oszthatjuk. 1940 és 1948 közötti, 1948 és 1959 közötti, 1959 és 1968 közötti, illetve 1968 és 1989 decembere közötti időszakra… 1948-ban az új román Tanügyi Reform azonban az első csapás volt a háború utáni Arad iskolarendszerére. Egyetlen tollvonással megszüntették az egyházi iskolákat, ennek során nemcsak az oktatás menete lett laikus, hanem minden egyházi tulajdonban levő oktatást szolgáló épület, a benne levő ingóságokkal együtt, egyetlen határozattal a román állam tulajdonába került. Városunkban ez a két legnagyobb magyar nyelvű iskolát érintette, a Római Katolikus Főgimnáziumot és a Zárdát, de ugyanakkor megszűnt a Római Katolikus Elemi Fiúiskola. A Főgimnázium jogutóda a Magyar Vegyes Líceum lett (itt a „vegyes” jelző arra utal, hogy fiúk és lányok is diákjai lehetnek az iskolának). Meghagyták (még egy tanévre) igazgatónak dr. Berthe Nándort, a tanárok többsége is tovább taníthatott, kivéve a paptanárokat… 1959 őszétől a román kormány csak Moszkvával egyeztetett, vagy végrehajtotta az utasításokat. Kolozsváron egyesítették a román Babeș és a magyar Bolyai egyetemeket minden tiltakozás és ellenszegülés dacára. Az országban csaknem minden magyar iskolát összevontak egy közeli román iskolával, így kialakultak a román, illetve magyar tagozatok. Az etnikailag tiszta magyar falvakban (így Arad megyében például Kisiratoson vagy Zerinden) román tagozatokat létesítettek, meggyőzve néhány magyar szülőt, hogy oda írassák gyermekeiket… Az időközben 3-as sz. Középiskola nevet felvett egykori Magyar Vegyes Líceumba behozták a Templom (akkor I.C. Frimu) utcai 5-ös számú (román) Középiskola 8–11 osztályait, a 4-es Középiskola (volt Zárda, majd Magyar Tanítóképző) 8–11 osztályait az akkor tiszta román Moise Nicoară Líceumba költöztették, mint magyar tagozatot. A 3-as magyar, az 5-ös román középiskolák 1 – 7 osztályait és a Templom utcai 9-es német iskola 1–4 osztályait a volt Zárdába költöztetve (Batthányi utca, akkor November 7. utca) létrehozták a román – magyar – német tagozatú 1-es Számú Általános Iskolát, Arad legnagyobb létszámú oktatási intézményét. De egyesítették a Kossuth (Mărășești) utcai 5-ös magyar iskolát a gyermekkórház melletti 6-os román iskolával (ezt később lebontották és helyére épült az un. Intim tömbház). Egyesítették a Mosóczy telepi 16-os Erdélyi úti (str. Ardealului) magyar (Gizella) iskolát a központi, 12-es (román) iskolával. Ez lett a Fürj utcai egy épületben működő két (román és magyar) iskola sorsa, az (alsó) Mikelakai addig önálló 19-es magyar elemi, vagy a gáji iskolák sorsa. Mintegy gesztust, a kedélyek csillapítására néhány iskolában meghagyták a magyar igazgatót, máshol a román igazgató mellé magyar aligazgatót neveztek ki.
…1968 után… személyzetcsökkentés címmel több szomszédos iskolát egyesítettek, kevesebb adminisztratív alkalmazott és vezető kellett, kisebb létszámú osztályokból kevesebb lett, nagyobb létszámúakat hoztak létre. Így tűnt el a Kossuth utcai iskola, mint jogi személy, egyesítették az 1-es Általános Iskolával. Minden Mosóczy telepi iskolát egy igazgatás alá vontak, de így jártak a Rácz fertályi oktatási egységek is. Magyar tagozat szempontjából látszólagosan ez csak az 5-ös (Kossuth utcai) iskolát érintette, de valójában a másik két intézményben is csökkent a magyar diákok, illetve osztályok aránya, ami végül ezek teljes elsorvadásához vezetett.
A nyolcvanas évek elejétől… az elméleti középiskolák zömét ipari líceumokká alakítják, amelyeket gyárakhoz, vállalatokhoz csatolnak… A sok összevonás, megszüntetés, mindenféle rendeletek oda vezettek, hogy 1989 decemberében Aradon 5 általános iskolában volt 1–8 osztályos magyar tagozat (1-es, 10-es, 12-es, 13-as és 21-es), a középiskolai osztályok szétforgácsolódtak, mivel csak ott indulhatott valamilyen szakosztály, ahol az iskola megfelelő profilú volt. Az egykori Katolikus Főgimnáziumban (majd Magyar Vegyes Líceum, 3-as Középiskola, 11-es Ipari Líceum) ekkor 2 magyar (kőolajipari) osztály volt, a Radnai úti 2-es Ipari Líceumban 6 magyar osztály működött, az 1-es Ipari Líceumban (Erzsébet körút) 4, az újaradi Faipari Líceumban 2 és a Tisztviselő telepen (Calea Victoriei) az Építőipari Líceumban 2 magyar osztály volt. Ennek a szétszórtságnak egyenes következménye volt, hogy a magyar nyelv és a matematikán kívül magyarul szinte semmit nem tanítottak.
A román nyelvű Pedagógiai Iskola konkurenciát látott ebben az intézményben, ezért a Magyar Pedagógiát megszüntették és 1954-től Aradi 4-es Számú 10 osztályos Magyar Leányközépiskola lett. A tanítóképző visszamaradt diákjai még 1955 és 1956-ban képesítő vizsgát tehettek, azaz tanítók lettek. 1957-ben ismét átalakult az iskola, ettől kezdve Aradi 4-es Számú Középiskola lett… Az 1959-es párthatározat a 4-es Középiskolát is teljesen felforgatja, azaz megszünteti, mint intézményt. A középiskolai osztályokat (VIII–XI) az aradi Ioan Slavici (korábban, illetve 1989 után Moise Nicoară) Középiskolába költöztették magyar tagozatként. Az iskolában megmaradtak a magyar alsóbb (I–VII) osztályok, de ide költöztették a 3-as (addig magyar) Középiskola I–VII osztályait, az 5-ös (román) Középiskola I–VII osztályait és a Templom utcai 9-es számú német elemi iskola I–IV osztályait. Így jött létre az Aradi 1-es Számú Általános Iskola, román, magyar és német tagozattal, 34 osztállyal és 990 tanulóval.
…A hatvanas évektől (bizony 1980-ig) évente le kellett adni azt a statisztikát, hogy román osztályokba hány más nemzetiségű gyermek jár. 1966-ban az 5-ös iskola román tagozatára 308 tanuló volt beírva, ebből 246 román, 51 magyar (lebontva osztályokra), 9 német és 2 más nemzetiségű.”
(Forrás: Matekovits Mihály: 50 év magyar oktatás Aradon)

Aradi magyar oktatás 1990-től
„Csiky Gergely Főgimnázium
Az 1989-es, december végi események az aradi magyar nyelvű oktatást elég zilált állapotban találták, elsősorban a középiskolai osztályokat illetően. A meglevő osztályok 5 intézményben működtek, különböző ipari profilokkal, nem volt egyetlen magyar elméleti (reál vagy humán) osztály sem Arad városában… Volt autóipari, vasúti majd kőolajipari szakközépiskola, amit a magyar gyermekek zöme nem keresett a jövőjét illetően… Az elméleti tantárgyakat magyarul tanították, a szaktárgyakat románul.
… Az aradi RMDSZ megalakulása után, illetve a tanügyi szakbizottság kidolgozta azt a javaslatot, hogy Aradon mind az öt középiskolában működő osztályokat 1990 szeptemberétől egyesítsék az egykori 3-as, (akkor 11-es) Líceummá, ezzel megoldva a magyar pedagógus kérdést is… És akkor jött 1990 márciusa, a marosvásárhelyi események. Az országban nagyon rövid idő alatt magyarellenes hangulat lett úrrá, kiélezve a magyar iskolák irányába, hiszen szerte Erdélyben önállósulni akartak a magyar oktatási intézmények… Az addig a tervekre szívélyesen bólintó hivatalosságok új álláspontra helyezkedtek: még át kellene gondoljuk, ne siessetek, majd egy év múlva, miért nem jó nektek együtt – jelszavakkal. De már nem lehetett visszalépni, sok pedagógus beadta a (törvény biztosította) nyugdíjazási kérését, a jövendő iskola meghirdette a szabad tanári állásokat. Maradt a kompromisszum: a románokat nem lehet kidobni, tehát a 11-es Líceumban román és magyar tagozat lesz, magyar igazgatóval és román aligazgatóval… 1990 szeptembere. Tokay György Arad RMDSZ-es parlamenti képviselője bejelentette, hogy ha nem alakul meg az önálló Magyar Líceum, akkor szeptember 15-től a Városháza előtt éhségsztrájkba kezd, amíg a kérdés nem rendeződik. A megye prefektusa vasárnap, szeptember 14-e délelőtt megbeszélésre hívta Tokay György képviselőt, Hosszú Zoltán szenátort, Cziszter Kálmán megyei RMDSZ elnököt, Nagy Sándor ügyvédet és Matekovits Mihály kisebbségi tanfelügyelőt. Megszületett a kompromisszum: megalakul a 12-es számú (önálló) Magyar Tannyelvű Líceum, de egy ideig, amíg sikerül megoldást találni, egy épületben működik a 11-es számú román iskolával, mindegyiknek saját vezetősége és tantestülete lesz. A termek használatáról a két igazgató dönt. A prefektus (soha be nem tartott) ígérete: a román kilencedik osztályokat fokozatosan csökkentik, amíg az iskola megszűnik. A beindult, jogilag önálló magyar középiskola rövidesen felvette Csiky Gergely, pankotai születésű egykori aradi diák, drámaíró nevét…
A két iskola együttélése természetellenes volt. Közös igazgatói iroda, titkárság (egyetlen, közös telefonnal), egy-egy fizika, kémia laboratórium vagy természetrajz terem… Az épületben két középiskola működik, összesen 24 osztályteremben és 2 szükség (improvizált) teremben. A Henri Coandă Iskolacsoportnak 30, a magyar tannyelvű Csiky Gergely Iskolacsoportnak 21 osztálya van, azaz összesen 51 osztály. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a szakiskolai csoportok, hanem még líceumi osztályok is járnak délutáni váltásban… A megoldás 2001-ben következett be, amikor a megyei főtanfelügyelő Pavel Sârbu alulírottal (aki akkor helyettese voltam) kidolgoztunk egy átfogó költöztetési tervet. A 2001. július 4-i 216-os rendelet értelmében, az aradi 1-es Általános Iskola magyar osztályai átköltöznek a Kálvin János utcai iskolába és ott létrejön az I–XII osztályos magyar tannyelvű Csiky Gergely Líceum. Ebből az épületből a Henri Coandă román Iskolacsoport átköltözik a Mărășești (Kossuth) utcai iskolaépületbe, ahonnan az 1-es Iskola román- és német osztályi a Püspökség (Episcopiei) utcai, volt Zárda épületébe költöznek.
2001. szeptember 15-én a Csiky Gergely Iskolacsoportban 789 tanuló kezdte a tanévet 73 pedagógus keze alatt. Az elemi osztályokban 7 tanító irányította a 118 gyermeket, az V–VIII osztályokban 188, a IX – XII osztályokban 385, míg a szakiskolába 98 diák tanult, 54 tanár, 4 közgazdász oktató, 3 mérnök és 5 almérnök, illetve oktatómester vezetésével. Ez a szám valamennyivel növekedett a következő tanévnyitóig. Nagy Sándor ügyvéd vette észre, hogy a Flórián (Csajkovszkij) utcai internátus épületét, amikor 1948-ban államosították az egyházi iskolákat, elfelejtették az állam által átvett (elvett) Arad megyei épületek között felsorolni a Hivatalos Közlönyben. A bentlakás épületét állami tulajdonnak ítélték, 1959-ig a Magyar Vegyes Líceum diákjai lakták, majd az iskolaegyesítéseket (1959) követően a 3-as Középiskola és ennek utódai, román és magyar középiskolások használták. Amikor kiderült, hogy az épület tulajdonosa a Temesvári Római Katolikus Püspökség, sikerült a tulajdonos és az Arad Megyei Tanfelügyelőség között egy egyezmény megkötése, amely szerint a bentlakás épületét a Püspökség 99 évre a mindenkori aradi magyar nyelvű oktatás céljaira adja bérmentve használatba… 1999. augusztus elsején megkezdték a most már kollégiumnak nevezett épület teljes felújítását több jelentős támogatással. Az Illyés Alapítvány, az Apáczai Közalapítvány, a csákovai Caritas, a gáji Caritas, az aradi Máltai Szervezet és a Városi Tanács mellett magánszemélyek és vállalkozók támogatták a munkálatokat és a berendezések beszerzését, mindezt az Alma Mater Alapítvány koordinálásával… 2003. október 3-án került sor a Csiky Gergely Iskolacsoport felújított bentlakásának ünnepélyes átadására.
2011. szeptember 1-től az iskola megkapta a Főgimnázium címet, ami részben erkölcsi elismerés, de az alkalmazható személyi állomány szempontjából is fontos a megye egyetlen magyar középiskolájának.
1-es Számú Általános Iskola ebben a formában és elnevezéssel 1959-ben alakult, több, magyar, román és német nyelvű elemi és felső tagozat egyesüléséből. Jogelődei a Zárda, az Aradi Magyar Pedagógiai Líceum, majd a 4-es Számú Középiskola. Elhelyezkedése: egykori Batthányi utca, ma str. Episcopiei, előzőleg str. 7 Noiembrie. Az Iskolában 1990 szeptemberében 8 elemi és 8 felső tagozatos általános iskolai magyar osztály működött. Az 1-es Iskolához tartozott a Kossuth (Mărășești) utcai iskola épülete is, a 16 magyar osztályból volt, aki ide járt. De ez a 16 magyar csoport az intézmény összes osztályainak 35%-át jelentették. Érdekes megemlíteni, hogy az 1989-es decemberi események után (a tanítás csak februárban kezdődött) 21 tanuló „jött át” azonnal románról magyar tagozatra, de a tanév végén 64 tanuló követte családját, többnyire Magyarországra vagy még nyugatabbra… Az addigi, egymást toleráló hangulat néhány román és magyar oktató között megváltozott, az addig baráti viszonyban levő román pedagógusok sehogy sem értették (vagy nem akarták), hogy a magyar kollégák miért akarnak önálló iskolát.
A 10-es Számú, Neuman Fívérek Általános Iskola Gáj kerületben működött, de többnyire ide jártak az ötödik osztálytól a szentpáli gyermekek is, ahol a felső tagozat 1975-ben szűnt meg. 1991 őszén 100 magyar tanulója volt az iskolának, a létszám az ezredforduló idején 67 volt. Az egyre fogyó gyermeklétszám miatt, bár a pedagógusok mindent megtettek, hogy más helységekből is hozzanak tanulókat, de végül 2010-ben fel kellett adni a magyar V–VIII osztályokat. A még ott levő diákok többsége az Aurel Vlaicu (21-es) Általános Iskolába folytatta tanulmányait.
12-es Számú Általános Iskola (Mikelaka negyed) 1991-ben az iskolának 194, a századfordulón 131, majd 2010-ben 6 magyar tanulója volt (osztatlan elemi osztályban). 2010 szeptemberében már egyetlen magyar elsős gyermek sem volt, s ekkor a tagozat megszűnt.
13-as Számú, „Aron Cotruș” Általános Iskola Mosóczy telepen működik, s bár 1991-ben 69 diák járt a nyolcosztályos iskolába, 2000-re már csak 55, majd 2010-re egy tanítóval (osztatlan osztályban) mindössze 8 magyar gyermek maradt. 2005-ben szűnt meg végleg a már évek óta agonizáló felső tagozat, az elemi osztályok ma is működnek.
21-es Számú „Aurel Vlaicu” Általános Iskola, a Vlaicu negyedben található, román, magyar és német tagozattal. Az egykoron túlzsúfolt intézménynek lassan alig van magyar tanulója. 1991-ben 189-en jártak a 8 magyar osztályba, 2000-ben 134 tanuló, 2010-ben 111 diák. Az egyetlen aradi általános iskola, ahol a magyar tagozaton még működik minden évfolyam.

Működő oktatási intézmények:

Csiky Gergely Főgimnázium
310085 Arad, Kálvin u 22. Telefon: 0257-210002. Villámposta csíkyg@yahoo.com, Honlap: www.csikygergelyarad.ro
Igazgató Spier Tünde
Kincskereső Napközis Óvoda – a főgimnáziumnak alárendelt óvoda.
Arad. Str. Andrei Saguna nr. 84. Telefon 0257-280029

Aurel Vlaicu Általános Iskola
310346 Arad, Str Fulgerului n2. 2-4. Telefon 0357-413294.Villámposta scoalaaurelvlaicu@gmail.com. Honlap http://scoala-aurelvlaicu.ro
Aligazgató Balta Emese

Aron Cotruș Általános iskola
310210 Arad, Str. Petru Rares nr. 20. Telefon 0257-212500. Villámposta secretariat@aroncotrus.ro. Honlap https://aroncotrus.ro
Tagozatvezető Nagy Csilla

Barátság Napközis Óvoda
310377 Arad Str Predeal nr. 3. Telefon 0257-349939. Villámposta gradinita_pp16@yahoo.com
Tagozatvezető: Tripon Ildikó

11. számú Napközis Óvoda
310487 Arad Str. Crasna nr. 11. Telefon 0257-428490. Villámposta gradpp11_arad@yahoo.com
Tagozatvezető: Bold Ildikó

Prichindel Napközis Óvoda
Arad Str. Fabius nr.8. Telefon Villámposta
Tagozatvezető: Varga Katalin

Arad, kultúra, az aradi polgár. Erről szólnak az alábbi szövegek.
„Az aradi polgár szereti városát. Úgy hiszi, hogy Arad különb város minden másnál. Itthon szigorú bírálója mindennek, a távolban, idegenben nagyon megbecsüli otthonát, sőt büszke aradi polgárságára. A várost amúgy is történeti nimbusz környezi. Részt vindikál magának abból a glóriából, mely a fényes, bár szomorú történeti emlékeknél fogva a város minden porszemét megilleti. Ennek révén nem ritkán esik meg, hogy az aradi ember idegen világban, hazai városaink polgárainak bárminemű gyülekezetében bizonyos elsőbbséget követel a maga részére.
Az aradi polgár igazi műérzékkel van megáldva. Pártolja, becsüli, szereti a művészet minden ágát, rajong a magasabb művészetért. Kedveli a színészetet, megtölti zsúfolásig a színházat. A zenei tudás Aradon magas fokú; a zenetársaságok nyilvános előadásai a legelőkelőbb színvonalon állanak. Csaknem minden családban művelik, tanítják a zenét. A világ legnagyobb művészei, ha világjáró úton vannak, Budapest után bizonyosan Aradot keresik fel elsőnek. A képzőművészet iránti érzéket igazolják a gyakori kiállítások és művásárlások. Nem egy családnak szalonja valóságos műgyűjteménynek válik be.” (Somogyi Gyula)

„Arad a magyar történelem kultikus helye. Az itt kivégzett tizenhárom tábornok emléke volt a legfőbb indítéka az 1848–49-es szabadságharc ereklyéi összegyűjtésének és múzeumban történő elhelyezésének. Az ezt pártoló Kölcsey Egyesület tagjai mindent meg is tettek, hogy a gyűjtemény otthont kapjon. Azonban, mint az előző századforduló számos más magyar városában, itt sem csupán múzeumalapításban gondolkodtak: kultúrpalotát terveztek, akárcsak Pozsonyban, Szegeden vagy Békéscsabán. Olyasmit, ami több mint múzeum, ami egy város kulturális életének központja lehet. Így amiként a magyar szabadságharc egyedülálló volt Európában, úgy a múzeum is egyedülálló lett. 1920-tól nem változott meg lényegesen az Ereklyemúzeum sorsa, gyűjteménye sem szenvedett károkat. Mindeközben a Kultúrpalota múzeuma egyre szélesedő feladatkört kapott, megváltozott gyűjteményi szerkezete. A második világháborút követően egy ideig még látogatható volt az ereklyegyűjtemény, majd raktárba száműzték. El nem feledkeztünk róla, de a múlt ködébe süllyedt, úgy gondolt rá mindenki, mint valamire, ami volt régen, egykoron. Sok időnek kellett eltelnie, mire – legalább virtuálisan – kiszabadult raktárbörtönéből, szakemberek számára megtekinthetővé, feldolgozhatóvá, hozzáférhetővé vált. De ez még csak afféle látszat-lét: a közönség számára továbbra is jórészt láthatatlan… A Kultúrpalota elsősorban a városi koncertterem, a könyvtár és a múzeum szerepét töltötte be megnyitását követően, utóbbiban az Ereklyemúzeum termei mellett régészeti és történeti kiállítás volt látható, valamint a gazdag képzőművészeti anyagot bemutató képtár. 1920 után néprajzi tárlattal is bővült a múzeum, valamint két helyi politikus, Vasile Goldiș és Ștefan Cicio-Pop emlékszobáját nyitották meg benne 1934-ben… A Kultúrpalota állandó kiállításai 1979-ben az újrarendezett régészeti tárlattal bővültek. Legkésőbb, már az 1989-es változásokat követően a természettudományi kiállítás nyílt újra, majd 1993-ban a történeti bemutatót is újra értelmezték. A kilencvenes évek elejétől a múzeum 1967-től folyamatosan kiadott évkönyvei mellé újabb, művészeti-építészeti, természettudományi, valamint etnográfiai kiadványok is sorakoztak. 1990 óta a múzeum részét képezi a Kinema Ikon elnevezésű multimédia-műhely is. A legutolsó statisztikai adatok szerint az öt szakágban összesen 125 ezer műtárgyat számláló gyűjteményt őriz a múzeum.” (Basics Beatrix)

A remény útvesztőjében c. kötet az aradi helytörténészek tanúságtétele városuk értékeit illetően. Ez az Arad helytörténeti sorozat második kötete, ebben a kultúrának szentelt fejezetet Ujj János írta. Ebből veszünk át részleteket.
Színház
„A kommunista hatóságok minden olyan kulturális megnyilvánulással szemben felléptek, vagy legalábbis bizalmatlanok voltak iránta, amely szerves része volt a polgári kultúrának. Így (például) a szimfonikus zenével, avagy a színházzal szemben is. Aradon 1945-ben a Kultúrpalotát „Népi Athéneumra”, a színházat „Népszínházra” keresztelték át. Az addig működő szimfonikus kamaraegyütteseket betiltották, mint a népi kultúrára veszélyes megnyilvánulást… Az 1965-ig terjedő időszakot a szovjet sztálinista kulturális diktatúra jellemezte, amely a szocialista kultúra egységes nemzetközi jellegét hangsúlyozta. Abban az időszakban mindent szovjet mintára terveztek, illetve hajtottak végre minden tevékenységi területen… Miután Románia és a Szovjetunió viszonya 1964 után elhidegült, egy rövid enyhülési időszak kezdődött a román kultúrpolitikában… Ez az időszak csak 1972-ig tartott. (Ezt követte) a nacionál-kommunizmus korszaka, amikor a romániai nemzetiségi kérdés állandóan hangoztatott megoldása mellett minden intézkedés a nemzetiségek beolvasztására, identitástudatuk megtörésére irányult.”
„A[z akkori szóhasználat szerinti] felszabadulást követően Aradon nem létezett színtársulat. A magyar színház (és egyetlen délerdélyi társulat sem!) az Antonescu diktatúrában nem kapott működési engedélyt. A kérdés megoldására a város polgármestere és a prefektus 1945-ben Bukarestbe utazott, azt követően megkapták az engedélyt egy kéttagozatos színház működtetésére. Így jött létre az Aradi Népszínház román és magyar tagozattal.” A színházi törvény megjelenését követően „Az aradi magyar népszínház repertoárja olyannyira nem nyerte el a Bukarestből érkezett, pártideológusokból álló miniszteri ellenőrző csoport tagjainak a tetszését (kevesellték az akkor már kötelező proletkultos szovjet és hazai darabokat), hogy az végzetes következményekkel járt az társulat létére… 1948-ban a román és magyar tagozatos helyi Népszínház állami színházi címet kap, de a magyar tagozat tevékenységét felfüggesztik… A bizottság a vizsgáztatás után tájékoztatta a sajtót, hogy Aradon román, Nagyváradon pedig magyar társulat alakul, amelyek felváltva játszanak a két városban.”
„Az 1960-as évek végén, két fiatal újságíró (Znorovszky Attila és Szekeres Gábor) kezdeményezésére a Municípiumi Művelődési Házban létrejött egy amatőr színtársulat Periszkóp néven. A társulatba bevonták a feloszlatott hivatásos társulat Aradon maradt színészeit, mellettük tapasztalt, illetve fiatal amatőr színjátszókat állítottak színpadra… 1974-ben bemutatták Sütő András Anyám könnyű álmot ígér című nagysikerű regényének Znorovszky Attila készítette feldolgozását. A társulat az országos amatőr fesztiválokon is több díjat nyert, többek között az említett Sütő-mű feldolgozásával… A Periszkop Népszínház több erdélyi költő versösszeállítását is előadta (Farkas Árpád, Szilágyi Domokos, Magyari Lajos, Király László) különböző ünnepi események, irodalmi emlékezések alkalmával. A Kányádi Sándor költő verseiből készített, Kovács Nagy Borbála és Kozma Ildikó által előadott zenés versösszeállítással díjat is nyertek.”

Irodalom, könyvkiadás
„A kommunista hatalomátvétel után Arad legismertebb magyar szépírója, Károly Sándor (1894–1964) író, újságíró. Aradon született, Budapesten kezdte újságírói pályáját, majd az Aradi Közlöny belső munkatársa lett. 1925-től az Aradi Hírlap riportere. 1929-ben jelent meg legjelentősebb regénye, Az 500-dik emelet, amellyel berobbant az erdélyi szépirodalmi életbe… Az 1950-es évek elején, mint polgári újságírót eltiltották a közléstől, szakképzetlen munkásként, majd raktárosként dolgozott… 1962-ben látott napvilágot az Irodalmi Könyvkiadó gondozásában a Mosolygó esztendők, amely megtörte a köréje épített hallgatás-falat. Összesen hat könyvét jelentették meg.
Egy másik, szintén Főnix-madárként feltámadt polgári irodalmár a Kisjenőn, szülőhelyén élő Olosz Lajos (1891–1977) volt. A két világháború között három verskötettel hívta fel magára a figyelmet, nála alakult meg a Helikon alternatívája, az EMIR. Aztán elhallgatott, visszavonult… Az 1965 utáni enyhülés idején került be ismét az irodalmi életbe. 1968-ban, Bukarestben jelent meg a Versek c. válogatás, majd három évvel később A legszebb versei. 1972-ben Hattyúének címmel a Kriterion Könyvkiadó közölte az 1968–1971 között született költeményeit.
Az aradi magyar nyelvű irodalmi körnek alapító tagja lett Szántó György, Csermői Pál, Balla Károly, Bárd Oszkár Róbert, Korda István, Molnár Tibor, Varga Zsuzsanna, Molnár Sándor, Szabó Imre, Serestély Béla. Az 1945 utáni a hirtelen irodalmi fellendülés hamar hanyatlani kezdett. Ennek oka elsősorban, hogy a kor legjelentősebb aradi magyar alkotói néhány év alatt távoztak a városból… A Tóth Árpád Irodalmi Kör rendszeres kapcsolatot tartott fenn a nagyszalontai Arany János, a temesvári Franyó Zoltán és a nagyváradi Ady Endre körökkel. Ugyanakkor a romániai magyar irodalom, kultúra számos jeles személyiségét is fogadta a havonta tartott munkaülésein… Feltűnik egy fiatal alkotógárda, G. Pataky (Gugyelka) András, Ambrus Amaryll, Böszörményi Zoltán, Ódry Mária, Szabó Péter, Irházi János, Fiegel Erzsébet, Szép Mária, közülük néhányuknak a politikai változások előtt sikerült kötettel is bemutatkozniuk… 1982-ben a körnek a körtagok írásaiból sikerült összeállítania a kommunista rendszerben megjelent egyedüli antológiáját Önarckép címmel.”
… Az aradi magyar helytörténészek (Kovách Géza, Glück Jenő) kisebbségtörténeti kutatásaik nagy részének eredménye vagy az íróasztaluk fiókjába került, vagy máshol megjelent kiadványokba közölték… Az 1970–1971-ben a Brassói Lapokban Ficzay Dénes (1921–1985) aradi tanár, helytörténész (aradológus, ahogy önmagát nevezte) Kis irodalomtörténet címmel sorozatot jelentetett meg… Munkái könyv alakban, valamint a róla szóló emlékezések, értékelések csak 1990 után jelentek meg.
… A világháborút követően az aradi képzőművészeti élet hamar talpra állt, a legjelentősebb alkotók a városban maradtak. Amikor megalakult a Romániai Képzőművészek Szövetsége, Aradról is felvettek néhány tagot. Nem mindenkit a művészi érték, hanem sokszor az ‘egészséges’ társadalmi származás alapján. A dolgok végül rendeződtek, s az 1950-es évektől a szövetségi felvételt a művészeti főiskola elvégzésétől, illetve a kiállításokon való szerepléstől tették függővé… A csermői születésű Vitroel Emil kiváló monumentális szobrász lett, Az általa vezetett csoporthoz tartozott Soós István, Hajós Imre, Pataky Sándor, Baranyai Ferenc, Győrffy Éva… A fiatalabb, tehetséges és igen termékeny generáció a múlt évszázad nyolcadik élvtizedétől kezdve vált ismerté. Ebbe sorolható Alaszu Pál, Kett Groza János, Gnandt János, Eisele Szűcs Zoé, Tamás Mária, Móré Sághi Annamária, Simó Margit, Ódry Mária, Babócsik László, Steinhübel Zoltán, Maghera Árpád, Orvos Tibor, Kocsis Rudolf.” Több művészi életpálya indult Aradról, de máshol teljesedett ki (Baász Imre, Wilhelm Károly, Balla József).… A városban már a világháború alatt megalakult egy amatőr képzőművészeti iskola. Ennek szellemi irányítója Soós István és Hajós Imre képzőművész volt. Folytatásként ők vezették a Művészeti Népiskola képzőművész részlegét is… A spontánul indult aradi amatőr képzőművészeti mozgalom végül körré alakult át. Ebben a körben tevékenykedett a hivatásos művészek színvonalán alkotó Tóth Ferenc, Rosa Jolán, Csernyánszky Judit, Klug Ferenc, Brittich Erzsébet. Takács Mihály. Utóbbi kettő az egyetem elvégzését követően hivatásos művész lett.
… Az 1940-ig oly változatos sajtó (napilapok, hetilapok, színházi lapok, kulturális folyóiratok) egy évtized alatt elsorvadt. Minden lapot betiltottak, az 1943-44-ben megjelent Havi Szemle kulturális folyóirat jelentette az egyedüli kivételt. 1945-ben megjelent két pártlap Jövő (kommunista párt) majd a Szabadság (szociáldemokrata párt). 1948 februárjában a két párt egyesült, hasonlóan a két lap is Jövő cím alatt. A lap 1951. január 31-i számáról kezdve felvette a Vörös Lobogó nevet… Az 1965-ös enyhülést követően kerültek a szerkesztőségbe az egyetemet, főiskolát végzett újságírók, mint Czakó Margit, Kilin Sándor, Mózer István, Tokay György, Puskel Péter, Jámbor Gyula, majd Kiss Károly, Hudy Árpád… Megjelentek a tematikus oldalak, többek között a nőknek és a gyermekeknek, de a színes Magazin oldal is. A vasárnapi Művelődés (Mózer István szerkesztette) olvasmányossá vált. Helyet kaptak a helyi kultúrtörténettel foglalkozó írások, megemlékezések. Rendszeressé váltak a Tóth Árpád Irodalmi Kör tagjainak alkotásaiból összeállított oldalak… 1989 decemberében a lap megváltoztatta címét, Jelen (most Nyugati Jelen) címmel jelenik meg.”

Kulturális intézmények, szervezetek

Ioan Slavici Klasszikus Színház
310122 Arad, B-dul Revolutiei 103. Telefon 0257-280016. Villámposta secretariat@teatrulclasic.ro
Igazgató: Bogdan Costea

Marionett Színház
Arad, Str. Episcopiei 15. Telefon 0257-280974.
Vezető: Gheorghe Mureșan

Kamaraszínház
Arad, Str. Episcopiei 15. Telefon: 0721-010303. Villámposta: akamara.ro@gmail.com
Az Aradi Kamaraszínház 2007 szeptemberében alakult, a magyar színjátszást élesztette újra a városban.
Igazgató: Tapasztó Ernő

Aradi Állami Filharmónia
310131 Arad P-ta George Enescu 1. Telefon 0257-281554. Villámposta: office@filarmonicaarad.ro
Igazgató: Sergiu Bacoș

Aradi Múzeumi Komplexum
Részegységei: Történelmi Múzeum, Természetrajzi Múzeum, Művészeti Múzeum, Képtár (Pinakotéka). Külön nem szerepel, de a Történelmi múzeum keretében nyitották meg az Ereklyemúzeumot.
310131 Arad P-ta George Enescu 1. Telefon: 0257-281847. Villámposta: office@museumarad.ro. Honlap: www.museumarad.ro
Igazgató: dr. Sorin Bulboacă.

Aradi A. D. Xenopol Megyei Könyvtár
310022 Arad Str. Gheorghe Popa de Teius u. 2–4. Telefon: 0257-256510. Villámposta: secretariat@bibliotecaarad.ro
Igazgató: Ionel Dorel Sinaci.

Arad Megye Kulturális Központja
Részegységei: népművészeti iskola, hivatásos néptáncegyüttes, az ARCA kulturális folyóirat,
Arad, Str. George Barițiu 16. Telefon: 0257-252439
Igazgató: Ioana Engelhardt.

Arad Municípium Kulturális Központja
Arad B-dul Revoluției 97. Telefon: 0357-444089. Villámposta: secretariat@cmcarad.ro . Honlap: www.cmcarad.ro
Igazgató: Daniela Pădurean-Andreica.

Szakszervezeti Művelődési Ház
Arad, Str. Corneliu Coposu 8bis. Telefon: 0257-231307
Igazgató: Ioan Cristea.

Romániai Írószövetség, Aradi fiók
310122 Arad, B-dul Revolutiei 103. Telefon 0257-281706. Honlap: http://www.uniuneascriitorilorarad.ro
Elnök: Vasile Dan.

Romániai Képzőművészek Szövetsége, Aradi fiók
310122 Arad, B-dul Revolutiei 90. Telefon 0257-281371. Villámposta: art_galeriadelta@yahoo.com
Elnök: Șerban Dumitru.

Magyar könyvkiadás, sajtó

Irodalmi Jelen Kiadó
310085 Arad, Mihai Eminescu u 55-57. Telefon 0257-280751. Villámposta: jelen@nyugatijelen.com Honlap: www.irodalmijelen.hu
Vezetője: Böszörményi Zoltán.

Gutenberg Univers – Megjelentet magyar könyveket is.

Irodalmi Jelen irodalmi lap – három formában: nyomtatva, elektronikusan és mellékletként.
Szerkesztőség: Aradon és Budapesten.
310085 Arad, Mihai Eminescu u. 55-57. Telefon 0257-280751, Villámposta: jelen@nyugatijelen.com Honlap: https://www.nyugatijelen.com.
Főszerkesztő: Böszörményi Zoltán.

Szövétnek – Aradi kulturális szemle. Alapították 1997-ben.
Megjelenik évente 6 szám. Kiadja az Alma Mater Alapítvány.
310085 Arad, Str. Vârful cu dor 22. Tel.: 0257-210002; Villámposta: iroda@almamaterarad.ro. Honlap: www.almamaterarad.ro.
Főszerkesztő: Vajda Anna Noémi.

3 Havi Szemle – aradi közművelődési folyóirat
Megjelenik negyedévenként. Kiadja a Kölcsey Egyesület
Arad, Episcopiei (Batthyany) u. 32. Villámposta: kolcseyarad@gmail.com
Felelős szerkesztő: Berecz Gábor.

Az Aradi Kölcsey Egyesület Évkönyve – a 3 Havi Szemle folyóirat melléklete
Kiadja a Kölcsey Egyesület.
Arad, Str. Episcopiei (Batthyany) 32. Telefon: 0722-350238. Villámposta: kolcseyarad@gmail.com.
Szerkesztő bizottság: Berecz Gábor, Fekete Károly, Piroska Katalin, Piroska István.

Nyugati Jelen – Regionális napilap (Arad, Temes, Hunyad, Fehér és Krassó-Szörény megyék számára). Elődje a Vörös Lobogó c. napilap.
310085 Arad, Mihai Eminescu u. 55-57. Telefon 0257-280751, Villámposta: jelen@nyugatijelen.com Honlap: https://www.nyugatijelen.com
Felelős szerkesztő: Bege Magdolna.

Nyugati Jelen Évkönyv
Megjelenik 2000 óta, a napilap adja ki, a régi kalendáriumok hagyományait eleveníti fel.
Szerkesztő: Bege Magdolna.

Aradi Hírek – Internetes portál.
Telefon: 0722-590489. Villámposta: aradihirek@gmail.com, office@aradihirek.ro Honlap:
https://www.aradihirek.ro .
Felelős szerkesztő: Pataky Lehel Zsolt.

Aradi Nap – Internetes portál.
Honlap: https://www.aradinap.ro/
Szerkesztő: Irházi János.

Hangos Rádió – Internetes rádió.
Oldal: www.hangos.ro Telefon: 0761-008042. Fészbuk:@hangosradio
Vezető: Molnar Mihai.

Rendezvények

Aradi Magyar Napok – a legjelentősebb aradi/Arad megyei rendezvény, a különböző programok (előadások, könyvbemutatók, koncertek, nótaest, kiállítások, játszóház, sport-versenyek, gasztro-programok, sör- és borkóstolók, buli, zarándoklat) két hetet fognak át. Minden alkalommal október 6-án ér véget, a vértanú tábornokokat idéző tiszteletadó emlékezéssel. Az egyes programok szervezői aradi iskolák, civil szervezetek és az RMDSZ. Az első rendezvény sorozatot 2005-ben tartották.

Aradi Magyar Majális – az RMDSZ szervezi 1991-től. Cél az egészséges élet, a mozgás.

Aradi Városnapok – a helyhatóság szervezi, vannak magyar programok is.

Kaszoja Fesztivál – az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet fontos rendezvénye, június végén szokták tartani.

Alkalmi rendezvények – lehetnek visszatérők is.
Rendszeresen programmal köszöntik a közösség számára jelentős mapokat (Szent István, Március 15.), megünneplik a költészet napját, a magyar kultúra napját, helyi évfordulós napokat. Vannak nyugdíjas foglalkozások (tombolás-batyus délutánok), bálok, nótaestek. Közösségi együttlétre ad okot a farsang, a szüret. Szerveznek Anna-napot.

A huszadik században a nácizmus és a kommunizmus is ellenségének tekintette az egyházat, mivel a totális diktatúra a maga gyártotta ideológia kizárólagosságát hirdette a keresztyénség Krisztus-központúságával szemben. A hatalom egyházellenességét fokozta, hogy a korabeli egyházak viszonylag gazdagok voltak, tehát az ideológiai szembenálláson túl van egy gyakorlati, szociális alapú is, leszámolni azokkal, akik képesek gyámolítani másokat. 1948-ig Romániában a kommunista diktatúra stabilizálódott, 1948. február 22-én a pártvezér Gheorghe Gheorgiu-Dej megfogalmazta a katolikus egyházzal szembeni pártálláspontot: „A katolikus egyház az egyedüli szervezett akadály Romániában a népi demokrácia végleges megvalósításának útjában”. Üzenete a többi történelmi magyar egyházra is vonatkoztatható. Az 1948. augusztus 4-én megjelent kultusztörvény alapján felállított egyházügyi főosztály emberei ellenőrizhették a püspökségek, teológiai szemináriumok, plébániák, egyéb egyházi intézmények anyagi és lelki helyzetét; minden egyházi ügy tőlük függött. Az egyházat megfosztották földjeiktől, ingatlanaiktól – iskoláikat is államosították, az egyházi nyomdákat is. A híveket valóban szolgáló lelkipásztorokat megfélemlítették. A kegytárgyak gyártását és árusítását megtiltották. Tilos volt az Erdély szerte nagy hagyománnyal rendelkező templombúcsúk szabadtéren való megtartása, valamint a katolikusoknál mindenütt bevett körmenet is. A szerintük vétkeseket, az egyházi vezetők jelentős részét börtönbe vetették.
„Az 1989-es fordulat jogi szempontból a hitéletben meghozta a gyökeres változást, hiszen egyik percről a másikra megszűntek a pártbizottságok ellenőrzése alatt álló, az egyházak tevékenységét felügyelő, azt visszafogó egyházügyi hivatalok. Az addig hatalmas szellemi terror alatt tevékenykedő egyházak fellélegezhettek. 1990 óra minden vallás, felekezet, közösség megkötések nélkül tarthatja istentiszteleteit, kiszolgáltathatja szentségeit: az első szentáldozást, a bérmálást, a konfirmációt, a bemerítést, az esketést, de szabadon terjesztheti vallásos tartalmú nyomtatványait is. Az eltelt három évtizedben Arad megye területén Istennek számos hajléka megújult, de új templomok, neoprotestáns imaházak is épültek” (Ujj János), de az egyház még nem tudta visszaszerezni 1945 előtti státusát.

Római katolikus egyház
Arad-Belváros
Plébánia alapítása: 1702 (első említés: 1131-1141)
Plébániatemplom építése: 1901-1906
Plébániatemplom felszentelése: 1911
Plébániatemplom titulusa: Páduai Szent Antal.
Cím: 310023 Arad, Str. Lucian Blaga 2-4. Telefonszám: 0257-280077. Villámposta: robertofmconv@gmail.com
Plébános: P. Blénesi Róbert OFMConv. Lelkészek: P. Artur Prenkiewicz OFMConv házfőnök, Ft. Sándor Balázs és Varga János.
„A belvárosi egyházban 1990 után lelki közösségek alakultak vagy újjáalakultak, mint a Rózsafűzér Társulat, Harmadrendű Közösség, Karizmatikus Közösség, Neokatekomunális Útkövetők, Taizéi Csoport. Az utóbbi években szép sikereket ért el a felnőtt és ifjúsági templomkórus. Az itt szolgálatot teljesítő minorita atyák közül többen írtak, publikáltak vallásos témájú könyvet. Bogdan Adamczyk lengyel atya előbb a Ferences lelkiség (2002), majd az általa szerkesztett Ájtatosságok gyűjteménye (2005) című kiadványt jelentette meg. A templom kántorai közül hosszú és gyümölcsöző szolgálatával kitűnt Berky József (1935–1998) orgonista. Neki köszönhetően a templomban több nagysikerű koncertet is rendeztek jeles vendégművészek (hangszeres szólisták, énekesek) felléptével. A jelenlegi orgonista-karnagy Tankó László, aki Arad szakrális zenei életének a kutatója, dolgozatot írt róla.” (Ujj János)

Arad-Séga
Plébánia alapítása: 1967
Plébániatemplom építése: 1936
Plébániatemplom titulusa: Lisieux-i Szent Teréz
Cím: 310392 Arad, Str. Aurel Vlaicu 127-131. Telefon: 0257-272134. Villámposta: arpadkiraly1@yahoo.com
Plébános: Ft. Király Árpád kanonok, főesperes.
Király Árpád több, mint három évtizede szolgál itt. „1992–93-ban felépült a plébánia. Az új épület, valamint a torony terveit Darida János műépítész készítette, a statikai tervező Cziszter Kálmán volt. A plébániaközpont magába foglalja az irodát, közösségi termet (hittanterem), az emeleten a plébános lakását. A tetőtérben vendégszobák vannak. A toronyban négy harang lakik. Az elsőt az aradi Hönig harangöntő család készítette, amelyet a szükségkápolna építésének kezdetekor egy gerendákból ácsolt haranglábra helyeztek el. A másik három harangot Ivandáról (Temes megye), a lebontott templomból kapták. A lélekharang 1920-ból való, a középső és a nagyharang pedig 1934-ből. A harangokat 2010. szept. 10-én áldották meg.” (Ujj János)

Arad-Gáj
Plébánia alapítása: 1967 (helyi káplánság: 1904)
Plébániatemplom építése: 1856-1857
Plébániatemplom titulusa: Boldog Gizella
Cím: 310504 Arad, Str. Bogdan Voievod, nr. 5. Telefon: 0257-349133, 0257-245323. Villámposta: gyorgy_zoli@yahoo.com
Plébános: Ft. György Zoltán.
Filiák: Szentpál, Ötvenespuszta.
„A templomalapítás 150. évfordulójára (2008) Sándor Tivadar a gáji templom plébánosa felkereste az erdélyi származású, Németországban élő képzőművészt, Hatzak Lukacsovits Magdát, felkérve, hogy vállalja el az addig üres templomfalak díszítését. A hónapokon keresztül tartó munka eredményeként Gájban befejezte azt a hat secco festményt, amely boldog Gizella királyné életének kulcspillanatait rögzíti… Az évfordulós ünnepi alkalomra elkészült az új, kovácsoltvas miseasztal is. A felszentelést Ex. Márfy Gyula veszprémi érsek, Ex. Roos Márton temesvári megyés püspök népes papi segédlettel végezte. Az érsek úr az alkalomra ajándékként elhozta a királyné egy feszületbe foglalt csontereklyéjét, egyik ujjperecének részét. Ugyanakkor avatták fel a templomot befogadó terület Szent Gizella névre keresztelt, fekete márványba foglalt háromnyelvű (román, magyar, német) emléktábláját is.” (Ujj János)

Arad-Mikelaka
Plébánia alapítása: 1967
Plébániatemplom építése: 1929
Plébániatemplom titulusa: Mária mennybevétele (Nagyboldogasszony).
Cím: 310268 Arad, Calea Radnei 121. Telefon: 0257-279566. Villámposta: balogh.laszlo.istvan@gmail.com
Plébános: Ft. Balogh László.
„A római katolikus templom addig alacsony tornyát az 1990-es években magasították, a karzatra felszerelték az érszegi templomból származó, Dangl Antal aradi orgonaépítő készítette orgonát. A kisméretű, de jó hangzású hangszert Aradon restaurálták. A főoltár Wolf Károly (1879–1944) aradi festőművész Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló festményét Daszpek Károly restaurátor az ezred első évtizedében restaurálta. 2015-ben a templom tornyába felszerelték a dr. Dumnici Sándor orvosprofesszor ajándékozta új harangot.” (Ujj János)

Arad-Mosóczytelep
Plébánia alapítása: 1967
Plébániatemplom megáldása: 1929
Plébániatemplom titulusa: Szent József
Cím: 310206 Arad, Str. Petru Rareş 32, jud. Arad. Telefon: 0257-250040. Villámposta: kalapisdamian@yahoo.com.
Plébános: Ft. Kalapiš Damian.
Filiák: Fakert, Szentleányfalva, Szilvás-Kádastelep.

Református egyház
Arad-Belváros
Cím. 310085 Arad, str. M. Eminescu 33. Telefon: 0257.283.072. Villámposta: aradref@yahoo.com
Lelkipásztor: Baracsi Levente, Dávid Zsuzsanna.
Leányegyházk.: Majlát.
„A közösségben élénk hitélet folyik. Az imaterem alagsorában klubot alakítottak ki az ifjúság számára, rendszeresen közös kirándulásokat, nyári táborokat szerveznek. A templomot és a tornyot renoválták, a termet fűtéssel látták el. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület a közösség szolgálatában folytatott áldásos munkájáért Pro Ecclesia kitüntetésben részesítette Molnár Károly ny. aradi esperest. A szépemlékű tiszteletes-esperes születésének 100. évfordulóján négy gyermeke egy 325 kg-os, Őrbottyánban öntött új harangot adományozott a templomnak.” (Ujj János)

Arad-Gáj
Cím: 310501 Arad, str. Dunării 16. Telefon: 0257.275.464. Villámposta: czegeimre@hotmail.com.
Lelkipásztor: Czégé Imre.
„A rendszerváltást követően, Czégé Imre lelkésszel és a presbitériummal az élen a gyülekezet nekifogott egy új templom építéséhez a korábbi imaház kertjében. Az alapkövet az imaházhoz tartozó telken 1992. július 12-én helyezték el. Az épület anyagi fedezetét a hívők önkéntes hozzájárulása, a külföldi testvéregyházak segítsége, a helyi önkormányzat költségvetéséből származó kiegészítés, illetve egy németországi alapítvány hozzájárulása képezte. Az épület tervezője Mádi Sándor műépítész és Cziszter Kálmán építőmérnök volt. A hívek kérésére a berendezés egy részét a galgói lebontott református templom bútorzata képezi, azt felújították. A toronyba három harang került. Az új hajlék 2005-ben készült el, annak felszentelésén jelen volt Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület akkori püspöke.” (Ujj János)

Arad – Mosócz
Cím: 310205 Arad, str. Antim Ivireanu 6. Telefon: 0357.429.274.
Lelkipásztor: A 2021-től nyugdíjas Sipos András helyét Mpofo Kitata Szilvia vette át.
Leányegyházk.: Németszentpéter, Zádorlak, Sofronya, Székesút.
1991-ben lelkipásztornak „a gyülekezet Józsa Ferencezt hívta meg. Megpezsdült a református hitélet a város vasúti átjárójától északra is. Még abban az évben rendbe hozták a parókiát, javították az imatermet, kibővítették a lelkészlakot, majd az irodát is, mellékhelyiségeket, garázst, nyári konyhát építettek, 1992-ben pedig tornyot az imaház mellé. A gyülekezet számban is jelentősen gyarapodott. Mivel a Mikelaka negyedben lakó híveknek nem volt (most sincs) imaháza, az ottani hívek is a szomszédos Mosóczy telepre jártak, járnak mindmáig az istentiszteletre. Ezért 1993 januárjában, a presbiteri ülésen a többség megszavazta egy új templom építését. Az épület hagyományos és modern stílust ötvöző tervét Alexandru Laurențiu mérnök készítette el. Maga az épület öt hónap alatt elkészült. Az építkezést Balogh János presbiter irányította, az építkezésben az oroszlánrészt a gyülekezet tagjai vállalták, de besegítettek több szórványgyülekezet hívei is. A szabályos kereszt alaprajzú templom, a parókia, az új kehely felszentelését, a lelkész beiktatását 1995. december 3-án Ft. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke végezte. 1994–1996 között felépült a kétszintes gyülekezeti ház és a kántori lakás… A gyülekezet 1995-ben a Kladova völgyében vásárolt egy fél hektáros területet, amelyen 2004–2005-ben egy táborházat is építettek. A nemzetközivé vált táborban negyedszázad alatt mintegy tízezer gyermek, ifjú és felnőtt táborozott.” (Ujj János)

Evangélikus-lutheránus egyház
Aradi Evangélikus-Lutheránus Egyházközség
Cím: 310130 – Arad, Blajului 2. Telefon: 0723 734738. Villámposta: jistvan12@gmail.com.
Lelkész: Jakab István.
1992-94 között a pincétől a tornyokig restaurálták a templomot. Sajnos a nagyszabású munkálatok ellenére a templom kívül-belül egyaránt megrongálódott, a nagyszabású beázások arról tanúskodnak, hogy a templom tetőszerkezetének felújítását nem oldották meg szakszerűen, vagy nagyon elhanyagolták a későbbiekben. 2005. június 26-án a templom centenáriumának megünneplésén közel harminc egyházi méltóság és a város és megye vezetőinek jelenlétében ünnepelte a gyülekezet a templomépítés századik évfordulóját.

Romániai magyar baptista egyház
Arad Belváros Baptista Gyülekezet
Cím 310085 Arad, str. Vârful cu dor (Kálvin J.) 35. Villámposta: arad_belváros@yahoo.com honlap: aradi.baptista.hu/
Lelkipásztor Simon András
Misszióállomások: Fazekasvarsánd, Nagyvarjas
Az imaházat 1924-ben építették. Első imaházukat 1900-ban nyitották meg. Akkor vasárnapi iskolát is alapítottak. Énekkaruk van.

Aradi Reménység Baptista Gyülekezet
Cím: 310262 Arad, str. Steagului 3. Telefon: 0735-500886. Villámposta: jakabsallai@gmail.com.
Lelkipásztor: Sallai Jakab
Megalakult 1874-ben. 1976-tól van házuk. Van énekkara és fúvóskara.

Építészeti emlékek
Arad megye kastélyai a megfelelő településeknél szerepelnek. A lista:

Vár
Ferencrendi templom (a várban)
Keresztelő Szent János ortodox katedrális
Minorita templom
Evangélikus templom
Szerb templom
Neológ Zsinagóga
Fatemplom (Andrényi u.)
Evangélikus parókia
Püspöki palota
Teológia
Városháza
Igazságügyi Palota
Nemzeti Bank palotája
Victoria bank
Pénzügyigazgatósági palota
Kultúrpalota
Ioan Slavici Színház
Régi színház
Hirschl-palota, ma városi kultúrház
Régi kaszinó
Gyermekkórház
Városi kórház (tornyos épület)
Régi prefektúra, ma Aurel Vlaicu Egyetem rektori hivatala
Vasile Goldis egyetem épülete
Preparandia ma lakások
Moise Nicoară Főgimnázium
Lánygimnázium, pedagógiai líceum
Astra gyárépület
MARTA irodaház
Régi vámház
Régi sörgyár
Víztorony
Traian (gr. Károlyi Gyula) híd
Fehér Kereszt (ma Ardealul) Szálló
Stadt Wien szálló, ma rom
Vörös Ökör fogadó
Tribuna-palota
Khon-palota
Gótikus ház (N. Bălcescu 6)
Suciu-palota
Hermann-palota
Bohus-palota
Szántay-palota
Kovács-palota
Andrényi-palota
Neuman-palota
Hermann-palota
Beller ház
Nopcsa-palota
Vasile Goldis háza
Stefan Cicio-Pop háza
Tóth Árpád háza
Tekely Sava háza

Szobrok, emléktáblák, emlékjelek
Arad bővelkedik emlékjelekben, ezért a szobrok és emléktáblák leírásától eltekintek, csak a felállítás évét jelölöm meg. Köztéri alkotásokat vettem be az összeállításba. Az egyházi jellegű emlékjeleket ide nem soroltam be. Nem szerepelnek a temetőkben található emlékjelek sem. Az alábbi információk forrásai: Ujj János Emlékhelyek és emlékművek Arad megyében c. könyve, a tőle kapott kiegészítő jegyzék, továbbá Bodó Barna emlékjeles dolgozata.

Szobrok:
Szabadság-szobor – felavatták 1890-ben, lebontották 1925-ben, újraállították 2004-ben.
Kossuth-szobor – felavatták 1909-ben, lebontották 1925-ben, nem őrizték meg a darabjait.
Darányi János mellszobor – felállították 1901, az 1930-as években lebontották.
Csiky Gergely szobor – felavatták 1912-ben, lebontották az 1930-as években
Fábián Gábor szobor – felavatták 1912-ben, lebontották az 1930-as években.
Erzsébet királyné, Sziszi mellszobra – felavatták 1901, átvitték Makóra, ott felállították 1991-ben.
Ferenc József mellszobra – felavatták 1908-ban, 1918-ban eltávolították.
Boros Béni szobra – Krenner Miklós írt róla, sorsa ismeretlen.
Chorin Áron szobra – 1851-ben állították, 1997-ben eltűnt.
Csiky Gergely szobra a Csiky Főgimnáziumban – felavatták 2002-ben.
Szentháromság-szobor (Róna József) – újraállítva 2007.
Fábián Gábor mellszobra a református templom előtt (Kocsis Rudolf) – 2008
Gizella királyné mellszobra a gáji róm. kat. templom előtt (Kocsis Rudolf) – 2009
Salacz Gyula polgármester mellszobra a Batthyány (Episcopiei) utcában (Kocsis Rudolf) – 2012.
Szántay Lajos szobra a Kultúrpalota lépcsőjén (Kocsis Rudolf) – 2020.

Emléktáblák, emlékművek:
Búsuló Arad – felállították 1873-ban, átvitték a régi temetőbe, a temető felszámolása után a múzeumba került.
Fábián Gábor emléktábla – felavatás 1885, eltűnt.
Baross-kút – az 1890-es országos kiállítás helyén, nem létezik.
1849-es aradi csata emléktáblái, 3 tábla – nem léteznek.
Vásárhelyi László emléktáblája – felavatás 1904-ben, nem létezik.
Honvédszobor – felállították 1942 vagy 1943-ban, eltűnt.
Kövér Gábor emlékoszlop – eltűnt.
Nagy-Sándor József emléktábla – 1922-ben hatóságilag eltávolították.
Az 1849-es aradi forradalmi országgyűlés emléktáblája – szövege nem ismert, eltűnt.
Színészek emléktáblája (Déryné Széppataki Róza, Trauman, Pascaly és Matei Millo) – az 1980-as években eltávolították.
Vértanúk obeliszkje – több lépésben, változtatásokkal 1871-1874-1881. Új emléktáblák 1974-ben.
Első világháborús emlékmű Újaradon – német és magyar nyelvű.
Jótékonysági Nőegylet emléktáblája (Dózsa György 1) – 1912
Árvízi emléktábla (Radnai út 105) – 1932
Tóth Sándor kopjafa –1990.
Fábián Gábor emléktábla a református templom előterében – 1995
Tóth Árpád emléktábla a Minorita Kultúrházban – 1995
Lócy Lajos emléktábla a Minorita Kultúrházban – 1997
Tóth Sándor emléktábla – 1999
Znorovszky Attila emléktábla – a Minorita Kultúrházban – 2001
Hajós Imre emléktáblája a Csiky Főgimnáziumban – 2001
Kazinczy Lajos emléktábla – 2002
Kossuth Lajos dombormű – az RMDSZ székház előterében, 2002

A Csiky Gergely Főgimnáziumban
Petőfi dombormű – 2002
Evangélikus templom építésének emléktáblája – 2005
Damjanich János emléktáblája a Csernovics-házon (Tribunul Axente 20) – 2006
Bolyai János emléktábla a Csiky Gergely Főgimnáziumban – 2009
Eötvös Lóránd emléktábla a Csiky Gergely Főgimnáziumban – 2010
Tanárok emléktáblái
Kara Győző – 2002
Fábián György – 2003
Ficzay Dénes – 2003
Fischer Aladár – 2003
Kovács Mihály – 2004
Pataky Sándor – 2004
Kovách Géza – emléktábla 2005, és dombormű (Dinyés László) – 2005.
Krenner Miklós – 2005
Gnandt János – 2006
Bognár Gergely – 2006
Návrády Ágoston – 2006
Láng István – 2008
Vass Borbála – 2008
Pedagógusok kopjafája a Csiky Gergely Főgimnázium udvarán (Brittich Erzsébet) – 2009
Schön István – 2010
Steinhübel Magda – 2010
Kilin Sándor – 2010

Simonyi József óbester emléktáblája a minorita kultúrházban – 2005
Rozsnyay-emléktábla a gyógyszertár falán – 2008
Kölcsey Egyesület emléktáblája a Kultúrpalota falán – 2011
Szántay Lajos emléktábla a róla elnevezett palota falán – 2011
Tóth Árpád emléktáblája szülőháza falán – 2011
Liszt Ferenc emléktábla a Fehér Kereszt (Ardealul) szálloda falán – 2011
Szántay Lajos emléktábla a Kultúrpalota előcsarnokában – 2013
Jávor Pál színész emléktáblája szülőháza falán – 2017

Az alábbi összeállítás Ujj János Arad megye neves szülöttei c. kötete alapján készült, apró kiegészítésekkel.

ALBRECHT Sándor zeneszerző, orgonaművész, karnagy (Arad, 1885. aug. 12.-1958. júl. 30., Pozsony)
ALEXICS György nyelvész, irodalomtörténész (Arad, 1864. szept. 14.-1936. febr. 7., Bp.)
ÁLGYA-PAP Sándor, alsókománai, katonatiszt (Arad, 1877. ápr. 11.- 1961. aug. 29., Bp.)
ALLODIATORIS Irma tudománytörténész, antropológus, bibliográfus (Arad, 1912. febr. 1 – 1988. márc. 7., Bp.)
ANDOR Endre, családi nevén Ráth, író, irodalmi szervező (Arad, 1897. okt. 27.-1979. nov. 11., Bp.)
ANGEL István főjegyző, polgármester (Alsósimánd, 1872. aug. 8.-1957. jan. 23., Arad)
ÁNYOS Viola festő (Arad, 1872-1945, Arad)
ARADI Aranka operettszínésznő (Arad, 1884. ápr. 16.-1961. okt. 26., Bp.)
ARADI Zsigmond szobrász (Arad, 1839-1899, Velence)
ASBÓTH Emil gépészmérnök, egyetemi tanár (Újarad, 1854. máj. 23.-1935. ápr. 8., Bp.)
ASBÓTH Oszkár nyelvész, szlavista (Újarad, 1852. aug. 10.-1920. aug. 24., Bp.)
ASZÓDY János újságíró, szerkesztő (Arad, 1908. okt. 16.-1976. nov. 24., Buk.)
ATZÉL Péter polgármester, főispán (Arad, 1836. febr. 17.-1901. szeptember. 1., Arad)
AVAR István (Ricsi), eredetileg Auer, labdarúgó (Arad, 1905. máj. 30.- 1977., Kaposvár)
AVARFFY Elek orvos, politikus (Arad, 1880. nov. 6. – ?, Bp.)
BAÁSZ Imre képzőművész (Arad, 1941. febr. 22 – 1991. júl. 16., Sepsiszentgyörgy)
BABÓCSIK László festőművész (Arad, 1942. márc. 6. – )
BÁGYA András zeneszerző (Arad, 1911. dec. 8 – 1992. nov. 4., Bp.)
BALÁZS Gyula orvos, toxikológus (Arad, 1895. jún. 2 4 – 1961. szept. 27., Bp.)
BALLA Béla festőművész (Arad, 1882. aug. 2 4 – 1965, Nagybánya)
BALLA Erzsébet, egyes írásai alatt Böske író, költő (Arad, 1902. márc. 17. – ?, Bukarest)
BALLA Frigyes festőművész (Magyarpécska, 1870. febr. 5.-1937. dec. 5., Arad)
BALLA Géza festőművész (Arad, 1909. ápr. 24.- 1946 k., Párizs)
BALLA József festőművész (Arad, 1910. szept. 2 1 – 1991. szept. 4., Nagybánya)
BALLA Károly újságíró, költő, szerkesztő, műfordító (Arad, 1909. okt. 26.-1988. nov. 8., Arad)
BALOGH Lóránt építész, tanár (Arad, 1869. nov. 2 7 – 1945. febr. 2., Bp.)
BÁNHIDY Ilona, Deréki Jánosné, színésznő (Arad, 1894. márc. 1 6 – 1974. júl. 25., Los Angeles)
BÁNYÁSZ Jenő, 1894-ig Gruber, jogász, jogi író (Arad, 1884. nov. 23.-1949. máj. 31., Bp.)
BARABÁS Béla, albişi, politikus, közíró (Arad, 1855. dec. 12. – 1934. máj. 28., Arad)
BARANYAI Ferenc festőművész (Arad, 1923. okt. 3.)
BÂRLĂDEANU Veronica szül. Leitman, pedagógus, műfordító (Arad, 1930. aug. 12.)
BARTOSSÁGH József mezőgazdász, szakíró (Arad, 1782. dec. 8.-1843. szept. 26., Pest)
BENEDEK Aladár, eredeti nevén Náray Iván, költő, író, szerkesztő (Arad, 1843. szept. 20.-1915. nov. 30., Bp.)
BENKŐ György, eredeti nevén Bernhardt, színész (Arad, 1922. júl. 16. – 2007. júl. 2., Baja)
BÉRCZY Lajos publicista, író (Arad, 1874. szept. 11.-1947. márc. 23.)
BÉRES Jenő festő (Arad, 1912. ápr. 20.-1981. máj. 29., Bp.)
BERGESZ József evezős (Arad, 1921. szept. 14. – ?, Arad)
BERTÓK József filmoperatőr (Arad, 1891-1972, Arad)
BISZTRICZKY Tibor hegedűművész, zenetanár (Arad, 1908. júl. 28.-1983. nov. 12., Bp.)
BOKOR Imre író (Arad, 1881. febr. 2.-1961. ápr. 19., Bp.)
BORNEMISZA Elemér vegyész, talajkutató, akadémikus (Arad, 1930. febr. 18.)
BOROS Béni, zelenai, mérnök, vasútépítő (Arad, 1839. ápr. 7.-1896. ápr. 15., Arad)
BOROS Frigyes vízépítő mérnök (Arad, 1825. jan. 17.-1892. febr. 17., Szeged)
BOROS József, zelenai, orvos (Arad, 1890. jan. 26.-1962. nov. 11., Saarbrücken, Nyugat-Németország)
BOROS Vida tanár, újságíró (Arad, 1842. jún. 7 – 1914. dec. 6., Arad)
BORSOS-NACHTNÉBEL Ödön orvos (Arad, 1894. jan. 5.-1951. dec. 22., Omaha/Nebraska – USA)
BOTOND BOLICS György író, szerkesztő (Arad, 1913. okt. 22.-1975. jan. 8., Bp.)
BÖSZÖRMÉNYI Zoltán, simándi, újságíró, riporter (Arad, 1931. jan. 25.-1999. ápr. 15., Arad)
BRAUN Róbert könyvtáros, szociológus, bibliográfus (Arad, 1879. jan. 7.-1937. febr. 12., Bp.)
BUDAY Dezső mérnök, politikus (Arad, 1868 – ?)
CHORIN Ferenc, id. nagytőkés, politikus (Arad, 1842. máj. 11.-1925. jan. 20., Bp.)
CZÉDLY Károly közíró, műfordító (Arad, 1899. júl. 24.-1954. márc. 19., Arad)
CZEYDA-POMMERSHE1M Ferenc orvos (Arad, 1891.júl. 8.-1974. szept. 24., Bp.)
CZIFFRA Géza író, filmrendező (Arad, 1900. dec. 19.-1989. ápr. 28., Diessen-NSZK)
CZIGLER Győző építész, műegyetemi tanár (Arad, 1850. júl. 19.-1905. márc. 28., Bp.)
CSATAY Lajos, szül. Tuczentaller katonai vezető, politikus (Arad, 1886. aug. 1.-1944. nov. 18., Bp.)
CSERNYÁNSZKY Judit festőművész (Arad, 1936. nov. 11.)
CSÉP Sándor televízió-szerkesztő, riporter (Arad, 1938. máj. 1. – 2013. jan. 16., Kvár)
CSÍK Irén, Balla Kálmánné operetténekesnő (Arad, 1874. jún. 24. – ?)
CSIKY Károly politikus, író. (Arad, 1848. jún. 28. – ?, Arad)
DALLOS Elek katonatiszt, honvéd (Arad, 1820. jan. 18. – 1886, ?)
DANCZ Nina színésznő (Arad, 1855-1896. máj. 12., Bp.)
DEÁK Tamás író, publicista, műfordító (Arad, 1928. márc. 28.-1986. jan. 24., Kvár)
DÉZNAI Viktor, 1907-ig Dietrichstein közíró, urbanisztikai szakember (Arad, 1884. máj. 25.-1968. dec. 1., K-vár)
DITRÓI Mór, ifj. színész (Arad, 1879. márc. 1 7 – 1945., Bp.)
DÓKA János színész (Arad, 1913. szept. 1 7 – 1993. nov. 27., Arad)
DRUMÁR János író, zenetörténész (Arad, 1866. aug. 4.-1922. jan. 20., Debrecen)
ECKHARDT Sándor irodalomtörténész, műfordító (Arad, 1890. dec. 23.-1969. máj. 16., Bp.)
ECKHART Ferenc jog- és gazdaságtörténész (Arad, 1885. nov. 18.-1957. júl. 28., Bp.)
EDELSPACHER Antal nyelvész (Arad, 1846. ápr. 14.-1894. szept. 4., Bp.)
EDVI ILLÉS Jenő, Aradi, festő, grafikus (Arad, 1886. dec. 1 9 – 1962. júl. 4., Bp.)
ELEKES ATTILA 56-os áldozat (Arad, 1938. máj. 5 – 1991. okt. 10., Nagyvárad)
ERDŐS György szerkesztő, műfordító (Arad, 1901. dec. 11.-1979. dec. 7., Arad)
ERNYES László, családi nevén Ehrenfeld, újságíró, költő, műfordító (Arad, 1912. ápr. 21.-1975. aug. 30., Temesvár)
FÁBIÁN György, 1948-ig Firneisz, tanár (Arad, 1909, aug. 7.-1978. nov. 24., Arad)
FÁBIÁN Lajos dr., felsőeőri jogász (Arad, 1852. okt. 17.-1917. márc. 4., Arad)
FÁBIÁN László főispán (Arad, 1840. máj. 20.-1911. ápr. 29., Arad)
FALUDI Károly színész, aviatikus (Arad, 1872. febr. 11.-1974., A rad)
FALUDY Vilmos színész, táncos (Arad, 1851-1915. júl. 19., Bp.)
FARKAS Ágoston tanár, költő (Gyorok, 1927. máj. 2 6 – 2001. jún. 19., Arad)
FÁSKERTHY György szerkesztő, író, műfordító (Arad, 1923. márc. 9.-1977. dec. 2., Bukarest)
FÁSKERTI Tibor író, szerkesztő, közíró (Arad, 1899. ápr. 13.-1964. jún. 8., Bukarest)
FEHÉR Ferenc gépészmérnök, katonatiszt (Arad, 1923. jún. 5.-1970. szept. 21., Bp.)
FEHÉR Imre filmrendező (Arad, 1926. aug. 5 – 1975. okt. 10., Bp.)
FERENCZ László, családi nevén Fenyves szerkesztő, író, műfordító (Arad, 1911. jún. 15. – ?)
FICZAY Dénes irodalomtörténész, bibliográfus, tanár (Arad, 1921. dec. 27.-1985. márc. 5., Arad)
FÖLDES László irodalomkritikus (Arad, 1922. jún. 26.-1973. jan. 10., K-vár)
FÖLDES Mária színműíró (Arad, 1925. szept. 5 – 1976. dec. 18., Tel-Aviv)
FÖLDES Mihály színművész (Arad, 1888. szept. 9.- 1967. okt. 4., Bp.)
FÖLDESSY Vilmos színművész (Arad, 1880. jan. 24.- 1964. okt. 29., Bp.)
FRINT Lajos evang. püspök, szuperintendens (Arad, 1850. szept. 17.-1940, júl., Arad)
FRITZ Gusztáv dr. egyetemi tanár (Arad, 1895. nov. 16.- 1978. dec. 13. Bp.)
FÜLÖP Gheorghina evezős, tanár (Arad, 1929. okt. 20.)
FÜREDI László zeneszerző, kritikus, zenetörténész (Arad, 1928. ápr. 18)
GABOS Jenő ügyvéd, közíró (Arad, 1883 – ? )
GAJDA Ilona, Kertész Lajosné színész (Arad, 1883. dec. 13.-1959. aug. 12., Bp.)
GALBÁCS Mihály tanulmányíró (Arad, 1924. jún. 1 0 .- ?, K-vár)
GÁL Gyula, 1881-ig Goldstein színművész (Arad, 1865. nov. 5 – 1945. febr. 26., Bp.)
GALLOVICH Károly író (Arad, 1875. jan. 29.-1939. jan. 10., Arad)
GÁSPÁR ISTVÁN orvos, egyetemi oktató (Fakert, 1928. dec. 30.)
GERŐ Gyula, Julio Gero szobrász (Arad, 1910 – ?, Argentína)
GLÜCK Jenő történész (Arad, 1927. szept. 27. – 2004. nov.30., Arad)
GÖMÖRI Emma színésznő (Arad, 1896-1978, Arad)
GYÖRFFY Éva festőművész (Arad, 1931. ápr. 13.)
HALMOS János operaénekes (Arad, 1887. dec. 27.- 1961. okt. 7., Bp.)
HEINRICH Gyula elektromérnök, szakíró, egyetemi tanár (Arad, 1930. máj. 11.)
HEINRICH Gyula elektromérnök, szakíró, egyetemi tanár (Arad, 1930. máj. 11.)
HIDEGH Kálmán kémikus (Arad, 1839. szept. 1 8 – 1899. nov. 14., Arad)
HOLLÓ István gépészmérnök (Arad, 1903. júl. 1 8 – 1984. febr. 20., Bp.)
HOPPÉ Teréz, Hoppené Koncsek Teréz, novellista (Arad, 1904. okt. 5. – ? Olaszország)
HORAI Gyula evezős (Arad, 1924)
HORVÁTH Mihály ortopéd sebész, egy. tanár (Arad, 1868. máj. 28.-1938. okt. 10., Bp.)
HOSZPODÁR Zoltán úszó, vízilabdázó (Arad, 1933. márc.8.)
HRABOVSZKY Júlia író, műfordító (Arad, 1863. jan. 2 1 – 1946. ápr. 29., Bp.)
INKE László színész (Arad, 1925. jan. 16.-1992. aug. 19., Bp.)
INSTITORIS Kálmán, mossóci politikus, operaénekes (Arad, 1839. ápr. 5.-1916. ápr. 5., Arad)
IVÁN Szilárd festő, grafikus (Újarad, 1912. máj. 8.-1988. aug. 7., Bp.)
IVÁNYI IRITZ Sándor festő (Arad, 1892-1970, Arad)
JÁVOR Pál, családi nevén Jermann, színművész (Arad, 1902. jan. 3 1 – 1959. aug. 14., Bp.)
JENEI Imre labdarúgó mesteredző (Arad, 1937. márc. 22.)
JÓB Dániel, eredeti nevén Cziffer Dávid, rendező, színházigazgató, író (Arad, 1880. dec. 22.-1955. nov. 20., Bp.)
KACZIÁNY Géza író, műfordító, publicista (Arad, 1856-1939. dec. 16., Bp.)
KAMPIS Antal művészettörténész (Arad, 1903. júl. 20.-1982. aug. 23., Bp.)
KARÁCSONYI István minorita szerzetes, politikai elítélt (Arad, 1908. júl. 10. – 1963. nov. 9., Luciu-Giurgeni)
KARAY Ilona költő (Arad, 1866. dec. 18.-1881. febr. 7., Pécs)
KARCZAGI Sándor ref. pap, politikai elítélt (Arad, 1922. jún. 9.)
KÁDÁR Erzsébet, családi nevén Csernovics, író (Arad, 1901. márc. 3.-1946. ápr. 26., Bp.)
KÁLMÁN Sári színésznő (Arad, 1895. júl. 1. – ? )
KÁROLY József író, újságíró (Arad, 1886. aug. 2 8 – 1950. jan. 30., Arad)
KÁROLY Sándor, 1918-ig Klein, író, újságíró (Arad, 1894. márc. 2 7 – 1964. jan. 29., Arad)
KELEN Ferenc fotóművész, fotóriporter (Arad, 1924. febr. 23. – 2017. aug. 4. Arad)
KENYERES Pál, családi nevén Gutbrod, újságíró, novellista, költő (Arad, 1913. aug. 31.-2004. febr. 22., Arad)
KETT GROZA János festőművész, grafikus (Arad, 1941. aug. 3.)
KISS Jenő, nemeskéri, evezős sportoló (Arad, 1920. jan. 3.- 1982. febr. 26., Bp.)
KISS Károly festőművész (Arad, 1883. okt. 24.- 1953. máj. 30., Nagybánya)
KISS Mihály színész, színműíró (Arad, 1857- 1914. aug. 11., Gombospuszta)
KISS Veron, Krecsányi Ignácné, színésznő (Arad, 1855. szept. 8.- 1936. nov. 14., Bp.)
KLAPKA Károly József nyomdatulajdonos, polgármester (Arad, 1786.-1863. máj. 11., Arad)
KOCSIK József népművelő, közíró (Pécska, 1928. nov. 8.)
KONDOROSSY Zoltán birkózó (Arad, 1906. jan. 28. – ?)
KONYELICSKA István evezős (Arad, 1929. dec. 1.)
KORDA István újságíró, szerkesztő, műfordító (Arad, 1911. okt. 11.-1984. okt. 18., K-vár)
KORNIS Károly, tótváradi jogász, jogi szakíró (Arad, 1822. ápr. 19.-1863. jan. 27., Gyorok)
KOSINSZKY Viktor ifj. szőlész, egy. tanár (Arad, 1909. jún. 15.-1954. szept. 29., Bp.)
KOSZKA Szilárd labdarúgó (Arad, 1939. szept. 17.)
KOSZTKA Mihály író, újságíró (Arad, 1873. dec. 15.- 1924., Arad)
KOTSIS Endre építész (Arad, 1897. máj. 7.-1954. máj. 22., Bp.)
KOTSIS Iván építész, egyetemi tanár (Arad, 1889. dec. 15.-1980. jan. 11., Bp.)
KOVÁCS Imre költő, színmű- és helytörténet-író (Arad, 1792. dec. 13.-1862. jún. 25., Nagyvárad)
KOVÁTS Erzsébet színésznő (Arad, 1910 – ?)
KOVÁTS László szerkesztő, műkedvelő színjátszó (Arad, 1938. márc. 14)
KOVRIG Ilona régész (Arad, 1913. júl. 20. – ?)
KOZMA L. György orvos, szakíró (Arad, 1940. jan. 1.)
KŐMÍVES Mihály színész (Arad, 1942)
KÖVÉR Erzsébet, rétháti költő, műfordító, pedagógus (Arad, 1895. aug. 12.-1958. máj. 9., Győr)
KÖVÉR Gábor memoáríró (Arad, 1910. aug. 15. – 2012. dec. 22. Arad)
KÖVÉR Lajos drámaíró, ügyvéd, újságíró (Réthát, 1825. márc. 11.-1863. ápr. 11., Pest)
KREITH Béla gr. újságíró, műgyűjtő (Arad, 1851. máj. 8.-1916. nov. 12., Csüdőtelke)
KULCSÁR Mihály egyházi közíró (Arad, 1913. nov. 3 – 1990. máj. 19., Lugos)
KULCSÁR Sándor újságíró, szerkesztő (Arad, 1911. ápr. 22. – ?, Temesvár)
KUNCZ Aladár író, szerkesztő, kritikus, műfordító (Arad, 1885. dec. 31.-1931. jún. 24., Bp.)
KUNCZ Ödön jogász, közgazdász (Arad, 1884. jan. 18.-1965. márc. 19., Bp.)
KURECSKA István evezős (Arad, 1933. júl. 31.-1999?, Arad)
KUSZÁLIK Piroska, szül. Molnár, pedagógiai és tankönyvíró (Arad, 1919. dec. 1.-1992. nov. 30., K-vár)
LATINKA Sándor, Latinca politikus (Arad, 1886. ápr. 15.-1919. szept. 17., Kaposvár)
LÁZÁR Hilda, szül Pollák, színésznő (Arad, 1885, júl. 1 3 – 1948., Arad)
LIPPERT József építész, restaurátor (Arad, 1826. jan. 21.-1902. aug. 15., Gutenstein, Bécs mellett)
LUKÁCSY Miklós politikus, közember (Arad, 1829. dec. 7.-1900 után, Arad)
LUKÁCSY Sándor színész, színműíró (Arad, 1835. febr. 15.-1907. nov. 10., Bp.)
MADERSPACH Károlyné Buchwald Franciska 48-as áldozat (Arad, 1804. ápr. 2.- 1880. dec. 6., Bp.)
MAGYARI Endre mérnök (Arad, 1900. jan. 10.-1968. ápr. 9., Bp.)
MARESCH Béla színművész, rendező (Arad, 1923. júl. 16.-2005. márc., 25., Arad)
MARGÓCSY László jogász (Arad, 1929. márc. 31.)
MARGÓCSY Miklós tanár, vegyész, tudományos főkutató (Arad, 1929. márc. 31.)
MARI Sándor labdarúgó, edző (Arad, 1919. nov. 8.)
MARÓT Károly, 1902-ig Kronstein, klasszikafilológus (Arad, 1885. márc. 2.-1963. okt. 27., Bp.)
MARÓT Sándor, 1916-ig Rosenberg újságíró, szerkesztő (Arad, 1884. júl. 4.-1944. jún. Auschwitz)
MARTOS Ferenc, 1890-ig Mittelmann, író, költő, színpadi szerző (Arad, 1875. jan. 10.-1938. nov. 24., Bp.)
MARTZY István szülész-nőgyógyász orvos, egy. tanár (Arad, 1907. jún. 4.-1975. febr. 13., Bp.)
MATUSEK József tornász (Arad, 1907. febr. 15. – ?)
MAUTHNER Klára, írói neve Erdős háztartástani szakíró, műfordító (Arad, 1909. jún. 13.-?)
MÁDI Sándor műépítész (Arad, 1942. márc. 1 – 1997. máj. 30., Arad)
MEDGYASZAY Vilma, ered. Stand színész (Arad, 1885. máj. 3.-1972. ápr. 5., Bp.)
MÉRAY-HORVÁTH Ofélia (Opika) műkorcsolyázó, nyelvtanár (Arad, 1889. dec. 30.-1977. ápr. 25., Bp.)
MESSER Sándor újságíró, sportszerkesztő (Arad, 1910. jún. 5.-1986. nov. 4., Arad)
MÉSZÁROS Béla színész (Arad, 1893. jún. 20.-1950. júl. 15., Bp.)
MÉSZÁROS Sándor László színész (Arad, 1889. ápr. 19.-1972. szept. 13., Bp.)
MESZLÉNYI Antal bíró, jogi szakíró, író (Arad, 1863. nov. 18.-1929. febr. 7., Szeged)
MESZLÉNYI Róbert, 1900-ig Kraus, zeneszerző, zeneíró (Arad, 1883. márc. 23.-1946. febr. 28., Bp.)
MEZEY Zsigmond zenekritikus, zeneesztéta, műfordító (Arad, 1885. dec. 12.-1944. nov. 4., Arad)
MIHÁLIK János, madunitzi, vízimémök (Arad, 1818. dec. 2 8 – 1892. márc. 28., Bp.)
MIHÁLYFY Károly színművész (Arad, 1856. júl. 2 7 – 1936. máj. 13., Bp.)
MIHOLCSA Gyula tervezőmérnök, politikai elítélt (Arad, 1924 /1927/, júl. 4.-1996. jún. 29., Marosvásárhely)
MÓZER István tanár, újságíró (Arad, 1929. dec. 25.)
MUHR Othmár limanovai, katonatiszt (Arad, 1860-1914. dec. 14., Limanova)
MÜLEK Lajos jogász, politikus (Arad, 1851 – ? Arad)
MÜLLER Lajos nyomdász, könyvkiadó, szerkesztő (Arad, 1902. aug. 15.-1967. ápr. 1„ Bp.)
MÜLLER Sándor kémikus, egyetemi tanár (Arad, 1903. okt. 12.-1966. jan. 21., Bp.)
NACHTNÉBEL Ödön városi főmérnök (Arad, 1865 – ? Arad)
NÁDRAI Andor gyermekorvos, szakíró (Arad, 1904. nov. 15.-1965. máj. 9., Bp.)
NAGY Pál orvosi szakíró, egy. oktató (Arad, 1920. jún. 29. – 1976. márc. 6. Marosvásárhely)
NÁHLIK Zoltán neveléstörténész (Arad, 1926. okt. 5. – 2004. júl. 7., Szombathely)
NAMÉNYI Lajos, 1887-ig Neumann irodalom- és színháztörténész (Arad, 1868. jan. 9.-1905. máj. 15., Bp.)
NEMESS Zsigmond dr. jogász, politikus (Arad, 1855. okt. 20.-1931. ápr. 20., Arad)
NÉMETH Júlia, szül. Marmorstein újságíró, rádióriporter (Arad, 1941. júl. 28.)
NÉMETHY Emil gépészmérnök, a repülés úttörője (Arad, 1867. febr. 17.- 1943. nov. 6., Bp.)
NESNERA Ida, pusztaszenttamási szobrász (Arad, 1883. nov. 23. – 1945.?)
NEUFELD Ágnes tankönyvíró (Arad, 1917. okt. 15.- 1997. máj. 26., K-vár)
NIKOLITS Sándor fuvolaművész, zeneszerző, tanár (Arad, 1834. márc. 16.-1895. máj. 27., Bp.)
OLÁH Gyula orvos, szakíró (Arad, 1836. febr. 23.-1917. jún. 18., Bp.)
OROSZ Irén író, szerkesztő (Arad, 1907. szept. 22.-2001. ápr. 28., K-vár)
ORTH Ambrus építész (Újarad, 1871-1931. nov. 18., Bp.)
OSVÁTH Gábor író, szerkesztő (Arad, 1939. jan. 18 – 1991. jún. 30., Kézdivásárhely)
ÖRDÖGH Sándor Lajos hírlapíró, szerkesztő (Arad, 1907. jan. 31.-1979. dec. 13., Brassó)
ŐRY Huba gépészmérnök (Arad, 1927. júl. 16. – 2015. dec. 4., Bremen)
PAÁL Albert festőművész (Arad, 1895. aug. 30.- 1969. dec. 15., Bp.)
PALLA Ákos orvostörténész, könyvtáros (Arad, 1903. aug. 9.-1967. máj. 29., Bp.)
PARECZ Béla ügyvéd, politikus (Arad, 1873. febr. 28. – 1958, Arad)
PASCAL Gábor Lehel filmrendező, filmproducer (Arad, 1894. jún. 4.-1954. júl. 6., New York)
PATAKY Sándor festőművész (Arad, 1880. júl. 2 6 – 1969. márc. 22., Arad)
PEKÁR Dezső geofizikus (Arad, 1873. nov. 1 7 – 1953. júl. 4., Bp.)
PEKÁR Károly, költői nevén Pekry esztéta, költő, filozófiai író (Arad, 1869. dec. 16.-1911. aug. 20., Bp.)
PEKÁR Mihály orvos szakíró, egyetemi tanár (Arad, 1871. aug. 21.-1942. okt. 29., Pécs)
PERNEKI-SIMONSITS István orvos (Arad, 1939. szept. 1.)
PICHLER János vízügyi mérnök (Arad, 1899. jún. 24.-1984. aug. 19., Bp.)
PIETSCH Béla (Péterszabónál: Alajos) ügyvéd, politikai elítélt (Arad, 1887. febr. 12.-1958. nov. 26., Galac)
PIETSCH Miklós politikai elítélt (Arad, 1934. aug. 23.)
PINTÉR Lajos újságíró, zenekritikus (Arad, 1910. jan. 18.-2005. ápr. 20., Bukarest)
PIROS Dénes tanár, sportoló (Arad, 1930. jan. 19.)
PÓKA László orvos, sebész, onkológus (Arad, 1908. ápr. 26.-1990. febr. 13., Bp.)
PONGRÁTZ István evezős (Arad, 1936. júl. 14.)
POPOVICS István egyetemi tanár, író (Arad, 1870. júl. 10.-? )
PROKOPECZ Emil asztalitenisz-edző (Arad, 1918. márc. 23.-2005. jún. 11., Arad)
PURGLY László főispán (Sofronya, 1870. jan. 1.- 1951. ápr. 15., Arad)
PUSKEL Péter tanár, újságíró (Arad, 1941. ápr. 16.)
QUINTUS János sportlövő, edző (Arad, 1911.- 1981., Arad)
RAB Géza költő, újságíró (Arad, 1903. jún. 8 – 1979. ápr. 17., Bp.)
RÁCZ Gábor egyetemi tanár, gyógyszerész (Arad, 1928. jún. 15. – 2013. jún. 17., Pécs)
RÁCZ-KOTILLA Erzsébet gyógyszerész, egyetemi tanár (Arad, 1925. jún. 3. – 2019. szept. 30. Pécs)
RÁCZ Sándor ügyvéd (Arad, 1885 – ?)
RAJNAI Gábor, családi nevén Joanovics, színművész (Arad, 1885. máj. 11 – 1961. júl. 10., Bp.)
R. LÁSZLÓ Éva operaénekesnő (Arad, 1923 – 1995. dec. 21., K-vár)
RÁTH Károly újságíró, diplomata (Arad, 1903. dec. 17.-1985. jún. 18., Bp.)
RE1NHART Gyula bútorgyáros (Arad, 1866. júl. 6.-1930 után, Arad)
REUSZ Klára-Erzsébet tanár, politikai elítélt (Arad, 1927. nov. 18.-1983., Freiburg, Németo.)
RÉZ Ádám műfordító, kritikus (Arad, 1926. jún. 4.- 1978. szept. 13., Bp.)
RÉZ Pál irodalomkritikus és -történész, műfordító (Arad, 1930. júl. 25. – 2016. máj. 11., Bp.)
RÓNAY Ferenc labdarúgó, edző (Arad, 1900. ápr. 29.-1967. ápr. 6., Marosvásárhely)
ROSA Jolán festőművész (Arad, 1926. febr. 1 4 – 2007. márc. 23., Arad)
ROZSNYAY Kálmán, 1899-ig van dér Hoschke író, műfordító (Arad, 1872. jún. 2 2 – 1948. nov. 14., Nógrádverőce)
SASS László operaénekes (Arad, 1918. dec. 2 7 – 1997 után, Kolozsvár)
SÁNDOR László gépészmérnök, adjunktus (Arad, 1927. júl. 26. – 2013. jún. 28., K-vár)
SÁNTÁI Mária irodalomtörténész (Arad, 1891- 1944, Bp.)
SCHARTNER Sándor jogász (Arad, 1865. febr. 11.-1917. okt. 22., Arad)
SCHLAUCH Lőrinc r. kat. püspök, bíboros, egyházjogász (Újarad, 1824. márc. 27.-1902. júl. 10., Nagyvárad)
SCHMIDT (KOVÁCS) Antal építész (Újarad, 1786. máj. 2 0 – 1863. ápr. 11., Temesvár)
SCHUSTER Henrik orvos (Arad, 1853. nov. 10. – ?)
SCHÜTZ Henrik jogász (Arad, 1865. dec. 21.-1930 után)
SCHÜTZ István újságíró, történész (Arad, 1923. márc. 27.) írói neve: Örfí János.
SCHWARTZ Lajos tanár, fizikus (Arad, 1925. jan. 30 – 1988. aug. 22., Nagyvárad)
SEHY Ferenc színész, fordító (Arad, 1765-1799, Nagyvárad)
SEIDNER Imre újságíró, író (Arad, 1902. dec. 1 8 – 1983. dec. 16., Arad)
SILBERBERG Ignác, Salgó nyomdász, újságíró (Arad, 1863-1932. jan. 31., Bp.)
SIMON Blanka, Simon Norbertné, Kondor B. szakíró (Arad, 1878. júl. 26.-1959. szept. 27., Bp.)
SOMLÓ Sári, mogyorósi és bánóczi Hlavaty, író, költő, szobrász (Arad, 1886. márc. 7.-1970. márc., Kerepes)
SOMMER János építőmester (Arad, ? – 1812, Kolozsvár)
SOMOGYI István evezős (Arad, 1929. szept. 17.)
SOÓS István képzőművész (Arad, 1898. máj. 1 0 – 1966. jan. 10., Arad)
SORBÁN Kornél dr. r. kat. főesperes, egyháztörténész (Arad, 1867-1934 után, Borosjenő)
SÜMEGI ÖDÖN színművész (Arad, 1882. júl. 7. – ?)
SZABAD György történész, politikus (Arad, 1924. aug. 4. – 2015. júl.3., Bp.)
SZABÓ Károly cukrászmester, múzeumalapító (Arad, 1926 – 2009)
SZÁKFY-SZABÓ Amália színésznő (Arad, 1830. márc. 1 5 – 1901. dec. 3., Debrecen)
SZALAY Károly, kiskamóri, jogász (Arad, 1836. nov. 4.-1928. nov. 22., Arad)
SZÁNTAY Lajos műépítész (Arad, 1872. febr. 2 0 – 1961. márc. 8., Arad)
SZAPPANOS Gyula politikus, vállalkozó (Arad, 1886. febr. 24. – ?, Temesvár)
SZARKA Sándor szülész-nőgyógyász orvos (Arad, 1900. jún. 14.-1947. jún. 2., Bp.)
SZARVADY Gyula karmester, zeneszerző, korrepetitor (Arad, 1929. szept. 6. – 2001. ápr. 29. K-vár)
SZATHMÁRY Gyula politikus, jogász (Fazekasvarsánd, 1850. máj. 22.-1913. márc. 27., Arad)
SZELLE Károly orvos, zeneszerző (Arad, 1891. márc. 21.-1958, Arad)
SZENTIMREI Jenő, Kovács újságíró, író, költő (Arad, 1891. dec. 14.-1959. szept. 2., Csúcsa)
SZENTIRMAI Ödön, 1900-ig Kollmann, jogi szakíró, egy. tanár (Arad, 1876. okt. 1.-1953. jan. 18., Bp.)
SZÉCHY László vívó (Arad, 1891. nov. 18.-1963. dec. 9., Bp.)
SZÉKELY Rózsa színésznő (Arad, 1930. nov. 4 – 1992. jan. 5., Temesvár)
SZÉL Tivadar, Saile, orvos, statisztikus (Arad, 1893. okt. 22.-1964. dec. 31., Bp.)
SZÉLL Lajos ügyvéd, önéletíró (Arad, 1882. márc. 13.-1960, febr. 6., Arad)
SZILÁGYI Arthur Károly jogi szakíró (Arad, 1865. szept. 25.- 1932 után, Bp.)
SZILÁGYI Sándor, szilágysomlyói, író, újságíró (Arad, 1883. dec. 18.- 1944. dec. eleje, Bp.)
SZÖLLŐSSI István közíró, pedagógiai szakíró (Arad, 1863. júl. 22.-1951. márc. 28., Arad)
SZÖLLÖSI Zsigmond ügyvéd, publicista (Arad, 1875. márc. 4. – ?)
TABAJDI Károly politikus, jogász, a Kölcsey Egyesület elnöke (Nagyzerind, 1833. nov. 10.-1886. okt. 7., Arad)
TABAKOVITS Milán Emil műépítész (Arad, 1860-1940, Újvidék)
TAGÁNYI Sándor jogász, politikus (Arad, 1863 – ?, Arad)
TAKÁCSY Sándor dr. birtokos, országgyűlési képviselő (Arad, 1862. febr. 6.-1906. okt. 10., Arad)
TARNAY Teri színművésznő (Arad, 1892. máj. 2 9 – 1984. dec. 31., Bp.)
TELMÁNYI Emil hegedűművész (Arad, 1892. jún. 22.-1988. jún. 13., Holté, Dánia)
TEPLÁNSZKY Sándor festő (Arad, 1886. dec. 18. – 1944. nov./dec.., Bp.)
THOMA Theodor, Mendelbaum Oszkár, színész (Arad, 1931. dec. 21.-1984. jún. 19., Asquelon, Izrael)
TÓTH Árpád költő, műfordító (Arad, 1886. ápr. 14.-1928. nov. 7., Bp.)
TÓTH Mária író, újságíró (Arad, 1933. ápr. 6.)
TÖRÖK Gábor főjegyző, polgármester, kormánybiztos (Szentanna, 1800-1868, Dézna)
TÚSZ Ferenc mérnök, egy. adjunktus (Arad, 1940. nov. 15.)
UNGER Ernő karnagy, zeneszerző, zongoraművész (Arad, 1900. jan. 17. – 1968. máj. 28., Bp.)
URBÁN Iván br. főispán (Monyoró, 1846. szept. 8 – 1915. okt. 9., Arad)
VANCSIK János orvos, adjunktus (Arad, 1937. máj. 23.)
VARJASSY Árpád, csejthei tanfelügyelő (Arad, 1854. márc. 31.- 1915. dec. 29., Arad)
VARJASSY Lajos polgármester (Arad, 1852. aug. 30.- 1934. márc. 9., Arad)
VASADY Béla, tordai ref. teológus (Arad, 1902. dec. 3 0 – 1992. okt. 5., Grand Rapids – Michigan, AEÁ)
VASS József mérnök (Arad, 1867. máj. 20.-1951. márc. 10., Bp.)
VÁSÁRHELYI Janka vöröskeresztes aktivista (Arad, 1869. nov. 13.-1938. júl., Arad)
VELCSOV Géza ügyvéd (Arad, 1874. márc. 30. – ? )
VERES Károly evezős (Arad, 1927. ápr. 12.)
VÉSZI József, 1884-ig Weisz író, újságíró, szerkesztő (Arad, 1858. nov. 6.-1940. jan. 23., Bp.)
VIZKELETY Béla festő (Újarad, 1825. nov. 25.-1864. júl. 22., Pest)
VIZKELETY Imre festő (Újarad, 1819-1895)
WALDER Gyula, buzsáki közgazdász, gazdasági szakember (Arad, 1872. febr. 18.-1924. okt. 17., Bp.)
WALLFISCH Ármin pénzügyi szakember, műfordító (Arad, 1850. ápr. 21. – ?, Arad)
WALLFISCH Pál gazdasági szakember, műfordító (Arad, 1820. dec. 18.-1876. szept. 29., Arad)
WENT István orvos, egy. tanár (Arad, 1899. márc. 30.-1963. máj. 13., Debrecen)
WIESER Tibor evezős, edző (Arad, 1910-1969, Arad)
WILD Endre dr. minorita pap, lapszerkesztő (Arad, 1882. máj. 31.-1950 után, Róma)
WILD Lajos dr. orvos, író (Arad, 1892-1960 után, Brazília)
W1NKLER Lajos vegyész, gyógyszerész, egy. tanár (Arad, 1863. máj. 21.-1939. ápr. 14., Bp.)
WOLF Károly festőművész (Pankota, 1869. máj. 3.-1944, Arad)
WOLFNER József könyvkiadó és -kereskedő (Arad, 1856. jún. 8.-1932. febr. 16., Bp.)

Arad Megye Tanácsa
Cím: 310003 Arad, Str. Corneliu Coposu 22. Telefon: 0357/731100. Villámposta: consiliu@cjarad.ro. Honlap: www.cjarad.ro.
Elnök: Iustin-Marinel Cionca-Arghir (PNL)
Alelnök: Ionel Bulbuc (PNL)
Alelnök: Răzvan-Olimpiu Cadar (PNL)
Főjegyző: Daniela Silvana Lupu
Megyei Tanács: Nemzeti Liberális Párt (PNL): 17; Mentsétek meg Romániát – Plus Szövetség (USR-Plus): 5; Szociál-liberális Keresztény Platform: 3; Pro Románia Párt 3; Népi Mozgalom Párt (PMP): 2; RMDSZ: 2 (Péró Tamás Károly, Bölöni György)

Arad Polgármesteri hivatala
Cím: Arad 310130, B-dul Revolutiei 75. Telefon: 0257-281850. Villámposta: pma@primariaarad.ro. Honlap: https://www.primariaarad.ro.
Polgármester: Călin Bibarț (PNL)
Alpolgármester: Lazăr Faur (PNL)
Alpolgármester: Ilie Cheșa (PSD)
Jegyző: Lilioara Stepănescu
Helyi Tanács: Nemzeti Liberális Párt (PNL): 9 tanácsos (ezen a listán: Korodi Andrei); Mentsétek meg Romániát – Plus Szövetség (USR-Plus): 7 (ezen a listán: Mayer Sigfried-Emeric); Szociáldemokrata Párt (PSD): 3 tanácsos (ezen a listán: Aur Csilla); Népi Mozgalom Párt (PMP): 2; RMDSZ: 2 (Bognár Levente, Szabó Mihály).

Testvértelepülési kapcsolatok
Magyarországi partnerek: Pécs, Gyula, Hegyvidék-Budapest XII. kerület, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Mezőhegyes
Szerbia: Nagybecskerek (Zrenjanin)
Moldova Koztársaság: Chișinău Râșcani kerület
Szlovénia: Lendva
Csehország: Prága 5. kerület
Belgium: Heist-op-den-Berg
Palesztina: Betlehem

RMDSZ (Romániai Magyar Demokrata Szövetség)
Cím: 310084 Arad, Püspökség utca, 32. Telefon: 0257-250627. Villámposta: rmdszarad@rmdsz.ro. Honlap: https://rmdsz.ro/szervezet/arad.
Arad megyei szervezet: Faragó Péter, elnök. Ügyvezető elnök: Péró Tamás Károly.
Arad városi szervezet, Bognár Levente elnök.
A városban 9 kerületi szervezet működik.

Képviselet a Román Parlamentben
Szenátor: –
Képviselő: Faragó Péter (2020-)

RMDSZ társszervezetek
Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet. Létrejött: 1992. Elnök: Bold Barbara.
Arad Megyei Nőszervezet. Létrejött: 2013. Elnök: Tripon Ildikó.

Erdélyi Magyar Szövetség
2020. január 18-án tartotta, külön, de párhuzamosan, Országos Küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Néppárt és Országos Tanácsát a Magyar Polgári Párt. A két politikai szervezet legfőbb döntéshozó fórumai külön-külön is elsöprő többséggel fogadták el a két párt politikai szövetségének létrehozását, Erdélyi Magyar Szövetség néven. 2022 novemberében véglegessé vált a párt jogi bejegyzése.
Az EMSZ elődpártjai a 2020-as helyi választáson nem indítottak jelöltet Aradon.

Az alábbi összeállítás törzsanyaga a Járható utakon c. kötetből származik:

Kölcsey Egyesület
A Kölcsey Egyesület a legrégebbi aradi magyar civil szervezet, a 19. században a város közművelődését szervezte, könyvtára a mai aradi könyvtár (része), az 1848–1849-es Ereklyemúzeum pedig a mai aradi múzeum alapjait jelentette. Az egyesület kezdeményezte az impozáns Kultúrpalota építését is. Trianon után a kisebbségbe került aradi magyarság önszerveződését segítette, a magyar oktatást támogatta. 1948-ban a kommunista diktatúra betiltotta. A rendszerváltás után, 1990 elején aradi magyar értelmiségiek újra alapították, és azóta is az aradi magyar kulturális élet egyik kovásza a Kölcsey Egyesület. Tevékenységének új szakasza 2011-ben kezdődött, tulajdonképpen paradigmaváltás következett be. Az egyesület visszatért a gyökerekhez, a mai körülményeknek megfelelően kultúraszervezéssel kezdett foglalkozni, kiszélesítve működési területe palettáját, és az aradi közművelődési élet egyik megkerülhetetlen tényezője lett.
Arad nagy múltú (és remélhetőleg még nagy jövőjű) magyar kulturális intézményének a közelmúltban kiadott dokumentumai napvilágot láttak, az Aradi Kölcsey Egyesület 2019-ben visszavásárolt levéltárából összeállított kötetek (Az aradi Kölcsey Egyesület történetének dokumentumaiból 1881–1891, Az Aradi Kölcsey Egyesület története. Az alapítástól a századfordulóig 1,2) közkinccsé váltak, az Aradi Kölcsey Egyesület „visszatért az irodalmi köztudatba”. Kiadja a 3Havi Szemle kulturális folyóiratot, szerepet vállalt az aradi kamaraszínház megszervezésében.
Alakult (újra): 1990. Bejegyzés éve 1994. Elnök: Berecz Gábor.
Cím: Arad, Episcopiei/Püspökség u. 32. Telefon: 0722-350238. Villámposta: kolcseyarad@gmail.com.

Alma Mater Alapítvány
Fő célja az Arad megyei magyar oktatás támogatása, az aradi magyar líceum és kollégium helyzetének tisztázása, a magyar diákok támogatása. Az Alma Mater Alapítvány fő célkitűzése az oktató-nevelő munka támogatása Arad megye magyar tannyelvű iskoláiban. Főbb tevékenységek: versenyek és kirándulások szervezése kisiskolásoknak, ösztöndíjak támogatások folyósítása bentlakók számára, bentlakási nevelőmunka támogatása, szórvány oktatás. A Szövétnek c. kulturális lap kéthavonkénti megjelentetése.
Alakult 1991. Elnök: Kranowsky Nagy Andrea. Cím: Arad, str. I. Calvin 22. Telefon: 0257-210002. Villámposta: iroda@almamaterarad.ro. Honlap: www.almamaterarad.ro.
Wieser Tibor Alap. Dr. Wieser Györgyi fogorvos az alapítvány törekvéseit megalakulásától fogva támogatta, 1996-ban létrehozta a Wieser Tibor Alapot, külön kuratóriummal. A Wieser-alap az alapítvány alapszabályával összhangban szervezte a tevékenységeit.

Szabadság-szobor Egyesület
2002. november 26-án Arad város Tanácsa a 346-os számú Határozatában jóváhagyta a Szabadság-szobor köztéren történő újra állítását, majd 2003 márciusában a Tűzoltó-téren levő piac lebontását. Közben megkezdődtek a szobor elemeinek a restaurálási munkálatai. Szükségesnek bizonyult egy, a felállítással kapcsolatos feladatok összehangolását vállaló Egyesület megalakítása. A bírósági bejegyzést követően az Egyesület fogta össze az újraállítási munkálatokat, a talapzat felépítésétől a szobor elemek felszereléséig. A szobor újraállítását követően az Alapszabályt módosították, módosult a tevékenység. Kiemelt cél az iskolák szakköri tevékenységének támogatása, a könyvkiadás. Kiadott kötetek Arad város magyarságának a történetéről, Arad város szerepéről az 1848–1849-es szabadságharcban, a Szabadság-szobor története.
Alakult: 2002. Bejegyzés 2003. Elnök: Király András.
Cím: Arad, Episcopiei/Püspökség u. 32. Telefon: 0257-250627. Villámposta: szabadsagszobor2004@yahoo.co.uk. Honlap:

Aradi Kis- és Közép Vállalkozásfejlesztő Alapítvány és Központ
Célja, a magántőkével működő kis és közép vállalkozások részére nyújtandó tanácsadás és szakképzés a piacgazdaság terén, ezek fejlődésének, hatékonyságának és biztonságának növelése érdekében. Fejlesztési hitelek nyújt a kis- és középvállalkozások számára, kedvezmény- és illeték csökkentéseket az alapítványi tagok részére.
Alakult: 1996, bejegyzés 1999. Elnök dr. Túsz Ferenc.
Cím: Arad, Alecu Russo u. 6. Villámposta cedimmar@gmail.com.

Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete
Cél: Az Arad megyei magyar gazdák segítése, jogi, gazdasági és pályázati információkkal való ellátása, képzések szervezése.
Alakult 1990, bejegyzés 2003. Elnök Zágoni Szabó András.
Cím: 310084 Arad, Episcopiei/Püspökség u. 32. Telefon: 0 257 254605. Villámposta: rmgearad@gmail.com.

In Memoriam 1956 Egyesület
Célja az 1956-os magyarországi forradalom erdélyi áldozatai és meghurcoltjai emlékének ápolása.1956-os eseményekhez fűződő tevékenységek, érintettek megsegítése, emlékek megőrzése.
Alakult: 2005. Elnök: Jámbor Ilona.
Cím: Arad, Str. Avram Iancu 11. Telefon: 0357-804509. Villámposta: jambor_icu@yahoo.com.

Katalin Egyesület
Célkitűzései: az Arad megyei hátrányos helyzetű, magyar nagycsaládoknak, a szellemi és fizikai fogyatékkal élő embereknek, illetve a magukra maradt időseknek a támogatása. Adományokkal felkerestek Arad megyében élő hátrányos helyzetű, magyar nagycsaládokat, akik anyanyelvű iskolába íratták a gyermekeiket.
Alakult: 2007. Elnök: Balta János.
Cím: 310084 Zimandu Nou/Újzimánd, nr. 362 Arad megye. Telefon: 0257-421545.

Aradi Kamaraszínház Egyesület
Célkitűzés: Színházi társulat, színes, változatos műsorral, saját és vendégelőadásokkal Arad és környékbeli nézőknek, színházkedvelőknek.
Alakult: 2008. Elnök: Tapasztó Ernő.
Cím: Arad, Str. Episcopiei/Püspökség u. 15. Telefon: 0721-265827. Villámposta: taperno@gmail.com. Honlap http://akamara.ro/.

Qult-Ar Egyesület
Fő célja: Arad megye kulturális értékeinek megőrzése, könyvkiadás és a megyeszékhely és a testvérvárosok kapcsolatainak fejlesztése. Az egyesület őrzi Ficzay Dénes irodalmi, helytörténeti hagyatékát. Szerveztünk Ficzay Dénes emlékkiállítást, és két kötetet adtunk ki az őrzött anyagból. Kiadják aradi és testvérvárosi szerzők kétnyelvű irodalmi antológiáját, ez a Kötőszavak – Cuvinte de legătură. 2021-ben már az ötödik antológia jelent meg.
Alakult: 2014. Elnök: Irházi János.
Cím: Arad, Budai Deleanu u. 11.

Pro Identitas Egyesület
Célkitűzés: Gátolni az asszimilációs folyamatot kulturális események szervezésével, hagyományápolással, értékőrzéssel.
Alakult: 2015. Elnök: Faragó Péter.
Cím: 310084 Arad, Püspökség utca, 32. Telefon: 0257-250627.

Pro Move Arad Egyesület
Fő célja: Arad megye természeti-, épített-, kulturális- és szellemi örökségének ápolása hagyományőrzésre és a közösségformálás az ifjúság nevelését, a hagyományok és nemzeti értékek szellemében.
Alakult: 2016. Elnök: Pataky Lehel Zsolt.
Cím: Arad Pta UTA, Bl. U2, 2 lakás. Telefon: 0722-590489. Villámposta: promovearad@gmail.com. Honlap: https://promovearad.ro.

Pro Schola Csiky Gergely Egyesület
Cél: A Csiky Gergely Főgimnázium támogatása és érdekképviselete.
Alakult: 2016. Elnök: Lészay Ildikó.
Cím: Arad, Str. Calvin 22. Telefon: 0257-210002. Villámposta: csikyg@yahoo.com.

A13 Egyesület
Célkitűzés: A helyi kulturális élet felpezsdítése, közösségszervezés. Összefogni a magyarokat. Bevonni a fiatalokat.
Alakult 2021, bejegyzés 2022. Vezetik: Nótáros Lajos és Molnar Mihai.
Cím: Arad, Str. Salacz Gyula 3. Ap.3. Villámposta: a13org.info@gmail.com

Országos szervezetek helyi (fiók)szervezetei
Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) aradi szervezete. Alakult: 1992. Elnök: Pellegrini Miklós.
Máltai Szeretetszolgálat – aradi szervezet. Alakult 1993. Elnök: Farkas Viktória.
EMKE – Aradi szervezet. Alakult 1991. Elnök: Matekovits Mária.

Alvó, inaktív egyesületek: Gyöngyház Egyesület, Romániai Magyar Drámapedagógiai Társaság, Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete, Aradi Magyar Színház Alapítvány, Aradi Vállalkozók Klubja, Aradi Videoklip Alkotóműhely, Szülők az Aradi Magyar Oktatásért Egyesület, Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság – aradi szervezet.

Nem bejegyzett szerveződések: Tóth Árpád Irodalmi kör; Csiky Gergely Főgimnázium Diáktanácsa.

Helyi különlegességek, minőség és érték: pécskai kenyér, nagylaki szalámi, tornyai lepény, kürtösi paradicsom, ménesi bor, lippai ásványvíz.

Aradi turisztikai információs központ B-dul Revoluţiei 84-86. Tel. +40 257 270 277 www.primariaarad.ro.

Vendégfogadás:
Jelen Ház. Hangulatos magyar ház az aradi Szabadság-szobor szomszédságában, amely ötvözi a művészetet és a gasztronómiát. Az árnyékos, kültéri klímával ellátott nyári teraszra a hideg és meleg ételek, a bő italválaszték, a hetente változó különleges kínálatok miatt érdemes beülni családdal, baráti társasággal. A 150 és 50 férőhelyes, korszerűen felszerelt két teremben különleges óhajokat is kielégítő esküvőt, keresztelőt, bankettet, cégrendezvényt, konferenciát, árubemutatót lehet szervezni, a 35 férőhelyes Jelen Galéria klub pedig képzőművészeti alkotások társaságában kínál meghitt környezetet étel-ital elfogyasztásához. www.jelenhaz.ro.