Feketegyarmat (románul Iermata Neagră) falu Erdélyben, Partiumban, Arad megyében. 1888-ban Arad vármegye Kisjenői járásához tartozott. 1920-ban határfalunak írták.
1919-1950 között Arad megye része. 1950 és 1968 között Nagyvárad tartomány Kisjenő rajon része. 1968-tól Arad megye része. Zerind (Nagyzerind) községhez tartozik.
Nevének első tagja az itt elfolyó Fekete-Körösre utal, utótagja az ómagyar Gyarmat törzsnévből keletkezett.
Nevének előfordulásai: 1241 Garmad (IstArad 129); 1332-1337 Garmad (Csánki I. 732); 1715 Fekete-Gyarmat (Pragmatica Sanctio); 1722 Gyarmath (IstArad 129); 1808 pag Feketegyarmath (Lipszky); 1839, 1858 Fekete-Gyarmat (Fényes 1839; Hnt. 1858); 1863 Feketegyarmat, 1873 Fekete-Gyarmat, 1877 Feketegyarmat + Bedőszeg, 1882 Gyarmat (Fekete-), Gyarmat-Fekete + Feset + Bedőszeg, 1891 Fekete Gyarmat, 1893 Fekete-Gyarmat (Hnt. 1863, 1873, 1877, 1882, 1893; Népsz. 1891); 1910 Feketegyarmat (Népsz. 1910); 1913 Feketegyarmat + Bedőszeg + Feset + Makkos (Hnt. 1913; Gyalay 452); 1921 Iermata neagră, Feketegyarmat (Dicţionar 1921); 1925, 1932 Iermata-Neagră (Leg. 95/1925; I.s.); 1956 Iermata Neagră (IAL).
Földrajzi betájolás: Kisjenőtől északnyugatra, a Fekete-Körös mellett, Ant és Nagyzerind közt, a román-magyar határ közelében, Nagyszalontától 24 kilométerre Zerind szomszédságában található. A falutól nem messze halad el az E671-es jelzetű nemzetközi (belföldi jelzete DN76) műút. Vasútállomás a szomszédos Nagyzerinden. Trianon után szedték fel Nagyzerind és Feketegyarmat utcáiról a Simonyifalva-Gyula helyiérdekű kisvasút vágányait.
Itt él Arad megye legősibb, legtörzsgyökeresebb magyarsága, annak ellenére, hogy történeti-természeti pusztítások, falupusztulások, vissza- és újratelepülések sorozatát élte át. Feketegyarmat Árpád-kori település. Nevét 1241-ben a tatárjárás idején Rogerius kanonok említette meg először Garmad néven Siralmas énekében, melyben a tatárok itteni pusztításait is leírta.
A környék a fennmaradt oklevelek adataiból következtethetően az ősi magyar vallás és hitvilág egyik fontos központja lehetett. Erre enged következtetni az is, hogy itt a közelben volt Vata és Ajtony nemzetségi szállásközpontja is.
Márki Sándor erről így írt Arad vármegye monográfiája című művében: „Igricek, hegedősök laktak a mai Aradvármegye északi részén, a Fekete-Körösbe ömlő Tőz vidékén is. Igricverse (Igrechwerse) nevű földet hallunk emlegetni még 1429-ben is ezen a tájon…”
1851-ben nagy árvizekről írtak a Fekete-Körös vidékén, és a feljegyzések szerint ekkor határa 8143 hold, lakosainak száma pedig 1321 fő, valamennyi református. Birtokosául pedig István főherceget írták.
„1732–1740-ig Rinaldo de Modena herceg tulajdonába kerül, 1818-ig kamarai birtok volt. 1818-ban József főherceg tulajdonába került és 1919-ig a Habsburgok birtoka maradt. Az 1922-es földreform valamelyest segített a földnélküli lakosságon, de a második világháború után, az 1950-es években lezajlott kollektivizálás során ismét magántulajdon nélkül maradtak. Földosztásra ismét csak a rendszerváltás után, 1991-től került sor.” (Balta János II)
A települése lakosságának alakulása és összetétele.
1880 Összesen 1270, románok 48, magyarok 1161, németek 6, mások 55
1890 Összesen 1593, románok 73, magyarok 1518, németek -, mások 2
1900 Összesen 1957, románok 16, magyarok 1939, németek 2, mások –
1910 Összesen 2009, románok 10, magyarok 1994, németek 5, mások –
1930 Összesen 2348, románok 475, magyarok 1857, németek 14, mások 2
1966 Összesen 1138, románok 11, magyarok 1126, németek -, mások 1
1977 Összesen 875, románok 4, magyarok 865, németek -, mások 6
1990 után:
Évszám | Összlakosság | Románok | Magyarok | Németek | Más (roma + más) |
---|---|---|---|---|---|
1992 | 666 | 19 | 647 | – | 6 |
2002 | 568 | 20 | 536 | – | 12 |
2011 | 491 | 32 | 449 | – | -* |
⃰ Nem nyilatkozott 10.
Régen a halászat, a földművelés és juhtenyésztés biztosította a megélhetést. Ma a földművelés és ezzel egybekötve az állattenyésztés, illetve a kertészkedés képezi az emberek fő foglalkozását és megélhetési lehetőségét. A halászat, mint foglalkozás és megélhetőségi lehetőség, már e század elején megszűnt. Azt azonban tudjuk, hogy 1579-ben, a “Körös folyón fogott halból elrendelték a tized fizetését.
A község életében a hagyományos mezőgazdaság, állattenyésztés mindig jelen volt. Egyesek mással is próbálkoztak az évek során. Gyógynövényszárítással először az 1932–33-as évben foglalkoztak, majd néhány év múlva próbálkoztak borsos menta, körömvirág és koriander termesztésével. Virág és zöldségfélék termesztésével pár család foglalkozik.
A faluban vannak iparosok, mesteremberek, kereskedelemmel foglalkozók.
1931-ben Feketegyarmaton 1864 lakos élt, tanköteles volt 180 gyermek, református iskolába 170, román állami iskolába 10 diák járt.
A gyarmati óvodát 2012-ben adták át. Az 1970-es években az iskola új, emeletes épületbe költözött át, ahol 10 osztályos oktatást folyt. 1967–72 között a magyar tagozat mellett létrehoztak egy román tagozatot is. A gyarmati óvoda felújítása 2012-ben lett befejezve. 2017-ben sikerült napközis óvodai programot indítani.
Elemi iskola Feketegyarmat – a nagyzerindi Tabajdi Károly Általános Iskolához tartozik.
Működik óvoda (18 gyermek), összevont elemi iskolai osztályok (22 gyermek)
Igazgató: Szilágyi Ildikó.
A feketegyarmati kultúrotthon 2008-ban, a park 2009-ben újult meg. 1910-ben kezdi meg működését a Hangya szövetkezet. Klubot működtet, ahol van sakk, biliárd és könyvtár is. Feketegyarmat természetesen a legtöbb kulturális programot a községközponttal, Nagyzerinddel együtt szervezi. Ilyen a közös falunap is.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendszeresen megszervezi az Erdőháti napokat. A vándor-rendezvény egyik helyszíne Feketegyarmat volt.
Külön említést érdemel Borsos Vilmos feketegyarmati származású tanító, akinek a zenekara helybéliekből áll.
„A mostani feketegyarmati református templom helyén ó-román stílusú templom áll a 13. századig, ekkor áldozatul esett a tatárok dúlásának, ezután újjá kellett építeni. A mai formáját az 1800-as évek elején éri el, ekkor már barokk stílusban. 1900-ban egy nagyobb felújításon megy keresztül, 1922-ben öntötték a templom ma is működő nagy harangját. 1940-ben egy nagyobb viharnak esett áldozatul a torony, 1951-ben, majd 1970-ben végeztek az egész templomon egy nagyobb felújítást.
2013–2017 között a templom teljes külső-belső részét felújítja a gyülekezet, a román, a magyar állam segítségével és a jószívű adakozó hívek adományaiból. Segítőkészség dolgában soha nem volt hiány a feketegyarmati egyházközösségben sem, erről tettek tanúbizonyságot az 1930-as tűzvésznél, az 1933-os jégkároknál és az 1966-os árvíznél is.” (Balta II)
Azt, hogy a templombelsőben a meszelések rétegei alatt középkori freskók vannak, már vagy 150 éve tudni lehetett. Az újabban (2000 nyarán) végzett kutatások jelentős méretű freskókat tártak fel a hajó déli falán, egy Mettercia-ábrázolás (Szűz Mária, kis Jézus és Szent Anna) és egy Szent György ciklus jeleneteit.
1994-ben, a templom fennállásának 750. évi emlékünnepén, a templom főbejáratának bal oldali részén egy fekete márványból készült emléktáblát helyeztek el, a következő felírással: TEMPLOMUNK ÉPÜLT 1244 NAGYOBBÍTVA LETT 1799 RENOVÁLTÁK 1900 Ugyanekkor a templomkertben egy sírkövet állítottak fel, a következő felirattal:
IN MEMORIAM SZABADSÁGHARCOK ÉS HÁBORÚK FEKETEGYARMATI ÁLDOZATAINAK EMLÉKÉRE
Az énekkar 1999-ben Nagy József tiszteletes idejében alakult, kisebb szünetekkel, de ma is működik.
Nemrég megújult a református templom tetőszerkezete.
Feketegyarmati Református Egyházközség
Cím: Templom u. 32. Telefon: 0742-877905. Villámposta: nemesemil83@gmail.com
Lelkész: Nemes Emil.
Helyben van magyar baptista gyülekezet.
– Református temploma helyén a 13. századig óromán stílusú templom állt, mely a tatárjárás alatt megrongálódott, és később új épült helyette. 1862-ben a templomban végzett belső felújításokkor középkori freskók kerültek napvilágra, melyek egy része a figyelmetlen felújítási munkálatokkor elpusztult.
– A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
Feketegyarmatról Bíró Miklós és Gyarmati Lukács az 1500-as évek végén már a wittenbergi egyetemen tanult.
A helybéliek tisztelettel emlékeznek jeles lelkipásztorukra, Bokor Sándorra (meghalt 1949. aug. 5. Feketegyarmat), aki 1928-tól szolgálta a helyi gyülekezetet.
Polgármesteri hivatal Nagyzerinden.
A Helyi tanácsban van feketegyarmati képviselő: Hégely Levente.
RMDSZ-szervezet
Elnök: Hégely Levente.
A térség településeinek mikrotársulásában a falu is részt vesz.
A megyei civil szervezetek jegyzékében található 2 szervezet, amelyekről a világhálón nincs semmilyen hír. (Mattheus Egyesület, Gold Carp Love Egyesület)
A községközpontban: Zerind panzió és étterem.
Források
Balta János (összegyűjtötte): 100 év Romániában. Örökségünk Arad megyében. I. Arad, 2018.
Balta János (összegyűjtötte): 100 év Romániában Örökségünk Arad megyében II. kötet. 2019.
Ujj János (összeállította) Arad megye neves szülöttei. Alma Mater Alapítvány, Arad, 2007.
Márki Sándor: Aradvármegye és Arad szabad királyi város története, 1892, Arad.
Márki Sándor: Arad vármegye és Arad szabad királyi város monographiája, II, Arad, 1895
Györffy György: Aradvármegye
Márki Sándor: Arad vármegye monográfiája
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. http://varga.adatbank.transindex.ro
http://nepszamlalas.adatbank.ro/?pg=etnikai&id=3169
Erdély, Bánság és Partium történeti és közigazgatási helységnévtára. Arcanum. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/ErdelyHelysegnevTar-erdely-bansag-es-partium-torteneti-es-kozigazgatasi-helysegnevtara-1/telepulesek-1C9/i-BE4/iermata-neagra-C14/