Itt él Arad megye legősibb, legtörzsgyökeresebb magyarsága, annak ellenére, hogy történeti-természeti pusztítások, falupusztulások, vissza- és újratelepülések sorozatát élte át. Feketegyarmat Árpád-kori település. Nevét 1241-ben a tatárjárás idején Rogerius kanonok említette meg először Garmad néven Siralmas énekében, melyben a tatárok itteni pusztításait is leírta.
A környék a fennmaradt oklevelek adataiból következtethetően az ősi magyar vallás és hitvilág egyik fontos központja lehetett. Erre enged következtetni az is, hogy itt a közelben volt Vata és Ajtony nemzetségi szállásközpontja is.
Márki Sándor erről így írt Arad vármegye monográfiája című művében: „Igricek, hegedősök laktak a mai Aradvármegye északi részén, a Fekete-Körösbe ömlő Tőz vidékén is. Igricverse (Igrechwerse) nevű földet hallunk emlegetni még 1429-ben is ezen a tájon…”
1851-ben nagy árvizekről írtak a Fekete-Körös vidékén, és a feljegyzések szerint ekkor határa 8143 hold, lakosainak száma pedig 1321 fő, valamennyi református. Birtokosául pedig István főherceget írták.
„1732–1740-ig Rinaldo de Modena herceg tulajdonába kerül, 1818-ig kamarai birtok volt. 1818-ban József főherceg tulajdonába került és 1919-ig a Habsburgok birtoka maradt. Az 1922-es földreform valamelyest segített a földnélküli lakosságon, de a második világháború után, az 1950-es években lezajlott kollektivizálás során ismét magántulajdon nélkül maradtak. Földosztásra ismét csak a rendszerváltás után, 1991-től került sor.” (Balta János II)

A települése lakosságának alakulása és összetétele.
1880 Összesen 1270, románok 48, magyarok 1161, németek 6, mások 55
1890 Összesen 1593, románok 73, magyarok 1518, németek -, mások 2
1900 Összesen 1957, románok 16, magyarok 1939, németek 2, mások –
1910 Összesen 2009, románok 10, magyarok 1994, németek 5, mások –
1930 Összesen 2348, románok 475, magyarok 1857, németek 14, mások 2
1966 Összesen 1138, románok 11, magyarok 1126, németek -, mások 1
1977 Összesen 875, románok 4, magyarok 865, németek -, mások 6
1990 után:

⃰ Nem nyilatkozott 10.

Régen a halászat, a földművelés és juhtenyésztés biztosította a megélhetést. Ma a földművelés és ezzel egybekötve az állattenyésztés, illetve a kertészkedés képezi az emberek fő foglalkozását és megélhetési lehetőségét. A halászat, mint foglalkozás és megélhetőségi lehetőség, már e század elején megszűnt. Azt azonban tudjuk, hogy 1579-ben, a “Körös folyón fogott halból elrendelték a tized fizetését.
A község életében a hagyományos mezőgazdaság, állattenyésztés mindig jelen volt. Egyesek mással is próbálkoztak az évek során. Gyógynövényszárítással először az 1932–33-as évben foglalkoztak, majd néhány év múlva próbálkoztak borsos menta, körömvirág és koriander termesztésével. Virág és zöldségfélék termesztésével pár család foglalkozik.
A faluban vannak iparosok, mesteremberek, kereskedelemmel foglalkozók.

1931-ben Feketegyarmaton 1864 lakos élt, tanköteles volt 180 gyermek, református iskolába 170, román állami iskolába 10 diák járt.
A gyarmati óvodát 2012-ben adták át. Az 1970-es években az iskola új, emeletes épületbe költözött át, ahol 10 osztályos oktatást folyt. 1967–72 között a magyar tagozat mellett létrehoztak egy román tagozatot is. A gyarmati óvoda felújítása 2012-ben lett befejezve. 2017-ben sikerült napközis óvodai programot indítani.
Elemi iskola Feketegyarmat – a nagyzerindi Tabajdi Károly Általános Iskolához tartozik.
Működik óvoda (18 gyermek), összevont elemi iskolai osztályok (22 gyermek)
Igazgató: Szilágyi Ildikó.

A feketegyarmati kultúrotthon 2008-ban, a park 2009-ben újult meg. 1910-ben kezdi meg működését a Hangya szövetkezet. Klubot működtet, ahol van sakk, biliárd és könyvtár is. Feketegyarmat természetesen a legtöbb kulturális programot a községközponttal, Nagyzerinddel együtt szervezi. Ilyen a közös falunap is.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendszeresen megszervezi az Erdőháti napokat. A vándor-rendezvény egyik helyszíne Feketegyarmat volt.
Külön említést érdemel Borsos Vilmos feketegyarmati származású tanító, akinek a zenekara helybéliekből áll.

„A mostani feketegyarmati református templom helyén ó-román stílusú templom áll a 13. századig, ekkor áldozatul esett a tatárok dúlásának, ezután újjá kellett építeni. A mai formáját az 1800-as évek elején éri el, ekkor már barokk stílusban. 1900-ban egy nagyobb felújításon megy keresztül, 1922-ben öntötték a templom ma is működő nagy harangját. 1940-ben egy nagyobb viharnak esett áldozatul a torony, 1951-ben, majd 1970-ben végeztek az egész templomon egy nagyobb felújítást.
2013–2017 között a templom teljes külső-belső részét felújítja a gyülekezet, a román, a magyar állam segítségével és a jószívű adakozó hívek adományaiból. Segítőkészség dolgában soha nem volt hiány a feketegyarmati egyházközösségben sem, erről tettek tanúbizonyságot az 1930-as tűzvésznél, az 1933-os jégkároknál és az 1966-os árvíznél is.” (Balta II)
Azt, hogy a templombelsőben a meszelések rétegei alatt középkori freskók vannak, már vagy 150 éve tudni lehetett. Az újabban (2000 nyarán) végzett kutatások jelentős méretű freskókat tártak fel a hajó déli falán, egy Mettercia-ábrázolás (Szűz Mária, kis Jézus és Szent Anna) és egy Szent György ciklus jeleneteit.
1994-ben, a templom fennállásának 750. évi emlékünnepén, a templom főbejáratának bal oldali részén egy fekete márványból készült emléktáblát helyeztek el, a következő felírással: TEMPLOMUNK ÉPÜLT 1244 NAGYOBBÍTVA LETT 1799 RENOVÁLTÁK 1900 Ugyanekkor a templomkertben egy sírkövet állítottak fel, a következő felirattal:
IN MEMORIAM SZABADSÁGHARCOK ÉS HÁBORÚK FEKETEGYARMATI ÁLDOZATAINAK EMLÉKÉRE
Az énekkar 1999-ben Nagy József tiszteletes idejében alakult, kisebb szünetekkel, de ma is működik.
Nemrég megújult a református templom tetőszerkezete.

Feketegyarmati Református Egyházközség
Cím: Templom u. 32. Telefon: 0742-877905. Villámposta: nemesemil83@gmail.com
Lelkész: Nemes Emil.

Helyben van magyar baptista gyülekezet.

– Református temploma helyén a 13. századig óromán stílusú templom állt, mely a tatárjárás alatt megrongálódott, és később új épült helyette. 1862-ben a templomban végzett belső felújításokkor középkori freskók kerültek napvilágra, melyek egy része a figyelmetlen felújítási munkálatokkor elpusztult.
– A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Feketegyarmatról Bíró Miklós és Gyarmati Lukács az 1500-as évek végén már a wittenbergi egyetemen tanult.
A helybéliek tisztelettel emlékeznek jeles lelkipásztorukra, Bokor Sándorra (meghalt 1949. aug. 5. Feketegyarmat), aki 1928-tól szolgálta a helyi gyülekezetet.

Polgármesteri hivatal Nagyzerinden.
A Helyi tanácsban van feketegyarmati képviselő: Hégely Levente.

RMDSZ-szervezet
Elnök: Hégely Levente.

A térség településeinek mikrotársulásában a falu is részt vesz.
A megyei civil szervezetek jegyzékében található 2 szervezet, amelyekről a világhálón nincs semmilyen hír. (Mattheus Egyesület, Gold Carp Love Egyesület)

A községközpontban: Zerind panzió és étterem.