A mai Majláthfalvától északra, a Harangod vize balpartján a középkorban Túregyháza nevű birtok feküdt, 1455-ben a Bothos-családé, majd Kiss Balázsé volt, 1478-ban már puszta és ekkor a Jaksicsok kapták.
1706: a Temesközből, a Maros bal oldaláról a török harc nélkül kivonult. Temesváron szekereket is kaptak a törökök a császáriaktól, hogy Belgrádig menjenek.
Temesköz a császári hadsereg parancsnoksága alatt maradt még 60 évig, következett a németek betelepítése, általában az őshonos lakosság falvaiba. Az őshonos magyar lakosság a Temesközben nem maradhattak, a temesközi magyar földbirtokosok földjeit elvették, egy részét a telepeseknek adták.
1723-25 évi gróf Mercy-féle térképen lakatlan pusztaként van jelezve Durikais alakban.
1761 évi térképen Durikias alakban szintén puszta.
1778-ban a Temesközt (Bánság) visszasorolták a magyarországi közigazgatásba. Temesköz katonai parancsnoka, Mercy gróf által végrehajtott 1723–25-es lakás és lakossági összeírás a temesközi őshonos lakosság száma nem egyezik a ma már hozzáférhető katonai térképek nyújtotta képpel, a térképen feltüntetett házak számával. Majláthfalva mellett Vinga, Monostor, Túregyháza falvak lakatlan helyként van beírva. A térképeken láthatók a községek régi házai, a térkép több házat mutat, mint az összeírás. Magyarok le- illetve visszatelepedése csak ezután válik lehetővé.
1819-ben a kincstár, gróf Majláth országbíró közbenjárására, Csanád vármegyei magyar dohánykertészeket telepített Túregyháza-pusztára. Az újonnan alapított falut német falvak határolták.
1838: a telepnek már 666 lakosa volt, új neve Majláthfalva.
1849 február: a szomszédos Kétfél község szerbjei a község magyarságát Pécskára űzték, a helységet kifosztották (helyi emlékezet szerint ez volt a „szaladás”). Ellenforradalmárok kényszerítették a magyar falvak népét Bánát elhagyására. Tavasszal térhettek vissza a kifosztott, felperzselt falvakba.
1850: a császári udvar létrehozza a Szerb Vajdaságot és Temesi Bánságot – de az irányítás Bécsből történt.
1891-ben gróf Woracziczky János vásárolt itt a kincstártól birtokot.
1900: községi rangra emelkedett.

A település lakosságának alakulása és összetétele.
1880 Összesen 1704, románok 7, magyarok 1549, németek 47, mások 101
1890 Összesen 2067, románok 5, magyarok 2036, németek 24, mások 2
1900 Összesen 2236, románok 10, magyarok 2189, németek 19, mások 18
1910 Összesen 2335, románok 19, magyarok 2272, németek 34, mások 10
1930 Összesen 2036, románok 18, magyarok 2009, németek 6, mások 3
1966 Összesen 1598, románok 9, magyarok 1586, németek 2, mások 1
1977 Összesen 1458, románok 34, magyarok 1407, németek 4, mások 13
1990 után:

⃰ Nem nyilatkozott 29.

Vállalkozói rátermettséget és kitartó munkát igényelt a szerződött dohánykertészet, de egyben kitörést is a gyarapodásra. A Csanádi Egyházmegye népe a Tisza és a Maros mindkét oldalán sokáig művelte ezt a foglalkozást. Őshonosok ezen a vidéken. Majláthfalva lakossága nem államilag telepített, mint a volt szomszédos sváb falvak, akik idegenből jöttek, ingyen földet és kiürített házat kaptak. A majláthfalviak maguk bérelték a földbirtokostól a földet több évre dohány, búza kukorica termesztésre. A házak úgy épültek, hogy 1-2 szakaszos dohánypajtát is magukba foglaltak.
1851-től a dohány állami monopólium lett. A dohányfinánc, állami alkalmazott, a határban évente kimérte a területet. A kertészeket állami dohánymaggal ellátta, felügyelte a melegágyas palántanevelést, kiültetést, a gondos kapálást, a levelek érettségét szedésre. A finánc ellenőrizte a mennyiséget, minőséget. Késő ősszel végezték a válogatást, csomózást, bálázást, majd következett a mázsálás, a dohány kifizetése. Akkor is létezett fekete kereskedelem: a környező falvakat Majláthfalva látta el jó vágott dohánnyal, ezt már „profi” kupecek intézték, éjjel. A büntetés nagy volt. Később a román állam úgy védekezett, hogy nem árusítottak cigarettapapírt, ez is csempész árú lett, Magyarországról hozták.
A falu a 19. század végén virágzott, a jó termő fekete föld gazdagodást hozott és békességet. A lakosok hitelszövetkezetet és gazdakört tartottak.
Nyomás gazdálkodást folytattak, azaz nagyobb részben művelték a területet, a többi legelő volt. A községben volt Gazdakör, Hangya szövetkezet, négy vendéglő működött. Minden szükséges mesterségben volt mesterember.
Községházát építettek, téglajárdát raktak minden utcába.
A 20. század második felében sokan áttértek a kalocsaihoz hasonló piros paprika termelésére. Majláthfalva lett az őrölt pirospaprikával Erdély ellátója, Székelyföldtől Nagybányáig ismerték, Temesváron állandó árusító hely volt. Mint háztájit termelték, elmunkálása hasonlított a dohányra, a melegágyas palántaneveléssel kezdődött, a csöves paprikát is felfűzve szárították. A magot saját maguk válogatták, létezett egy majláthfalvi fajta. Őrlésével is többen foglalkoztak, úgyszintén az értékesítésével. A majláthfalvi őrölt pirospaprika márkanév lett.
A kommunizmus éveiben Majláthfalván is létrejött a kollektív gazdaság, jó ideig képes volt eredményesen működni a kollektív gazdaság a strukturális nehézségek ellenére, s adott pillanatban a környék egyik fontos állattenyésztési központjává lett, ahol több szomszédos helység szakmai erői összpontosultak.
1990-et követően innen is sokan külföldön keresnek munkát, de vannak helyben sikeres mezőgazdasági vállalkozók.

Az oktatással kapcsolatos adatok forrása Kovách Géza falumonográfiája.
1822: a majláthfalvi négyosztályos osztatlan elemi iskola már működött, egy kántortanító vezetésével. A látogatottsága siralmas, 1837-ben 126 tanköteles gyermek közül 72 járt a tanórákra. Az 184849-es forradalom és szabadságharc után valamicskét javult a helyzet.
1856-ban végre elfogadható új iskola épült fel.
1877-ben a korábbi négyosztályos iskola hatosztályossá bővült, mely 1886-tól kezdve a korábbi római katolikus felekezeti iskolából „államilag segélyezett községi iskola” lett,
1880-as években elkészült az új iskolaépület, kollégiummal.
Az 1921/22-es tanévben végzett az utolsó magyar tannyelvű osztály, ezután az iskola tanítási nyelve román, és hétosztályos iskola. 1930-ből való adat: van magyar tagozat az iskolában.
Majláthfalván az óvodai oktatást a román hatóságok szervezték meg 1934-ben, román nyelven. Az óvoda nyelve a háborút követően lett magyar.
1945 után az iskola is magyar tannyelvűvé változott.
A második világháború utáni években egy majláthfalvi parasztcsalád nem ösztönözte továbbtanulásra a gyermeket. Megváltozott a helyzet az 1960-as évektől, miután minden fokon ingyenes lett az oktatás, s nagyobb távlatok nyíltak mind az ipari, mind az értelmiségi pályák felé. Egyre több majláthfalvi gyermek folytatta tovább a tanulmányait a temesvári vagy az aradi líceumokban, mások különböző ipariskolákban. Ugyancsak egyre több majláthfalvi diák ment egyetemre, főiskolára, posztliceális továbbképzésre.

Testvériskolájuk a tiszafüredi általános iskola, 2003-tól
Majláthfalvi Általános Iskola. Magyar tannyelvű.
Cím: Főutca 608 sz. Telefon 0257-534704. Villámposta: scoala_mailat@yahoo.com.
Igazgató: Bányai Mónika.
2022-es helyzet: a magyar óvodába 19-en járnak, az elemi osztályokba 31-en, az általános iskolai osztályokba 19-en.

A helyi lakosság megtartotta ide települt őseik ő-ző nyelvjárását – az őshonos lakosság a Maros mindkét oldalán, így beszéltek.
Az 1950-es évek elején új intézmény alakul meg, a kultúrotthon,
Az 1970-es évek elején, a politikai enyhülés éveiben, a bukaresti kulturális vezetők olyan határozatot hoztak, hogy a kisebbségek lakta megyékben minden évben szervezzenek egy kulturális napot. A bukaresti tanácskozáson Arad megyét az ismert történész, dr. Kovách Géza képviselte. Az ő kezdeményezésére évente augusztus derekán szervezték meg az ünnepséget, ahol a megye magyarlakta településeinek a műkedvelő csoportjai is felléptek. Ezzel megszületett a Majláti vasárnap ünnepségsorozat. A szervező majláthfalviak a hangsúlyt a néptáncra helyezték. A helybeli fiatalok nagy lelkesedéssel táncoltak, noha nem volt saját népviseletük, azt rendszeresen Zsombolyáról kölcsönözték. Az 1980-as évek elején azonban sikerült egy rend stilizált népviseleti ruhát varratni. Másik nehézség a helybeli zenekarnak a hiánya volt, ezért a táncokat évekig füttyszóra, vagy énekszóra próbálták, gyakorolták. Ha valahol fesztiválon kellett fellépniük, nagy nehezen találtak egy harmonikást vagy a pécskai cigányzenekar segítette ki őket. (Andrási György ny. iskolaigazgató visszaemlékezései, Nyugati Jelen, 2021)
A néptánc ma is jelen van a faluban, két néptánccsoportjuk van: 2009-ben a Csipkebokor 12 kisiskolásból jött létre, a Százszorszépben 24 fiatal táncol.
A 2000-es évektől az egykori Majláti vasárnap átalakul, Majláthfalvi Napok néven kétnapos rendezvényként szervezik meg a Majláthfalvi Gazdák, a Majláthfalvi RMDSZ, a Pro Majlát Egyesület és a Viitorul mezőgazdasági társulás.
Szerveznek immár hagyományosan borkóstolót, a Majláthfalvi Napokon is, van veterán autóbemutató.
2012-ben létrehozták a Majláthfalvi Nyugdíjasok Klubját.

A majláthfalvi római katolikus plébániát 1851-ban alapították, a templom 1878-1879-ben épült, Nagyboldogasszony (Mária mennybevétele) titulussal rendelkezik.
Római katolikus plébániatemplom
Cím: Főutca 48 sz. Telefon: 0257/534-808. Villámposta: mikloscsaba68@yahoo.com
Plébános: Miklós Csaba

Majláthfalvi Pünkösdi Gyülekezet
Cím: Iskola utca 2. Villámposta: pgy.mailat@gmail.com.
Lelkész: Csatlós Róbert.

– Első világháborús emlékmű a falu központjában.
– Emlékmű a falu alapításának emlékére, alkotó Dan Chişovan szobrász (2019)

Itt született és élt Andrási György (1937. ápr. 22. – 2022. okt. 31.) – iskolaigazgató, a falu kulturális mindenese fél évszázadon át.
Itt született Jankó András (1953. okt. 27. – ) – jogász, helytörténész, közíró.
Itt született Herczeg András (1960. febr. 10. – ) – mérnök, vállalkozó, mecénás.

A községi közigazgatás intézményei Vingán működnek. Helyi képviselők a vingai illetve a megyei közigazgatásban komoly szerepet játszanak.
Andresz József – több rendben helyi képviselő (tanácsos) és alpolgármester is.
Sipos György több rendben volt megyei tanácsos, szintén majláthfalvi.
Helyi tanács: 2020-tól helyi tanácsosok Bányai Mónika, Molnár Kálmán András.

RMDSZ-szervezet
Elnök Andresz József.

Pro Majláth Egyesület (2005) – elnök Kaslik András
Százszorszép és Csipkebokor Egyesület (2012)
Majláthfalvi Tűzoltó Egyesület – nincs bejegyezve.

Halastó – Ma a környékbeliek és az aradi és temesvári pecázók kedvelt helye. A hatvanas években a kollektív gazdaság (tsz.) Szilágyi mérnök szorgalmazására a falu mellett a Harangod patakra gátat épített, több hektárnyi halastó keletkezett.
A szomszédos Monostoron arborétum, pusztulóban. (Woracziczky-kúria)