Zimándújfalu környéke már az őskorban is lakott hely volt, ezt a területén az őskorból és a középkorból való leletek bizonyítják.
A hagyományok szerint a falut egy Zimándi János nevű földbirtokos alapította, azonban a súlyos adóterhek miatt a falu később elnéptelenedett.
Mivel Zimánd a Maros áradásaitól védett területen fekszik, Mária Terézia ide akarta telepíteni az aradi polgárokat. Az áttelepítés végül nem történt meg.
A Maros áradásaitól védett helyen fekvő elnéptelenedett Zimándra az 1800-as évek utolsó évtizedeiben Nógrád vármegyei dohánykertészek érkeztek Csernovics-Újfaluból, Csernovics Péter uradalmából, aki a hagyományok szerint elkártyázta vagyonát, és a megszűnt uradalomból a kertészcsaládokat a hatóságok ide, Zimándra telepítették. (Wikipédia)
Somogyi Gyula szerint a történet a következő: „A zimándújfalusiak eredetileg Nógrádból jöttek. Nagy- és dédapáik a Kürtös és Mácsa közelében fekvő Topilla puszta helyén és annak határában fekvő Csernovics-Ujfalu községben éltek. 1848-ban felszabadulván a jobbágyi terhek alól, Csernovics haszonbérbe adta nekik a földet, melyet addig munkáltak. Lassanként megindult köztük a mozgalom, hogy telepes községgé alakulhassanak át. E célból 1851-ben Bécsbe küldöttséget menesztettek földet kérni. Fáradságukat siker koronázta s a 65 családból álló községet letelepítették mai helyére, adván nekik földet. 1852. végén 1853 elején elhordták régi lakóhelyükről az építkezésre használható anyagot és az új tiszta magyar lakosságú község neve Zimándújfalu lett.”
Így jött létre 1852-ben a mai Zimándújfalu. A faluba később más nemzetiségek, németek, románok is letelepedtek.
1940-ben épült az állomás, majd négy év múlva a falu saját vonatot is kapott.

A település lakosságának alakulása és összetétele.
1880 Összesen 825, románok 4, magyarok 772, németek 8, mások 41
1890 Összesen 897, románok 11, magyarok 879, németek 7, mások –
1900 Összesen 965, románok 16, magyarok 910, németek 37, mások 2
1910 Összesen 1032, románok 27, magyarok 942, németek 42, mások 21
1930 Összesen 1154, románok 63, magyarok 1031, németek 53, mások 7
1966 Összesen 1671, románok 472, magyarok 1176, németek 20, mások 3
1977 Összesen 1781, románok 583, magyarok 1160, németek 30, mások 8
1990 után:

⃰ Nem nyilatkozott 73.

A betelepített magyar kertészektől örökölték a dinnyetermesztés hagyományát. Ma az országút mellett dinnyepiac van, ahol a falu apraja-nagyja kínálja az utazóknak a híres zimándi sárga és görögdinnyét. Gazdák szervezetbe tömörültek, részt vesznek szakmai rendezvényeken. Volt malma (1898), fűrésztelepe, homokbányája is. Zimándújfalu lakosai 1944-ig mezőgazdasági munkások voltak, akik a környékbeli földesuraknál, köztük Zsilinszkinél dolgoztak, saját földjük, munkaeszközük nem volt. A községben 1910-ben hitelszövetkezet, 1916-ban megalakul a Hangya Szövetkezet. 1916-1945-között a Hangya Szövetkezet Zimándújfalun és Zimándközön egy-egy kocsmát, illetve vegyesboltot működtetett.
A második világháború után földet osztottak, aztán 1950-ben, kisajátítással létrejött a helyi kollektív gazdáság. 1965-66-ban Zimándújfalun a Fogyasztási Szövetkezet jelentős beruházással beindította a naponta 2500 kiló kenyér és péksütemény előállítására alkalmas kenyérgyárat.
A szolgáltatások és az építőipar jelenléte jelentős, a mezőgazdasági tevékenység csökkenő arányú. Megemlítendő a méhészet.
A faluszéli csárdában, mesélik a falu öregjei, Rózsa Sándor is megszállt egy alkalommal.

Az első iskolát 1850-es években építették fel. Az iskolát 1899-ben átvette a község, de mert nem rendelkezett megfelelő forrásokkal a szükségesúj iskolaépület és tanítói lakás felépítésére, kérte, vegye át az állam. Ez 1900-ban megtörtént. Az iskola (felújított) épülete és az óvoda a templom szomszédságában van.
Móra Ferenc Általános Iskola
Cím: Fő utca 437 sz. Telefon: 0257-380119, villámposta: zimandiskola@yahoo.com,
2014 ez év szeptember elsejétől, a zimándújfalusi Általános Iskola felvette Móra Ferenc író, muzeológus nevét. Időközben a magyar tagozat megszűnt, 2018-ban sikerült újra indítani.
2018-ban újra indult a közben megszűnt magyar oszytűly
Vezető: Secheres György
Jelenlegi helyzet: óvodai csoportok (30 gyerek), elemi iskolás osztályok (19), általános iskolai osztályok (19).

A faluban van művelődési ház és könyvtár.
Visszatérő rendezvény a júniusi falunapok, ahol minden helyi csoport bemutatkozik, és mindig vannak meghívottak is. 2005-ben rendezték az elsőt.
Korábban létezett egy iskolás tánccsoport, aztán a helyi Napsugár együttes. Jó pár éve Kankalin néptáncegyüttes (2006) képviseli helyben a népi hagyományokat. Fel szokott lépni a zimándújfalusi leány- és asszonykórus is. A falunapok egyik fő szervezője Borostyán Egyesület alelnöke Ménesi Melinda. Ennek kertében működnek a néptáncegyüttes és a népdalkör. Ez utóbbi 2010-ben alakult újra.
A faluban működő öntőműhelyben szobrok kiöntésére is vállalkoznak.
A falu másik nagy ünnepe a szeptemberi templombúcsú, valamint a júliusban megtartott falunap.

A római katolikus templom 1907–1908-ben épült neogótikus stílusban, tornyában három haranggal. A templomban látható a szentély előtti boltíven félköralakban Wolf Károly, Jézus a Hegyibeszédben című freskója. A freskót készítő Wolf Károly Lotz Károly tanítványa volt. Az újonnan épített oltárt Roos Márton megyés püspök szentelte fel Mária neve tiszteletére. Az oltár alapjába Szent Bonifác vértanú püspöknek az ereklyéjét helyezték el, aki életét áldozta hitünkért. A főoltár cararrai márványból készült. A templom főoltárán 2,5 x1 m Schönstadti Mária kép látható, a kép több mind 100 éves. A szentély közepén 1,30 m magasságú, fából készült Szent Anna és Szent József szobrok láthatók. A nyolc boltíves ablak, színes üvegekkel ellátva, hársfa kerettel megduplázva, hogy megvédje a vitráliákat -színes üvegeket, ezek felett a hétszentség szimbólumai és a hit-remény-szeretet festmények találhatók. A mellékoltáron Jézus szíve és Mária szobrok találhatóak, valamint a Pieta, Szent Antal és Pater Pio szobrok foglalnak helyet a templomban. Orgonáját Magyarországról kapták, amikor a templom épült, ezt önellátó fújtatóval látták el a hívek adományából, fel is újították és újra festették. A festményeket Odri Mária restaurálta, ő végezte az újra aranyozásokat is. A templom kerítésében egy Lourdesi barlangot alakítottak ki. A templom padlóját több mind 200 négyzetméteren olasz színes márvány borítja.
1937-től önálló plébánia. A plébánia az Aradi főesperesség Pankotai esperesi kerületéhez tartozik.
Római katolikus Plébánia
Cím: Fő utca 35.sz. Telefon: 0257-380187. Villámposta: emiklos59@indamail.hu.
Plébános: Erős Miklós.

• Római katolikus temploma – 1907-ben épült neogótikus stílusban. A templomban látható Wolf Károly Hegyibeszéd című freskója is.
• A falu határában található az Avar domb-nak nevezett vaskori földvár. Feltárásakor rézkori, késő bronzkori (tiszapolgári kultúra) és vaskori leletekre bukkantak. A földvárat feltehetően érintette a Csörsz árok is.

Szilvágyi Zsolt (1977) kanonok, Temesvár-józsefvárosi plébános, püspöki helynök. A faluban gyermekeskedett, itt járt általános iskolába.

Polgármesteri Hivatal
Cím: Fő utca 248 sz. Villámposta: primariazimandulnou@yahoo.com, zimandu-nou@ar.e-adm.ro.
Polgármester: Dorel Gheorghe Vidran (PNL)
Alpolgármester: Ovidiu Rares Ivasiuc (PNL)
Jegyző: Roman Codean.
Helyi tanács: Nemzeti Liberális Párt (PNL) 9 mandátum, RMDSZ 4 mandátum (Jamboc/Zsámbok Mihály, Balog Erika, Czernák Endre, Hudec Pál), Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 1 mandátum.

RMDSZ szervezet
Elnök: Czernák Endre.

Füzesgyarmat (Magyarország)

Borostyán Egyesület (2004) – oktatás segítése, egyházi tevékenységek. Probszt Ferenc elnök. Telefon: 0723-432455.
Katalin Egyesület – szociális programok.