Civiltérkép

Szilágyszentkirály

Szilágyszentkirály (románul: Sâncraiu Silvanei) falu Szilágy megyében Vérvölgy, Nyírfalva és Szilágyfőkeresztúr között fekvő település. Zilahtól északra, 19 km-re fekvő kis falu, a Cine és a Szilágy patak összefolyásánál. A Zilah–Nagybánya főúttal 1 km-es aszfaltozott út köti össze. Közigazgatásilag Debren községhez tartozik.

A hagyomány szerint az ősi falu a Láz nevű mezőrészen volt, amely hatalmas tűzvész áldozata lett, olyannyira, hogy még a kutak vize is felforrósodott.

Szilágyszentkirály a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.

Első írásos említése 1446-ból való Zentkyrál formában, egy peres üggyel kapcsolatban. További változatok: 1546 – Zentkirály, 1617 – Zentkjral, 1670–1672-ben, a ma is használt formában Szilágyszentkirály.

Tinódi Lantos Sebestyén nyomdokán Budai Ézsaiás is említi a Szentkirály nevet viselő kolostort, mely a pogány magyarokra papokkal és harci népekkel őrködött. A kolostor körül létrejött később a falu, Szentkirály. Tinódi Lantos Sebestyén szerint a kolostor még 1551-ben is létezett, amikor György barát Szentkirályig kísérte a búcsúzó Izabella királynőt és fiát, János Zsigmondot.

Nem tudni, hogy a kolostor milyen körülmények között pusztult el; köveiből csak egy keresztelő medence maradt fenn bizonyságképpen a múlt századig. A kolostor tehát az Árpád-korból származik. A település neve későbbi.

A Kolozsmonostori Konventnél már 1446-ból van egy egyezség nagydobai Chyzer Fülöp, Gáli és András között Zentkyrál (Közép-Szolnok vármegye) birtokot illetően.

1532-ben Ősi Szilágyi György birtoka volt, aki eladta szentkirályi és vérvölgyi birtokait Szentkirályi Moldovay Antalnak tizenkét forintért. 1639-ig Nagydobai Spáczai János birtoka volt, de hűtlensége miatt I. Rákóczi György fejedelem elvette tőle, és lovászmesterének Serédi István Kraszna megyei főispánnak adományozta. 1705-ben végzett összeíráskor kilenc nemest említenek, szentkirályi nemesek voltak: Osváth Zsigmond, Tholnai István, Kiss István, Süle Székely Mihály, Osváth Tamás, Luka Mihály. 1719-ben Közép-Szolnok vármegye itt tartotta tisztújító közgyűlését.

A Pragmatica Sanctio (1723) korában végzett összeírás szerint a falu kuriális nemesi község, s lakosai nem szerepelnek a lajstromokban. Szentkirály nemessége 1797-ben nem engedte magát összeíratni a nemesi felkeléshez szolgáló hadi segedelem megállapítására.

Ha figyelembe vesszük a falu határának méreteit, kiterjedését és azt, hogy 1805-ben már 41 a nemesek száma (adómentes 9, gyalog 5, adózó 27), akkor ezek csak szegény, hétszilvafás, kurta nemesek lehettek.

Ínséges évek következtek a falura 1813-1817 között, a nagy éhínség és vándormozgalmak idején.

Az 1820-as Cziráky-féle összeírás adatai között sem szerepel Szentkirály neve.

Területe 1895-ben 609 kat. hold (szántó 313, erdő 145, kert 52, szőlő 50, rét 45, terméketlen 4 hold); gazdaságainak száma 155. A századfordulón a falunak 414 korona cselekvő vagyona volt, állami egyenes adója 929 korona 6 fillér.

1867-ben postahivatal nyílik

Az utolsó földbirtokost, Visky Pétert, 1946-ban Désre kényszerítették lakni. Az ő uradalmán található Debrenben az iskola és a kultúrház.

Az 1900-as évek elején régi helynevei közül még ismert volt: Hágó, Horgos, Szillos, Mogyorós, Tekintő, Észak, Verőfény, Paradicsom, Aranyos, Fejérdomb, Szállás, Horvát szilvása, Kelenczegaz, Selymék, Szakasz, Hosszúrét, Szilágy-rét neve. A fennmaradt hagyományok szerint a Szállás nevű hely a török, kuruc világban a lakosok búvóhelyéül szolgált, és még az 1900-as évek elején is találhatók voltak itt földalatti üregek. A közelében fekvő Tekintő nevű helyről pedig a hagyományok szerint az ellenséget kémlelték.

Szilágyszentkirály jelenlegi település több részre tagolódik: Alszeg, Felszeg, Pap-domb, Központ és Szurdék.

Szentkirály kisnemesi település volt.

Debren községnek létezik egy turisztikai információs irodája – kormányprogram vonatkozik erre. Az irodának (Info Turist Dobrin) van egy kétnyelvű honlapja:.  http://www.infoturistdobrin.ro/hu/telepulesek/szilagyszentkiraly. Az alábbi szöveget innen vettük át (2018. febr. 10-én)

Szilágyszentkirály falut „Három évszázaddal Debren megalakulása után említik először az okiratok, mindkettő nagyon nagy múltra tekint vissza, ugyanis ősi dák településekről beszélünk. 1705-ben a település Közép Szolnok fennhatósága alá tartozik, bojárok lakta településként van ekkor számontartva. A feudális korszakban, a település életét az egyház irányította amely meghatározta a lakosok gondolkodását és, a gazdagok, vagyonuk megtartásának érdekében, áttértek a katolikus hitre és magyarokká váltak. A hatalom képviselője „Isten földi helytartója” volt aki egyben Isten és ember közti közvetítő is volt. A Szilágy Völgyi pogányok keresztény hitre térítése után, 1011-ben, megalakul a Szentkirály kolostor. A legenda úgy tartja, hogy a falu a kolostor köré épült ki. Idővel, a kolostor eltűnt, okairól nincsenek feljegyzések. Helyére római katolikus templom épült, amelyet később református templommá alakítottak. 1869-ben lebontják, majd két évvel később, már a mai református templomról beszélnek amely 16 méter hosszú, 8 méter széles és 10 méter magas. A templom kisebbik harangját 1646-ban, nagyobbikat pedig 1814-ben öntötték.” (az eredeti helyesírással).

 

1847-ben 207 lakosa volt (200 református, 6 görög katolikus, 1 római katolikus).

1868-ban 162 reformátust jegyeztek fel.

1890-ben 282 a lélekszám (magyar 255, román 12, egyéb 15); házak száma 64. Felekezet szerint református 219, római katolikus 35, görög katolikus 18, izraelita 10.

1895-ben gazdaságainak száma 155. Területe 609 katasztrális hold, a melyből szántóföld 313, erdő 145, kert 52, szőlő (parlag) 50, rét 45, terméketlen 4 hold.

1920-as román népszámlálás: összlakosság 230 személy, román 15, magyar 211, egyéb 4 fő.

1948-ban 318 318 fős magyar falu.

1966-ban 333.

1976-ban 250.

1992-ben 184 személy (ebből 180 magyar, 4 román).

2011-ben 176 fő, magyar 166.

 

Az oktatás kezdetére biztos adat nincs. Bizonyosan régi, felekezeti iskolája lehetett, hisz 1844-ből ismert Szentkirályi Sámuel tanító neve.

1873-ban a szentkirályi felekezeti iskola megszűnt, községivé alakult, az iskolaépületet, telket, 400 négyszögölnyi veteményes kertet az egyház átengedte az iskolának. Az egyház Nagy György községi tanító és kántor lévita fizetéséhez a fentieken kívül még 55 forint 55 krajcár értékű kepével és 3 öl havi fával járult hozzá

1904. december l-jén a községi elemi népiskola állami lesz, de a kinevezett tanító kántori teendőket is végez helyben és Debrenben. Az állami iskola romos épületét 1939-ben lebontották, az 1903-ban épített parókiát iskolává alakították; 1967-ben bevezették a villanyvilágítást.

Ma I-IV. osztályos elemi iskolája 2 tanerős, nincs megszűnés veszély.

A helyi közösség vitalitását is mutatja, hogy fészbukon láthatunk óvodai képeket.

https://www.facebook.com/ovodaielet.szilagyszentkiraly/photos?lst=100003989359722%3A100006968730894%3A1518933797&source_ref=pb_friends_tl

 

A falu története mondával indul és ez vonzza a kutatókat.

A hagyomány szerint az ősi falu a Láz nevű mezőrészen volt, amely hatalmas tűzvésznek áldozata lett, olyannyira, hogy még a kutak vize is felforrósodott, innen volna a Láz név.

A Szilágy-patak mentén fellelhető hiedelmekkel az óriásokról és bálványimádókról sokan foglalkoztak. Petri Mór szerint Szent István 1011-ben egyik vezérét küldte a pogány magyarok ellen a Szilágy völgyébe, aki le is verte őket. A Zilahi Református Egyházmegye honlapján (http://reformatus-zilah.com/index.php/2017-08-22-06-36-00/ 2018.febr.10.) található az alábbi leírás: „István király 1011-ben csapatokat küldött ki a környéken élő pogány törzsek leverésére. E győzelem után Szentkirályon, a mai református templom helyén kolostort építettek – Szent László kápolna – ahová Benedek rendi szerzetesek érkeztek. Ezt látszik bizonyítani az új parókia építésekor előkerült kőboltozatos üregek és a nagymennyiségű, óriás méretű csontmaradványok. Ez utóbbi összefüggésbe hozható a Szilágy-patak (1246 – Scylag) mentén fellelhető hiedelmekkel az óriásokról és a bálványimádókról. A megerősített kolostor, mint egy őrszem figyelemmel kísérte a környék pogány magyarságát és készült egy esetleges lázadásra. Ekkor a környező falvak lakói a szentkirályi kolostor – templomba jártak istentiszteletre. A szerzetesek a nép vallásos nevelésével, a földművelésre és szőlőtelepítésre való tanításukkal megnyerték a Szilágy – menti pogány magyarságot a római katolikus vallásnak és a reformációig meg is őrizték őket e hitben. E kolostor körül jött létre a falu. Tinódi Lantos Sebestyén szerint a kolostor még 1551-ben is létezett, mikor György barát Szentkirályig kísérte a búcsúzó Izabella királynőt és fiát János Zsigmondot. Nem tudni, hogy a kolostor mikor és milyen körülmények között pusztult el. A kolostor tehát az Árpád korból származik.”

A népi kultúra kutatói számára ismert a vidék, a falu, sokan dolgoztak itt (Almási István, Magyar Zoltán, utóbbi külön kötetben jelentette meg kutatási eredményeit – Magyar Zoltán: A Szilágyság mondahagyománya, Balassi kiadó, Bp., 2007).

Tájszókutatást végeztek itt Márton Gyula, Hegedűs Attila.

A faluban a 2010-es évek elejétől működik az Örömhír Tini Klub – verses, zenés kulturális műsorokat adnak elő.

2015-ös sajtóhír számol be a helyi baptista férfikar és fúvószenekar szerepléséről.

 

Kis Lőrinc temetésekor, 1976-ban felszínre került nagy mennyiségű csontmaradvány. Az új parókia építésekor, 1991-ben kőboltozatos üregek kerültek elő.

Szilágyszentkirály református temploma 1871-ben épült az 1869-ben összeomlott középkori templom helyébe. Az úrasztala, a szószékkorona és a festett mennyezet 1871-ben készült. Tornya 24 m magas, benne a legrégebbi harangot 1646-ban öntötték. Érdekessége, hogy 1916-ban rekvirálták, de 1917-ben sértetlenül visszakapta a település.

Szent Király Szövetség. 1997. augusztus 15.-én, Szent István fejedelemmé választásának 1000. évfordulója alkalmából megalakult a Szent Király Szövetség. A Szövetséghez Szilágyszentkirály még nem csatlakozott, de képviselői részt vettek rendezvényen.

 

Itt született:

Udvary József (1884–1975, Budapest) – polgármester, közíró, lapszerkesztő. A középiskolát a zilahi Wesselényi Kollégiumban végezte; a kolozsvári Tudományegyetemen szerzett jog- és államtudományi doktorátust. Közigazgatási pályára lépett, 1918-ban Szilágysomlyó polgármestere. A két világháború közötti időszakban ügyvéd a városban, szerkesztette (1923-tól) a Szilágysomlyó c. lapot, Szi­lágy­somlyó és a szilágysági magyarság művelődési életének egyik vezéregyénisége volt.

Ady Bálint, Ady Endre költő dédapja Szilágyszentkirályon született, itt élt birtokosként.

 

Az egyházi életre utaló első adat 1452-as, Bereck pap nevét említik. A kolostor helyén épült fel a 16. század elején a templom, amely előbb a római katolikus, később pedig a református istentiszteletnek adott helyet.

A 17. században Szentkirály társegyház volt Vérvölggyel.

Az anyakönyv 1782-ben kezdődik.

A régi templomot 1869-ben lebontották és helyébe 1871-re a ma is létező újat emelték. Az anyagi fedezetet a gyülekezet és a Visky család adományozta. A tervet Wolfart Mihály, nagybányai építőmester készítette. A templom 16 m hosszú, 8 m széles, 10 m magas. A torony magassága 17 méter. Az Úrasztala, a szószéki korona és a festett mennyezet szintén 1871-ben készült. Az 1646-ból származó kis harangot 1917-ben hadicélra elvitték, de 1918 szeptemberében sértetlenül vissza érkezett Kolozsvárról. A nagy harang 1814-ben készült. 1855-ben önttetett kisharangja ismeretlen körülmények között Szilágyszegre kerül. Temploma kívül-belül felújított állapotban, parókiája az 1990-es évek elején épült.

Legértékesebb klenódiumai, úrasztali terítői a 17-18. századból származnak.

1900-as évek elején még megvolt  a debreni egyháztól kapott, 1681-ben készített cintányér és az 1767-ben készült ezüst úrasztali pohár. Ebben az évben 275 lakosból 197 református.

1927-ig Szilágyszentkirály anyaegyház, később amikor már nem tud külön papot tartani, társul a nagymoni gyülekezettel és társegyházak lesznek. 1943-ban újra önálló egyházközség lesz. Ma önálló, beszolgáló lelkipásztora van Vérvölgyről. Lélekszáma 86.

Legrégibb kegyszere 1681-ből való óntányér a következő felirattal: Az Isten dicsőségére adta nemzetes Szúnyog Mária 1681 a Debreni Ecclesiának. 

Az egyház anyakönyvét 1782-től vezetik.

1847-ben 207 fős lakosból 200 lélek a helybeli református gyülekezet tagja.

1941-ben a harcoló, elesett vagy eltűnt ákat leszámítva a faluban csak 216 református élt.

Templomhajójának magassága 10 méter, templomtornyáé 24 méter magas. Orgonája nincs, gyülekezeti énekét nem kíséri orgonaszó.

1985-ig társegyház Nagymonnal, ezután ez a kötődés felbomlik.

1992-ben Szilágyszentkirály összlakossága 184 személy, ebből 180 magyar, a falu református gyülekezetének száma 102 lélek. Papjuk nincs. Az istentiszteleteket a beszolgáló lelkész tartja meg.

A templom melletti imaházban van egy harmónium, s mivel a templom téli fűtése nincs megoldva, hideg időben az imaházban tartják az istentiszteletet.

2000-ben 136 lelkes leányegyház, 140 ülőhelyes templommal.

A templom mennyezete kékre festett fakazettás, minden kazetta közepén egy-egy csillaggal.

2001-ben kinevezett lelkészt kap a szilágyszentkirályi egyházközség. Az egyházközség a Zilahi Egyházmegyéhez tartozik.

Református egyház: tel. 0260-633701, lelkipásztor Süle Gyula Zsolt, mob. 0740-703175, villámposta sulegyulazsolt@freemail.hu.

Baptista gyülekezet: lelkipásztor Fazakas György.

Római katolikus fília: Szilágycseh fíliája, egy kis kápolna áll a faluban.

 

Debren a községközpont, de a polgármesteri hivatal vezetői és a képviselőtestület tagjai többnyire nem debreniek.

Polgármester: Bogdán Ferenc-István (RMDSZ, Doba)

Alpolgármester: Tóth Sándor (RMDSZ, Vérvölgy)

Jegyző/titkár: Végh Hajnal Julianna

A képviselő testületnek 7 RMDSZ-es tagja van (Nagy Mihály – Doba), Tóth Sándor (Vérvölgy), Szabó Matild (Szilágyszentkirály), Szabó Mária-Emese (Vérvölgy), Nagy Károly (Doba), Süle Gyula-Zsolt (Vérvölgy) és Csapó János (Doba).

További 2 magyar tagja a testületnek az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) színeiben szerzett mandátumot: Boros Lajos (Vérvölgy), Szongoth Zsigmond Attila (Szilágyszentkirály).

A testületnek van még egy szociáldemokrata (PSD) és liberális (PNL) tagja.

 

A faluban nincs szálláshely.

Szilágyballa

Szilágyballa (románul Borla) Szilágy megye északnyugati részén található Zilahtól kb. 15 km távolságra. A települést átszeli a Zilah-patak, a Nagykároly-Zsibó vasútvonal, valamint a Szatmár-Kolozsvárt összekötő, nemzetközi (E60) műút is. Szilágyballa a  Tövishátat (mint Partiumi tájegységet) alkotó 40 falu legnyugatibb települése. Közigazgatásilag 1968 óta Oláhbaksa (Bocșa) községhez tartozik, azelőtt községközpont volt. A Szilágy előnevet csak az 1800-as években kapta, a vasútvonal kiépítésének idején.

A falu első írásos említése 1341-ből (1364?) való a Váradi Registrumban, Barla néven Mocsolya és Diósad határjárásakor. A Barla név a környéken akkoriban található barlangokra való utalás is lehet, ahova a török-tatár támadások idején menekült a falu lakossága, vagy azokban laktak. 1445-ben Balla a Somlyói-vár tartozéka volt. A falu Vitéz János váradi püspök tulajdona lett, később a losonczi Bánffy család birtokolja. Az 1400-as és 1500-as években a losonczi Bánffy és a Báthory családok birtoka. 1648-ban idősebb I. Rákóczi György fejedelem ifjú II. Rákóczi Györgynek és nejének Báthory Zsófiának adományozta. 1677 novemberében itt szállt meg Thököly Imre. 1680-ban Bornemissza Katalin és özvegy Bánffy Kristófné Farkas Margit osztozott meg rajta, 1759-ben Bánffy Ferenc és Boldizsár osztotta fel két egyenlő részre.

Egy 1795-ben kelt vallomás szerint Balla Krasznához tartozott, s mint Krasznai- és Tasnádi uradalmat a kincstár Cserei Farkas udvari tanácsosnak adta.

Az 1808-ban végzett összeíráskor Ballán az alábbi adózó nemeseket és családokat írták össze: gróf Bánffy család, báró Bánffy család, Nagy András, Szőllősi István adózó nemest.

A Szilágyballa határában előkerült régi tárgyak, régészeti adatok igazolják, hogy Ballá egyike a legrégebbi településeknek. A régészeti ásatások során a következő tárgyak kerültek felszínre: egy 17 cm hosszú kőbalta, homokkőből készült karperec, egy bronzból készült balta, több bronzkori véső.

A falu déli határában, a Kisrét nevű határrészen egy dombvonulat figyelhető meg, egyes régészek római eredetűnek vélték. A népi hagyomány szerint viszont ez a vonulat vízgyűjtésre szolgált, e határrészen nagy uradalmi halastó volt, innen szállították a halat a somlyói Báthory-várba.

Az 1800-as évek közepétől megkezdődik a Haraklány-Sarmaság kövezett út, valamint a Zsibó-Nagykároly vasútvonal építése, a falu kikerül addigi elszigeteltségéből és egyre nő a lakosainak száma.

A falu lakossága földműveléssel, állattenyésztéssel és szőlőtermesztéssel foglalkozott, ami a fő jövedelemforrás. Az 1890-es évek filoxérajárványa szinte teljesen kipusztította a szőlőt a ballai határban is, az 1900-as évek elejétől csak szívós munkával sikerült újratelepíteni.

A régebbi időkben a faluban a házakat nagyobbrészt vályogból építették, szalmával és zsindellyel fedték, alapnak pedig goroszlói követ használtak.

  1. június 18-án a Zilah-patak megáradt és 57 házat s számos melléképületet döntött le az árvíz. A Zilah-patak áradásai a későbbi években is tetemes károkat okoztak a falunak. A patak medrének szabályozása, valamint a rajta áthaladó híd megemelése csak állami támogatással oldódott meg a 70-es évek végére.

Szilágyballa jelenéhez tartozik, hogy 1991-ben, miután visszakapták földjeiket, szőlőseiket, a ballaiak az egyéni gazdálkodás útjára lépnek, még családi társulások sem alakulnak. Kevés a parlagon hagyott föld vagy gondozatlan szőlőterület.

 

Az első demográfiai adatok 1553-ból valók, amikor 12 és fél jobbágykaput, 14 szegényt, 7 cselédet és 5 új házat jegyeznek fel. Figyelembe véve, hogy egy családban kb. 4-6 személy volt, egy kapuhoz pedig 4 család tartozott, akkor 1553-ban a faluban kb. 250 lakos élt.

Népességi adatok vannak még 1715-ból, amikor 2 nemes, 19 jobbágy, 12 zsellér, összesen 306 személy élt a faluban. 1720-ban 279 lélek, ugyancsak mind magyar.

1785-ben röghöz kötött jobbágyok, szabadon költözködő jobbágyok, telkes és telek nélküli zsellérek voltak a faluban. Bánffy György jobbágyainak 3 robotnapot kellett teljesíteniük, Teleki Ádám jobbágyai viszont a szőlőmunkálatokat kellett elvégezzenek, míg felföldi Bideskúti Zsigmond jobbágyai megválthatták a robotnapot 6 forintért.

1847-ben 643, míg 1890-ben már 1095 lakosa van a falunak, magyar 1053, román 42, református 1032, római katolikus 10, görög katolikus 42, izraelita 11.

1890-ben 1095 lakosa volt, ebből magyar 1053, oláh 42, felekezet szerint római katolikus 10, görög katolikus 42, református 1032, izraelita 11. A házak száma a településen ekkor 192.

A lakosság lélekszáma további években is növekvő tendenciát mutat: Ballának 1956-ban 1400 lakosa van. 1970-ben 1375 lakos élt a faluban 395 telkes házban. 1977-ben 1514 (150 román), 1992-ben 1635 lakosa van, ebből 1451 magyar, 171 cigány és 13 román anyanyelvű, református 1248, baptista 288, ortodox 89 (romák), római katolikus 4, görög katolikus 6 személy.

Oláhbaksa község (Szilágyballán kívül Ököritó és Hosszúmező falvak tartoznak ide) a 2002-es népszámláláskor 3463 lakosa van, 1785 román (51,54%), 1378 magyar (39,79%), 1 német és 299 más etnikumú. Ekkor Ballán 1582 személy lakik.

A 2011-es népszámlálás szerint Oláhbaksán összesen 3180 személy lakik. Szilágyballa népessége ekkor 1483 fő, közülük 1367 magyar.

 

Szilágy megyét oktatási szempontból az Iskolákveszélyben c. program kutatói öt kistérségre osztották, Balla a zilahi kistérség részét képezi. Balla azok ritka kivételek közé tartozik, ahol a helyi iskolát demográfiai veszély nem fenyegeti.

Szilágyballai Általános Iskola, (Borla 239 sz., tel. 0260-623523, fax. 0372-870216, villámposta scoalaborla@yahoo.com, honlap: www.scoalaborla.ro/, igazgató Máté Levente.

 

Szilágyballa ismert a népi mesterségek világában, említést érdemel a ballai asszonyok egykori téli foglalatossága, a fonás, szövés és hímzés. Még a század eleji hímzésre is jellemző volt a keresztszemes, fonott keresztszemes öltés. A varrottasok fő motívuma a kakas vagy más néven madár volt. Ma már ezzel a hímzéssel felhagytak, hímzett szőtteseket azonban még ma is készítenek.

Élénk kultúrélet van a faluban. Rendszeresen megtartják a szilágyballai szüreti- és falunapot. Vannak az iskola által szervezett népdalvetélkedők, az iskolában népi táncot is oktatnak, helyi és zilahi civil szervezetek konferenciákat szerveznek (A szőlő és a bor Szilágyság történelmében, Szilágyság-kutatás).

 

Szilágyballai református templom. 1782-1784  között kőből és téglából épült. Leírását lásd az egyháznál.

A Hatló határrészben végzett ásatások során neolitikum kori településre találtak. 1957 tavaszán Hegyi Péter református lelkipásztor a parókia kertjében egy obszidián darabot talált, valamint olyan cserépedény darabokat, amelyek a neolitikumból származnak.

Testvértelepülések

A szilágyballai reformátusoknak testvérgyülekezetük van Kazincbarcikán.

 

Itt született

  • Mátis Béla (1927–1987, Nagybánya) – munkásíró, több újság szerkesztője, irodalmi lapok munkatársa, önéletrajzi regénye (Egyetemem az Élet) kiadatlan.
  • Demjén Miklós (1898–1972, Budapest) tanító, tanár, iskolaigazgató és politikus. Tanított Dicsőszentmártonban, Bukarestben (1920-as évek), Kolozsvárt (1930-as évek). A Kisgazda Párt tagjaként Hajdú-Bihar megye főispánja (1948. dec. – 1949. jún.), a kommunisták letartóztatják és 6 év börtön büntetésre ítélik.
  • Boncidai Mihály helybeli versfaragó halála után három kötetre való vallásos tárgyú versei kiadatlanul maradtak.

Itt járt

  • Thököly Imre Ballán szállt meg 1677 novemberében, mikor Apafi Mihály erdélyi fejedelem engedélyével magánszemélyként toborzott hadával a Wesselényi Pál vezette bujdosókhoz csatlakozott.
  • Demjén Attila (1926–1973) Munkácsy-díjas festő gyerekkorában ide járt nyaralni. Festményt készített Szilágyballáról.

 

A reformációra való áttérés ideje csak valószínűsíthető, de 1556 körül már biztos, hogy az „új hit” követőivé lettek, azaz reformátusok. Ugyanis ekkoriban munkálkodtak a Szilágyságban magyar reformátorok: Dévai Bíró Mátyás, Szegedi Kiss István, Ippi Bertalan, Kálmáncsehi Sánta Márton és Szegedi Lajos református lelkipásztorok, hitújítók. Első templomuk 1654-ben épült. A fából épült templom később leégett. Ismert, hogy tornya is volt, amelyben egy Ballai Harang feliratú 165 kg-os harang hívta a híveket Isten házába, ez mindmáig megtalálható az új templom tornyában.

1635-ben Tura Borbála aranyozott ezüst úrasztali kelyhet adományoz az egyháznak.

A település többször elvesztette önállóságát az idők folyamán, 1654-től anyaegyház, addig Magyargoroszló leányegyháza volt. 1684-ben öntetett kisharangja 75 kilogrammos. Aranyozott ezüst úrasztali pohara Johan Nagy de Balla adománya 1700-ból. Füles, fedeles borosztó ónkannája 1705-ből P. Mosoni Péter ajándéka.

1760-as oklevelekben említik először Balla néven. 1762-ben Bessenyei Bálint ajándékoz az egyháznak egy óntányért. Anyakönyvét 1775-től kezdik el vezetni.

A jelenlegi templom 1782-1784 között épült. Harangtornya volt. A templom tornyát, a zilahi templomtorony mintájára, 1807-ben kezdték el építeni és 1835-ben fejezték be. A mai templom 250 négyzetméter alapterületű (420 férőhelyes). A torony 25 négyzetméter alapterületű és 25 méter magas. A templom Bereczki György akkori ballai lelkipásztor idején épült. A templomnak 1862-ig zsindelyteteje volt, akkor cserépre, majd 1993-ban bádogra cserélték. 1894-ben a templomrenoválási munkálatok során, a hajóhoz egy kisebb oldalhajót is építettek. A templom első orgonáját 1802-ben építették, a ma is láthatót pedig 1863-ban.

Harangjai, klenódiumai az újabb időből valók. Legrégibb egy ezüst pohár, melyet 1700-ban Ballai Nagy János ajándékozott az egyháznak.

1797-től már rendszeresen vezetik az egyházi anyakönyvet. Az 1800-as évek elején Demjén Márton kurátor ajándékoz egy óntányért az egyháznak. Úrasztali aranyozott kenyérosztó tányérja 1869-ből, Bálint Gergely ajándéka.

1917-ben az első világháború idején, elviszik az egyház két harangját hadicélokra. A kisebbiket 1918-ban visszaadják. A nagyobbik harang helyett 1928-ban a kudzsiri Klein Oszkár a hívek kérésére egy 315 kilogrammos harangot önt, ezt a helyi eklézsia hozzájárulásából fizetik ki. Legújabb, 1980-ban önttetett harangja 220 kilogrammos, a tenkei Vas Zoltán készítette a gyülekezet pénzén. 1993-ban újból teljes belső és külső felújításon ment át a református templom. 1996-ban a templomhoz portikust építenek.

2000-ben Szilágyballának 1000 lelkes gyülekezete és 420 ülőhelyes szép nagy temploma van. A falu lakossága 1992-ben 1635 fő, ebből 1238 lélek református.

Református egyház (Borla/Balla nr. 114), Tel. 0260-623581. Lelkipásztor: Boros Árpád, Mob. 0745-306599.

Baptista egyház (Borla/Balla 457046, nr. 171.), Lelkipásztor: Veress Ernő, Mob. 0735-502222, villámposta ernover@gmail.com

 

Helyben nincs polgármesteri hivatal és a képviselő testület is Oláhbaksán működik. Mivel a község polgármestere ballai, és a 13 tagú testületnek 6 ballai tagja van, ezért megadjuk az adatokat.

Polgármesteri Hivatal (Principala 23.), Tel. 0260-623501, Fax. 0260-623682. Villámposta primariabocsasj@yahoo.com.

Polgármester: Demyen István (RMDSZ)

Helyi Tanács RMDSZ listán megválasztott képviselők: Bonczidai András, Máté Levente, Balla Balázs, Szilágyi András, Bóné Katalin-Borbála, Szeredai Csaba.

 

Szilágyballai Ifjúsági Tanács

Alakulás éve:

Elérhetőség: Mob. 0740 840387, villámposta: istvan_zoltan_kiss@yahoo.com  

Cél, tevékenység: ifjúság számára programok

Kapcsolattartó: Kiss István Zoltán (elnök)

Szilágyballai Kulturális Egyesület

Alakulás éve:

Elérhetőség: Mob. 0743-624688, villámposta: jozsefmate@yahoo.com  

Cél, tevékenység: a helyi kulturális élet szervezése, helyi értékek őrzése

Kapcsolattartó: Máté József (elnök)

 

Helyben szállásról nincs tudomásunk, de van a falunak fészbukja (https://www.facebook.com/Szilagyballa/) és az iskolának honlapja www.scoalaborla.ro/.

 

Nagymon

Nagymon (románul: Naimon) falu Szilágy megyében, Zilahtól 22 km-re északra, a Szilágy-pataktól nyugatra fekszik. Nagymon parányi falucska a Zilah-Nagybánya főúttól egy kilométerre, gidres-gödrös kövezett utcáival szerényen meghúzódik a Pogány-vár alatt.  

Közigazgatásilag Debren községhez tartozik Nagydoba, Nagymonújfalu, Szilágyszentkirály, Vérvölgy falvakkal együtt.

Nagymon a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.

 

Nagymon (Mon) Árpád-kori település, azonban területe már ősidők óta lakott hely volt. Pogányvár nevű határrászében egykor földvár állt. Az 1800-as években itt végzett ásatásokkor területéről égetett föld, csont- és kődarabok kerültek elő.

Neve először a Váradi Regestrumban található 1214-ből. További változatai 1214 Villa Mona, 1326 Mony, 1454 Nagmon, 1459 Nag Mon, 1636 Nagimon. Petri Mór szerint neve a szláv eredetű molu (malom) szóból származik. Kiss Lajos szerint a Mon helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Kovács Kuruc János szerint származhatik a régi mon (tojás) szóból is.

Nagymon első birtokosai 1369-ben a kusalyi Jakcsok voltak. A Kolozsmonostori Konvent jegyzőkönyvei szerint a birtok vagy birtokrészek gyakran per tárgyát képezték és gazdát cseréltek. 1475-ben V. László király a középszolnoki Naghmon birtokot, mely előzőleg Menyői Péteré volt Kwesi Simonnak adta. 1549-ben több birtokosa is volt; Kusalyi Jakcs Ferenc, Ramocsa Imre, Pázmány Péter és Deésházi László között oszlott meg.

Tény, hogy még 1582-ben is özv. Jakcs Boldizsárné részbirtokos Nagymonban. 1639 előtt Nagymon birtokosa Nagydobai Spáczai János volt, azonban birtokát hűtlensége miatt elvesztette, I. Rákóczi György fejedelem a birtokot főlovászmesterének Serédi István krasznavármegyei főispánnak adományozta. 1732 előtt Fodor András a birtokos. Ugyanakkor a Dobai család kihalásával a Gencsi család bír egy részbirtokot.

A Pragmatica Sanctio korában, 1720-1721-ben végzett összeírás Nagymonban egyetlen adókötelest sem jegyzett be. 1797-ben azonban Nagymon községből a hadi segedelemhez hozzájárult: 4 adómentes és 34 adózó nemes. 1805-ben fegyverforgató nemeseket írtak össze: lóval 27-et, gyalog 31-et. Kurtanemesi falu lévén a Cziráky Conscriptio adatai között sem szerepel egyetlen puszta telek sem, jobbágycsalád vagy szolgáló ember. 1805-ben adómentes nemesek voltak a településen: Szipoly Bálint, Bessenyei Áron, Vécsei Sándor, Ady Bálint és János, Oláh Péter, Ferenc, Mihály, András és József, Bányai György, Balogh István, Téglás Ferenc, Márton János, Alszegi Ferenc és Mihály, Kovács György, ifjú Osvát András, Gecző István, Mészáros József, Osváth Péter, Balog Péter, Ungvári Bálint és András, Téglás András, Balog János és András, Bakó János és idősb Osváth András.

Nagymon gazdasági életét vizsgálva elmondhatjuk, hogy a hagyományos tövisháti életmód mindenben érvényes, az agrárjelleg dominál (gabona, szőlő, gyümölcstermesztés; állattenyésztés).

 

Lakosainak száma: 1847-ben 373, 1868-ban 240. 1847-ben Nagymonnak 373 görög katolikus lakosa volt.

1890-ben 259 lakosa volt, melyből 249 magyar, 10 román, ebből 4 római katolikus, 10 görög katolikus, 4 evangélikus, 222 református, 19 izraelita. A házak száma ekkor 52 volt.

1895-ben gazdaságainak száma 119, területe 624 kat. hold, 1900-ban 310 korona becsértékű cselekvő vagyona volt, állami egyenes adója 778 korona 52 f. 1920-ban 227 (224 magyar, 1 román, 2 zsidó), 1966-ban 181, 1992-ben 95 személy, mind magyar református, lakott a faluban.

A lakosság számának alakulása a továbbiakban:

1900: összesen 215, magyar 208, román 3.

1941: ugyanebben a sorrendben 250, 232, 8     

1956: 238 lakós.

1966: 181, 180, 1.

1977: 154, 149, 5

1992: 95, mindenki magyar

2002: 92, mindenki magyar.

 

Az oktatásra vonatkozó első adat 1620. április 24-i, amikor az egyházmegye „ecclesia tanítót küldött, ki szolgáljon híven mindenekben”. 1834. március 22-én kelt jegyzőkönyvben olvasható: „a Tzinterembe újj Rectori Házat építünk, hogy a templom annak tüzéből bátorságba helyezhetődjék, azt fenyő Deszkával fegyük bé”. 1863. január 6-án: „Az Iskola ház úgy találtatott, hogy a kemence össze van ontva, romba hever, a padló a házból felfeszegettetett… az Iskolába történt romlásokat kiigazíttatva a házba visszaköltözzön, szorgalmatosan tanítson…

Egy 1889-ből származó Díjlevél szerint a nagymoni ev. ref. kántortanítónak jár: 2 hold szántó és 488 négyszögöl kaszáló; a régi temető fű- és gyümölcstermése; a régi tanítói telek haszonélvezete; 15 hektoliter szemes gabona az egyház magtárából; jelenleg 49 bérfizetőből 1 veder must váltságba, 69 félbér fizetőtől ennek fele; tandíj, első osztályostól 20 korona, második osztályos és azon felüli tanulótól 40 korona; jelenleg 49 fizetőtől 1/2 szekér fa váltságba 50 korona, félbér fizetésből ennek fele: államsegély 271 frt. Összes fizetés értéke: 400 Frt.

Az Iskola házhoz megkívántató épületfákat az egyház szerencsés volt a zsibói Báró Wesselényi uradalomtól megnyerni. 1910. november 3-án a tanító kéri, hogy a telekre egy kút állíttassék be, az pedig gárdjával hengerrel, lánccal, vederrel, elláttassák.

A Diariumban bejegyezés az új iskolaépületre vonatkozóan: „1936. esztendőben építi Nagymon, illetve a nagymoni református gyülekezet új, korszerű, tágas iskoláját, amely 1937 tavaszára készült el 87.000 lejért. Az új iskolaterembe beköltöztünk és a régit, melyik a tanítói lakással egy fedél alatt volt és 1864-ben épült, lebontottuk”.

Napjainkban a faluban nincs iskola.

 

A nagymoni hagyományos öltözködés (férfiaknál: bő gatya, fekete lajbi, fekete kalap bokrétával, csizma; nőknél: piros blúz, lajbi, selyemcsíkú rózsás kendő; magyar ruha: piros kötő, piros lajbi, fehér szoknya, leeresztett hajszalag) az 1940-es évek elejére eltűnt.

Nyelvjárási szempontból is figyelmet érdemlő a falu, Márton Gyula derekas gyűjtést végzett. A szilágysági Nagymon helyneveit Székely Pál, akkor református teológus is feldolgozta.

 

 

Református temploma gótikus stílusban épült, egyik harangját a 15. században öntötték.

Legrégebbi klenódiumai: egy aranyozott ezüstpohár keresztelő víznek Nagy Miklós 1687 felirattal. Értékes úrasztali terítője 1756-ból aranyszállal hímezve a széleken. Óntányérját 1766-ban Adi Bálint, Téglás János, Nagy Miklós és Salamon Miklós egyháztagok ajándékozták úrvacsora osztásra. Anyakönyvét 1772-től kezdődően vezetik. Legrégibb harangja 1774-ben készült. Ez a repedt harang jelenleg használaton kívül a parókián nyugszik. Csőrös, fedeles borosztó ónkannáját 1804-ben kap

A nagymonújfalvi s nagymoni határban Bálvány-hegy, ma Szőlő-hegy, ettől kelet felé a Pogány-vár nevű helyek emlékeztetik az ősmagyarok áldozó helyére. A Bálvány-hegyen állítólag fegyvereket, pénzt és egyéb drágaságokat rejtő pincék vannak. Itt a néphit szerint is bálványimádó pogányok laktak. A Pogány-vár tetején emberi ténykedés nyoma látható, ebből mára csak egy nagy gödör maradt. Az óriásokról és a pogányokkal folytatott harcról szóló hagyományt próbálja alátámasztani az a tény is, hogy az ősi templom lebontásakor és az új alapjának kiásásakor 1914-ben nagy mennyiségű csontváz került felszínre, ami azt mutatja, hogy régen temetkező hely volt.

A településen struccfarm található.

1999-ben megnyitották az itt született nyelvészprofesszor, Márton Gyula Emlékházát.

 

Itt született:

Márton Gyula (1916.dec.27.–1976.ápr.4. Kolozsvár) romániai magyar nyelvész, egyetemi tanár. Középiskolai tanulmányait Zilahon a Református Wesselényi Kollégiumban végzi, 1940-ben befejezi egyetemi tanulmányait a bölcsészeti-filozófiai kar magyar-román szakán, a kolozsvári Ferdinánd Egyetemen. 1942-ben doktorál, disszertációjának címe: A nagymoni népnyelv igetövei és igealakjai. 1996. óta emléktábla jelzi a szülőházat, 1999-ben megnyitják az Emlékházat.

 

Egyházról Bunyitai Vincze közölt adatot, miszerint 1367-ben létezett fakápolnája, 1383-ban papjának neve András, egyháza a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt. Református Egyházról a 17. század elejéről vannak adatok amikor Nagymon és Nyírmon együtt tartottak prédikátort.

Az első református temploma 1640-es évek táján épülhetett. A 18. század közepén új templomot építenek, a mennyezet 1775-ben készült el. A templom mellé  haranglábat 1842-ben építettek.

A mai templom tervét 1910-ben készítette Szabó Péter, építése 1914-ben kezdődött és 1916. április 22-én szentelték fel. Egy 1774-ben öntött haranggal rendelkezik. A templom tengelye K-NY-i a keleti homlokzat előtti torony 22 m magas, a belső 8×12 méteres, 150 ülőhellyel. Az első világháborúban az egyik harangot elvitték, a megmaradt kisebb harang (1774-ben öntötték) a harang elrepedt. A 300 kg-os harangot Bukarestben készítette Rascanu.  A 14. század közepi harangot 1957-ben Magyarbaksáról Orgovány család kápolnájából kapták kölcsön a már elnéptelenedett egyháztól.

Első ismert református papja 1629-ben Mihályfalvi András.

Református egyház (Naimon/Nagymon 63 sz.), lelkipásztor Nagy Mihály, mob. 0744-513421, villámposta szilvianagy7@gmail.com.

Baptista gyülekezet: Nagymonban is a szilágygörcsöni lelkipásztor, Fazakas György szolgál.

 

Debren a községközpont, de a polgármesteri hivatal vezetői és a képviselőtestület tagjai többnyire nem debreniek.

Polgármester: Bogdán Ferenc-István (RMDSZ, Doba)

Alpolgármester: Tóth Sándor (RMDSZ, Vérvölgy)

Jegyző/titkár: Végh Hajnal Julianna

A képviselő testületnek 7 RMDSZ-es tagja van (Nagy Mihály – Doba), Tóth Sándor (Vérvölgy), Szabó Matild (Szilágyszentkirály), Szabó Mária-Emese (Vérvölgy), Nagy Károly (Doba), Süle Gyula-Zsolt (Vérvölgy) és Csapó János (Doba).

További 2 magyar tagja a testületnek az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) színeiben szerzett mandátumot: Boros Lajos (Vérvölgy), Szongoth Zsigmond Attila (Szilágyszentkirály).

A testületnek van még egy szociáldemokrata (PSD) és liberális (PNL) tagja.

 

A faluban nincs szálláshely, legközelebb Szilágycsehen lehet megszállni.

 

Nagydoba

Földrajzi betájolás

Nagydoba (románul: Doba) falu Szilágy megyében, település Zilahtól északra, 18 km-re, Szilágysomlyótól észak-keletre, a Szilágy-patak bal partján, Szilágygörcsön és Menyő között fekvő település. A két Doba közül Nagydoba a kisebb. Köztük évszázadokig tartó versengés mára mérséklődött, eltűnt és csak egymás megítélésében lelhető fel a múlt emléke. A falu közigazgatásilag Debren községhez tartozik Nagymon, Nagymonújfalu, Szilágyszentkirály, Vérvölgy falvakkal együtt.

Nagydoba a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.

A falu neve az idők folyamán több alakban fordult elő: Duba (1220), Daba (1334), Doba (1363), Kisdoba (1413), Egyházasdoba (1417), Nagy-Doba (1439-1444). Petri Mór szerint a falu neve a szláv dub, duba, dubrava szavakból alakult, ami tölgyet, tölgyest jelent. Kiss Lajos szerint a Doba helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással.

Nagydoba első említése a Váradi Regestrumban lelhető fel „sacerdos de villa Duba” (1220), lakói valószínűleg a szentkirályi apátság menekült jobbágyai lehettek, akik között 1225-ben szentkirályi Pál szerzetes szolgált.

Kisdoba település létrejövetele annak köszönhető, hogy Nagydoba birtokosa, Dobai Farkas rosszul bánt jobbágyaival és ezek átköltöztek a szomszédos Benkő birtokra. A két falu különválása a 15. század elejére megtörténik.

Doba tehát kettő van: Nagy- és Kis-Doba.

A Dobai-testvérek Szolnok megyei várjobbágyok, akiknek nemességet adományoz I. Lajos király s őket, valamint Doba birtokokat fölmenti a várjobbágysági kötelék alól.

Nagydoba utcái: Felső-, Alsó-, Hegy-, Temető- és Templom-utca. Kisdoba utcái: Nagy-, Kis- és Templom-utca. Határrészei: Halom, Fehér-domb, Vajas, Puszta, Somodi, Kőhegy, Tér, Lepenye.

Már 1362-ben Doba a Dobai Miklós és János testvéreké lett, akiknek I. Lajos adományozott nemességet, birtokaikat felmentve a várjobbágyi kötelék alól. Szerepvivő család voltak Közép-Szolnok, de Kraszna vármegyében is. Kikerült közülük királyi ember, szolgabíró, főszolgabíró, aljegyző, jegyző és alispán is. Szerepelnek minden nemesi összeírásban, nemesi felkelésben és az adományozók lajstromában is.

1519-ben Nagy- és Kisdoba részbirtokot II. Lajos király új adomány címén adta néhai Szabó (Székely?) Tamás fiának.

1641-ben Dobai István utódnélküli halála után annak birtokairól Rákóczi György kért jelentést. 1718-ban Dobai György és neje Szécsi Judit gyermekei megosztoztak a szüleiktől maradt nagydobai birtokrészeken. Az 1797-es összeíráskor fő birtokosnak írták össze Nagydoba községből Décsei Zsigmondot.

A Pragmatica Sanctio korában, 1715-ben és 1720-ban végzett összeírás adatai szerint egyik Doba sem szerepel az adóköteles népesség lajstromai között, ami azt jelenti, hogy curiális (nemesi) községeknek tartották őket.

Az 1797-es nemesi felkeléshez hadi hozzájárulásra Nagydobáról összeírtak: egy fölbirtokost, nyolc kisebb birtokost, egy saját telkén lakó, egyházi adómentes nemest, tizennyolc saját telkén, hét más telkén lakó adózó nemest. Az 1805-ös adat szerint Nagydobán a nemesek száma megnégyszereződött: birtokos volt 28 adómentes és 101 adózó nemes.

1817-ben tetőzött az éhhalál a Tövisháton és Dobán is. Keresztes János tiszteletes (1815-1826) bejegyzései alapján meghaltak Nagydobán összesen 53 személy, ebből 37 éhezés miatt; Kisdobán 74-en, közülük 47-en ugyanazon ok miatt.

A kisdobai betérőnél malom áll a Malomréten, ahol havi vásárt tartottak még a két világháború között is. Régente vízimalom volt, aztán gőzmalom, később dízelmotor hajtotta, jelenleg villanymotor-meghajtású, elég jó lisztet őrlő, híres az egész vidéken. 

Az 1900-as évek elején Doba kettő volt egymás mellett: Kisdoba és Nagydoba néven.

1972-ben Nagydoba és Kisdoba egyesült.

 

1733-ban Kis- és Nagydobán 6 oláh család lakott.

1847-ben Nagydobán 466 lélek (434 református, 32 görög katolikus), míg Kisdobán 549 személy (475 református, 1 római katolikus, 70 görög katolikus, 3 izraelita) élt.

1868-ban Nagydobán 277, Kisdobán 459 református lakott;

1890-ben 329 (270 magyar, 59 román), illetve 475 (446 magyar, 29 román) volt a lelkek száma; a házak száma 77, illetve 110 porta. Felekezetek szerint 257 református, 63 görög katolikus, 1 római katolikus, 8 izraelita.

1895-ben Nagydoba gazdaságainak száma 212, területe 1388 katasztrális hold (szántó 632, legelő 286, rét 192, erdő 146, kert 70, terméketlen 62 hold), míg Kisdoba területe kisebb, csak 993 katasztrális hold (ebből szántó 547, erdő 156, rét 154, kert 58, szőlőparlag 51 hold), gazdaságainak száma ellenben több: 226.

Az 1920-as népszámláláskor apadást észlelhetünk. Nagydobán 334 (298 magyar, 5 zsidó), míg Kisdobán 478 (438 magyar, 28 román és 12 zsidó) élt.

1966-ban Nagydobán 417, Kisdobán 564 személy élt, hogy aztán 1992-re visszazuhanjon (a kollektivizálás elől a városba való költözések miatt) a 19. század szintjére: Nagydobán 296, Kisdobán 420 személyt számláltak.

Az 1910-es népszámlálás valamelyes gyarapodást mutat: Nagydobán Zobor tanyával 383-an, Kisdobán 543-an laknak.

A 2002-es népszámlálás szerint 619 lakosa van, miközben a község falvaiban összesen 1762 személy lakik, 1320 magyar, 386 román, 56 roma. A reformátusok száma a legnagyobb (1190), 355 ortodox, 29 római katolikus, 6 görög katolikus, 90 baptista, 36 hetednapi adventista, 30 pünkösdista és 26-an más vallási gyülekezet tagjai.

2011-ben a községben 1660 lakost számláltak meg, 1296 magyart, 312 románt és 20 ukránt.

 

A két világháború között magyar tanítási nyelvű, református elemi iskolában folyt az oktatás. A faluközösség 355 éves iskolájában működik az elemi iskola és az óvoda. Az iskolában az alacsony tanulói létszám miatt összevont osztályokban folyik a nevelés-oktatás. Az óvoda is vegyes csoportként működik. Az I-IV. osztályokban 25 gyermek tanult magyar nyelven, az óvodában 13 voltak 2015-ben.

Korábban volt V-VIII. osztályos magyar tagozat is, ám az egyre kevesebb iskoláskorú gyermek miatt megszűnt.

Figyelmet érdemel, hogy a dobai elemi iskolának van honlapja: http://dobaiiskola.hupont.hu/.

 

A falu népművészeti szempontból ismert, a 19. századból Gyulai Pál, a 20. századból Almási István ballada gyűjtései ismertek.

A népi hagyományok jegyében alakult a Dobai Citera Együttes. Ez ünnepi alkalmakkor fellép, ilyen a Falunap is, amelyet november 21-22-én szoktak megtartani.

 

A Szilágyság minden temploma több évszázados múltra tekint vissza, itt a templomok akkor is műemlék értékűek, ha nem nyilvánították (még) műemlékké őket.

Kisdoba református templomát 1830-ban építették egy régebbi, 1630-ban épült és 1803-ban lebontott fatemplom helyére. Erről tanúskodik egy a templom mennyezetébe beépített kazetta, melyen az 1830-as évszám látható.

Nagydoba református templomát a négy evangélista tiszteletére 1876-ban építették az előző gótikus stílusú lebontott templom helyett.

Testvérfalu: Kaskantyú (Magyarország).

 

 Itt élt:

Dobay (M.) György (kisdobai és nagydobai) (18. sz.–19. sz.) író, költő, Algyógyon élt, nyomtatásban több munkája megjelent.

Kisdobai és nagydobai Décsey László (1814, Érkőrös–1866, Micske) 1848-1849-es kormánybiztos, országgyűlési képviselő.

Rohonyi Zoltán (Kolozsvár, 1943–2013, Pécs) irodalomtörténész, tanulmányíró, esszéista. Az egyetem elvégzése után egy ideig a nagydobai általános iskola tanára (1966–68), majd a kolozsvári egyetemre távozik innen.

 

Kisdoba jelenlegi temploma előtt volt egy 1630-ban épült fatemplom, haranglábbal, amit 1803-ban bontottak le. Az új templom 1821-re épült fel. A tornyot 1936-ban építették, magassága 26 m. Alapterülete 8×20 m, 250 ülőhellyel. A mai kisharang 100 kg. bronzöntvény, felirata: „Régi harangjából öntette a Kisdobai Ref. Egyház 1930. Öntötte Klein K. Oszkár Kudsiron”. A kis harang valószínűleg a 15. századból származik, kb. 100 kg. öntvényből készült, gót betűs felirata a négy evangélista nevét tartalmazza és egy kiolvashatatlan évszámot (valószínű 1512). A nagyharang 200 kg, szintén Kudzsiron öntötték 1931-ben. Az orgonát 1868-ban Jónás István orgonaépítő mester készítette.

Az egyház anyakönyvét 1815-től kezdve vezetik.

Nagydoba jelenlegi temploma 1869. május 31-től 1976. október 21-ig épült, Botka Károly lp. idejében.  A templom kelet-nyugati tengelyű, a torony 23 m magas, alapterülete 10×13, 150 ülőhely. Egyhajós, újbarokk stílusú, a szószék kehely alakú, a fölötte lévő korona ébenfából mívesen faragott virágmintázatú, pelikán található a tetején. Orgonáját Szalay Gyula építette 1900-ban, 5 regiszteres.

A két település jellegzetessége, hogy mindig egy lelkipásztora volt. Az évszázadok folyamán történtek próbálkozások a kisdobai egyház részéről, hogy külön lelkipásztoruk legyen, de ezt a különböző zsinatok soha nem hagyták jóvá. A két templom egymástól légvonalban kb. 600 m-re fekszik.

A diktatúra évei itt sem múltak el nyomtalanul. Kisdobán lelkészi lakás nincs. Az egyházi ingóságokat a kurátor lakásán őrzik.

Református egyház (Doba, 48. sz.) Tel. 0744-513421. Lelkipásztor Nagy Mihály.

Baptista gyülekezet – a szilágygörcsöni lelkipásztor látja el a dobai híveket.

 

Debren a községközpont, de a polgármesteri hivatal vezetői és a képviselőtestület tagjai többnyire nem debreniek.

Polgármester: Bogdán Ferenc-István (RMDSZ, Doba)

Alpolgármester: Tóth Sándor (RMDSZ, Vérvölgy)

Jegyző/titkár: Végh Hajnal Julianna

A képviselő testületnek 7 RMDSZ-es tagja van (Nagy Mihály – Doba), Tóth Sándor (Vérvölgy), Szabó Matild (Szilágyszentkirály), Szabó Mária-Emese (Vérvölgy), Nagy Károly (Doba), Süle Gyula-Zsolt (Vérvölgy) és Csapó János (Doba).

További 2 magyar tagja a testületnek az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) színeiben szerzett mandátumot: Boros Lajos (Vérvölgy), Szongoth Zsigmond Attila (Szilágyszentkirály).

A testületnek van még egy szociáldemokrata (PSD) és liberális (PNL) tagja.

A falunak magyar honlapja van: http://www.nagydoba.eoldal.hu/ .

 

Sportegyesülete a Balti-Doba Sportegyesület.

A faluban nincs szálláshely, legközelebb Szilágycsehen lehet megszállni.

 

Ketesd

Földrajzi betájolás

Ketesd (románul Tetișu) falu Szilágy megyében, Kalotaszeg Alszeg altáján. Zilahtól, a DN67 mentén 57 km-re van, illetve az 1G jelzésű országút Magyarzsombort Bánffyhunyaddal összekötő szakaszán, utóbbitól 5 km-re, az Almásba ömlő Bot patak völgyében, aprófalvak között fekszik. Közigazgatásilag Alsófüld a központ, de a község további 2 faluja (Középfüld és Felsőfüld) is 400 lakos körüli. Szilágy megyéhez tartozik, de hagyományait, szokásait, népviseletét és kulturális értékeit figyelembe véve igazi kalotaszegi település. Kalotaszeg egyik legkisebb falva, mindössze 130 ház sorakozik egyetlen kis, rendezett utcája mentén. 1968-ban csatolták Szilágy megyéhez.

Első írásos említése 1399-ből származik, mint Ketesd. 1437-ben Kethesd, 1576-ban Kettesd néven fordul elő. Kiss Lajos szerint magyar eredetű és egy Ketes személynév -d képzős alakjából magyarázza.

A falu kezdetben Bihar vármegyéhez, egyháza a váradi püspökség kalotai főesperességéhez tartozott. Később évszázadokon keresztül Kolozs vármegye része volt. Magyar lakossága a reformáció idején református hitre tért.

A ketesdiek a 20. század elején kezdtek eladásra zöldséget és gyümölcsöt termeszteni. Terményeiket kezdetben a bánffyhunyadi „úri” réteg és a havasi románság vásárolta, 1940-től vonattal a kolozsvári piacra is hordták. A hizlalt szarvasmarhát a hunyadi nagyvásárban, az igavonásra is használt bivalyok tejét a hetipiacon adták el. 1910-ben 1078 holdas határából 481 hold volt szántó, 253 erdő és 140 legelő.

1944 októberében a malomszigetiek és a viságiak kifosztották.

 Községszinten itt élnek magyarok, 2011-es népszámlálás szerint Alsófüld összlakossága 1441 fő, ebből 300 magyart írtak össze, roma 6 fő. Ketesd akkori lakossága 337 személy, magyarok 298-an.

1850: 347 lakos, mind magyar

1880: 331 lakos, 309 magyar

1890: 380 lakos, 362 magyar

1900: 392 lakos, 374 magyar

1910: 418 lakos, 396 magyar

1920: 442 lakos, 420 magyar

1930: 505 lakos, 482 magyar

1930: 505 lakos, 482 magyar

1941: 506 lakos, 501 magyar

1956: 512 lakos

1966: 487 lakos, 483 magyar

1977: 486 lakos, 485 magyar

1992: 398 lakos, 383 magyar

2002: 348 lakos, 335 magyar.

A falu lakossága az utóbbi 160 évben keveset változott, 1956-ban laktak itt a legtöbben, 512-en, 1990 után jellemző a csökkenés.

 

 

Ketesden 1989 óta egy tanítós összevont elemi osztály működött, 5-8 osztály nem volt ekkor sem magyar nyelven. A településen egy óvónő és egy tanítónő tanít.

A gyermekek száma 2005-ben is meghaladta a 10 főt, 2010-ben már csak 4 gyermek volt az osztályban. Akkor úgy tűnt, hogy megszűnik az elemi magyar nyelvű oktatás a faluban. Erre végül nem került sor, lassan növekedett a gyermeklétszám, a 2013-2014-es tanévben pedig 11 gyerekkel működött a 0-4 osztályos oktatás. Az előkészítő osztályban és a másodikban egy-egy tanuló roma, egy előkészítős gyermek vegyes házasságból származik: az apa román.

A faluban működik egy magyar tannyelvű óvodai csoport is: a többségük magyar, páran roma családból származnak.

Az iskola jövője nincs veszélyben, az Iskolák veszélyben program értékelése szerint.

 

Kalotaszegre utalva írta Malonyay Dezső művészettörténész a múlt század elején: „Falun a művészi kedv, a szépérzék kielégítésében nincs akkora szerepe az anyagi helyzetnek, mint a városban, sőt inkább azt tapasztaljuk, hogy a szegény ember több gondot fordít háza és holmija díszítésére, mint a gazdagabb. Talán mert inkább megbecsüli, inkább dédelgeti azt, ami az övé. Egy-egy vidéknek, mondhatnók, megvan a maga művészi stílusa s mégis akadunk, közben-közben, olyan helységekre, ahol vagy semmi művészet nincsen, vagy pedig merőben eltérő; vannak vidékek, ahol csupa zagyvalék, valóságos zsibvásár a ház és a berendezés; egyes helyeken a legtürelmesebb kegyelettel őrzik a régit, holott a szomszédban a legmodernebb kófic holmit szerették meg.” (Malonyay Dezső: A magyar nép művészete I. kötet)

Kalotaszeg a néprajzosok, a népművészet búvárlói számára hosszú ideje fontos tájegység, a mesemondóiról híres Ketesd is részesült a kutató érdeklődésben. Ezt kutatta Kovács Ágnes, aki Ketesd mesekincsének mai állapotáról c. dolgozatát így kezdi: „1940-42 telén négy ízben, összesen mintegy két hónapig gyűjtöttem mesét a kolozsmegyei Ketesd községben. A közzétett anyaghoz írt bevezetőben a mesemondás társadalmi és lélektani hátteréről igyekeztem áttekintő képet adni… az alábbiakban Ketesd mesekincsének mai állapotáról, néhány jellegzetességéről szeretnék beszámolni.” (Kovács Ágnes, 1944) Kismonográfia hosszúságú bevezető tanulmánya a településről is bőséges információforrás.

Népviselete kalotaszegi, pontosabban alszegi, mely egyszerűbb, de egyszerűségében is szemet gyönyörködtető a gyöngyös pártákkal, hímzett szűrökkel. Mindezek a külső és belső értékek hozzájárulnak ahhoz, hogy a Ketesdre látogatók megszeressék e kis falut és annak lakóit.

Évi rendszerességgel szervezik meg a Ketesdi Falunapokat, 2017-ben a tizedik alkalommal került rá sor. A falu megtelik élettel, sokan hazalátogatnak más országokból, sőt más kontinensről is.

Felújították a kultúrotthont, megépítették a gyülekezeti termet, mely otthont ad a különböző egyházi alkalmaknak, de gyűlések és énekpróbák is vannak itt.

Meg alakult a Bokrétás Néptánccsoport, mely falunapok és más hagyományőrző alkalmakon örvendezteti meg a falubelieket és az elszármazottakat kalotaszegi-alszegi táncokkal, továbbá ünnepek alkalmával a templomban is énekelnek, hagyományaik mellett hitüket is ápolják.

 

Fontos látnivaló a Kós Károly által tervezett, 1937-1941 között felépített templom, melynek tornyában kis múzeum van berendezve és melyet varrottasok és faragott táblák díszítenek.

A temetőben, a falu szélén, Kalotaszegre jellemző faragott kopjafák állítanak emléket az ott nyugvóknak.

A mennyezeten a régi templomból felhasználták a gyalui Asztalos János-féle, még 1692-ből való kazettákat, melyek a mester legrégibb ismert művei.

A cinterem kapuja – és még néhány szép faragású kapu a faluból – a ketesdi ezermester, Kis Lőrinc kézügyességét és művészetét dicséri.

 

Itt dolgozott:

Kovács Ágnes (1919, Kolozsvár – 1990, Budapest) – folklorista szakíró, Szentimrei Jenő leánya, Szentimrei Judit testvére, Lengyel Dénes irodalomtörténész neje. Középiskolát szülővárosában a Református Leánygimnáziumban végzett (1938), a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsész karán néprajz szakos diplomát szerzett (1944). Budapesten a Kelet-Európai Tudományos Intézet, majd a Néprajzi Múzeum, 1963-tól az MTA néprajzi kutató csoportjának tudományos munkatársa.

A kalotaszegi Ketesd mesekincse c. tanulmánya az Erdélyi Múzeumban (1944/3) jelent meg. A mesekutatásról s a mesegyűjtés módszereiről szóló tanulmányai szakfolyóiratokban láttak napvilágot; több népmesegyűjtemény és népijáték-ismertetés szerzője. Kidolgozta a magyar állatmesék típusmutatóját, majd a készülő magyar népmese-katalógus tipológiáját.

A település 15. századi református templomának híres, szép magas fatornyát 1930-ban kőtoronnyal helyettesítették. Ketesd településnek ritkaságszámba menő, 37 m magas tornyú fatemploma volt. A torony vitorláján az 1796-os dátum volt olvasható. A 20. század elején a templom kicsinek bizonyult és a presbitérium határozata értelmében a fatemplomot lebontották, helyére pedig a ma is látható kőtemplomot építették.

Mai református templomát Kós Károly tervei alapján, 1937-1941 között építették az ő nevéhez fűződik a belső berendezés is.

A templom mennyezetére visszahelyezték középkori temploma 1692-ben, Gyulai Asztalos János által készített kazettás mennyezetének 21 kazettáját. Kis harangja 1766-ból, míg szószékének koronája 1798-ból származik. Énekmutató táblája 1860-ban, szószéke 1892-ben készült, kis harangja pedig 1766-ban. A cinterem kapuját a ketesdi Kis Lőrinc mester készítette.

Az utóbbi években felújították a templomot és megépítették a gyülekezeti termet.

 

Református egyház (Ketesd/ Tetisu nr. 28.), lelkipásztor: Bálint Zoltán, mob. 0728-195866, villámposta: balintzoltan67@freemail.hu.

Alsófüld a községközpont, a községi hivatalok ott találhatók.

A község alpolgármestere a ketesdi Máté Tamás (RMDSZ). Más magyar képviselő nincs a községi vezetésben.

 

2011-ben jött létre a ketesdi Közbirtokosság és be is jegyezték a közösségi magánvagyon kezelését szolgáló társaságot.

A helyi focicsapat eredményei olyanok, hogy a közeljövőben számítanak arra, hogy egyesületi keretben fognak sportolni a fiatalok.

 

 A faluban nincs szálláshely, legközelebb Bánffyhunyadon lehet szállást találni.

 

Krasznahorvát

Földrajzi betájolás:

Zilahtól délnyugatra, a Kraszna folyó jobb partján, Palicka és Kraszna közt fekvő településA Zilahtól délnyugatra fekvő Krasznahorvát vegyes lakosságú település.

Könnyen elérhető a Szilágysomlyó (18 km), illetve Zilah (27 km) irányából jövő Varsolc-Csucsa útvonalon. A Perjei Magurából eredő Kraszna itt ér ki az általa kialakított termékeny síkságra, s a falutól délre egyesülnek azok a csermelyek és patakok, amelyekből a Szilágyság egyik jelentős folyója, a Kraszna kialakul. A Kraszna vize a továbbiakban csupán a Kolicka és a Zilah patakkal bővül.

Honfoglaló őseink korán megszállták a Meszesről lenyúló erdőrengeteg szélén elterülő folyó menti sávot, és itt állandó településeket (Csizér, Horvát, Kraszna, Kecel, Récse) hoztak létre már a 11. század folyamán.

Az Árpád-kori település eredetileg a szomszédos Kraszna irányából érkező út mentén feküdt (ma: Berbécsfogadó) és csak később, az 1241. évi tatárdúlás után települt át a Kraszna mentére. A falu korábbi településének helyét a Pusztahorvát helynév is őrzi.

A mai Krasznahorvát két különálló településből jött létre, Horvátból és Petenyéből. Az okiratokban Petenye kétféle néven is szerepel: Petenyefalva (1455) és Szentkeresztfalva (1495). Petenye a 423 m magas Kopasz-domb alján települt és a két falut a Kraszna választotta el egymástól.

A két település összeolvadása a jelen század folyamán – a 20-as években még különálló településekként szerepelnek -, míg a két egyház egyesülése a 19. század közepén történt.

Krasznahorvát ma négy falu: Horvát, Bagolyfalva, Sereden és Bogdánháza közigazgatási központja. A községet alkotó települések összlakossága 3127 fő, melynek 31,8%-a Horvátban él.

A tatárjárás előtt Horvát krasznai várföld, a Krasznavár körül tömörülő várbirtokok (Badacsony, Bán, Bagos, Csizér, Kerestelek) egyike, melynek első okleveles említése a Váradi Regestrumban fordul elő 1213-ban Huruat néven: Rahina bevádolta falubelijét, Zamat, a krasznai vár billogosa és udvarispánja előtt azzal, hogy bárdját ellopta.

Nevének további változatai: Haruathzy, Horward, Horwath, de előfordul Mathyas-Horuatha, Sadan-Horuatha, Alsó és Felső Horváti néven is. Az Alsó elnevezés valószínű a Kraszna partján települt Horvátra, a Felső pedig Petenyére utal.

Horvát a tatárjáráskor elpusztult.

Az első földesúri jobbágy összeírások Horvátról a 16. század második feléből maradtak ránk. 1553-ban Horváton 12 kapu után adóztak.

Ami a nemesi birtokmegoszlást illeti az 1820. évi úrbéri összeírás 10 nemesi birtokost, 48 szolgáló embert és 2 puszta telket jelöl meg. A nemesek közül legtöbb telke gr. Teleki Lajosnak, Matolcsi Zsigmondnak és Dul Lászlónak volt.

A reformáció előtt Horvát római katolikus egyháza, mint Kraszna filiája, a krasznai főesperességhez tartozott. A reformáció tanai a mohácsi vészt követő zűrzavaros idők ellenére itt is termékeny talajra találtak. Elfogadhatónak látszik az a feltevés, hogy a horváti református egyház már a 16. század végén létrejön, s a 17. században – a rendkívül viszontagságos körülmények ellenére – fokozatosan megerősödik, amit az is alátámaszt, hogy ekkor Magyarkecel is hozzátartozott. A 17. század elején állapítják meg Kecellel közösen a papnak és az oskolamesternek járó természeti és pénzbeni járadékot.

1910-ben alakult a falu baptista gyülekezete. Imaháza a 70-es években épült.

Horvát iskolája a 17. század elején szerveződött.

A 2011-es népszámlálás szerint a Krasznahorvát lakossága 2 485 lakost számlál, az előző 2002-es népszámláláshoz képest, amikor 2.838 lakosa volt. A lakosság nagy része román (74,69%). A fő kisebbségek magyarok (13,64%) és romák (7,48%). A népesség 4,14% -a esetében az etnikai hovatartozás nem ismert.

www.booking.com

Egyes Számú Általános Iskola (tel.: 0260-637 448)

Városi intézmények:

Művelődési Ház: Igazgató: Pop Delia Monica

Városi Könyvtár : Igazgató: Pop Delia Monica

A XV. században épített református templo. A késő gótika stílusjegyei (a csúcsíves, kőrácsos ablakok, a támpilléreken található kőfaragványok – a Báthory család címere, feszület) több helyen megfigyelhetők, sőt, a kora reneszánsz is képviselteti magát: reneszánsz kőfaragásos rozetta, a déli bejárat ajtókerete 1638-as évszámmal.

nincs adat

A vallási szempontból a lakosság nagy része ortodox (61,61%), de vannak református kisebbségek (13,04%), pünkösdista (11,31%), görög katolikusok (5,88%), evangélisták (1,77%) és baptisták (1,25%). A lakosság 4.39% -ára a vallási tagság ismeretlen.

Református egyház: Bogya Miklós

Ortodox egyház

Görög katolikus egyház

Polgármesteri Hivatal: Fő út, 83. szám, tel: 0260-637460

2016-os választások óta:

              Polgármester: SUR FLORIAN (PSD)

               Alpolgármester: Balla Francisc (RMDSZ)

Jegyző: Chirilă Elisabeta

Helyi tanács: PSD 4, PNL 4, RMDSZ 2, ALDE 1

nincs adat

nincs adat

Varsolc

Varsolc (románul: Vârșolț) falu Romániában, Szilágy megyében. Hozzá tartozó falvak: Krasznarécse és Kisrécse.

Földrajzi betájolás:

Varsolc Szilágy megyében, Szilágysomlyótól keletre, Kraszna és Szilágyperecsen között fekvő település. A NagyváradotZilahhalösszekötőforgalmasút mentén, a Krasznateraszokkalkísérttermékenyvölgysíkjánfekszik. A Csúcsa irányából, a Meszesi hágón át érkező út pedig a falu belterületén kapcsolódik a megye székhelyére vezető úthoz. Keletről a falut a Varga-domb (328 m), a Kerek-hegy (361 m) és a Baglyas (332 m) nevű, szőlővelbeültetettdombsorszegélyezi. A Varsókból, Krasznarécséből és Kisrécséből álló falucsoportközigazgatásiközpontja 2651 lakossal, melynek 66,5%-a a községközpontban él.

Varsolc nevét az oklevelek 1361-ben említették először Varsuch néven. A település Közép-Szolnok és Kraszna vármegyék határán feküdt, ennélfogva hol ide, hol oda számították. Szilágy vármegyéhez Kraszna vármegyéből került. 1361-ben Varsuch Tamás fia Miklós, majd 1362-ben a Jakcs család kezén volt. 1423-ban a Jakcs család más tagjait is beiktatták a birtokba. 1487-ben Drágfy Bertalan szerezte meg, Zsigmond király még ez évben be is iktatta ide. 1496-ban Báthory András és Báthory Zsigmond kapta meg Varsolcot. Fél évszázad elteltével, amikor 1545-ben Hadad várának tartozékaként írták le, már ismét a Jakcs család egyik tagját, Mihályt említették birtokosaként. 1584-ben losonczi Bánffy Boldizsár is birtokrészt szerzett itt. 1641-ben a pénzszűkébe került jeszeniczei Szunyogh Gáspárné sz. losonczi Bánffy Zsuzsanna eladta a birtokot Kemény Jánosnak és örököseinek. 1739-ben özvegy Lónyai IstvánnéSzaniszlófi Báthory Kata és fia, Lónyay Zsigmond 1789 magyar forintért zálogban bírták Varsolczot.Az 1808-ban végzett összeíráskor Varsolcról a következő nemescsaládokat írták össze: báró Bornemissza, gróf Teleki, Ladányi, Kolumbán, Sófalvi, gróf Károlyi, Sebes, Borbát, Virág, Szentkirályi, Orgovány, László, Fekete, Tokai, gróf Korda, Pozsoni, Guti, Récsei, Goris, Bányai, Horváth, Szilágyi, Kádár, Kocsi, Balog, Baksai, Kis, Orbán, Bagosi, gróf Toldi, Bálint, Szakács, Szentgyörgyi Pécsi.A falu Kápolna-kút nevű határrészében, egy kerek dombon a régi feljegyzések szerint egykor kolostor állt. Varsolc Simay-tag nevű határrészén keserűforrás is volt.

A 2o11-es népszámlálási adatok szerint Varsolc község népessége  eléri a 2.209 főt. Ez a 2oo2-es népszámlálási adatokhoz képest csökkenést mutat, mivel az akkori lakosok száma 2.457 volt. A lakosság többsége magyar (66%), őket követika románok (27,89%) illetve a romák (4,16%). A lakosság 1,9%-nak etnikai hovatartozása ismeretlen.

Ismert a Varsolci Általános Iskola. Igazgatója Dénes Irén. Minden osztály külön-külön van, az iskola román elemi általános és magyar elemi általános. Bentlakása nincs. Az iskola elérhetőségei: Somlyói út 64, Varsolc, Szilágy megye, Románia

Telefon: 0260672506, Fax: 0360819533

E-mail: virsoltscoala@gmail.com,http://virsoltscoalanr1.freewb.ro/

Van magyar művelődési élet, megrendezésre kerülnek iskolai ünnepségek, színházi előadások, könnyű és népzenei programok is. A programok többségének szervezője Bréda Lajos.

Varsolc könyvtárában magyar könyvek is megtalálhatók. Igazgatója László Csilla. Egyébként ő egyben a varsolci kultúrotthon izgatója és a Varsolci „Varsa” Egyesület kultúrcsoport vezetője is.

A falu református temploma, amely 1774-ben leégett. Ezt követően felújították, majd 1817-ben nyugat felől megtoldották, 1855ben pedig tornyot építettek hozzá. További látványosságnak számít a görög-katolikus templom, emellett a Varsolci paprét is: “a Paprét arrúl kapta a nevét, hogy vót egy Pap János katona. És ott magában, a törökök vagy tatárok, nem tudom, és nekifogott, kiáltotta: – “Ne hadd magad, Pap János, ne hadd magad, Pap János!” Vágta széjjel a törököket.Az a rét arrúl maradt Paprétnek.” Jól ismert a varsolci duzzasztógát is: a falutól délre a Kraszna felduzzasztásával jött létre a víztároló.

Itt született 1913-ban Udvary Gyöngyvér újságíró, művészeti író, szociográfus.

Vallási szempontból, a lakosság tobbsége református (60,25%), de vannak ortodoxok (28,7%), baptisták(5,02%) és római katólikusok is(1,36%). A népesség 1,9%-ának vallási hovatartozása ismeretlen.

A varsolci református templom

Arra nézve semmiféle forrásanyag nem áll rendelkezésünkre, hogy a falu református temploma mikor épült. Az viszont tény, hogy 1605-ben Felsőbányái Lőrinc volt az egyházközség lelkésze, a templom 1774-ben leégett, míg a tornyot 1855-ben illesztették a hajóhoz.Valamikor a templom helyén a fehér papok (szerzetesek) kápolnája állt. 1646 előtt a falunak unitárius egyháza is volt.1651-ben partialis synodust tartanak itt. Legrégibb harangja 1658-ból való. Az egyházközség 1676-tól kezdődően vezeti az anyakönyvet. 1708-ban a kuruc csapatok szüntelen zaklatásai miatt a lakosság pusztán hagyta a települést. 1715-ben színtiszta magyar település.A református templom feltehetően 1723-ban épült. 1774-ben a templom leégett. A régi templom átalakítása után 1835-ben nyerte jelenlegi alakját. Nagyharangját az 1848-as szabadságharckor felajánlják, de épségben visszakerült a toronyba.Templomi orgonáját kb. a 17.század utolsó éveiben készítette és szerelte fel Kolonics István orgonakészítő mester. 1969-ben javítják, módosítják a templomot. Ekkor kapja végső formáját, amikor a főhajóhoz-észak felöl-oldalhajót toldanak. A falu református templomának 3 bejárata van: 2 ajtó a templomhajó két oldalán és egy ajtó a torony alatt. 1980-ban 1394 lelkes református gyülekezeti tagja van a varsolci egyházközségnek. Kraszna és Szilágyperecsen mellett Varsolc a Krasznai-dombság legnépesebb magyar falva. 

Elérhetőségek:

Református lelkész: Fazakas Sándor, helyben, 0744791856, refvarsolc@yahoo.com

Katolikus pap: nincs

Más: hitgyülekezete

A polgármesteri hivatal címe Fő út 168, Varsolc, 457355, Szilágy megye, Románia.

Telefonszáma: 0260-672.501, 0260-672.500

E-mail: primariavirsolt@gmail.com, web: www.virsolt.r

  1. Pártok: RMDSZ, PSD, UNPR, ALDE.
  2. Polgármester: Bréda Lajos
  3. Alpolgármester: Dénes Andrei
  4. Jegyző-titkár: Dénes Piroska
  5. Képviselői testület: Varsolc községet a polgármester illetve a 11 tagú helyi tanács vezeti. A 2o16-os helyhatósági választások következtében a tanács politikai pártok szerint megoszlása a következő:RMDSZ 7 mandátum (Bálint Bella, Nagy Éva, Boros Nicolae, Deneș Andrei, Deneș Ștefan, Fazakas Sándor, Kasza Andrei), PSD 2, UNPR 1, ALDE 1 mandátum

Varsolci Varsa Egyesület

Alapítás éve: 2005

Elérhetőség: Varsolc, Fő út, 152

Cél, tevékenység: Kultúra, információ, komunikáció, tudomány, oktatás, kutatás, ismeretterjesztés

Kapcsolattartó: Bálint Sándor, elnök

Szálláshelyek, éttermek: Varsolci Vendégházak – falusi szálláshely, kapcsolat: Nagy Éva

Szilágyszeg

 

Szilágyszeg (románul: Sălățig) falu Romániában, Szilágy megyében. A falu neve a Szilágy-patak és a szeg főnév összetétele.

Földrajzi betájolás: Szilágy megyében, a Szilágy-patak mellett, Szilágycsehtől délre fekvő település.

A falu nevének első említése 1329-ből származik Zylagzegh alakban. Majd 1334-ben Zylag, 1377-ben Scyladzeg, 1492-ben ZylaghZeg, míg 1577-ben Szilágyszeg formában.
Szilágyszeg mint birtok vagy részbirtok, gyakran szerepelt a peres ügyek listáján, vagy az adományok között. 1329-től, amikor Szilágyszegi Miklós szerzett részbirtokot fiának a Bőnye-pusztán, aztán 1377-től, amikor Vérvölgyi János fiait: Balázst, Mátét és Bálintot iktatták be, és 1705-ig, amikor ismerjük mind a tíz nemest, kiket Közép-Szolnok vármegye lovas zsoldos állítására írt ki. A Pragmatica Sanctio korában (1720-1721) megejtett népszámlálás idején 1 magyar jobbágy, szántó 12 köblös, rét 8 kaszás szerepelt. Az országos nemzeti fölkeléshez való hozzájárulásra 1797-ben: hat főbb birtokost, három kisebb birtokost, két saját telkükön lakó egyházi adómentes nemest, egy más telkén lakó adómentes nemest, tíz saját telkükön lakó adózó nemest, nyolc más telken lakó adózó nemest, két fizetést élvező urasági tisztet említenek.
A Conscriptio Czirakyana adatai szerint 1786-ban jobbágycsaládfő 25, zsellér 33, 1831-ben 19 illetve 23, míg 1820-ban csak 17 jobbágy szerepelt.
Két fordulóban gazdálkodtak, szántó 56 2/8 katasztrális hold volt, rét 17 3/8.
1847-ben a lakosok száma 519, református 267, görög katolikus 244, római katolikus 8,1868-ban csak 126 református, 127 görög katolikus, 12 római katolikus, 9 mózes vallású és 3 unitárius, 1890-ben 433, 247 román, 177 magyar, 1 német, 8 egyéb, házak száma 80.1895-ben gazdaságainak száma 253, területe 2631 katasztrális hold, melyből szántó 1085, erdő 806, rét 479, legelő 171, kert 8, terméketlen 82 hold. A községnek 1900-ban 6292 korona becsértékű cselekvő vagyona volt, állami egyenes adója 2948 korona.
Az 1920-as román összeírás adatai szerint Szilágyszeg területe 2632 katasztrális hold, lakosainak száma 449, ebből román 265, magyar 173, zsidó 11. Az utolsó népszámlálás szerint 1992-ben a faluban 498 lakos (296 román és 202 magyar) élt.
1948-ban a felekezeti iskola megszűnik. Benkő Elek földbirtokos államosított lovardáját és gazdasági épületeit lebontották, anyagát a hétosztályos iskola s a román templom építésére használták fel.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint 523 lakosából 303 román, 204 magyar anyanyelvű.

Iskolája a „Petre Dulfu Iskola”, amelynekcíme: Fő út, 57., ésinternetes elérhetőségea: https://scoalasalatig.wordpress.com/about/. Román-magyar tagozatos iskola, az előkészítő osztálytól a nyolcadik osztályokig működik az oktatás. Nincs bentlakása. Igazgatója Gherman Florica.

Vannak könnyű és népzenei programok, amelyek leginkább a falunapok alkalmával kapnak helyet. Van kultúrotthona, nem régiben újították fel, azonban bővebb információkat nem tudni róla.

Kiemelt látványosság a református templom és a görög-katolikus fatemplom. A falunak van egy tava is: Szilágyszeg gyűjtőtavának gátja 1982-ben épült a Menyő patak medrében. Az árvízveszély elhárítására, valaminta környező települések vízellátására tervezték. Az így keletkezett tó kitűnően alkalmas horgászásra, hiszen több féle halat telepítettek a tóba. A vízgyűjtésre megépített gát hossza 265 m és 11 m magas. 3.4 millió köbméter víz tárolására alkalmas, így 70 hektárnyi vízfelület alakulhat ki. Ilyen feltételek mellett a tó hossza elérheti a 2 km-t. A tópart kitűnő sátorozási lehetőséget biztosít.

nincs adat

Petri Mór írásai alapján Szilágyszegnek 1847-ben 8 római-katolikus, 244 görög-katolikus és 267 református híve volt. 1890-ben 18 római-katolikus, 248 görög-katolikus, 155 református, 11 izraelita és 1 más vallású.Jelenleg a lakosság többsége református (51,73%), de vannak ortodoxok (39,62%),pünkösdisták (2,78%) és görög-katolikusok (1,96%). A lakosság 2,03%-ának vallási hovatartozása ismeretlen.

Templomok:

  • 18-19 sz-i görög-katolikus fatemplom
  • Ortodox templom – építtetett 1948-ban
  • Református templom: 1683-ban Szilágyszeg és Désháza közös papot tartott. A falu református birtokosai segítségével az 1770-es években nagyjavítást eszközölnek a templomon.1809-ben megnagyobbítják és felújítják a romladozó kőtemplomot. A sok építés, javítás és tatarozás az évek folyamán olvashatatlaná tette a templom felíratait. 1986-ban Désházával társegyház.A papilak a múlt században épült, iskolaként is szolgált. 1869-től önnálló egyházközség.1915-ben az 1760-ban öntettet harangját leveszik és odaadják hadicélokra. 1926-ban 60 cm-es újharangot öntettek 1941-ben 188 református élt a faluban. 1948-ig a helybeli református egyház mentorai Benkő Elek és Benkő Lajos. A templomban beépített hagyományos orgona nincs. Híveinek éneklését harmoniumon kíséri a kántor.Két harangja van. 1980-ban a helybeli református anyaegyháznak 199 tagja volt.A templom mennyezete jelenleg is faburkolatú, a kék mezőt fehérre festették, közepén csillagokkal. 2000-ben Szilágyszeg református anyaegyháza 220 lelkes. A templom délnyugati homlokzat előtti torony 13 méter magas. A torony és a templomtető lemezzel van borítva. Templomkertje rendezett. 2002-ben a helybeli református gyülekezet 216 fős. Jelenleg egyházközsége a Zilahi Egyházmegyéhez tartozik.

Elérhetőségek:

Református lelkész: Paniti-Teleky Zoltán, 0765246519, panitizoltan@yahoo.com

Katolikus pap: nincs

Más: nincs adat

  1. Pártok: RMDSZ, PNL, PSD
  2. Polgármester: Petkes Andrei
  3. Alpolgármester: Molnár József
  4. Jegyző-titkár: Mate Angela Irina
  5. Képviselői testület: Szilágyszeg községet a polgármester illetve a 11 tagú tanács vezeti. 2016-os választásokat követően a községnek a következő politikai pártok általi vezetése működik: RMDSZ 6 mandátum(Molnár József, Máté András, Petkes István, Lakatos András, Molnár Vilmos, Angi József), PNL 4, PSD 1

nincs adat

nincs adat

Szilágysámson

Szilágysámson (románul: Șamșud) falu Romániában, Szilágy megyében

Földrajzi betájolás: Szilágy megyében, Kusalytól északnyugatra fekvő település.Fekvése már-már festői, két szemben álló dombon, egy völgykatlanban, mely nyugatra a Mázsa-patak mentén nyitott. Elérhető a Zilah-Szatmár E81-es főútról Ököritó előtt jobbra fordulva a 20. km-nél, kb. 8-10 km-re a letérőtől.

Szilágysámson nevét 1366-ban említették először a korabeli oklevelek Sampson, Sampsond néven, majd 1430-ban már Sámson néven írták.1366-ig Sámsondi Mihály fia Péter volt a falu birtokosa, azonban ez évben örökös nélkül halt meg, s így birtokát I. Lajos király Jakcsi mesternek ajándékozta.1430-ban viszont már Sándorházi Balázst írták birtokosának.1492-ben Szentkirályi Fábián Ambrus birtoka volt, aki a birtokot Dobai Ferencnek adta el.1563-ban Kőrösi János és Miklós volt a falu földesura.1657-ben Maksai Ferenc és neje Vid Zsuzsánna birtoka volt, aki Bagosi Zsigmondnak és nejének Borbély Annának zálogosította el.1697-ben Vid Zsigmondé volt, aki Mocsolyai Veres Ferencnek adta zálogba.1715-ben 72 lakost számoltak össze a faluban, 1720-ban már 171-en lakták.1847-ben 1039 lakosából 304 görögkatolikus, 735 református volt.1890-ben 1150 lakosából 998 magyar, 1 tót, 138 oláh, 13 egyéb nyelvű, ebből 48 római katolikus, 152 görögkatolikus, 910 református, 2 unitárius, 38 izraelita. A házak száma ekkor 228 volt.Szilágysámson a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.

Az 2011-es népszámlálási adatok szerint Szilágysámson lakossága 1.723 fő, amelynek többsége magyar (91,7%). A főbb kisebbségeket alkotják a romák (4,88%) és románok(1,57%). A lakosság1,86%-ának nemzeti hovatartozása ismeretlen.

Szilágysámsoni Szikszai Lajos Általános Iskola: www.scoalasamsud.ro

Román-magyar tagozatos iskola, elsőtől nyolcadik osztályokig. Nincs bentlakása. Igazgatója Szabó Lajos Otelló.

A falunapok keretén belül tartanak népi és könnyűzenei programokat, ugyanakkor farsangi mulatságokat is, amelyeknek a helyi kultúrotthon ad helyet. Szilágysámsonnak van könyvtára, abban magyar könyvek is megtalálhatók. Igazgatója Püspök Erika, akinek telefonos elérhetősége a következő: 0260629513.

Látványosságnak számít a falu református temploma, ugyanakkor a kultúrház. Emellett említik az 1885-ben épült ortodox templomot is(„Szent Mihály és Gábor arkangyalok”).

Itt született 1825-ben Szikszai Lajos alispán, politikus, továbbá 1871-ben Csizmadia Sándor költő, szerkesztő és politikus.

Vallási szempontból a lakossága többsége református (76,9%), de vannak baptisták(10,27%), pünkösdisták (8,53%) és ortodoxok (1,68%). A maradék 2,03% vallási hovatartozása ismeretlen.

Templomok:

  • Református temploma:a templom építésének ideje ismeretlen, tudjuk viszont Petri Mórtól, hogy 1784-ben már állott, és ekkor zsindellyel fedték be, s azt is, hogy 1837-ben építették a tornyot kőből. A 19. sz. elején építették át. A fennmaradt visszaemlékezések szerint a templom belseje az átépítésig freskókkal volt tele, de az átépítéskor ezeket lemeszelték. Anyakönyvet 1779-től vezetnek.1620 körül Bethlen Gábor fejedelem idejében tért át összes híveivel a református vallásra. Első harangja 1652-ből való. 1784-ben már állott a református templom zsindelyes tetővel, különálló tornnyal. A XIX. század elején a falak freskóit lefestették. Itt született 1825-ben a falu nagy szülöttje Szikszai Lajos, a későbbi – Szilágy vármegye alispánja.A harmadik harangját 1830-ban öntette a sámsoni eklézsia. A templom kőtornyát 1837-ben építették a fatorony helyett, ugyanakkor kitoldották a templomot az akkor még különálló torony felé.1938-ban 1174 lelkes az anyaszentegyház, majd 1941-ben 1201 református lélekről szólnak a feljegyzések. A második világháború idején több klenódiuma elveszett. Templomi padjaiban 236 karzatán 60 ülőhely van.Orgonája 12 regiszteres, amely a legénykarzattal szemben foglal helyet a gyermekkarban. 1970-ben 505 telkes házú falu 1501 lakossal. A templom mennyezete fehér vakolású síkmennyezet. Harangozása hagyományos. A templom délnyugati homlokzata előtt egy 32  méteres torony áll.Rendezett bekerített templomkertje van, virággal beültetett. Jelenleg a Zilahi Egyházmegyéhez tartozik.

Elérhetőségek:

Református lelkész: Szász Bálint Róbert, helyben, 0742763915

Katolikus pap: nincs

Más: nincs adat

A polgármesteri hivatal címe: Fő út 38, Szilágysámson, Szilágy megye, Románia

  1. Pártok: RMDSZ, EMNP
  2. Polgármester: Bántó Zoltán
  3. Alpolgármester: Veres Gábor
  4. Jegyző-titkár: Sopronyi Róbert-István
  5. Képviselői testület: 11 fő, amelyből RMDSZ 10 (Boda László, Bántó Tibor, Veres Gábor, Kis-Juhász Attila, Bálint Károly, Kulcsár László, Fekete Károly, Bernát-Lóránd Ferenc, Csiszár Aladár, Domokos Attila-János), EMNP 1 mandátum

Szilágysámsoni Csígeres Hagyományőrző Csoport

Alapítás éve: ? – nincs adat

Elérhetőség: Szilágysámson

Cél, tevékenység: hagyományőrzés, művelődés, nevelés.

Kapcsolattartó: Bálint Júlia, elnök

Agroturisztikai Panzió (Szilágysámson)

Szilágyperecsen

Szilágyperecsen (románul: Pericei) falu Romániában, Szilágy megyében.

Földrajzi betájolás: Szilágy megyében, Szilágysomlyótólkeletre, Varsolcés Szilágysomlyó közöttfekvőtelepülés.

TÉRKÉP FELTÖLTÉSE FOLYAMATBAN…

Szilágyperecsen nevét 1205-1235 körül már említették az oklevelek Pereznek néven. 1351-ben Perechun, 1356-ban Perechen, 1364-ben Peretsen néven írták nevét.1351 előtt Medgyesi Simon nővérének, Báthori Lászlónénak adta Perechun-t. 1553-ban a Kraszna vármegyei Somlyóhoz tartozónak írták, és a Báthoryak birtoka volt. 1601-ben Perechjen városban (oppidum) egy részbirtokot adott át feltételesen ötszáz forintért Csehi Jánosnak.1625-ben anyjuknak Báthori Katának, Lónyai István özvegyének kívánsága szerint perecseni és más birtokaikon megosztoztak: Lónyai Zsigmond Kraszna vármegye főispánja, Lónya Kata Bedeghy (Nyári) Bernát neje és Becski László és ennek Lónyai Zsuzsannától való gyermekei Becski Gábor, György és Zsuzsánna. 1701-ben Wesselényi Pálné Béldi Zsuzsánna érdekében tanúvallomást tartottak Kemény Jánosné Lónyai Anna perecseni birtokai felől. Kemény Simonné halála után, 1746-ban a Magyar-Gerőmonostori Perecsen birtokot özvegy ifjú Bánfi Zsigmondné Katalin, özvegy Bánfi Boldizsárné Krisztina és özvegy Bárczi Jánosné Erzsébet nővérének és mindkét nembeli utódainak adományozták örök jogon, akik ekkor meg is osztoztak rajta. 1759-ben Bánfi birtok volt, melyet Bánfi Ferenc és Boldizsár kétfelé osztottak.Az 1808-ban végzett összeíráskor gróf Toldalagi, Szentmarjai, báró Bánfi, Báró Kemény, Guti, Czikó stb. családok voltak a birtokosok, összesen huszonnégyen.

Forrás:

www.welcometoromania.ro

www.mek.oszk.hu

www.szilagysag.eloerdely.ro

www.lexikon.adatbank.ro

www.transindex.ro

www.booking.com

Az 1847-ben végzett összeíráskor Perecsennek 1254 lakosa volt, melyből római katolikus 20, görögkatolikus 670, református 564 fő. 1890-ben 2181 lakosából 1197 magyar, három német, egy tót, 883 román, 69 horvát, 28 egyéb nyelvű, melyből 83 római katolikus, 889 görögkatolikus, kettő evangélikus, 1180 református és 27 izraelita. A házak száma ekkor 390 volt.A 2011-es népszámlálás szerint Szilágyperecsen lakossága 2785 fő, ebből magyar 2116, román 435, cigány 179. A község népessége a beosztott falvakkal együtt 3768 fő, többségében magyar.

Forrás:

www.welcometoromania.ro

www.mek.oszk.hu

www.szilagysag.eloerdely.ro

www.lexikon.adatbank.ro

www.transindex.ro

www.booking.com

Iskolája a legkorábbi alapításúak közé tartozik a Szilágyságban. 17-sz.-ban bukkannak fel róla adatok. Majd a 19. sz.-ra a faluban 2 népiskola működik, mégpedig egy négytantermes állami és egy egytantermű, a görög katolikus gyerekek számára. A templom melletti földszintes iskola 1897-ben, míg a 8 tantermes az 1960-as években épült.

Napjainkban a „Szilágyperecseni Általános Iskola”, román és magyar elemijébe több 100 tanuló jár. Osztályok tekintetében a román összevont, míg a magyar külön van. Bentlakása nincs. Igazgatója Filip Gyöngyi Anna, aligazgatója Király Enikő. Elérhetősége: http://www.scoalapericei.ro.

Forrás:

www.welcometoromania.ro

www.mek.oszk.hu

www.szilagysag.eloerdely.ro

www.lexikon.adatbank.ro

www.transindex.ro

www.booking.com

Falunapokon jellemzők a könnyű és népzenei programok (a helyi polgármesteri hivatal szervezésében), ugyanakkor megrendezésre kerülnek iskolai ünnepségek és bábszínházak is. Szilágyperecsenben van magyar művelődési élet.

A községnek van könyvtára, megtalálhatók benne magyar könyvek is. Igazgatója Panila Domina. Kultúrotthonának igazgatója Vígy Szabó Levente, akinek vezetésével működik a Cserkészek kultúrcsoport. De emellett jelen van a Somkerék Néptánccsoport, illetve a Gáspár Attila vezetésével működő Citerások csoport is.

Forrás:

www.welcometoromania.ro

www.mek.oszk.hu

www.szilagysag.eloerdely.ro

www.lexikon.adatbank.ro

www.transindex.ro

www.booking.com

Kiemelendő a baptista imaház, de emellett a református templom is. A faluban híres még a szilágyperecseni hagymaszobor: az embléma állítását a hagymabirodalomtűzte ki célul: Szilágyperecsen termelői úgy döntöttek, ország-világ tudomására hozzák, hogy a perecseni hagyma megállja helyét az európai uniós piacon, nyomatékosításul pedig hagymaemlékművet állítanak a falu határában, hogy mindenki tudja, hová érkezett.

Forrás:

www.welcometoromania.ro

www.mek.oszk.hu

www.szilagysag.eloerdely.ro

www.lexikon.adatbank.ro

www.transindex.ro

www.booking.com

Boér Miklós, a szilágyvármegyei Perecsenben született, 1857–ben. Író, pedagógus, újságíró.A Pesti Hírlap belső munkatársa, a Szilágy című hetilap egyik legnépszerűbb írója. Néprajzi gyűjtő, költő, aranytollú szépíró és kiváló vadász. Álnevei: Chariton és Vén Gazda.Munkái: Szilágy vármegye földrajza (1888), Emléklapok a Wesselényi-szoboralap javára (1894), Szilágyvármegyei Képes Kalendárium (1893)

Forrás:

www.welcometoromania.ro

www.mek.oszk.hu

www.szilagysag.eloerdely.ro

www.lexikon.adatbank.ro

www.transindex.ro

www.booking.com

Vallások:A lakosság 45,7%-a református, ortodoxok 33,68%, baptisták 13,85% és görög-katolikusok 2,52%. A maradék 2,26%-nak vallási hovatartozása ismeretlen.

Templomok:

  • refomátus templom: A római katolikus templomot a település reformálása után 1658-ban átalakítják, ez egybeesik a tulajdonképpeni kőtemplom építés elkezdésével, amit a tatár-török betörések és dúlások miatt elhúzódott, mivel a templomot építeni akaró nép menekülni kényszerült.A falu 1660-1690 között a tatár-török dúlások áldozata, a korhű  dokumentumok megemlékeznek arról, hogy a pusztításon felöl 450 főt felkoncoltak.Templomukat a Báthory kastély anyagából kezdik el építeni, az itt átvonuló hadak zavarása miatt csak a falakat és a csonka tornyot tudták elkészíteni. A félbemaradt csonkatornyú templom építését 1774-ben fejezik be.Csonka tornyára fatornyot helyeztek. Első templomi orgonája 1806-ban készült, Kolonics István orgonakészítő mester munkája. 1917-ben a templom harangja áldozatul esik, elviszik hadicélokra. A lelkes gyülekezet 1936-ban újra harangot öntett, ugyanekkor a régi orgonát is kicserélik, egy 10 regiszteres orgonát készíttettek a hívek adományaiból, Wegenstein Lipót temesvári cégével. Az alig 8 éves harangját újból elviszik, ugyanis hadicélokra rekvirálják a második világháborúba. 1955-ben Bukarestben egy 370 kg-os harangot öntettnek Templomhajójában három karzat helyezkedik el: legény, leány és gyermekkarzat/orgonakarzat/. Keleti és nyugati karzatát 1980-ban kötötték össze az új déli karzattal. A három karzaton 160 férőhely van.Az 1992-es népszámlálás szerint 1905 református vallásu élt a faluban. A templomtér 600 ülőhellyel szolgál a templomlátogató híveknek. A templom keleti oldalán hatszögfelével végzödik. Templomhajója 24 méter hosszú, 8,5 méter széles, magassága 6 méter. A templom cseréppel fedett, a torony lemezzel borított. Tisztán tartott toronyháza, és ebben gondozott harangjai páldakép lehetne Szilágyban, a többi református egyházaknak.Templomkertje kerítéssel körülvett, rendezett. Jelenleg a Szilágysomlyói Egyházmegyéhez tartozik.
  • baptista imaház: Szilágyperecsennek népes baptista gyülekezete is van. A baptizálás kezdetét a 20. század első évtizedének a végére tehetjük. A hittérítői munkát a szilágynagyfalui Király Sándor és Oláh Jenő végezte. Első bemerítkező Kulcsár György és Boncidai János volt, akiket egyben alapító tagoknak is tekintünk. A maga egyszerűségében szép és ízléses imaházukat 1930 és 1933 között építették. 

Elérhetőségek:

Református lelkész: van, Nagy Bálint, helyben, 0787860199, nagybalint@yahoo.com

Katolikus pap: nincs

Más: baptista

Forrás:

www.welcometoromania.ro

www.mek.oszk.hu

www.szilagysag.eloerdely.ro

www.lexikon.adatbank.ro

www.transindex.ro

www.booking.com

A polgármesteri hivatal címe: Fő utca 239 szám, Szilágyperecsen, 457265,Szilágy megye, Románia

e-mail:pericei@cjsj.ro

  1. Pártok: RMDSZ, PNL, EMNP, PSD, ALDE
  2. Polgármester: Boncidai Csaba
  3. Alpolgármester
  4. Jegyző-titkár
  5. Képviselői testület: RMDSZ 7 mandátum (Józsa Tibor, Debre Sándor, Víg-Szabó Andrea Erzsébet, Bákai Márton, Tőtős Péter, Gáspár István, Kulcsár István), PNL 3 mandátum, EMNP 1, PSD 1, ALDE 1

Forrás:

www.welcometoromania.ro

www.mek.oszk.hu

www.szilagysag.eloerdely.ro

www.lexikon.adatbank.ro

www.transindex.ro

www.booking.com

Szilágyperecseni Ifjúsági Tanács

Alapítás éve: – nem bejegyzett

Elérhetőség: Szilágynagyfalu

Cél, tevékenység: ifjúsági élet fellendítése, kultúra, szabad idő.

Kapcsolattartó: Józsa Katalin, elnök

Somkerék Néptánccsoport – nincs adat

Citerások – nincs adat

Cserkészek – nincs adat

Forrás:

www.welcometoromania.ro

www.mek.oszk.hu

www.szilagysag.eloerdely.ro

www.lexikon.adatbank.ro

www.transindex.ro

www.booking.com

feltöltés folyamatban…