Földrajzi betájolás:
Zilahtól délnyugatra, a Kraszna folyó jobb partján, Palicka és Kraszna közt fekvő településA Zilahtól délnyugatra fekvő Krasznahorvát vegyes lakosságú település.
Könnyen elérhető a Szilágysomlyó (18 km), illetve Zilah (27 km) irányából jövő Varsolc-Csucsa útvonalon. A Perjei Magurából eredő Kraszna itt ér ki az általa kialakított termékeny síkságra, s a falutól délre egyesülnek azok a csermelyek és patakok, amelyekből a Szilágyság egyik jelentős folyója, a Kraszna kialakul. A Kraszna vize a továbbiakban csupán a Kolicka és a Zilah patakkal bővül.
Honfoglaló őseink korán megszállták a Meszesről lenyúló erdőrengeteg szélén elterülő folyó menti sávot, és itt állandó településeket (Csizér, Horvát, Kraszna, Kecel, Récse) hoztak létre már a 11. század folyamán.
Az Árpád-kori település eredetileg a szomszédos Kraszna irányából érkező út mentén feküdt (ma: Berbécsfogadó) és csak később, az 1241. évi tatárdúlás után települt át a Kraszna mentére. A falu korábbi településének helyét a Pusztahorvát helynév is őrzi.
A mai Krasznahorvát két különálló településből jött létre, Horvátból és Petenyéből. Az okiratokban Petenye kétféle néven is szerepel: Petenyefalva (1455) és Szentkeresztfalva (1495). Petenye a 423 m magas Kopasz-domb alján települt és a két falut a Kraszna választotta el egymástól.
A két település összeolvadása a jelen század folyamán – a 20-as években még különálló településekként szerepelnek -, míg a két egyház egyesülése a 19. század közepén történt.
Krasznahorvát ma négy falu: Horvát, Bagolyfalva, Sereden és Bogdánháza közigazgatási központja. A községet alkotó települések összlakossága 3127 fő, melynek 31,8%-a Horvátban él.
A tatárjárás előtt Horvát krasznai várföld, a Krasznavár körül tömörülő várbirtokok (Badacsony, Bán, Bagos, Csizér, Kerestelek) egyike, melynek első okleveles említése a Váradi Regestrumban fordul elő 1213-ban Huruat néven: Rahina bevádolta falubelijét, Zamat, a krasznai vár billogosa és udvarispánja előtt azzal, hogy bárdját ellopta.
Nevének további változatai: Haruathzy, Horward, Horwath, de előfordul Mathyas-Horuatha, Sadan-Horuatha, Alsó és Felső Horváti néven is. Az Alsó elnevezés valószínű a Kraszna partján települt Horvátra, a Felső pedig Petenyére utal.
Horvát a tatárjáráskor elpusztult.
Az első földesúri jobbágy összeírások Horvátról a 16. század második feléből maradtak ránk. 1553-ban Horváton 12 kapu után adóztak.
Ami a nemesi birtokmegoszlást illeti az 1820. évi úrbéri összeírás 10 nemesi birtokost, 48 szolgáló embert és 2 puszta telket jelöl meg. A nemesek közül legtöbb telke gr. Teleki Lajosnak, Matolcsi Zsigmondnak és Dul Lászlónak volt.
A reformáció előtt Horvát római katolikus egyháza, mint Kraszna filiája, a krasznai főesperességhez tartozott. A reformáció tanai a mohácsi vészt követő zűrzavaros idők ellenére itt is termékeny talajra találtak. Elfogadhatónak látszik az a feltevés, hogy a horváti református egyház már a 16. század végén létrejön, s a 17. században – a rendkívül viszontagságos körülmények ellenére – fokozatosan megerősödik, amit az is alátámaszt, hogy ekkor Magyarkecel is hozzátartozott. A 17. század elején állapítják meg Kecellel közösen a papnak és az oskolamesternek járó természeti és pénzbeni járadékot.
1910-ben alakult a falu baptista gyülekezete. Imaháza a 70-es években épült.
Horvát iskolája a 17. század elején szerveződött.
A 2011-es népszámlálás szerint a Krasznahorvát lakossága 2 485 lakost számlál, az előző 2002-es népszámláláshoz képest, amikor 2.838 lakosa volt. A lakosság nagy része román (74,69%). A fő kisebbségek magyarok (13,64%) és romák (7,48%). A népesség 4,14% -a esetében az etnikai hovatartozás nem ismert.
Egyes Számú Általános Iskola (tel.: 0260-637 448)
A XV. században épített református templo. A késő gótika stílusjegyei (a csúcsíves, kőrácsos ablakok, a támpilléreken található kőfaragványok – a Báthory család címere, feszület) több helyen megfigyelhetők, sőt, a kora reneszánsz is képviselteti magát: reneszánsz kőfaragásos rozetta, a déli bejárat ajtókerete 1638-as évszámmal.
nincs adat
A vallási szempontból a lakosság nagy része ortodox (61,61%), de vannak református kisebbségek (13,04%), pünkösdista (11,31%), görög katolikusok (5,88%), evangélisták (1,77%) és baptisták (1,25%). A lakosság 4.39% -ára a vallási tagság ismeretlen.
Református egyház: Bogya Miklós
Ortodox egyház
Görög katolikus egyház
Polgármesteri Hivatal: Fő út, 83. szám, tel: 0260-637460
2016-os választások óta:
Polgármester: SUR FLORIAN (PSD)
Alpolgármester: Balla Francisc (RMDSZ)
Jegyző: Chirilă Elisabeta
Helyi tanács: PSD 4, PNL 4, RMDSZ 2, ALDE 1
nincs adat
nincs adat