Földrajzi betájolás
Nagydoba (románul: Doba) falu Szilágy megyében, település Zilahtól északra, 18 km-re, Szilágysomlyótól észak-keletre, a Szilágy-patak bal partján, Szilágygörcsön és Menyő között fekvő település. A két Doba közül Nagydoba a kisebb. Köztük évszázadokig tartó versengés mára mérséklődött, eltűnt és csak egymás megítélésében lelhető fel a múlt emléke. A falu közigazgatásilag Debren községhez tartozik Nagymon, Nagymonújfalu, Szilágyszentkirály, Vérvölgy falvakkal együtt.
Nagydoba a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.
A falu neve az idők folyamán több alakban fordult elő: Duba (1220), Daba (1334), Doba (1363), Kisdoba (1413), Egyházasdoba (1417), Nagy-Doba (1439-1444). Petri Mór szerint a falu neve a szláv dub, duba, dubrava szavakból alakult, ami tölgyet, tölgyest jelent. Kiss Lajos szerint a Doba helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással.
Nagydoba első említése a Váradi Regestrumban lelhető fel „sacerdos de villa Duba” (1220), lakói valószínűleg a szentkirályi apátság menekült jobbágyai lehettek, akik között 1225-ben szentkirályi Pál szerzetes szolgált.
Kisdoba település létrejövetele annak köszönhető, hogy Nagydoba birtokosa, Dobai Farkas rosszul bánt jobbágyaival és ezek átköltöztek a szomszédos Benkő birtokra. A két falu különválása a 15. század elejére megtörténik.
Doba tehát kettő van: Nagy- és Kis-Doba.
A Dobai-testvérek Szolnok megyei várjobbágyok, akiknek nemességet adományoz I. Lajos király s őket, valamint Doba birtokokat fölmenti a várjobbágysági kötelék alól.
Nagydoba utcái: Felső-, Alsó-, Hegy-, Temető- és Templom-utca. Kisdoba utcái: Nagy-, Kis- és Templom-utca. Határrészei: Halom, Fehér-domb, Vajas, Puszta, Somodi, Kőhegy, Tér, Lepenye.
Már 1362-ben Doba a Dobai Miklós és János testvéreké lett, akiknek I. Lajos adományozott nemességet, birtokaikat felmentve a várjobbágyi kötelék alól. Szerepvivő család voltak Közép-Szolnok, de Kraszna vármegyében is. Kikerült közülük királyi ember, szolgabíró, főszolgabíró, aljegyző, jegyző és alispán is. Szerepelnek minden nemesi összeírásban, nemesi felkelésben és az adományozók lajstromában is.
1519-ben Nagy- és Kisdoba részbirtokot II. Lajos király új adomány címén adta néhai Szabó (Székely?) Tamás fiának.
1641-ben Dobai István utódnélküli halála után annak birtokairól Rákóczi György kért jelentést. 1718-ban Dobai György és neje Szécsi Judit gyermekei megosztoztak a szüleiktől maradt nagydobai birtokrészeken. Az 1797-es összeíráskor fő birtokosnak írták össze Nagydoba községből Décsei Zsigmondot.
A Pragmatica Sanctio korában, 1715-ben és 1720-ban végzett összeírás adatai szerint egyik Doba sem szerepel az adóköteles népesség lajstromai között, ami azt jelenti, hogy curiális (nemesi) községeknek tartották őket.
Az 1797-es nemesi felkeléshez hadi hozzájárulásra Nagydobáról összeírtak: egy fölbirtokost, nyolc kisebb birtokost, egy saját telkén lakó, egyházi adómentes nemest, tizennyolc saját telkén, hét más telkén lakó adózó nemest. Az 1805-ös adat szerint Nagydobán a nemesek száma megnégyszereződött: birtokos volt 28 adómentes és 101 adózó nemes.
1817-ben tetőzött az éhhalál a Tövisháton és Dobán is. Keresztes János tiszteletes (1815-1826) bejegyzései alapján meghaltak Nagydobán összesen 53 személy, ebből 37 éhezés miatt; Kisdobán 74-en, közülük 47-en ugyanazon ok miatt.
A kisdobai betérőnél malom áll a Malomréten, ahol havi vásárt tartottak még a két világháború között is. Régente vízimalom volt, aztán gőzmalom, később dízelmotor hajtotta, jelenleg villanymotor-meghajtású, elég jó lisztet őrlő, híres az egész vidéken.
Az 1900-as évek elején Doba kettő volt egymás mellett: Kisdoba és Nagydoba néven.
1972-ben Nagydoba és Kisdoba egyesült.
1733-ban Kis- és Nagydobán 6 oláh család lakott.
1847-ben Nagydobán 466 lélek (434 református, 32 görög katolikus), míg Kisdobán 549 személy (475 református, 1 római katolikus, 70 görög katolikus, 3 izraelita) élt.
1868-ban Nagydobán 277, Kisdobán 459 református lakott;
1890-ben 329 (270 magyar, 59 román), illetve 475 (446 magyar, 29 román) volt a lelkek száma; a házak száma 77, illetve 110 porta. Felekezetek szerint 257 református, 63 görög katolikus, 1 római katolikus, 8 izraelita.
1895-ben Nagydoba gazdaságainak száma 212, területe 1388 katasztrális hold (szántó 632, legelő 286, rét 192, erdő 146, kert 70, terméketlen 62 hold), míg Kisdoba területe kisebb, csak 993 katasztrális hold (ebből szántó 547, erdő 156, rét 154, kert 58, szőlőparlag 51 hold), gazdaságainak száma ellenben több: 226.
Az 1920-as népszámláláskor apadást észlelhetünk. Nagydobán 334 (298 magyar, 5 zsidó), míg Kisdobán 478 (438 magyar, 28 román és 12 zsidó) élt.
1966-ban Nagydobán 417, Kisdobán 564 személy élt, hogy aztán 1992-re visszazuhanjon (a kollektivizálás elől a városba való költözések miatt) a 19. század szintjére: Nagydobán 296, Kisdobán 420 személyt számláltak.
Az 1910-es népszámlálás valamelyes gyarapodást mutat: Nagydobán Zobor tanyával 383-an, Kisdobán 543-an laknak.
A 2002-es népszámlálás szerint 619 lakosa van, miközben a község falvaiban összesen 1762 személy lakik, 1320 magyar, 386 román, 56 roma. A reformátusok száma a legnagyobb (1190), 355 ortodox, 29 római katolikus, 6 görög katolikus, 90 baptista, 36 hetednapi adventista, 30 pünkösdista és 26-an más vallási gyülekezet tagjai.
2011-ben a községben 1660 lakost számláltak meg, 1296 magyart, 312 románt és 20 ukránt.
A két világháború között magyar tanítási nyelvű, református elemi iskolában folyt az oktatás. A faluközösség 355 éves iskolájában működik az elemi iskola és az óvoda. Az iskolában az alacsony tanulói létszám miatt összevont osztályokban folyik a nevelés-oktatás. Az óvoda is vegyes csoportként működik. Az I-IV. osztályokban 25 gyermek tanult magyar nyelven, az óvodában 13 voltak 2015-ben.
Korábban volt V-VIII. osztályos magyar tagozat is, ám az egyre kevesebb iskoláskorú gyermek miatt megszűnt.
Figyelmet érdemel, hogy a dobai elemi iskolának van honlapja: http://dobaiiskola.hupont.hu/.
A falu népművészeti szempontból ismert, a 19. századból Gyulai Pál, a 20. századból Almási István ballada gyűjtései ismertek.
A népi hagyományok jegyében alakult a Dobai Citera Együttes. Ez ünnepi alkalmakkor fellép, ilyen a Falunap is, amelyet november 21-22-én szoktak megtartani.
A Szilágyság minden temploma több évszázados múltra tekint vissza, itt a templomok akkor is műemlék értékűek, ha nem nyilvánították (még) műemlékké őket.
Kisdoba református templomát 1830-ban építették egy régebbi, 1630-ban épült és 1803-ban lebontott fatemplom helyére. Erről tanúskodik egy a templom mennyezetébe beépített kazetta, melyen az 1830-as évszám látható.
Nagydoba református templomát a négy evangélista tiszteletére 1876-ban építették az előző gótikus stílusú lebontott templom helyett.
Testvérfalu: Kaskantyú (Magyarország).
Itt élt:
Dobay (M.) György (kisdobai és nagydobai) (18. sz.–19. sz.) író, költő, Algyógyon élt, nyomtatásban több munkája megjelent.
Kisdobai és nagydobai Décsey László (1814, Érkőrös–1866, Micske) 1848-1849-es kormánybiztos, országgyűlési képviselő.
Rohonyi Zoltán (Kolozsvár, 1943–2013, Pécs) irodalomtörténész, tanulmányíró, esszéista. Az egyetem elvégzése után egy ideig a nagydobai általános iskola tanára (1966–68), majd a kolozsvári egyetemre távozik innen.
Kisdoba jelenlegi temploma előtt volt egy 1630-ban épült fatemplom, haranglábbal, amit 1803-ban bontottak le. Az új templom 1821-re épült fel. A tornyot 1936-ban építették, magassága 26 m. Alapterülete 8×20 m, 250 ülőhellyel. A mai kisharang 100 kg. bronzöntvény, felirata: „Régi harangjából öntette a Kisdobai Ref. Egyház 1930. Öntötte Klein K. Oszkár Kudsiron”. A kis harang valószínűleg a 15. századból származik, kb. 100 kg. öntvényből készült, gót betűs felirata a négy evangélista nevét tartalmazza és egy kiolvashatatlan évszámot (valószínű 1512). A nagyharang 200 kg, szintén Kudzsiron öntötték 1931-ben. Az orgonát 1868-ban Jónás István orgonaépítő mester készítette.
Az egyház anyakönyvét 1815-től kezdve vezetik.
Nagydoba jelenlegi temploma 1869. május 31-től 1976. október 21-ig épült, Botka Károly lp. idejében. A templom kelet-nyugati tengelyű, a torony 23 m magas, alapterülete 10×13, 150 ülőhely. Egyhajós, újbarokk stílusú, a szószék kehely alakú, a fölötte lévő korona ébenfából mívesen faragott virágmintázatú, pelikán található a tetején. Orgonáját Szalay Gyula építette 1900-ban, 5 regiszteres.
A két település jellegzetessége, hogy mindig egy lelkipásztora volt. Az évszázadok folyamán történtek próbálkozások a kisdobai egyház részéről, hogy külön lelkipásztoruk legyen, de ezt a különböző zsinatok soha nem hagyták jóvá. A két templom egymástól légvonalban kb. 600 m-re fekszik.
A diktatúra évei itt sem múltak el nyomtalanul. Kisdobán lelkészi lakás nincs. Az egyházi ingóságokat a kurátor lakásán őrzik.
Református egyház (Doba, 48. sz.) Tel. 0744-513421. Lelkipásztor Nagy Mihály.
Baptista gyülekezet – a szilágygörcsöni lelkipásztor látja el a dobai híveket.
Debren a községközpont, de a polgármesteri hivatal vezetői és a képviselőtestület tagjai többnyire nem debreniek.
Polgármester: Bogdán Ferenc-István (RMDSZ, Doba)
Alpolgármester: Tóth Sándor (RMDSZ, Vérvölgy)
Jegyző/titkár: Végh Hajnal Julianna
A képviselő testületnek 7 RMDSZ-es tagja van (Nagy Mihály – Doba), Tóth Sándor (Vérvölgy), Szabó Matild (Szilágyszentkirály), Szabó Mária-Emese (Vérvölgy), Nagy Károly (Doba), Süle Gyula-Zsolt (Vérvölgy) és Csapó János (Doba).
További 2 magyar tagja a testületnek az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) színeiben szerzett mandátumot: Boros Lajos (Vérvölgy), Szongoth Zsigmond Attila (Szilágyszentkirály).
A testületnek van még egy szociáldemokrata (PSD) és liberális (PNL) tagja.
A falunak magyar honlapja van: http://www.nagydoba.eoldal.hu/ .
Sportegyesülete a Balti-Doba Sportegyesület.
A faluban nincs szálláshely, legközelebb Szilágycsehen lehet megszállni.