Civiltérkép

 

Szilágyszeg (románul: Sălățig) falu Romániában, Szilágy megyében. A falu neve a Szilágy-patak és a szeg főnév összetétele.

Földrajzi betájolás: Szilágy megyében, a Szilágy-patak mellett, Szilágycsehtől délre fekvő település.

A falu nevének első említése 1329-ből származik Zylagzegh alakban. Majd 1334-ben Zylag, 1377-ben Scyladzeg, 1492-ben ZylaghZeg, míg 1577-ben Szilágyszeg formában.
Szilágyszeg mint birtok vagy részbirtok, gyakran szerepelt a peres ügyek listáján, vagy az adományok között. 1329-től, amikor Szilágyszegi Miklós szerzett részbirtokot fiának a Bőnye-pusztán, aztán 1377-től, amikor Vérvölgyi János fiait: Balázst, Mátét és Bálintot iktatták be, és 1705-ig, amikor ismerjük mind a tíz nemest, kiket Közép-Szolnok vármegye lovas zsoldos állítására írt ki. A Pragmatica Sanctio korában (1720-1721) megejtett népszámlálás idején 1 magyar jobbágy, szántó 12 köblös, rét 8 kaszás szerepelt. Az országos nemzeti fölkeléshez való hozzájárulásra 1797-ben: hat főbb birtokost, három kisebb birtokost, két saját telkükön lakó egyházi adómentes nemest, egy más telkén lakó adómentes nemest, tíz saját telkükön lakó adózó nemest, nyolc más telken lakó adózó nemest, két fizetést élvező urasági tisztet említenek.
A Conscriptio Czirakyana adatai szerint 1786-ban jobbágycsaládfő 25, zsellér 33, 1831-ben 19 illetve 23, míg 1820-ban csak 17 jobbágy szerepelt.
Két fordulóban gazdálkodtak, szántó 56 2/8 katasztrális hold volt, rét 17 3/8.
1847-ben a lakosok száma 519, református 267, görög katolikus 244, római katolikus 8,1868-ban csak 126 református, 127 görög katolikus, 12 római katolikus, 9 mózes vallású és 3 unitárius, 1890-ben 433, 247 román, 177 magyar, 1 német, 8 egyéb, házak száma 80.1895-ben gazdaságainak száma 253, területe 2631 katasztrális hold, melyből szántó 1085, erdő 806, rét 479, legelő 171, kert 8, terméketlen 82 hold. A községnek 1900-ban 6292 korona becsértékű cselekvő vagyona volt, állami egyenes adója 2948 korona.
Az 1920-as román összeírás adatai szerint Szilágyszeg területe 2632 katasztrális hold, lakosainak száma 449, ebből román 265, magyar 173, zsidó 11. Az utolsó népszámlálás szerint 1992-ben a faluban 498 lakos (296 román és 202 magyar) élt.
1948-ban a felekezeti iskola megszűnik. Benkő Elek földbirtokos államosított lovardáját és gazdasági épületeit lebontották, anyagát a hétosztályos iskola s a román templom építésére használták fel.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint 523 lakosából 303 román, 204 magyar anyanyelvű.

Iskolája a „Petre Dulfu Iskola”, amelynekcíme: Fő út, 57., ésinternetes elérhetőségea: https://scoalasalatig.wordpress.com/about/. Román-magyar tagozatos iskola, az előkészítő osztálytól a nyolcadik osztályokig működik az oktatás. Nincs bentlakása. Igazgatója Gherman Florica.

Vannak könnyű és népzenei programok, amelyek leginkább a falunapok alkalmával kapnak helyet. Van kultúrotthona, nem régiben újították fel, azonban bővebb információkat nem tudni róla.

Kiemelt látványosság a református templom és a görög-katolikus fatemplom. A falunak van egy tava is: Szilágyszeg gyűjtőtavának gátja 1982-ben épült a Menyő patak medrében. Az árvízveszély elhárítására, valaminta környező települések vízellátására tervezték. Az így keletkezett tó kitűnően alkalmas horgászásra, hiszen több féle halat telepítettek a tóba. A vízgyűjtésre megépített gát hossza 265 m és 11 m magas. 3.4 millió köbméter víz tárolására alkalmas, így 70 hektárnyi vízfelület alakulhat ki. Ilyen feltételek mellett a tó hossza elérheti a 2 km-t. A tópart kitűnő sátorozási lehetőséget biztosít.

nincs adat

Petri Mór írásai alapján Szilágyszegnek 1847-ben 8 római-katolikus, 244 görög-katolikus és 267 református híve volt. 1890-ben 18 római-katolikus, 248 görög-katolikus, 155 református, 11 izraelita és 1 más vallású.Jelenleg a lakosság többsége református (51,73%), de vannak ortodoxok (39,62%),pünkösdisták (2,78%) és görög-katolikusok (1,96%). A lakosság 2,03%-ának vallási hovatartozása ismeretlen.

Templomok:

  • 18-19 sz-i görög-katolikus fatemplom
  • Ortodox templom – építtetett 1948-ban
  • Református templom: 1683-ban Szilágyszeg és Désháza közös papot tartott. A falu református birtokosai segítségével az 1770-es években nagyjavítást eszközölnek a templomon.1809-ben megnagyobbítják és felújítják a romladozó kőtemplomot. A sok építés, javítás és tatarozás az évek folyamán olvashatatlaná tette a templom felíratait. 1986-ban Désházával társegyház.A papilak a múlt században épült, iskolaként is szolgált. 1869-től önnálló egyházközség.1915-ben az 1760-ban öntettet harangját leveszik és odaadják hadicélokra. 1926-ban 60 cm-es újharangot öntettek 1941-ben 188 református élt a faluban. 1948-ig a helybeli református egyház mentorai Benkő Elek és Benkő Lajos. A templomban beépített hagyományos orgona nincs. Híveinek éneklését harmoniumon kíséri a kántor.Két harangja van. 1980-ban a helybeli református anyaegyháznak 199 tagja volt.A templom mennyezete jelenleg is faburkolatú, a kék mezőt fehérre festették, közepén csillagokkal. 2000-ben Szilágyszeg református anyaegyháza 220 lelkes. A templom délnyugati homlokzat előtti torony 13 méter magas. A torony és a templomtető lemezzel van borítva. Templomkertje rendezett. 2002-ben a helybeli református gyülekezet 216 fős. Jelenleg egyházközsége a Zilahi Egyházmegyéhez tartozik.

Elérhetőségek:

Református lelkész: Paniti-Teleky Zoltán, 0765246519, panitizoltan@yahoo.com

Katolikus pap: nincs

Más: nincs adat

  1. Pártok: RMDSZ, PNL, PSD
  2. Polgármester: Petkes Andrei
  3. Alpolgármester: Molnár József
  4. Jegyző-titkár: Mate Angela Irina
  5. Képviselői testület: Szilágyszeg községet a polgármester illetve a 11 tagú tanács vezeti. 2016-os választásokat követően a községnek a következő politikai pártok általi vezetése működik: RMDSZ 6 mandátum(Molnár József, Máté András, Petkes István, Lakatos András, Molnár Vilmos, Angi József), PNL 4, PSD 1

nincs adat

nincs adat