Nagymon (románul: Naimon) falu Szilágy megyében, Zilahtól 22 km-re északra, a Szilágy-pataktól nyugatra fekszik. Nagymon parányi falucska a Zilah-Nagybánya főúttól egy kilométerre, gidres-gödrös kövezett utcáival szerényen meghúzódik a Pogány-vár alatt.
Közigazgatásilag Debren községhez tartozik Nagydoba, Nagymonújfalu, Szilágyszentkirály, Vérvölgy falvakkal együtt.
Nagymon a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.
Nagymon (Mon) Árpád-kori település, azonban területe már ősidők óta lakott hely volt. Pogányvár nevű határrászében egykor földvár állt. Az 1800-as években itt végzett ásatásokkor területéről égetett föld, csont- és kődarabok kerültek elő.
Neve először a Váradi Regestrumban található 1214-ből. További változatai 1214 Villa Mona, 1326 Mony, 1454 Nagmon, 1459 Nag Mon, 1636 Nagimon. Petri Mór szerint neve a szláv eredetű molu (malom) szóból származik. Kiss Lajos szerint a Mon helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Kovács Kuruc János szerint származhatik a régi mon (tojás) szóból is.
Nagymon első birtokosai 1369-ben a kusalyi Jakcsok voltak. A Kolozsmonostori Konvent jegyzőkönyvei szerint a birtok vagy birtokrészek gyakran per tárgyát képezték és gazdát cseréltek. 1475-ben V. László király a középszolnoki Naghmon birtokot, mely előzőleg Menyői Péteré volt Kwesi Simonnak adta. 1549-ben több birtokosa is volt; Kusalyi Jakcs Ferenc, Ramocsa Imre, Pázmány Péter és Deésházi László között oszlott meg.
Tény, hogy még 1582-ben is özv. Jakcs Boldizsárné részbirtokos Nagymonban. 1639 előtt Nagymon birtokosa Nagydobai Spáczai János volt, azonban birtokát hűtlensége miatt elvesztette, I. Rákóczi György fejedelem a birtokot főlovászmesterének Serédi István krasznavármegyei főispánnak adományozta. 1732 előtt Fodor András a birtokos. Ugyanakkor a Dobai család kihalásával a Gencsi család bír egy részbirtokot.
A Pragmatica Sanctio korában, 1720-1721-ben végzett összeírás Nagymonban egyetlen adókötelest sem jegyzett be. 1797-ben azonban Nagymon községből a hadi segedelemhez hozzájárult: 4 adómentes és 34 adózó nemes. 1805-ben fegyverforgató nemeseket írtak össze: lóval 27-et, gyalog 31-et. Kurtanemesi falu lévén a Cziráky Conscriptio adatai között sem szerepel egyetlen puszta telek sem, jobbágycsalád vagy szolgáló ember. 1805-ben adómentes nemesek voltak a településen: Szipoly Bálint, Bessenyei Áron, Vécsei Sándor, Ady Bálint és János, Oláh Péter, Ferenc, Mihály, András és József, Bányai György, Balogh István, Téglás Ferenc, Márton János, Alszegi Ferenc és Mihály, Kovács György, ifjú Osvát András, Gecző István, Mészáros József, Osváth Péter, Balog Péter, Ungvári Bálint és András, Téglás András, Balog János és András, Bakó János és idősb Osváth András.
Nagymon gazdasági életét vizsgálva elmondhatjuk, hogy a hagyományos tövisháti életmód mindenben érvényes, az agrárjelleg dominál (gabona, szőlő, gyümölcstermesztés; állattenyésztés).
Lakosainak száma: 1847-ben 373, 1868-ban 240. 1847-ben Nagymonnak 373 görög katolikus lakosa volt.
1890-ben 259 lakosa volt, melyből 249 magyar, 10 román, ebből 4 római katolikus, 10 görög katolikus, 4 evangélikus, 222 református, 19 izraelita. A házak száma ekkor 52 volt.
1895-ben gazdaságainak száma 119, területe 624 kat. hold, 1900-ban 310 korona becsértékű cselekvő vagyona volt, állami egyenes adója 778 korona 52 f. 1920-ban 227 (224 magyar, 1 román, 2 zsidó), 1966-ban 181, 1992-ben 95 személy, mind magyar református, lakott a faluban.
A lakosság számának alakulása a továbbiakban:
1900: összesen 215, magyar 208, román 3.
1941: ugyanebben a sorrendben 250, 232, 8
1956: 238 lakós.
1966: 181, 180, 1.
1977: 154, 149, 5
1992: 95, mindenki magyar
2002: 92, mindenki magyar.
Az oktatásra vonatkozó első adat 1620. április 24-i, amikor az egyházmegye „ecclesia tanítót küldött, ki szolgáljon híven mindenekben”. 1834. március 22-én kelt jegyzőkönyvben olvasható: „a Tzinterembe újj Rectori Házat építünk, hogy a templom annak tüzéből bátorságba helyezhetődjék, azt fenyő Deszkával fegyük bé”. 1863. január 6-án: „Az Iskola ház úgy találtatott, hogy a kemence össze van ontva, romba hever, a padló a házból felfeszegettetett… az Iskolába történt romlásokat kiigazíttatva a házba visszaköltözzön, szorgalmatosan tanítson…
Egy 1889-ből származó Díjlevél szerint a nagymoni ev. ref. kántortanítónak jár: 2 hold szántó és 488 négyszögöl kaszáló; a régi temető fű- és gyümölcstermése; a régi tanítói telek haszonélvezete; 15 hektoliter szemes gabona az egyház magtárából; jelenleg 49 bérfizetőből 1 veder must váltságba, 69 félbér fizetőtől ennek fele; tandíj, első osztályostól 20 korona, második osztályos és azon felüli tanulótól 40 korona; jelenleg 49 fizetőtől 1/2 szekér fa váltságba 50 korona, félbér fizetésből ennek fele: államsegély 271 frt. Összes fizetés értéke: 400 Frt.
Az Iskola házhoz megkívántató épületfákat az egyház szerencsés volt a zsibói Báró Wesselényi uradalomtól megnyerni. 1910. november 3-án a tanító kéri, hogy a telekre egy kút állíttassék be, az pedig gárdjával hengerrel, lánccal, vederrel, elláttassák.
A Diariumban bejegyezés az új iskolaépületre vonatkozóan: „1936. esztendőben építi Nagymon, illetve a nagymoni református gyülekezet új, korszerű, tágas iskoláját, amely 1937 tavaszára készült el 87.000 lejért. Az új iskolaterembe beköltöztünk és a régit, melyik a tanítói lakással egy fedél alatt volt és 1864-ben épült, lebontottuk”.
Napjainkban a faluban nincs iskola.
A nagymoni hagyományos öltözködés (férfiaknál: bő gatya, fekete lajbi, fekete kalap bokrétával, csizma; nőknél: piros blúz, lajbi, selyemcsíkú rózsás kendő; magyar ruha: piros kötő, piros lajbi, fehér szoknya, leeresztett hajszalag) az 1940-es évek elejére eltűnt.
Nyelvjárási szempontból is figyelmet érdemlő a falu, Márton Gyula derekas gyűjtést végzett. A szilágysági Nagymon helyneveit Székely Pál, akkor református teológus is feldolgozta.
Református temploma gótikus stílusban épült, egyik harangját a 15. században öntötték.
Legrégebbi klenódiumai: egy aranyozott ezüstpohár keresztelő víznek Nagy Miklós 1687 felirattal. Értékes úrasztali terítője 1756-ból aranyszállal hímezve a széleken. Óntányérját 1766-ban Adi Bálint, Téglás János, Nagy Miklós és Salamon Miklós egyháztagok ajándékozták úrvacsora osztásra. Anyakönyvét 1772-től kezdődően vezetik. Legrégibb harangja 1774-ben készült. Ez a repedt harang jelenleg használaton kívül a parókián nyugszik. Csőrös, fedeles borosztó ónkannáját 1804-ben kap
A nagymonújfalvi s nagymoni határban Bálvány-hegy, ma Szőlő-hegy, ettől kelet felé a Pogány-vár nevű helyek emlékeztetik az ősmagyarok áldozó helyére. A Bálvány-hegyen állítólag fegyvereket, pénzt és egyéb drágaságokat rejtő pincék vannak. Itt a néphit szerint is bálványimádó pogányok laktak. A Pogány-vár tetején emberi ténykedés nyoma látható, ebből mára csak egy nagy gödör maradt. Az óriásokról és a pogányokkal folytatott harcról szóló hagyományt próbálja alátámasztani az a tény is, hogy az ősi templom lebontásakor és az új alapjának kiásásakor 1914-ben nagy mennyiségű csontváz került felszínre, ami azt mutatja, hogy régen temetkező hely volt.
A településen struccfarm található.
1999-ben megnyitották az itt született nyelvészprofesszor, Márton Gyula Emlékházát.
Itt született:
Márton Gyula (1916.dec.27.–1976.ápr.4. Kolozsvár) romániai magyar nyelvész, egyetemi tanár. Középiskolai tanulmányait Zilahon a Református Wesselényi Kollégiumban végzi, 1940-ben befejezi egyetemi tanulmányait a bölcsészeti-filozófiai kar magyar-román szakán, a kolozsvári Ferdinánd Egyetemen. 1942-ben doktorál, disszertációjának címe: A nagymoni népnyelv igetövei és igealakjai. 1996. óta emléktábla jelzi a szülőházat, 1999-ben megnyitják az Emlékházat.
Egyházról Bunyitai Vincze közölt adatot, miszerint 1367-ben létezett fakápolnája, 1383-ban papjának neve András, egyháza a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt. Református Egyházról a 17. század elejéről vannak adatok amikor Nagymon és Nyírmon együtt tartottak prédikátort.
Az első református temploma 1640-es évek táján épülhetett. A 18. század közepén új templomot építenek, a mennyezet 1775-ben készült el. A templom mellé haranglábat 1842-ben építettek.
A mai templom tervét 1910-ben készítette Szabó Péter, építése 1914-ben kezdődött és 1916. április 22-én szentelték fel. Egy 1774-ben öntött haranggal rendelkezik. A templom tengelye K-NY-i a keleti homlokzat előtti torony 22 m magas, a belső 8×12 méteres, 150 ülőhellyel. Az első világháborúban az egyik harangot elvitték, a megmaradt kisebb harang (1774-ben öntötték) a harang elrepedt. A 300 kg-os harangot Bukarestben készítette Rascanu. A 14. század közepi harangot 1957-ben Magyarbaksáról Orgovány család kápolnájából kapták kölcsön a már elnéptelenedett egyháztól.
Első ismert református papja 1629-ben Mihályfalvi András.
Református egyház (Naimon/Nagymon 63 sz.), lelkipásztor Nagy Mihály, mob. 0744-513421, villámposta szilvianagy7@gmail.com.
Baptista gyülekezet: Nagymonban is a szilágygörcsöni lelkipásztor, Fazakas György szolgál.
Debren a községközpont, de a polgármesteri hivatal vezetői és a képviselőtestület tagjai többnyire nem debreniek.
Polgármester: Bogdán Ferenc-István (RMDSZ, Doba)
Alpolgármester: Tóth Sándor (RMDSZ, Vérvölgy)
Jegyző/titkár: Végh Hajnal Julianna
A képviselő testületnek 7 RMDSZ-es tagja van (Nagy Mihály – Doba), Tóth Sándor (Vérvölgy), Szabó Matild (Szilágyszentkirály), Szabó Mária-Emese (Vérvölgy), Nagy Károly (Doba), Süle Gyula-Zsolt (Vérvölgy) és Csapó János (Doba).
További 2 magyar tagja a testületnek az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) színeiben szerzett mandátumot: Boros Lajos (Vérvölgy), Szongoth Zsigmond Attila (Szilágyszentkirály).
A testületnek van még egy szociáldemokrata (PSD) és liberális (PNL) tagja.
A faluban nincs szálláshely, legközelebb Szilágycsehen lehet megszállni.