Cristina – Page 8 – Civiltérkép

Demográfiai adatok

Az 1847-ben végzett összeíráskor Perecsennek 1254 lakosa volt, melyből római katolikus 20, görögkatolikus 670, református 564 fő. 1890-ben 2181 lakosából 1197 magyar, három német, egy tót, 883 román, 69 horvát, 28 egyéb nyelvű, melyből 83 római katolikus, 889 görögkatolikus, kettő evangélikus, 1180 református és 27 izraelita. A házak száma ekkor 390 volt.A 2011-es népszámlálás szerint Szilágyperecsen lakossága 2785 fő, ebből magyar 2116, román 435, cigány 179. A község népessége a beosztott falvakkal együtt 3768 fő, többségében magyar.

Forrás:

Oktatás

Iskolája a legkorábbi alapításúak közé tartozik a Szilágyságban. 17-sz.-ban bukkannak fel róla adatok. Majd a 19. sz.-ra a faluban 2 népiskola működik, mégpedig egy négytantermes állami és egy egytantermű, a görög katolikus gyerekek számára. A templom melletti földszintes iskola 1897-ben, míg a 8 tantermes az 1960-as években épült.

Napjainkban a „Szilágyperecseni Általános Iskola”, román és magyar elemijébe több 100 tanuló jár. Osztályok tekintetében a román összevont, míg a magyar külön van. Bentlakása nincs. Igazgatója Filip Gyöngyi Anna, aligazgatója Király Enikő. Elérhetősége: http://www.scoalapericei.ro.

Forrás:

Kulturális kínálat

Falunapokon jellemzők a könnyű és népzenei programok (a helyi polgármesteri hivatal szervezésében), ugyanakkor megrendezésre kerülnek iskolai ünnepségek és bábszínházak is. Szilágyperecsenben van magyar művelődési élet.

A községnek van könyvtára, megtalálhatók benne magyar könyvek is. Igazgatója Panila Domina. Kultúrotthonának igazgatója Vígy Szabó Levente, akinek vezetésével működik a Cserkészek kultúrcsoport. De emellett jelen van a Somkerék Néptánccsoport, illetve a Gáspár Attila vezetésével működő Citerások csoport is.

Forrás:

Helyi értékek, nevezetességek, emlékidézés

Kiemelendő a baptista imaház, de emellett a református templom is. A faluban híres még a szilágyperecseni hagymaszobor: az embléma állítását a hagymabirodalomtűzte ki célul: Szilágyperecsen termelői úgy döntöttek, ország-világ tudomására hozzák, hogy a perecseni hagyma megállja helyét az európai uniós piacon, nyomatékosításul pedig hagymaemlékművet állítanak a falu határában, hogy mindenki tudja, hová érkezett.

Forrás:

Jeles személyek

Boér Miklós, a szilágyvármegyei Perecsenben született, 1857–ben. Író, pedagógus, újságíró.A Pesti Hírlap belső munkatársa, a Szilágy című hetilap egyik legnépszerűbb írója. Néprajzi gyűjtő, költő, aranytollú szépíró és kiváló vadász. Álnevei: Chariton és Vén Gazda.Munkái: Szilágy vármegye földrajza (1888), Emléklapok a Wesselényi-szoboralap javára (1894), Szilágyvármegyei Képes Kalendárium (1893)

Forrás:

Egyház

Vallások:A lakosság 45,7%-a református, ortodoxok 33,68%, baptisták 13,85% és görög-katolikusok 2,52%. A maradék 2,26%-nak vallási hovatartozása ismeretlen.

Templomok:

refomátus templom: A római katolikus templomot a település reformálása után 1658-ban átalakítják, ez egybeesik a tulajdonképpeni kőtemplom építés elkezdésével, amit a tatár-török betörések és dúlások miatt elhúzódott, mivel a templomot építeni akaró nép menekülni kényszerült.A falu 1660-1690 között a tatár-török dúlások áldozata, a korhű dokumentumok megemlékeznek arról, hogy a pusztításon felöl 450 főt felkoncoltak.Templomukat a Báthory kastély anyagából kezdik el építeni, az itt átvonuló hadak zavarása miatt csak a falakat és a csonka tornyot tudták elkészíteni. A félbemaradt csonkatornyú templom építését 1774-ben fejezik be.Csonka tornyára fatornyot helyeztek. Első templomi orgonája 1806-ban készült, Kolonics István orgonakészítő mester munkája. 1917-ben a templom harangja áldozatul esik, elviszik hadicélokra. A lelkes gyülekezet 1936-ban újra harangot öntett, ugyanekkor a régi orgonát is kicserélik, egy 10 regiszteres orgonát készíttettek a hívek adományaiból, Wegenstein Lipót temesvári cégével. Az alig 8 éves harangját újból elviszik, ugyanis hadicélokra rekvirálják a második világháborúba. 1955-ben Bukarestben egy 370 kg-os harangot öntettnek Templomhajójában három karzat helyezkedik el: legény, leány és gyermekkarzat/orgonakarzat/. Keleti és nyugati karzatát 1980-ban kötötték össze az új déli karzattal. A három karzaton 160 férőhely van.Az 1992-es népszámlálás szerint 1905 református vallásu élt a faluban. A templomtér 600 ülőhellyel szolgál a templomlátogató híveknek. A templom keleti oldalán hatszögfelével végzödik. Templomhajója 24 méter hosszú, 8,5 méter széles, magassága 6 méter. A templom cseréppel fedett, a torony lemezzel borított. Tisztán tartott toronyháza, és ebben gondozott harangjai páldakép lehetne Szilágyban, a többi református egyházaknak.Templomkertje kerítéssel körülvett, rendezett. Jelenleg a Szilágysomlyói Egyházmegyéhez tartozik.
baptista imaház: Szilágyperecsennek népes baptista gyülekezete is van. A baptizálás kezdetét a 20. század első évtizedének a végére tehetjük. A hittérítői munkát a szilágynagyfalui Király Sándor és Oláh Jenő végezte. Első bemerítkező Kulcsár György és Boncidai János volt, akiket egyben alapító tagoknak is tekintünk. A maga egyszerűségében szép és ízléses imaházukat 1930 és 1933 között építették.

Elérhetőségek:

Református lelkész: van, Nagy Bálint, helyben, 0787860199, nagybalint@yahoo.com

Katolikus pap: nincs

Más: baptista

Forrás:

Politika

A polgármesteri hivatal címe: Fő utca 239 szám, Szilágyperecsen, 457265,Szilágy megye, Románia

e-mail:pericei@cjsj.ro

Pártok: RMDSZ, PNL, EMNP, PSD, ALDE
Polgármester: Boncidai Csaba
Alpolgármester
Jegyző-titkár
Képviselői testület: RMDSZ 7 mandátum (Józsa Tibor, Debre Sándor, Víg-Szabó Andrea Erzsébet, Bákai Márton, Tőtős Péter, Gáspár István, Kulcsár István), PNL 3 mandátum, EMNP 1, PSD 1, ALDE 1

Forrás:

Civil szervezetek

Szilágyperecseni Ifjúsági Tanács

Alapítás éve: – nem bejegyzett

Elérhetőség: Szilágynagyfalu

Cél, tevékenység: ifjúsági élet fellendítése, kultúra, szabad idő.

Kapcsolattartó: Józsa Katalin, elnök

Somkerék Néptánccsoport – nincs adat

Citerások – nincs adat

Cserkészek – nincs adat

Forrás:

Vendéglátás

feltöltés folyamatban…

Szilágynagyfalu

Szilágynagyfalu

Szilágynagyfalu(románul Nușfalău) község Szilágy megyében, Romániában. A községhez tartozik: Nagyfalu, Bagos, Borzas, Bürgezd.

Földrajzi betájolás: a Berettyó folyó felső folyásánál, Szilágy megye nyugati részén található.Hozzátartozik a falutól keletre, egy patak völgy főjében meghúzódó Korlát-tanya is. E népes, Árpád-kori település a mai Szilágy megye DNY-i részén, a Réz- és Meszes-hegység, valamint a somlyói Magura által szegélyezett medence középpontjában, a vidéket átszelő Berettyó teraszokkal kísért, többnyire árvízmentes, lapos völgysíkján fekszik, 215 m tengerszint feletti magasságban. A falu területén találkoznak a már korábban is ismert útvonalak, amelyek Nagyvárad, Margitta, Élesd, Csúcsa, Zilah felől érkeznek. A falut érinti a múlt század végén megépített Székelyhíd-Szilágysomlyó vasútvonal, amely révén a Berettyó-felvidék és a Rézalja bekapcsolódhat a Szilágyság és ezen keresztül az Alföld, illetve Erdély vasútforgalmába. A megyeszékhelytől 37, Nagyváradtói 89, Csúcsától 41, míg Élesdtől 43 km választja el. A települést először említő oklevelek a tatárjárást követő évtizedek birtokadományozásai során születtek. A későbbi oklevelekben a következő változataival találkozunk: Nogfalw (1249), Nagyfalw, Naggfalwa (1257), Nogfolu (1333), Nog-falu (1335), Nogfolw (1538). A települést Noghfalwként említik Vatasomlaja (Somlyó) 1259-i határleírásában is, mint szomszédos falut.

Rövid történet

Demográfiai adatok

Oktatás

Egyház és kulturális kínálat

Helyi értékek, nevezetességek, emlékidézés

Jeles személyek

Politika

Civil szervezetek

Vendéglátás

Tab Title

Forrás

Rövid történet

Szilágynagyfalu ősi magyar, Árpád-kori település. Első írásos említése a Váradi Regestrumban, az időrendbe szedett tüzesvaspróba-lajstromban található „villa NOG” bejegyzéssel 1213-ban.Mint királyi birtokot 1249-ben IV. Béla a Geregye nembeli Pál országbírónak adta érdemeiért. Krasznavár elpusztulása, 1241 után a település a Valkóvár körül kialakult váruradalom szerves része a 14. század közepéig. A domínium nagy része ekkor Dancs mester, Kraszna megye főispánja kezébe jutott Valkóvárral és Szilágyzovánnyal együtt.Később, 1372-ben Gönyüi Jánoskirályi ajtónállómesteré, végül ennek leánya, Anna, Losonci Dénes felesége révén a Losonci Bánffy családhoz került. Így lesz több évszázadon át a Réz-, illetve a Meszes-hegység közét is magába foglaló óriási Bánffy-birtok uradalmi központja.A középkor folyamán több alkalommal a megyeszékhely szerepét is betöltötte, Kraszna vármegye gyakran tartotta itt gyűléseit. Birtokosa voltak még a Széchy, a Marton, a Nagyfalusi és a Komjátszegi család. A Bánffyak nevéhez fűződik a pálos kolostor megalapítása 1413-ban és a plébániatemplom megépítése. 1470 körül Nagyfalu országos sokadalmak tartására kapott jogot, ezt követően mezővárossá fejlődik, országos hírű állatvásárokkal.Nagyvárad 1660. évi eleste után a török hódoltság peremterületéhez tartozik. A folytonos háborús dúlások – kuruc-labanc összecsapások, tatár betörés, rácdúlás, pestis -, valamint a császáriak súlyos adóterhei következtében a falu elnéptelenedik, telkeinek fele lakatlanná válik.A 19. század második felében már érezhetők a polgárosodás jelei, igazi gazdasági fellendülését a vasút megépítése hozta el. Alapvető ágazata azonban továbbra is a mezőgazdaság – a gabona- és a gyümölcstermesztés – mellett a belterjesebb állattenyésztés – szarvasmarha, juh és sertés tenyésztése – volt.Az ipari fejlődés fontos elemei a 20. század első évtizedeiben jelentek meg, amikor a néhány üzemet – fafeldolgozó, tégla- és cserépgyár, szeszfőzde – hoznak létre.

Demográfiai adatok

Szilágynagyfalu a legnépesebb falusi települése a Szilágyságnak, Sármaság és Kraszna után. A falu ma a közel hatezer főt kitevő településcsoport (Nagyfalu, Bagos, Borzas,Bürgezd) közigazgatási központja. A 2011-es népszámlálási adatok szerint Szilágynagyfalunak 3.600 lakosa van, ennek 69,28%-a magyar, 16,56%-a roma és 12,28%-a román anyanyelvű.A lakosság 1, 36%-ának etnikai hovatartozása ismeretlen.

Oktatás

A „Szilágynagyfalusi Petri Mór Általános Iskola” (I-VIII. osztály) magyar elemi általános iskola (címe: Petőfi Sándor utca, 16.), amelynek igazgatója Nagy Csaba, aligazgatója Major Gyöngyi.

Egyház és kulturális kínálat

Reformátusok, baptisták, római és görög-katolikusok, stb. lakják egyszerre. Többségben a reformátusok vannak (6o,36%), majd a baptisták (14,25%), őket követik az ortodoxok (12,14%), az evangélisták (6,11%), majd az adventisták (2,5%)és végül arómai-katolikusok. A lakosság 1,36%-ának vallási hovatartozása ismeretlen. A községben négy vallás temploma található meg:

Elérhetőségek:

Református lelkész: Lukács József, helyben, 0740879455

Katolikus pap: nincs

Más: baptista

Helyi értékek, nevezetességek, emlékidézés

Kultúra

Helyi rendezvények: Arany János Napok, Falunapok, Farsangi előadások, Báró Bánffy György Kulturális Társulat – évente megszervezett György-napi rendezvénye, Holokauszt napok.

A községben van könyvtár, amelyet még 1953-ben alapítottak Kovács Mária és Fazakas Berta vezetésével (ők 3010 kötettel kezdtek). A kultúrotthon igazgatója 1990-tőlSomogyi Vengli Judit – egyébként az ő vezetésével működik a Vadrózsák Néptánccsoport is.

Testvértelepülések:Vámospércs, Tiszanagyfalu, Tuzsér, Csíkszentdomokos, Herencsény, Peder (SK)

Jeles személyek

1952-benitt születettSzabóÁrpádföldrajzi és honismeretiszakíró, illetve SchlettIstván budapesti politológusprofesszor.

Politika

A polgármesteri hivatalcíme: BáróBánffy János út 12, Szilágynagyfalu, 457262,Szilágy megye, Románia.

E-mail: primarianusfalau@yahoo.com, Web: www.nusfalau.ro

Pártok: RMDSZ,PCM, PSD, PNL, ACDR
Polgármester: RaduMate
Alpolgármester: Torkos Csaba
Jegyző-titkár: Maria-ElisabetaRad
Képviselői testület: helyi tanács, 13 fő – RMDSZ 6 mandátum(Fórizs László, Bernát Elena, Somogyi Bálint, Fóris Csaba, Maier Elemér, Kincses Csaba), MPP 3 (Ősz András, Varga Mihály, Torkos Csaba), PSD 2, PNL 1 (Imre Simona), ACDR 1 (Kállai Viktor) mandátum

Civil szervezetek

Báró Bánffy György Kulturális Egyesület

Elérhetőség: Szilágynagyfalu

Cél, tevékenység: Művelődés, szabadidős tevékenység, nevelés, kultúra képviselete.

Kapcsolattartó: László Zoltán, elnök

Szilágynagyfalusi Ifjúsági Tanács

Alapítás éve: – nem bejegyzett

Elérhetőség: Szilágynagyfalu

Cél, tevékenység: Művelődés, szabadidős tevékenység, nevelés, kultúra képviselete.

Kapcsolattartó: Szabó István, elnök

Vadrózsák NéptáncegyüttesSzilágynagyfalu

Alapítás éve: 2007 – nem bejegyzett

Elérhetőség: 457260 – Szilágynagyfalu,Petőfi Sándor utca 44.

Cél, tevékenység: a helyi kultúra képviselete és fellendítése, néptánc-oktatás.

Kapcsolattartó: Vengli Judit, elnök

Emellett a faluban működik az: Árvalányhaj Hagyományőrző Csoport, a Csengettyűsök, a Református Egyházközség Énekkara, Kéknefelejcs Multikulturális Társaság – LS THALIA, Tulipán Férfi Dalcsoport, illetve a Szilágynagyfalui Baptista Zenekar.

Vendéglátás

nincs adat

Tab Title

Tab Content

Forrás

Forrás:

Sármaság

15th February 201817th April 2018 by Cristina

Sarmaság

Sarmaság – Falvai: Szilágylompért, Selymesilosva, Majád, Magurahegy, Parttanya (ez ma már lakatlan).

Sarmaság: (románul: Șărmășag) falu Romániában, Szilágy megyében. Szilágylompért és Selymesilova, valamint Majád, Magurahegy és Parttanya falvak tartoznak hozzá.

Földrajzi betájolás:

Sarmaság község Szilágy megye északi részén fekszik, 25 km távolságra a megyeszékhelytől, Zilahtól, a Szilágysági-dombvidéken. A Nagykároly-Szilágysomlyó útból itt ágazik el a Zilah felé vezető út. Vasúti csomópont is. A Nagykároly-Zsibó vonalból innen ágazik el a Szilágysomlyó-Székelyhíd felé vezető vasút. Ugyancsak innen ágazik el a bányatelep rendes nyomtávú iparvasútja. Összterülete 62,16 km².

A következő községekkel határos:

Észak – Nagyderzsida;

Dél – Perecseny;

Kelet – Oláhbaksa és Szilágykövesd;

Nyugat – Krasznahídvég.

Rövid történet

Demográfiai adatok

Oktatás

Kulturális kínálat

Helyi értékek, nevezetességek, emlékidézés

Jeles személyek

Egyház

Politika

Civil szervezetek

Vendéglátás

Forrás

Rövid történet

Sarmaság területén már a vaskorban volt emberi település. Roska Márton régészprofesszor az 1941-ben végzett ásatások alkalmával ezüst leletekre bukkant.Első írásos adatok 1355-ből származnak Sarmassagh néven, mint közép-szolnoki birtok. 1467-ben Sarmassagh, 1487-ben Sármáaságh néven említik a dokumentumok.A hagyományok szerint a település lakossága eredetileg a Branyicska tatárdúláskor a Töklen erdőbe menekült, s visszatérve már a mai helyén épült fel újra a község, amely erdőkkel körülvéve védettebb volt. A település Sarmassághy Lászlóról kaphatta a nevét, aki a Báthoriaktólbirtokolta a falut.A szájhagyomány szerint azonban a környéken található sarma, vagy sarmás nevű (medvehagyma) növényről nevezhették el a települést. A már említett okirat arról tudósít, hogy Kont Miklós vajda és Közép-Szolnok vármegye főispánja uradalmat hagy az utódokra, s ettől kezdve Sarmaság birtokként szerepel.1423-ban Zsigmond király parancsára a Kusalyi Jakcs György fiának, Jánosnak iktatják tulajdonába a vidéket. 1475-ben Sarnasághy Elek birtoka volt, aki már jobbágyokat tartott. 1543-ban mint közép-szolnoki birtok Sarmaságh néven szerepelt, Sarmasághy László és Mihály tulajdonában.1549-ben 19 kapu után fizetnek adót, s összeírtak még 28 szegényt, kilenc szolgát (servitort), nyolc új házat és három nemesi udvarházat, melyek Sarmasághy András tulajdonát képezték. Ebben az időben Sarmaság a kövesdi jószághoz tartozott, amely a Sarmasághyak ősi birtoka volt – Derzsida, Majád és Lompért falvakkal együtt –, egész az 1600-as évek elejéig.Sarmasághy János lánya, Anna Gyerőmonostori Kemény János felesége lesz, s így örökség – és vásárlás – révén a Kemény családra száll a birtok. Az 1799-es összeírás megemlíti Kemény Farkas grófot, Kemény Miklósné bárónőt, mint birtokosokat. A báró Kemény család volt a község földesura egész az 1800-as évekvégéig. 1800-ban a birtok egy részét két csehországi főúr vette meg: Fröhlich Albin és báró Wessebe Hatwig. A második világháború végén tőlük államosították a földeket. A határ kisebb részét sarmaságiak vették meg.1910-ben 1855, többségben magyar lakosa volt, jelentős románkisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye, Zilahi járásához tartozott.1945-ben a Fröhlich Albintól államosított földbirtokot kiosztották a földnélkülieknek, akik általában egy-egy fél holdat kaptak.Lignitbányájaa drasztikus korrupció és a fejlődési irányzat hiánya miatt, 2000 után bezárt.

Demográfiai adatok

A 2011-es népszámlálás szerint Sarmaság községnek 6092 lakosa van, ebből 3003 férfi és 3089 nő, amely aközséghez tartozó településekre lebontva a következő módon nyilvánul meg:

Sarmaság – 4362;
Selymesilosva – 696;
Szilágylompért – 833; stb.

A népesség növekedése csökkenő tendenciákat mutat a 2002-es népszámlálás eredményeihez képest (akkor 5168 magyar, 1156 román, 217 roma, 4 ukrán, 1 német és 1 orosz), a népsűrűséghez hasonlóan, mely 2011-ben 89,1 volt.

A lakosság nagy része magyar nemzetiségű(4568). Előfordulnak még román(870) és roma (483) nemzetiségűlakosok is. 165 személy nemzeti hovatartozása nem bevallott.

Oktatás

A község iskolája az „1. sz. Ipari Szakképző Líceum” (Primaverii utca, 15.), melynek igazgatója Bőti Sándor Csaba (07433156376), aligazgatója Gorgán Mária (0743156376) Tagozatai: román elemi és általános illetve magyar elemi és általános. Bentlakása nincs.

Kulturális kínálat

A városnapok és a magyar művelődési életen belül jellemzők a népi és könnyűzenei programok, amelyeket a helyi polgármesteri hivatal szervez meg. Kiemelendő eseményként említhetjük meg Katona György, sármasági származású, jelenleg Magyarországon élő festőművész kiállítását.

Van könyvtár, amelyben magyar könyvek is megtalálhatók. A könyvtár igazgatója Balogh Anetta (elérhetősége 00-40-260-655630). Jól ismert az Illegetők tánccsoport, amelyek Bai Attila vezet. Ő egyébként a sármasági kultúrotthon igazgatója is (07533077971).

Helyi értékek, nevezetességek, emlékidézés

Kemény Kastély, mely1745-ben épült, a település legrégibb épülete. Az államosítás után iskolaként, kórházként, rendőrségkéntműködött. Az épületet 2006-2009 között újították fel, napjainkban Faluházként működik, otthont advaa községi könyvtárnak, falumúzeumnak illetve különböző kulturális eseményeknek. A falumúzeumot 2006-ban alapították, melyben több mint 100, a lakosok által adományozott, néprajzi és kulturális tárgy található;
Kemény János bronz szobra (2005, Sepsi József faragta), a Kemény Kastély parkjában található. “Pro Libertate” emlékmű a Kemény Kastély parkjában (2006, Sepsi József faragta);
A református templom 1806-banépült, a tornya pedig 1831-ben. Az idők folyamán több alkalommal volt újjáépítve, restaurálva és hozzáépítve a tűzvészek, földcsuszamlások következtében;Areformátus parókia kertjében található a két világháborúban elhunyt hősök tiszteletére emelt emlékmű
Népművészeti Múzeum: a település piciny Népművészeti Múzeuma is helyet kapott a felújított Kemény kúriában. A 2001-ben született elhatározás nyomán 2004-ben a nagyanyánk korabeli szoba meg is nyitotta kapuit a nagyközönség előtt.
Bányató

Jeles személyek

Nevezetességek, híres személyek: Báró Kemény János, 17. században élt erdélyi fejedelem

Egyház

Egyház: a lakosok 69,37%-a református, 13,99%-a ortodox, 6,14%-a római katolikus, 4,4%-a baptista és 2,08%-apünkösdista. A lakosság 2,68%-nak vallási hovatartozása nem bevalott.

A református templom 1806-banépült, a tornya pedig 1831-ben. Az idők folyamán több alkalommal volt újjáépítve, restaurálva és hozzáépítve a tűzvészek, földcsuszamlások következtében. A református parókia kertjében található a két világháborúban elhunyt hősök tiszteletére emelt emlékmű.Derecskei Demeter barát pap Szilágyság reformátora volt, 1527-1530 között Sarmaság is általa reformálódott. Valamikor a XV. század végén, katolikus templom állt. Történetéről nem maradt fenn semmiféle írásos dokumentum, csak következtetni lehet, hogy e templomot a reformáció után átvehették az akkor élő protestánsok.Első papjáról 1638-ból tudunk, aki igét hirdetett a sarmaságiaknak. Új templomának építéséig ezt a volt római katolikus templomot használták.1646-ig a falunak unitárius egyházközössége is volt. 1682 előtt a törökök majd a kurucok elpusztítják a falut.Egyházközsége 1785-től vezeti az anyakönyveit. 1796-ban, a falu református temploma a község közepén, északnyugat és délkelet irányában a domboldalon épült, 1806-ban lett kész; 46 ezer tégla felhasználásával torony nélkül, ekkor még zsindellyel volt fedve. A sármasági gyülekezet saját költségén 1820-ban harangot öntettett. Az 1885-ös tűzvészkor minden leégett, de 1887-ben a gyülekezet áldozatos segítségével mindent újra építenek. Ugyanabban az évben a települést vasút köti már össze Erdély más helységeivel.Két harangot öntettek: egy 164 és egy 70 kilogrammost. 1920-ban 335 kertesházban 1718 magyar, 188 román és 24 izraelita élt. Ez évben rendeltek Bukarestből egy 200 kilogrammos nagyharangot a háborúba elvitt helyett. 1937-ben a templom fedelét lefestették. 1938-ban az orgonakarzatra padokat tettek, ebben az évben 2112 lelkes az anyaegyház.1948-ban még középszolnok vármegyéhez tartozik az egyházközség. 1956-ban új lelkészlakást építenek. 1958-ban újra külső és belső javítást végeznek a templomon. Ekkor teljesen felújították a templomot. 1969-ben lefestik a belső bútorzatot, az orgonát megjavítják (mivel még az első világháborúba-hadicélokra-vitték 21 sípját).1970-ben a templomtetőfestésérekerültsor. Szórvány is tartozik Sarmasághoz: Part, Nagyderzsida, Majád és Kisderzsida. Ezekben a román falvakban összesen 20 református él.1975-ig minden nagy ünnepen – húsvétkor, pünkösdkor, újkenyérkor és karácsonykor – rendszeresen kijárt a helybeli lelkész istentiszteletet tartani, úrvacsorát osztani. 1980-ban Sarmaságon 920 magyar család 3352 lélekkelalkotja ahelybelireformátuseklézsiát. 1992-ben 3583 lelkes anyaegyáza a SzilágysomlyóiEgyházmegyéhez tartozik. A templombangrófKeménySámuel családi címere látható.Jelenleg a sarmaságireformátus gyülekezet 3400 lelkes, 800 ülőhelyes templommal rendelkező anyaszentegyház. A sarmasági gyülekezet a Szilágysomlyói Egyházmegyéhez tartozik.Templomkertje rendezett, a templomhoz karfával ellátott cementlépcső vezet. Mivel a munkavállalási lehetőség jó, a lakossághelyben maradt, a fiatalok sem hagyják el a falut, így a gyülekezet száma nem csökken, hanem nő. Ezt bizonyítja az, hogy évente 40-50 gyerek konfirmál.A bányateleptől a falu központjáig, a több kilométerre levő templomig télen vagy rossz időjárási viszonyok között elgyalogolni nemcsak az időseknek jelentett gondot, hanem gyakran a kátéórára járó fiataloknak is. Ezért szükségből 2001 áprilisában egy különálló gyülekezet jött létre, a bányatelepi gyülekezet.2002-ben a sarmaságireformátusanyaszentegyház a bányatelepi gyülekezet megalakulása után 2951 lelkes. Jelenleg a Szilágysomlyóiegyházmegyéhez tartozik.

Református lelkész: Püsök József Attila, helyben, 0744237293, pusokati@yahoo.com

Katolikus pap: van, Nagy Jácint, beszolgál

Politika

Politikai élet –A polgármesteri hivatal postai címe: Hársfa utca 34, Sármaság, 457330, Szilágy megye, Románia

Telefon: 0260-655500

E-mail:primariasarmasag@yahoo.com

Pártok: RMDSZ, EMNP, PSD. Összesen 15 személy a tanácsban.
Polgármester: Dombi Attila János
Alpolgármester: Kovács Tiberiu
Jegyző-titkár: Oroian Angela Rodica
Képviselői testület: RMDSZ 12 mandátum (Berki Edith, Bőti Sándor Csaba, Dombi Szilárd Attila, Erdei-Árva Károly, Géczi Attila, Gombos Zsigmond, Keresztes József Róbert, Kovács Tiberiu, Kovács Zoltán Szabolcs, Lucza István Attila, Székely Csaba, Tóth Csaba), EMNP 1 (Balogh Alexandru), PSD 2 mandátum

Civil szervezetek

Illegetők Sármaság

Alapítás éve: 2006 – nem bejegyzett

Elérhetőség: Sármaság, Teilor 72/a

Cél, tevékenység: a magyar népzene és néptánápolása és megőrzése.

Kapcsolattartó: Bai Attila, elnök

Pro Sármaság Egyesület

Alapítás éve: 2001

Elérhetőség: Sármaság, Teilor 72/a

Cél, tevékenység: Művelődés, szabadidős tevékenység, nevelés, környezetvédelem, gazdasági fejlődés, interetnikus tevékenység, üzleti és szakmai érdekek képviselete.

Kapcsolattartó: Keresztes Zoltán, elnök

Sármasági Református Dalkör

Alapítás éve: 1930

Elérhetőség: Sármaság, Salajului 18

Cél, tevékenység: Fellépésekegyháziünnepségeken; önállóműsorokszervezése.

Kapcsolattartó: Tyukodi József Attila, kántor-karnagy

Vendéglátás

SoliDeoGloria panzió (elsődlegesen beszélt nyelv a magyar).

Forrás

Forrás:

Alsóvalkó

Alsóvalkó

Alsóvalkó (Valcau de Jos), falvai: – Füzespaptelek, Felsővalkó, Rátonbükk, Újvágás, ValkóváraljaAlsóvalkó –Neve a szlávvlk (= farkas) főnévből származik. Alsóvalkó (1899-ig Magyar-Valkó,románulValcău de Jos) falu Romániában,Szilágy megyében. Községközpont, Felsővalkó, Füzespaptelek, Rátonbükk, Újvágás és Valkóváralja tartozik hozzá.

Földrajzi betájolás:

Szilágysomlyótól 14 km-re fekszik, délnyugatra. A falu Zilahtól, a megyeszékhelytói nyugatra, mintegy 45 km-re fekszik. Területén halad át a Szilágysomlyót Csúcsával összekötő községi út. Alsóvalkó a Berettyó árterén (Tér, Nagyrét, Sovány) 245 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el, de eredetileg – legalábbis a szájhagyomány szerint – nem itt, hanem a falut keletről övező, ún. Dióson települt. A Dióson kívül jelentős kiemelkedése még a Mezőhegy (379 m). A folyó bal oldalán lépcsőszerűen emelkednek azok a teraszok, amelyeken a falu határa foglal helyet.

Rövid történet

Demográfiai adatok

Oktatás

Kulturális kínálat

Helyi értékek, nevezetességek, emlékidézés

Jeles személyek

Egyház

Politika

Civil szervezetek

Vendéglátás

Forrás

Rövid történet

Alsóvalkó, Magyarvalkó, ma egyszerűen Valkónak nevezett település bölcsőjének azt a helyet tekintjük, ahol a Berettyó vadregényes, füzespapteleki völgyét elhagyva kiér az általa létrehozott széles, termékeny rónára, a Berettyó mentére. Alsóvalkó a többi, Felső-Berettyó menti településhez hasonlóan igen régi település.Valkó helynév 1249-ben bukkan fel először, amikor IV Béla Zovány, Nagyfalu településekkel együtt Valkót is Geregyenembéli Pál országbírónak adományozza. 1341-ben Volko, 1481-ban WalkoWngarica, 1522-ben MaghyarValko neveken vannak róla említések.
Oklevelekben akkor fordul elő gyakrabban, amikor IV. Béla magyar király a tatárjárás után felépítette Valkóvárát. A tatárjárás előtt még terraként említett helységet a király a Vas megyei Geregye nemzetségből származó Pál országbírónak adományozza kiváló érdemei elismeréseképpen. A középkorban a falu ennek a várnak a tartozéka. Lakossága ekkortól kezdve vár alá tartozó és szolgáló jobbágyokból állt.1341-ben Dancs mestert, Komárom és Kraszna vármegyék főispánját iktatják Valkó birtokába, majd a 15. század legelején került a losonci Bánffy család tulajdonába.1523-ban mezővárosként tartják számon, 1553-ban már 26 kapu után fizetett adót. Népessége ekkor mintegy 160 fő lehetett. Vásárainak jelentősége az évszázadok folyamán jelentősen csökkent, s rövidesen egyszerű, kis faluvá minősült vissza. Fő birtokosai a Bánffyak (15-20. század közepéig) és a Báthoryak voltak (16-17. században).A reformáció itt is hamar teret hódított, egyházáról, templomáról, iskolájáról igen keveset tudunk, ugyanis az egyház levéltára közvetlenül a második világháború után jórészt megsemmisült.Jelenlegi temploma állítólag egy régi, falábakra épített, vertfalú templom helyén áll. Valószínű a Berettyó gyakori áradásai miatt épült a templom cölöpökre. A templomot utoljára 1995-ben tatarozták.A Pragmatica Sanctio korában 6 jobbágy háztartás fizet adót. 1720-ban lakóinak száma 171. A falu ekkor még színtiszta magyar. Lakosságának etnikai összetételében lényeges változás a 18. század első felétől kezdődően állott be. A magyar ajkú lakosság mellé jelentős számú más népelemek is betelepültek. 1750-ben 231 görög katolikus lélek élt már a faluban. Lévén szűkebb környezetének vásáros központja, több izraelita család is beköltözött, ők mint kereskedők, a vásárokon mint közvetítők jelentős szerepet töltöttek be a falu gazdasági életének fellendítésében.Az első magyar népszámlálás idején lakossága meghaladta a 600 főt. 1890-ben 705 főt írtak össze, melynek nemzetiségi összetétele: román 458 (64,9%), magyar 247 (35,0%); vallási megoszlása: görög katolikus 458, református 156, izraelita 83. 1920-ban; közvetlenül a román impérium kezdetén Alsóvalkó összlakossága elérte a 835 főt. 67,4%-a román, 19,7%-a magyar és 12,8%-a zsidó nemzetiségű.Az 1992. január 5-i népszámlálás adatai szerint a falut 964-en lakják. Érezhetően nőtt – főleg bevándorlások és újabb letelepedések révén – a románság százalékos arányszáma. A magyarság létszáma a korábbinak (1920) az egyharmadára csökkent, míg a románság száma közel megkétszereződött.A falu állami elemi népiskoláját a millennium idején szervezték egy tanteremmel. A magyar nyelvű oktatás 1985-ben szűnt meg.

Demográfiai adatok

Az 1968-ban létesültközségterülete 1443 ha, míg a 2o11-es népszámlálási adatok szerint a községnépessége 2.851 fő. A lakosságtöbbségeromán, őketkövetik a kisebbségek: romák, magyarok. Az ott élők 2 %-ának az etinikaihovatartozása nem ismert.

Oktatás

Helyben román általános iskola működik, nincsenek magyar osztályok. Címe és elérhetősége: Alsóvalkó, 100.-as szám. Szilágy megye – 310664131. TELEFON/FAX 0260670700
E-MAIL: scoalavalcau@yahoo.com

Kulturális kínálat

Helyben van kultúrotthon, amely olykor fogad színházi előadásokat. Van könyvtár (viszont magyar könyvek nincsenek), nincs helyi kultúrcsoport, sem pedig helyi ünnepségek.

Helyi értékek, nevezetességek, emlékidézés

Valkó vára: romjai a Réz nevű nagyerdő egyik kiugró hegyfokán, a 422 m magas Várhegyen ma is megtalálhatók. A várhegy lábánál csörgedezik a Berettyóba ömlő Halas-patak.A háromszög alaprajzú vár nyugati oldalán áll a 9×9 m-es, négyzet alapú, 12-14 m magas öregtorony maradványa, valamint a vár északkeleti oldalán hasonló magasságú falrészei. Helyenként még kivehetők az alapfal-maradványok és a beomlott pince nyomai is.
Története: a várat 1311-ben említik először; ekkor Borsa Kopasz nádor fiának, Belesnek birtokában volt. A vár 1341-ig királyi birtok.. 1402-től a 20. századig a losonci Bánffyak kezén marad. 1514-ben a Dózsa György féle felkelésben részt vett “keresztesek” megostromolják és elfoglalják. Ekkor a Bánffyak Valkó várában őrzött oklevelei megsemmisülnek. A 16. században nem kerül sor a vár védelmi műveinek felújítására, kibővítésére, ezért hadászati szempontból nem játszik szerepet. Csupán 1660 után, Várad elestét követően, merül fel, hogy a védműveket kiépítsék és állandó katonai őrséget állomásoztassanak itt. A váradi török garnizon néhány százfős csapata azonban 1665-ben megtámadta és “széthányta” a várat. Ez után, bár 1720-ig napirenden van kijavítása, nem újítják fel. Az azóta is pusztuló vár romjai elhagyatottan ma is megtalálhatók a Várhegy tetején. 1995-ben a szilágysomlyói általános iskola cserkészcsapata vette gondozásba.
Alsóvalkói templom: a XVIII. század első felében kezdődik a görög katolikusok betelepülése a faluba.Az 1847-ben 708 fős faluban 426 reformátusvallású él. A falu lelkészi lakása 1870-ben épült, amelynek egyik szobájában felekezeti iskola működött.Feljegyzésekből tudjuk, hogy 1894 előtt egy kis fatemplom volt a faluban. Ekkor a bagosi anyaegyházhoz tartozik. A régi fatemplomot később lebontják, helyette 1896-ban egy 15 méter hosszú és 6 méter széles toronynélküli templomot (imaházat) építenek. Egyházi levéltára a II. világháború után javarészt megsemmisült, a fosztogatók sok klenódiumot elvittek. 1965-ben megjavítják a torony sisakját, az új toronygömbbe egyháztörténeti iratokat tettek az utókor számára.A reformátusok mostani templomának egyes elemei a késő gótika korát idézik. Síkmennyezetét faburkolattal fedik be. Tornya 17 m magas. Templombelsője 6×17 méteres, 180 ülőhellyel. Rendezett templomkertje körül kerítés van.

Jeles személyek

nincs adat

Egyház

Vallási szempontból a lakosság többsége ortodox (83,44%), de vannak baptista felekezetűek (6,94%), görögkatólikusok (2,77%), reformátusok (2,42%) éspünkösdisták. (1,89%). A lakosság 2,31%-ának vallási hovatartozása nem ismert.

A reformáció Alsóvalkóban is hamar teret hódított. A református templomáról nagyon keveset lehet tudni, ugyanis az egyház levéltára a második világháború után megsemmisült. Református egyházáról 1673 óta van tudomásunk. Jelenlegi temploma helyén egy régi, torony nélküli imaház állt. Árterület lévén cölöpökre épült. Idővel kicsinek bizonyult így 1890-től a templom bővítésére gyűjtést kezdeményeztek, 23 hold erdőt adtak el. 1896-ban 3 hónap alatt készültek el a munkálatokkal. A református parókia 1883-ban épült. Harangtornya a hajó délnyugati részén épült, 17 m magas. Az évek során többször is javították. 1996-ban építésének 100. évfordulója tiszteletére külső-belső renováláson esett át.

Elérhetőségek:

Református lelkész: Sziszik László, helyben, 0742598784

Katolikus pap: nincs

Politika

Politikai élet –a község polgármesteri hivatalának címe: Fő út, 235-ös szám, Alsóvalkó, 457345, Szilágy megye, Románia

Weboldal:http://www.primariavalcaudejos.ro/,

Telefon 0260-6700800, 0260-670869

Pártok: PNL, PSD, ALDE, PNTCD
Polgármester: RosanIoan
Alpolgármester: Bode Emil
Jegyző-titkár: GuiFlorita
Képviselői testület: Valkó községet a polgármester illetve a 13 helyi tanácsosból álló tanács vezeti. A 2o16-os helyi választásokat követően, a helyi tanács a következő politikai pártok szerinti eloszlás szerint működik: PNL 5 mandátum, PSD 4, ALDE 3, PNTCD 1 mandátum

A község vezetésében nincs magyar képviselő.

Civil szervezetek

nincs adat

Vendéglátás

nincs adat

Forrás

Forrás:

Magyarkecel

Magyarkecel

Földrajzi betájolás

Magyarkecel (románul: Meseșenii de Jos) falu Romániában, Szilágy megyében. A község a Meszes-hegység lábánál, a Krasznai medencében fekszik, teljes területe 62,86 km². Közigazgatásilag a következő falvak alkotják: Magyarkecel – a község központja, 12 km-re található Zilahtól – Egrespatak, Gurzófalva és Oláhkecel.

Rövid történet

Demográfiai adatok

Oktatás

Kulturális kínálat

Helyi értékek, nevezetességek, emlékidézés

Jeles személyek

Egyház

Politika

Civil szervezetek

Vendéglátás

Forrás

Rövid történet

A falvak első írásos említései a XIII-XVI. századokból származnak (Magyarkecel – 1341, Oláhkecel – 1213, Egrespatak – 1361 és Gurzófalva – 1549).

A községközpont Magyarkecel falu román neve az 1920-as évekig Cățălul Unguresc, majd a magyar jelző eltüntetésére 1956-ig Cățălușa (hangtani hasonlóság, nőstény kutyakölyköt jelent), azóta a mesterséges Meseșenii de Jos (tkp. alsómeszesfalva jelentéssel).

Nevét Petri Mór a török kopasz szóból eredezteti.

Magyarkecel 1968 óta községközpont. Hozzá tartozik Románkecel, Gurzófal-va és Egrespatak. A négy falu összlakossága 3028 fő (1992), ennek 24%-a él a községközpontban.

A Meszes közelében meghúzódó falu története szorosan összefügg a környező, meszesalji települések, elsősorban Románkecel és Krasznahorvát történetével. Magyarkecelt a 14. századtól a 16. századig nagyrészt a keceli Szele família birtokolja. Nemesi jogaikat ősi földfoglalásukra vezetik vissza, bár földbirtoklásuk csak a 14. század végétől kezdve mutatható ki. 1388-ban a váradi káptalan Magyarkecel birtokot egyrészről Tamás, Miklós és András, másrészről Keceli Miklós fiai, László és Balázs között egyenlő módon megosztja.

A későbbiek folyamán Magyarkecelt mindig mint a Szele család birtokait említik az oklevelek. 1451, 1471, 1490, 1498, 1504, 1549, 1555-ben Magyarkecelre is vonatkozó nagy beiktatások, osztozkodási perek folytak vagy az egész Szele nemzetség, vagy egyik-másik ágának tagjai között.

Az első földesúri jobbágy összeír ások Magyarkecelről is a 16. század közepéről maradtak fenn.

Ismertebb birtokos nemesek: Szentmarjai, Matolcsi, Komornyik, Hari, Szöllösi. Kecel ősi típusú helységnév, amely minden bizonnyal a hely birtokosának nevéből származik. Első okleveles említése a Váradi Regestrumban 1213-ban: Keceli Zoloc bevádolt badacsonyiakat, hogy ismeretlen poroszlóval elvitték 4 ökrét. Ugyancsak a Váradi Regestrumban, 1217-ben Cocil néven találjuk.

A II. világháború előtt Magyarkecelben népes zsidó közösség is élt (4,4%). A legutóbbi népszámlálás viszont 63 főből álló cigánylakosságot mutatott ki. A 262 főt kitevő román közösség első hullámai a 18. század derekán jelennek meg, s 1773-ban már 20 román családot mutatott ki az akkori statisztika.

Már ekkor a két Kecelnek önálló görög katolikus egyháza volt. 1847-ben a románság abszolút többségben élt a faluban. A századforduló tájékán azonban a magyarság jutott számbeli fölénybe (52,3%).

Magyarkecel népének fő megélhetési forrása mindig a mezőgazdaság volt, pontosabban a növénytermesztés és az állattenyésztésből származó termékek értékesítése jelentett számottevő jövedelmet és biztos megélhetést. A 20. század első évtizedeiben a krasznaiak hatására a zöldségtermesztés is beindult, a Kólicka-patak termékeny árterén piacra is termelnek.

Demográfiai adatok

A község lakossága az utolsó népszámláláskor 3078 fő volt, ebből 67,22% román, 30,66% magyar és 2,12% roma nemzetiségű.

A lakosság főbb gazdasági tevékenységei a földművelés, az állattenyésztés és a fafeldolgozás.

Oktatás

nincs adat

Kulturális kínálat

nincs adat

Helyi értékek, nevezetességek, emlékidézés

Turisztikai nevezetessége az oláhkeceli kénes és bikarbonátos vizű gyógyfürdő. Műemlékei közül kiemelkedik a magyarkeceli református templom, melyet a XVI. század elején Geréb László erdélyi katolikus püspök emeltetett. Mellette 1775-ben épült harangláb.

Egrespatak kiemelkedő személyisége volt Marosi István református lelkész, aki 1680 körül megírta Szilágyságot tárgyaló munkáját, a Topica Descriptio Syilvaniae-t.

Ez a falu szerepel Szilágyi István Kő hull apadó kútba című regényében Egrestelek néven.

Jeles személyek

nincs adat

Egyház

Református egyház

Templomát az érett gótika korában, 1498-ban kezdték el építeni. Alapítója Geréb László római katolikus püspök.

Vallási összetétel: Ortodox (58,99%), református (24,18%), pünkösdista (8,66%), baptista (4,97%), ismeretlen/más vallás (3,17%)

Politika

Polgármesteri Hivatal : Magyarkecel, DC76 41 szám, tel.: 0260 663 308

2016-os választások óta:

Polgármester: BERCEAN ALEXANDRU-BOGDAN (PSD)

Alpolgármester: Nagy Ernestin

Jegyző: Pop Floare

Helyi tanács: PSD 4, RMDSZ 3, PSRO 2, PMP 2, PNL 2

Civil szervezetek

nincs adat

Vendéglátás

nincs adat

Forrás

Forrás:

Kraszna

Kraszna

Földrajzi betájolás

Kraszna (románul: Crasna; németül: Krassmarkt) község Romániában, Szilágy megyében. Az egykori, 1876-ban megszűnt Kraszna vármegye névadója és székhelye. Ma községközpont, Máron, Ráton és Krasznahosszúaszó tartozik hozzá.

Szilágysomlyótól 11 km-re délkeletre, Zilahtól 19 km-re északnyugatra fekszik a Partiumban. A helységet kettészeli a Kraszna folyó.

Rövid történet

Demográfiai adatok

Oktatás

Kulturális kínálat

Helyi értékek, nevezetességek, emlékidézés

Jeles személyek

Egyház

Politika

Civil szervezetek

Vendéglátás

Forrás

Rövid történet

Kraszna egyik legszebb fekvésű, dicső történelmi múltat idéző, urbanizálódó nagyközsége Szilágynak. Területén, az ősi Krasznavár körül létesült a Szent István-i magyar állam egyik legkorábbi alapítású megyéje, Kraszna vármegye.

Mint helynévvel legkorábban 1090 körül találkozunk, Kraszon civitas név alatt, majd 1164-ben említik János krasznai ispánt. A Váradi Regestrumban mint Karaszna megye szerepel 1213-ban. 1249-ben, mint Kraszna megyében fekvő föl¬det említik Zoványt, Nagyfalut és Valkót. Az 1257. évi határleírásban Somlyó mint Kraszna megyei helység fordul elő. Ugyanebben a határleírásban említik a Kraszna folyót és Krasznavárt. A 14. század közepe tájától szinte mindvégig Karasznaként fordul elő a különböző forrásokban.

Csupán a 11. század folyamán jönnek létre állandó települések, így Kraszna is ekkor alakulhatott ki a már meglevő Krasznavár körül.

Írásos anyagok bizonyítják a megye tatárjárás előtti szervezetének teljességét. A vármegye ispánnal, udvarbíróval, hadnaggyal, várnaggyal, billogossal, várjobbágyokkal, száznagyokkal és várnépekkel rendelkezett.

Krasznavárhoz tíz várbirtok tartozott. A várispánsági rendszer a tatárjárásig (1241) marad fenn, amikor Krasznavár elpusztul, s helyét a IV. Béla által építtetett új kővár, Valkó veszi át és lesz a vidék közigazgatási és védelmi központja.

Az esperesség az erdélyi püspökséghez tartozott. Főespereseit, mint a gyulafehérvári káptalan tagjait, 1214 óta ismerjük. A krasznai főesperes a pápai tizedlajstrom szerint 1336-ban 52 garast fizet.

A későbbiek folyamán Kraszna a váradi püspökséghez, majd a Báthoryak Somlyójához (1445), 1546-ban és 1590-ben pedig Valkó várához tartozott. A krasznai uradalom, mint Somlyó várának tartozéka, 1493-ban bukkan fel, amelyhez mintegy 18 jobbágyszolgálatot teljesítő meszesalji és rézaljai falu tartozott.

Kraszna birtok egy részét 1445-ben a Bánffyak foglalják el, akik határjeleket állítanak fel, ez ellen a Báthoryak tiltakoznak. 1454-ben János váradi püspök visszafoglalja a korábban a váradi püspökséghez tartozó birtokot, de László magyar király kötelezi a váradi püspököt, hogy Krasznát adják vissza jogos tulajdonosainak, a Bánffyaknak. 1461-ben Mátyás király Kraszna fele részét Semsei Jánosnak és Vilmosnak adományozza, valószínű kiemelkedő érdemeik elismerése jeléül. 1523-ban Kraszna mezőváros részbirtokba Somlyói Szaniszlófi Istvánt iktatják be. A továbbiakban a Bánffyak és Báthoryak között Kraszna birtoklását illetően állandó pereskedés folyik.

Kraszna mezővárosi rangot 1450-1470 között kaphatott, vásárai is ettől az időtől kezdve ismeretesek. Főleg állatvásárai voltak jelentősek.

Krasznát az 1660-1690 közötti török-tatár dúlás teljesen megsemmisítette.

A múlt század folyamán és a jelen század első felében Kraszna jelentős kézműiparral rendelkező települése volt a Szilágyságnak. 1849-ben említés történik, hogy Kraszna mintegy 800 lakosa „kézműipar után él”. Főleg miután a zilahi céhek felbomlottak került sok iparos Zilahról Krasznára (szabó, gubás, lakatos, fazekas, csizmadia, tímár, szűcs). Valóságos iparos dinasztiák alakultak ki a községben. Az iparosok letelepedését elősegítette az a tény is, hogy a helység Kraszna vidékének legfontosabb vásároshelye volt.

Az 1876. évi országos közigazgatási átszervezés során Kraszna vármegye, közel 700 éves fennállása után megszűnik.

Mint járási székhelynek, gazdasági, közigazgatási és kulturális funkciója jelentősen kibővül. A községben kap helyet a Kraszna és Vidéke Takarékpénztár, szesz- és konyakgyár, két malom. A polgárosodás jele kaszinó, olvasóegylet, önkéntes tűzoltó egyesület. Megélénkül kézműipara, kibővülnek vásárai. Évente három alkalommal tartottak országos vásárt: vízkeresztkor (jan. 6.), fehérvasárnapkor (húsvét utáni első vasárnap) és Szent Miklós napján (dec. 6.).

Kraszna a főesperesség központja volt, tehát egyházas hely kellett hogy legyen. Erről 1214-ből van írásos adat (Compoltus archidiaconus de Carazna). Első vikáriusáról egy 1341-ben keletkezett okiratból tudunk: „Vincze, 1341-ben, amikor Dancs mestert a Valkó várához tartozó Nagyfalu birtokába akarják iktatni, tiltakozott.”

1556-ban megszakad a vikáriusok sorrendje és protestáns papokat hoznak helyettük. Kraszna korán áttért a református hitre. A Szilágyság kálvini irányú reformátorának az akkori krasznai papot, Szegedi Lajost tekintik.

Dávid Ferenc az unitárius hitet próbálta Krasznán és környékén terjeszteni. Sikerült is néhány helyen (Ilosva, Perecsen, Ráton) gyülekezetet alapítania, így Krasznán is. Ezek a gyülekezetek azonban nem voltak hosszú életűek, 1646-ban az unitárius gyülekezetek és híveik, esperesükkel együtt, beleolvadtak a református egyházmegyébe.

Az egyház legrégibb iratai 1746-ból valók. Krasznán jelentős számú katolikus is él. Templomukat 1857-ben szentelték fel.

Az első magyarországi népszámláláskor (1784-1787) Kraszna lakosságának száma 1534 fő volt. Ekkor Kraszna vármegye legnépesebb települése Nagyfaluval együtt. 125 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy népessége megduplázódjék.

Demográfiai adatok

1910-ben 3884 lakosából 3790 magyar volt.

1992-ben 6534 lakosából 4169 magyar, 2049 román és 305 cigány volt.

2002-ben 6373 lakosából 4066 magyar, 1786 román, 514 cigány és 7 egyéb volt.

2012-ben 6485 lakosából 4103 magyar, 1602 román, 561 cigány volt.

Oktatás

Krasznán már 1989 előtt is létezett magyar nyelvű 1-12 osztályos szintű oktatás (mezőgazdasági profilú lyceum) A 2006/2007-es iskolai évtől a tanintézmény felvette a Cserey-Goga Műszaki Líceum nevet és továbbra is kétnyelvű tanintézményként működik.

A 2013/2014-es iskolai évben összesen 899 diák tanul az iskola 0-12 osztályaiban.

A líceumi szinten 2-2 magyar osztály működik évfolyamonként: egy elméleti és egy szakosztály.

Krasznán két óvodában zajlik magyar nyelvű óvodai oktatás: 7 csoportban összesen 141 gyermek tanul. A krasznai magyar oktatás 50 magyar oktató segítségével valósul meg.

A Cserey-Gogában iskolában román-magyar vegyes családból származó gyerekek is tanulnak (10 fő), mindannyian román tagozaton. Az igazgató Anderlik István.

Kulturális kínálat

Városi intézmények:

Művelődési Ház (cím tel. 00-40-742-025352)Petőfi Sándor Művelődési Ház

Városi Könyvtár (cím tel. 00-40-260-636221)- Krasznai Cserey Farkas Könyvtár

Múzeum (cím, tel.)- nincs adat

Magyar művelődési élet: Bokréta Néptánc, Lelik Berta, Tini komédiások Színjátszás, Osváth Ilona

Forrás:

Helyi értékek, nevezetességek, emlékidézés

Református temploma a 14. század végén épült, amelyhez a 18. század elején négy fiatornyos tornyot építettek. Festett kazettás mennyezete a 17. században készült.

Az 1848-49-es szabadságharcban, illetve a világháborúkban elesett krasznaiak tiszteletére emelt emlékművek.

Testvértelepülések: Imrehegy, Akasztó – Magyarország

Jeles személyek

Krasznán születtek:

Gyöngyössi János (1741. november 4. – Újtorda, 1818. március 15.) református pap, költő

Kádár István György (1920. április 5. – Jugoszlávia, 1981. október 9.) költő, drámaíró

Juhász Erzsébet Éva (1961. szeptember 9.) szerkesztő, riporter

Lengyel Zoltán (1873 – Budapest, 1940. február 6.) ügyvéd, újságíró, országgyűlési képviselő

Méhes Gyula (1897. március 28. – Budapest, 1970. október 10.) gyógyszerész, biológus, egyetemi tanár

Nagy Dezső, kaáli (1868. május 17. – Siófok, 1940. március 22.) mérnök, a Balaton-part egyik vezető építésze.

Mitruly Miklós (1931. március 7. –) magyar folklorista, egyetemi oktató.

Darie Novăceanu (1937. április 8.) román költő, műfordító, esszéista.

Krasznán éltek:

Cserei Farkas (1773-1842): Nevéhez fűződik a krasznai füvészkert megszervezése. Több hold területen sok ezer szárazföldi és melegházi egzotikus növényfaj élt, és mesterséges tó szolgált a vízinövények életteréül.

Gyöngyössi János (1741-1818) több generációs papdinasztia sarja. Krasznán született, apja ottani lelkészkedése idején. A kolozsvári református kollégiumban végzett tanulmányok után 1767 és 1771 között a leydeni egyetem diákja.

Hazatérte után 1772-től lesz az újtordai református parókia segéd-, majd 1774-től állandó lelkésze. Itt hal meg 1818-ban. Verseit 1790-ben Szacsvay Sándor publikálja Bécsben, majd 1802-1803-ban a Kilián fivérek Pesten.

Nagy Dezső (1888-1940) mérnök. Oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte 1896-ban. Az aradi, majd a székesfehérvári kultúrmérnöki hivatalban működött. Utóbb a Balatoni Kikötőépítési Felügyelőség munkatársa, majd vezetője lett.

Kádár István György (1920-1981) romániai magyar költő, műfordító, színműíró. Középiskolai tanulmányait a zilahi Wesselényi Kollégiumban fejezte be (1940), egyetemi tanulmányait Kolozsvárt folytatta, majd Budapesten doktorált lélektanból (1944). A szilágysomlyói, krasznai és nagykárolyi líceumokban tanított (1945-52), később Nagybányán, Végváron és Vajdahunyadon református lelkész. Egy jugoszláviai kiránduláson feleségével együtt baleset áldozata lett.

Méhes Gyula (1897-1970) farmakológus, biológus, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952). A kolozsvári egyetem orvosi karán megkezdett, de katonáskodása miatt félbeszakadt tanulmányait Szegeden fejezte be be. 1923-tól a szegedi egyetem Gyógyszertani Intézetében dolgozott. Az 1925-26. tanévben ösztöndíjasként a bécsi Gyógyszertani Intézetbe került, ahol 1932-33-ban első asszisztens. Hazatérve a tihanyi Magy. Biológiai Kutatóintézet munkatársa lett (1927). Az 1928-29. évben állami ösztöndíjasként Londonban tanult. Tihanyban 1940-ig működött. Tihanyi évei során általános biológiai, továbbá összehasonlító élettani és farmakológiai kutatásokkal foglalkozott.

Egyház

Református egyház (Cserey Farkas, 2. számtel.0787899014), lelkész Sándor András. 0766-731992, krasznaref@yahoo.com.

Katolikus plébánia, plébános Duma Ferenc

Baptista egyház

Ortodox egyház

Politika

Polgármesteri Hivatal: Hősök tere, 13. szám, tel. 0260/636066, primaria@crasna.ro

2016-os választások óta:

Polgármester: Bogya Miklós (Romániai Magyar Demokrata Szövetség)

Alpolgármester: Torma Alexandru

Jegyző: Lazăr Veturia

Helyi tanács: RMDSZ 10, EMNP 2, PSD 2, PNL1

Civil szervezetek

Pro Kraszna Alapítvány

Alapítás éve: 1997

Elérhetőség: Cím: Kraszna, Hősök Tere 13.,

Telefon: 00-40724315885, Villámposta: sdimeny@yahoo.com

Célja: A falumúzeum létrehozása és működtetése, kulturális rendezvények szervezése.

Elnök: Dimány István

Krasznai Nőszövetség

Alapítás éve: 1995

Kraszna Havilap

Alapítás éve: 1997

Elérhetőség: Cím: Kraszna, 552.41.6 /6 szám

Telefon: 00-40-260-636221

Főszerkesztő: Oláh Miklós

Krasznai Cserey Farkas Könyvtár

Alapítás éve: 2003 / nem bejegyzett

Telefonszám: 00-40-260-636221

Cél: Közművelés, ismeretterjesztés.

Kapcsolattartó: Oláh Miklós

Krasznai Ipari Iskola Kórusa

Alapítás éve: 2003 / nem bejegyzett

Telefonszám: 00-40-260-636062

Cél: zeneművészet, ifjúsági

Kultúrigazgató: Dimény István

Krasznai Magyar Fiatalok Klubja

Alapítás éve: 2002

Elérhetőség: Cím: Kraszna, 457085, 28. szám

Telefon: 00-40-260-636010

Cél: A fiatalok szabadidejének hasznos megtervezése, információs központ létesítése.

Kapcsolattartó: Vékás Albert

Cserey Farkas Társaság

Alapítás éve: 2007

Elérhetőség: Cím: Kraszna, 457085, 28. szám

Telefon: 00-40-260-636010

Cserey Farkas Egyesület

Alapítás éve: 2003

Telefon: 00-40-260-636066

Elnök: Pop Imre

Vendéglátás

nincs adat

Forrás

Forrás:

Középlak

Középlak

Földrajzi betájolás

A Kolozsvár felől Egresen átmenő, Kalotaszeget átszelő országút mentén, az Almás völgyében fekszik.

Rövid történet

Demográfiai adatok

Oktatás

Kulturális kínálat, nevezetességek, emlékidézés

Helyi értékek

Jeles személyek

Egyház

Politika

Civil szervezetek

Vendéglátás

Forrás

Rövid történet

A települést Cuzeplac, Kuzeplak, Kezeplak, Kozéplak. 1219-ben Cuzeplac, 1341-ben Kuzeplak, 1399-ben Kezeplak, 1582-ben Kozéplak néven említik. Az első írásos források, melyek említést tesznek a településről, a 13. századból származnak. a korabeli forrásokban.

A hitélet meghatározó szerepét mutatja, hogy az 1300-as években a település önálló anyaegyházzal rendelkezett. A Mater Ecclesia a Kalathai Főesperesség szerves részét képezte. Az 1517-es reformáció nagy mértékben hatott a településen élők gondolkodására, hithez való viszonyulására, hiszen fogékonyak lettek az új tanokra és a református felekezet tagjai lettek. Napjainkban is a Kalotaszegi Egyházmegye tagja, emellett Erdélyi Református Egyházkerület.

Az itt épült Almási várnál tett szolgálat fejében megannyi lakos jutott nemesi ranghoz.

Az 1920-as trianoni békediktátum pontjainak ratifikálása után, már nem tartozott a Kolozs vármegyei Bánffyhunyadi járáshoz.

Fontos momentumnak számított a település életében, amikor 1990 októberében itt került megrendezésre a Kalotaszegi Református Ifjúsági Konferencia.

1992-ben keletkezett népszámlálási adatok szerint a lakosság nagy része román, jelentős magyar kisebbséggel.

Demográfiai adatok

A 2011-es népszámlálás szerint a Középlak község lakossága 1864 (Középlak: 570 fő), 2002-ben a korábbi népszámlálás szerint 2068 lakos volt, ami azt jelenti, hogy a lakosság csökken. A lakosság nagy része román (72,21%). A főbb kisebbségek magyarok (17,44%) és romák (8,37%). A népesség 1,98% -a esetében az etnikai hovatartozás nem ismert.

Oktatás

Középlaki Általános Iskola, Scoala Generala Clasele I-IV.

Igazgató: Puskas Laura Monica

Intézmény típusa: általános (alap) iskola (1-8, 9 osztály)

Tanítás nyelve: két vagy több tannyelvű

Kulturális kínálat, nevezetességek, emlékidézés

nincs adat

Helyi értékek

Új építésű református temploma a dombtetőn áll. A régi templomot és annak fatornyát 1905-1906-ban lebontották. Beépítették azonban a régi templom gótikus kapuzatát, melyet 1991-ben felújítottak.

A fából készült templom “Az Úr feltámadása” Cubleşu faluban, XVIII. Századi építkezés, történelmi emlék

A református templom Középlak faluban 1906-ban épült – a 18. és 19. század belső elemekkel

Jeles személyek

Középlakon született:

Itt született 1897-ben Stella Adorján író, újságíró, humorista.

Egyház

A vallási szempontból a lakosság nagy része ortodox (75,27%), de református kisebbségek (16,95%), baptisták (2,47%) és pünkösdisták (2,36%). A népesség 2,09% -a esetében a vallási tagság ismeretlen.

Középlaki Református Templom: Lelkipásztor: Rácz István, Cím: 457110 Középlak 48. szám, Telefon: 0260-626356, Mobil: 0742-884460, e-mail: racz_ro@yahoo.com

Ortodox Egyház

Baptista Egyház

Politika

Polgármesteri Hivatal Libertății 3, tel. 0260/678622, primar@simleusilvaniei.ro

2016-os választások óta:

Polgármester: legutóbbi adat: Mircea Pop (PSD) 1996-ban választották meg

Alpolgármester: nincs adat

Jegyző: nincs adat

Helyi tanács:

A helyi önkormányzat 2016-os helyi választásokon alapuló összetétele a következő: PSD 8, PNL 2, RMDSZ 1

Civil szervezetek

nincs adat

Vendéglátás

30 km-en belül: 17 szálláshely

50 km-en belül: 30 szálláshely

Hármas-Kőszikla Vendégház: Középlak távolsága: 22 km , Cím: 407515 Kalotaszentkirály, Alsó utca 158.

Hajnal Panzió – Juhász Hajnalka: Középlak távolsága: 22 km, Cím: 407515 Kalotaszentkirály, 293.

Davincze Tours Utazási Iroda: Középlak távolsága: 22 km, Cím: 407515 Kalotaszentkirály, 291.

Saroklak Panzió – Póka Erzsébet: Középlak távolsága: 22 km, Cím: 407515 Kalotaszentkirály, Alsó utca 170.

Kecskés Kúria – Vincze Kecskés István: Középlak távolsága: 22 km, Cím: 407515 Kalotaszentkirály, Fő út 335.

Malom Panzió – Vincze Minya Erzsébet: Középlak távolsága: 22 km, Cím: 407515 Kalotaszentkirály, 29.

Mónika Vendégház – Bálint Erzsébet: Középlak távolsága: 22 km, Cím: 407515 Kalotaszentkirály, 385.

Boros Vendégház – Rigó Katalin: Középlak távolsága: 22 km, Cím: 407515 Kalotaszentkirály, Alsó u. 123.

Kondor Panzió – Benk Ibolya: Középlak távolsága: 22 km, Cím: 407515 Kalotaszentkirály, 30.

Muskátli Panzió – Szőke Erzsébet: Középlak távolsága: 22 km, Cím: 407515 Kalotaszentkirály, 233.

Tünde Panzió – Okos Rigó Erzsébet: Középlak távolsága: 22 km, Cím: 407515 Kalotaszentkirály, 35.

Forrás

Forrás:

Ipp

15th February 201811th January 2019 by Cristina

Ipp

Szilágysomlyótól 16 km-re nyugatra fekszik. Ipp Szilágysomlyótól mindössze 16 km-re fekvő községközpont Szilágy megyében. (románul Ip): falu a mai Romániában Szilágy megyében. Közigazgatásilag hozzá tartozik : Alsókaznacs, Felsőkaznacs, Szilágyzovány és Zoványfürdő.

Rövid történet

Demográfiai adatok

Oktatás

Kulturális kínálat

Helyi értékek, nevezetességek, emlékidézés

Jeles személyek

Egyház

Politika

Civil szervezetek

Vendéglátás

Forrás

Rövid történet

1208-ban Ypu néven említi először oklevél. Ip egy nagyon régi település, első feljegyzések a falu-ből származik 1208, akkori nevén villa YPU. Kivéve Zauan Bai falu említett dokumentumokat csak 1913-ban, a többi falusi települések vannak dokumentálva, amíg az első felében a XIV századi (Cosniciu Hollandia – 1213, Cosniciu de Sus – 1341 Zauan – 1249).

1373-ban az akkor Kraszna vármegyéhez tartozó Ip birtokába Albesi Mártont iktatták be. 1438-ban Borzás János fia György és a Jakcsiak birtokot cserélnek Ipen. 1466-ban Ippi Lászlót és fiát Jánost iktatták be Ipp birtokába, a település egészen 1598-ig az Ippi család tagjainak birtoka volt.

1598-ban Báthori Zsigmond az utód nélkül elhalt ifjú Ippi László itteni birtokát a rokon Ippi Bideskúti családnak ajándékozta. 1703-ban Somlyai Décsei István valamint neje Szintai Éva és Ippi Bideskúti Zsigmond birtoka volt.

A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott.

1640-ben Hunyadi Bánfi Miklós adományul adja Ippon, ősi jobbágybirtokán földbirtokát Sárosi Jánosnak és nejének Bánfi Annának bizonyos pénzen való visszaválthatás jogának fentartásával.

1646-ban az Ippi Kátai István halálával örökösök nélkül maradt Ipp birtokba és az ottani nemesi kuriába beiktatták Váradi Virginas Istvánt, jóllehet L. Bánfi Zsigmond a rendes 585időben tiltakozott az ellen. Mivel e tiltakozást akkor nyolczad napra tárgyalás alá nem vették, Bánfi megújítja.

1806-ban Ippról összeírták a br. Bánfi, Kabós, Váll, és más birtokos nemes családok tagjait, összesen 42-t. Ezek kezén volt összesen 33 adómentes és 1 adózó lakótelek; 42 1/2 lakott és 27 puszta antiqua meg 65 lakott és 7 puszta nova jobbágytelek. Legtöbb telke volt Váll˙ Zsigmondnak (2 adómentes lakótelek; 6 lakott és 8 1/2 puszta antiqua meg 8 lakott és 1 puszta nova).

Ippra a reformácziót 1540-ben Ippi Bertalan hozta be, a ki az egyháznak egy, száztiz fontos harangot öntetett, a melyen ez olvasható: Fieri fecit Egr. Bartholomeus Ippi 1540.* 587Egy 1622-ből való sírkő, mely a templom falába van illesztve, szintén bizonyíték reform. egyházának régisége mellett.

Az egyházat 1720-ban renoválták, 1793-ban bővítették; 1825-ben épűlt a fatorony helyére kőből való.

Egy ezüst poharát Bideskúti s neje Valkai Zsuzsánna, egy kókuszdióhéjból való poharát pedig Vályi Zsigmond s neje Fogarasi Czáró Borbála adták.

A mátrikulákat 1778-ban Veres Benjámin kezdte vezetni.

Az egyház elég népes lehetett, mert Veres Benjámin száztizenöt családfőt írt össze 1778-ban.

Ipptól a lecsmériek a tizenhatodik század elején szakadtak el (1627).

A gör. katholikusoknak temploma szintén kőből épűlt.

Iskolája 1869 előtt evangelikus reform., azután községi, ennek bevonásával 1896-ban két tantermű elemi iskolát szerveztek.

1715-ben 4 jobbágy, 1 zsellér, összesen 5 háztartás fizetett adót; magyar közülök 3, oláh 2; 1720-ban 6 jobbágy, 1 zsellér, összesen 7 háztartás, magyar mind. Ebből következtetve a népesség száma 1720-ban 63 lélek.

Demográfiai adatok

A település területe 60,13 km2.

1765-ben a településnek 103 görögkatolikus lakosa volt.

1847-ben 920 lakosa volt, melyből 51 római katolikus, 342 görögkatolikus, 326 református, 11 izraelita.

1890-ben 1099 lakosából 740 magyar, 5 német, 8 tót, 345 román, 1 egyéb nyelvű, ebből 55 római katolikus, 349 görögkatolikus, 670 református, 25 izraelita. A házak száma ekkor 208 volt.

1910-ben 1526, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel.

1930-ban 2014 magyar, szlovák és román lakosa közül 392 volt román anyanyelvű.

Az utolsó, 2011-es népszámlálás alapján 3946 lakója van, amelyek 37.15% volt román, 50,2% magyar, 9,7% roma, szlovákok 2,81% és 0,14% egyéb nemzetiség.

A mezőgazdaság a település fő gazdasági ága. Ip lakos ismert nagy gazdaságáról, ami jó magas hozamot hoz az a gabona, zöldség és nem utolsósorban a minőségi bor. Mindemellett fontos a szén, Ipp idővel vált népszerűvé, mint fontos bányászati központ az ország északnyugati részén.

Oktatás

Iskolák száma: 3

Ippi első számú Általános Iskola:, Ip, 303. szám, tel.: 0260 671 545

Az iskola román elemi általános, és magyar elemi általános iskola összevont osztályokkal. Az igazgató Ola Liviu

Kulturális kínálat

Városi intézmények:

Művelődési Ház (cím: Ipp, 229. szám)

Városi Könyvtár: Igazgató:Sarb Florica

Magyar művelődési élet: Ippi Mákvirágok Néptánccsoport

Helyi értékek, nevezetességek, emlékidézés

Református templom – 1720-ban renoválták, 1793-ban bővítették, 1825-ben a fatorony helyett kőből építettek tornyot.

Görög katolikus templom.

Alsókaznacs, (Cosniciu de Jos), Krisztus utáni lI-III századból származó település, a falutól délre, a Barcău mentén, a Szilágy megyei történelmi műemlékek listájában a SJ-I-s-B-04877 kód alatt szerepel.

Kőrézkorból származó Ipp falvi nekropolisz (sírhalom) “Pincedomb”, a Szilágy megyei történelmi műemlékek listájában a SJ-I-s-8-04905 kód alatt szerepel.

Szilágyzovány (Zăuan) , bronzkorból származó település „ Banffy – Tag”, a Szilágy megyei történelmi műemlékek listájában a SJ-l-s-B-04980 kód alatt szerepel.

Szilágyzoványi (Zăuan) régészeti lelőhely „Temetődomb”, a Szilágy megyei történelmi műemlékek listájában a SJ-l-s-B-04981 kód alatt szerepel.

Krisztus előtti IV-III századból származó nekropolisz (sírhalom), La Téne periódus, a Szilágy megyei történelmi műemlékek listájában a SJ-l-m-B-04981.01 kód alatt szerepel,

Bronzkorból származó település (grupul cultural Cehăluț), a Szilágy megyei történelmi műemlékek listájában szerepel

Újkőkorszakból (neolitikum) származó település, a Szilágy megyei történelmi műemlékek listájában szerepel

Szilágyzoványi (Zăuan) régészeti lelőhely „ Akasztődomb”, a Szilágy megyei történelmi műemlékek listájában szerepel.

Kőrézkorból (eneolitikum)származó település (Tiszapolgár kultúra), a Szilágy megyei történelmi műemlékek listájában szerepel.

Újkőkorszakból (neolitikum) származó település, (Tisza kultúra) a Szilágy megyei történelmi műemlékek listájában szerepel.

1751-ből származó Ipp falvi református parókia, a Szilágy megyei történelmi műemlékek listájában szerepel.

XVI-ik századi Ipp falvi református templom, 1793-ban kiegészítve portikusszal majd 1825-ben a harangtorony építésével lett bővítve, a Szilágy megyei történelmi műemlékek listájában szerepel.

XIX-ik századi Ipp falvi ház, bejegyezve a Szilágy megyei történelmi műemlékek listájában.

1854-ből származó Ipp falvi ház, bejegyezve a Szilágy megyei történelmi műemlékek listájában.

1682-ből származó Szilágyzovány (Zăuan) falvi református templom aminek a tornya 1784-ben lett építve, bejegyezve a Szilágy megyei történelmi műemlékek listájában.

XIX-ik századból származó Szilágyzovány (Zăuan) falvi nemesi kúria (ma orvosi rendelő), bejegyezve a Szilágy megyei történelmi műemlékek listájában.

XIX-ik századból származó Szilágyzovány (Zăuan) falvi épület, bejegyezve a Szilágy megyei történelmi műemlékek listájában.

Jeles személyek

Ippen születtek:

Kisfalussy Bálint (1939–2015) színész, zeneszerző, dalszerző, slágerénekes.

Egyház

Ippi Ortodox Parókia: Ipp, 313/A. szám

Ippi ortodox templom: Ipp, 225/A. szám

Református parókia: Ipp, 138. szám Kocsis Ambrus Tibor

Református templom: Ipp, 139. szám, Lelkész: Kocsis Ambrus, tel.:0743043596

Római-katolikus templom: Ipp, 234. szám

Baptista imaház: Ipp, 91. szám

Adventista imaház: Ipp, 80. szám

Politika

Polgármesteri Hivatal: 457210 Ipp, Fő út 93 szám, Szilágy megye

Polgármester: Márkus László, markus@vipmail.hu

Alpolgármester: Hopide Liviu

Jegyző: Chiorean Maria

Helyi tanács:

A polgármesteri hivatal személyzetét a polgármester és egy 13 főből álló helyi tanács alkotja. 2012-től megválasztották Márkus László polgármestert, a Romániai Magyar Demokratikus Szövetségtől. A helyi önkormányzatoknak a 2016-os helyi választásokkal kezdődően a politikai pártok összetétele a következő: RMDSZ 6, PNL 4, PSD 3

Civil szervezetek

Contact Ipp Szervezet – Asociatia Contact Ipp – Contact Ip

Alapítás éve: 2002 – egyesület

Elérhetőség: Cím: Szilágy megye, Ipp, 289. szám

Telefon: 0745-994788

Cél: Nemzeti kultúra ápolása, környezetvédelem, helytörténeti ismeretek feldolgozása.

Elnök: Fazekas Mária elnök

Vendéglátás

nincs adat

Forrás

Forrás:

Hídalmás

15th February 201813th March 2018 by Cristina

Hídalmás

Földrajzi betájolás

Hidalmás vagy Hídalmás (románul Hida)Romániában, Erdélyben, Szilágy megyében helyezkedik el. fennsík egy része, A Hidalmás község a Szilágy megye délkeleti részén fekszik. A település közigazgatási 101,72 km2 körüli területen fekszik.TÉRKÉP FELTÖLTÉSE FOLYAMATBAN…

Rövid történet

Demográfiai adatok

Oktatás

Kulturális kínálat

Helyi értékek, nevezetességek, emlékidézés

Jeles személyek

Egyház

Politika

Civil szervezetek

Vendéglátás

Rövid történet

A község értékes régészeti felfedezései támasztják alá azt, hogy már régóra lakott területről beszélünk. A kommunális központ első dokumentációs igazolványa 1333-ból származik, amikor akkoriban a település Hidalmassacerdos-ként ismert. 1298-ban Szent Demeternek szentelt kőtemploma volt. Mikud bán volt az akkori birtokosa, és a birtokot az erdélyi püspökségnek kötötte le száz márkáért. A későbbiekben Hidalmás Doboka, majd a 20. századig Kolozs vármegyéhez tartozott. A 17. század második felétől a Korda, a 19. században a Hatfaludy család a terület birtokosa.

Az 1850-es években és a 20. század elején is járási székhely volt. Az 1820-as évek elején alakult meg zsidó hitközsége. Első zsinagógája 1850-ben épült, majd miután ez szűkké vált, 1910-ben újat építettek. Ezt az 1960-as években lebontották.

A 19. század második felében mezővárosias központi hellyé fejlődött, hetipiaccal és látogatott éves vásárokkal. 1867-ben gyógyszertárat, 1873-ban állami iskolát alapítottak benne. 1900-ban megalakult a Hidalmás vidéki Takarékpénztár. 1926 és 1967 között hozzátartozott Bányika. 1944-ben a milványi románok felgyújtották a református egyház irattárát.

Forrás:

Demográfiai adatok

Demográfiai adatok szempontjából az össznépesség 20. század közepéig emelkedett, azóta csökken. Hídalmás magyar lakossága 1850-től 1910-ig folyamatosan emelkedett. A második világháborút követően ez a létszám megcsappant. 1880-ban 1041 lakosából 609 román, 334 magyar és 74 német anyanyelvű; 551 ortodox, 222 zsidó, 173 református, 49 görög és 46 római katolikus vallású. 2002-ben 1102 lakosából 933 volt román, 119 cigány és 50 magyar nemzetiségű; 959 ortodox, 70 pünkösdi és 40 református vallású.

A 2011-es népszámlálás szerint a Hidalmás lakossága 2 877. Mindez csökkenést mutat a 2002-es előző évi népszámláláshoz képest, amikor Hidalmásnak 3.148 lakosa volt. A lakosság nagy része román (92,9%). A főbb kisebbségek a romák (2,69%) és a magyarok (1,22%). A lakosság 3,19% -a esetében az etnikai hovatartozás nem ismert.

Forrás:

Oktatás

Iskolák száma: 4

Grup ŞcolarIndustrial Hida, Strada Mihai Eminescu 7, tel.: 0260 628 341

LiceulTehnologic “LiviuRebreanu”, Strada Mihai Eminescu 7, tel.: 0260 628 564

Forrás:

Kulturális kínálat

feltöltés folyamatban…

Helyi értékek, nevezetességek, emlékidézés

Hídalmás fából készült ortodox temploma, XVIII. Századi építkezés, történelmi emlék. Az ortodox fatemplom 1717-ben épült. A bejárati ajtó hátuljára kitárt tenyereket faragtak. Emellett egy másik nevezetesség: Hatfaludy család egykori udvarházát Anton Ferdider tervei alapján 1809-ben építették, 18. századi alapokon.
A falu szélén, az út mellett áll a természeti erők által gomba alakúra formált, hat és fél méter magas, homokkő Ördögszikla.[6]
Az erősen átalakított, 19. századi Morca-kúria, parkkal.
A református egyház 1910-ben épült lelkészlakja. A faluban a Zilahi református egyházmegye működteti a Hidalmási Református Ifjúsági Központot, amely nyáron át szállóvendégeket is fogad

Az 1910-ben épült Hidalmás református temploma – történelmi műemlék

Hidalmás Művészeti és Kézműipari Iskola, 20. századi építkezés – történelmi emlékmű

HidalmásiHutfaludy kúria, 19. századi épület – történelmi emlék

Hatfaludy-házHidalmásban, 1921-ben épült – műemlék

Forrás:

Jeles személyek

feltöltés folyamatban…

Egyház

Vallási szempontból a lakosság nagy része ortodox (84,39%), de a pünkösdista kisebbségek (6,03%) és a baptista (2,55%). A népesség 3,19% -a esetében a vallási tagság ismeretlen.

Hidalmási református parókia: Mihai Eminescu utca 21. szám.

Szen Mihály és Gábriel ortodox fatemplom

Forrás:

Politika

Polgármesteri Hivatal Sfatului, 1, tel. 0260-628301

2016-os választások óta:

Hidalmás községet egy polgármester és egy önkormányzat látja el, amely 11 tanácsosból áll. 2000-ben megválasztották a polgármestert, DumitruPetruşt a Nemzeti Liberális Párttól. A helyi önkormányzatoknak 2016-os helyi választásokkal kezdődően a politikai pártok összetétele a következő: PNL 6, PSD 4, RMDSZ 1

Polgármester: Dimitru Petrus

Tel.: 0260- 628565, Mobil: 0760238032, Fax: 0260- 628565

E-mail: primarie_hida@samtv.ro

Forrás:

Civil szervezetek

feltöltés folyamatban…

Vendéglátás

feltöltés folyamatban…

Kusaly

Kusaly

Kusaly (románul Coșeiu) falu és községközpont Szilágy megyében, Zilahtól 21 km-re, a Tövisháton, az E81-es jelzésű nemzetközi, majd a 110A jelzésű megyei út vonalán. Szilágyerked (Archid) és Szilágykirva (Chilioara) településsel együtt alkot közigazgatási egységet.

Első írásos említése 1345-ből való. Nevének változatai: Kusal 1345, Kwsal 1432, Kwssal 1450, Kussal 1505, Kwssaly 1541, Kwssäl 1543, Kwsaly 1549, Kusalj, Kussally, Kusaj 1591, Kusai 1805. 1570-ben szerzett munkájának utolsó versében (Ptolemeus királynak históriája) Ilosvai Selymes Péter Kusalkőnek írja – a versfőkben IN KVSAL alakban szerepel:

„Szerzé el-benn sován Szilágyországban,
Kusalkőben, az egy havas oldalban,
Egy cellában azaz egy füstös házban,
Elvégezte el-fenn egy som-bokorban.”

Rövid történet

Demográfiai adatok

Oktatás

Kulturális kínálat

Helyi értékek, nevezetességek, emlékidézés

Jeles személyek

Egyház

Politika

Civil szervezetek

Vendéglátás

A községközponthoz tartozó települések

Forrás

Rövid történet

SZILÁGYERKED

Földrajzi betájolás

Szilágyerked (románul Archid) falu Szilágy megyében, Zilahtól északnyugatra. A várostól 25 km-re fekszik, az E81-es jelzésű nemzetközi, majd a 110A jelzésű megyei út vonalán. Kusaly községhez tartozik. Megközelíthető a Zilah-Szatmár főútról letérve, a 11-es km után a goroszlói vasútállomásnál jobbra, áthaladva Goroszlón és Kusalyon.

Története

Szilágyerked (Erked) nevét az oklevelek 1368-ban említették először Erked-birtok néven.

1383-ban a szomszédos Kirva határánál jelölt helyként tűnt fel ismét neve.

Az írásos források eltérnek annak vonatkozásában, hogy mikor kerültek a kusalyi Jakcsok birtokába. Csánki Dezső szerint 1475-ben, de ismeretes Zsigmond királynak 1423-ban kelt rendelete is, amelyben megparancsolja a váradi káptalannak, hogy Erked birtokába iktassa be a kusalyi Jakcs György fiait, Dénes papot, Jánost és feleségét, Annát, meg az ő gyerekeiket, Lászlót és Györgyöt.

A Kolozsmonostori Konvent jegyzőkönyvei nyolc bejegyzést tartalmaznak. 1461. március 23-án kusalyi Jakcs Péter erkedi birtokrészét 300 aranyforintban elzálogosítja familiárisának, Horváth Antalnak, majd 1466-ban újabb peres ügy kapcsán értesülünk a lelei Kaplyan testvérek, az ugyancsak lelei Kakas Gergely, a vérvölgyi Antal, a sándorházi Tolvaj Benedek és testvére, Albert kiegyezéséről a Medvestelek nevű erdő és kaszáló feletti vitájukban.

1519. április 11-én bizonyos erkedi Bozzási György kölcsön adott 500 forintot losonci Bánffy Lászlónak Anna lánya menyegzője alkalmával, és zálogként lekötötte annak 13 birtokbeli részét Kraszna megyében, majd még ugyanebben az évben a birtokokat minden tartozékával megkapja Bozzási György és testvére. Birtokai voltak itt még a sámsoni Körösi Lászlónak, Pázmány Péternek, majd 1540-től menyői Deésházi Lajosnak.

1570-ben I. Miksa császár új adományul adta Erkedet Jakcsi Boldizsárnak és Kusalyi Jakcs Mihálynak.

Báthory István 1584-es adományozó levele előtt Erked Hadad várához tartozott. Későbbi történelme megegyezik a többi adománylevélben foglalt falvakéval, tehát szinte háromszáz évig Wesselényi-birtok volt.

A lakosság számát tekintve Erked mindig a kicsi települések közé tartozott. A Jakcsok korában is csak 4-5 porta után adóztak, ami kevesebb, mint 100 lélek.

Az első világháború után Kusaly községhez tartozott ugyan, de a postahivatal Diósadon működött.

Lakossága

1715-ben 54 magyar lakott itt.

1847-ben lakosainak száma 130, valamennyien reformátusok. 1890-ben lakosainak száma 536 fő, ebből 445 magyar, 59 román, egyéb 32. Ebből református 450, görög katolikus 75, izraelita 7. római katolikus 2, unitárius 2. A házak száma: 99.

1911-ben 584, 1924-ben 481, 1970-ben 520, az 1992-es népszámlálás szerint 580.

A 2011-es népszámlálás szerint 465 lakosa van, 44 fővel kevesebb, mint 2002-ben. Ebből magyar anyanyelvű 459, román 3, egyéb/nem nyilatkozott 3 fő.

Oktatás

1896-ban még működik a falu felekezeti iskolája, melynek harangcsengője ma a templom tornyának alsó részében van felszerelve a nagyharangok alatt.

A szilágyerkedi iskolának nincsen jogi személyisége, a kusalyi iskolához tartozik.

A faluban csak magyar oktatás működik, a legközelebbi magyar tannyelvű iskola Zilahon van, magyar tagozatú iskola Magyargoroszlón is működik – megszűnőben.

Szilágyerkeden már a kilencvenes évek óta csak 1-4 osztály működött, az is többnyire két összevont osztályban. A 2005/2006-os iskolai évben volt annyi gyermek a faluban, hogy ismét három tanítóval működhetett: egy összevont és egy-egy önálló osztállyal. Ez két évig volt így, majd 2007/2008-tól ismét két tanerős lett a gyermeklétszám csökkenése miatt. Újabb két év múlva a – 2009/2010-es tanévben – csak egy tanító maradt.

A magyar felső tagozaton szintén összevont osztályok működnek.

Az Iskolák veszélyben projekt keretében készült elemzés szerint Szilágyerkeden a magyar elemi oktatásban a következő években a gyereklétszám stabilizálódásával lehet számolni, a megszűnés veszélye elvileg nem fenyeget. A 2014/2015-ös tanévre öt tanulót írattak előkészítő osztályba. Az óvodában összevont magyar csoportban tizenöt gyermek van, különböző korosztályhoz tartozók, így lesz utánpótlás az előkészítő osztályba minden évben. Emellett elvileg kusalyi gyerekekre is számítani lehet, azonban számolni kell azzal, hogy lesznek olyan szülők, akik nem hajlandóak ingáztatni gyereküket, és inkább az ottani román elemibe íratják őket.

Kultúra

A polgármesteri hivatal honlapja szerint az Erkedi falunapokat rendszeresen megtartják.

Egyház

Bunyitai Vince említi, hogy Erkednek 1470 körül volt egy fakápolnája. Evangéliumi református egyháza mindjárt a reformáció után keletkezett. Az első református templomát 1760 körül kezdték építeni, a Templomtér valamelyik felső részében, valószínű a mai iskola helyén. Kezdetben a szilágyszéri egyház leányegyházaként működött. Említésre méltó egyik legrégibb úrasztali terítője, amely 1733-ban készült. A helybeli gyülekezet 1770-től Kusalyhoz tartozott, és a kusalyi egyházközség leányegyháza lett.

Jelenlegi templomát égetett téglából Wolfart Mihály nagybányai mester vezetésével 1869-1885 között építették. A 26,5 méter hosszú és 10,5 méter széles templom építése a régi templom lebontása nélkül kezdődött. Az új templom falaival körbevették a régi, kis templomot, hogy amíg az új templom elkészül, a gyülekezet tudja megtartani a maga istentiszteleteit. Csak az új templom elkészülte után bontották el a régit.

Orgonája 4 oktávos és hat regiszteres, 1885-ben készült, Kolonics István kézdivásárhelyi mester 171. műve. Ebben az időben Erkeden 25 család élt.

1938-ban 463 református lélekből álló gyülekezete volt.

Az erkedi református egyház 1955-től válik önálló egyházzá.

1992-ben a falu összlakossága 584 fő volt, ebből 315 magyar református.

Nagyon sokan beszolgáltak vagy a kolozsvári teológiáról küldtek ki teológusokat szolgálni. A gyülekezet létszámának apadását az elvándorlással és azzal lehet magyarázni, hogy nem mindig volt választott papjuk.

Lelkipásztor: Balázs Zoltán, mob. 0740-576688, villámposta: erkedbalazs@yahoo.com.

1928-1930-as években megjelennek a baptisták a faluban.

Baptista gyülekezet, lelkipásztor: Bándi Sándor, tel: 0260 659226, mobil: 0724-088924.

Helyi politika (a hivatalok a községközpontban, Kusalyon működnek)

Polgármesteri Hivatal: Fő út, 134 sz., tel. 0260-653021.

Polgármester: Meseşan Ioan (PNL)

Alpolgármester: Boda Paul (PSD)

Jegyző: Gal Valentin.

Helyi Tanács: liberális párt (PNL) – 3 mandátum, RMDSZ – 3 mandátum (Varga Csaba, Gál József, Boda Pál), szociáldemokrata párt (PSD) – 2 mandátum, Erdélyi Magyar Néppárt) EMNP – 1 mandátum (Debreczeni Dezső).

Demográfiai adatok

A 17. században Kusaly lakossága csökkenő tendenciát mutat, ekkor tűnik el a zárda és a kolostor, amit az erre portyázó törökök és tatárok pusztíthattak el. 1715-ben, négy porta után fizettek adót, 1720-ban 11 után.

Kusalyban 1715-ben 4 jobbágyháztartás fizetett adót, mind magyar; 1720-ban 7 jobbágy-, 3 zsellér- és 1 taksás-, összesen 11 háztartás, melyekből 9 magyar és 2 oláh. A népesség száma 1715-ben 36 lélek, mind magyar, 1720-ban 99 lélek, 81 magyar és 18 oláh.

A görög katolikusokat 1715-1720 között telepítették a falu keleti oldalába. A faluban élő görög katolikusokat /ma ortodoxok/ Mária Terézia rendeletére telepítették erre a vidékre.

1750-ben a görög katolikus. lelkek száma 64.

1847-ben 497 lakosa van; görög katolikus. 292, református 200, római katolikus. 5.

1890-ben 770; nyelvre nézve magyar 274, oláh 495, egyéb {743.} nyelvű 1; vallásra nézve róm. kath. 1, gör. kath. 492, evang. reform. 253, izr. 24. Házak száma 160.

A lakosság felekezeti megoszlása az 1847-es összeíráskor már megváltozik, amikor egyébként szinte azonos a maival: 497 (480 a mai), ebből 292 volt görög katolikus román, a többi magyar, 200 református és 5 római katolikus.

1890-ben Kusaly falu lakóinak száma 770, ebből román 495, magyar 274

1910-ben 811, többségben román (525) lakosa volt, jelentős magyar (286) kisebbséggel.

A falu lakossága 1956-ban volt a legnagyobb: 1106 fő (az etnikai megoszlás nem ismert).

1992-ben összlakosság 498, román 344, magyar 154.

2002-ben ugyanez az adatsor: 455 – 293 – 162 – 0.

Kusaly falu lakossága 2011-ben 402 összesen, 243 román, 153 magyar, 5 roma.

1992-ben társközségeivel együtt 1409 lakosából 721 román, 672 magyar és 16 roma volt.

2011-re megfordultak az arányok, a község népessége 1198 fő, melyből magyar 613, román 574.

Kusaly román többségű település. Lélekszámát tekintve enyhén csökkent a magyar közösség száma 2002 óta, arányait tekintve viszont 2,5 százalékpontos növekedés tapasztalható.

A községben a még szinte színmagyar településen, Szilágyerkeden élnek magyarok: 458 fő a magukat magyarnak vallók száma a faluban.

Forrás:

Oktatás

A kusalyi oktatás nagy múltú. A kolostor és zárda megszűnésével gyengülhetett a felekezeti oktatás, de létezett folyamatosan és 1863-tól napjainkig ismeretes a „rectorok” neve.

Kusalyban 1989 után magyar oktatás csak 1-4 osztályban volt, az 5-8 osztályok csak román oktatási nyelvvel működtek. Az utóbbi tizenöt évben összevont magyar osztály keretében zajlott magyar nyelvű oktatás. Az egytanítós magyar elemi a 2013-2014-es tanévben még elindult, 6 fős létszámmal: előkészítő osztályban és első osztályban egy-egy tanuló, másodikban és negyedikben két-két tanuló, harmadikos tanuló nem volt. Az iskolai év kezdete után egy héttel jött a rendelet, hogy az osztályt átköltöztetik a szomszédos Szilágyerkedre és az ottani szintén egy tanerős 0-4 osztállyal összekapcsolva két párhuzamos osztályt hoznak létre belőle. A nyereség az volt, hogy ebben a felállásban az egyik tanító két, míg a másik három osztályt taníthat. A kusalyi gyermekekkel együtt a szilágyerkedi elemi iskolában két összevont osztályban összesen 26 gyermek tanult akkor.

Az Iskolák veszélyben projekt keretében végzett elemzés szerint Kusalyban a román tannyelvű óvodában a 2013/2014-es tanévben még hat magyar gyermek tanult, közülük három 2014 őszén előkészítő osztályba megy, mindhárman a kusalyi román elemiben. Korábban úgy nézett ki, hogy egy magyar tanulót a szülők a kusalyi román előkészítőbe iratnak, hogy ne kelljen ingázni, és ketten a szilágyerkedi magyar elemibe járnak majd, időközben azonban a szülők úgy döntöttek, hogy mindhárom gyermeket a kusalyi román tagozatra íratják. Az óvodában maradó három magyar gyerek vélhetően szintén a helyi román elemibe kerül majd.

Annak a valószínűsége, hogy a későbbiekben Kusalyban újrainduljon a magyar nyelvű elemi oktatás, igen alacsony. Kusalyban a vegyes házasságból származó gyermekeket mind román osztályba íratják a szülők, magyar gyerek pedig nincs elég a faluban.

Forrás:

Kulturális kínálat

Mondahagyománya értékes, ma is kutatják (Magyar Zoltán: A Szilágyság mondahagyománya, Balassi kiadó, Bp., 2007)

Kusalyon 2010 óta megrendezik a falunapot. Szilágyerkeden is rendeznek falunapot.

Helyi értékek, nevezetességek, emlékidézés

Református temploma. Műemlék templom, 1422-beli, késő gót stílusú templom, amely mellé a 15. században ferences kolostort is építettek.

A templomot a helyi származású Jakcsi Dénes nagyváradi püspök építette a ferencrendi szerzetesek számára. Építésének pontos ideje nem ismert. Feltételezések szerint a püspök halálakor, 1432-ben már állt, hiszen a Jakcsi család sírhelye a templom alatt van. A reformáció hatására a templom 1564-ben reformátussá lesz és megkezdik az új vallásnak megfelelő átalakítását is: a környező épületeket lebontják, a faragott kőből készült ajtóboltozatokat befalazzák. A goroszlói csata során (1602) a templom falai és tetőszerkezete megsérült.

Több mint 100 éven át fedetlenül állt. A legenda szerint a templom közepén diófa nőtt ki, belőle készült a ma is látható Úr asztala. Márványlapján szereplő felirat szerint 1823-ban készült. A templom javítási munkálatai két éven át, 1796-1798 között tartottak.

A megsérült falakat kijavították, a gótikus mennyezetet kazettásra cserélték. Egyes boltívek, vagy boltkezdők megmaradtak, ma is láthatóak, a szentélyt pedig leválasztották a templomról. A 28 méter magas torony megmaradt eredeti állapotában. Rendkívül szép a templom nyugati falán látható gótikus bejárat. Orgonáját, használt állapotban, 1869-ben vásárolták Diósdról. A templom előtt látható harangláb 1891-ben épült.

Görög katolikus kőtemploma. 1872-ben épült. Anyakönyvet 1824-től vezetnek.

Jeles személyek

Itt élt:

Ilosvai Selymes Péter Kusalyban tanítóskodott (1570-1574) itt írta verses művet a Ptolemeus király históriáját, és itt dolgozta fel a Toldi-mondát. Minden bizonnyal a település leghíresebb tanítója.

Születésének évét nem ismerjük, 1520 körül születhetett Ilosván, a Perényiek birtokán. 1548-ban említik először, mint oskolamestert Nagyidán. Később, úgy látszik, megunta a helyhez kötött tanító foglalkozást, inkább vándor lantos deákká lett. 1564 augusztusában Szatmáron, 1568-ban Szántón, 1570 nyarán Kusalkőben (Kusaly) fejezte be egy-egy művét. Műveiből jelentékeny műveltség és a klasszikai és keresztény irodalomban való jártasság tűnik ki. Históriás énekeket és dogmatikus verseket szerzett.

A Toldi versfejeiben neve Petrus Ilosvanus, egyéb versfejekben Sericeus Ilosvanusként fordul elő. Ez magyarra lefordítva Ilosvai Selymes.

Műveit más-más helyen írta. Szatmáron: História Alexandri Magni (1548); Az Nagy Szent Pál apostolnak életéről és haláláról való szép história a Szentírásból (1564); Szántón: Az híres neves Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokságáról való história; Sokféle neveknek magyarázatja (1568), Kusalkőn (Kusaly): Ptolemeus királynak históriája (1570).

Egyház

A ma is használt református templom a 15. század elején épült. 1422. október 12-én V. Márton pápa a Kusalyi Jakcsok kérésére megengedte a ferences szerzeteseknek, hogy elfogadják azt a házat, amelyet „a Jakcs család tagjai a Szentlélek nevében és tiszteletére Kusaly faluban építettek, az ecclesiával, czinteremmel, toronynyal, haranggal, kolostorral, hálószobával és más helyiségekkel együtt.” A kolostor közelében apáca kolostor is működött, 1501-ben Drágffy Bertalan erdélyi vajda özvegye, Héderváry Dorottya ide költözik. A kolostor utolsó gvárdiánja 1554-ben Pápai Gergely, 1556 környékén a ferencesek javaikat kimenekítik.

A reformációra való tömeges áttérés így 1556 környékére tehető. 1570-ben már Ilosvai Selymes Péter valószínűleg, mint református tanító tevékenykedik Kusalyon.

A templom műemlék, késő gótikus stílusban épült, tengelye DK-ÉNY-i. Főbejárata szamárhátíves. A templom a gótika egyik remekműve, bizonyítja ezt a nyugati ajtó építészeti kiképzése, mely a gótika virágkorából való. A délkeleti sarokban, a már elpusztult szentélyhez ragasztott torony 28 méter magas. Belső tere 9,5×14 méter, 170 ülőhellyel. A 17. században a templom boltozat beomlik, jelentősebb felújításra 1796-1798 között kerül sor, a templomot befedték, a beomlott gótikus boltozat helyett kazettás mennyezet készül. Az úrasztal 1823-ban készült, felirata: „A kusalyi ref. eclának Isten dicsőségére készítette Ns. és Ntes. vitézlő Rátz László 1823 á 10 Nv.” Készítője Mészáros István. A templombútorzat készítésének pontos dátuma ismeretlen, az eredeti mintázatot három festékréteg fedi. A gyülekezet orgonáját 1869-ben vásárolja a szomszédos diósadi egyházközségtől némi pénz és építőanyag fuvarozás fejében. Átépíti szilágycsehi Papp János „órás és orgonakészítő mester”, a regiszterek száma 6-ról 4-re csökken. Jelenleg működésképtelen. A harangláb 1891-ben épült. A 140 kg súlyú harang felirata: „Isten dicsőségére B. Wesselényi Farkas, T. Balog Pál, T. Rácz Mózes urak és több buzgó adakozók segedelmével öntette a kusalyi ev. ref. eklesia MDCCCLV. Öntötte Andraschofszky Dániel Kolozsvárt, Somogyi András lelkész, Szilágyi István gondnok.” A harangláb 1891-ben épült. 1875-ben a tornyot és a haranglábat zsindellyel fedték be. 1888-ban általános javítást végeztek a templomon. A templombelső 9 x14 méteres, 170 ülőhellyel.

Van egy óntányérja 1783-ból, Bikfalvi Pál Ferenc ajándéka. 1796-ban királyi engedéllyel kijavítják a templomot, a javítási munkálatokat 1798-ban fejezik be. Az 1823-as egyházi leltár szerint összeírt úrasztali abroszok, terítők és keszkenők már tönkrementek. A jelenlegiek újkeletűek, és adományokból gyűlt össze.

1715-ben színtiszta magyar, 36 lelkes a település. A rendház pusztulása után, sajnos, a templom szentélye is elpusztult. Megmaradt azonban a szentély déli oldalán álló, párkányokkal négy emeletre osztott torony, melynek legfelső emeleti falát kettős osztású mérműves ablak díszíti.

1890-ben már 770 ember élt a faluban, ebből csak 274 magyar, ekkor a református egyház 253 lelkes. Népes református egyházközsége a legrégibbek közül való. 1891-ben építették a jelenlegi haranglábat. Szilágyerked Kusaly leányegyháza volt a 17. században, innen járt ki a pap az istentiszteletekre.

1992-ben a 480 fős Kusalyon 150 lelkes református gyülekezet van. Kinevezett papja évek óta nincs. Beszolgáló papok és teológusok látják el a gyülekezettel kapcsolatos feladatokat.

2000-ben a kusalyi eklézsia 191 lelkes, ebből a faluban lakó 178 fő, a többi már csak hazajáró városi. A kusalyi egyházközség a Zilahi egyházmegyéhez tartozik.

Lelkipásztor: Lugosi Dániel, tel.: 0260-653115, 0744-756721.

Politika

Polgármesteri Hivatal: Fő út, 134 sz., tel. 0260-653021.

Polgármester: Meseşan Ioan (PNL)

Alpolgármester: Boda Paul (PSD)

Jegyző: Gal Valentin.

Civil szervezetek

nincs adat.

Vendéglátás

nincs adat.

A községközponthoz tartozó települések

SZILÁGYERKED

Földrajzi betájolás

Története

Szilágyerked (Erked) nevét az oklevelek 1368-ban említették először Erked-birtok néven.

1383-ban a szomszédos Kirva határánál jelölt helyként tűnt fel ismét neve.

április 11-én bizonyos erkedi Bozzási György kölcsön adott 500 forintot losonci Bánffy Lászlónak Anna lánya menyegzője alkalmával, és zálogként lekötötte annak 13 birtokbeli részét Kraszna megyében, majd még ugyanebben az évben a birtokokat minden tartozékával megkapja Bozzási György és testvére. Birtokai voltak itt még a sámsoni Körösi Lászlónak, Pázmány Péternek, majd 1540-től menyői Deésházi Lajosnak.

1570-ben I. Miksa császár új adományul adta Erkedet Jakcsi Boldizsárnak és Kusalyi Jakcs Mihálynak.

A lakosság számát tekintve Erked mindig a kicsi települések közé tartozott. A Jakcsok korában is csak 4-5 porta után adóztak, ami kevesebb, mint 100 lélek.

Az első világháború után Kusaly községhez tartozott ugyan, de a postahivatal Diósadon működött.

Lakossága

1715-ben 54 magyar lakott itt.

1911-ben 584, 1924-ben 481, 1970-ben 520, az 1992-es népszámlálás szerint 580.

A 2011-es népszámlálás szerint 465 lakosa van, 44 fővel kevesebb, mint 2002-ben. Ebből magyar anyanyelvű 459, román 3, egyéb/nem nyilatkozott 3 fő.

Oktatás

1896-ban még működik a falu felekezeti iskolája, melynek harangcsengője ma a templom tornyának alsó részében van felszerelve a nagyharangok alatt.

A szilágyerkedi iskolának nincsen jogi személyisége, a kusalyi iskolához tartozik.

A faluban csak magyar oktatás működik, a legközelebbi magyar tannyelvű iskola Zilahon van, magyar tagozatú iskola Magyargoroszlón is működik – megszűnőben.

A magyar felső tagozaton szintén összevont osztályok működnek.

Kultúra

A polgármesteri hivatal honlapja szerint az Erkedi falunapokat rendszeresen megtartják.

Egyház

Orgonája 4 oktávos és hat regiszteres, 1885-ben készült, Kolonics István kézdivásárhelyi mester 171. műve. Ebben az időben Erkeden 25 család élt.

1938-ban 463 református lélekből álló gyülekezete volt.

Az erkedi református egyház 1955-től válik önálló egyházzá.

1992-ben a falu összlakossága 584 fő volt, ebből 315 magyar református.

Lelkipásztor: Balázs Zoltán, mob. 0740-576688, villámposta: erkedbalazs@yahoo.com.

1928-1930-as években megjelennek a baptisták a faluban.

Baptista gyülekezet, lelkipásztor: Bándi Sándor, tel: 0260 659226, mobil: 0724-088924.

Helyi politika (a hivatalok a községközpontban, Kusalyon működnek)

Polgármesteri Hivatal: Fő út, 134 sz., tel. 0260-653021.

Polgármester: Meseşan Ioan (PNL)

Alpolgármester: Boda Paul (PSD)

Jegyző: Gal Valentin.

Testvértelepülés

Civil szervezet

Szálláshelyek, vendégfogadás

Forrás: