Alsóvalkó (Valcau de Jos), falvai: – Füzespaptelek, Felsővalkó, Rátonbükk, Újvágás, ValkóváraljaAlsóvalkó –Neve a szlávvlk (= farkas) főnévből származik. Alsóvalkó (1899-ig Magyar-Valkó,románulValcău de Jos) falu Romániában,Szilágy megyében. Községközpont, Felsővalkó, Füzespaptelek, Rátonbükk, Újvágás és Valkóváralja tartozik hozzá.
Földrajzi betájolás:
Szilágysomlyótól 14 km-re fekszik, délnyugatra. A falu Zilahtól, a megyeszékhelytói nyugatra, mintegy 45 km-re fekszik. Területén halad át a Szilágysomlyót Csúcsával összekötő községi út. Alsóvalkó a Berettyó árterén (Tér, Nagyrét, Sovány) 245 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el, de eredetileg – legalábbis a szájhagyomány szerint – nem itt, hanem a falut keletről övező, ún. Dióson települt. A Dióson kívül jelentős kiemelkedése még a Mezőhegy (379 m). A folyó bal oldalán lépcsőszerűen emelkednek azok a teraszok, amelyeken a falu határa foglal helyet.
Alsóvalkó, Magyarvalkó, ma egyszerűen Valkónak nevezett település bölcsőjének azt a helyet tekintjük, ahol a Berettyó vadregényes, füzespapteleki völgyét elhagyva kiér az általa létrehozott széles, termékeny rónára, a Berettyó mentére. Alsóvalkó a többi, Felső-Berettyó menti településhez hasonlóan igen régi település.Valkó helynév 1249-ben bukkan fel először, amikor IV Béla Zovány, Nagyfalu településekkel együtt Valkót is Geregyenembéli Pál országbírónak adományozza. 1341-ben Volko, 1481-ban WalkoWngarica, 1522-ben MaghyarValko neveken vannak róla említések.
Oklevelekben akkor fordul elő gyakrabban, amikor IV. Béla magyar király a tatárjárás után felépítette Valkóvárát. A tatárjárás előtt még terraként említett helységet a király a Vas megyei Geregye nemzetségből származó Pál országbírónak adományozza kiváló érdemei elismeréseképpen. A középkorban a falu ennek a várnak a tartozéka. Lakossága ekkortól kezdve vár alá tartozó és szolgáló jobbágyokból állt.1341-ben Dancs mestert, Komárom és Kraszna vármegyék főispánját iktatják Valkó birtokába, majd a 15. század legelején került a losonci Bánffy család tulajdonába.1523-ban mezővárosként tartják számon, 1553-ban már 26 kapu után fizetett adót. Népessége ekkor mintegy 160 fő lehetett. Vásárainak jelentősége az évszázadok folyamán jelentősen csökkent, s rövidesen egyszerű, kis faluvá minősült vissza. Fő birtokosai a Bánffyak (15-20. század közepéig) és a Báthoryak voltak (16-17. században).A reformáció itt is hamar teret hódított, egyházáról, templomáról, iskolájáról igen keveset tudunk, ugyanis az egyház levéltára közvetlenül a második világháború után jórészt megsemmisült.Jelenlegi temploma állítólag egy régi, falábakra épített, vertfalú templom helyén áll. Valószínű a Berettyó gyakori áradásai miatt épült a templom cölöpökre. A templomot utoljára 1995-ben tatarozták.A Pragmatica Sanctio korában 6 jobbágy háztartás fizet adót. 1720-ban lakóinak száma 171. A falu ekkor még színtiszta magyar. Lakosságának etnikai összetételében lényeges változás a 18. század első felétől kezdődően állott be. A magyar ajkú lakosság mellé jelentős számú más népelemek is betelepültek. 1750-ben 231 görög katolikus lélek élt már a faluban. Lévén szűkebb környezetének vásáros központja, több izraelita család is beköltözött, ők mint kereskedők, a vásárokon mint közvetítők jelentős szerepet töltöttek be a falu gazdasági életének fellendítésében.Az első magyar népszámlálás idején lakossága meghaladta a 600 főt. 1890-ben 705 főt írtak össze, melynek nemzetiségi összetétele: román 458 (64,9%), magyar 247 (35,0%); vallási megoszlása: görög katolikus 458, református 156, izraelita 83. 1920-ban; közvetlenül a román impérium kezdetén Alsóvalkó összlakossága elérte a 835 főt. 67,4%-a román, 19,7%-a magyar és 12,8%-a zsidó nemzetiségű.Az 1992. január 5-i népszámlálás adatai szerint a falut 964-en lakják. Érezhetően nőtt – főleg bevándorlások és újabb letelepedések révén – a románság százalékos arányszáma. A magyarság létszáma a korábbinak (1920) az egyharmadára csökkent, míg a románság száma közel megkétszereződött.A falu állami elemi népiskoláját a millennium idején szervezték egy tanteremmel. A magyar nyelvű oktatás 1985-ben szűnt meg.
Az 1968-ban létesültközségterülete 1443 ha, míg a 2o11-es népszámlálási adatok szerint a községnépessége 2.851 fő. A lakosságtöbbségeromán, őketkövetik a kisebbségek: romák, magyarok. Az ott élők 2 %-ának az etinikaihovatartozása nem ismert.
Helyben román általános iskola működik, nincsenek magyar osztályok. Címe és elérhetősége: Alsóvalkó, 100.-as szám. Szilágy megye – 310664131. TELEFON/FAX 0260670700
E-MAIL: scoalavalcau@yahoo.com
Helyben van kultúrotthon, amely olykor fogad színházi előadásokat. Van könyvtár (viszont magyar könyvek nincsenek), nincs helyi kultúrcsoport, sem pedig helyi ünnepségek.
nincs adat
Vallási szempontból a lakosság többsége ortodox (83,44%), de vannak baptista felekezetűek (6,94%), görögkatólikusok (2,77%), reformátusok (2,42%) éspünkösdisták. (1,89%). A lakosság 2,31%-ának vallási hovatartozása nem ismert.
A reformáció Alsóvalkóban is hamar teret hódított. A református templomáról nagyon keveset lehet tudni, ugyanis az egyház levéltára a második világháború után megsemmisült. Református egyházáról 1673 óta van tudomásunk. Jelenlegi temploma helyén egy régi, torony nélküli imaház állt. Árterület lévén cölöpökre épült. Idővel kicsinek bizonyult így 1890-től a templom bővítésére gyűjtést kezdeményeztek, 23 hold erdőt adtak el. 1896-ban 3 hónap alatt készültek el a munkálatokkal. A református parókia 1883-ban épült. Harangtornya a hajó délnyugati részén épült, 17 m magas. Az évek során többször is javították. 1996-ban építésének 100. évfordulója tiszteletére külső-belső renováláson esett át.
Elérhetőségek:
Református lelkész: Sziszik László, helyben, 0742598784
Katolikus pap: nincs
Weboldal:http://www.primariavalcaudejos.ro/,
Telefon 0260-6700800, 0260-670869
A község vezetésében nincs magyar képviselő.
nincs adat
nincs adat