Civilterkepesz

A város történetét mindenekelőtt Gudor Kund Botond Erdély-Hegyalja és térsége helytörténeti kalauz (2020) alapján állítottuk össze.

– 106 – A város keletkezése. Marcus Aurelius császársága alatt (Kr. u. 161–180) megkapta a municípium rangot – Minicipium Aurelium Apulense. Apulum a hűbéri kor kezdetéig lakott település maradt;
– 6. században avar, majd szláv törzsek hatolnak be, ezt mutatják régészeti leletek a várban. Az avarok központja minden bizonnyal a mai Gyulafehérváron volt. Ők már a letelepedési életformát választották, névadásuk nyomait őrzi Kászon, Bisztra és Csernáton neve;
– 9. század – az Avar Birodalmat a bolgár betelepedés rombolta le;
– 9. század – a magyarok bejövetele után lakhellyé, később erőddé alakult, a vár mellé város szerveződött, mely a magyar királyok és fejedelmek alatt Erdély központja volt, a város a legfontosabb erdélyi egyházi és állami intézményeknek adott otthont: itt székelt az erdélyi püspökség, Gyulafehérvár volt a legnagyobb kiterjedésű erdélyi vármegye központja (1177), és itt székeltek 1200 óta az erdélyi vajdák is;
– 1009-1010 – I. Szent István megalapította a nyugati hitű erdélyi püspökséget Első ismert püspökét, Simont 1111-ben említették;
– 1218 – megalakult a gyulafehérvári káptalan intézménye;
– 1241 – Rogerius tanúsága szerint a városban több templom és palota létezett, a katolikus egyházi intézmények udvarában Mátyás király reneszánsz kultúrája igazi erdélyi humanista műhelyt alakított ki;
– 1442. március 22-én Gyulafehérvár határában csapott össze Hunyadi János hada Mezid bég 15 ezres seregével, a túlerő ellenére a magyar sereg győzött;
– 1526 – a mohácsi vész és Buda eleste (1541) után Gyulafehérvár az Önálló Erdélyi Fejedelemség fővárosa, több mint 150 éven keresztül. Első fejedelme, János Zsigmond (1540–1571) volt, Szapolyai János (1526–1542) király fia, Martinuzzi Fráter György püspök, esztergomi érsek (1482-1551) neveltje, aki reneszánsz udvartartásával megteremtette Erdély 16.-17. századi fejlődésének alapjait („a romon nőtt virág”). Az erdélyi fejedelemség korában terjedt el a reformáció (evangélikus-lutheránus, kálvini-református, unitárius);
– 1542-ben ide költözik Budáról Izabella királyné és fia, János Zsigmond. A püspöki palotát átalakítják, hogy megfelelhessen a Keleti Magyar Királyság székhelyének.
– 17. század – az erdélyi és európai politikai élet meghatározó személyisége volt Bocskai István (1605–1606) a bécsi béke aláírója (1606), Bethlen Gábor (1613–1629) Erdély aranykorának fejedelme, I. Rákóczi György (1630–1648);
– 1600-1601 – Mihai Viteazul uralja a várost és Erdélyt, uralkodásának idején megalapítják az ortodox püspökséget;
– 1603-ban Székely Mózes felszabadítja a fővárost és 1603. május 8-án bevonult a városba, ahol ünnepélyesen megválasztották és beiktatták Erdély fejedelmének;
– 1622-ben jött létre Gyulafehérváron a Collegium Academicum; 1658-ban a harcok elől Nagyenyedre költöztették;
– 1642. március 4-én itt választották fejedelemmé I. Rákóczi Györgyöt, aki itt is halt meg 1648. október 11-én;
– 1657-ben II. Rákóczi György lengyel hadjárata idején a várost tatár seregek égették fel, majd október 25-én a fejedelem itt mondott le;
– 1658 – török-tatárdúlás után a Fejedelemség hanyatlani kezdett, és I. Apafi Mihály (1661–1690) fejedelem uralkodásának a végén a Diploma Leopoldinum (1691. dec. 4-én) által Erdély önálló, Habsburg fennhatóság alatti tartománnyá lett
– 1697 – ungvári unió: az erdélyi Ortodox Mitropolia csatlakozott a katolikus egyházhoz, elismerve a pápa fennhatóságát. 1697-től 1853-ig az Esztergomi főegyházmegyének volt alárendelve.
– 1698-1700 – létrejön a román görögkatolikus egyház, az erdélyi románság nagyrésze gyulafehérvári zsinatán mondja ki a római katolikusokkal való uniót;
– 1704 áprilisában Thóroczkay István generális és Orlay Miklós brigadéros csapatai elfoglalták Gyulafehérvárt.
– 1704. július 8-án itt választották az erdélyi rendek fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet.
– 1715-ben újraszervezték a reformáció alatt megszűnt püspökséget
– 1714–1738 között a Habsburg hatalom megépítette a Vauban stílusú várat, ez az erdélyi osztrák hatalom sasfészke;
– 1715 után a vármegyeközpont Gyulafehérvár helyett Nagyenyed lett;
– 1716 után a város polgári lakosságát leköltöztették a Maros árterületén gyéren lakott negyedeibe létrehozva a polgárinak tartott Alsóvárost, Gyulafehérvár városjellege katonaivá és egyházivá változott. A Sárospatak-Gyulafehérvári Református Kollégium 1716-ban, a református intézmények közül utolsóként elhagyta várbeli iskolájának épületeit, és Boroskrakkóban talált menedékre. A református püspökség Nagyenyedre költözött. A várbeli reformáció alkalmával elveszített egyházi épületeket a Római Katolikus Egyház visszaszerezte. A római katolikus püspök, a teológiai oktatás és szeminárium a Várban folytatta tevékenységét.
– 1760-ban megépül az Alsó városi református templom. Az Alsóvárosnak három negyede lett: a Magyarváros, Németváros, és a Románváros (a lippai [Lipovány], Major és Hajós negyedek)
– 1785-ben a Habsburg katonaság kerékbetörve, példát statuálva a román jobbágyoknak, kivégeztette Horea, Cloșca és Crișan lázadókat;
– 1792-ben Batthány Ignác püspök csillagvizsgálót létesített.
– 1798-ban létrejött Batthyányi Ignác püspök vezetésével, idővel az ország egyik leghíresebb könyvtárává váló Batthyaneum;
– 1840-ben megépül Erdély egyik legnagyobb zsinagógája, a ma is álló Mareh Yezekhel, amelyet Ezekiel (Yehezkel) Paneth (1783—1845) erdélyi főrabbi építtetett fel;
– 1848. őszén a magyar forradalom és szabadságharc erdélyi polgárháborújának során, 1848 októberében a vár alatti városrészben a magyar és a román lakosság többször összecsapott, mindkét részről áldozatok voltak. A vársáncokban hegyaljai magyar rabokat végeztetett ki a várkatonaság és szövetségesei.
– 1849. március 27. – 1849. július 26. között zajlott a vár ostroma, amelyet előbb a csombordi Kemény Farkas, majd Stein Aurél ezredes vezetett. Az osztrák várőrséget és a vár védelmét August ezredes szervezte meg. Az orosz intervenciós csapatok érkezésének hírére az ostromot abbahagyták.
– 1867 – a Kiegyezés után a katonai laktanyák fejlesztése, a tiszti kaszinó és Babilon épület (tiszti lakások) megépítése a vár katonai infrastruktúráját volt hivatott fejleszteni. Az Alsó-városban és a várban megjelenik az elektromos közvilágítás:
– 1898-ban a Gyulafehérvári Tanács szerződést kötött a budapesti Ganz Művekkel, amely villamosáramot termelt a két városrész számára. Az Alsóvárosban szállodák (Európa, Hungária), vendéglők (Galambos vendéglő, Weiss Bernát vendéglője), üzletek (Misselbacher), malmok és szeszgyárak (Glück malom és Jónás szeszfőzde) épülnek, miközben lecsapolják a mocsaras területeket és a szennyvizet elvezetik.
– 1839-ben megnyílik a Kaszinó vagy Redut, mely az Alsóváros parkjának és egyben a gyulafehérvári társadalomnak fő találkozóhelye lett;
– 1868-ban megépül a Gyulafehérvári állomáshellyel is rendelkező déli vasútvonal.
– 1888. novemberében Cserni Béla, aki felfedezte a római Apulum romjait, városi múzeumot létesített;
– 1908-ban felépül a törvényszéki palota, ma a Megyei Tanács és Prefektúra, valamint a Táblabíróság intézményeinek ad helyet;
– 1918. december 1-én az erdélyi románság itt tartotta azt a népgyűlést, amely megszavazta a gyulafehérvári határozatot, amely kimondta Erdély egyesülését Ó-Romániával?
– 1922-ben felépítették fel a jelenlegi ortodox székesegyházat, itt koronázták meg Nagy-Románia királyát, 1922. október 15-én.
– 1929-ben Fehér megye székhelye és közigazgatási központ;
– 1938-ban járásközpont, majd szovjet típusú rajonközpont.
– a II. világháború idején Romániához tartozik, itt székel Márton Áron római katolikus püspök (1938–1980);
– 1968-ban Gyulafehérvár municípium és megyeközpont lett;
– 2009. szeptember 29-én ünnepelte a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség a Püspökség létrehozásának millenniumát;
– 2013–2015 között Uniós forrásokból a várat felújították.

1880 összlakosság 7338, románok 3112, magyarok 2520, németek 1229, más 477
1890 összlakosság 8167, románok 3426, magyarok 3482, németek 897, más 362
1900 összlakosság 11507, románok 4833, magyarok 5250, németek 1261, más 163
1910 összlakosság 11616, románok 5170, magyarok 5226, németek 792, más 428
1930 összlakosság 12282, románok 8058, magyarok 2490, németek 618, más 1116
1966 összlakosság 18255, románok 16336, magyarok 1320, németek 509, más 90
1977 összlakosság 34377, románok 30978, magyarok 1875, németek 700, más 824
1990 után:

– 15. század vége: a városban a következő iparosokról van tudomásunk: 4 szabó, 8 varga, 5 mészáros, 2 molnár 1 kalácskészítő, 2 seres, 1 sóvágó, 2 kardos, 6 kovács, 1 köblös, 1 kerekes, 3 kádár, 1 fazekas, 1 feredős. (Gálfi Emőke)
– 1567: Váradról ide költözik Hoffhalter nyomdája, János Zsigmond fejedelem meghívására. Halála után 40 évig nincs nyomda, a következőt 1619-ben Bethlen Gábor alapította.
– A város, az egykori fejedelmi székhely, gazdasági, egyházi és kulturális központ, a 19. századra végképp alulmaradt Kolozsvárral szemben az „Erdély fővárosa” címért folyt versenyben. Ugyanakkor jó földrajzi adottságainak hála, főleg az 1867-es kiegyezéstől az I. világháborúig terjedő időszakban komoly gazdasági fejlődést élt át a város. Fejlődött az ipar, a kereskedelem, valamelyest modernizálódott a városközpont is, új középületek, rendezett utak, közterületek jöttek létre.
– 19. század: Nyugtai Érchegység közelsége, itt bányászták a legtöbb nemesfémet a Monarchia területén, az 1870-es években az európai aranytermelés 43% innen származik.
– 1868: a vasút Arad irányából eléri a várost, a nyomvonal a Maros mentén haladt, a partok vasútépítésre való alkalmasságának megfelelően a jobb vagy balparton.
– 1873: megalapítják az első jelentős szeszfőzdét, tulajdonos Glück Jakab. A tulajdonos jelentős szőlőket birtokolt, ismertek a Rozsmál és a Sóspatak fajták.
– 1895: elkészül a Gyulafehérvár Zalatna keskenyvágányú vasút.
– A térség agrár jellegű, fontos a szőlészet. Az első nagy műmalom a Glück testvérek által létrehozott Johanna (1894), amely az államosításig folyamatosan működött. További jelentős malmok jelennek meg 1907-ben, 1930-ban
– 1898: a Johanna malom mellett létrejön a villanytelep
– 1800-as évek vége: kereskedőváros 5 nagy 40 kisebb kereskedőház. Az Aszlányi és Baumann cég kiemelkedő fontosságú
– első bankok a 19. század végén, a 20. sz elején
– 1895: villanyvilágítás bevezetése
– 1900: felmerül az utcák aszfaltozása
– 1900, századforduló: működő gyárak: 5 bútorgyár, a Hélia szappangyár, a szomszédos Szentimrén Muschong cserépgyár.
– 1926 – cipőgyárat alapítanak a városban.
– 1927: létrejön a kereskedelmi kamara, 213 kereskedelmi egységet tartottak nyilván, ezek közül 88-nak a tulajdonosa volt román, a többieké magyarok, zsidók és németek voltak.
– 1954: létrejön a bányaipari gépgyártó vállalat
– 1965: átadják a tűzálló termékek gyárát
– 1969: létrejön az építkezési gépeket gyártó vállalat
– 1975: vasöntödét hoznak létre
– 1977: beindul a szőnyeggyár
– 1978: baromfihizlaló vállalat.
A diktatúra bukása utáni gazdasági válság itt kisebb mértékű volt, mint a bányász, kohász vagy gépgyártóipari központokban.
Napjainkban a feldolgozóipar jelentős a városban, de a város körzetében (Szászsebes) több jelentős autógyártást kiszolgáló cég, fafeldolgozó vállalat, építkezési anyaggyár jött létre. 2021-ben indult el a város új ipari parkjának a kialakítása.

A gyulafehérvári római katolikus főgimnázium elődjét a székeskáptalan által létrehozott káptalani iskolában kell keresnünk, hiszen Gyulafehérvárt, a szentistváni alapítású római katolikus püspöki székhelyen mindig volt iskola.
– 1579: Báthory Kristóf erdélyi fejedelem (1576–81) idején Erdélyben is letelepedtek a jezsuiták. Ettől az időponttól számíthatjuk a gyulafehérvári katolikus oktatás reneszánszát. A 17. század végén már létezett a fiúnevelő intézet is.
– 18. század: az iskolát érintő legelső biztos adat 1716-ból származik, amikor Pecz Lőrinc igazgató állt az iskola élén.
– 1749: Meltzl Zsigmond igazgató Mária Teréziához folyamodik, hogy a jezsuiták visszakaphassák hajdani – a várépítés idején kisajátított – javaikat. Ez a folyamodvány sikerrel jár, és Meltzl Zsigmond igazgató buzgósága folytán épült fel 1753-ban az új gimnáziumépület, amely közel 100 évig – az 1848– 49-es szabadságharc idejéig – szolgálta az oktatás ügyét.
– 1773: a jezsuita szerzetesrend felszámolása miatt a gyulafehérvári iskola közel került a megszűnéshez. Mária Terézia a káptalan és a város kérésére meghagyta a gimnáziumot is és a szemináriumot is Gyulafehérvárott, hogy a vidék ne maradjon katolikus nevelés nélkül. A jezsuiták is Fehérváron maradtak – a rend beszüntetése után is –, s világi papi ruhában tanítottak tovább.
– 1783-as év májusában II. József meglátogatta az iskolát, ám a fiúnevelő intézetet nem igazán nyerhette meg a tetszését, mert két évre rá (1785. szeptember 20.) bezáratta az ország többi konviktusaival együtt. És megszüntette a szemináriumokat és „minden néven nevezendő bentlakást”.
– 1792 őszén Batthyány Ignác püspök berendezte a mostani papnevelőt és a kisszeminárium visszakapta a régi szállását. A tanulók számaránya meglehetős hullámzást mutatott, úgyszintén az életkor tekintetében is szélsőséges volt a megoszlás: 15-22 évesek is járnak ugyanazon osztályba. A tanulók nemzetiségi megoszlása tekintetében magyarok, németek (szászok) és románok vegyesen fordultak elő, a tájegység népességi összetételének megfelelően. A 19. században kezdtek egyre többen lenni görögkeletiek, míg protestánsok csak szórványosan jelentek meg a gyulafehérvári iskolában, ők a nagyenyedi református kollégiumban tanultak.
– 1817: Ferenc király és neje meglátogatta a gimnáziumot és a fiúnevelő-intézetet.
– 1842-től püspöki rendeletre a magyar nyelv rendes tárgy lesz.
– 1849. június 24-i várostrom alkalmával a gimnázium lángok martalékává lett és romba dőlt, ezt megelőzően az intézetet bezárták.
– 1853-ban Haynald Lajos püspök közbenjárásával és támogatásával az iskola újra megnyílik, nyolc osztállyal és 12 tanárral. Az elnyomatás éveiben a német tanítási nyelv mellett is több tárgyat magyarul tanítottak. Ugyancsak Haynald püspök kezdeményezésére, az intézetben több évtizeden át (1857–1886) tanították rendkívüli tárgyként a román nyelvet.
– A gimnázium régi épületét a századfordulón lebontották, s a helyén emelt palotában működött az iskola, 1922-től Majláth Főgimnázium néven, az 1948-as tanügyi reform itt is változást hozott. A kommunista hatalom államosította a katolikus főgimnáziumot, ahol Római Katolikus Kisszeminárium néven a kántoriskola is működött.
– 1953: a Teológiai Intézet keretén belül, Márton Áron püspök jóváhagyásával létrejött a Kántoriskola, mely egészen 1990-ig működött.
– 1990-től a kántoriskola érettségi diplomáját visszamenőleg államilag is elismerték, s ugyanez évben megváltozott a neve Római Katolikus Líceumi Szemináriumra. Ez a neve egészen 2006-ig, amikor felvette a Gróf Majláth Gusztáv Károly (GMGK) Római Katolikus Teológiai Líceum nevet.
– 2002: az államosított épületet sikerül visszaszerezni és birtokba venni, nagyon leromlott állapotban.
– 2007 előtt az 1–8. osztályos gyerekek a Vasile Goldiş Általános Iskola magyar tagozatán tanulhattak. Mivel nem volt meg a minimum létszám a külön osztályok működéséhez, a magyar osztályokat összevonták, az alsó tagozaton mind a négy osztályban szimultán oktatás folyt, a felső tagozaton 5–6. és 7–8. osztály összevontan működött.
– 2007/2008-as tanévtől kezdődően a GMGK igazgatósága kérvényezte az elemi I. osztály indítását, és a Fehér megyei tanfelügyelőség jóváhagyta nemcsak az elemi (1–4.), de a gimnáziumi (5–8.) tagozatok indítását is, engedélyezte a Vasile Goldiş Általános Iskola fogyatkozó tagozatának áthelyezését a GMGK-ba. Ezáltal, a magyarul tanulni óhajtó gyerekek új iskolában, a Római Katolikus Érsekség tulajdonát képező, korszerűen felújított Fogarassy-épületben, történelmi környezetben (a várban), nagyon jó feltételek között kezdhették meg a tanévet.
– 2013/2014-es tanévben huszonhat óvodásnak, tizenegy előkészítő osztályosnak, huszonkilenc 1–4. osztályos kisdiáknak, harmincnyolc 5–8.-as gimnazista diáknak és hetven 9–12.-es vokacionális teológiai líceumi tanulónak biztosítottunk anyanyelvi nevelést. A 9–12. osztályos tanulók a líceum kollégiumában laknak, mely az előbbitől teljesen külön épületben foglal helyet.
– A Kisszeminárium – mely megnevezés a Római Katolikus Teológiai Líceum 9–12. osztályát jelenti – a mindenkori gyulafehérvári középiskolai szintnek megfelelő oktatási intézmény jogutódjának tudja magát.
Cím: Gyulafehérvár, Str. Păcii nr. 4. Telefon: 0258-819869. Villámposta: gmgkdirector2022@gmail.com, Honlap: www.gmgkliceum.ro.
Igazgató. Ft. drd. Farkas Ervin, kanonok.
A 2019/20-as tanévben a helyzet:
1 magyar összevont napközis óvodai csoport, 2 magyar összevont elemi osztály, 2 magyar összevont általános iskolai osztály, 4 önálló líceumi osztály vokacionális-katolikus vallás képzés.

Egyetem
1918. December 1. Tudományegyem. 1991-ben jött létre az 1991 évi 474-es kormányrendelettel. Keretében 5 kar működik: történelem és bölcsészet, közgazdasági, informatika és mérnöki, jogi és társadalomtudományi és ortodox teológia. Létrehozatalakor megfogalmazódott az igényt magyar nyelvű képzési forma beindítására, de ez nem valósult meg.

Prichindel Bábszínház
Cím: Gyulafehérvár, Str. Andrei Mureşanu nr.3 Telefon/Fax: 0258/811.752. Villámposta: office@teatrulalba.ro teatrul_de_papusi@yahoo.com Honlap: http://www.teatrulalba.ro/
Alapították: 1952. Állandó terem és mozgó színpad is.
Igazgató Ioana Silvia Bogățan.

Augustin Bena Kulturális Központ
Cím: Gyulafehérvár, Str. Regina Maria, nr. 6, Telefon: 0258/813.076; 0258/ 826.410 Villámposta: cultura_alba2008@yahoo.com
Igazgató: Alexandru Pal, karmester, nádsípművész.
A Központ keretében működik: néptáncegyüttes, fúvószenekar, fényképészei műhely, könyvkiadó, zenei kiadó és lemezkiadó, hagyományőrző hivatal.
2013-ban hozták létre a megye első komoly zenei együttesét, a Kamarazenekart.

Szakszervezeti Művelődési Ház
Cím: Gyulafehérvár, Str. Mihai Viteazul 31. Telefon: 258/815.842. Villámposta: contact@cssalba.ro Honlap: http://cssalba.ro, www.ccsalbaiulia.home.ro
Igazgató: Constantin Sîrbu.

Diákház
Cím: Gyulafehérvár str. Ardealului, nr. 1 Telefon/fax: 0258/812692, 812693 Villámposta: contact@ccs-alba.ro, Honlap: http://ccs-alba.ro
Igazgató: Gheorghe Berghian.

Könyvtárak:
Batthyaneum Könyvtár
Cím: Gyulafehérvár, Str. G. Bethlen nr. 1 Telefon: 0258/083.656.
A Batthyaneumot, Erdély párját ritkító és egykor a katolikus egyház tulajdonát képező gyulafehérvári könyvtárát az 1780-ban erdélyi püspökké kinevezett Batthyány Ignác alapította. A város és Erdély kiemelkedő szintű művelődési intézménye a csillagvizsgálóval is ellátott neves könyvtár a Batthyaneum. A középkori és kora újkori értékes könyvgyűjteménye, a ritka kódexek és könyvnyomtatványok gazdag tárházává teszik. A Batthyaneumhoz ásvány- és kagylógyűjtemény, érmegyűjtemény, és egyházművészeti gyűjtemény, is tartozik. Emiatt a könyvtárnak valóságos múzeum jellege van. A könyvtár épülete trinitárius kolostortemplom volt. Az épületét Batthyány Ignác gyulafehérvári római katolikus püspök szerezte meg, aki 1792 után kizárólagosan a művelődés céljainak használva könyvtárnak rendezte be az egykori kolostortemplomot. Két intézménynek adott helyet az egykori templom: egy könyvtárnak és Erdélyben elsőként egy csillagvizsgálónak. Ez utóbbi az épület felső szintjén lett kialakítva. Ma sajnos használaton kívül áll. A legjelentősebb püspöki megvalósítás azonban a könyvtár megalapítása volt, amely tartalmát illetően valóságos kincsestár.
Alapját az 1786-ban Bécsben, Migazzi Kristóf bíborostól vásárolt könyvgyűjtemény képezte. A legimpozánsabb könyvtárterem, az „aula magna” az egykori trinitárius kolostortemplom hajója. A régi kódexek és láncos könyvek sokasága alatt roskadozó öreg polcok látványa lenyűgöző. Mivel a könyvtárban tetten érhető Batthyányi Ignác könyvgyűjtőszenvedélye, nem túlzás azt állítani, hogy a püspöki könyvkollekció értéke vetekedik bármelyik középkori és újkori könyveket tároló nagy európai könyvtárral.
A könyvtár Beke Antal, Buczy Emil, Fogarasy Mihály, Kovács Miklós, Lönhart Ferenc, Majláth Gusztáv, Temesvári János és mások adományaival gyarapodott. Itt őrzik a Románia területén található középkori latin kódexeknek a 80%-át. A könyvtárat 1948-ban államosították. Visszaszerzése érdekében az állammal évtizedes pert folytat a Római Katolikus Érsekség. A könyvtár évek óta sem a látogatók, sem a kutatók számára sincs nyitva. (A könyvtár bemutatása: Gudor Kund Botond könyve alapján.)

Lucian Blaga Megyei Könyvtár
Cím: Gyulafehérvár, Str. Dr. Camil Velican nr. 22. Tel. 0258/811.443 Villámposta: bjalba@gmail.com.
Igazgató: Silvan Stancel.
A Könyvtár adja ki a Discobolul c. kulturális lapot.

Római katolikus egyház
Az egyházmegye története (bemutatás a Magyar Katolikus Lexikon, és az Érsekség honlapja alapján)
I. (Szt) István 1009-ben alapította, székhelye kezdettől Gyulafehérvár, ahol Szt István építtette az első székesegyházat. 1085-ig a kunok támadásai ellenére megtörtént az egyházmegye alapvető megszervezése és fölszerelése. I. (Szt) László a kunok fölötti győzelem után a területét megnövelte, s így alakult ki a Hunyad, Fehér, Küküllő, Torda, Kolozs, Doboka, Dés (Belső-Szolnok), Kraszna és Szatmár vármegyét magában foglaló püspökség. II. Géza 1142-ben szászokat telepített a Gyulafehérvártól délre és keletre fekvő vidékekre. A szászok magukkal hozták a papjaikat, az erdélyi püspökségtől függetlenek lettek, Nagyszebenben az esztergomi érsekség alá tartozó, exempt prépostságot alapítottak. Ezt a pápai követ 1191-ben jóváhagyta. II. András 1211: behívta a Német Lovagrendet az addig lakatlan és kunok által veszélyeztetett Barcaság benépesítésére, védelmére s a kunok megtérítésére. Nekik ajándékozta tehát a Barcaságot (1222) és az ettől délre fekvő Kunország (utóbb Havasalföld) Al-Dunáig terjedő területét. A lovagok 5 várat és sok falut építettek, de papjaik önállósultak: már nem is az esztergomi érsekség, hanem a pápa joghatósága alá akarták rendelni magukat. II. András észrevette, hogy a lovagok önálló áll. szervezésére törnek, ezért 1225 tavaszán kiverte őket Magyarországról. A Német Lovagrend kiűzése után alakult ki 1225-41: az egyházmegye végleges területe, mely a Felső-Tiszától egészen a Bodza-szorosig terjedt, s így maradt 1556-ig.
A 16. században a reformáció Erdélyben is teret nyert. Mindeközben Izabella királyné, mint a kegyúri jog birtokosa 1542-től nem töltötte be a püspöki széket, hanem a püspöki palotát és birtokokat maga és fia, János Zsigmond számára foglalta le; ezeket – valamint a kolostorok, plébániák javait 1556-ban az országgyűlés államosította. A püspökség 160 évig – rövid időszakokat leszámítva – betöltetlen maradt. 1566-ban a protestáns többségű rendek a katolikus papokat is kitiltották a fejedelemségből, a gyulafehérvári székesegyházat is református templommá alakították. Ebben az időszakban jelentős szerepet játszottak az egyházmegye életében az 1579-ben Báthory István által küldött jezsuiták, azonban egy évtized eredményes működés után 1588-ban őket is kiutasították. Pár év után a törvényi tiltás ellenére visszatértek, amit az 1595-ös gyulafehérvári országgyűlés szentesített. A 17. században összesen 120 jezsuita szolgált Erdélyben. Az erdélyi főurak 1632-től a bosnyák rendtartományból hívtak ferenceseket. Közülük 1641 után többen vikáriusként vezették az egyházmegyét, miután ez lehetővé vált. I. Apafi Mihály uralkodásának utolsó időszakában javult a katolikusok helyzete; ekkor több szerzetesi iskola létesült, köztük a ferenceseké Csíksomlyón és a minoritáké Esztelneken, majd Kantán.
1690 után, a Habsburg Birodalom részeként Erdély közjogi és vallási viszonyait a Diploma Leopoldinum szabályozta. Kedvezőbbre fordult az erdélyi katolikusok helyzete, és megkezdődött az egyházmegye restaurációja. III. Károly 1712-ben kinevezte erdélyi püspökké Mártonffy Györgyöt, aki – a püspöki javak visszaszolgáltatása után – 1716-ban foglalta el székhelyét, így lett újra megyés püspöke az egyházmegyének. A ferencesek 23, a minoriták öt rendházat alapítottak, a jezsuiták pedig négy helyen működtettek iskolát; felosztlatásuk után, 1776-tól Kolozsváron a piaristák vették át a helyüket.
Mária Terézia előnyben részesítette és támogatta a katolikusokat; alapítványokat tett templomok, plébániák építésére, illetve a katolikus iskolák javára. Kiépült a katolikus iskolarendszer, és 1753-ban megalapították a papneveldét. 1770-ben a szebeni és brassói részek is az egyházmegye részévé váltak. 1848-ban az elégedetlenség az államilag támogatott katolikus egyházra is kihatott. A dualista korszakot jellemző szabad szellem nem volt kímélettel az erdélyi részegyházra, ennek papjaira és híveire. A társadalom „keresztény” jellege erősen meggyengült. Az embereket nem vonzották a szellem és a lélek mélységei. A meggazdagodott emberek a felvilágosultság és a haladás jelszavait ismételgették, s az egész társadalom – Márton Áront idézve – „farsangi jókedvvel hajókázott a polgári jólét sekélyes vizein… A vallási közömbösség és hetyke, hangoskodó egyházellenes szellem megejtette a
lelkeket”. Az állami oktatásnak „hatalmas előrenyomulása” a felekezeti iskolarendszert kezdte ki.
Mailáth negyvenéves püspöksége egybeesett híveinek kisebbségi sorsba kerülésével és a jogaikért folytatott nehéz küzdelemmel. A főpásztor a megváltozott politikai és társadalmi viszonyok között mindent megtett, hogy hívei szabadon gyakorolhassák hitéletüket. Szelídségével és megnyerő modorával például igen nagy hatást gyakorolt még az államférfi akra, miniszterekre, a helyi hatóságok embereire, sőt a katolikus nevelésű Ferdinánd királyra is. Mindenkinek mindene lett. Munkáját nemcsak az egyház belügyeinek irányítása kötötte le, hanem népének, híveinek társadalmi igénye is. Apostoli buzgósága a „vihar utáni” megújulást eredményezte. Az ő nevéhez fűződik a katolikus közszellem és a katolikus nevelésügy újjáéledése. Újságokat alapított, vallási mozgalmakat támogatott, megragadott minden alkalmat, hogy a katolikus közélet és szellemiség országos hírű képviselőit bemutassa egyházmegyéjének, papjainak és az ifjúságnak. A régi iskolák megújítása mellett új nevelőintézetek létesítését segítette elő, az iskolákba lelkes nevelőgárdát toborzott össze, lelkipásztorokat nevelt az ifjúság számára, célt, tartalmat és lendületet vitt a papság munkájába.
A trianoni békeszerződés után az egyházmegye Romániához került, ahol a római katolikus egyház megtűrt státuszt kapott. 1919 és 1922 között földvagyonának 85%-át elvették. Majláth Gusztáv Károly püspök újságokat és iskolákat alapított, támogatta a vallási mozgalmakat. Az Apostoli Szentszék 1929-ben állapodott meg a román állammal, és 1930-ban lépett érvénybe a megkötött konkordátum. Ennek értelmében a négy erdélyi püspökség – köztük a gyulafehérvári – a bukaresti érsek felügyelete alá kerültek (korábban a Kalocsai érsekség alá tartoztak), azonban ez inkább formális döntés volt, mivel az egyházmegyék széles körű önállóságot élveznek.
Az 1938-as év nagy változásokat hozott az egyházmegye belső életében, elsősorban hierarchiájának csúcsán. XI. Piusz pápa elfogadta az évek óta betegeskedő Mailáth G. Károly püspök visszavonulását, és 1938. május 28-án az egyházmegye kormányzását Vorbuchner Adolf addigi segédpüspökre bízta, aki szeptember 10-én meghalt. Egyházmegyénk története szempontjából fontos intézkedése volt, hogy halála előtt húsz nappal, az ideiglenesen plébánosi megbízással lelkipásztorkodó kolozsvári papot, Márton Áront kanonokká és kolozs-dobokai főesperessé nevezte ki (1938. augusztus 21.). Ezzel a Szentszék figyelmét Márton Áronra terelte. Állításunkkal azt is megkockáztathatjuk, hogy az ő rövid püspöksége útkészítő szerepnek minősült: Vorbuchner nélkül nem biztos, hogy Márton Áron püspök lett volna. A Szentszék már Vorbuchner halála után négy nappal intézkedett: 1938. szeptember 14-én Márton Áront a gyulafehérvári egyházmegye apostoli kormányzójává nevezte ki. Róma gyors intézkedése megnyugtatta a lelkeket. Az erdélyi papok és hívek Márton Áron kormányzói megbízatásában megsejtették püspöki kinevezését, ami 1938 karácsonyán be is következett.
Márton Áron a lehető legkritikusabb helyzetben került az egyházmegye élére. Megfontolt, határozott magatartásával és az emberekhez közel álló személyiségével tartóoszlopa lett az egyensúlyából kibillentett népének (1980-ig). Olyan idők jártak, amikor a lelkipásztori munkában az építkezésekről a megmaradásra tevődött át a hangsúly. És mégis, minden külső szorítás ellenére, ebben a keresztényüldözési korszakban lelki megújulásról beszélhetünk.
Márton Áron püspök-hitvalló azt a papját választotta segédpüspökévé (1971-ben), akinek éppen millenniumi évünkben volt 100. születésnapja, a tizenhárom évig (ólombányákban) nehéz börtönt szenvedett dr. Jakab Antalt. Jakab Antal püspökutódként folytatta a küzdelmet, és kormányozta az egyházmegyét 1990-ig.
1948–1990 között, a kommunista korszakban, a katolikus egyház nem szerepelt az államilag jóváhagyott 14 egyházfelekezet között, csak megtűrt egyház volt, a felszámolás minden veszélyének kitéve. Márton Áron és püspöktársai nem voltak hajlandók olyan működési szabályzatot (statútumot) szerkeszteni, amilyent elvártak volna az állami hatóságok. Az általuk készített statútumtervezet nem nyert hivatalos elfogadást, mert az őrizte az egyház függetlenségét.
Romániában törvényen kívülre került a katolikus egyház, de megtűrtségének minden hátránya (főleg bizonytalan létezése) mellett megvolt az a nagy előnye, hogy nem kellett megalkudnia
Az 1989-es romániai forradalom után a vallási élet szabadabbá vált. 1990-ben a négy erdélyi egyházmegye püspökei kérték a Szentszéktől, hogy Gyulafehérvár központtal egy új egyháztartományba kerüljenek, a bukaresti érsek tiltakozása nyomán kompromisszumos megoldás született, hogy a Gyulafehérvári egyházmegyét 1991-ben főegyházmegyei rangra emelték, a másik három érintett egyházmegye ugyanakkor bukaresti fennhatóság alatt maradt.
Jelenlegi érseke 2020 óta Kovács Gergely, jelenlegi segédpüspöke 2020 óta pedig Kerekes László. Nyugalmazott érseke Jakubinyi György, aki 1994 és 2019-ig mint a főegyházmegye érseke, majd 2020. február 22-ig mint apostoli kormányzó teljesített szolgálatot. Nyugalmazott segédpüspöke Tamás József, 1997 és 2019 között gyulafehérvári segédpüspökként szolgált.

Templomok:
Szent Mihály Székesegyház. Érseki templom, a jelenlegi a második ezen a helyen. Többször feldúlták és újjáépítették.
Cím: Gyulafehérvár, Str. Mihai Viteazul nr. 21.
Nyitvatartás: nyáron H-V: 8.00-20.00, télen H-V: 8.00-16.00.
Belépő: a templom szabadon látogatható.
Telefon: +40-0258-812349, Mobil: +40-746-611248.
Filia: Magyarigen (Ighiu)
Plébános: Ft. Gál Alajos c. kanonok, fõesperes.

Ferencrendiek temploma (Ferences templom)
Az erdélyi ferencesek 1690 körül jöttek be Gyulafehérvárra és az Alsóvárosban telepedtek le. 1725 körül a ferencesek egy mocsaras területet kaptak, hogy imaházat építsenek. Ez a mai Major (Maier) negyedben van. A templomot 1725-ben kezdték el építeni és 1770-ben fejezték be. Az épületet több alkalommal restaurálták. A templom csak a 19. század végén lett plébánia templom, amikor megnőtt a katolikusok száma az Alsóvárosban.
Ferences Templom. Tit.: Szent Sebestyén – Jézus Szent Szíve
Cím: Gyulafehérvár Str. Republicii 19.
Telefon: +40-258-811131
Templomigazgató: Nt. Medek János-Siegfried szentszéki tanácsos.
Segédlelkészek: P. Dötig Franz-Josef SIM, P. Strnisko Patrick SIM.

Református egyház
A templom az egyedüli kálvinista református templom Gyulafehérváron. A templom az alsó városban található, a volt magyar negyedben, amely hosszú időn keresztül a város központjának számított. A templomot 1757-1761 között építették, egy Mária Terézia által adományozott telekre. Az építési dátum és az alapító neve az északi homlokzatón látható, a templom bejárata felett. Az építmény eltér a többi XVIII-k századi templomtól. Csarnok alakú templom, amelynek keleti és nyugati oldala zárt. A harangtorony a templom északi részére épült, amelyen keresztül történik a templomba való belépés is. A templom belseje kevés dekorációs elemet tartalmaz. A legjelentősebb elem a baldachinos faszószék, amely 1765-ből való, az orgona felé vezető karzat, melyet régen festmény borított, napjainkban csak részletek látszanak és a János Bálint síremléke, aki 1836-ban halt meg és a város szenátora volt. A templom jelenlegi formáját az 1860-ban történt restaurálási folyamatnak köszönheti. A 20. században a 70-es és 90-es években a templom tatarozási folyamaton ment keresztül.

Református Egyházközség
Cím: Gyulafehérvár str. Mitropolit Simion Stefan nr. 7.
Telefon: +40-258-811826. Mobil: +40-745-289314.
Gudor Kund Botond, esperes
Mobil 0726 339902. Villámposta: gudorbotond@yahoo.com

A város roppant gazdag értékes látnivalókban. Ezeket Gudor Kund Botond könyve alapján soroljuk fel:
– Gyulafehérvár vára – a jelenlegi várat 1714 és 1738 között építették Vauban rendszerben. A 2013 és 2015 között felújították. Külön építészeti értéket képviselnek a díszes várkapuk, a várban a laktanyák, a bástyák (Bethlen bástya), pénzverde, a katonai tábor.
– Szent Mihály Székesegyház, római katolikus érseki templom. Itt van eltemetve Hunyadi János, Hunyadi László, János Zsigmond, Fráter György, Bethlen Gábor és Erdély jelentős katolikus püspökei.
– Püspöki vagy fejedelmi palota – ma az Érsekség székháza
– Ortodox katedrális – koronázási templom, itt koronázták meg Ferdinánd királyt és Mária királynét
– Egyesülés Múzeuma – történelmi múzeum, különös tekintettel 1918.dec.1-re
– Történelmi Múzeum – Cserni Béla kezdeményezésére jött létre az első múzeum, a 19. század közepén épült
– Az Egyesülés terme – a volt tiszti kaszinó épülete
– Museikon – egyházi művészeti múzeum
– Református és jezsuita kollégium
– Református akadémia – alapította Bethlen Gábor 1622-ben
– A katolikus gimnázium egykori épülete – épület 1903 és 1906 között, jelenleg a tudományegyetem épülete
– Bethlen-Apor palota – itt van az egyetem rektori hivatala
– Római Katolikus Teológia – alapítója Sztoyka Antal, 1753. Több épülettel bővült. Jelenleg a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemmel és a Pápai Lateráni Egyetemmel társult képzési intézmény
– Csillagvizsgáló és Batthyaneum – párját ritkító könyvtár, évek óta zárva.
– Szász Universitas épülete – a szász székek reprezentatív épülete. Sokszor használták katonai célokra.
– Alsóváros
– Vármegyeház – ma a megyei tanács, prefektúra és táblabíróság épülete
– Gizella palota – a Glück család építtette
– Római castrum déli kapuja
– Principia múzeum
– Szent Kereszt zárdatemplom – Haynald püspök építtette 1858-ban irgalmasnövések temploma volt, mellette leányiskola működött. A kolostort lebontották, a templomot beszorítva két új épület közé meghagyták
– Görög templom – alapították a 18. században, az alsóvárosi ortodoxok részére
– Református templom – leírás az egyháznál. 2020-ban volt a legutóbbi felújítása.
– Nagy Yechezkel zsinagóga – 1840-ben épült
– Ferences templom – leírás az egyháznál
– Evangélikus templom – építése összeköthető a gyulafehérvári vár építésével. Az építkezés megnyitásával számosan megnőtt a német közösség száma, az idejövő német ajkú munkások által. Mivel már létezett egy számos szász közösség, szükség volt egy templom építésére is. A telket a város 1819-ben adományozta az evangélikus egyháznak. A terület mocsaras volt, ezért először rehabilitációs munkálatokat végeztek. A templomot 1824 és 1826 között építették fel. A harangtornyot pedig 1853-ban építették hozzá. A templom, csarnok típusú, belseje kör alakú, a külsője pedig poligon alakú. Nincs helyi evangélikus közösség.

– Horea emlékmű
– Mihai Viteazul lovasszobra
– Losenau emlékmű – két egymás közelében lévő emlékmű
– Custozza emlékmű – a volt Tiszti kaszinó előtt
– Bronzharang – az egyesülés emlékműve
– Az egyesülés centenáriumi emlékműve
– Márton Áron szobor a püspöki palota udvarán
– Ferdinánd király és Mária királyné szobrai a katedrális előtt
– Jezsuita kollégium emléktáblája
– Karácsony Benő emléktáblája
– Elekes Károly püspökhelyettes emléktáblája

– Itt született I. Rákóczi Ferenc (1645.febr. 24.) erdélyi fejedelem.
– Itt született Apafi Mihály (1676.okt.13.) erdélyi fejedelem.
– Itt született Born Ignác (1742.dec. 26.) természettudós, geológus.
– Itt született Vasady Nagy Gyula (1845.aug.26.) muzeológus, a Székely Nemzeti Múzeum első őre.
– Itt született Zsakó István (1882.aug.17.) ideggyógyász, pszichiáter, orvosi szakíró.
– Itt született Karácsony Benő (sz. Klärmann Bernát, 1888.szept.7.) író.
– Itt született Szabó Béla (Gyulafehérvári, 1905. aug. 26. – Kolozsvár, 1985. november 30.): romániai magyar festő, grafikus, állami díjas.
– Itt született Király László (1928.febr.1.) magyar pedagógus, tankönyvíró.
– Itt született Szilágyi Zsolt (1946.ápr.8.) előadóművész, karnagy, művészeti író.
– Itt született Veres Péter (1957.márc. 15.) építészmérnök, muzeológus, szerkesztő.
– Itt született Tibori Szabó Zoltán (1957.dec.25.) újságíró, szerkesztő, műfordító, egyetemi oktató.
– Itt tanított 1653-ban Apáczai Csere János filozófus, író.
– Itt tanított 1770-ben Kereskényi Ádám jezsuita professzor, író a jezsuita líceumban.
– Itt halt meg Izabella (1559.szept.15.) királyné.
– Itt halt meg János Zsigmond (1571.márc.14) magyar király, később erdélyi fejedelem.
– Itt halt meg Bocskai Erzsébet (1581.febr.15.), Bocskai István nővére, Báthory Kristóf felesége, Báthory Zsigmond anyja.
– Itt halt meg Báthory Kristóf (1581. május 27.) erdélyi vajda.
– Itt halt meg Ghiczy János (1589. jan. 7.) katona és politikus.
– Itt halt meg Szamosközy István (1612.márc.29.) (latinosan Zamosius) történetíró.
– Itt hunyt el Bethlen Gábor (1629.nov.15.) erdélyi fejedelem.
– Itt hunyt el I. Rákóczi György (1648.okt.11.) erdélyi fejedelem.
– Itt hunyt el Mártonffy József (1815.márc.3.) erdélyi püspök, tudós és költő.
– Itt hunyt el Eötvös Ágoston (1861.okt.25.) régész, történész.
– Itt hunyt el Márton Áron (1980.szept.29.) erdélyi püspök.
– Itt hunyt el Jakab Antal (1993.május 5.) erdélyi püspök.

Polgármesteri hivatal
Cím: Moților nr. 5A. Telefon: 0258-819462, 0372-586401. Villámposta: cond@apulum.ro, Honlap: www.apulum.ro
Polgármester: Gabriel Codru Pleșa (USR)
Alpolgármester: Emil Antoniu Popescu (USR) és Marius Filimon (PNL)
Jegyző: Marcel Valerian Jeler
Helyi Tanács: nincs magyar képviselő.

Prefektúra:
Alprefektus Vincze András.

RMDSZ megyei szervezet
Elnök: Ladányi Árpád Csaba
Mobil: 0726-734994
Villámposta: avocat@ladanyi.ro

– Aeghid (Görögország)
– Alcala de Henares (Spanyolország)
– Alessandria (Olaszország)
– Arnsberg (Németország)
– Biograd na Moru (Horvátország)
– Cetinje (Montenegro)
– Chișinău (Moldávia)
– Duzce (Törökország)
– Fontainebleu (Franciaország)
– Lanzhou (Kína)
– Nof Hagalil (Izrael)
– San Benedetto del Tronto (Olaszország)
– Sliven (Bulgária)
– Székesfehérvár (Magyarország)
– Varese (Olaszország)
– Viadana (Olaszország)

– Gróf Majláth Gusztáv Károly Alapítvány. Cél: Anyagi és szellemi segítségnyújtás a római katolikus oktatás korszerűsítése; a Gyulafehérvári Római Katolikus Líceum támogatása.
Cím: Gyulafehérvár, Str. Pacii nr.4. Telefon: 0258-819869. Villámposta: contact@gmgkliceum.ro , Elnök: Gál László
– Confessio Alapítvány
Vallásos tevékenységek, rendezvények
Cím: Str. Mihai Viteazul nr.21. Telefon: 0745-020262, 0258-811689. Elnök: Horváth István
– Szamaritánus Egyesület
A Jópásztor Idősek otthona működését biztosítja
Cím: Str. Mihai Viteazul nr.21. Elnök: Horvátóth Levente, mobil 0740-056396
– Bod Péter Alapítvány
Egyháztörténet, emlékművek gondozása, helytörténet
Cím: Str. Regina Maria nr.7. Elnök: Gudor Botond. Villámposta: gudorbotond@yahoo.com. Honlap: www.bodpeter.co.hu
– Caritas Gyulafehérvár
Szociális, karitatív tevékenység az egyházmegye területén több megyében. A vezetőség van Gyulafehérváron.
Cím: Str. Păcii nr.3. Telefon: 0258-811499. Villámposta: caritas@caritas-ab.ro Honlap: www.caritas-ab.ro .
Igazgató: dr. Márton András
– Viribus Unitis Egyesület
A gyulafehérvári (virtuális) Magyar Ház működtetése, szabadidős, hagyományerősítő tevékenységek szervezése, támogatása
Elnök Ladányi Laura, 0726734998

II. Rákóczi Ferenc Közösségi Központ, Gyulafehérvár
– A gyulafehérvári református parókia mellett álló épület kétágyas szobákban kínál kulturált szállást. Fürdőszoba és mosdó a folyosón. Hatalmas előnye, hogy ha ideje engedi, kérdésekre szívesen válaszol a kedves és az egész dél-erdélyi szórványról rengeteget tudó vendéglátó lelkészcsalád. A szálláshelyen étkezés is kérhető – nagyon ajánljuk!
o  Gyulafehérvár), str. Regina Maria 7.
o  vezetékes telefon/fax: +4-0258-811.826, mobiltelefon: +4-0726-339902
o  e-posta: gudorbotond@yahoo.com
o  szállásfelelős: Gudor Botond
http://www.albaguest.ro/hu/bemutatkozas/