– 1291-ben terra Kochard néven említik először.
– 1332-ben plébániatemploma volt, ebben az évben papja, Miklós a pápai tizedjegyzék szerint 14 dénárt fizet, 1335-ben pedig 22 dénárt.
– A falu mai helyére később költözött. Ennek időpontjára a ma is álló templomának építési ideje ad támpontot, melyről felirat tájékoztat: 1676 Janua Dei.
– Mátyás uralma alatt 1458–59 körül országgyűlést is tartattak Kocsárdon.
– Aranyosszék 1651-től 1848-ig 20-szor tartotta közgyűléseit Kocsárdon.
– 1706-ban itt szenvedte el Esze Tamás kuruc vezér élete nagy vereségét.
– 1849-ben oláh felkelők 60 magyar lakosát lemészárolták. 1848. október végén mivel a Nagylak (Alsó-Fehér vm.) magyarságának legyilkolását megtorló Bethlen Gergely csapata Kocsárdról indult a gyilkosok után, az oláhok éjjel megtámadták a falut, s az elmenekülni nem tudók közül 60 embert megöltek, kb. 50 főt megsebesítettek.

A település lakosságának alakulása és összetétele.
1880 Összesen 1709, románok 699, magyarok 778, németek -, mások 231
1890 Összesen 1998, románok 827, magyarok 960, németek 9, mások 202
1900 Összesen 2134, románok 990, magyarok 1138, németek 6, mások –
1910 Összesen 2295, románok 1022, magyarok 1141, németek 9, mások 123
1930 Összesen 2362, románok 1118, magyarok 1194, németek -, mások 50
1966 Összesen 2669, románok 1570, magyarok 1067, németek -, mások 32
1977 Összesen 2821, románok 1702, magyarok 1042, németek -, mások 77
1990 után:

⃰ Nem nyilatkozott 574.

Kocsárd híressége körülbelül 100 éve a fűszerpaprika termesztés, ez adta az embereknek a megélhetést. Valamikor komoly szőlőtermelés folyt a faluban.
Kocsárd az egyetlen olyan település, amelynek régen 9 vízimalma volt, de mára már egyáltalán nem maradt fenn ebből semmi.
Kocsárd fénykora az első világháború előtt/után volt, ez mind gazdasági mind magyarsági szempontból így volt. (Kónya Tibor, volt kocsárdi lekész)
Az elmúlt években a magyar közösség mintegy 20 százaléka ment Nyugat-Európába dolgozni, de azt tapasztalom, hogy amint családot alapítanak, hazatérnek Székelykocsárdra. Itt építenek családi házat, vagy felújítják a szülői ingatlant.
A helyi magyar kézben levő legelőközbirtokosság egyik részén Erdély egyik legnagyobb fotovoltaikus napelemparkja fog kiépülni 87 hektáron, egy kolozsvári befektető révén, engedélyeztetés alatt van.

„Az 1900-as években a magyarok száma 1000 fölött volt, s ezek gazdaságilag is jól álltak. 3-4 iskolája volt: egy állami, egy egyházi – amelyet átadtak a magyar államnak, s jött a román világ, és megszüntették a magyar iskolát, s emiatt az egyház épített egy másik magyar iskolát. A románok ismét elvették azt is, s erre a magyarok újra építettek egyet. Vagyis 4 iskolát építettek. Ezt is elvették a románok, ezek az állam épületei. Vannak épületek, amelyeket sikerült visszakapni a Cserevár egyesület segítségével, s ide akarunk kialakítani egy szórvány iskolát most.” (Kónya Tibor volt kocsárdi lelkész)
A magyar tanári közösség és a polgármester támogatásával megalakult Cserevár Egyesület pályázatainak köszönhetően Fehér, Kolozs és Maros megye 7 környékbeli román településéről naponta 25 magyar gyereket ingáztatnak a székelykocsárdi iskolába. A gyerekek olyan falvakból érkeznek, ahol már megszűnt a magyar oktatás, a szülők pedig örültek a lehetőségnek, hogy az egyesület támogatásával nemcsak a gyerekek szállítása, hanem az ebéd és a délutáni foglalkozás is ingyenes. Bentlakás létrehozásán dolgoznak.
Simion Lazăr Általános Iskola.
Cím: Str. Garii nr. 241. Telefon: 0258-878134. Villámposta: sc.lunca@isjalba.ro.
Igazgató: Floarea Sărmașiu.
Jelenlegi helyzet: 1 magyar összevont óvodai csoport, 2 magyar összevont elemi osztály, 2 magyar összevont általános iskolai osztály.

Kocsárdon 5 zenekar működött párhuzamosan egymással, de az a baj, hogy egy felvételünk sincs a kocsárdi zenéről. Norio Inagakinak (japán néprajzos) vannak valami felvételei, de erről semmit sem adott ide nekünk. Ő már 93-től gyűjtött, s járta Erdélyt, s nekünk semmit sem adott ide. (Kónya Tibor)
A felújított templom szomszédságában elkészült, külsőre be nem fejezett Magyar Házban (Gróf Gálffy János Magyar Közösségi Ház) és gyülekezeti otthonban, különböző közösségi rendezvények mellett istentiszteleteket, bibliaórákat, egyházi ifjúsági foglalkozásokat is tartanak, de itt történik a környék magyar szórványiskolájában tanuló diákok délutáni oktatása is.
Az épület kezdettől fogva a helyi közösség oktatási és közművelődési centruma volt, az 1960-70-es években az épület egyik részében egy 140 fős diákságot befogadó bentlakás működött, ahova gerendi, nagylaki, harasztosi, koppándi, sőt távolabbi gyerekek iratkoztak be – a véndiákok találkozót is szerveznek.
A felújítást megelőzően az épület a cserkészcsapatnak adott otthont, napjainkban itt tartják a népi- és a modern táncpróbákat.
Szerveztek hagyományos találkozót székelykocsárdi népi vigalom néven és megyei magyar pedagógus napot is.
A székelykocsárdi közöség célja a magyar öntudat és hagyományok megőrzése. A faluban rendszeresen héten van cserkész találkozó és néptánc.
Szerveznek falunapot augusztus végén.
Könyvtáros: Zoltán Angelica.

1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Miklós a pápai tizedjegyzék szerint 14 dénárt fizet, 1335-ben pedig 22 dénárt.
Mivel Kocsárdról a hagyomány azt tartja, hogy hajdan a Rosszpatak völgyében és temploma tőle jobbra, az Aranyos felé eső fennsíkon feküdt, valószínű, hogy a XIV. századi
templom ott állott. Orbán Balázs ott felismerte egy templom alapfalait, s megállapította, hogy körülötte temető is volt és a templom alatt sírbolt. A helyet éppen ezért Ótemetőnek hívják.
Az 1500-as években, Orbán Balázs szerint egy virágzó egyházközség volt. A falu mai helyére később költözött. Ennek időpontjára a ma is álló templomának építési ideje ad támpontot, melyről felirat tájékoztat: 1676 Janua Dei. Valószínű, hogy ekkor ez a templom az ótemetőben felhagyott templom helyett épült. Ugyanezen időszakból maradt fenn egy szép kehely. Felirata: „Silági András kocsárdi Eklesiához csináltatta Isten tisztességére Anno Domini 1677”.
A régi templom öröksége volt egy 1586-ból származó harang is, amelyet 1791-ben újraöntöttek. Feliratát az egyházközség jegyzőkönyvében megörökítették: „Christus venit, Christus vincit, Christus regnat, Christus imperat, Christus ab omni malo nos defendat. Meus D. nus Johannes Gálfi de Kotsárd A.D. MDLXXXVI”. Az a Gálfi öntette, akit Báthori Zsigmond 1593. febr. 2-án kivégeztetett.
Az új templom 1730 táján kapott tornyot.

Református egyház
Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek, a templommal együtt. A 18. században református anyaegyház. (Benkő J.: Transsilvania. II. 183.). 1788-ban Tétsi Mózes a református prédikátor, aki a harang feliratát lejegyezte.
E század elején is református anyaegyháza van.
Az egyházközség életéről és papjairól csak az 1700-as évektől tudunk. Nincs nyoma annak, hogy a jelenlegi templom vagy imaház elődje hol volt, és mi lett a sorsa. A jelenlegi, román stílusú templom 1676-ban, közadakozásból épült.
A templom 23 méter hosszú, 7 m széles, 5,50 m magas. Anyaga terméskő és tégla, vegyesen rakva. 1855-ben a templomot északi irányban bővítették a jelenlegi hajóval, amely összekötötte az 1730-ban épített, 1838-ban megújított, 23 m magas toronnyal. Szintén 1855-ben épült a mai portikus (cinterem). Ekkor fedték be a templomot a ma is látható eternit fedéllel. A templom értékes műtárgya a két harang. A nagy harangon, a „PATENT” védjegy alatt a következő felirat olvasható: „Isten dicsőségére öntette a világháborúba elvitt nagy harangja helyett a székelykocsárdi ref. egyház Kónya Pál lelkészsége és Borbély Dániel gondnoksága alatt 1925.” A kis harang felirata: „A forradalom 1849-ik évben elvitetett kisebb harangja helyébe öntettette a székelykotsárdi ev. reformált ns. sz. Egyház Sükösd Ferenc papsága és Muzsnai Tamás gondnoksága alatt. Öntötte Andrásofszky Dániel Kolozsvárt 1863.” A szószékkorona 1860-1870 között készült. Az orgonát 1902-ben, Csintalan Gyula, kolozsvári orgonaépítő készítette. A 2003-as esztendőben, visszakerültek az egyházközség tulajdonába az államosított ingatlanok, a 49 hektár földterületből 10 hektár szántó és 16 hektár erdő. Az erdő még jelenleg sincs átadva az egyházközségnek.
2007-2010 között a templom külső-belső rendbetételére került sor, amit 2010. szeptember 12-én Ft. dr. Pap Géza püspök hálaadó istentisztelet keretében szentesített.
Az egyházközség lélekszáma 444. Lelkipásztor: Lészai Róbert (2021- )
Cím: Fóutca 318. Telefon: 0755-925603. Villámposta: leszairobert@gmail.com.

Katolikus egyház
Filia. Ellátó plébánia Felvinc.
A katolikusok 1996-ban kapnak imaházat.

– Középkori temploma a Rossz-patak völgyében állott, ma Ótemetőnek hívják azt a helyet.
– Mai református temploma 1676-ban épült, tornya 1730-ból való.
– 18. századi ortodox fatemplom
Kónya Tibor: Kocsárdi helyi érték a Gálffy kastély kapuköve, ami a közbirtokosság irodájában van. Van emellett egy anyakönyv is, amelyen rajta van egy kocsárdi magyar bíró vére, akit ott öltek meg a románok az egyház irodájában, 1849-ben. Ez az anyakönyv ott van ma is Kocsárdon, a parókián. Ez a kocsárdi egyház legrégebbi anyakönyve. Régebb volt egy iskolai múzeum is, nem tudom, most mi lehet azzal, de emlékszem, hogy abban voltak római kori leletek is. Nagy divat volt a faragott kapu is, régen minden kapu ilyen volt, mára már egy sincs ilyen. Kocsárdhoz kapcsolódik még a Via Principalis, a Római Út, ma is látszik még annak egy része.

– Itt élt az önéletrajz-író gróf Gálffy János gróf, Aranyosszék főkirálybírája
– Itt született Gyenge Csaba 1940-ben romániai magyar gépészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
– Itt született Kónya-Hamar Sándor 1948-ban költő, közíró, szerkesztő, politikus.

Polgármesteri hivatal
Cím: Állomás utca 303. Telefon: 0258-878121, villámposta primlunca@yahoo.com. Honlap: http://www.primariacomuneiluncamuresului.ro/
Polgármester: Csegezi Edit Zsuzsanna (RMDSZ)
Alpolgármester: Ionel Dan Hajmasan (ALDE)
Jegyző: Minerva Doina Gherasim
Helyi Tanács: RMDSZ 5 mandátum (Újfalusi Zsuzsanna, Fehér László, Domokos Attila, Kupán József Attila, Benkő Simona), Demokraták és Liberálisok Szövetsége (ALDE) 3, Nemzeti Liberális Párt (PNL) 2, Szociáldemokrata Párt (PSD) 1.

RMDSZ szervezet
Elnök: Csegezi Zsuzsa
Telefon: 0799-828497, Villámposta: csegezi_zsuzsa@yahoo.co.uk

Cserevár Egyesület.
Cél: a helyi közösség szolgálata kulturális, szociális, oktatási téren.
Bejegyzés éve 2014.
Cím: Főutca 3. Telefon 0745-515 800, 0799-828497. Honlap: www.cserevar.ro
Kapcsolat: Zudor Anna, zudoranna@yahoo.com

Természetvédelmi park a falu határában, a ROMSILVA kezelésében