Nagyenyed (vagy Enyed, románul Aiud, németül Straßburg am Mieresch, Egydstadt, latinul Egidiopolis vagy Brucla, szászul Stroßbrich) város Erdélyben, Fehér megyében. Hozzá tartozó települések: Alsóorbó, Cifrafogadó, Csombord, Enyedszentkirály, Felenyed, Felsőorbó, Kisapahida, Középorbó, Marosgombás, Muzsnaháza.
Nevének korai előfordulásai: 1272 Egnudinum, Enedinum, Enyd, Engetin, Enyed maior (Wagner 174); 1293 t. Enud, 1293 Enugd, 1299 poss. Enug ~ Enyd, Enyed (Györffy II. 141-142); 1302 Enudin (DIR/C I. 19); 1302 in Enudino, 1303 Enydinum (Györffy II. 141-142); 1317-1320 Egnudin (DIR/C I. 268); 1332-1335 Pet. pleb. de Enyd, Pet. sac. quondam de Endino, Pet. sac. de Enydino, Enidino (Györffy II. 141-142); 1342 Enyed (DIR/C IV. 81); 1344 Emericus rector ecclesie de Enyed maiori (Entz II. 395); 1345 Enyd (DIR/C IV. 242); 1345 Mychaele de Enyeud (Ub II. 28); 1359 de Enyedino szn. (Binder 346); 1366 Alardus filius Arnoldi de Enyed, 1377 capituli Enyud, 1378 poss… capituli… ecclesiae Enyed (Ub II. 276, 475, 487); 1378 Engetin (Binder 346); 1397 in Enydino maiori, 1413 Johannis plebanus de Enyd, 1415 civitas Engetin, 1419 Engenten (Ub III. 182, 560, 638, IV. 117); 1420 Johannes plebanus de Enyed decanus (Entz II. 395); 1423 de Engedin de Septemcastris, 1427 Leporis Engedino maiori, 1439 Zaz de Enyed, de Enied (EEK 252, 242, 234, 241); 1433 hospitale in possessione Enyed… et ecclesiam sanctae Crucis ac SS Cosmae et Damiani (Entz II. 396); 1439
A középkorban jelentős mezőváros, 1921-ben Romániában város, 1925-ben község, 1956-tól város, 1994-tól municípium. A közigazgatásban: Fehér vm.; 1378 in comitatu Albensi, 1721 Fehér vm.; 1658-tól 1744-1784 Alsófehér vm.; 1785-1790 Fehér vm.; 1790-1850 Alsófehér vm.; 1800 C. Albensis Inferior, in Inferiori Circulo, Processu Nagy Enyediensi; 1817 C. Albensis Inferior, in Circulo Zalathnensi, Processu Nagy Enyediensi; 1839 Alsófehér vm., Nagyenyedi j.; 1850-1854 Gyfv. kat. vidék Gyfv. ker. Nagyenyedi alker.; 1854-1860 Gyulafehérvári ker. Nagy-Enyedi j.; 1873 Alsófehér vm. kiváltságos nemes mezőváros; 1877 Alsófehér vm. rtv. (vármegye, rendezett tanácsú város); 1880-1918 Alsófehér vm., Nagyenyedi j. rtv.; 1919-1925 Jud. Alba de jos (Alsófehér megye); 1925-1938 Jud. Alba, pls. Aiud (Fehér megye, Enyed járás); 1938-1940 Ţinutul Mureş, Jud. Alba, pls. Aiud (Maros Térség, Fehér Megye, Enyed járás); 1941-1950 Jud. Alba, pls. Aiud; 1950-1968 RCJ r. Aiud (Kolozs tartomány, Enyed rajon székhelye). 1968- Fehér megye, Enyed város.
Az ősidők óta lakott települést a római korban Brucla, a középkorban Enud, illetve Aegidus (Szt. Egyed) néven említették. Erdély kis Debrecenje – így nevezi Benkő József történetíró, teológus Nagyenyedet, Michael Bonbardi magyarországi topográfiája nyomán. Véleménye szerint „Enyed közönségesen a kis Debrecen névre hallgat, mivel mind lakosai számával könnyen felülmúlja a többi várost, mind a kálvinisták kiváló iskolájával is büszkélkedik, tudniillik innen sugároztak szerteszét az egyházi tanok Erdély más részeibe is.” (Idézi Gudor Kund Botond) Neve puszta személynévből származik. Ennek eredete a magyar Egyed személynév, templomának Szent Egyed a védőszentje. Előtagja a Szászsebes és Vízakna közti Kisenyedtől különbözteti meg.
1299 – a szászok alapította település első említése. Helyén egykor római castrum állott.
1333–1335 – a vártemplomot felépítik a település lakói
14. és 15 sz. – az Árpád kori vára bővítése
1437 – a várat elfoglalta a parasztság, majd feladta
16–17. századra a szászok elveszítették nyelvüket, elmagyarosodtak
1544, 1551, 1560 – az erdélyi rendek a vártemplomban tartottak országgyűlést
1551-ben Fráter György megostromolta
1600. szept. 17-én Mihai Viteazul felégette. Nem sokkal később Basta generális is felégette.
1613-ban Bethlen Gábor fejedelem kiváltságlevéllel biztosította a polgárok jólétét és jogi helyzetét,
1622 – Bethlen Gábor megalapítja a nagyenyedi kollégiumot, ma Bethlen Gábor Kollégium), legendás nevelőmunkája elismeréseképpen 2003-ban Magyar Örökség Díjat kapott.
1658-ban II. Rákóczi György a polgároknak nemesi rangot és földet adományozott
1658-tól végleg Nagyenyed lett Alsó-Fehér vármegye székhelye.
1658 – kirabolják a tatárok
1662 – a gyulafehérvári főiskolát és kollégiumot ide helyezik át
1704 – a Rákóczi-szabadságharc alatt, március 13-án Rabutin (német-római császári hadvezér) felgyújttatta, a város védelmében 30 diák esett el (erről szól Jókai Mór A nagyenyedi két fűzfa elbeszélése)
1743 – a kollégiumot külföldi segélyből újjáépítik
18. sz. végétől Nagyenyed, Alsó-Fehér vármegye központjaként gazdasági és kulturális fellendülés időszakát élte
1784-ig az erdélyi református püspökség székhelye Enyeden volt.
1796 – megnyílik a kollégium történelmi gyűjteménye, alapítója Benkő Ferenc
1849. január 8-11. között román népfelkelők Axente Sever vezetésével (és a császári katonai vezetés tudtával) lerohanták és feldúlták a katonai védelem nélkül maradt várost. A vérengzés áldozata 600–1000 magyar polgár volt (további körülbelül ugyanennyi halálra fagyott menekülés közben); a rombolásban elpusztult a város nagy része, beleértve a református kollégium épületeit, könyvtárát, és felszerelését. A szabadságharc „legszörnyűbb vérengzése” és egyik legkeserűbb és legtragikusabb fejleménye volt ez.
1849. július 26-án újabb támadás éri a várost, ez esetben is román népfelkelők (egyesek szerint Axente Sever táborának egy része) ismét lerohanták és felprédálták. Nagyenyed lassan tért magához. 1853-ban Jókai Mór „leégett, romos, lakatlan házakat, kormos falakat, gyom felverte udvarokat, az ablakokon kikandikáló, embermagasságra nőtt dudvát” látott;
1858-ban a városba helyezték át a kolozsvári tanítóképzőt. Ez 1950-57 között nem működött, majd újra indult, óvónőképzővel. 1999-ben beindult a Babes-Bolyai TE-hez tartozó Tanítóképző Főiskola
1881-ben létesült a Nagyenyedi Vincellérképezde, amely a szőlészet és borászat korszerűsítésében és a filoxéravész utáni újratelepítés irányításában nagy szerepet játszott.
1880 összlakosság 5362, románok 1058, magyarok 3943, németek 168, mások 193
1890 összlakosság 5932, románok 1344, magyarok 4208, németek 181, mások 199
1900 összlakosság 7494, románok 1666, magyarok 5605, németek 130, mások 93
1910 összlakosság 8663, románok 1940, magyarok 6497, németek 163, mások 63
1930 összlakosság 9478, románok 3786, magyarok 5030, németek 185, mások 477
1966 összlakosság 12761, románok 8938, magyarok 3663, németek 60, mások 100
1977 összlakosság 16351, románok 12514, magyarok 3633, németek 65, mások 109
1990 után:
Évszám | Összlakosság | Románok | Magyarok | Németek | Más (roma + más) |
---|---|---|---|---|---|
1992 | 24619 | 19410 | 4340 | 55 | 814 |
2002 | 22028 | 18237 | 3495 | 30 | 266 |
2011 | 16657 | 12752 | 2395 | 14 | 428* |
⃰ Nem nyilatkozott 1060.
– 1840 körül Nagyenyeden papírgyár működött
– 19. század első felében faiskola működött Nagyenyeden – a nemes gyümölcstermesztés központja Nagyenyed.
– A városban fejlett a kisipar és a mezőgazdasággal kapcsolatos tevékenységek.
– 1866-ban száraz és töppedt aszúból készítettek bort.
– 1870-ben szőlőinek területe 220 k. hold, az ültetvények főleg polgárok tulajdonában voltak. Nagyenyed szőlőművelése mindig számottevő volt.
-1881-ben létesült a Nagyenyedi Vincellérképezde, mely a szőlészet és borászat korszerűsítésében és a filoxéravész utáni újratelepítés irányításában nagy szerepet játszott
– 1902-ben jött létre az Ambrosi-Fischer telep, mely gyümölcsfa- és szőlő oltványokat készített.
– 1906-ban megalakul a helyi Hangya Szövetkezet: a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete (1898) megalakulása után 8 év múlva kezdte meg működését (1906) a nagyenyedi kirendeltség.
– 1894 – létrejön az a fémmegmunkáló műhely, amelyből kifejlődik a város jelentős fémmegmunkáló gyára, a Metalurgica. 1931-ben Genius néven műszaki cikkeket gyártott, majd 1948-ben a szocialista ipar igényei szerint szervezték át. A 2000-es években privatizációs (korrupciós?) bukással tönkrement. 2008-ban egy kis műhely maradt belőle: Metalurgica Transilvană Nagyenyed, van, aki új kezdetnek tekinti ezt.
– A város másik jelentős vállalata előregyártott betonelemek gyára – ebből is műhelynyi rész maradt meg.
– A második világháború után az állami gazdaság nagyüzemi gazdálkodást vezetett be, az ÁG összes szőlőterülete 126 ha-t tett ki.
– A város jelenlegi gazdaságát kisvállaltok képviselik. Szolgáltatások, szállítás, kis műhelyek. Valamennyi 30-120 alkalmazottat foglalkoztat, és többnyire a szolgáltatások területén működik. A helyi vállalkozások száma 600 körül mozog két évtizede, az utóbbi időben kicsit visszaesett. A pénzforgalom és a profit örvendetesen növekedett. A munkavállalók száma 2005-ben közel 6000, 2021-ben alig 3000 – folyamatos és lassú csökkenés. Van szállítás, bútoripar,
Viszont a pénzforgalom jelentős mértékben növekedett a 2005-ös közel 300 millióról 864 millióra 2021-ben, és ennek megfelelően a profit is jelentősen növekedett.
Nagyenyeden magyar nyelvű oktatás csak a Bethlen Gábor Főgimnáziumban van. A főgimnázium történeti kronológiáját a honlapjukról vettük át:
Gyulafehérvári korszak:
– 1622. május 23-án a kolozsvári országgyűlés elfogadta az Academicum Collgeium seu Gymnasium Illustre alapítását;
– 1622 őszén Martin Opitz meghívott tanár megkezdte előadásait a klasszika – filológia katedrán;
– 1629. Az Akadémia három fakultással működött: teológia, filozófia, filológia;
– 1629. A fejedelem birtokadománnyal biztosította a kollégium anyagi alapját;
– 1653. A kollégium egykori dákja, Apáczai Csere János megkezdi tanári tevékenységét a kollégiumban;
– 1658. A török-tatár hadak feldúlják a fejedelmi székhelyet és a kollégiumot;
Nagyenyedi korszak:
– 1662 októberében I. Apafi Mihály rendelete alapján a gyulafehérvári Akadémiát Nagyenyedre helyezték át;
– 1682. A nagyenyedi zsinat véglegesen elfogadta, hogy az anyagiakban és szellemiekben megerősödött kollégium Nagyenyeden működjék;
– 1704. március 16. Enyed és a kollégium pusztulása (Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa);
– 1711. Pápai Páriz Ferenc rektor kérésére az angol király elfogadta a kollégium megsegítésére történő pénzbeli gyűjtést;
– 1712. A fejedelmi tanács megszűntével a kollégium vezetését és irányítását a Református Egyházi Főtanács, a Suprémum Consistorium veszi át;
– 1720–1743. Az angol pénzből felépült az ókollégium;
– 1759. Bethlen Kata értékes könyvtára Bod Péter tanácsára a kollégiumba került;
– 1775. Új épülettel gazdagodik az intézmény – ma fiúkollégium;
– 1791. Herepei Ádám támogatásával létrejön a diákok által szervezett – Nagyenyedi Magyar Társaság, majd Theátrális Társaság;
– 1799–1815. Kőrösi Csoma Sándor – a kollégium diákja;
– 1820. Hegedűs Sámuel professzor kezdeményezésére beindultak a Bethlen Gábor emlékünnepek;
– 1827. Vízi István, egykori diák nyomdát állított fel a kollégiumban, 1819-től papírmalom is működött;
– 1836. Megépült a jelenlegi épület déli szárnya; A téglát, cserepet és a fakészletet a Farnos Károly által szorgalmazott tégla és cserépgyár, valamint egy fűrészmalom biztosította.
– 1849. január 8 – 9. Nagyenyed és a kollégium pusztulása;
– 1858. Enyedre helyezték át a korábban Kolozsváron beindított tanítóképzőt;
– 1869. A jogi fakultást Kolozsvárra költöztették;
– 1885. Befejeződött a kollégium keleti szárnyának az építése;
– 1895. A Teológia fakultást Kolozsvárra telepítik át. A kollégium elvesztette akadémiai jellegét. Ezentúl református főgimnázium és tanítóképzőként működik.
– 1920-től a kollégium román állami és református egyházi közigazgatás alatt működik.
– 1921. A romániai földreform kisajátítja a kollégium birtokainak nagy részét. Megkezdődött a fennmaradásért való küzdelem;
– 1922. A kollégium fennállása 300 éves évfordulójának ünneplése;
– 1935. Csombordon, Báró Kemény Árpád birtokán, megépült a kollégium gazdasági iskolája;
– 1936. október 31. Vásárhelyi János református püspök felszentelte a Kós Károly által tervezett gyakorló elemi iskolát.
– 1944–1945. Újból a kollégiumban működött a Teológiai Akadémia, dr. Musnai László vezetésével.
– 1948. Kormányhatározat alapján a kollégium ingó- és ingatlan vagyonát államosították. Egyházi református jellegét megszüntették.
– 1948–1990 között a kollégium több név alatt különböző formában működött:
Magyar Vegyes Líceum, Vegyes Pedagógiai Iskola, Bethlen Gábor Középiskola, 2. Számú Középiskola, Bethlen Gábor Líceum, Bethlen Gábor Ipari Líceum.
– 1972 októberében szigorúan ellenőrzött keretek között megünnepelték a kollégium fennállásának 350. évfordulóját. Ünnepi beszédet mondott Sütő András, a kollégium egykori diákja.
– 1975. Beszüntetik a tanítóképzést
– 1982. A kollégiumba kötelezően bevezették a román tannyelvű oktatást
– 1990. A kollégium újból magyar tannyelvű intézet. Beindult a tanító- és óvónőképző.
– 1993. Az iskola hivatalosan visszakapja a Bethlen Gábor Kollégium elnevezést.
– 1997. A kollégium fennállásának 375. évfordulójának megünneplése.
– 1999. Beindul a Babeş–Bolyai Tudományegyetemhez tartozó Tanítóképző Főiskola.
– 2016-ban felavatják a magyar állami támogatással felújított Kollégiumot
Jelenleg a Bethlen Gábor Kollégiumban az elemi osztályokban 24+17+23+16+21, összesen 101 gyermek tanul. Az általános iskolai osztályokban 123-an tanulnak. A középiskolai osztályokban természettudományok (14) és matematika-informatika (14 hely) képzés van. A tanítóképzős osztályokban óvónőképzős is folyik. Létezik egy szakképzést nyújtó (IX-X-XI-es) osztályból álló tagozat (turizmus és közélelmezés, pincér).
Működik még: 3 napközis óvodai csoport, a bölcsődei csoport a 2023-2024-es tenévtől kezdve indul be.
Cím: Str. Bethlen Gábor nr.1. Telefon: 0258-861947. Villámposta: bgk@bethlengabor.ro. Holnap: https://bethlengabor.ro
Igazgató: Szőcs Ildikó.
A Nagyenyedhez tartozó falvak helyzete: Csombord – 1 magyar összevont óvodai csoport.
Felenyed -1 magyar összevont óvodai csoport.
Liviu Rebreanu Multikulturális Központ
Kulturális rendezvények szervezése, szakkörök, színjátszó csoport, román néptáncegyüttes
Cím: Str. Transilvaniei nr. 35. Telefon: 0258-861703, Villámposta: office@aiud-art.ro Honlap: http://www.aiud-art.ro
Igazgató: Ioan Hădărig.
Rendezvények: Nemzetközi humorfesztivál, 2004-tól évente; esszé-pályázat, nemzetközi művésztábor, kulturális napok, Fehér Megyei Magyar Napok, nemzetközi tárlatok, népművészeti fesztivál, koncertek
Liviu Rebreanu Könyvtár
1951-ben hozták létre. Könyvállomány: közel 80 ezer kötet.
Cím: Str. Transilvaniei nr.1. Telefon: 0258-861300. Villámposta: biblioteca@aiud.ro
Igazgató: dr. Alin Florea.
Könyvbemutatók, találkozók, emlékező műsorok.
Történelmi Múzeum
Az első muzeális gyűjteményt 1796-ban a Bethlen Gábor Kollégiumban hozták létre. A múzeumi anyagot 1950-ben átszállították a Bethlen Kastélyba, ahol külön múzeumként működött. 2021-től a Multikulturális Központ keretében működik. Jelenleg felújítás miatt zárva.
Cím: Pta Consiliul Europei nr. 24. Telefon: 0258-865459. Honlap: http://muzeu-aiud.cimec.ro
Természettudományi Múzeum
1796-ban jött létre, a Bethlen Gábor Kollégium épületében, 3 teremben működik. Van egy időszakos kiállító terme is. A Multikulturális központ felügyelete alá tartozik.
Cím: Str. Bethlen Gábor nr.1. I. emelet. Telefon: 0258-862569. Villámposta: muzeustiinte@aiud.ro, Honlap: http://muzeu-aiud.cimec.ro
Református egyház
A nagyenyedi vártemplom műemlék épület. Tornya, amely eredetileg a vár őrtornya volt, 1222–1239 között épült, a templomhajó toronyhoz való hozzáépítését 1480-ban fejezték be. Az 1704. évi tűzvészben beomlott a hajó csúcsíves boltozata, melyet az 1720–35-ös években deszkamennyezettel pótoltak, majd az 1794–1804. évi munkálatok során a jelenlegi késő barokk stílusban épült újjá. Ekkor készült a karzat, minek következtében szükségessé vált a torony két oldalán levő gótikus bejáratok befalazása. Az eredeti templomból csak a szentély és a templom külső falai maradtak meg. 1795-ben feltöltötték a várárkot. 1811-ben épült az orgona, 1896-ban a déli és északi portikuszok, 1912-ben központi fűtést, 1924-ben villanyvilágítást szereltek. 1780–1849 között a város az erdélyi református egyházkerület püspöki székhelye volt. Nagyenyed kilenc lelkésze töltött be püspöki tisztséget: Toronyai Máté, Tasnádi Ruber Mihály, Csulai György, Borosnyai Lukács János, Csernátoni Vajna Péter (1782–1784), Antal János, dr. Bartók Gyögy (1899–1907), Nagy Károly (1918–1926), dr. Makkai Sándor 1926–1936).
Nagyenyedi Református Egyházmegye központja. A mai egyházmegye területe a jelenlegi Fehér megyét, és Szeben megye északi részét fedi le, ahol 30 önálló lelkész ugyanannyi gyülekezetre és számos leányegyházra visel gondot.
Az 1990 utáni egyházmegyei újrafelosztáskor az egykori Gyulafehérvári Református Egyházmegyének már nem volt kivel és kinek önállóságot kérnie, hiszen teljesen elerőtlenedett. Az egykori gyülekezetei jórészt elnéptelenedtek, templomai omladoztak, területei eladva érték meg az 1990-es évek változásait. (Mára csak Vajasd, Gyulafehérvár és részben Tövis egyházközsége tekinthető életképesnek.) Így beolvadt a Nagyenyedi Református Egyházmegyébe, amelynek első esperesét a hegyaljai Magyarigen adta, Szegedi László személyében.
Nagyenyedi gyülekezet
Cím: Pta Consiliul Europei nr.2.
Lelkész: Tóth Tibor. Telefon: 0763-626360. Villámposta: popatibor@freemail.hu
Római katolikus egyház
Az Árpád-házi Szent Erzsébetnek szentelt nagyenyedi katolikus plébániatemplom Nagyenyed főterének északkeleti részén helyezkedik el; mellette található a minoriták rendháza. Neoreneszánsz stílusú műemlék épület. 1745-ben Bíró Gáspár házfőnök, Boroszlai Mózes és Abos Lukács hozzákezdett a mai templom építéséhez. A 41 m hosszú és 15 m széles, barokk stílusban épített templom 12 évig épült, 1757-ban szentelték fel Szent Erzsébet tiszteletére.
1761-ben Pál Pongrác házfőnöksége alatt pénzforrásaik kimerültek, és a tornyot csupán a templom magasságáig építették, amelyet a templommal együtt befedtek és a továbbiakban haranglábként szolgált.
1753-ban a templom udvarán felépült az elemi iskola is, majd 1812-ben megkezdték a mai rendház építését is. 1846-ban új iskolát építettek Wiszkóczi házfőnök vezetésével.
1849-ben leégett a rendház fedele, az orgona tönkrement és a templom is majdnem elpusztult. 1853-ban Wiszkóczi házfőnök renováltatta és újra befedette a templomot, a rendházat és az iskolát. Ebben az évben orgonát is építettek, amely Kolonits István első erdélyi munkája. Néhány év múlva Schneider Katalin adományából elkészültek a padok is.
1896-ban Kowrig Tivadar nagyenyedi katolikus hívő anyagi támogatásának segítségével felépült a torony is. Később a főoltár fölé hatalmas Jézus Szíve szobrot állíttatott a Folyovich család. A háborúba vitt két harang helyébe Fonyó József hagyománya révén újakat öntöttek.
A vitrál-ablakok híres olasz mesterek munkái, amelyek 1920-ban készültek Budapesten.
Cím: Str. Cuza Voda nr.3. Telefon: 0258-862624
Lelkész: Ft. Msgr. Szász János id. plébános, pápai káplán, tb. kanonok
Immánuel Pünkösdi Gyülekezet, Nagyenyed
2011 óta létezik. Része a Román Pünkösdi Egyháznak és ennek keretein belül a Magyar Etnikai Hitközségnek.
Cím: Ion Creangă utca 71A sz..
Lelkipásztor: Babos Tibor Csaba.
Látnivalók
• Nagyenyedi vár/városerődítések
• Bethlen Gábor Kollégium
• Bagolyvár (Ókollégium)
• Református vártemplom
• Bethlen Kata kastélya
• Vármegyeháza, ma szaklíceum
• Pápai-Páriz Ferenc sírja a Kollégium melletti temetőben
• Tornakert
• Barokk katolikus templom
• Görögkatolikus templom
• A 19. sz. épület fogház
• 1849-es emlékmű
• Kuruc diákok emlékműve
• Bethlen Gábor szobrok
• Szentkirályi Bánffy kastély
• Csombordi Kemény kastély
• A kollégium híres tanárainak és diákjainak emléktáblája
• Pápai-Páriz Ferenc emléktábla
• Misztótfalusi Miklós emléktábla
• Muzsnai László emléktábla
• Körösi Csoma Sándor emléktáblák
• Áprily Lajos, Jékely Zoltán emléktábla
• Berde Sándor emléktábla
• Vajna Károly emléktábla
• Csávossy György emlékmű
• 1849. január 8. emlékmű
Itt született 1759. október 17-én Sipos Pál író, matematikus.
Itt született 1779. október 28-án Baricz György mérnök, műfordító.
Itt született 1894. december 23-án Jeney Lajos grafikus (Művészneve szülőhelyéről Nagyenyedi Lajos).
Itt született 1829. június 15-én Szász Károly költő, műfordító, református püspök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Itt született 1838. május 25-én Szász Domokos erdélyi református püspök.
Itt született 1939. április 30-án Jánossy D. László festő és restaurátor.
Itt született 1846-ban Antal Géza orvos, az MTA tagja.
Itt született 1846-ban Dósa Géza festőművész.
Itt született 1848-ban zeykfalvi Zeyk Károly országgyűlési képviselő, később főispán
Itt született 1855-ben Boros Gábor irodalom- és gyorsírástörténész
Itt született 1878. augusztus 13-án Pogány Móric építész, a Batthyány örökmécses tervezője.
Itt született 1890-ben Makkai Sándor református püspök, történész, egyetemi tanár.
Itt született 1895. február 6-án Dési Huber István, grafikus és festőművész.
Itt született 1896. szeptember 24-én Vass Albert festőművész.
Itt született 1898. január 13-án Barlabás Piroska, Bitay Károlyné ifjúsági író, tankönyvíró.
Itt született 1906. szeptember 25-én Novák István gyógyszerész, egyetemi tanár.
Itt született 1909. november 5-én Veress István botanikus, kertészeti szakíró.
Itt született 1913-ban Jékely Zoltán költő, író, műfordító.
Itt született 1914-ben Kónya László nagyenyedi református lelkész, erdélyi magyar költő.
Itt született 1914. augusztus 15-én Egry Mária színművésznő Egre Mária néven.
Itt született 1914-ben és itt hunyt el 1972-ben Nemes János tanító, pedagógiai író, néprajzkutató.
Itt született 1916. február 7-én Varga Árpád emlékíró.
Itt született 1921. augusztus1-én Szász József agrármérnök, mezőgazdasági szakíró.
Itt született 1921. szeptember 16-án Köpeczi Béla művelődés- és irodalomtörténész, az MTA tagja, 1982–1988 között Magyarország művelődési minisztere
Itt született 1924-ben Kis Béla biológus, egyetemi oktató, természettudományi szakíró.
Itt született 1924-ben Szász Dórián festőművész.
Itt született 1926-ban Szász Béla szerkesztő, műfordító (elhunyt 2000-ben Bukarestben)
Itt született 1930-ban Winkler Albert zeneszerző, zongoraművész, karmester.
Itt született 1932-ben Móritz Miklós kohómérnök, műszaki és gazdasági szakíró.
Itt született 1939-ben Veress Éva biológus, természettudományi szakíró
Itt született 1941-ben Tóth Vass Mária újságíró, szerkesztő, fordító.
Itt született 1943-ban Nagy Miklós Kund újságíró, műfordító, szerkesztő
Itt született 1954-ben Nagy Attila orvos, orvosi szakíró és költő.
Itt halt meg 1816-ban Benkő Ferenc (kisbaconi) lelkész, mineralógus
Az itteni börtönben halt meg 1952. szeptember 14-én Gajdátsy Béla római katolikus lelkész.
Polgármesteri hivatal
Cím: Str. Cuza Voda nr. 1. Telefon: 0228-861310, 0372-717590. Villámposta: office@aiud.ro, Honlap: www.aiud.ro
Polgármester: Iulia Adriana Oana Badea (PNL)
Alpolgármester: Lőrincz Helga
Jegyző: –
Helyi Tanács: 2020-2024 között az összetétele: Nemzeti Liberális Párt (PNL) 7 mandátum, Szociáldemokrata Párt (PSD) 4 mandátum, Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 4 mandátum, RMDSZ 3 mandátum (Lőrincz Helga, Szőcs Ildikó, Fülöp Szabolcs Simon), Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 1 mandátum.
RMDSZ-szervezet
Cím: Cuza Voda 1. Villámposta: info@aiudonline.ro
Elnök: Lőrincz Helga. Telefon: 0765-275051.
• Dingelstadt, Németország (1993)
• Gyomaendrőd, Magyarország (1993)
• Cusset, Franciaország (2001)
• Cerepovet, Oroszország (2002)
• Ponte de Sor, Portugália (2003)
• Siklós, Magyarország (2003)
• Megara, Görögország (2003)
• Soltvadkert, Magyarország (2015)
• Raahe, Finnország (2019)
Bethlen Gábor Alapítvány. Az Alapítvány célja a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium oktató – nevelő munkájának, a tehetséges diákok és tanárok támogatása.
– Cím: str. Bethlen Gábor, nr. 1. Telefon: 0787-565334. Villámposta bgkanagyenyed@gmail.com, Honlap: bethlengabor.eu. Elnök: Szőcs Ildikó.
Bethlen Gábor Baráti Társaság. Cél: a Bethlen Kollégium volt diákjainak támogatása, a kapcsolattartás segítése, az oktatás segítése.
– Cím: Str. George Coșbuc nr. 15. Telefon: 0258/861155. Inaktív.
BGK Sportegyesület.
– Cím: Gh. Doja/Dózsa György u. 1. Telefon: 0722-618568. Elnök: Kerekes Ferenc
Collegium Gabrielense Régizene és Táncegyüttes, a Kollégium együttese.
– Nem bejegyzett.
Fenichel Sámuel Önképzőkör, a Kollégium diákjainak támogatása, tanulmányok elősegítése.
– Nem bejegyzett.
Dr. Szász Pál Egyesület. Célja: a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium emlékének ápolása, Fehér megyei fiatalok támogatása, kultúra, oktatás, műemlékvédelem. Magyar közösségi ház működtetése.
– Cím: Str. Morii nr. 24. Elnök: Ladányi Árpád Csaba. Mobil: 0726-734994. Villámposta: dr_szasz_pal_egyesulet@rmdsz.ro , Honlap: www.nagyenyed.ro
Dr. Brendus Gyula Egyesület. Cél: a Fehér megyei Magyar Napok jogi hátterének biztosítása, valamint kulturális tevékenységek lebonyolítása.
– Cím: Str. Morii nr. 24. Telefon 0745-826252. Elnök: Székely Jenő (?)
Benkő Ferenc Tudományos Műhely – inaktív
Aranyosszéki és Alsófehér Vármegyei Huszár és honfoglaló hagyományőrző egyesület. Cél: hagyományőrzés, identitásépítés és -őrzés.
– Cím: Str. Morii nr. 24. Telefon: 0745-163291. Elnök: Farkas Attila.
Hip-Tep Egyesület. Cél: lovasterápia, szabadidős tevékenységek.
– Cím: Nagyenyed, Sg. Hațegan. Telefon: 0751-077047, 0745-062119. Vezetik: Balogh Csilla és Balogh Csaba.
Pro Teneris Egyesület. Cél: Nagyenyedi Fügevirág Néptáncsoport jogi képviselete.
– Cím: Str. Doja/Dózsa nr.1. Telefon: 0751-511733, https://web.facebook.com/tenerisegyesulet.asociatiapro. Elnök: Kónya Ferenc.
Intel-Art Alapítvány. Cél: Kulturális és művészeti kiállítások, találkozók szervezése.
– Cím: Str. Cuza Voda nr.1. Telefon: 0723-969911. Villámposta: info@inter-art.ro, istvanbalogh@yahoo.com. Honlap: inter-art.ro. Elnök: Balogh István.
Nagyenyedi Borászok Egyesülete. Cél: a borászat szakmai képviselete, a termelők támogatása.
– Cím: Str. Transilvaniei nr. 40. Telefon: 0745685044. Elnök: Tóth Csaba.
Casa Helvetica (Svájci Ház)
515200 Nagyenyed, Aiud
str. Dózsa György 53 A, jud. Alba, Romania
konyatib@gmail.com
0040751511733
Mobis Panzió
Nagyenyed, Transilvaniei 120
www.mobis-al.ro
vargaili77@yahoo.com
0740152977
Források
Bakó Botond: Nevezetes emberek – enyedi életképek, Művelődés, Kolozsvár, 2021.
Binder Pál: Közös múltunk, Kriterion 1982.
Dr. Csávossy György, Erdélyi-Hegyalja, a borok hazája. Budapest: Kortárs Kiadó, 2016
Gudor Kund Botond: Visszatért a nagyenyedi Bethlen-kastély https://reformatus.hu/egysegben/hirek/visszatert-a-nagyenyedi-bethlen-kastely/
Helységnévtár. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/ErdelyHelysegnevTar-erdely-bansag-es-partium-torteneti-es-kozigazgatasi-helysegnevtara-1/telepulesek-1C9/a-1CA/aiud-1FA/
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850-1992), Pro Print Csíkszereda, 2002.
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. http://varga.adatbank.transindex.ro
http://nepszamlalas.adatbank.ro/?pg=etnikai&id=4082