– 1030 és 1038 között Gizella királyné adományából a déli apátság birtoka,
– 1296-ban a budai káptalan a birtokos, és 1316-ban is. (Györffy: i.h.).
– Korán lehetett temploma, papja 1332-től ismeretes: Mihály, aki a pápai tizedjegyzék szerint 3 garast fizet, 1333-ban 10 dénárt, 1334-ben szintén 10 dénárt; 1335-ben Péter 10 dénárt. (Beke: Az erd. egyházmegye. 84.; Batthyaneum. II. 134.; Györffy: i.h.)
– 1600-as évek: megannyi kár érte, a lakosság száma drasztikusan lecsökkent, ezért hajdúkat telepítettek be. (Alsó-Fehér vármegye monográfiája. I. 469.)
– Román kori temploma ma is áll. A gótikus korban hozzáépített szentélye a hajó szélességére épült. (Kovács: Magyar ref. templomok. I. 228.) Kazettás mennyezete 1760-ból való.
Középkori katolikus lakossága a reformáció idején református lesz, a templommal együtt.
– A 18. században református anyaegyház és a 20. század elején is az. Magyarlapád csaknem teljesen tiszta református.
– A Lapádtól alig pár kilométere található a Fugad falu neve az oklevelekben az 1030-as évektől ismeretes, 1319-ben már megtelepült falu. Azóta a háborúk miatt elnéptelenedett. A falu a losonci Bánffy bárók tulajdonát képezte, ma is ott áll a kúria, amit sok huzavona után az örökösöknek sikerült visszakapniuk az államtól.

A települése lakosságának alakulása és összetétele.
1880 Összesen 756, románok 29, magyarok 683, németek 1, mások 43
1890 Összesen 867, románok 40, magyarok 812, németek -, mások 15
1900 Összesen 899, románok 34, magyarok 856, németek -, mások 9
1910 Összesen 1082, románok 34, magyarok 1032, németek -, mások 15
1930 Összesen 1048, románok 50, magyarok 978, németek -, mások 20
1966 Összesen 1151, románok 39, magyarok 1111, németek -, mások –
1977 Összesen 1194, románok 30, magyarok 1164, németek -, mások 1
1990 után:

⃰ Nem nyilatkozott 10.

Magyarlapád gazdasági élete az adottságaira épül. Lakói mezőgazdasággal, valamint a fakitermelés nagyságára való tekintettel koporsókészítéssel foglalkoznak. Vannak kis koporsós műhelyek, családi vállalkozások, ahol 5-6 ember dolgozik. 1990 előtt Nagyenyeden volt egy időközben megszűnt szövetkezet, az emberek haza jöttek, és a korábbi munkájukat folytatták. Egy adott pillanatban volt a faluban 18 műhely, koporsókat gyártó családi vállalkozások. Romániában nagyon messze elviszik, le a Dunáig.
Földjeiken gyümölcsfákat, rózsákat nevelnek, amelyeknek szárait, ültetésre alkalmas gyökereit értékesítik a világ több pontján. A tej felvásárlásával, valamint munkahelyek teremtésével a helyieket támogató Biomilk tejgyár tejtermékeit Romániába és más országokba exportálja.

Egyházi adatok szerint a faluban 1680–1904 között felekezeti elemi iskola működött. Erről tanúskodik a református templom kazettás mennyezetén levő, 1759-ből származó felirat is.
A magyar állami elemi iskola 1904–1905-ben létesült.
1975-től a beiskolázott gyermekek létszáma állandó csökkenést mutat.
2016-ban felavatták a helyi református egyházközség és az Ethnica Alapítvány által kezdeményezett Szórványkollégium új, 24 tanulót befogadni képes épületét. A beruházás a magyar kormány támogatásával valósult meg.
Általános Iskola, Magyarlapád
Működik:
– 1 magyar összevont óvodai csoport, 2023/24-től lesz még egy csoport, és az óvodát napközisnek tervezik
– 1-4 osztályok (elemi iskola): 2 magyar összevont és 1 önálló osztály,
– 5-8 osztályok (általános iskolai): 2 magyar összevont és 1 önálló osztály.
Cím: Magyarlapád 60.sz. Telefon: 0258-875200. Villámposta: info@scoalalopadeanoua.ro.
Igazgató: Lőrinczi Ildikó.
A községhez tartozó Magyarbece faluban működik 1 magyar összevont óvodai csoport és 1 magyar összevont elemi osztály.
2005-ben indult be Magyarlapádon a cserkészélet Borbándi András tiszteletes szervezésében magyarlapádi 135-ös számú báró Bánffy Dániel Cserkészcsapat. Van helyi tevékenység, részt vesznek országos rendezvényeken (Cserkészek dalversenye, 2011)

Magyarlapád a táncáról híres, na meg néptánctáboráról: a kilencvenes évek elején sikerült újraindítani a hagyományápolást. A lapádi táncrend a Küküllő-menti táncok családjába illeszkedik.
Alighanem az első az 1994-ben alapított Hagyományőrző Néptáncegyüttes volt. További helyi együttesek, tánccsoportok: Pirospántlikás, Csűrdöngölő, Rapó. Helyi zenekar: Pirospántlikás.
A helyi együtteseket korosztályok szerint hozták létre 1. Kis-Paszuly Táncegyüttes (óvodások); 2. Paszuly Táncegyüttes (O–III. osztályig); 3. Törökbúza Táncegyüttes (IV–VII. osztályig); 4. Gyöngypárta Táncegyüttes (VIII. osztálytól felfelé).
Néptánctábor. 2022-ben a 24. magyarlapádi néptánctáborra került sor, pontos neve: Maros-Kisküküllő menti Népzene és Néptánctábor. Itt találkoznak gyermek és felnőttcsoportok. A
Kultúrközpontban délutántól hajnalig tart a tánc és a jókedv. Szervező az Ethnika Kulturális Alapítvány.
Az egyházmegyei „vándor” kórustalálkozónak van, amikor Magyarlapád a helyszíne (2002).
A dr. Demény Piroska egykori kezdeményezését, ami a távozásával megszakadt, a szórványszínjátszást sikerült felújítani, részt vettek táborokban. Volt helyben Szórványszínjátszó Találkozó (2015).
A helyi Ethnika Kulturális Alapítvány kezdeményezésére anyanyelvfejlesztő tábort szerveztek. A 2016-os tábor jelmondata: Beszélj magyarul, tanulj magyarul!
Rendeznek a faluban megyei szintű, népi gyerekjátékok és versmondás vetélkedőt óvodásoknak részére.
2007-ben a Fehér Megyei Tanács kezdeményezésére 67 községben hoztak létre helyi néprajzi gyűjteményt. Magyarlapádon felavatták a polgármesteri hivatal melletti kis ház két termében az új létesítményt.
Évente megtartják az Ethnika Kulturális Alapítvány által szervezett Tavaszi népi vigalom fesztivált, vannak falunapok.
A lopádi vendégszeretet mondata: „Amennyit adsz, annyit kapsz vissza.”
A községi könyvtár igazgatónője, Rettegi Emese

Református egyházközség.
A falu már 1564 előtt a reformáció útjára tért, az idők során felekezeti iskolája is volt. Az Alsó-Fehér vármegyei polgárháborús mészárlások mindig elkerülték a falut, így mai napig megmaradhatott magyarnak és reformátusnak. A templom hajója a 13. században épült, román stílusban. A kazettás mennyezet 1759-ben készült. A hajó belső falán vörös körben két felszentelési vörös színű kereszt utal a katolikus vallásra. A szentély később, a 14-15. században épült, gótikus-román stílusban, egy korábbi kisebb szentély helyén. A boltozatos szentély ismeretlen okok miatt beomlott, és azóta kazettás mennyezete van. A két karzat és a szószékkorona 1760-1761-ből való. A templom eredeti tornyát 1866-ban lebontották, mert az a kellő mélységű alap hiánya miatt megrepedezett. A mai torony 1871-re épült fel. Ennek építésénél Zeyk Károly egyházmegyei gondnok, báró Kemény István, csombordi, és Jakab Károly, magyarbagói földbirtokosok nyújtottak jelentős anyagi támogatást. A templomnak volt egy 1700-as években épült orgonája, de azt a második világháborúban a román hadsereg széttörte. Ennek maradványait 1950-ben eladta a presbitérium. Két harang van a toronyban. A régebbi 1514-ből való. Felirata: „SANCTA MARIA ORA PRO NOBIS”. A másikat az első világháború után, 1922-ben öntette a gyülekezet. A 20. század elején a település 899 lakosából 835 református volt.
Református templom. Műemlék. 2022-ben felújították.
Református egyház
Cím: Kis utca 54. Telefon: 0258-875261. Villámposta: borbandia@gmail.com
Lelkipásztorok: Borbándi András, Borbándi Erika.
Lélekszám: 893.
Ide tartozik Asszonynépe. Lélekszám 2.

Református templom. Katolikus templomként a középkorban, román stílusban épült. Szentélye gótikus stílusban készült a 15. század táján, kazettás mennyezete 1760-ból való.

Bánffy Dániel, báró (Nagyenyed, 1893 – Bp., 1955): erdélyi nagybirtokos, az ellenforradalmi rendszer jobboldali politikusa, földművelésügyi miniszter. 1917-től 1940-ig erdélyi birtokain gazdálkodott. Észak-Erdély Magyarországhoz csatolása után az erdélyi párt egyik vezetője és behívott Országgyűlési képviselő. 1940. dec. 30-tól 1944. márc. 22-ig a Teleki-, Bárdossy-, végül a Kállay-kormány földművelésügyi minisztere volt. A család kastélya Fugadon áll.
Molnár József (1925–2016), református lelkipásztor, monográfiaíró.

Polgármesteri hivatal
Magyarlapád Főutca 282. Telefon 0258-875245
Polgármester: dr. Marian Indreiu (PNL)
Alpolgármester: Kiss Árpád (PNL)
Jegyző: Simona Suciu
Helyi Tanács. Összetétel: Nemzeti Liberális Párt (PNL) 6 mandátum (Szilágyi Stefan is), RMDSZ 5 mandátum (Hari Attila, Kiss Csaba, Bárdi Zoltán, Szolga Hunor, Turzai Tímea)

RMDSZ szervezet
Elnök: Hari Attila.

Ethnika Kulturális Alapítvány. Az Alapítvány 1998-ban alakult Magyarlapád és környéke népi kultúrájának megmentése, valamint a magyarságtudat erősítése céljából. Az alapítvány vezetője Sipos Ferenc.