Földrajzi betájolás: Dicsőszentmárton és Balázsfalva között található, utóbbitól 15 km-re északkeletre, a Kis-Küküllő jobb partján, áthalad rajta a DN14B műút. Szépmezőtől 6 km-re északkeletre van.
Szász település volt, és egykor a küküllői vár birtokai közé tartozott, 1332-ben a németül Miklosdorf. Az Árpád-kori település eredeti neve Szent-Miklós volt, a Bethlenek megjelenése után vette fel a Bethlen előnevet.
– 1309-ben plébániatemploma van, Simon plébánosa mint küküllői dékán szerepel az oklevelekben.
– 1332-ben a németül Miklosdorf néven nevezett település már egyházas hely volt, papja a pápai tizedjegyzék szerint ekkor 40 dénár pápai tizedet fizetett.
– 1350-ben Konrád plébánost elődje ki akarja túrni.
– 1376-ban Bálzi Péter szentmiklósi papot XI. Gergely pápa felhatalmazta, hogy magának benefíciumot keressen.
– 1390-ben Zsigmond király Bethlen Gergelynek adományozta, és a Bethlen család birtokai közé tartozott a későbbiekben is.
– A 16. században Bethlen Farkas várat emelt itt, amely ma már nem látható.
– 1668–1683. Bethlen Miklós a kiváló államférfi velencei emlékeinek hatására, de figyelembe véve a helyi népi építészeti hagyományokat is, itt reneszánsz stílusú kastélyt építtetett. Bethlen Miklós Udvarhelyszék főkapitányaként itt is élt. A kastélyt egykor védőfalak és sarokbástyák övezték.
– 1719-ben itt kötött házasságot Kemény Zsigmond Bethlen Ágnessel.
– 1760-as években tatarozták, és ekkor részben barokk stílusban átépítették.
A települése lakosságának alakulása és összetétele.
1880 Összesen 1193, románok 296, magyarok 685, németek 37, mások 175
1890 Összesen 1205, románok 331, magyarok 762, németek 20, mások 92
1900 Összesen 1400, románok 467, magyarok 927, németek 6, mások –
1910 Összesen 1522, románok 443, magyarok 985, németek -, mások 94
1930 Összesen 1559, románok 493, magyarok 1011, németek 31, mások 24
1966 Összesen 1591, románok 579, magyarok 1007, németek 4, mások 1
1977 Összesen 1577, románok 559, magyarok 1008, németek 3, mások 7
1990 után:
Évszám | Összlakosság | Románok | Magyarok | Németek | Más (roma + más) |
---|---|---|---|---|---|
1992 | 1472 | 310 | 985 | 3 | 7 |
2002 | 1451 | 350 | 920 | – | 177 |
2011 | 1381 | 433 | 760 | – | 157* |
⃰ Nem nyilatkozott 30.
Lakói mindig a mezőgazdaságból, állattenyésztésből éltek meg. Ez alapozta meg az itteni tejfeldolgozó létesítését.
A fiatalok Balázsfalván dolgoznak, többen pedig külföldön. Itt inkább a magyarok mennek el, Portugália, Spanyol-, Német- és Magyarország a cél. Az elsők már az 1990-es évektől mentek el, volt olyan is, aki azóta visszajött. Azok, akik egyetemet végeznek, általában ott is maradnak Kolozsváron, Vásárhelyen, stb.
Kb. 30-40 ember van, akik Zsidvén dolgoznak. (A református pap tájékoztatása.)
– 1670-es évek. A református prédikátor iskolát létesített „mind férfi-, mind leánygyermekek számára”. Az unitáriusoknak is volt már iskolájuk.
– 1798. A kinevezett tanítót, Szentgyörgyi Józsefet nem fogadták el, mert „egy hásártos, papjaival és ecclésiájával veszekedő”
– 1811. év nevezetes maradt az egyházközség életében: leégett a lelkészi és a kántortanítói lakás. 1814-ben készült el rendesen a tanítói lakás, ez egyben iskolai célt is szolgált.
– 1815 nyarán a tanítót kétszer is megfogták a határon, hogy lopott
– 1842 külön iskolaépületük még mindig nincs, a gyermekek a tanítóhoz kellett járjanak
– 1848-49 Fodor Sámuel tanító részt vett a forradalomban.
– 1940-es évek eleje: unitárius felekezeti iskola
– 1960-as évek a Bethlen kastélyban mezőgazdasági iskolát indított Brukenthal báró, ez az 1950-es években Csombordra került át.
– 2000-es évek vége, volt cserkészcsapat.
Általános Iskola, Bethlenszentmiklós
Cím: Fő utca 56. Telefon: 0258-882837. Villámposta: sc.sanmiclaus@mail.albanet.ro
Igazgató: Matei Rovin.
Mai helyzet: 1 magyar összevont napközis csoport, 2 magyar összevont elemi osztály, 2 magyar összevont általános iskolai osztály működik.
Van kultúrház, ez a kommunista idők terméke. A református egyháznak van egy ingatlana, a régi iskola épülete, jelenleg tanácsterem. A reformátusok szeretnének egy közösségi termet.
2022-ben felavatják a Magyar Közösségi Házat, az Unitárius Egyháznak visszaszolgáltatott és a falu közössége által, támogatással felújított ingatlanban fog működni.
Kulturális csoportok: dalárda (református és unitárius is), van tánccsoport (Csillagszeműek). Előzőleg működött egy fiatalokból álló Tulipán néptánccsoport, melynek tagjai csak fellépés előtt gyűltek össze próbákra. A helyi tanítók Miklós Judit és Miklós Erzsébet kezdeményezésére létesült az általános iskolásokból álló, állandó tánccsoport. Vannak kisebbek és nagyobbak is. A 2000-es évek elején volt színjátszó csoport.
Rendezvények: Mikulás-járás, farsangi bál, a Nőszövetség rendezi. 2022-ben első alkalommal rendeztek magyar napot a faluban a Jövőnk a Szórványban Egyesület szervezésében.
Középkori katolikus lakói a reformáció idején reformátusok, majd unitáriusok lesznek, és az unitáriusoké marad a templom is.
Ma is álló középkori temploma formájában a 14. századra utal, de az előző században épülhetett, mert 1309-ben a település a templom után Szent Miklós nevét viseli, vagy fel kell tételezni egy előtte épült régebbi templomot. A 17. században felújítják. Stukkós boltozatát a 18. században működő Türk Antal munkájának vélik. (B. Nagy M.: Stílusok…)
Lőréses nyugati homlokzati tornyában a Bethlen Gábor nevét viselő, 1622-ben öntött harang függött. 1916-ban elvitték, hogy ágyút öntsenek belőle, de a csepeli gyárból kimentették s a Nemzeti Múzeumban helyezték el.
A 18. században unitárius anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 227.), és a 19. század elején is az.
A 14. században épült templom ma az unitáriusoké, a reformátusoknak gróf Bethlen Gergely építtetett templomot 1750-ben. A szentmiklósi unitárius gyülekezet megbomlása 1667-ben kezdődött. Ekkor fogott neki Bethlen Miklós, az Önéletíró, a 31 évig tartó nagy építkezési
munkálatainak. Az apja, erdélyi feudális úr, módjára szentmiklósi jobbágyokkal kezdte meg a kétszeres várfallal, öt bástyával és vizesárokkal övezett kastélyát felépíteni a glogoveci ősvár köveiből egy régi udvarház helyére. Bethlen, Apáczai Csere Jánosnak buzgó tanítványa, ízig-vérig református volt, s már 1667-ben „prédikátor házat” építtetett a kastélya mellé, amelybe a szintén Apáczai tanítványt, Uzoni Bálintot fogadta meg prédikátornak, udvari papjának. Ekkor még a faluban egyetlen református sem volt Bethlen Miklóson kívül. Az új prédikátor első áttérített híve egy Ispány András nevű, 86 éves ember volt, akinek a családneve az udvarban betöltött tisztségére utal.
Bethlenszentmiklósi Unitárius Egyház
A szentmiklósi unitárius egyházközség megalakulásának pontos évét nem ismerjük. Az első ismert unitárius lelkészei közül Radnóti Bíró Györgyöt 1594–1595-ből, a Mészkőről jött Szikszai Gáspárt 1596-ból említik. Feltételezések szerint a templom az első ismert unitárius lelkész említése előtti. A templom középkori épület, a kutatások 13-14. századinak datálják. 1589-ben már létezett az unitárius egyházközség és a templomon nagyobb javítást végeztek. Az 1829. évben a templom javára országos gyűjtést szerveztek.
2019-ben az unitárius templom tornya a tűz martalékává vált, a templom többszáz éves zsindelytornya elégett. A Teleki László Alapítvány által működtetett Rómer Flóris-terv vis maior keretéből tervezik helyreállítani a tornyot.
Lelkészi család: Veress Ferenc László és Tímea
Cím: Bethlenszentmiklós, str. Cimitir nr. 12. Telefon: 0752-472100, villámposta veress.ferenc@yahoo.com.
Bethlenszentmiklósi Református Egyházközség
Cím: Bethlenszentmiklós, str. Pompierilor nr. 35. Telefon: 0258-882626, 0741-185984, villámposta: weissxxi@yahoo.com.
Parókus lelkipásztor: Fehér Attila.
Lélekszám: 334
– Bethlen kastély. Az igazi érték az 1668–1683 között épült kastély, amelyet az olasz hatású erdélyi késő reneszánsz egyik legszebb építészeti alkotásának tartanak. Építtetője Bethlen Miklós (1642–1716) emlékíró, a 17. század második felének egyik legtanultabb főura, Udvarhelyszék kapitánya, 1690 után Erdély kancellárja. Ma már nagyon leromlott állapotban van az egykor gyönyörű kastély, melyet nemrégiben vásárolt meg a küküllővári Bethlen kastély új tulajdonosa – megtörténhet, hogy rövidesen ezt sem látogathatjuk. Hajdanán két kőfal, 5 bástya és vizesárok védelmezte.
1806-ban helyreállították. 1856-ben a kastély a Bethlen családtól a Brukenthal család birtokába jutott. A báró rendbe hozatta, majd mezőgazdasági iskolát nyitott meg benne. Jött a kommunizmus, és elvei alapján az állami mezőgazdasági intézetnek ajándékozta a kastélyt. Meg is találták a rendeltetését: a luxus szobákba a más vidékről idehelyezett fiatal mérnökök és a fejőmunkások családjait költöztették. Ma félig romos, gazdasági központ van benne. A kommunizmus ötven éve alatt volt óvoda, börtön, étkezde, és pezsgőrészleg működött az épületben, a csodaszép freskók és stukkók sorra mind eltűntek. A hajdan szobrokkal díszített mesés csigalépcső, mely korában igazi csodának minősült, ma megfosztottan roskadozik, az erkély pedig nem tudni, melyik pillanatban zuhan alá. Műemlék.
– Gr Bethlen Miklós emlékét idéző kopjafa az unitárius templom kertjében.
– Unitárius templom.
– Református templom.
– Bethlen János, gróf (Kisbún, 1613. nov. 16.–1678. febr. 13., Nagyszeben) erdélyi főúr, történetíró, iskolaalapító. Torda és Küküllő vármegyék főispánja, udvarhelyi kapitány, Erdély kancellárja. Itt is élt.
– Bethlen Farkas, gróf (Bethlenszentmiklós (?), 1639 – Bethlenszentmiklós, 1679. december 30) történetíró, Fehér megye főispánja, Erdély kancellárja.
– Bethlen Miklós gróf (Kisbún, 1642. szept. 1. – Bécs, 1716. okt. 27.) emlékíró, államférfi, ő fogalmazta meg a Diploma Leopoldinum-ot, Bethlen János fia.
– Bethlen János, bethleni, gróf (Bethlenszentmiklós, 1792. febr. 9. – Pest, 1851. márc, 17.): politikus, 48-49-es szabadságharcos, részt vett a napóleoni háborúkban. 1814–1822 között a bécsi erdélyi udvari kancellária titkára volt. Bem hadseregében szolgált.
– Itt hunyt el 1907-ben Wlislocki Henrik (Heinrich Adalbert von Wlislocki; Brassó, 1856. július 9. – Bethlenszentmiklós, 1907. febr. 19.) erdélyi nyelvész, fordító és etnográfus, tanár.
– Módi Pál (Bethlenszentmiklós, 1917 – Kolozsvár 1981) – Kolozsváron az unitárius kollégium tanára volt az 1930-as évek elejétől.
– Németi Rudolf (Bethlenszentmiklós, 1948. ápr. 6. – Budapest (?) 2016. jan. 30.) költő, műfordító, szerkesztő.
Polgármesteri hivatal
Cím: Sona/Szépmező, Str. Lunga nr. 2. Telefon: 0258-884080, villámposta: sona@ab.e-adm.ro
Polgármester: Teodor Florin Mărginean (PNL)
Alpolgármester: Ghedeon Dulau (PNL)
Jegyző:
Helyi tanács: Nemzeti Liberális Párt (PNL) 8 mandátum, RMDSZ 2 mandátum (Adamescu Anna, Bíró Levente), Szociáldemokrata Párt (PSD) 2 mandátum, Népi Mozgalom Pártja (PMP) 1 mandátum.
RMDSZ szervezet
Elnök: Adamescu Anna, telefon: 0740463387
– Nőszövetség nincs bejegyezve
– Bethlen Miklós Egyesület, alakult 2007, kapcsolat Veres József, Miklós Erzsébet
– Jövőnk a Szórványban Egyesület, alakult 2019, kultúra, kommunikáció, képviselő Veres Ferenc, elnök Bodoczi Annamária jovonkaszorvanyban@gmail.com
Források
Sipos Gábor: Bethlen Miklós és a református egyház
http://epa.oszk.hu/00900/00979/00005/pdf/013-019.pdf
Benkő József: Transsilvania specialis: Erdély földje és népe I. Ford. és szerk. Szabó György. Bukarest; Kolozsvár: Kriterion. 1999
B. Nagy Margit: Stílusok, művek, mesterek. Kriterion, Bukarest, 1977.
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. http://varga.adatbank.transindex.ro
http://nepszamlalas.adatbank.ro/?pg=etnikai&id=4359
Símen Domokos: Adalékok a bethlenszentmiklósi unitárius egyházközség történetéhez 1860-ig. https://eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/22212/KM_1990_01_020.pdf?sequence=1&isAllowed=y