106–271. Hivatalosan 106 és 271 között voltak itt a rómaiak. Itt több népvándorló csoport átment, a települést az avarok hoztak létre.
11.-12. század. Az első ispáni vár a közeli dombon épült, fa gerendavázas földvár volt, melyet valószínűleg Szent László király építtetett.
1177. Az első adatokat Küküllővárról az 1177-es pápai tizedjegyzékben találjuk, ahol még “villa Cuculiensis castri” néven jelentkezik.
1214. Először említik források. Magas dombtetőn álló, fagerendákból készített, földtöltéssel ellátott erődítmény volt, Küküllő vármegye központja. Az I. István király alapította erdélyi nagy kiterjedésű Fehér vármegye egy részéből alakították ki Küküllő vármegyét.
1241. A tatárjárás az erődítményt elpusztította.
1319. Erődítményt említenek a korábbi helyén, ez már kőből készülhetett, a folyó vette körül. Négyszögletes toronyból és négyoldalú kőfal övezte várudvarból állt. Az erdélyi vajdához tartozó királyi vár volt.
1462. Mátyás király Pongrácz János erdélyi vajdának zálogosította el.
1476. Pongrácz János halála után Mátyás hűbéresének, a moldvai István vajdának (Stefan cel Mare) adta.
1538. Stefan fiától, Petru Rareș moldvai vajdától Szapolyai János vette el, mert az átpártolt I. Ferdinándhoz. János király a várat több uradalommal együtt feleségének, Izabella királynénak adta jegyajándékul. Később a várat az erdélyi országgyűlés határozata alapján lerombolták.
1565. A környező jobbágyfalvak ura, a Csáky család a régi helyébe várkastélyt építtetett.
1619. Küküllőváron református egyházi zsinatot tartanak.
1686. Apafi Mihály fejedelem birtokába került, aki szívesen tartózkodott a falai között. Miután a fia Bécsbe került, a küküllői uradalom a királyi Kamara kezelésébe jutott. Harmadik vára a mai várkastély, ez a lerombolt vár köveiből reneszánsz várkastélyként épült, a falu másik oldalán, dombon.
1757. Bethlen Gábor vásárolta meg, akitől testvére, Miklós tulajdonába került át.
1760-69. Bethlen Miklós a kastély dombján kápolnát építtetett, miután áttért a katolikus hitre.
1770-es évek. Bethlen Miklós jelentősen átépítette a reneszánsz várkastélyt, létrehozva a napjainkban is látható külső arculatát. A felvonóhíd helyébe lépcsőházat emelt, az épület csúcsíves tetőt kapott, a külső várfalat megszüntette, kápolnát, lóistállót és egy kaputornyot is építtetett, utóbbi 1972-ben összeomlott.
1849. január 16-án Bem veri meg itt a császáriakat, akik Nagyszebenig hátrálnak.
1884. Bethlen Márktól gróf Haller Jenő kártyán nyerte el.
1919. Már a második emelete lakatlanul állt.
1912. Budai Árpád régész a vártetőn egy római kastrumot ásott ki, ami arra volt hivatott, hogy védje a Küküllő vidékét.
1944. A harcokban megsérültek a falai, melyek között magtárat, majd gazdasági irodát rendeztek be.
1970-es évek. A közeli zsidvei pezsgőgyár raktárként használja a várkastély pincéit, azóta is e célt szolgálja, ezért nem látogatható a küküllővári egykor fényes napokat látott várkastély.
2008. A kastély magántulajdonban van, a Jidvei Kft vásárolta meg (Claudiu Necsulescu) az utolsó Haller gróf unokájától, azzal a feltétellel, hogy nem változtathat a kastély kinézetén. Az új tulajdonos szándéka: bekapcsolni a kastélyt a turisztikai hálózatba.

A települése lakosságának alakulása és összetétele.
1880 Összesen 1290, románok 768, magyarok 367, németek 8, mások 147
1890 Összesen 1535, románok 875, magyarok 531, németek 12, mások 117
1900 Összesen 1634, románok 1006, magyarok 481, németek 15, mások 132
1910 Összesen 1767, románok 1008, magyarok 604, németek 3, mások 152
1930 Összesen 1859, románok 1257, magyarok 525, németek 8, mások 69
1966 Összesen 2215, románok 1564, magyarok 538, németek 12, mások 102
1977 Összesen 2166, románok 1514, magyarok 512, németek 3, mások 157
1990 után:

⃰ Nem nyilatkozott 98.

1908-ban földgázat találtak a térségben, a kitermeléssel kapcsolatos kérdések megoldására létrejött az Első Erdélyi Földgázvezeték Rt, majd 1912-ben a Kisküküllővármegyei Földgáz Rt. Külföldi tőkét kerestek az infrastrukturális kérdések megoldására (kitermelés, vezetékek). Majd komoly fejlesztések következtek, elsősorban Dicsőszentmártonban.
A térségben az emberek gazdálkodásból élnek, jók a termőföldek. Jelentős az állattenyésztéssel foglalkozók aránya. A helyi kisvállalkozók főleg mezőgazdasággal foglalkoznak. A helyi turizmus gyenge.
Van helyben egyesületük a tehenészeknek (Tehenészek Egyesülete, elnök Dobay Gábor) és a juhászoknak (Juhászok Egyesülete, elnök Fogarasi József) – mindkettő civil szervezet, a székhely a faluban. Annak ellenére, hogy a helyi református magyar közösség számbelileg kicsi, erős az összetartó.

A Küküllő vidékén a 17. században a falvak többségében már működött iskola. Küküllőváron 1662-ben Stephanus Csernátoni volt a tanító. 1676-1714. években készült összeírás a tanítói jövedelmekről.
A 18. században a helyzet nem változott, a 19. század elejétől fejlődés. A tanítók többnyire a marosvásárhelyi tanítóképzőben végeztek.
1819-ben Küküllőváron Horváth Therézia birtokos jelentős iskolai alapítványt létesített.
1830-ban a vizitáció során feljegyezték azokat a falvakat, ahova a gyermekek nem járnak iskolába – Küküllővár nincs ezek között.
1885-ben a küküllővári uradalom és kastély az Erdélyi Római Katolikus Státus tulajdonába került, gazdasági iskolát hoztak létre benne. Az 1948-as államosítást követően az iskola egy darabig még működött.
A 20. század második felében a Bethlen-Kaller kastélyban iskola működött.

Stefan cel Mare Általános Iskola
Cím: Str. Postei nr. 18. Telefon: 0258-886114, villámposta: sc.cetateab@mail.albanet.ro, honlap: http://scoala-gimnaziala-cetatea-de-balta.ro.
Igazgató: Daliela Iliescu
Tanítónő: Érsek Erika; Óvónő: Turzai Orsolya.
Jelenlegi helyzet: 1 magyar összevont óvodai csoport és 1 magyar összevont elemi osztály.

A helyi Művelődési ház felújítása 2022-ben fejeződött be.
A helyi kulturális élet rendezvényeket, egyházi ünnepekhez kapcsolódó programokat, folklórfesztivált jelent. Igen erős a helyi román öntudat, például a falunak szimbolikus címe: Dák Napok
A református lelkipásztor szerint a helyi románság hagyományosan nem kedveli a magyarokat: „az 1956-os események körül is rengeteg retorzió volt a magyarok ellen, a papnét megpofozták, házkutatást tartottak, kitiltották őket a kocsmából stb. A magyarokat demoralizálták, olyan utcaneveket adtak, amelyekkel, akarattal bántották a magyarságtudatot: Horea, Avram Iancu utca, Trákok utcája, egyebek.”
Az sem pozitív magyar szempontból, hogy a Bethlenek, majd a Hallerek évszázados kastélyába messziről érkező idegent a bejáratnál Mihai Viteazul-kép fogadja.
A magyar közösség művelődési élete a református egyházhoz és a helyi, 2020-ban alapított magyar civil szervezethez (Pro Kukuliensis Castri Egyesulet) kötődik. A Küküllő-menti programokat itt is fogadják, fellépett a helyi kultúrházban Tamás Gábor is. Van az egyház keretében működő kis kórusuk.

A falu központjában áll az árpádkori templom, a mai református templom. A templom a 11.-12. századokban épült, valószínűleg 3 hajós főesperesi templom volt. Ma is álló templomtornya is a 11. századból származik, ehhez építették hozzá később a templomot. A templomot több ízben átépítették, román, később gótikus stílusban.
A templom nem hagyományos, 1060 előtt épült, két toronnyal, átvészelte az 1241-es tatárjárást. A tatárdúlás után a torony megtartásával új hajót építettek, kibővítették és kapott egy gótikus szentélyt. A kutatók szerint a toronyban található faanyag 1462-ből való. A toronyban lakik két harang, a dísztelen 13.sz.-i, a nagyobbik pedig gót betűs, 1417-ből való. Értékes a templomon az ún. tatárfej, ez nemcsak freskó a 13-sz.-ból, hanem féldombormű is, amely a 20. sz. elején került elő a mész alól. A 15. sz-ban 8/3 oldalú gótikus szentélyt építettek. A szentély tetejét Bethlen István, Bethlen Gábor testvéröccse készíttette. 1622-ben Bethlen István javíttatta, a szentélyt elfalazták, s csak a hajót használták. A külső falakat 4-4 támpillér erősíti.
A templom 1550-ben már reformátussá lett. A küküllővári lelkészeknek nagy vagyonuk volt, amiatt is volt olyan lelkész is itt, aki Rembrandt unokahúgát hozta ide feleségül.
A kastély urai közül Bethlen Miklós rekatolizált, s ő építtette a kastély alatt található templomot.

Református Egyházközség
Cím: Str. Dacilor nr. 6. Telefon: 0258-886095. Villámposta: barabasiendre@gmail.com,
Lélekszám: 268
Barabási Endre református lelkész.

– Bethlen–Haller-kastély, műemlék. Az erdélyi fejedelmek tulajdona volt, a Bethlen család vette meg, akik az 1880-as évekig tulajdonosaik voltak, amikor Haller Jenő egy kártyapartin szerezte meg és ő lett az új tulajdonosa. A kastélyban program szerint tartanak borkóstolókat, a kastély ma tulajdonképpen protokoll épület.
– Református templom, 13. századi, 1417 körül bővítették.
– A domb tetején lévő várromot Budai Árpád ásta ki 1912-ben.
– Patócsi Zsófia tumbája: ismert késő reneszánsz síremlék Erdélyben. Kolozsvári kőfaragó munkája. Az egykor a küküllővári református templomból került a bukaresti Történelmi Múzeumba.

Itt élt Iktári Bethlen István (Marosillye, 1582 – Ecsed, 1648) erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor fejedelem öccse, máramarosi és hunyadi főispán.
Itt született 1820-ban Miske Imre politikus, Moson vármegye főispánja.
Itt élt Haller Jenő (1843–1896) gróf, a kapjoni ágból, Balástelken született. Küküllővár ura volt. Tanulmányai végeztével gazdálkodott, Balástelken mintagazdaságot létesített. Főrendiházi tag, valóságos belső titkos tanácsos, 1887–1892 között Dicsőszentmárton képviselője.
Itt született Erőss Attila (Küküllővár, 1925. júl. 27.) jogász, költő, író, újságíró. az Igaz Szó egyik alapító szerkesztője (1953-54), majd törvényszéki bíró Marosvásárhelyen (1955–62). 1962-től 1985-ös nyugdíjazásáig jogtanácsos.
Itt született Könczei Ádám (Küküllővár, 1928 – Kolozsvár, 1983) magyar néprajzkutató.

Polgármesteri hivatal
Cím: Str. Cetatii nr. 32. Telefon: 0258-886128. honlap: www.cetateadebalta.ro
Polgármester: Constantin Comandaru (PNL)
Alpolgármester: Emanuil Sorin Suciu (PNL)
Jegyző: Lazăr Păcurar
Helyi tanács: Nemzeti Liberális Párt (PNL) 7 mandátum, Szociáldemokrata Párt (PSD) 4 mandátum, RMDSZ 1 mandátum (Fogarasi József), független 1 mandátum.

RMDSZ szervezet
Elnök: Fogarasi József, telefon: 0749-103815

Lozova (Moldávia)

Pro Kukuliensis Castri Egyesület, bejegyezték 2020-ban
A községben működik Tehenészek Egyesülete (elnök Dobay Gábor) és Juhászok Egyesülete (elnök Fogarasi József) – ezek nem etnikai, szakmai alapon jöttek létre.

A polgármesteri hivatal honlapján ez az oldal üres.