Fehér megye

– 13. század elején (vagy a 12. század végén) már létezett itt szervezett település.
– Feltételezések szerint a településen az 5.-8. századtól bolgár-törökök, majd a 13. századtól magyarok éltek.
– 1289-ben Aranyosszék létrehozásával Felvinc helyzete megváltozott: már nem tartozott a tordai várhoz. A betelepített székelyek adómentességet élveztek. Felvinc Aranyosszék legnépesebb településévé vált. Bevezették a székely faluközösség hagyományos szabályait, a szabad paraszti életformát, az önigazgatást.
– 1327. június 4-én az országbíró Felvincet az esztergomi érsekségnek ítélte.
– 1538. november 27-én Szapolyai János király ítéletet hirdetett az aranyosszéki székelyek és Felvinc városa közötti perben, innen tudjuk, hogy a településnek ekkor már városi kiváltságai voltak: Felvinc mezőváros.
– 1600–1603 között Giorgio Basta és Mihai Viteazul seregei többször átvonultak a városon, a lakosságot kifosztották.
– 1644 és 1658 között a települést több ízben tatár támadás érte.
– 1694-es újabb tatár támadás üresen találta a várost, mert lakói 1693-ban elmenekültek.
– 18. század vége és a 19. század: gazdasági fejlődést hozott a település és egyben a térség számára.
– 1751. április 19-től postajárat létesült Felvincen, a város belekapcsolódott az országos postakocsi hálózatba.
– 1846-ban a bécsi udvar elrendelte a térség székházának Felvincre való felépítését – az épületet 1848-ban fejezték be.
– 1848. nov. 13. – román népfelkelők támadása, 52 személyt legyilkoltak a reformátusok új templomát, iskolaházát, papi, mesteri lakokat s az egyház fogadóját is felégették.
– 1860-ban a járási hivatal beköltözött a restaurált székházba. Újabb fellendülés kezdődött.
– 1870 körül polgári olvasókört létesítettek szórakozás céljából.
– 1874-ben készült az új vasúti töltés, épült az új állomás.
– 1876-os magyar közigazgatási reform megszünteti a széket, Felvinc státusa megváltozik.
– 1880-ban férfi dalegylet alakult.
– 1901-ben elvesztette városi státuszát és átalakult nagyközséggé.
– 1919. Erdély Romániához csatolása áldozatokat követelt. A felvinci gazdák lázadni készültek a rendszerváltás miatt, de a román nemzeti gárda tervüket meghiúsította.
– 1940-ben, a bécsi döntést követően sokan átszöktek Észak-Erdélybe a hadseregbe való besorozás elől. A soviniszta propaganda megerősödött, megszaporodtak az összetűzések.
– Az 1944. augusztus 23-iki fordulat újabb pusztítást hozott: Románia átállásával a szövetséges hatalmak oldalára a keleti oroszországi front nyugatra tolódott, Felvinc tűzvonalba került. A szovjet és a román hadsereg is kifosztotta a települést, sok lakost Szibériába hurcoltak el.
– 1968-ig Kolozs tartományhoz tartozik, a megyésítéssel Fehér megyéhez kerül.

A települése lakosságának alakulása és összetétele.
1880 Összesen 4636 románok 2804, magyarok 1346, németek 17, mások 469
1890 Összesen 5499, románok 3449, magyarok 1736, németek 16, mások 298
1900 Összesen 5553, románok 3569, magyarok 1649, németek 12, mások 323
1910 Összesen 6234, románok 4029, magyarok 1898, németek 28, mások 279
1930 Összesen 6456, románok 4716, magyarok 1213, németek 1, mások 94
1966 Összesen 6991, románok 5683, magyarok 784, németek 282, mások 22
1977 Összesen 7089, románok 5535, magyarok 1200, németek 2, mások 352
1990 után:

 ⃰ Nem nyilatkozott 198.

Hagyományosan mezőgazdasági terület, földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak.
Az 1950-es, 60-as évek iparosítása nem hozott ide vállalatokat, a munkaerő távozott városokba.
1990 után visszaállt a jóval régebbi helyzet, amikor a mezőgazdaság vált elsődlegessé ismét. Fontos ágazat a szőlőtermesztés és az erdőgazdálkodás.
1867-ben három malom működött a helységben.
1948 után, a kényszerkollektivizálás okán több gazdát a Duna-csatornához deportáltak.
Jelenleg van a településen tejfeldolgozás, kenyérgyár, tégla- és cserépgyár, építkezési vállalat több is.

Az adatok Márkodi Siklódi Sándor: Felvinc c. könyvéből valók.
– egy 1663-as dokumentum említi a felvinci rektort, vagyis tanítót. Tehát akkor már volt itt iskola.
– 1790-ben 35 fiú és 18 lány járt itt iskolába
– 1866-ig a református templom mellett működött az iskola
– 1876-ban a Fő Consistorium elrendeli „az iskolai szék” felállítását, amely a mai szülői bizottság őse
– 1877. szeptember 9-i tanácsgyűlésen az elnöklő Tóth Mózes lelkipásztor arról tájékoztatta a presbitereket, hogy Felvincen is felállították az állami elemi iskolát (községi iskolát), és az összes tanköteles gyermekek szülei az egyháziból oda íratták át gyermekeiket.
– 1878-ban összesen 24 fiút és 35 lányt írattak be az iskolába (nem járt valamennyi)
– 1888/89-es tanévben beiratkozott 117 gyermek, 79 tanköteles nem iratkozott be.
– 1893-ban 251 tanulója van az iskolának. Az iskolában hatan tanítottak, hat tanteremben. Volt óvodai csoport is.
– 1897-től az iskola tandíjmentessé vált
– 1903-ban kezdték el a jelenlegi iskola első épületrészének az építését, 1964-ben újabb épületet emeltek.
– 1904-ben megjelennek a vegyes osztályok, fiúk, lányok együtt.
– 1915/19: Egy kimutatás szerint a beírt gyermekek helyzete a következő volt: I. osztály 63, II. o. 52, III. o. 52, IV. o. 57, V. o. 15, VI. o. 2, összesen 241 gyermek
– 1918–1945 között nem volt magyar nyelvű tanítás, mindent románul tanítottak.
– 1948-ban a magyar tagozat mellett létrejött a román is. Az iskola 7 osztályos lett.
– 1964-ben készültek a helyi iskola 300 évszázados fennállásának a megünneplésére – a kommunista párt nem engedte.
– 1990 után nagyon sok fiatal eltávozott a faluból, nagy a létszámcsökkenés az iskolában.
– 1997/98-ban a magyar tagozaton 46-an tanultak, a román tagozaton 216-on.
– 2004-ben megszűnt a felvinci magyar VIII. osztály, az V-VII osztályokban összesen 10-en tanulnak.

Avram Iancu Általános Iskola Felvinc – megszűnt a magyar tagozat utolsó összevont osztálya.
Cím: Str. Avram Iancu nr. 69. Telefon: 0258-876108. Villámposta: scoala.unirea@yahoo.com.
Igazgató: Florina Moldovan
Működik magyar összevont óvodai csoport.

Művelődési Otthon
Szervezi a helyi kulturális életet. A községi könyvtár az általános iskolában működik.
A művelődési házban létezik egy etnográfiai kiállítás.
A településen néptáncegyüttes működik, vannak csoportfoglalkozások.

Magyar kulturális tevékenység:
Felvincen mindig működött dalárda, olvasókör, színjátszó csoport, tánccsoport, nőszövetség. – 2006-től van falunap, Felvinc Napoknak nevezik. Ennek keretében a református egyházközség gyermeknapot és vakációs bibliahetet, a Felvinc Létom Egyesület pedig a fiatalok számára szervezett táncházat, kirándulást Ady Endre nyomában, egy feledhetetlen biciklitúrát Aranyosszék jobb megismerése végett. Fellép a helyi magyar néptáncegyüttes.
– A helyi színjátszók részt vesznek a megyei szórványszínjátszó találkozón, részeként a Bethlen Gábor Kollégium kezdeményezte rendezvénysorozatnak. 2004-ben a helybeli színjátszó társulat bemutatta Szirmai Albert Mágnás Miska c. operettjét.
– Híresek voltak a batyubálok.
– Több alkalommal volt helyi művészeti tárlat, ugyanis 2022 augusztusi haláláig itt élt Sipos László festőművész (a budapesti Művészeti Akadémia tagja), olykor a mester mellett helyet kaptak a tanítványainak – Deák Alpár, Henning Imola, Herchi Pál, Nagy Attila – alkotásai is

Református egyház
A „mezőváros tiszta magyar és székely elemből áll, s 1750 előtt hosszas ideig csupa reformátusokból állt, s más felekezetűeknek nem is volt itt temploma”. Szám szerinti adat 1692-ből maradt, amikor „435 szabad emberből állott” és 1702-ből, amikor „454 adózó személy volt.”
A reformáció idején a katolikus lakosság reformátussá lett a templommal együtt. (Az 1643-as régi városi privilégiumok jegyzéke szerint más vallású polgár nem is élt itt a 17. században.) Az ovális, középkori eredetű várfallal övezett templom a település központjától északkeletre lévő magaslaton fekszik. Eredetileg korai gótikus, erődített templom volt. A templom egyenes záródású szentélye és a hajó nagyobb része a 13. század második felében, legkésőbb a 14. század elején épülhetett. Ezt bizonyítják az 1996-ban és 2000-ben, a szentély keleti és északi oldalán, valamint a déli hajófal külső oldalán feltárt falképek. 1846-1848 között a szentélyt nyugati irányba meghosszabbították. 1848. november 13-án, a felújított templom felszentelése előtt, Avram Iancu csapatai felgyújtották, csak a csupasz falak maradtak.
Lélekszám: 325.
Cím: Str Simion Barnutiu nr. 576. telefon: 0740-162271. Villámposta: lukacs.borbala@yahoo.com.
Lelkész: Lukács György.

Római katolikus egyház
A települést 1219-ben II. Endre az esztergomi káptalannak adományozta. Feltételezik, hogy ekkor már volt temploma. Később gótikus kori temploma volt, a 16. században Felvinc lakossága is vallást cserélt, a templom a reformátusoké lett. Felvinc egyházközség újjáalapítása hivatalosan 1747. június 20-án történt. 1848 nehéz korszakot hozott Felvincnek, a lakosság nagyrészét lemészárolták, és az épületeket felgyújtották, ekkor semmisült meg a domus historia is. Azonban 1857-ig rendbe hozták a templomot s a plébániát, a plébános Marosújváron lakott. 1909-ben oltáregylet működött, komoly anyagi terhet vállaltak magukra: sekrestyeépítés, templomfedés, új kőoltárok, miseruhák, lourdes-i barlang, szobrok, kőpadlózat. 1878-ben Vass Zoltán plébános felújította a templomot. 1984-től Marosújvár látja el.
Lélekszám: 73.
Cím: Str. Avram Iancu nr. 51.
Lelkész: ifj. Bíró Károly.

– Református templom
– Római katolikus templom

– Itt született 1894-ben Weres Béla unitárius lelkész, egyházi író, lapszerkesztő.
– Itt született 1906-ban Szécsi Sándor brassói tanár, népművelő.
– Itt született 1932-ben Wagner István kolozsvári kutató, növénynemesítő.
– Itt élt 2022-ben bekövetkezett haláláig Sipos László képzőművész, könyvillusztrátor, a Magyar Művészeti Akadémia tagja

Polgármesteri hivatal
Cím: Str. Muresului, Nr. 597. Telefon: 0258 876151, villámposta: unirea@ab.e-adm.ro.
Polgármester: Gheorghe Alba (PNL)
Alpolgármester: Nicolae Cadar (PNL)
Jegyző: Claudiu Ciprian Alexa
Helyi Tanács: Nemzeti Liberális Párt (PNL) 7 mandátum, RMDSZ 2 mandátum (Henning Anna Imola, Pál János), Mentéstek meg Romániát Szövetség (USR) 2 mandátum, Szociáldemokrata Párt (PSD) 1 mandátum, Független 1 mandátum.

RMDSZ szervezet
Elnök: Vincze András. Telefon: 0724-218438.

– Borzavár (Magyarország)
– Porva (Magyarország).

Mészáros Bornemissza Alapítvány
Mészáros István Dédunokája, a Magyarországon élő Bornemissza Eszter megbízásából Bárócz Huba református esperes 2005-ben jegyeztette be a Mészáros–Bornemissza Alapítványt, melynek ifjúsági és diákprogramok lebonyolítása, az enyedi Kollégiumba ingázó diákoknak a támogatása és a hagyaték gondozása a célja.
Cím: Simion Barnutiu nr. 576. Telefon: 0753-057905. Villámposta: baroch_huba@yahoo.de.

Felvinc Egyesület
2005 júliusa óta jogilag bejegyzett. Az eredetileg kért Felvinc Polgári Kör nevet nem hagyták jóvá. Deák Alpár alapító egyesületi elnök szerint az ötlet az amatőr színjátszó csoport próbáin született. Az egyesület célja a hagyományőrzés és értékteremtés.
Cím: str. Mihai Viteazul nr. 256. Szacsvai Kinga (?)

Felvinc Létom Egyesület
Alapítás: 2019. Helyi kultúra, kommunikáció.
Cím: Str. Simion Barnutiu nr. 576.
Képviselő: Vincze András