– 13. század: a település kialakulása
– 1252. Neve először fordul elő írásban, Villa Blasii formában.
– 1482-ben Balázsfalva a kismarjai Bagdy család tulajdonába került. Bagdy György, aki előnévként felvette a település nevét is, várkastélya mellé udvari kápolnát épített. A korábbi kálvinista falu helyére települt görögkatolikus egyház, a várost a román kultúra központi rangú erdélyi településévé avanzsálta.
– A 17. század derekán a Küküllő-szög eme települését II. Rákóczi György híres ménese tette ismertté.
– 1737. A görögkatolikus egyház vezetése Fogarasról Balázsfalvára költözik, a püspöki székház Bagdi György régi kastélya
– 1738. Apafi Mihály birtokolja, tőle veszi át az unitus egyház
– 1346-ban a Nagy Lajos-féle összeírásban már Balázsfalva néven fordult elő.
– 1754. Létrejön az első román nyelvű egyházi iskola
– A városban Inochentie Micu-Klein (1692-1768) görögkatolikus püspök tette le azon iskolák alapjait, amelyek meghatározták a következő román generációk életét. Itt alakul az erdélyinek nevezett iskola (școala ardeleană), amely metaforikus megnevezése annak a kulturális-nemzeti mozgalomnak, amely az európai felvilágosodásban gyökerezett. A balázsfalvi szellemiségnek fontos szerepe volt és a románság nemzeti öntudatra való ébresztésében.
– 18. századdal kezdődően Balázsfalva révén sokat fejlődött a román nyelvű oktatás. Jelentősnek számító román nyelvű iskolák alapítása jellemzi az időszakot.
– 1747-ben az Erdélyi Iskola törekvéseit Petru Pavel Aron görögkatolikus püspök támogatta, elindítja a balázsfalvi teológiai képzést.
– 1848. Balázsfalvi gyűlések. A település mellett tartott román nemzetiségi gyűléseken az erdélyi románság hangot adott követeléseinek: a román nemzet elismerését, egyenjogú képviseletét a törvényhozásban, és a magyar-erdélyi unió újratárgyalását a román képviselők részvételével. Az időközben elszabaduló nemzetiségi ellenségeskedések hatására a második, szeptember 16–28-i gyűlés határozatában már Erdély különállását követelték közvetlen birodalmi kormányzat alatt, valamint az erdélyi kormányban és országgyűlésnem a nemzetiségek népességarányos képviseletét. A határozatokban megjelenő követelések jelzik a román nemzetiségi mozgalom szembefordulását a magyar szabadságharccal és ez volt az út a román fegyveres felkelés elindulásához.
– 1850-ben létrehozzák a balázsfalvi nyomdát, a kiadványainak jelentés szerepe volt a román nemzeti kultúra terjedésében, a nemzeti nyelv fejlődésében támogatták ezt a folyamatot. Ezek közül jelentős Budai Deleanu lexikona, amely az első román kiadású négynyelvű erdélyi szótár. Itt nyomtatták a nemzeti jogok követelésének dokumentumát, a Supplex Libellus Valachorum –ot is (A románok panaszainak könyvecskéje), amely II. Lipót császárhoz küldtek el, annak érdekében, hogy a román nemzetet az Erdélyi Nagyfejedelemség politikai tényezőjének ismerje el.
– A világháborúk között Kisküküllő megye székhelye.
– 1948-ban a korabeli román hatalom betiltotta Romániában a görögkatolikus felekezetet, a hívek az ortodox egyházba tagozódtak. Az ortodox egyházba történő beolvasztást ellenzőket, görögkatolikus papokat, püspököket bebörtönözték. Közülük többen börtönben mártírhalált haltak.
– 1990. Újra megalakul a görögkatolikus egyház és a püspökség.
– 1993 – municípium rangot kap.
– 2019. június 2. Ferenc pápa a Szabadság Mezején tartott istentisztelet alkalmával boldoggá avatta a 7 mártír, görögkatolikus püspököt (Valeriu Traian Frenţiu, Vasile Aftenie, Ioan Suciu, Tit Liviu Chinezu, Ioan Bălan, Alexandru Rusu és Iuliu Hossu).
– Mára Balázsfalva elvesztette a román kulturális életben betöltött egykori központi szerepét. Ennek ellenére, itt székel a görögkatolikus Érsekség és itt működik a görögkatolikus teológiai és gimnáziumi oktatás.

A települése lakosságának alakulása és összetétele.
1880 Összesen 1080 románok 774, magyarok 169, németek 90, mások 47
1890 Összesen 1415, románok 1010, magyarok 290, németek 103, mások 12
1900 Összesen 2122, románok 1492, magyarok 475, németek 148, mások 7
1910 Összesen 2204, románok 1560, magyarok 500, németek 135, mások 9
1930 Összesen 4618, románok 3603, magyarok 720, németek 117, mások 178
1966 Összesen 11634, románok 10596, magyarok 784, németek 282, mások 22
1990 után:

⃰ Nem nyilatkozott 574.

Balázsfalva gazdasága a térségi adottságokhoz igazodva alakult ki.
– 1960-as évek: farostlemezgyár működik itt, ezzel ott van a faipari váltás első vonalában. 1990 után a vállalat átalakult (Stratusmob), majd a 2010-es években csődbe ment (vitték).
– 1970-es évek elején a finommechanikai vállalat (IAMU), szerszámgépekhez gyártott részegységeket. A Vállalat az 1990 utáni években kisebb profilváltással megúszta, itt kezdődött el a német Bosch céggel az együttműködés
– 2000-es évek: a Bosch Automotive Vállalat alvázak gyártásával kezdte, ma autóalkatrészek mellett szenzorok és autó elektronika gyártásában jelentős, a térség legerősebb vállalata.

Balázsfalva oktatástörténete román szempontból igazi sikertörténet. Olyan jelentős oktatási intézmények működnek itt, mint a Babeș-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozata. Helyi intézetek: a Görögkatolikus Papnevelde (a gyulafehérvári egyetem fennhatósága alatt), illetve a középfokú oktatás jeles intézményei: Inocențiu Micu-Klein Főgimnázium, Görögkatolikus Teológiai Líceum.

Magyar oktatás.
– 1833-ban katolikus iskola indult, amelyet az 1930-as években Lokody Gáspár második tanteremmel bővített és lakást épített a második tanítónak is. Lokody Gáspár többször volt börtönben, az 1940-es években (1934–47), és a kommunista rendszer alatt is.
– 1946-ban magyar állami gimnáziumot hoztak létre, amely 1947–48-ban Tatai József lakásában működött.
– Az önálló magyar iskola a Ceauşescu-rendszerben szűnt meg, a tagozatos magyar oktatás a rendszerváltás után épült le. A városban az 1950-es évek elején működött magyar elemi iskola (a volt katolikus iskola), 1962-ben egyesítették a szomszédos román iskolával. Néhány évvel később a magyar iskolát lebontották, helyébe tömbházat építettek. Igaz: sokan emlékeznek arra az időszakra, amikor a balázsfalvi iskola magyar tagozatán a magyar irodalmon kívül szinte minden tantárgyat román nyelven oktattak.

Mai helyzet: 1 magyar összevont napközis óvodai csoport, ez a csoport a 2023-2024-es iskolai évtől kezdve kikötözik Péterfalvára és összevonják az ott lévő óvodai csoporttal.
A Toma Cocisiu Általános Iskolában a 2023-2024-es iskolai évtől megvan az engedély az összevont V-VI magyar osztály indítására.

Iacob Mureșianu Kulturális Központ
Tevékenységek: alkotókörök, filmvetítések, koncertek
Rendezvények: karácsonyi énekek fesztiválja (hagyományos, évente). Több hagyományos rendezvény (Kalapok vására), könyvbemutatók.
– Cím: Bd. Republicii nr. 36. Igazgató: Ovidiu Băcioiu

Kultúrpalota
1992-ben visszaszolgáltatják a görögkatolikus egyháznak, majd a város megvásárolta. 2015-től kezdődően felújították.
Jelentős kulturális események helyszíne. Előadások, koncertek.
– Cím: Pta 1848 nr.7.

Városi Könyvtár
Több közösségi könyvtár, egyetlen közkönyvtár van a városban – a Városi Könyvtár. Alapítás éve: 1957. Jelenlegi épülete a régi kaszinó. (1895)
– Cím: Str. N. Bălcescu nr. 5. Telefon: 0756/089208. Villámposta: bibliotecablaj@yahoo.com Igazgató: Simona Frâncu.

Augustin Bunea Történelmi Múzeum
1939 alapították. A Kultúrpalotában működött, 1974-ben átkerült a Bagdi kastélyba. A múzeumi tevékenység mellett évfordulós rendezvények, közönség találkozók, kiállítások.
– Cím: Str. Doctor V. Suciu nr. 26-28. Telefon: 0756-089207. Igazgató: Cornel-Alexandru Tatay.

Balázsfalva a romániai görögkatolikus egyház legfontosabb, központi intézményeinek a városa. Itt székel az érsekség élén a bíborossal.
Az ortodox egyháznak esperessége működik a városban.

Református egyházközség – Balázsfalva
A városban lakott Apafi Mihály fejedelem. Kastélya 1737-ben a görögkatolikus püspöké lett. Ebben a kastélyban lehetett a reformátusok kápolnája a reformáció után. 1786-87-ben óvári Keszey Józsefné, Boér Judit építtette a régi református templomot. Az 1781-ben épült haranglábra a kastély harangja került. 1793-ban a Keszey család örököse, (Maros Koppándi) Fosztó Ferenc adományozta a templomban ma is őrzött kisebb harangot. 1902-ben épült a mai, neogótikus stílusú, harmadik templom, Király József tordai építész tervei alapján, Cseresznyés Ödön lelkipásztornak köszönhetően, 21000 koronáért. 1938–39-ben papilakot építettek.
A református templomot a 2010-es években önkormányzati és saját alapokból felújították.
A gyülekezet egyre apadó, 1902-ben 400 főt számlált, mai lélekszáma 200.
Cím: Gh, Doja/Dózsa György u. 3. Telefon: 0740-061943. Villámposta: kabaif@yahoo.com
Lelkipásztor: Kabai Ferenc

– Szabadság mezeje
– az érsekség kastélya (görögkatolikus mitropolia), Bagdi György korábbi kastélya
– görögkatolikus katedrális
– Bazil rendi kolostor
– görög templom
– Iacob Mureșanu háza
– Mihai Molnar háza
– Evangélikus templom az erőddel
– Református templom
– Szabadság tér emlékegyüttes
– II. világháborús hősök emlékműve
– Avram Iancu cserefája
– Avram Iancu keresztje
– Eminescu hársfája
– Balázsfalvi botanikus kert
– Petőfi Sándor park
– Mihai Eminescu szobor

A városhoz nagyon sok jeles román közéleti, tudományos, irodalmi személyiség kötődik.
Magyar vonatkozásban említendő:
– Rónai János (1849-1919) – ügyvéd, Gyulafehérváron született, de Balázsfalván élt és dolgozott. A 20. század elején kibontakozó cionista mozgalom aktív szereplője, innen indult el a zsidó emancipáció, azaz cionizmus gondolata. A nemzetközi zsidó cionista mozgalom tagja és egyik ideológusa.
– Eisikovits Mihály Miksa (1908-1983) – magyar zeneszerző, a kolozsvári Magyar Opera igazgatója, a kolozsvári zeneakadémia rektora.
– Kiss István (1920-1993) – az RKP tagja, Központi Bizottság póttagja, gyárigazgató Désen, miniszterhelyettes, a Nagy Nemzetgyűlés tagja.
– Szőke Amália (1929-2008) – erdélyi magyar geológus, kutató, művelődéstörténeti szakíró, műfordító.

Polgármesteri hivatal
Cím: Pta 1848 nr. 16. Telefon 0258-710110. Honlap: http://www.primariablaj.ro
Polgármester: Valentin Gh. Rotar (PNL)
Alpolgármester: Livia Mureșan (PNL)
Jegyző: Sergiu Stefanescu
Helyi Tanács: nincs magyar képviselő

RMDSZ szervezet: –

• Allschwil (Elvetia; Recanati (Olaszország)
• Morlanwelz (Belgium)
• Durlești (Moldávia)

Sok román szervezet létezik, magyar szervezet nincs a városban. A városhoz tartozó Tűrön és Magyarpéterfalván van.