Civiltérkép

Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (románul: Satu Mare, egykor Sătmar, németül: Sathmar), város a Partiumban. Az egykori Szatmár vármegye és a mai Szatmár megye névadója. 1926-tól, az ország közigazgatási egységesítését célzó román közigazgatási törvénnyel lesz megyeszékhely, majd ismét az 1968 után, az ún. megyésítéssel. A Szamos egyik kiszáradt ága által elválasztott Szatmár és Németi 1712-ben egyesült, amit 1715-ös szabad királyi városi jogokat adó oklevél szentesített. Szatmárnémetit „Kölcsey városának” is nevezik, mivel 1829-ben a megye főjegyzőjévé a kiváló költőt, Kölcsey Ferencet nevezték ki. Igaz, akkor Nagykároly volt a megyeszékhely, tehát itt kevesebbet tartózkodott, de Szatmár mindig büszke volt Kölcseyre, elsőként állított szobrot az emlékére

1150-ben Zothmar néven említik először. Egyesek szerint neve az ősi magyar Zothmar személynévből ered, ennek előzménye pedig a török sat (= elad) ige. Utótagja a német népnév származéka. Más vélemény: a Szent István korában betelepülő németek a benne folyó sókereskedésről, mai kiejtés szerint Salzmarkt-nak, sóvásárnak nevezték el. Zakmarnak is írták (1572, Kolozsvári Ötvösregesztrum). Szatmár minden valószínűség szerint sóvásárt vagy sópiacot jelent. Román neve a magyarból származik, egykor Sătmar, 1925-ben kapta a nai névformát. Bár a város neve hivatalosan Satu Mare, a hagyományos Sătmar megnevezés tovább él egyrészt a népnyelvben, másrészt a városnév toldalékolt változataiban (pl. szatmári = sătmărean).

Szatmárnémetit, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés értelmében, annak ellenére csatolták Romániához, hogy abban az időben a város lakosságának 95%-a magyar anyanyelvű volt.

Földrajzi betájolás: Szatmárnémeti Románia észak-nyugati szögletében, a Szamos folyó két partján, a Szatmári síkságon, 126 m-es tengerszint feletti magasságon fekszik. Elhelyezkedése révén a magyar és az ukrán határ felől is könnyen megközelíthető, határ-városnak számít. Nagyváradtól a DN 19-es műúton 135, Kolozsvártól a DN1F műúton 174, Nagybányától a DN1C műúton 58 km-re van. Jelentős vasúti csomópont, az említett nagyvárosokkal fővonal köti össze, szárnyvasút is indul innen Sárköz felé, illetve a Kárpátalja-Ukrajna felé tartó nemzetközi vasútvonal is a városon halad át.

Szatmárnémeti kialakulását és fejlődését nagy mértékben befolyásolta a Szamos folyó. Az emberi település kialakítására alkalmas élettéren kívül fontos gazdasági szerepet is kölcsönzött a városnak.

Az alföld északkeleti szélén és a tőle keletre húzódó dombos vidéken már a XI. századfolyamán kialakult a Szatmár váráról elnevezett, előbb királyi, majd később nemesi vármegye. Központja a Szamos mellé épített királyi vár, amely a vidéken átvezető fontos kereskedelmi utakat is ellenőrizte. A későbbi századokban földrajzi helyzeténél fogva katonai és politikai jelentősége is megnövekedett, a vidékre a Habsburg-királyság és az erdélyi fejedelemség egyaránt igényt tartott. Bár hatalmi harcok során többször is gazdát cserélt, Szatmár 1540-től a 17. század második feléig többnyire Erdélyhez, azután a királysághoz tartozott.

Szatmárt Anonymus említette krónikájában, mely szerint a honfoglaláskor Szabolcs és Tas vezérek Szatmár várához érve azt három napi ostrom után győzedelmesen bevették.

1000 körül Gizella királyné telepített ide királyi vadászokat, akik megalapították Németi települést. 1162-1172 körül III. István király vámját és más jövedelmeit a Szentjobbi apátságnak adta.

Árpád-kori várát a tatárok 1241-ben lerombolták. Szatmár és Németi a várral együtt a tatárjárás után újjáépült, és virágzásnak indult.

1247-ben V. István (ifjabb) király itt alakította ki székhelyét. 1264-ben a szatmári népeknek a (székes)fehérváriakéhoz hasonló kiváltságokat adott a bíróválasztásra és a bíráskodásra, a bor- és a posztóárusításra, a papválasztásra vonatkozóan.

1291-ben III. András király, majd 1310-ben Károly Róbert király is megerősítette a szatmári polgárok szabadságlevelét.

1411-ben Zsigmond király Brankovics György szerb despotának adta cserébe Nándorfehérvárért Szatmár és Németi városokat vámjával és tartozékaival együtt.

1460-ban Szatmár ismét királyi birtok, Mátyás királyé, halála után fiáé Corvin Jánosé, majd 1481-ben, tehát még a nagy király életében, a Szapolyai Imre hatalma alatt volt, utóbb János Zsigmond foglalta el, majd a lengyelek égették fel.

1543-ban I. Ferdinánd király Szatmárt és Németit a három Somlyai Báthory testvérnek, Andrásnak, Kristófnak és Istvánnak adományozta „örök birtokul”. A Báthoryak a Szamos-folyó vizének Szatmár fölött új medret ásattak, mely az egész várost mint szigetet vette körül. A város mellett, a szigeten belül pedig hatalmas földvárat építettek. A váron kívül mély árok húzódott, amely vizét a Szamosból nyerte. A várost palánk (magas deszkakerítés) vette körül, kívülről megtapasztva, hogy a tűznek ellenálljon. Ez a kezdetleges erődítési mód biztonságot nyújtott olyan ostromló seregek ellen, mint a felkelő csapatok, vagy a portyázó törökök, melyeknek nem voltak ágyúi.

1604-ben Erdély legtávolabbi zugától egészen Pozsonyig az egész ország lángban állott. Szatmár vára ostromát Bocskay Gyulaffy Lászlóra bízta. Az ostrom négy álló hónapig tartott, végül az éhségtől kényszerítve, Beck Joachim szabad elvonulás feltétele alatt feladta a várat.

Sobieski János ezredes hódította meg Szatmár várát 1659-ben, neve szerepel a lengyelek és az erdélyiek között megkötött békeszerződésen. 1661-ben a törökök pusztították el, 1676-ban I. Apafi Mihály sikertelenül ostromolta. Három hónapon át, 1705. évi újesztendő napjáig tartott a kuruc hadak ostroma, a mikor Glöckelsberg tábornok minden eleségéből és lőszeréből kifogyva, szabad elvonulás feltétele alatt a várat Forgách Simon kuruc vezérnek föladta. Végül a 18. században lerombolták, nyoma sem maradt.

1710-ben a háborús idők réme, a pestis tizedelte meg a város lakóit.

  1. április 30-án itt, a Vécsey-házban írták alá a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békét.

Szatmár története a 18. század közepétől egészen a 19. század harmadik évtizedéig a legsivárabb korszakok egyike. Az erősség lerombolása óta hadi jelentősége megszűnt; a váruradalom is elkallódott s így gazdasági tekintetben sem volt többé a terjedelmes vidék középpontja.

1804-ben az egri egyházmegyéből hasították ki a szatmári római katolikus egyházmegyét, melynek székhelye lett. Szatmár lett ennek szellemi középpontja, ami a kultúra terjedésére is szép kilátást nyújtott, mert a püspökségnek már csak az egyházi emberek képzése szempontjából is gimnáziumot, teológiát és tanítóképzőt kellett felállítania, tehát a püspökség létrejötte nagy jelentőségű volt a városra nézve.

Az 1816-17-ben a Szamos folyó kiáradása s az azt következő nagy szárazság miatt éhínség dühöngött Szatmáron. 1823-ban városrendezési tanácsot hoznak létre, az 1805-ben elkezdett útburkolati munkákat felgyorsítják.

1829 építi meg a város az első kórházat.

Az 1848-as forradalmat, mint megannyi város, Szatmár is lelkesen üdvözölte. A város lovas, gyalogos és vadászszázadokat állít ki, a tagjaik saját költségen felszerelték és felfegyverezték magukat. Az erdélyi harcokban a szatmári nemzetőrség komoly szerepet játszott.

Szatmár, törvényhatósága 1861-től mindig erősen radikális, függetlenségi képviselőket küldött a parlamentbe.

A 19. század végétől jellemző építési konjunktúra idején különös figyelmet szenteltek a városkép kialakításának.

1870-ben felépült az első vasútállomás, majd 1890-ben egy új, immár 120 méter hosszú vasúti pályaudvar. Egyik szárnyát már 1890-ben befejezik, a teljes épületet 1891. január 5-én adják át. 1871-ben megépül a Nagykároly-Szatmár vasútvonal (előbbi volt akkor a megyeszékhely), 1872-ben továbbépül Máramarossziget felé, 1884-ben éri el a vasút Nagybányát.

1889-ben elkezdődött az új városháza építése.

A város gazdasági fejlődését bizonyítja az alábbi iparvállalatok megjelenése: Gőzmalom (1896), Téglagyár (1894), Princz Testvérek Gyára (1906), Unió vagongyár (1912). 1888-ban létesült az Elektromos Telep egyike, elsőként Erdélyben. 1892-től a már az egész városban volt elektromos világítás.

Az 1889–1892-es években épült meg a Vayta Adolf tervei alapján a 763 fős új színház.

A város felvirágzásával nőtt a zöld területek rendezettsége is: a centrumot parkosítják, létrehoznak ezen kívül még egy parkot és a Kossuth-kertet (ma Római-kert). Egykor állatkert működött benne, de itt állt a híres Kioszk épülete is.

A régi városháza helyén épül fel 1902-ben a Pannónia Hotel (ma a filharmónia székháza). A szecessziós stílusú épület ma is a város jelképének számít.

1919 májusától a szatmári részeket a román, csapatok szállták meg.

Trianon meghozza a román közigazgatást. Bukarest új közigazgatási beosztást hoz létre, kialakítja Szatmár megyét, immár Szatmárnémeti székhellyel. Az akkori Szatmár megyéhez tartozott Nagybánya térsége is, Nagykároly térsége viszont nem. A város fejlődése az új körülmények között sem áll le.

1929-ben alakul meg a Kereskedelmi Ipar és Árutőzsde Kamara. 1936-ban készül el G. P. Liteanu tervei szerint a megye új közigazgatási (prefektúra) épülete, ma a Megyei Múzeum székhelye. Komoly eredmény volt a repülőtér kiépítése 1937-ben.

A II. Bécsi Döntés értelmében Észak-Erdély, így Szatmárnémeti is Magyarországhoz került, ennek előzménye volt, a Szovjetunió 1940. június 26-án ultimátumot intézett Romániához, amelyben kérte az 1918-ban Romániához csatolt Besszarábia és Észak-Bukovina átadását.

1944-ben szovjet csapatok foglalják el Szatmárt, következik a román közigazgatás visszaállítása. Új területi egységeket hoznak létre (miniszteri direktóriumok), Szatmár megye a kolozsvárihoz tartozik.

1945 januárjában Szatmárról kb. 1000 embert, németeket, kényszermunkára a Szovjetunióba visznek, sokan soha nem térnek vissza.

1950-ben tartományokat hoznak létre, Szatmár tért veszít Nagybányával szemben – oda kerül a tartomány központja. Kisebb változásokkal a helyzet 1968-is marad így, amikor a megyésítéssel újra létrejön Szatmár megye, Szatmárnémeti megyeközponttal.

1970 májusában a Szamos áttörte a töltést és hatalmas árvíz pusztított a városban.

  1. január 15-én-én az Unio bányagépgyártó üzem mozdonyszerelő részlegének épülete összedőlt a tetőn felgyűlt hó súlyától. Sokan meghaltak. Az esetről a sajtónak tilos volt tájékoztatni, a Szekuritáte figyelmeztette a szemtanúkat, hogy a titoktartás állampolgári kötelességük.
  2. március 11-én-én a 15 éves Pécsi Norbert Artúr a határ közelében kerékpározott, amikor egy román határőr agyonlőtte.

A temesvári események hatására, 1989. december 23-án a tömeg ellenállás nélkül benyomult a megyei közigazgatás épületébe, elindult a változási folyamat.

Hedri Antal jezsuita főnök 1767-ben a szatmárnémeti vallási viszonyokról az egri püspökhöz fölterjesztett statisztikájában azt írja, hogy a várban mintegy 20 katolikus pár és kétszer annyi református lakik; vannak itt rutének is. Németiben a katolikusok száma ugyanannyi. A szövegből azt lehet kivenni, hogy a többiek mind reformátusok.

1831 – Szatmárnémeti lakossága összesen 14787 fő, ebből magyar 11075, román 2205, német 1443.

1857-ben népszámlálást tartottak, melynek eredménye a következő: római katolikus volt 2905, református 8288, görög katolikus 2309. A város lakossága tehát 13.503 lélek volt.

A kiegyezéskor Szatmárnémeti lakossága 26881 lélek.

Varga E. Árpád adatai szerint Szatmárnémeti lakossága 1880-tól 2002-ig az alábbiak szerint alakult. A 2011-es adatokat mi adtuk hozzá a táblázathoz.

Megjegyzendő, hogy az egyéb rovatba 2011-es népszámlálást illetően bekerültek azok is, akik esetében nem jegyezték le az etnikai hovatartozásukat – ez utóbbiak száma a korábbi népszámlálásokhoz képest igen nagy.

Év

Összes

Román

Magyar

Német

Zsidó

Roma

Egyéb

1880

20531

1736

17555

759

  

481

1890

21874

1776

19657

272

  

169

1900

28339

2217

25235

586

  

301

1910

36460

2301

33328

647

  

184

1920

38807

5908

24695

158

7895

 

151

1930

53010

15372

30380

674

5823

76

266

1941

53406

3001

48766

215

1019

253

152

1956

53672

19599

31232

131

2391

76

243

1966

69769

33197

34504

540

466

812

250

1977

103544

52855

48861

993

256

336

243

1992

131987

72708

54013

3684

61

1126

395

2002

115142

66638

45298

1607

30

1115

454

2011

102411

55509

35441

1044

28

1272

9117

1992-ben társközségével együtt 131 987 lakosából 72 708 román, 54 013 magyar (40,92%), 3684 német és 1126 cigány volt. A vallási megoszlás pedig: 58 398 görög keleti (román ortodox), 27 706 református, 27 178 római katolikus, 13 570 görög katolikus, 89 unitárius, 73 ágostai evangélikus, 58 izraelita, 1 408 pünkösdista, 557 baptista, 215 adventista, 91 ateista, 289 vallás nélküli, 184 nem nyilatkozó.

2002-ben 115 142 lakosából 66 746 fő (58,0%) román, 47 209 (41,0%) magyar, 618 (0,5%) német, 265 (0,2%) cigány anyanyelvű.

2011-ben 102 411 lakosából 54,0% román, 36,7% magyar, 1,2% roma, 1% német, 0,2% egyéb. 8739 fő (8,5%) nem nyilatkozott hovatartozásáról. Ez utóbbi tényező miatt a magyarság valós számaránya 39-40%-ra tehető.

Bura László szerint nincsenek ismereteink az 1535 utáni években kialakított első protestáns-humanista iskoláról. A szatmári városi-humanista iskola a források szerint 1594-ben igazolhatóan működött.

Szatmáron a 16. században két gimnázium létesült: a szatmári református kollégium, amely 1610-ben a már működő latin iskolából alakult gimnáziummá, illetve a Pázmány Péter által alapított, az1630-as évek végén grammatikai tagozatként működő szatmári jezsuita kisgimnázium. A szatmári református egyház levéltárában található okmány expressis verbis úgy utal 1610-re, mint a kollégiumi típusú „középfokú” iskolává emelkedés évére. A kollégium szó a 18. században jelenik meg.

Az 1835/36-os tanévtől a Nagyobb Magyar Fiú Oskola az egyháztanács határozata értelmében ún. polgári iskolává alakult át.

Az abszolutizmus éveiben az Entwurf (1852) rendelkezései következtében elvesztette nyilvánossági jogát az iskola 1859-ben szerezte vissza: nyilvános algimnáziummá lett. Feléledt az iskola teljes értékű középiskolává fejlesztésének óhaja és szándéka Az iskola nyolc-osztályos teljes gimnáziumi rangját azonban csak 1890-ben ismerték el hivatalosan.

A román polgári-földesúri kormány 1924-ben megvonta az iskola nyilvánossági jogát. A tanulóknak más iskolában kellett vizsgázniuk, igen magas vizsgadíjat kellett fizetniük. Mindezek a gimnázium fokozatos leépüléséhez vezettek: 1928-ban már csak háromosztályos algimnázium. Újbóli kiépülése 1930-ban kezdődik, ekkor indul meg ismét a negyedik algimnáziumi osztály, a következő tanévtől pedig a felső tagozat. Így fokozatosan ismét nyolcosztályos gimnáziummá válik, 1935-ben: líceum. Az első szatmárnémeti román nyelvű középiskola a Mihai Eminescu Líceum volt, amely az egykori Római Katolikus Királyi Gimnázium helyére került. Az első tanévnyitót 1919. október 5-én tartották.

1957-ben újabb névváltoztatás következik: sikerül felvennie a Kölcsey Ferenc Líceum nevet. A névadás indoklására az akkori igazgató szerint az indíték az iskola fennállásának 400.évfordulója.

Az 1989-et követő változások nyomán a líceum 1990 januárjában már kérte, majd ősszel visszakapta egykori nevét és jellegét. Ma Kölcsey Ferenc Főgimnázium, jelentősége túllépi a város határait.

A rendszerváltozás utáni években újjáalakultak a város egykori felekezeti intézményei. 1991 szeptemberétől Szatmárnémetiben két (tulajdonképpen felekezeti érdekeltségű) új Líceum is indult: a Szatmárnémeti Református Teológiai Líceum és a Hám János Római Katolikus Szemináriumi Líceum. Ezek állami és egyházi alárendeltségűek, nem azonosak a hagyományos felekezeti iskolákkal. Később létrejött az ortodox líceum is. 2018-ban a városban a következő középiskolai szintű intézmények működnek itt:

  • Kölcsey Ferenc Főgimnázium. Az iskola gyökerei szorosan összefonódnak a város nagy múltú, többségükben egyházi iskoláival, mindenekelőtt a Református Gimnáziummal. Az 1948-as államosítási törvénnyel a román állam felszámolta a református gimnáziumot, ugyanabban az épületben létrehozták az Állami Magyar Fiúlíceumot. A Zárda épületében (volt rk. lányiskola) pedig a Lánylíceumot. Az intézmény először 1957-ben vette fel Kölcsey Ferenc nevét. Majd nevezték 1-es illetve 5-ös líceumnak is, rövid ideig Magyar Líceum volt a neve. 1997-ben visszaveszi a Kölcsey nevet, 1999-től főgimnázium. A Református Gimnáziummal épületvitába keveredtek, ugyanis a reformátusok 2004-ben visszakapták az egykori iskolaépületet és természetesen ide kívánták visszahozni a közben létrejött Református Gimnáziumot, ez 2010-ben történt meg. A Kölcsey új épülete az Unio Szakközépiskola egykori épülete lett, a valamikori rk. konviktus.

A gimnáziumhoz óvoda tartozik, vannak elemi és általános iskolai osztályai is. Líceumi képzési paletta: matematika-informatika, matematika-informatika intenzív angollal, 2 természettudományi osztály intenzív angollal, 1 társadalomtudományi osztály, 1 társadalomtudományi kétnyelvű (fele-fele magyar-angol illetve magyar-német) osztály. Posztlíceumi képzés is van a gimnáziumban egészségügyi és gyógyszerészeti asszisztens szakokon.

Elérhetőség: Mihai Eminescu u. 1. Telefon: 0261-711929, villámposta: kolcseyferenc@rocketmail.com. Honlap: www.kolcsey.ro

Igazgató: Pataki Enikő, aligazgató: Szilágyi Czumbil Judit

  • Szatmárnémeti Református Gimnázium. Megalakulásának pontos évszámát nem ismerjük, de Johannes Satmarius Ung (az első végzett diák, akiről megbízható adat maradt fenn) 1548. augusztus 18-án már Wittenbergben tanult tovább. Egyike Erdély legjelentősebb református gimnáziumainak, 450 éves fennállása alatt a térség legjelentősebb iskolája, és országosan is jelentős oktatási intézmény. Az 1900-as évek elején tanítóképző is működött az intézmény keretében. Később kereskedelmi főiskolai képzést is biztosítottak. 1948-ban államosították, megszüntették. 1992-es újjáalakulása óta egyre fontosabb szerepet tölt be az erdélyi református egyházi életben.

Az iskola keretében elemi, általános iskolai osztályok és középiskolai osztálysorok működnek. Líceumi szinten 3 osztályt indítanak: filológia és idegen nyelvű szak, teológia szak, matematika-informatika és természettudományi szak. Szaklíceumi osztályának szakosítása gazdasági – nem indul minden évben.

Elérhetőség: Calvin tér 2, Telefon: 0261-710635. Villámposta: liceulreformatsm@yahoo.com, honlap: www.reformatusgimnazium.ro

Igazgató: Póti Eduárd János. Aligazgató: Elek Kinga.

  • Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum. Reizer Pál megyéspüspök megszervezte az első katolikus osztály indítását az 1991-1992-es tanév kezdetekor, a Kölcsey Ferenc Gimnázium épületében. 1994-ben külön épületbe, a Szirmai (M. Eminescu) utcára költözött a katolikus iskola, és felvette a boldogemlékű püspök, Hám János nevét. Tíz évre rá újabb költözés következett, a Szatmári Római Katolikus Püspöki Palota szárnyépületébe, a Széchenyi (1 Decembrie 1918) utca 2. szám alá. Az évek során helyhiány és helyigény jelentkezett. A 2017-2018-as tanévben, a Líceum épületében és a hozzá tartozó, a szakoktatást biztosító épületrészben 510 diák kezdte el elemi, általános iskolai és középiskolai tanulmányait. Akkor nem rendelkezett fizika, kémia-biológia és idegen nyelv szaktantermekkel. Ezért a nyári vakáció folyamán felújítási és iskolabővítési munkálatokat folytak. Magyarország Kormánya és a város Polgármesteri Hivatala támogatásával, valamint egyéb partnerek hozzájárulásával létrehozták a szükséges három szaktantermet, a már meglévő épülethez történt hozzáépítéssel, az iskola Templom utca (Eugen Lovinescu) felé néző udvarán.

Szakok: teológia és intenzív idegen nyelv (angol), továbbá természettudományok és intenzív idegen nyelv. Szaklíceumi osztályok: elektronika – automatizálás, turizmus, vendéglátás – szakács (fele-fele).

Elérhetőség: 1 Decembrie 1918 (Széchenyi) u. 2. telefon 0261-717180, villámposta secretarham@gmail.com, honlap: www.hamjanos.ro

Vezetőség: Ádámkó István igazgató, igazgatóhelyettesek Csapó-Ilyés Attila-Csaba és dr. Frigy Szabolcs.

  • Aurel Popp Művészeti Líceum. Alakulási éve 1969. 1977-ben kormányrendelettel elveszik a líceumi képzést, általános iskolává minősítik vissza. 1992-ben alakul újra, 1999-től viseli Aurel Popp/Papp jeles festőnek a nevét. Szakirányok: zene, képzőművészet, építészet. Elemi és általános iskolai szinten 1 zenei és 1 képzőművészeti-koreográfia osztálya van. Líceumi szinten egy magyar osztálysor van I-XII. között, minden évben fél osztály a zene és fél osztály a képzőművészet-koreográfia számára. Építészeti magyar osztály nincs.

Elérhetőség: Calvin tér 10, telefon 0261-716123, villámposta: licartasatumare@yahoo.com, honlap www.aurelpoppsm.ro

Igazgató: Cristian Radu, aligazgató: Nichita Sulyok Julianna.

  • George Emil Palade Élelmiszeripari Líceum. Alapítás éve: 1977, akkor 7. sz. Líceum volt a neve. Később szakiskolaként is működött. A 90-es években esti tagozatot is beindítottak, ez működött 2002-ig. 2012-től vált szaklíceummá. Jelenleg 1 román nyelvű líceumi osztály mellett 3 román és 3 magyar nyelvű szakiskolai osztály működik itt. Magyarul négy szakmát lehet elsajátítani: pék és cukrász, tejtermékkészítés, húsfeldolgozás, elektronikai műszerész.

Elérhetőség: Al. I. Cuza u. 3A. Telefon: 0261-716237, Villámposta: alimentar@personal.ro, honlap: www.liceulalimentar.ro  

Igazgató: Buda Katalin Ildikó. Aligazgató: Soos Viorel Ioan.

  • Elisa Zamfirescu Műszaki Főgimnázium. 1973-ban hozták létre, akkor könnyűipari iskolacsoportként, ahova szomszédos erdélyi megyék mellett távoliakból (Suceava, Tulcea) hoztak tanulókat a helyi könnyűipari vállalatok számára. 1990 után új szakként fodrász és kozmetikus képzést indítottak. 2007-ben kapta meg a főgimnáziumi minősítést. 1999-től indítanak magyar osztályt. Van csökkentett látogatási kötelezettségű és esti líceumi képzése is. Jelenleg a magyar nyelvű osztály esti tagozatos fodrászképzést biztosít.

Elérhetőség: Bvd. Closca 48, telefon 0261-722055, villámposta gsiusm@yahoo.com, honlap: elisazamfirescu.info

Igazgató: Alexandrina Ligia Pop.

  • Constantin Brâncuși Szaklíceum. Alapítás 1907-ben, szakiskolaként. Jelenleg a líceumi mellett többféle képzés folyik az iskolában. Duális képzést nyújtanak asztalosok és kárpitosok részére. Magyar tannyelvű képzést líceumi osztályban 2012-ben indítottak, asztalosmesterség elsajátítására.

Elérhetőség: Crisan u. 1. Telefon 0261-730517, villámposta office@brancusism.ro, honlap www.brancusism.ro

Igazgató: Viorel Tartan.

  • Gheorghe Dragoș Gazdasági Főgimnázium. Elődje az 1923-ban alapított Kereskedelmi Középiskola volt. 1966-2000 között Gazdasági és Kereskedelmi Líceumként működött, volt iskolaközpont is, jelenleg Főgimnázium. Egy magyar szakiskolai osztályt indítanak évente, kettős szakosítással: eladó-kereskedő valamint szakács.

Elérhetőség: Henri Coanda u. 1. Telefon 0261-750440, villámposta: grsceconomic@yahoo.com, honlap: www.colegiulgheorghedragos.ro

Igazgató: Maria Măgurean.

  • UnioTraian Vuia Műszaki Főgimnázium. A jelenlegi iskola két korábbi iskola egyesülésével jött létre 2014-ben: egyesítették a Traian Vuia Műszaki Főgimnáziumot és az Unio Szaklíceumot. Líceumi szinten egy magyar osztálysor létezik, villamossági képzéssel. Magyar nyelven szakmunkásképző osztályt indítanak leendő autószerelők részére és fél osztályt hegesztők részére. Duális oktatás keretében egy gépészeti osztályban hegesztőket és lakatosokat képeznek.

Elérhetőség: Bd. Closca nr.72/A, telefon: 0261-721030, villámposta: traianvuiasm@yahoo.com, Honlap: www.grupscolarunio.ro

Igazgató: dr. Vlaicu Popescu, aligazgató: Tárcza Mária Ildikó.

Román nyelvű középiskolák: Mihai Eminescu Főgimnázium, Doamna Stanca Főgimnázium, Ioan Slavici Főgimnázium, Ion I.C. Bratianu Szakközépiskola, Ortodox Líceum.

Német tannyelvű a Johann Ettinger Líceum.

Általános iskolák:

  • Bălcescu – Petőfi Általános Iskola. 45 éve létezik, kezdettől fogva román és magyar tagozattal. Jelenleg 1 román és 1 magyar osztálysor fut fel az előkészítő (0.) osztálytól a VIII. osztályig.

Előrhetőség: Aleea Trotusului 2, telefon: 0361-402484, villámposta: balcesupetofi@yahoo.com, honlap: www.balcesupetofi.ro.

Igazgató: Carmen Fechete, aligazgató: Dolhai Gyöngyi.

  • Ion Creangă Általános Iskola. Lakótelepi iskola, az idők során volt 8-as, majd 12-es számú iskola. 1989-ben a nagy gyermeklétszám (1289 tanuló) miatt kivált belőle a Lucian Blaga Általános Iskola. 1993-ban vette fel mai nevét, amikor a mai, új épületbe költözött. 2 román és 1 magyar osztálysorral működik.

Elérhetőség: Somesului utca 6, telefon 0261-761287, villámposta: office@scoala-ioncreanga.ro, honlap: scoala-ioncreanga.ro

Igazgató: Arleta Tascau, aligazgató Laczka Katalin.

  • Mircea Eliade Általános Iskola. A Szamos bal partján 1901-ben létrehozott kültelki iskola az elődje. 1920-tól román tannyelvű. A 60-as évektől itt alakították ki a Micro 14-nek nevezett lakótelepet. 1956-tól kéttagozatos iskola, román és magyar osztályokkal. 1989-ben veszi fel mai nevét. 2 román és 1 magyar osztálysorral működik.

Elérhetőség: Mircea Eliade utca 3. Telefon: 0261-742290, 0361-405844. Villámposta: scoalaHYPERLINK “mailto:scoala_eliade@yahoo.com”_eliade@yahoo.com. Honlap: www.scoalamirceaeliade.ro

Igazgató: Mariana Sălăgean, aligazgató: Szabó Jolán.

  • Avram Iancu Általános Iskola. A legnagyobb lakónegyedben, a Micro 16-ban működik, amelyet 1971-ben kezdtek el építeni. Az iskolát 1978-ban alapították, román és magyar tagozattal. Jelenlegi nevét 1997-ben kapta. Évfolyamonként 1 magyar osztálya van, de mint a többi lakótelepi iskola, itt is létszámhiánnyal küzdenek.

Elérhetőség: Bd. Muncii 19. Telefon: 0361-402475, villámposta: scavramiancusm@yahoo.com, honlap: scoalagimnazialaavramiancu.info

Igazgató: Cătălina Maria Satmari, aligazgató: Laczka Zoltán.

  • Vasile Lucaciu Általános Iskola. Lakótelepi iskola, a beiskolázási körzetéből viszonylag sokan a városközpont iskoláiba járnak. Van magyar tagozata, ahova sok roma gyerek jár.

Elérhetőség: str. Rodnei 64, Tel 0361-408978, sc.vasilelucaciu@sm.rdsnet.ro,

Igazgató: George Micle, aligazgató: Hudák Ildikó.

  • 10-es számú Általános Iskola. Az iskola 1962-ben épült. 1965–1968 között sportterem épült. 1990-ben az iskola épületét felújították. Egyedi az iskola előtti gondozott park. Talán a legnépesebb magyar tagozatos általános iskola a városban. Itt három párhuzamos osztály működik minden évfolyamon, 1 román és 2 magyar tannyelvű.

Elérhetőség: Ana Ipatescu u. 8. Telefon 0361-424313, Villámposta: scoala10satumare@yahoo.com, Honlap: www.scoala10sm.ro

Igazgató: Gnandt Zoltán, aligazgató: Lăpuște Silvia.

Csak román nyelven oktató általános iskolák: Grigore Moisil Általános Iskola, Constantin Brâncoveanu Általános Iskola. Octavian Goga Általános Iskola, Lucian Blaga Általános Iskola.

Szatmárnémeti kulturális kínálata hatalmas, ezért az alábbiakban a magyar, vagy a magyar és a román kultúrát is szolgáló intézményeket veszem számba.

A Megyei Tanács felügyelete alá tartozó kulturális intézmények:

  • Szatmár Megyei Múzeum. Az első múzeumi gyűjteményt a Kölcsey Kör keretében hozták létre (1891), ebből jött létre 1905-ben a Városi Múzeum. A hatalomváltás után egy új városi múzeum kialakítását vették tervbe (Dariu Pop vezetésével). 1958-ban a jeles szatmári festő Aurel Popp (Papp) vezetésével hozzák létre a Rajoni Múzeumot, a jelenlegi Művészeti Múzeum épületében, itt működött 1984-ig. 1968-ban, a megyésítést követően a neve Megyei Múzeum lett, a következő részlegekkel működik: régészet, történelem, etnográfia, művészet.

A Megyei Múzeum ma intézményi szempontból a megye kisebb településein kialakított helyi múzeumok, emlékházak, tájházak, régészeti lelőhelyet felügyel, összesen 23 alintézmény tartozik hozzá. Restauráló és konzerváló laboratórium és szakkönyvtár működik az intézményben.

Aurel Popp/Papp Emlékház – a Múzeum felügyelete alá tartozik (A. Popp utca 13). Ezt a művész építtette magának műteremként is 1934-35-ben, itt élt és dolgozott 1960-ban bekövetkezett haláláig. Az épületet 1998-2000 között restaurálták, ma emlékhely.

A múzeumnak van magyar honlapja.

Elérhetőség: Bd. Vasile Lucaciu 21. A szépművészeti részleg a Libertății 2. sz. alatt működik. Telefon: 0261-737526. Villámposta: muzeusm@gmail.com. Honlap: www.muzeusm.ro.

Igazgatóság: dr. Liviu Marta (menedzser), Radu Ovidiu Ardelean, Szőcs Péter, Daniela Bălu igazgatók.

  • Szatmár Megyei Könyvtár. Intézményi (iskolai, egyházi) könyvtárak kialakítására már a 19. sz. közepén voltak kezdeményezések. A református gimnázium könyvtára jelentős volt, sok közéleti személy adományozta könyvtárát az iskolának. A Kölcsey Kör könyvtára 35000 kötetet tartalmazott, a gazdag anyag az 1920-as években a Református Főgimnázium könyvtártermébe került, itt őrizték a Kölcsey-relikviákat is, melyeket később átvittek a helyi múzeumba. A világháborúk között időben az ún. Fehér Házban működött közkönyvtár, egy másik könyvár Kultúra néven működött a 30-as években. Szép magyar könyvtára volt az Iparos Otthonnak, a Zsidó Hitközség pedig 10000-es nagyságrendű könyvtárral büszkélkedhetett. Az 1940-es évek elején Szatmáron megyei szintű népnevelő könyvtárközpont kezdte meg működését, több ezres állománnyal. Mindezeknek a II. világháború alatt és után szétszóródott könyvtáraknak fennmaradt anyaga ma különböző újonnan alapított kulturális intézmények könyvanyagát gazdagítja.

1951-ben hozzák létre a Rajoni Könyvtárat, amely több néven és helyszínen működik. Az 1968-as megyésítéssel a könyvtár is Megyei Könyvtár lesz. 1995-től jelennek meg saját kiadványai. Több fiókegységet nyitnak meg a városban 1991-től kezdődően. Komoly székhely-gondokkal küzd, ugyanis a könyvtár havonta 11 500 eurót fizet az épület tulajdonosának bérleti díjként. Az illetékesek keresik a megoldást.

Nincs magyar honlapja.

Elérhetőség: Decebal (Várdomb) u. 2. Telefon: 0261-711199. Villámposta: bibliotecasatumare@yahoo.com. Honlap: www.bibliotecasatumare.ro.

Igazgató: Istrăuan V. Lacrima Camelia. Aligazgató: Paula Horotan.

  • Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont. Elődje a Népi Alkotások Megyei Központja. Feladata a hagyományos kultúra megőrzése és terjesztése. Módszertani központ a vidéki művelődési intézmények részére. Kiadványokat jelentet meg, rendezvényeket szervez, támogatja a helyi kulturális kezdeményezéseket.

Van magyar honlapja.

Elérhetőség: Mihai Viteazu u. 32. Telefon: 0261-768975. Villámposta: cjcreatie@yahoo.com. Honlap: www.traditiesm.ro.

Igazgató: Laszlo Robert. Aligazgató: Muresan Petru Mihai.

  • Művészeti Iskola. Máshol a neve népművészeti, ugyanis azokat fogadja, akik zenét szeretnének tanulni, de nem azzal a szándékkal, hogy ezt főfoglalkozásként műveljék. Ez az intézménytípus a rendszerváltás előtt is működött, történetét 1905-ig, az első városi zeneiskoláig vezetik vissza. Oktatnak zongorát, hegedűt, elektronikus orgonát, gitárt, az énekszak esetében külön klasszikus és népdal éneklési képzésre lehet jelentkezni.

Nincs honlapja.

Elérhetőség: Ioan Slavici u. 6. Telefon 0261-715452.

Menedzser: Mircea Deac. Igazgató Florin Pop.

Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatala által felügyelt intézmények:

  • Szakszervezetek Művelődési Háza. A hatalmas épület az új városközpont épületegyütteséhez tartozik, 1976-1994 között épült, N. Porumbescu tervei szerint, szakszervezeti tulajdon. Különböző rendezvények számára befogadó intézmény.

Nincs honlapja.

Elérhetőség: Transilvania u. 3. Telefon: 0261-714997.

Igazgató: Ioan Secan.

  • M. Zamfirescu Kulturális Központ. A városi közigazgatás a Központ által ülteti életbe kulturális politikáját, a Központ intézi a helyi kulturális és sportrendezvények támogatásával kapcsolatos, és más szervező feladatokat.

Nincs magyar honlapja.

Elérhetőség: Transilvania u.3. et.2. Telefon: 0261-768608. Villámposta: casazamfirescu@yahoo.com, Honlap: www.casa-zamfirescu.ro  

Igazgató: Molnar Gheorghe. Mobil: 0744-867199.

 

Hivatásos művészeti intézmények:

  • Északi Színház, Szatmárnémeti – magyar és román tagozattal. Fenntartója Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatala.

1790-ben tartották Szatmáron az első Komédia Játékot, Móricz János három tagot számláló társulata tartotta. 1836-ban, rövid vándorszínészeti pályafutása során Arany János is fellépett itt, Hubay Gusztáv társulatának tagjaként. Ebben az időszakban a város befogadó hely, nincs sem társulat, sem erre a célra szánt épületet. Előadásokat a  Fehér ház fogadóban, a Csizmadia-szín nagytermeiben, a Jeney csűrben, avagy a Kotrókertben alkalmilag felállított színpadokon játszottak. 1847-ben Szatmár város színházépületet építtet, amelyet 1848. március 20-án díszelőadással nyitnak meg. A Friedl János építész által tervezett épület az ország első kőszínházai közé tartozott. A megnövekedett igényeknek megfelelően 1857-ben a termet kibővítik 10 páhollyal. A színiigazgatók sorában 1865-ben Szigligeti Ede nevével találkozunk, aki később a Nemzeti Színház igazgatója lesz, a magyar drámairodalom megteremtésének úttörője. Egy színi idényt szervezett itt Szigligeti.

A városi polgárság haladásvágyának eredményeképpen 1887-ben tervbe veszik egy új színházépület felépítését, ünnepélyes alapkőletétel 1889. május 18-án. Az színház tervezője Voyta Adolf pápai műépítész, az építést Szikszay Lajos debreceni építészre bízták, a belső díszítést a főváros dalszínházának híres festői Spanraft és Hirsch végezték. 1892. január 14-én felavatják a városi színház épületét, amely ma is szolgálja Szatmárnémetiben Thália ügyét. A Nemzeti Színház művészei többször léptek fel a szatmári színpadon, 1913-ban Jászai Mari a Stuart Máriát játszotta itt.

A háború befejezése után ugyanabban az épületben, de új helyzetben éled újra a színházi mozgalom. 1920-tól 1924-ig Szabadkai József vezeti a színházat, elismert színházi emberként kitűnő társulatot szerződtetett. A nehézségek ellenére a két világháború között a színház folyamatosan működik. Továbbra is játszhatták a magyar szerzők műveit. 1925-ben Szendrei Mihály igazgató híres vendégművészeket szerepeltet: Poór Lilit Kolozsvárról, Gróf Lászlót Nagyváradról, Megyaszai Vilmát Budapestről.

A második világháború alatt a színház épületét is találat érte, a színházterem hosszú időre használhatatlanná vált.

1956-ban, Harag György vezetésével kezd újra állandó, hivatásos színtársulat működni. A fiatal társulatot Harag György három évaddal korábban, 1953-ban alapította Nagybányán, az ottani Állami Színház magyar tagozataként. 1956-ban a társulat kérte, hogy helyezzék át őket Szatmárnémetibe – ez 1956 őszén megtörtént.

1968-ban a hatóságok az akkor még magyar többségű Szatmárnémetiben létrehozzák a román társulatot, a színházat pedig átnevezik, új neve Északi Színház.

Harag György Társulat. A magyar tagozat Parászka Miklós igazgatósága alatt (1987-2000) vette fel a színház alapítójának a nevét. A Társulat az elmúlt évek során vezető státuszt vívott ki magának az erdélyi magyar kulturális piacon: sikerült növelni a nézettséget, és fenntartani a változatos, minőségorientált műsorpolitikáját. Több mint 40.000 nézőjével a társulat ma a leglátogatottabb romániai kisebbségi színháznak számít, a legtöbb állandó bérletessel rendelkező színházi intézmény az országban. Évi több mint 200 előadásával a Harag György Társulat számít a legtöbbet játszó erdélyi magyar színháznak. Az elmúlt évadok során nagy hangsúlyt fektet arra, hogy egyfajta „regionális színházi” státuszt építsen ki magának: Szatmár, Szilágy és Máramaros megyék egyetlen hivatásos magyar színházaként.

Ács Alajos Játékszín. Az Ács Alajos Játékszín a színház közvetlen szomszédságában, egy régi bérház földszinti terében lett kialakítva. A Társulat stúdiótermeként működik.

Brighella Bábszínház. A bábtagozat egy amatőr, alapítványi társulatból nőtte ki magát, amelyet a Marco Alapítvány akkori elnöke, a bábszínház ötletadója, Rebel Erzsébet hozott létre, majd lánya Nagy Regina tartott életben. Erdély legnagyobb szaktekintélye Kovács Ildikó segített profivá fejleszteni a bábosokat. 2003-ban a Brighella csapatának egy része professzionális közegbe került. A város vezetősége felkarolta és támogatta a kulturális kezdeményezést, négy bábszínészi állást ítélve meg az Északi Színház keretén belül. Bábtagozat az Iparosotthon megújult szecessziós épületében játszik 2017 óta.

Elérhetőség: Horea utca 3. Telefon: 0261-712362. Villámposta: harag@harag.eu. Honlap: www.harag.eu.

Vezetőség: Nagy Orbán vezérigazgató, Bessenyei Gedő István művészeti igazgató, Stier Péter adminisztratív igazgató.

  • Dinu Lipatti Filharmónia, Szatmárnémeti. Fenntartója a Megyei Tanács.

A Dinu Lipatti Filharmónia az 1902-ben épült szecessziós stílusban épült Dacia (volt Pannónia) Szálló egyik szárnyában működik, a város főterén. A zenekar 1947-ben újraalakult  Filharmóniai Szövetség néven, 1949-től  a neve Szatmárnémeti Szimfonikus Zenekar. A Szatmári Filharmónia első, nem hivatalos évadját 1949. szeptember 12-en kezdte. Egy maroknyi lelkes zenésznek, élükön a későbbi igazgatójuk – Sugár Kálmánnak köszönhetően. Hivatásos intézmény 1950. február 25-től, miután kiharcolták a minisztériumnál a törvényerejű rendeletet, mely jóváhagyta a Filharmónia megalakulását. Kezdetben Glinka orosz zeneszezőről nevezték el, 1992-ben az intézmény a Dinu Lipatti nevét vette fel.

Van magyar honlap.

Elérhetőség: Libertății tér (Főtér) 8. Telefon: 0261-712666, 0786-085416. Villámposta: filarmonicadlsm@gmail.com, Honlap: www.filarmonicasm.ro.

Vezetőség: dr. Fátyol Rudolf igazgató, Franz Lamprecht művészeti igazgató.

 

Egyházi fenntartású intézmények:

  • Meszlényi Gyula Egyházművészeti Gyűjtemény (Múzeum). A gyűjtemény a Szatmári Római Katolikus Püspökség tulajdonában és kezelésében áll. Nevét Meszlényi Gyula megyéspüspökről (1887–1905) kapta, aki megalapozta és hagyatékán keresztül az utókorra ruházta az egyházművészeti gyűjtemény gondozását. A gyűjtemény az évek során számos új darabbal gyarapodott, amelyek az egyházmegye területén található templomok, plébániák tulajdonát képezték, vagy pedig régebbi és újabb adományokból származnak. Az egyházművészeti gyűjtemény megalapításánál, figyelembe véve az ide vonatkozó pápai irányzatokat is, célul tűzték ki keresztény kulturális értékeink megőrzését, gondozását, valamint ezen keresztül a tárgyi örökség megismertetését, bemutatását. Mindez a felekezeti és kulturális identitás megőrzését is szolgálja.

Elérhetőség: Püspöki Palota. 1 Decembrie 1918 (Széchenyi) u. 2. Telefon: 0261-714955, Villámposta: puspokseg@szatmariegyhazmegye.ro. Honlap: www.szatmariegyhazmegye.ro

A gyűjtemény vezetője Puskás Éva

  • Bibliotheca Laurenziana. A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye könyvtára az egyházmegye megalakulását követően létesült, alapját az Egerből kapott könyvek képezték. Ez az idők folyamán a szatmári püspökök könyvhagyatékaival és a káptalani könyvtárral gyarapodott. A korai gyarapítások között említésre méltó Klobusiczky Péter püspök tekintélyes hagyatéka, illetve a Hám János idejében történt könyvvásárlások. Az állománybővítésben az igazán jelentős előrelépést Schlauch Lőrinc püspök hozta meg azzal, hogy egyesítette a püspöki és káptalani könyvtárat, illetve 1873-ban Török János hírlapíró és könyvgyűjtő könyvtárát megvásárolta, majd azt 1887-ben, Nagyváradra való távozásakor az egyházmegyének ajándékozta.

Az egyre gazdagodó kollekciónak Meszlényi Gyula építtetett tágas épületet, a könyvtárat pedig a nagy adományozónak, Schlauch Lőrincnek emléket állítva Bibliotheca Laurenziana-ra keresztelte. A könyvtárépítés eredménye a püspöki palota keleti szárnyában működő szemináriumhoz csatolt impozáns épületrész, itt jelenleg a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont könyvtára és az egyházmegyei könyvtár mellett az iskola torna- és díszterme található.

Az egyházmegyei könyvtár mai formájában 2004-2006 között jött létre. Ebben az időszakban folyt a szatmári püspöki palota, a Hám János Iskolaközpontnak otthont adó szárny felújítása, s így 2004-ben a szatmári könyvtár is helyet kapott az intézményben.

Van magyar honlapja.

Elérhetőség: 1 Decembrie 1981 (Széchenyi) u 2.sz. Telefon: 0261-717180, Villámposta: biblaurenz@szatmariegyhazmegye.ro, Honlap: https://bibliothecalaurenziana.ro.

Könyvtáros: Fazekas Annamária

Rendezvények:

  • Szatmári Zenei Napok. Indult: 1978.

Időpont: szeptember-október

Helyszín: Szatmárnémeti Filharmónia

Téma: komolyzenei fesztivál

Szervező: Lipatti Filharmónia.

  • Kölcsey Ferenc Véndiák-találkozó. Indult: 1992.

Időpont: július második hétvégéje

Helyszín: Szatmárnémeti, Kölcsey Ferenc Főgimnázium

Téma: osztálytalálkozók, kulturális programok

Szervező: Szatmárnémeti Véndiákszövetség.

  • Christmas Fest. Indult: 1996. Nem volt minden évben.
    Időpont: december
    Helyszín: Szatmárnémeti
    Téma: rockzenei fesztivál

Szervező: Polgármesteri Hivatal, Kulturális Központ.

  • Szatmárnémeti Városnapok. Indult: 1997.

Időpont: május
Helyszín: Szatmárnémeti városközpont, strand
Téma: utcai rendezvények, könnyűzenei és komolyzenei műsorok, gyerekprogramok
Főszervező: Polgármesteri hivatal, civil partnerekkel.

  • Családi Hétvége. Indult: 1997.

Időpont: május vagy júniusi hétvége. Helyszín: Szatmárnémeti, Kossuth kert
Téma: családi vetélkedők, gyerekprogramok, könnyűzene, gasztronómia

Szervezők: Szatmárnémeti RMDSZ, Ady Endre Társaság, Identitás Alapítvány, Magyar Ifjúsági Kezdeményezés.

  • Partiumi Magyar Napok. Indult 2002-ben.

Időpont: augusztus utolsó hétvégéje.
Helyszín: Szatmárnémeti, Kossuth kert.
Téma: kulturális és könnyűzenei programok, gasztronómiai fesztivál.

Főszervező: Identitás Alapítvány. Társszervezők: kulturális intézmények és civil szervezetek.

  • Német Kulturális Napok. Indult: 2002.

Időpont: május
Helyszín: Szatmárnémeti
Téma: kulturális programok, színház, zene

Szervező: Német Demokrata Fórum.

  • Sorompók nélkül fesztivál.

Indult: 2007. Támogatás hiányában a VII. kiadás után már nem szervezték meg. 2017-ben újra indították TranzitFeszt multikulturális színházi fesztivál néven.

Időpont: május, illetve augusztus.
Helyszín: Szatmárnémeti, Északi Színház
Téma: színházi fesztivál, nemzetközi, multikulturális

Szervező: Északi Színház.

  • RotarAct Színházi Fesztivál. Indult 2007.

Időpont: március.

Téma: fiatal művészek találkozója

Helyszín: Északi Színház

Szervező:  Északi Színház, Rotary Klub

  • Samfest Jazz. Indult: 2009.

Időpont: május vagy június
Helyszín: Szatmárnémeti
Téma: Jazz-fesztivál

Szervező: Polgármesteri Hivatal, Kulturális Központ.

  • Roma Fesztivál. Indult: 2009.

Időpont: augusztus

Helyszín: Kossuth kert

Téma: kultúra, szórakozás

Szervező: Pro Európa Roma Párt

  • Nemzetközi Pálinkafesztivál. Indult: 2010.

Időpont: június
Helyszín: Szatmárnémeti Kossuth kert

Téma: Gasztronómia, kultúra

Szervező: Szatmár Megyei Tanács.

  • Fúvószenekarok Fesztiválja. Indult 2010.

Időpont: július

Helyszín: Főtér

Téma: fúvószene, szórakozás

Szervező: Polgármesteri hivatal, Megyei Tanács.

  • Plopstock Fesztivál. Indult: 2010

Időpont: augusztus

Helyszín: Sörkút söröző előtti, nyárfák alatti tér

Téma: rock, reggae, funk, elektro zene

Szervező: rock zenészek a Polgármesteri hivatal támogatásával

  • Jeles Piros Pünkösd Napján Folkórfesztivál. Indult: 2011.

Időpont: június

Helyszín: főtér

Téma: a megyei együttesek bemutatkozása

Szervező: Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont

  • Samfest Rock. Indult 2012. Nem volt minden évben.

Időpont: július eleje
Helyszín: Szatmárnémeti

Téma: metál rock fesztivál.

Szervező: Polgármesteri Hivatal, Kulturális Központ.

  • Szatmárnémeti Utcazene Fesztivál. Indult 2016

Időpont: július

Helyszín: Coposu sétány és a városban több helyszínen

Téma: kikapcsolódás utcazenével

Szervező: Szatmári Fiatalokért Kulturális Egyesület

  • Folkzenei Fesztivál. Indult: 2017.

Időpont: november

Helyszín: Szakszervezeti Művelődési Ház

Téma: folkzene, értékek támogatása

Szervező: Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont.

  • Páskándi Napok. 2017-ben volt a XX. Nincs minden évben.

Időpont: május

Helyszín: Szatmár, Szatmárhegy

Szervező: EMKE Szatmárnémeti.

  • Jakabffy Napok. 2018-ban volt a XIII. konferencia. Nincs minden évben. Olykor a kapcsolódik a konferenciához más jeles személyiségek (Szilágyi Domokos, Dsida Jenő, Páskándi Géza) felidézése. Nemzetközi.

Időpont: koranyár (május, június)

Helyszín: szatmári közintézmény (múzeum, gimnázium)

Szervező: EMKE Szatmárnémeti.

 

  • Római Katolikus Székesegyház. 1768-ban kezdték építeni klasszicizáló barokk stílusban. Végleges alakját a 19. század harmincas éveiben kapta meg. Az épület az egykori plébániatemplom helyén áll, melynek hosszas átalakításával alakult ki a mostani Székesegyház épülete.1804-ben megalapították a Szatmári Püspökséget, s emiatt a városnak szüksége lett egy Székesegyházra, ám ahogy a hívek száma nőtt, úgy nőtt az igény is egy nagyobb székesegyházra. Az átépítést, megnagyobbítást Fischer István püspök kezdte és Hám János püspök fejezte be. A végső alakítások terveit utóbbi az Európa-szerte ismert építésszel, Hild Józseffel készíttette. A munkálatok következtében két mellékhajóval bővült az épület, a templom főhajót pedig kupolával bővítették és ekkor alakították ki a templom előcsarnokát is. A Székesegyház főoltárát carrarai márványból készítették 1905-ben, ez alatt alakították ki a kriptát, amelyben többek között Hám János püspök és a 2011-ben boldoggá avatott Scheffler János vértanú püspök teste is pihent. A vértanú püspök földi maradványait ugyanis a boldoggá avatásra készülve, június 17-én felhozták a Székesegyház kriptájából és a jobb mellékoltár melletti új síremlékbe helyezték. A templom orgonáját 1925-ben készítették és az egész karzatot betölti. Az átalakítások következtében homlokzata klasszicista stílusúvá vált (korinthoszi oszlopcsarnok, timpanon stb.), míg belső terében a barokk elemek vannak túlsúlyban. A Krisztus mennybemenetele főoltárképet Pesky József, A tizenkét éves Jézus a templomban c. kupolafestményt Reidler János készítette. Carrarai márvány főoltára Tomán Félix munkája. Orgonája a megye egyik legnagyobb és legszebb darabja (1925-ben készült). Két sekrestyéje a szentély két oldalán található, egyikük ad átmenetileg otthont a felbecsülhetetlen értékű püspöki képtárnak. A székesegyházban és a kriptában nyugszanak Szatmár püspökei, Reizer Pál kivételével (a pár éve elhunyt püspököt végakarata szerint a papok közé temették a katolikus temetőben).
  • Püspöki palota. 1804–1840 között épült, ez alatt többször átépítették, 1851 óta szolgál a püspökök rezidenciájaként. Az épületegyüttes klasszicista stílusú, magában foglalja az egykori Püspöki Levéltár és az egykori Papnevelő Intézet szárnyait is (ma a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont használja ezeket a szárnyakat). Legjelentősebb látnivaló a palotában lévő Püspöki Kápolna
  • Püspöki kápolna. Nem nyilvános, de látogatható műemlék. Nem csak gipszkazettás mennyezete, szibériai topolyafa-padlózata és padjai, de oltára is híressé tette. A kápolna oltárát az erdődi vár kápolnájából hozatta át Szatmár püspöke. Ez előtt az oltár előtt esküdött örök hűséget egymásnak Petőfi Sándor és Szendrey Júlia.
  • A kanonok-paloták a püspöki palotával szemben találhatók.
  • Dacia, volt Pannónia szálló a Partium egyik legszebb szecessziós stílusú épülete. A városvezetés célja volt a központjába reprezentatív szállót és vigadót építeni. A város történelmi központjában található. 1902-ben épült Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei alapján, a régi városháza helyén. Makettje az 1903-as bécsi építészeti világkiállításon második díjat nyert. Az épület három belső terét gazdagon dekorálták. A legnagyobb ezek közül az egykori előadóterem (amit páholysor vesz körül), a mostani Dinu Lipatti Filharmónia. A másik, gazdagon díszített terem az egykori étterem. A harmadik pedig a régi kávéház, amit később a szálloda recepciójára és üzlethelyiségére osztottak fel. A kupolát gazdag virágmintájú, festett elemek díszítik. A terem 320 férőhelyes, híresen jó az akusztikája. Az oszlopos előcsarnokból két lépcső vezet a félemeletre. Az épület mai állapota siralmas, csak bízni lehet a mielőbbi felújításban – a magyarországi tulajdonos által.
  • A város címere a Pannónia szállón
  • Református Láncos Templom. A Kálvin téren áll a megye talán első és legnagyobb református temploma. A klasszicizmus felé hajló (németalföldi) késő barokk stílusban, Preinlich Zsigmond által készített tervei alapján épült 1788 és 1807 között. 1633-ban öntött Wierd Georg-féle harangja ma a szószék mellett van kiállítva. Nevét a kerítésként funkcionáló láncokról kapta, amely 1862-ben készült el. Körülötte helyezkedik el a város egykori „református központja”. A Szatmárnémeti Református Gimnázium épülete, az esperesi hivatal (itt működik a Calvineum is), illetve három további református iskolaépület (a leánygimnáziumok és a „Piros téglás” iskola), valamint a parókia épülete. A templomot többször átépítették, különösen az 1944. szeptember 16-án történt bombatalálat után épült át a templom, hiszen csak az oldalfalai és a tornya maradt épen.
  • A Szatmárnémeti Református Gimnázium épülete a történelmi Református Fiúgimnázium számára épült impozáns, de puritán ornamentikájú épület, a város mindenkori legjelentősebb magyar iskolája. Legfontosabb látványossága a Tanári Szoba, melynek díszes falfestményein az 1546-os szatmári református zsinat, illetve Kálvin János, Luther Márton, Károli Gáspár és más reformátorok láthatók.
  • A színház épülete 1892-ben épült, a maga korában igen korszerűnek számító forgószínpados színpadtechnikával, mintegy 800 férőhellyel. 1889-ben bontották le a régi színházépületet. Az új színház tervezését Vojtha Adolf pápai építészre, az építést Szikszay Lajos debreceni építészre s a díszletek festését Spanraft és Hirsch díszletfestőkre bízták. A telekkel együtt közel 200.000 koronába került a színház, melyet később villanyvilágítással is elláttak. Az elkészült új színházat 1892. január 14-én Kömley Gyula színigazgató nyitotta meg díszelőadással. 1944-ben bombatalálat érte a színházat. 1956-ig csak befogadó színház, akkor helyezik ide át a nagybányai magyar társulatot. 1966-ban felújították az épületet, 1968-ban pedig román tagozattal bővült az együttes. Ettől kezdve Északi Színház lett az intézmény neve. Újabb teljes körű felújítás után 2015-ben nyitották meg.
  • Tűztorony/tűzoltótorony, Szatmárnémeti városának egyik ékessége, a régi városközpontban, a Pannonia szálló mögötti téren látható. 1903-4-ben épült Meszlényi Gyula püspök anyagi támogatásával. A tűzoltók 24 órás őrségben voltak a 47 méter magas toronyban. 2005-ben fejezték be a teljes felújítását. A felső szintjén körbefutó erkélyről a város teljes egészében belátható.
  • A Csizmadia-szín a város egyik emblematikus épülete. 1830 és 1848 között épült, a 20. század elején átépítették. Eklektikus stílusú épület. Eredetileg a csizmadia céh székhelyéül szolgált, de a város színházi életének is otthont adott, a színház megépüléséig. A közelmúltban felújították.
  • Az Igazságügyi Palota (Törvényszék) a monarchiabeli patinás igazságügyi paloták jellemző stílusában épült, a 19. század végén. Oldalszárnya börtönként funkcionál.
  • A Vécsey-ház a 19. század második felében épült. Az udvarán van épületrész, amelyik 1711-ben megvolt. a város egyik legrégebbi épülete. Nevét első tulajdonosáról, építtetőjéről, báró Vécsey Miklósról kapta. A Vécsey-palota helyén egykor állt épületben készítették elő a szatmári békét, itt véglegesítették a béke pontjait. Ezt a Papp Aurél által alkotott emléktábla örökíti meg az épület belső udvarán. Jelenleg ez az épület ad otthont a Megyei Múzeum képzőművészeti részlegének..
  • A református Németi Templom. A történelmi Németi református temploma volt. Stílusában a Láncos Templomhoz hasonlít. Parkjában épül a Rákóczi Kollégium.
  • A zárdatemplom és a körülötte elhelyezkedő zárdaépület, valamint az apácák iskolája (ma Ioan Slavici Elméleti Líceum). Az egyetlen szatmári alapítású rend, a Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek történelmi központja volt.
  • A Várdomb (ma Decebal) utcai Nagyzsinagóga és a mellette lévő Talmud Tora Imaház Románia legnagyobb és legszebb zsinagógáinak egyike. Ma a Szatmári Izraelita Hitközség használja. A zsinagóga udvarán található a deportáltak (mintegy húszezer szatmári zsidó) emlékműve. A városban egykor működött három nagyzsinagóga (Ortodox, Status Quo és Németi) és imaház közül mára csak ez áll. Udvarán található a Szatmárnémeti Izraelita Hitközség székhelye is.
  • A római katolikus Kálvária Templom neogótikus stílusban épült, jezsuita szerzetesek alapították. A város egyik legszebb temploma. Jelenleg a román és a német római katolikus misék folynak benne. Főoltárát Hölzel Albin készítette nyolc hónap alatt. Az oltárt 1910. április 21-én szentelték fel. A hármas tagolású, uralkodóan függőleges vonalvezetésű, viszonylag egyszerű kompozíciójú mű központi részét a Jézus Szíve szobor uralja. Felületét a gótikus kőcsipkéket idéző sík és szalagdíszek teszik mozgalmassá. Egyébként a Jézus Szíve szobrot, Fásztusz Elek a szatmárnémeti gimnázium nyugalmazott tanára, akkor tiszaújlaki plébános emeltette saját költségén.
  • A Hildegárda-templom és a hozzá tartozó ferences kolostor. A kolostorban a rendszerváltás után nagy értékű befalazott egyházi könyvtárra bukkantak véletlenszerűen.
  • Az ortodox katedrális neobizánci stílusú, impozáns műemlék épület. 20. század eleji épület, az impériumváltás után építették.
  • A román görög katolikus Mihály és Gábor Szent Arkangyalok katedrális alapkövét 1932-ben rakták le az alapkövét, a város nagy múltú görög katolikus románsága által “kinőtt” egykori barokk görögkatolikus templom helyén. Impozáns, gazdag ornamentikájú neobizánci épület.
  • A magyar görög katolikus templom (István tér) a legrégebbi egyházi épülete Szatmárnak, az 1600-as évek második feléből való. Többször átépítették.
  • A Kossuth Kert a város legnagyobb, 22 holdas fásított parkja, játszótér, sétányok, kisvasút, mesterséges tó, sziget található benne. Itt állt a híres „Kioszk” épülete is. A hatalmas parkot egy Heim nevű budapesti műkertész tervei alapján alakították ki a 19. század utolsó éveiben. A parknak saját, villamos energiával működtetett öntözőrendszere volt, valamint mintaméhes, faiskolatelep, később kisebb állatkert is volt itt. Az 1847-ben alapított lövőházat a Gőzfürdő építésekor lebontották. Meszlényi Gyula megyéspüspök hatalmas, díszes vaskaput ajándékozott a kertnek — idővel ez is „eltűnt”, akárcsak Kiss Gedeon szobra.
  • A városi közfürdő épülete a Kossuth-kertben áll. 2009-ben teljes felújításon esett át, jelenleg levegő-monitorozási és környezetvédelmi központként funkcionál.
  • Az Eminescu Főgimnázium épülete a város talán legszebb iskolaépülete. Eredetileg a Magyar Királyi Katolikus Főgimnázium épülete volt, a 20. század elején, Kotál Henrik tervei alapján épült.
  • A vasútállomás épülete Erdély régi állomásépületei közé tartozik, Pfaff Ferenc tervezte. A 19. század végén épült, 120 méter hosszú épület stílusában híven őrzi a Monarchia-beli állomás-épületek jellemzőit. Felújítása elkezdődöttották.
  • Berenczey-Kováts Palota – a házat lebontották, helyére épült az Aurora szálló. 
  • Jelentős látnivalók még: a Princz testvérek házai, a Károlyi-ház, a Közigazgatási Palota, a Városi Művelődési Ház, a Szakszervezetek Művelődési Háza, a Fehér Ház, a (központi) katolikus plébánia, a Megyei Múzeum, a világháborúk között a prefektúra épülete.
  • Közigazgatási épület-együttes. Itt székel a megye és a város közigazgatása. A szatmárnémeti Nicolae Porumbescu tervezte épület (épült 1972-84 között) erődítmény-szerű betonkolosszus, a 97 méteres toronyra csak úgy kaptak a diktátortól építései engedélyt, hogy arányait megváltoztatták, a valóságosnál kisebbnek mutatta az előterjesztett makett. Egy, a Torontói Városháza által meghirdetett versenyen – amelyet a helyi városházával elégedetlen helyi lakosok „megnyugtatására” hirdettek meg a 2010-es évek elején – a világ legrondább városházi épületének minősítették, szerintük kimeríti a „vizuális bűncselekmény” fogalmát, őrzi a kommunista korszak szürkeségét.

 

Szobrok, emléktáblák – Szatmárnémeti egykori és mai szobrai és köztéri alkotásai:

  • Kölcsey Ferenc (mellszobor, állították 1864, alkotó Gerenday Antal, helyszín előbb főtér, 1902-ben a Láncos templom előtt, majd mögötte, 1920-ban megrongálják, eltüntetik)
  • Kiss Gedeon (mellszobor, 1903, Horvay János, Kossuth kert, elpusztult)
  • Szatmári béke emléktábla (1911, Harkányi Ede, Papp Aurél, a Vécsey házon – eredetileg a külső falon, a 70-es években levették, majd 1989 után, román szöveggel kiegészítve az épület udvari falára került)
  • Lükő Béla (mellszobor 1941?, Csapó Sándor, a városi közkórház előtt)
  • Hám János (egészalakos szobor, kisméretű, a Hám János katolikus líceum aulájában)
  • Kölcsey Ferenc (mellszobor, 1991, Lakatos Pál, Láncos templom előtt, gipszmintája a Kölcsey Főgimnázium aulájában)
  • In memoriam Dsida Jenő emléktábla (1992, a költő szüleinek szatmári házán)
  • Szilágyi Domokos (mellszobor, 1993, Kolozsi Tibor, megyei kórház előtt, az első, műkőböl készült, megrongálása után kijavított szobor a Kölcsey Főgimnázium aulájában található)
  • Dsida Jenő (mellszobor, 1997, Andrássy Kurta János, Titulescu téri református templom előtt)
  • Petőfi Sándor emléktábla (1998, főtér, az ún. Ormos ház falán)
  • Páskándi Géza (mellszobor, 1998, Laborcz Mónika – a Kölcsey Főgimnázium aulájában)
  • Hám János (mellszobor, 1999, Lakatos Pál – a főtéren volt, 2015-ben átvitték a Zárdatemplom belső udvarára)
  • Kovács Leó emléktábla (2000, háromnyelvű: magyar – román- olasz, egykori lakóházán, időközben eltüntették)
  • Ács Alajos (portrédomborműves emléktábla, 2003, Lakatos Pál, a színház stúdiótermének homlokzatán)
  • Páskándi Géza (szobor, 2003, Erdei István, Szatmárhegy, gipszmintája a Református Kollégiumban)
  • Petőfi Sándor (mellszobor, 2004, Deák Árpád, az István, ma Eroii Revoluției téren)
  • Szatmári Római Katolikus Egyházmegye 200. évfordulója emléktábla (2004, Kotricz Tünde, főtér)
  • Holokauszt emlékmű (Kotricz Tünde, Zsinagóga udvarán, az elhurcolt 19 ezer Szatmár megyei zsidó ember emlékére)
  • Bethlen Gábor (2007, Erdei István, a szamosnegyedi református templom kertjében)
  • Krúdy Gyula emléktábla (2008, a Kölcsey Főgimnázium falán)
  • Papp/Popp Aurél (2009, Radu Ciobanu, a Szamos töltés melletti sétányon)
  • Kiss Gedeon (mellszobor 2010, Szodoray Parády Hajnalka, Kossuth-kert)
  • Olajos Béla emléktábla (2010, a festő lakóházán)
  • Rákóczi Ferenc (mellszobor, 2012, Deák Árpád, Láncos templom mögött)
  • A Püspöki Palota bombázásának emléktáblája (1944.szept.16., (2012, a Palota bejárati folyosóján)
  • Jakabffy Elemér emléktábla (2013, Jakabffy Vörösmarty/Marsilia utcai lakóházán)
  • Hám János (egészalakos szobor, 2015, Zagyva László, a főtéren)
  • Erdős I. Pál (2016, Radu Ciobanu, Erdős-emlékház előtt)
  • Gabriel Georgescu emléktábla (kétnyelvű, 2017, a műfordító volt lakóházán)
  • Széchenyi István (2018-ban, Deák Árpád, a főtéren)

Emléktáblák a Református Gimnáziumban: Katona Mihály geográfus, Bánhídi Antal repülő konstruktőr, Sófalvi György 1989-es áldozat, Csillag Antal tanár, Luby Margit néprajzkutató.

 

További szatmári szobrok: Lupa Capitolina, Ismeretlen Katona, Iuliu Maniu, Vasile Lucaciu, Ion I.C. Brătianu, Nicolae Bălcescu, George Coşbuc, Mihai Eminescu, Ion Slavici, Dariu Pop, Tarasz Sevcsenko.

 

Szatmárnémetiben születtek, itt tanultak, itt tevékenykedtek, vagy itt temették el őket.

A jeles személyiségek listája igen jelentős. Mindenkiről csak minimális információt közlünk. Az élő jelentős személyiségek esetében korhatár-korlátot érvényesítünk: csak a 60 év felettiek szerepelnek az alábbi listában.

Itt született:

Antal Péter (1917 – Szatmár, 2002) kritikus, tankönyvíró, tanár;

Arányi (Goldberger) Dezső (1867 – Budapest, 1923) operaénekes;

Bánhidi László (1906 – Budapest, 1984)) színművész;

Bura László (1932 – Szatmár, 2014) nyelvész, néprajzkutató, művelődéstörténész, pedagógiai író;

Csehi Gyula (1910 – Kolozsvár, 1976) esztéta, kritikus, egyetemi tanár

Darvas (Steinberger) Gábor (1911 – Budapest, 1985) zeneszerző, zenetörténész;

Dsida (Binder) Jenő (1907 – Kolozsvár, 1938) költő;

Domahidy András (1920 – Perth, 2012) író;

Grünfeld Ernő (1955 – ) amerikai profi kosárlabdázó;

Horváth Zoltán (1979 – Szombathely, 2009) válogatott kosárlabda játékos;

Jakab Antal (1914 – Kolozsvár, 1999) újságíró, közíró;

Kiss Bertalan (1906 – Szatmár, 1980) református lelkész, egyházi és lélektani szakíró;

Klein Gitta (Ghitta Carell) (1899 – Haifa, 1972) olasz portréfotográfus;

Klein Ernő/Ernest (1899 – Toronto, 1983) nyelvész, egyházi író, rabbi;

Kovács András Ferenc (1959 – ) költő, esszéíró, műfordító, Kossuth-díjas;

Kovács Leó (1834 – Szatmár, 1908) – honvéd-ezredes, Garibaldi tisztje, jeles zongorista;

Láng Zsolt (1958 – ) prózaíró, szerkesztő;

Lengyel (Goldstein) Gyula (1888 – Moszkva, 1938) közgazdász, kommunista politikus, pénzügyi népbiztos, a Szovjetunióban kivégezték;

Lükő Béla (1883 – Szatmár, 1936) sebészorvos, az első városi kórház alapítója;

Mártha Ivor (1928 – Marosvásárhely, 2007) urológus, orvosi szakíró, az Erdélyi Református Egyházkerület tiszteletbeli főgondnoka;

Mihálka György (1942 – Ploiești, 1991) tanár, esszéíró, műfordító;

Murvai László (1942 – ) pedagógiai író, irodalomtörténész;

Muzsnay Árpád (1941 – ) újságíró, helytörténész, művelődésszervező;

Muzsnay Csaba (1935 – Kolozsvár, 2016) vegyész, szakíró, egyetemi tanár;

Muzsnay Magda (1929 – Kolozsvár, 2004) rádióriporter, szerkesztő, a rádió „arany-szalagtárának” kialakítója;

Nagy Béla, Sassy Nagy (1934 – Nagybánya, 2009) orvos, útirajzok szerzője, numizmatikai szakíró;

Nagy Ferenc (1915 – Kolozsvár, 1976) biológus, természettudományi szakíró;

Nagy Imréné, csécsi (1876 – Arad, 1921) költő;

Nagy Vince (1886 – New York, 1965) politikus; képviselő, belügyminiszter, pártelnök, az amerikai emigráns magyarság egyik vezetője;

Nikelszky Géza (1877 – Pécs, 1966) iparművész, festő;

Sárközi Lajos (1884 – Szatmár, 1964) református lelkész, egyházi író;

Simon Györgyi (1941 – ) grafikus, egyetemi oktató;

Soltész József (1945 – Szatmár, 2006) költő, író;

Stahl Jencsik Katalin, született Jencsik (1946 – Szatmár, 2009) tőrvívó világbajnok, edző;

Stern Mór (1883 – Auschwitz, 1944) jogász, újságíró, a holokauszt áldozata;

Szabados Árpád (1896 – Kolozsvár, 1945) színműíró és színházi rendező;

Szabó Ferenc (1929 – Saarbrücken, 1996) orvos, orvosi szakíró;

Szász Lajos (1888 – Budapest, 1946) magyar miniszter, egyetemi tanár, a magyar református egyház főgondnoka. A II. világháború után halálra ítélték, kivégezték;

Szatmári Ágnes (1932 – ) festőművész, díszlet- és kosztümtervező Szatmáron;

Szathmárnémethi Sámuel (1658 – Kolozsvár, 1717) református teológiai tanár és filozófiai író;

Szendrey Zsigmond (1879 – Balatonfenyves, 1943) néprajzkutató tanár;

Szugyiczky István (1941 – ) színművész, rendező, szerkesztő;

Tanody Endre, sz. Einhorn (1881 – 1942 után) újságíró, ügyvéd;

Tereh Géza (1889 – Szatmár, 1968) tankönyvíró, esztéta, költő;

Toma Gabriella, Medesán (1951 – Bukarest, 2009) vegyész, kémiai szakíró;

Tóth Imre (1921 – Párizs, 2010) tudományfilozófus, esszéíró, egyetemi tanár;

Tóthfalussy Béla (1928 -) újságíró, diplomata, műfordító, szerkesztő;

Vadnay Dezső (1894 – Budapest, 1977) újságíró, ifjúsági író;

Wolkenberg Alajos (1871 – Budapest, 1937) – hittudós, egyetemi tanár, politikus;

Zágoni György (1838 – ?) református néptanító;

Zimán József (1905 – Kolozsvár, 1997) elbeszélő, újságíró.

A városhoz kötődő személyiségek (itt tanultak, itt tevékenykedtek, itt temették el őket)

Itt járt iskolába:

Csűry Bálint (Egri, 1886 – Debrecen, 1941) nyelvész, az MTA lev. tagja;

Gellért Sándor (Debrecen, 1916 – Szatmár, 1988) költő, műfordító;

  1. Jakab Antal (Marosvásárhely, 1942 – Kolozsvár, 2007) író, kritikus, szerkesztő;

Kaffka Margit, teljes nevén Kaffka Margit Emília Johanna (Nagykároly, 1880 – Budapest, 1918) író, költő;

Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878 – Budapest, 1933) író, hírlapíró, a prózaírás mestere;

Ladányi Károly (Nagyszalonta, 1928 – Budapest, 1995) villamosmérnök, fizikus, egyetemi tanár;

Markovits Rodion (Kisgérce, 1884 – Temesvár, 1948) író, újságíró, ügyvéd;

Mihálka Zoltán (Grabác, 1934 – Nagyvárad, 2015) újságíró, szerkesztő, történész;

Páskándi Géza (Szatmárhegy, 1933 – Budapest, 1995) író, költő, esszéíró, drámaíró, publicista, a Magyar Művészeti Akadémia tagja;

Szilágyi Domokos (Nagysomkút, 1938 – Kolozsvár, 1976) költő, író, műfordító, irodalomtörténész;

Tóth József (Déva, 1869 – Szatmár, 1924) római katolikus hitszónok, egyházi író, szentszéki tanácsos. Itt végezte iskoláit, itt élt, alkotott és itt hunyt el.

Itt élt, dolgozott, itt halt meg:

Abday Sándor (Kaposvár, 18000 – Szatmár, 1882) színész, színigazgató;

Ács Alajos (Brăila, 1930 – Szatmár, 2002) színművész, színigazgató. Az ő nevét viseli a Szatmári Északi Színház stúdióterme, az Ács Alajos Játékszín;

Dénes Sándor (Mikola, 1880 – gettóban 1944) szatmári újságíró, szerkesztő;

Erdős I. Pál (Nántű, 1916 – Szatmár, 1987) festő, grafikusművész;

Fodor György (Nagydobos, 1836 – Szatmár ? ) Szatmár város levéltárnoka;

Gonzeczky János (Buda, 1803 – Pest, 1849) tábori lelkész, az 1848-49-es szabadságharc vértanúja, itt kezdte papi pályafutását;

Hám János (Gyöngyös, 1781 – 1857) szatmári püspök, kinevezett esztergomi érsek;

Harag György (Margitta, 1925 – Marosvásárhely, 1985) rendező, színész, színigazgató;

Hölzel Albin, a bártfai Hölzel Mór fafaragó művész fia, a szatmárnémeti Kálvária-templom főoltárát Szatmáron letelepedve elkészítette nyolc hónap alatt. Az oltárt 1910. április 21-én szentelték fel;

Ilosvai Selymes Péter (1520 körül – 1580 körül) epikus énekszerző, a Toldi 16. századi szerzője, itt tanított;

Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790 – Szatmárcseke, 1838) magyar költő, politikus és nyelvújító, az MTA tiszteletbeli tagja, a nemzeti himnusz költője, Szatmár Megyei főjegyző;

Olajos Béla (Gödöllő, 1910 – Szatmár, 1991) festőművész;

Papp Aurél / Aurel Popp (Érkávás, 1879 – Szatmár, 1960) festőművész, grafikus, szobrász és művészetkritikus, itt dolgozott;

Reizer Pál (Túrterebes, 1943 – Debrecen, 2002) szatmári római katolikus püspök;

Boldog Scheffler János / Johann (Kálmánd, 1887 – Jilava, 1952) római katolikus vértanú-püspök, 2011-ben boldoggá avatták;

Szép Ernő, Schön Samuel (Huszt, 1884 – Budapest, 1953) költő, publicista, a Szatmári Lapok munkatársa;

Török István (Gyergyószentmiklós, 1924 – Szatmárnémeti, 1995) színművész;

Báró Vécsey Miklós (Kassa, 1789 – Szenna, 1854) császári és királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, Szatmár megyei főispán.

Jászai Mari és Fedák Sári is játszottak a Szatmár magyar színházában.

1857-ben népszámlálást tartottak, miszerint: római katolikus volt 2905, református 8288, görög katolikus 2309. A város lakossága tehát 13.503 lélek volt.

1910-ben a lakosság felekezeti összetétele a következő volt: a polgárok között 13 418 református, 7194 izraelita, 6998 római katolikus, 6977 görög katolikus, 236 ágostai evangélikus, 55 görög keleti (ortodox) és 9 unitárius volt.

1992-ben a vallási megoszlás pedig: 58398 fő ortodox, 27706 református, 27178 római katolikus, 13570 görög katolikus (közöttük vannak ezres nagyságrendben magyarok is), 89 unitárius, 73 ágostai evangélikus, 58 izraelita, 1408 pünkösdista, 557 baptista, 215 adventista, 91 ateista, 289 vallás nélküli volt, 184 fő pedig nem nyilatkozott.

Református egyház

Szatmárnémeti az 1530-as években csatlakozott a reformációhoz, református templom azonban csak az 1700-as években építették fel az első templomot, amely a jelenlegi templom közelében volt. Szatmárnémeti első református temploma a lángok martalékává  vált 1703-ban, amikor a kurucok felgyújtották a várost.

Királyhágómelléki Református Egyházkerület – püspök: Ft. Csűry István.

Szatmári református egyházmegye – esperes: Nt. Kovács Sándor. Honlap: www.refszatmar.eu

  • Láncos templom. Szatmárnémeti legrégebbi és legnagyobb református temploma, egyben a történelmi Szatmár város református temploma. 1788 és 1807 között épült, klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban. Nevét az 1862-ben készült, a templomot körülvevő alacsony lánckerítésről kapta, amit később az épület előtt húzódó térre is kiterjesztettek. A Szatmár-Láncos Egyházközség mellett a Szatmárnémeti Református Gimnázium istentiszteleteinek és ünnepségeinek is helyszíne. Szatmár városa viszonylag hamar, az 1527–1535 közötti időszakban csatlakozott a reformációhoz. Az istentiszteletek első színhelyeként a város plébániatemploma szolgált. Ezt az épületet a reformátusok 1622-ben kapták meg Bethlen Gábor fejedelemtől és 1662-ig használták. Ekkor Cobb császári tábornok visszafoglalta a katolikusok számára, a reformátusok pedig új templom építéséhez kezdtek a belvárosban. A 17. század második felében már fennálló belvárosi református templom a jelenlegi Láncos templom előtti téren, a mostani templomkertben épült fel. 1703-ban a kurucok felgyújtották a várost, ez a templom is a lángok martaléka lett. Az elmenekült lakosok 1705-ben térnek vissza a városba, és II. Rákóczi Ferenc fejedelem engedélyével 1707-től kezdődően 1725-ig az új paticsfalú, fatornyos templom elkészüléséig, a vár „élésházában” tartják istentiszteleteiket.

A jelenlegi belvárosi református, az ún. Láncos-templom építésének terve már 1762-ben megszületett, építéséhez azonban csak a Türelmi Rendelet után fogtak hozzá, helyét pedig az 1703-ban elpusztult épület mögött, a régi temetőben jelölték ki. Alapkövét 1788. szeptember 11-én tették le. Az építkezési munkálatok és a templom berendezése mintegy 19 évig, 1788 és 1807 között zajlottak. A templom tervrajzait Preinlich Zsigmond kőművesmester készítette el, aki a tervrajzok elkészítése mellett vállalta a templom kőművesmunkáinak kivitelezését illetve az építkezési munkálatok felügyeletét is. A munkálatokat 1807-re fejezték be, szeptember 27-én került sor a templom felszentelésére. A templomot legutóbb 1989-90-ben újították fel kívül-belül, ugyanekkor bevezették a gázfűtést és megjavították a bútorzatot.

A Láncos templom a 18. század végére jellemző ún. alföldi típusú nagytemplomok egyik kiemelkedő példája. Stilisztikailag a klasszicizáló késő barokk irányzatához sorolható, ahol a barokk építészet leegyszerűsített elemei klasszicizáló elemekkel keverednek. Kialakítása 1945–1957 között zajló nagyméretű felújítási munkálatok ellenére megőrizte eredeti jellegét.

Elérhetőség: Calvin tér 8, Telefon: 0261-712455, Honlap: www.refszatmar.eu/szatmar-lancos

Lelkészek: Szilágyi Balázs, mobil: 0743-804001, villámposta: szilba@freemail.hu és Korda Zoltán, mobil: 0749-247443, villámposta: kozoti01@yahoo.com.

További szatmári református templomok:

  • Szatmár-Németi templom. Elérhetőség: Wolfenbüttel u. 1. Telefon: 0261-712116. Lelkészek: Sipos Miklós, mobil 0722-597376, villámposta: espi47@freemail.hu, Dohi Wilhelm Arnold, mobil 0741-335132.
  • Szatmár kültelki templom. Elérhetőség: Basarabia utca 14. Telefon: 0261-779270. Lelkész: Higyed János Mátyás, mobil: 0727-190633. Villámposta: kultelek@gmail.com.
  • Szatmár Szamos negyedi templom. Elérhetőség: Inăului utca 11. Telefon: 0261-769745. Lelkészek: Kis Ferenc és Bogya-Kis Mária, mobil: 0747-047067.
  • Szatmár Szigetlankai templom. Elérhetőség: Titulescu tér 24/b. Villáűmposta: refszigetlanka@gmail.com. Lelkész: Rácz Ervin. Mobil: 0740-483375.
  • Létezik két temetőkápolna: a vasút melletti és a németi temetőkápolna.

Római katolikus egyház

A szatmári egyházmegyét II. Ferenc osztrák császár és magyar apostoli király választotta le az egri egyházmegye területéről 1804. március 23-án, amit VII. Pius pápa augusztus 9-én kelt apostoli bullájával szentesített. A Nagyalföld peremétől a Kárpátok gerincéig, végig a Vihorláton és Beszkideken az uzsoki és vereckei szoroson, valamint a Tatárhágón át egészen a Radnai havasok Pietros nevű csúcsáig terjedt. Ezen egy kis országnak is beillő területen az egyházmegye megalakulásakor 58 katolikus plébánia volt mintegy 39.000 hívővel, akiket lelkipásztori szempontból 77 pap látott el. Az egyházmegye gyors fejlődésnek indult. Köszönhetően annak is, hogy a XX. század végéig kilenc nagynevű püspök kormányozta: az úttörő báró Fischer István, később egri érsek, az imádságos lelkű, később kalocsai érsek Klobusiczky Péter, a rövid életű Kovács Flórián, a szentéletű Hám János, a vasakaratú iskolabarát dr. Haas Mihály, a tudós dr. Bíró László, a klasszikus szónok, később váradi püspök és bíboros dr. Schlauch Lörincz (1873-1887), a rövid idő alatt 24 templomot és három iskolát építő Meszlényi Gyula (1887-1905), a „harmadik alapító” dr. Boromisza Tibor (1906-1928), az egyesített szatmár-nagyváradi egyházmegyét zsinattal megújító Fiedler István (1930-1939) és a vértanú dr. Scheffler János (1942-1952). Utóbbit 2011-ben boldoggá avatták. Azzal, hogy Erdély és a Magyar Alföld egy része Romániának jutott, a szatmári egyházmegye ismét három részre szakadt: 44 plébánia 80 pappal és mintegy 75.000 hívővel Romániához került, az 1940. augusztus 30-i második bécsi döntéssel ismét helyreállott a szatmári egyházmegye egysége. 1982. október 18-án II. János Pál pápa Quando quidem kezdetű bullájával újra különválasztotta a szatmári és a nagyváradi egyházmegyéket.

Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség – érsek: dr. Jakubinyi György.

Szatmári Római Katolikus Püspökség – püspök: Schönberger Jenő.

Elérhetőség: 1 Decembrie 1918 (Széchenyi) u. 2. Telefon: 0261-716451, 0261-714955. Mobil: 004-0742070011. Villámposta: puspokseg@szatmariegyhazmegye.ro, honlap: www.szatmariegyhazmegye.ro.

Hívek száma összesen: 27 178 (1992) fő.

Szatmári Főesperesség – főesperes: Hársfalvi Ottó, általános helynök. A szatmári templomok közül egyben, a Jézus Szíve-templom (Kálvária) templomban vannak román és német nyelvű misék is.

  • Krisztus mennybemenete székesegyház – Nagytemplom. A Székesegyház Szatmárnémeti egyik legreprezentatívabb épülete. Végleges alakját a XIX. század harmincas éveiben, több szakaszban végzett átalakítások nyomán nyerte el. Alapja az egykori alacsony, egytornyú (1786-1789 között épült) régi plébániatemplom. A templom végleges megoldásra törő átalakításai Szatmárnémeti püspöki székhellyé válása (1804) után kezdődtek, és Hám János püspöksége idején (1837-ben) fejeződtek be. A templom kupoláját, a mellékhajókat, a portálét és a két tornyot a XIX. század harmincas éveiben építették. Ezeknek az átalakításoknak köszönhetően vált klasszicista stílusúvá, miután külső kinézetét nyugodt monumentalitás, az antik elemek szabad alkalmazása, ünnepélyesség jellemzi. Jellegzetesen klasszicista építészeti elemei a portálé korinthoszi oszlopfőkkel díszített oszlopsora, valamint a timpanon. A templom belső terében a barokk stílus van túlsúlyban, de felfedezhetünk benne klasszicista vonásokat és más stíluselemeket is. A főoltár képét (Krisztus mennybemenetele) Pesky József, a kupolafestményt (A 12 éves Jézus a templomban) Reidler János készítette a XIX. század harmincas éveiben.

Elérhetőség: Libertății tér 20. Telefon: 0261-714564. Villámposta: szekesegyhaz@gmail.com. Honlap: https://szatmariszekes.ro

Papok: főtisztelendő Hársfalvi Ottó, szatmári főesperes, általános helynök, székesegyházi plébános; tisztelendő Linzenbold Szabolcs, segédlelkész.

További szatmári római katolikus templomok

  • Szent János-templom – Hildegárda, a ferencesek egykori kolostortemploma.

Elérhetőség: Wolfenbüttel u. 40. Telefon: 0361-808387, 0261-712346. Villámposta: szentjanos@gmail.com. Fészbuk: https://www.facebook.com/SzentJanosHildegarda/

Plébános: Solomayer Sándor

  • Zárdatemplom (Szeplőtelen Szűz Mária-templom)

Elérhetőség: Stefan cel Mare (Kazinczy) u. 13.

Plébános: dr. Hankovszky Ferenc, telefon: 0261-714955, villámposta: hankovszkyferenc@gmx.de,

  • Szent József-templom – „Kis Zárdatemplom”

Elérhetőség: Traian út 31.

Plébános: a székesegyház papjai.

  • Szent Antal-templom

Elérhetőség: Batizi út 38. Telefon: 0261-732585. Villámposta: janorth@freemail.hu

Plébános: Jakab Norbert.

  • Kis Szent Teréz-templom

Elérhetőség: Păulești u. 7. Telefon: 0261/763970.

Plébános: Kinczel István.

  • Szentlélek-templom

Elérhetőség: Ady Endre u. 13. Telefon: 0261-769078. Villámposta: szentlelek@sm.rdsnet.ro

Plébános: Vojtku László.

  • Szent Család-templom

Elérhetőség: Closca út 21. Telefon: 0261-747912.

Plébános: Luczás Antal Lóránd

Kápolnák: a Püspöki palota kápolnája, Zárdakápolna (a Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek zárdájában), a híd melletti katolikus temető kápolnája.

 

Görög katolikus egyház

A görög katolikus egyháznak vannak magyar hívői is. Őket Szatmárnémetiben 2 templom szolgálja.

  • Szent Miklós templom

Elérhetőség: Eroilor Revolutiei tér 21.

Lelkész: Pallai Béla.

  • Keresztelő Szent János születése templom.

Elérhetőség: Closca 1-3. Villámposta: kereszteloszuletese@gmail.com.

Lelkész: Stan Zsolt. Mobil: 0740-586079.

 

Evangélikus egyház

Szatmári Evangélikus Egyházközség

  • Magyar: Wolfenbüttel utcai evangélikus imaház

 

Unitárius egyház

Szatmárnémeti Unitárius Egyházközség

  • Wolfenbüttel utcai evangélikus imaház (itt tartják istentiszteleteiket)

 

Baptista egyház

Szatmárnémeti Magyar Baptista Gyülekezet.

  • Magyar: István téri Magyar Baptista Imaház

 

Izraelita egyház

Szatmárnémeti Izraelita Hitközség – hitközségi korábbi elnöke: Décsei Miklós.

  • Várdomb utcai zsinagóga – egykori ortodox zsidó zsinagóga
  • Talmud Tora imaház.

 

Jehova Tanúi fiókhivatala

  • Magyar és román:
  • Prunilor 19. szám alatti Királyságterem
  • Wolfenbuttel 19. szám alatti Királyságterem.

 

Hit Gyülekezete

  • A közel húsz éve alakult szatmárnémeti gyülekezet a pünkösdi karizmatikus mozgalom része. A teljes evangéliumi alapokon álló pünkösdi megújulási mozgalom részeként a Hit Gyülekezete 1979-ben jött létre Magyarországon. A szellemi központ Budapesthez kötődik, vezető lelkésze Németh Sándor.

Szatmár Megye Tanácsa

Elérhetőség: 25 Octombrie tér 1. Telefon: 0261-710651. Villámposta: office@cjsm.ro. Honlap: www.cjsm.ro

Elnök: Pataki Csaba (RMDSZ)

Alelnök: Rus Ioan (PNL)

Jegyző: Crasnai Mihaela Elena Ana

Megyei Tanács tagjai: RMDSZ 13 tanácsos (Pataki Csaba, Kaiser István, Balogh Sándor, Kovács Máté, Riedl Rudolf, Pacz Camelia Mária, Gindele Imre, Veron András István, Bartos Bertalan, Erdei Róbert Gyula, Kereskényi Sándor, Seer Gyula, Gál Gyöngyi), Szociáldemokrata Párt/DSD 9, Nemzeti Liberális Párt/PNL 7, Liberálisok és Demokraták Szövetsége/ALDE 4. A román pártok listáján bejutottak között vannak: Pintér József, Frencz Constantin.

Szatmár Polgármesteri Hivatal

Elérhetőség: 25 Octombrie tér, 1. Telefon: 0261-710760. Villámposta: primaria@primariasm.ro, Honlap: www.sat-mare.ro.

Polgármester: Kereskényi Gábor (RMDSZ)

Alpolgármesterek: Albu Adrian (PNL), Feher Doina (PNL)

Jegyző: Racolța Mihaela

Városi Tanács: RMDSZ 12 (Bertici István, Butka Gergely, Gáti István, Günthner Tibor, Kiss József, Maskulik Csaba, Maurer Róbert Csaba, Reszler István, Szejke Ottilia, Szőcs Péter, Zazula Béla, Zsók János Csaba), Szociáldemokrata Párt/PSD 7, Nemzeti Liberális Párt/PNL 3, Liberálisok és Demokraták Szövetsége/ALDE 3.

Román pártok listáján megválasztott tanácsosok között: Glodean Enikő, Pugner Robert. (Minden esetben a hivatalos honlapon található írásmódot követtem.) 

  1. j) Szatmár megye magyar képviselői a parlamentben:

Szenátus:

Turos Lóránd. Irodái: Szatmárnémeti, Nagykároly – mindkét helyen az RMDSZ irodában. Mobil: 0720 767 137.

Képviselőház:

Erdei D. István – Mob: 0722 303 535, Villámposta: erdei@cdep.ro, erdeiistvan55@yahoo.com.

Magyar Loránd – Villámposta: magyar_lorand@yahoo.com.

Testvérvárosok

 

Magyarország: Nyíregyháza

Németország: Wolfenbüttel

Hollandia: Zutphen

Ukrajna: Beregszász, Ungvár

Lengyelország: Rzeszów

Ausztria: Schwaz

A civil szervezetekről nem létezik teljes, hiteles lista. Több lista létezik, de nem készített senki – a megyei tanács sem, pedig egyben feladata és érdeke volna ez – álfogó, teljes és hozzáférhető jegyzéket. Létezik egy lista (https://listainstitutii.ro/ong-uri-din-satu-mare?act=1HYPERLINK “https://listainstitutii.ro/ong-uri-din-satu-mare?act=1&localitate=asc&pag=1″&HYPERLINK “https://listainstitutii.ro/ong-uri-din-satu-mare?act=1&localitate=asc&pag=1″localitate=ascHYPERLINK “https://listainstitutii.ro/ong-uri-din-satu-mare?act=1&localitate=asc&pag=1″&HYPERLINK “https://listainstitutii.ro/ong-uri-din-satu-mare?act=1&localitate=asc&pag=1″pag=1), interneten elérhető, de itt csak az egyes szervezetek nevét kapjuk meg, további adatokat nem. Az alábbi jegyzék a MCSZESZ adatbázisának alapján, további internetes keresés alapján állt össze. Nem teljes, és egyes szervezetekről nem sikerült minden alapadatot begyűjteni – de átfogóbb az eddigi listáknál. Ugyanakkor a szervezetek vezetői idővel változnak, mi az elérhető források adatait vettük át – friss adatfelvételt nem végeztünk. Erre nagy szükség volna.

Ady Endre Társaság

Bejegyzés: 2006.

Cél, tevékenység: kulturális programok szervezése

Vezető: Tóth-Páll Miklós, alapító elnök

Elérhetőség: kapcsolat@adyendretarsasag.ro

Alpha K9 Kutyaiskola

Alakult: 2008.

Tevékenység: kutyakiképzés

Elérhetőség: Szatmár, Strand u. 4. Telefon: 0741-044771, 0742-979209.

Vezetők: Szabó Zoltán, Nagy Lehel, Papp Simon.

Aranykapu Kulturális Egyesület

Bejegyzés: 2006.

Tevékenység: kézműves foglalkozás, ének, tánc, hagyományápolás

Elérhetőség: Szatmár, Iancu Jianu 7. Telefon: 0744-687813. Villámposta: aranykapuegyesulet@yahoo.com.

Vezető: Nezezon Enikő.

Art Projekt Egyesület
Brighella Bábszínház működtetése

Bartók Béla Hagyományőrző Kulturális Egyesület

Alakulás: 2010

Tevékenység: hagyományőrzés, kulturális értékek megőrzése

Elérhetőség: Szatmár, Dariu Pop utca 9/43/95, telefon: 0770-470048, villámposta: bertokbela@yahoo.com.

Vezető: Bertók Béla

 

Bíró Lajos Ökológiai Társaság

Alakulás: 1998?

Tevékenység: természetvédelem, ökológiai nevelés

Elérhetőség: Szatmár, Zorilor 45/A. Telefon: 0746-765386. Villámposta: merkerika@yahoo.com.

Vezető: Merk Erika

 

Boldog Scheffler János Központ

Működteti: a szatmári Irgalmas Nővérek Egyesülete

Alakulás: 2012

Tevékenység: gyermekek egészséges fejlődésének elősegítése, szociális szolgáltatások

Elérhetőség: Szatmár, Stefan cel Mare u. 9. Telefon: 0361-408872.

Vezető: Fazekas Brigitta

 

Borókagyökér Egyesület

Alapítás: 2014.

Tevékenység: hagyományőrzés, népi kultúra megőrzése, mesterségek.

Elérhetőség: Szatmár, Merilor u. Telefon: 0729-677930. Villámposta: borokagyoker@gmail.com

Vezető: Szejke Judit

Caritas

Alakulás:

Tevékenység: szociális szolgáltatások, fogyatékkal élők ellátása, idősek és fiatalok védelme, házi beteggondozás

Elérhetőség: Szatmár Libertatii tér 20. Telefon: 0261-710464. Villámposta: info@caritas-sm.ro.

Vezető: dr. Láng László

 

Crest Forrásközpont

Alapítás: 1998.

Tevékenység: régiófejlesztés, oktatás.
Elérhetőség: Szatmárnémeti…, Telefon: 0261-714580. Villámposta: office@crest.ro.
Honlap: www.crest.ro.
Vezető: Kazamér Andrea, elnök.

Cultur Art Egyesület

Alapítás: 2006.

Tevékenység: kultúra, rendezvények

Elérhetőség: Szatmár, Gulescu utca…, Telefon: 0361-404626, Villámposta: stierpetya@gmail.com.

Vezető: Stier Péter, elnök.

Czine Tibor és Szabolcs Alapítvány

Alakult: 1994.

Cél, tevékenység: ösztöndíjak jól tanuló, de hátrányos helyzetű iskolásoknak

Elérhetőség: Szatmár, G. Cusbuc u. 60. Telefon: 0361-404863. Honlap: www.czinealapitvany.ro

Vezető: Czine Tibor.

 

Dsida Jenő Cserkészcsapat

Alakult: 1992

Cél, tevékenység: a református gimnáziumban igazi emberek nevelése

Elérhetőség: Szatmári Református Gimnázium, villámposta: 44dsidajenocscs@gmail.com

Vezető: Boga Ferenc.

E-Consult Egyesület

Alakult: 2008, bejegyzett

Cél, tevékenység: gazdaság, helyi közösség fejlődése, környezetvédelem

Elérhetőség: Szatmár, G. Georgescu u. 29. villámposta: econsultsm@gmail.com.

Vezető: Sike Tamás, elnök.

 

Erdélyi Kárpát-Egyesület Szatmár

Bejegyzés: 2001.

Cél, tevékenység: a természetes és az épített örökség védelme, a zöld turizmus művelése és népszerűsítése, a kulturális értékek védelme és népszerűsítése

Elérhetőség: Szatmár A. Popp u. 14. Telefon: 0261-711050. Villámposta: eke@xnet.ro.  Honlap: www.eke.ro

Vezető: Bartha Botond. Mobil: 0743-419443. Villámposta: botond@eke.ro.

 

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács

Szatmári iroda: Vasile Lucaciu (Árpád) utca 18. Telefon: 0261-768-110; 0762-248-663.

Képviselő: Babos Krisztina.

EMNT Demokrácia-központ

Alapítás: 2010.

Tevékenység: honosítás, útlevelek és magyar állampolgársággal kapcsolatos ügyek
Elérhetőség: Szatmár, Vasile Lucaciu (Árpád) utca 18. Telefon: 0261-768110, 0762-248663.

 

Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület – Szatmárnémeti
Alapítás éve: 1991
Tevékenysége: Partium civil szervezeteinek koordinálása, külkapcsolatok erősítése.
Elérhetőség: Szatmár, Randunelelor u. 1. Telefon: 0261-712808. Villámposta: muzsnay@datec.ro.
Vezető: Muzsnay Árpád, alelnök, az Országos Elnökség főtanácsosa.

Fiatal Zenészek Alapítványa Szatmárnémeti
Alapítás éve: 1996
Tevékenysége: Fiatal zenészek támogatása.
Elérhetőség: Szatmár, I. Coroian u. 9. Telefon: 0261-710978. Villámposta: lorandka@yahoo.com.
Vezető: Horváth Loránd, elnök. Mobil: 0744-879645. Villámposta: h.lorand@vebso.ro.

Fidelius Állatvédő Egyesület

Alakult: 1995, bejegyzett

Tevékenység: környezet- és állatvédelem, túrák szervezése

Elérhetőség: Szatmár, Vulcan u.1-3. Telefon: 0261-735883. Villámposta: fidelius@sm13.net, honlap: www.fidelius.sm13.net
Vezető: Csillik Rozália

Hám János Római Katolikus Iskolaközpont Diáktanácsa
Alapítás éve: 1994, nem bejegyzett
Tevékenység: iskolai tevékenység szervezése.
Elérhetőség: Szatmár, Mihai Eminescu 1. Telefon: 0261-717180.
Vezető: évfolyamonként változik.

Hans Lindler Alapítvány

Alapítás éve: 1994, nem bejegyzett
Tevékenység: humanitárius szolgáltatások, szociális szolgáltatások, oktatás

Elérhetőség: Szatmár, Ceahlăului u 38. Telefon: 0361-404471. Villámposta: office@fundatiahanslindner.ro.
Vezető: Koczinger Tibor.

Határok Nélküli Esélyegyenlőség Egyesület

Alapítás éve: 2007, bejegyzett
Tevékenysége: emberi jogok védelme, nevelés
Elérhetőség: Szatmár, Panselutei u. 4. Telefon: 0752-693017. Villámposta: sansegaleff@yahoo.com.

Vezető: Dudás Annamária, elnök.

 

Házaspárok Tánccsoport

Alapítás éve: 2006, nem bejegyzett
Tevékenysége: egyházi énekek előadása.
Elérhetőség: Szatmár, Zorilor u. 11/3. Mobil: 0742-871501.
Vezető: dr. Schmidt Ottó.

 

Hildegard Kórus
Alapítás éve: 1960, nem bejegyzett
Tevékenysége: tánc, kultúra.
Elérhetőség: Szatmár, Wolfenbüttel u. 4. Telefon: 0261-712346.
Vezető: Mezinger Róbert, kántor. Mobil: 0745-398307.

Hygeia Alapítvány
Alapítás éve: 1995
Tevékenysége: Orvosi és szociális programok, közösségfejlesztés.
Elérhetőség: Szatmár… Telefon: 0261-706736. Villámposta: office@crest.ro.
Vezető: Héjja Botond, elnök

Identitás Alapítvány

Bejegyzés: 1998, alapította az RMDSZ.

Cél, tevékenység: A magyar közösség kulturális identitásának megőrzése, fejlesztése.

Vezető: Szőcs Péter elnök. Villámposta: peter.szocs@gmail.com.

Elérhetőség: Szatmár, M. Viteazul u. 10. Telefon: 0261-713871. Villámposta: identitasalap@gmail.com.

 

Imanuel Ifjúsági Énekkar
Alapítás éve: 2000, nem bejegyzett
Tevékenysége: templomi előadások, közrendezvényeken, kórustalálkozókon való részvétel.
Elérhetőség: Szatmár, Bethlen Gábor tér 1. Telefon: 0261-769745. Villámposta: aciromba@freemail.hu.
Vezető: Bogya Kis Áron.

Karate Do BFKS Sport Egyesület

Alapítás éve: 2005, bejegyzett
Tevékenysége: sport, szabadidő
Elérhetőség: Szatmár, Avram Iancu u. 3/27. Villámposta: fazoltan@gmail.com  

Vezető: Farkas György Zoltán, elnök

 

Kölcsey Ferenc Diákszövetség
Alapítás éve: 1990, nem bejegyzett. Működtető: Kölcsey Ferenc Kollégium
Tevékenysége: Ifjúsági és kulturális rendezvények szervezése.
Elérhetőség: Szatmár, Kálvin tér 2. Telefon: 0261-717344.
Vezető: generációként változik. Kapcsolat: Ványi Emese, koordináló tanár.

Kölcsey Kör, Szatmárnémeti

Alakulás: 1892. Újraalakulás: 1990

Cél, tevékenység: irodalmi és kulturális élet támogatása

Elérhetőség: Szatmár, Randunelelor 1. Telefon: 0261-712808.

Vezető: Muzsnay Árpád, elnök.

 

Kölcsey Ferenc Alapítvány
Alapítás éve: 1995
Tevékenység: Szociális támogatás nehéz helyzetben lévő diákok számára. Tudományos-kulturális rendezvények támogatása, díjazása, sporttevékenységek, iskolarádió, diáklap anyagi támogatása. Végzős diákok különdíjazása. Alapított díjaik: Erika-díj, Thália-díj,  Kölcsey Ferenc különdíj.
Elérhetőség: Szatmár: Kálvin tér 2. Telefon: 0261-711929.
Vezető: Nagy Gyula.

 

Kültelki Református Egyházközség felnőtt és ifjúsági vegyeskara
Alapítás éve: 1999 nem bejegyzett
Tevékenysége: templomi rendezvényeken, felkérések alkalmával, ünnepeken való fellépés.
Elérhetőség: Szatmár Basarabia 14/A. Telefon: 0261-779270. Villámposta: higyedja@datec.ro.
Vezető: Higyed Gyöngyi, kántor-karnagy. Telefon: 0261-714769.

Liter Art Egyesület (magyartanárok egyesülete)

Alakulás: 2004, bejegyzés 2005

Cél, tevékenység: magyar nyelv- és irodalomoktatás színvonalasabbá tétele

Elérhetőség: Szatmár, Drumul Careiului C/04. Telefon: 0261-711-816, villámposta: gal_gyongyi@yahoo.com

Vezető: Gál Gyöngyi, elnök, mobil 0744-433896.

 

Lorántffy Zsuzsanna Nőszövetség

Alakulás: 1901, újraalakulás: 1990.

Cél, tevékenység: közösségi szerepvállalás

Elérhetőség: Szatmár, Kálvin tér 2. Telefon: 0261-711-816

Vezető: Korda Ildikó, elnök.

MADISZ

Alakulás: 1989

Cél, tevékenység: hagyományőrzés, ifjúság, érdekvédelem

Elérhetőség: Szatmár M- Viteazu u. 10. Telefon: 0745-993345, villámposta: madisz90@gmail.com.

Vezető: Ilonczai Annamária

Magyar Ifjúsági Kezdeményezés
Alapítás éve: 1999
Tevékenysége: ifjúsági és kulturális programok, érdekvédelem.
Elérhetőség: Szatmár, Mihai Viteazul u. 10. Telefon: 0261-716774. Villámposta: mik@pro.hu. Honlap: www.mikszatmar.cjb.net
Intézményvezető: Muresán István, elnök

Máltai Segélyszolgálat, Szatmárnémeti

Alakulás: 1990 (az országos)

Tevékenység: karitatív, asszisztenciát és segítséget nyújt a rászoruló embereknek

Elérhetőség: Szatmár, Sugár út 31.

Vezető: Pallai Kristóf.

Marco Kulturális és Nevelő Alapítvány
Alapítás éve: 1994
Cél, tevékenység: a Brighella Báb- és Gyermekszínház működtetése.
Elérhetőség: Szatmár, Cosbuc 17/A. Telefon: 0261-715681.
Vezető: Szilágyi Regina, elnök. Mobil: 0744-539605. Villámposta: dzsincii@freemail.hu

 

Mindent Isten Nagyobb Dicsőségére
Alapítás éve: 2001, bejegyzés 2005
Tevékenység: vallási tevékenységek

Elérhetőség: Szatmár, Sanatatii út K/35. Villámposta: office@catholic.ro. Honlap: catholic.ro.
Vezető: Veres Levente, elnök. Mobil: 0723-831809. Villámposta: coordinator@catholic.ro.

Nicolaos Alapítvány

Alakulás: 2007, bejegyzett

Cél, tevékenység: rászorulók megsegítése, szociális támogatás, fiatalok foglalkoztatása

Elérhetőség: Szatmár Bd. Unirii 8. Telefon: 0261-716199

Vezető: Pallai Béla, elnök

 

Nomanid Kulturális Egyesület

Bejegyzés, indulás: 2005.

Cél, tevékenység: kulturális, művészi produkciók, fiatal alkotók felkarolása, egészséges fejlődés, értékek megőrzése.

Elérhetőség: Szatmár, Retezatului u. 12. Mobil: 0744-958672. Villámposta: nomanidproductionas@gmail.com

Vezető: Szilágyi Ottó.

Páskándi Géza Baráti Társaság
Alapítás éve: 1998
Tevékenysége: Páskándi Géza irodalmi hagyatékának ápolása és népszerűsítése.
Elérhetőség: Szatmár, Tudor Vladimirescu 2/II/12. Telefon: 0261-711447.
Vezetők: dr. Bauer Béla elnök, Balog Zoltán.

Progress Art Egyesület

Szatmári Szőke Szamos Egyesület

Pro Magister Társaság Szatmár

A BBTE Szatmárnámeti tagozatának háttérintézménye

Proscenium Alapítvány

Bejegyzés: 1997.

Cél, tevékenység: A színházművészet fejlődésének támogatása Szatmárnémetiben, Szatmár megyében.

Elérhetőség: Szatmár, Horea u. 3. Telefon: 0261- 712362. Villámposta: harag@harag.eu.

Kuratórium: Stier Péter, Méhes Kati.

Pro Studium Alapítvány

Alapítás: 1998 (?)

Cél, tevékenység: oktatás támogatása, képzések

Elérhetőség: Szatmár, M. Viteazul u. 10. Telefon: 0261-713566. Villámposta: office@studium.ro, szaszp2001ro@yahoo.com

Vezető: Szász Piroska, titkár

Román Ebtenyésztők Egyesülete, Szatmárnémeti

Az országos szervezet területi egysége

Elérhetőség: Szatmárnémeti, Ady Endre 15 sz. Telefon: 0735-196-591. Villámposta: office@achrsm.ro. Honlap: www.achrsm.ro

Elnök dr. Molnár Zsolt, alelnök: Pécsi Attila.

Elnök mobil: 0735-196590.

Romániai Denevérvédelmi Egyesület
Alapítva: 2000
Tevékenység: állatvédelem, oktatás

Elérhetőség: Satu Mare, Ion Budai Deleanu u. 2, Telefon: 0261-711395, 0722-689369. Villámposta: office@aplr.ro, Honlap: www.aplr.ro.
Vezető: Szodoray-Parádi Farkas elnök

Scheffler János Nőszövetség

Alapítás éve: 1997, bejegyzett
Tevékenysége: idősek támogatása, szociális tevékenység

Elérhetőség: Szatmár, Wolfenbüttel u. 40. Telefon: 0361-808387, Mobil: 0770-666088.
Vezető: Gajdos Anna

 

Schola Mariana
Alapítás éve: 1980, nem bejegyzett
Tevékenysége: egyházi vegyeskar.
Elérhetőség: Szatmár, Stefan cel Mare u. Telefon: 0261-711524
Vezető: Szabó Mária Anna, karvezető

Scriptor Alapítvány

Alapítás éve: 1993
Tevékenysége: a helyi magyar sajtó és munkatársai, a magyar kultúra támogatása.
Elérhetőség: Szatmár, Hunyadi 32/5.
Vezető: Veres István, elnök. Villámposta: verespity@yahoo.com.

Szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Véndiákszövetség
Alapítás éve: 1992
Tevékenység: véndiák találkozók szervezése, kapcsolatápolás, támogatás, ösztöndíjprogram. Elérhetőség: Szatmár, Kálvin tér 2. Telefon: 0261-714615. Villámposta: vdsz@vdsz.ro
Honlap: www.vdsz.ro
Vezető: Gönczy Gábor, elnök, Mobil: 0742-107269. Villámposta: tirol_gonczy@yahoo.de

Szatmár Megyei Ifjúsági Tanács
Alapítás éve: 2002
Tevékenysége: a megye ifjúsági szervezetek összefogása, szervezetek közötti együttműködés, képviselet biztosítása.
Elérhetőség: Szatmár, Mihai Viteazul u. 10. Telefon: 0261-713566. Villámposta: szmit@pro.hu.
Vezető: Kovács Máté, elnök. Mobil: 0744-824920. Villámposta: mate@auh.hu.

Szatmári Fiatalokért Kulturális Egyesület

Bejegyzés éve: 2014.

Cél, tevékenység: kultúra, sport, szabadidő, hobby

Elérhetőség: Szatmár, Arenei u. 12/A. Telefon: 0721-297419. Villámposta: szafkeinfo@gmail.com.

Vezető: Butka Gergely, Őri-Pákay Franciska

Szatmári Gazdák Egyesülete

Alapítás éve: 2013.

Tevékenység: gazdák tevékenységének a támogatása, a környék sajátos növénykultúrái és állatainak tenyésztése; hagyományőrző tevékenységek támogatása

Elérhetőség: Szatmár Marsilia u. 28. Mobil: 0771-489286. Villámposta: szatmarigazdak@gmail.com
Vezető: dr. Hégető László Levente, Kapcsolat: Csókási-Budaházi Attila.

Szatmári Láncos Templom Énekkara

Alapítás éve: 1990
Tevékenység: egyházi énekek előadása

Elérhetőség: Szatmár, Kálvin tér 9. Telefon: 0261-714518

Szatmári Magyar Diákszövetség

Alakulás éve: 1999.

Cél, tevékenység: érdekvédelem, kultúra, szórakozás

Elérhetőség: Szatmár, M. Viteazul u. 10. Telefon: 0261-713566.

Vezető: …

 

Szatmári Székesegyház Vegyeskara
Alapítás éve: 1925, nem bejegyzett, működtető a Székesegyház
Tevékenység: a zenei háttér biztosítása a templomban

Elérhetőség: Szatmár, Libertatii tér 1. Telefon: 0261-715902, 0744-144417.
Vezető: Varga Péter, kórusvezető. Mobil: 0744-144417.

Szatmári Tájfutó Sportklub

Vezető: Balog István János

 

Szatmárnémeti RMDSZ Nőszervezete

Alakulás: 2013.

Cél, tevékenység: a nők segítése a közösségi munkában.

Elérhetőség: Szatmár, Mihai Viteazul u. 10, Telefon: 0744-603278.

Vezető: Major Melinda elnök, Balogh Enikő ügyvezető elnök. Villámposta: benikqz@yahoo.com.

Szent Család Plébánia Kórusa
Alapítás éve: 1980 nem bejegyzett, működteti a plébánia
Tevékenysége: kórusdalok éneklése.
Elérhetőség: Szatmár, Closca 21. Telefon: 0261-747912. Villámposta: gnandti@freemail.hu
Vezető: Gnandt Tünde, kántor. Mobil: 0740-867853.

Szent-Györgyi Albert Társaság

Bejegyzés: 1995

Cél, tevékenység: kultúra, tudomány, egészségvédelem, lelki segély, könyvkiadás

Vezető: Csirák Csaba elnök (volt), dr. Vass Zoltán társelnök.

Elérhetőség: Szatmár M. Viteazu u.10. Telefon: 0261-715318, 0740-311916. Villámposta: zovass@gmail.com. Honlap: www.szat.ro.

Szent István Kör
Alapítás éve: 1991, nem bejegyzett, működteti az RMDSZ
Tevékenysége: helytörténeti kutatások, tudományos igényű előadások szervezése.
Elérhetőség: Szatmár, Mihai Viteazul u. 10. Telefon: 0261-716774.
Vezető: tiszteletbeli elnök Thoroczkay Sándor, elnök: Szőcs Péter. Telefon: 0261-744873.

Szent Rita Egyesület

Alakulás: 2005

Cél, tevékenység: árva, veszélyeztetett gyermekek segítése

Elérhetőség: Szatmár, Traian sugárút 2. Villámposta: sr_berti@yahoo.com, Honlap: www.szentriga.org

Kapcsolattartó: Kiss Katalin, pedagógus, mobil: 0746-086978.

 

“Szent József a munkás” Katolikus Férfiszövetség

Alapítás: 2001.

Tevékenység: Közösségépítés a katolikus férfiak körében.

Elérhetőség: Szatmár, Wolfenbüttel u. 40. Telefon: 0261-712346. Villámposta:  tibor@lindner.p5net.ro.
Vezető: Kozinger Tibor elnök. Mobil: 0722-354067.

Szigetlankai Dalárda
Alapítás éve: 1996 nem bejegyzett, működteti a plébánia
Tevékenység: egyházi zene
Elérhetőség: Szatmár… Telefon:…
Vezető: …

Zestrea – Hagyomány Egyesület

Elérhetőség: Szatmárnémeti

Szállás Szatmárnémetiben

Összesen kb. 55 szálláshely működik a városban. Ezek közül olyanokat válogattunk ki, ahol magyarul is beszélnek:

Aurora Szálló – a város központában, konfortos, beszélnek magyarul.

Bódi villa Szatmárnémeti központjában, elegáns és patinás szálló

Hotel Cardinal, városközpontban

Premium Class Ház az Ana Ipatescu utcában, Szatmárnémeti rezidenciális térségében

Business Class Ház az Avram Iancu utcában, közel a város legszebb parkjához

Select Motel ízléses, magas komfortszintű, saját étteremmel és üzlettel, valamint benzinkúttal

Pannonia Apartments – magyarul is

Vila Camino – párok kedvence, magyarul is.

Pensiunea Regal Panzió – olcsó, magyarul is beszélnek

Casa Le Baron – igényes, magyarul is

Vila tineretului – a strand közelében, magyarul is.

Étterem, étkezőhely nagyon sok van, ezekről interneten lehet tájékozódni.

Bura László: A Szatmári Református Kollégium és diákjai, EME Kvár, 1994

Muhi Sándor: Szatmáron építészete, Hírlap Könyvek, 2008

Muhi Sándor: Szatmárnémeti (városismertető), 2001

Varga E. Árpád Szatmár megye településeinek etnikai adatai, in Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. II. Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye. Népszámlálási adatok 1850/1869–1992 között. Csíkszereda: Pro-Print Kiadó, 1999.

Vende Aladár: Szatmár vármegye községei in Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi. Szatmár vármegye, Szatmárnémeti, 1908, Budapest. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1/szatmar-varmegye-17E72/szatmar-varmegye-kozsegei-vende-aladar-17FE9/

https://muvelodes.net/konyveshaz/a-tortenelem-nalunk-is-tortent

http://www.satu-mare.ro/pagina/obiective-turistice?id_limba=3

https://www.szatmar.ro/

https://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regioHYPERLINK “https://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3623″&HYPERLINK “https://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3623″id=3623

https://www.szatmariegyhazmegye.ro/a-szatmari-szekesegyhaz-bemutatasa/