Nagykároly történelme szorosan összeforr a Károlyi családéval. Az első írásos említése 1213-ból való. A Kaplony nemzetség birtokolta egykor, majd leszármazottjuk, a Károlyi család első birtokközpontja volt 1264-ben. Eredeti településmagja a mai kastély és a római katolikus templom között állhatott.

1346-ban a Károlyiaktól szombatonként hetivásár tartására kapott engedélyt, 1387-ben Zsigmond királytól ispánságot és pallosjogot kapott. Ennek dacára 1398-ban még mindössze három utcából állt. Az 1400-as években Károlyi Simon kezdte nagyobb településsé fejleszteni. 1418-ban királyi parancs rendelte el, hogy az ideköltözött jobbágyokat földesuraik nem követelhetik vissza. 1482-ben két országos vásár tartására nyert szabadalmat. Károlyi Lancz László 1482-ben kezdte építeni várkastélyát. 1526-ban a várból indult el a Károlyiak bandériuma a mohácsi csatába.

Lakossága 1554-ben áttért a protestáns hitre. 1567-ben esperese aláírta a kálvini hitvallást, és református főtanodája működött. 1591-ben református zsinat székhelye volt, amely a Gergely-naptár bevezetése ellen tiltakozott.

A 16.-17. században törökök, később a kurucok és labancok is támadták a várost, pusztításokat végezve. Károlyi Mihály 1592-ben a török ellen a várat négy védőbástyával látta el, a vizes árkokat kiszélesítette, a megemelt védősáncot palánkokkal erősítette meg. A törökök egyszer ostromolták a várat, sikertelenül.

1598-ban még 276 adófizető család lakta, de a 17. században a császári katonaság többszöri pusztítása nyomán népessége megcsappant.

1615-ben II. Mátyás és Bethlen Gábor követei tanácskoztak a várban a Szatmár vidéki ellenségeskedések megszüntetéséről. 1622-ben ugyancsak a várban kezdte meg II. Ferdinánd és Bethlen Gábor a nikolsburgi béke tárgyalását.

Miután a Károlyiak a katolikus hitre tértek, hosszú pereskedések kezdődtek közöttük és a város református többségű iparos és nemes lakossága között. 1649-ben jezsuiták telepedtek le a városban.

1703-ban az erdélyi hadjáratából visszatérő II. Rákóczi Ferencet Barkóczy Krisztina feltartóztatta, és csak férje, az időközben a kurucok oldalára állt Károlyi Sándor parancsára nyitották meg előtte a vár kapuit. Rákóczi ezután 28 napig tartózkodott a várban, amely a továbbiakban a kurucok egyik központja lett. 1711-ben Károlyi Sándor és Pálffy János itt kezdték meg a tárgyalásokat a szatmári békéről. Tárgyalások voltak Vaján is. A béke után Károlyi megkezdte a település újranépesítését. Már 1712-ben megpróbálkozott 124 württembergi sváb család letelepítésével, de ők öt év alatt szétszóródtak. 1714-ben a Bobáld faluból 1672-ben odaköltözött románoknak a mai Hajdúvárosban családonként 27 hold földet és hajdúszabadságot adott. 1720 körül evangélikus szlovákok és görögkatolikus ruszinok települtek be. 1741-ben 49 román és 43 ruszin család lakta. 1720-tól költöztek be Galíciából zsidók is, akiknek már Károlyi Sándor alatt saját bírójuk volt, 1741-ben pedig Károlyi ötven telket adományozott nekik a későbbi Zsidóköz helyén.

1743-tól Károlyi Ferenc családonként 30-40 holdas birtokkal és kedvezményekkel csábította a sváb telepeseket.

Először 1717-ben a csizmadiák, szabók és szűcsök céhe alakult meg, majd 1735-ben a tímárcéh. 1765-ben gyógyszertárat alapítottak. 1784-ben a városban 370 kézműves 54 különféle iparágat gyakorolt, a leghíresebbek a gubacsapók és a tímárok voltak. A céhek nemzetiségi alapon különültek el: főként kisnemesi származású magyarok voltak a csizmadiák, tímárok, gubások és szabók, svábok a kovácsok, lakatosok és kerékgyártók, szlovákok a fazekasok és kelmefestők, zsidók a pékek, mészárosok, gyertyaöntők és szappanfőzők. 1774-ben 372 egésztelkes gazda (közülük 231 sváb), 18 örökös jobbágy, 347 zsellér (közülük 121 sváb) és 148 inquilinus lakta.

1725-ben a piaristák gimnáziumot alapítottak; neves rektorai voltak: Keszthelyi László, valamint boldogfai Farkas Lajos, aki 1796 és 1799 között töltötte be ezt a tisztséget. 1754-ben a Károlyiak védnökségével Szatmárnémeti Pap István nyomdát állított föl Nagykárolyban. 1838-ban Gőnyei Gábor sajtója alól került ki az első román nyelvű nyomtatvány Szatmár vármegyében, Constantin Alpini Ioan Lemenyhez intézett üdvözlő versezete.

1780-tól Szatmár vármegye székhelye. 1834-ben földrengés sújtotta. 1836-ban kaszinó, 1840-ben aggmenház, 1845-ben kórház létesült. A 19. század közepén évi hét országos vásárt rendezett. A sváb, ruszin, román és szlovák lakosság a 19. század folyamán nyelvében elmagyarosodott.

1858-ban alapították a dohánybeváltót és a dohányfermentáló üzemet (“fábrika”), amely egészen a 20. századig a város egyik fontos üzeme maradt.

1871-ben rendezett tanácsú város címet nyert, ugyanezen évben elkészült a Nagykárolyt Szatmárral és Debrecennel összekötő vasútvonal (1887-ben ehhez csatlakozott a Nagykároly–Sarmaság–Zilah, majd 1905-ben a Nagykároly–Mátészalka vasútvonal). 1887. május 6-án a város nagy része leégett, ezután alakult ki a belváros mai, rendezett képe.

1885-ben alapították a Nagykároly és Vidéke című politikai hetilapot, 1886-ban a városi ipartestületet, 1900-ban a Kölcsey Múzeumot, 1901-ben a város állandó színtársulatát (1908-tól önálló épülettel), 1905-ben a papírgyárat. 1904-ben vezették be a villanyvilágítást.

A román hadsereg a városba 1919. április 18-án vonult be.

A két világháború között a szatmári svábok „visszanémetesítése” céljából itt Gau-Amt néven német propagandaegylet működött.

A két világháború között új ipari üzemek alakultak. 1928-ban a Rekord gombgyár, amely 1960-ig működött. 1933-ban hozták létre az Ardealul olaj-, szappan- és vegyigyárat, amely a kommunizmus alatt is az egyik legfontosabb üzeme maradt. 1960-tól fő termékei az étolaj, az ipari olaj és az olajpogácsa voltak. A második világháború előtt ezeken az üzemeken, a papírgyáron és a dohányfermentálón kívül még három téglagyára, három malma és egy vajgyára is működött.

1936-ban a helyi Törekvés sportegyesület futója, Nemes Ferenc egyedüli atlétaként képviselte Romániát a berlini olimpián.

1940 és 1944 között Magyarországhoz tartozott.

1945. 1945. október 25-én vonult be a városba a román és a szovjet hadsereg. A háború után még hat évig határzár alatt állt.

A kommunizmus évtizedei alatt több új lakótelepet, összesen mintegy ötezer lakótelepi lakást építettek föl. Legfontosabb új ipari üzemei az Unio gépgyár (1977, kazánok, vasöntvények) és a Kraszna bútorgyár (1972) voltak, de létesült kekszgyár (1971), fonoda (1971), kender- és len feldolgozó (1972), konzervgyár (1977), tejporgyár (1977) és cukorgyár (1986) is. Az 1981-ben alapított juhtenyésztési kutatóközpontban Romániában egyedül foglalkoztak az erdélyi merinó juhfajta nemesítésével.

1741-ben 49 román és 43 ruszin család lakta. 1720-tól költöztek be Galíciából zsidók is.

1744-ben még csak hét sváb mesterember lakta. 1745 és 1747 között 31 württembergi és 31 környékbeli sváb gazda, 1748 és 1752 között 91 németországi és 38 Szatmár vármegyei sváb gazda költözött be. 1762-ben már 132 sváb családfőt számlált. 1774-ig újabb 17 sváb jobbágy és 49 zsellér érkezett Németországból, 31 jobbágy és 19 zsellér pedig a környékről.

1828-ban 11 ezer lakosa volt, közülük 1800 zsidó.

Az 1900-as adatok szerint 15,382 lakosa volt Nagykárolynak.

1911-ben 16 078 lakosából 15 772 volt magyar és 216 román anyanyelvű, 5932 római katolikus, 3893 görögkatolikus, 3500 református, 2491 zsidó és 230 evangélikus vallású.

2002-ben 23 182 lakosából 12 596 magyar (55,29%), 9634 román, 524 német és 385 cigány nemzetiségű, 8235 római katolikus, 8057 ortodox, 4809 református és 1688 görögkatolikus vallású.

2011-ben Szentjánosmajorral együtt 20 181 lakosából 12 119 (60,1%) magyar, 7916 román (39,2%), 73 német és 21 cigány anyanyelvű. Nemzetiség szerint: 11054 magyar, 8098 román, 476 német és 473 cigány.

A városon belül a magyarok aránya a régi városközpontban a legmagasabb, a Mihai Viteazul lakótelepen a legalacsonyabb, a többi városrészben viszonylag egyenletes. A város népességének változását az utóbbi fél évszázadban az alábbi táblázat mutatja.

Ha a népesség változási üteme azonos lenne 2002-2011 közötti időszakéval (-1.03%/év), Nagykároly lakossága 2019. évben a következő lenne: 19 428.

A híres piarista algimnázium mellett 1883-tól leány ipariskola, 1893-tól polgári leány-, 1913-tól pedig polgári fiúiskola is működött. A főgimnáziumot 1887-ben avatták fel.

A román hadsereg a városba 1919. április 18-án vonult be. 1923-ban megszüntették a piarista gimnáziumot, helyette létrehozták a román–magyar, majd román–német tannyelvű Vasile Lucaciu Líceumot, a polgári leányiskolát román tannyelvű algimnáziummá alakították, a polgári fiúiskolát pedig megszüntették, helyette inasiskolát hoztak létre. 1930-ban román tanítóképző is létesült.

1948-ban egy mindössze néhány évig működő magyar tanítóképzőt, 1952-ben pedig egy magyar líceumot alapítottak, amelyet 1959-ben összevontak a román líceummal.

2018-ban Nagykárolyban összesen 4788 gyermek jár valamilyen oktatási intézménybe. Az általános iskolák képzeletbeli ranglistáját a Mihai Viteazul lakónegyed övezetében található Vasile Lucaciu Általános Iskola vezeti a gyermeklétszám tekintetében, itt összesen 487 diák tanul, 197-en magyar, 290-en román tannyelvű osztályokban. Az 1-es számú általánosban közel száz gyermekkel vannak kevesebben a Lucaciu iskolához képest: itt 392-en tanulnak, 189-en román, 129-en magyar, 74-en pedig német tagozaton. A középiskolák körében a Nagykárolyi Elméleti Líceum áll az első helyen. Ez nem meglepő, tekintve, hogy az oktatási intézmény az új tanévtől összeolvadt a szomszédjában lévő egykori 3-as számú iskolával. Így, valamint a német tagozatosokkal összesen 1582 tanulóval rendelkezik a Zsidó Sándor igazgató vezette iskola. Az elméletiben 63 osztályban tanulnak a diákok: 891-en a román, 636-an a magyar és 55-en a német tannyelvű osztályokban. A Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceumban 448 diák tanul, itt nincs román tagozat, az iskola diákjai csak magyar osztályokban tanulnak. A Simion Bărnuţiu Szakképző Líceumban összesen (az esti oktatásban részesülőkkel együtt) 689-en tanulnak, míg a Iuliu Maniu Iskolaközpontban (ugyancsak az esti tagozatosokkal együtt) 445-en. A Bărnuţiuban 262 diák tanul magyar osztályban, míg román nyelvű osztályokba 413 diák jár. A Maniu iskolában tíz diák tanul magyar nyelven, a többiek mind román tagozatosak.

• Elméleti Líceum Nagykároly

Alapítás éve 1990. A város legjelentősebb iskolája. A román tagozatra 405, a magyarra 355 jár. Líceumi szinten 3-3 osztályt indítanak évfolyamonként, általános iskolai képzésben (felfutóban) V. és VII. osztály van román nyelven, magyarul pedig csak V. osztály.

Elérhetőség: Ignisului u. 20. Telefon: 0361-401282, Villámposta: liceul_careic@yahoo.com. Honlap: www.liceulteoreticcarei.ro.

Igazgató: Zsidó Sándor. Aligazgató: Pop Rodica.

• Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceum

1992-ben alakult meg a szatmári Római Katolikus Püspökség kérésére a Tanügyminisztérium és a Kultuszminisztérium jóváhagyásával. A tanintézmény állami iskola, de küldetésnyilatkozatában felvállalja annak a lelki és pedagógiai örökségnek az ápolását és továbbadását, melynek évszázados múltja van Nagykárolyban, a piarista rend kiváló munkájának köszönhetően. 1992-ben a Iuliu Maniu Általános Iskola engedett át egy osztálytermet, 1999-ben a régi vármegyeháza börtönében alakítottak ki osztályokat. Miután 2004-ben a római katolikus egyház visszakapta több régi ingatlanát, a volt Piarista Gimnázium épületét is, az iskola megfelelő körülmények között működhet. 2013-ban új épületszárnnyal bővült a gimnázium. 2005-től 4 párhuzamos osztályban indult a tanítás, 2017-ben elemi és általános iskolai szinten évfolyamonként 1-1 osztályt indítanak, középiskolai szinten széles a paletta: elméleti tanulmányi ágazat, reál profillal; technológiai szolgáltatási ágazat, közélelmezés-idegenforgalom profillal; hivatásfejlesztő (vokacionális) ágazat: teológiai profillal

Az iskolában működik a Gr. Károlyi Gyula Cserkészcsapat.

Elérhetőség: Iuliu Maniu utca 1. Telefon: 0261-861, 0261-861827. Villámposta: calasantius@yahoo.com. Honlap: www.jcalasantius.ro.

Vezetőség: igazgató Kocsis Aliz, spirituális Simon Attila.

• Simion Bărnuțiu Műszaki Líceum. Líceumi magyar osztályok: nappali tagozat – gépésztechnikus és közlekedés technikusi szakirányok, esti tagozat – karbantartási szakirány. Szakiskolai képzésben: 4 magyar osztály lakatos, számvezérlésű gépek kezelése, autószerelő, kárpitos és hegesztő szakokkal. Posztliceális szinten nincs magyar osztály

Elérhetőség: Rákóczi Ferenc u. 12. Telefon: 0361-402226. Villámposta: grupscolaragricolcarei@yahoo.com. Honlap: www.liceulagricolcarei.ro.

Igazgató: Gindele Imre. Aligazgató: Terhes Mircea.

A Iuliu Maniu Műszaki Főgimnáziumban 2017 óta nem indul magyar nyelvű osztály.

• sz. Általános Iskola. A korábbi egyházi iskolák helyébe 1920 után román nyelvű állami elemi iskolát alapítottak. Ezt alakították át 1948-ban általános iskolává. 1962-től működik 1.sz. Általános Iskolaként. Óvoda is tartozik hozzá. Három, román, magyar és német tagozattal működik. Magyar osztályok: 1 évfolyamonként.

Elérhetőség: 1 Decembrie u. 37. Telefon: 0261-861191. Villámposta: sc1carei@gmail.com. Honlap: http://scoala1carei.scoli.edu.ro

Igazgató: Moldovan Nicolae. Aligazgató: Kocsi Gyöngyike.

• Vasile Lucaciu Általános Iskola. 1920 előtt Magyar Polgári Iskola működött az iskola elődjeként, ezt megszüntették és 1923-ban megalakították helyébe a Vasile Lucaciu Líceumot. Az 1948-as tanügyi reform után sokáig líceumként működik, 1962-ben alakítják általános iskolává – a név megtartása mellett. Évfolyamonként 1 román és 1 magyar osztályt indítanak.

Elérhetőség: telefon: 0261-861186

Igazgató: Mocanu Loredana Alina. Aligazgató: Tóth Enikő.

• sz. Általános Iskola. Nagy iskola volt, a létszám folyamatos csökkent. Évfolyamonként 2 román és 1 magyar osztályt indítottak. Ezt összevonták az elméleti líceummal.

Elérhetőség: Ignisului u. 18. Telefon: 0261-862740. Villámposta: sc3carei@yahoo.com.

Igazgató: Cioltean Sorin Ion.

Valamikor Nagykárolynak nemcsak színházépülete volt (épült 1907-ben), az 1901-ben Krémer Sándor által alapított színi együttes részére. 1920 után Carmen Sylva néven újabb saját együttes lépett fel itt. A kommunizmus alatt a színházat tönkretették, a páholyokat megszüntették. 1995 kezdik felújítani, a felújítás többször megakadt, 2008-ben bezárták az épületet. Majd Európai Uniós támogatásnak köszönhetően, felújították 2013-2016 között. 2016-ban adják át. Ma Nagykárolyi Városi Színház néven befogadó színház. Magyar (gyerek és felnőtt) és román (középiskolások) nyelvű amatőr színtársulat működik a városban, évente 3-4 előadást tartanak.

• Nagykárolyi Művelődési Központ – művelődési szervező intézmény. Kulturális rendezvények gyermekek és felnőttek számára, műsorok, szimpóziumok, szemináriumok, kiállítások, versenyek, zene, tánc, színházi előadások fogadása stb. Magyar, román, német tánccsoport, román-magyar népzene, ének és zeneoktatás.

Elérhetőség: Iuliu Maniu utca, 12-14 szám. telefon 0261 865006. Villámposta: culturacarei@yahoo.com. Honlap: www.culturacarei.ro.

Igazgató Szűcs József.

• Nagykárolyi Városi Könyvtár. Alakult 1952-ben. 1955-től a Károlyi Kastélyban működött, 2009-től külön épületet kapott, ez is ideiglenes.

Elérhetőség: Iuliu Maniu utca, 10, telefon 0261 861 480, villámposta bibliotecamunicipalacarei@yahoo.com.

Igazgató, megbízott: Corina Nuna.

• Nagykárolyi Városi Múzeum. Alapították 1958-ban. A Károlyi Kastélyban működik, a Megyei Múzeum részlegeként. Három alapkiállítása van: régészet, történelem és ornitológia. 2012-től új alapkiállítások vannak a kastélyban a régiek helyett: helytörténet, történelmi enteriőr, afrikai vadásztrófea gyűjtemény. Valamint évente 5-6 időszakos kiállítás, múzeumpedagógiai foglalkozásokat is rendez.

Elérhetőség: 25 Octombrie sgut. 1. Telefon: 0261-864981. Villámposta: muzeucarei@gmail.com, Honlap: www.e-castellum.eu

Kapcsolat: Hágó Nándor Attila részlegvezető. Villámposta: hagonandor@gmail.com.

• „Gróf Károlyi” Kulturális Idegenforgalom-népszerűsítő Központ. Alapították 2012-ban. A Károlyi kastélyban működik. Főképpen a kastélyban és a kastélykertben zajló kulturális rendezvényeket szervezi (képzőművészeti tárlatok, fotóművészeti kiállítások, koncertek, hangversenyek, könyvbemutatók, középkori fesztivál, stb.).

Elérhetőség: 25 Octombrie sgut. 1. Telefon: 0261-861481. Villámposta: castelul.karolyi@gmail.com, Honlap: www.visitcarei.ro

Kapcsolat: Dragoș Georgescu, igazgató.

Rendezvények:

Nagykárolyi Városnapok – indult 1997. A városnapokat felváltotta August Fest (2009) valamint a Villa Karul  F3esztivál (2013)

Időpont: július vége – augusztus eleje

Helyszín: több helyszínen: Károlyi kastély, Dendrológiai park.

Szervező: „Gróf Károlyi” Kulturális Idegenforgalom-népszerűsítő Központ, Nagykárolyi Művelődési Központ.

Nagykároly e művészettörténeti szempontból kimagasló kvalitású építészeti emlékkel való gazdagítása főként a Károlyi család mecenatúrájának és művészetpártolásának köszönhető. Ők fedezték az építkezés anyagi költségeit, és ők bízták meg a különböző építészeket, pallérokat, mestereket a munkák elvégzésével.

Építészeti emlékek:

• A Károlyi-kastély a 15– századi vár helyén, Joseph Bitthauser tervei alapján 1794-ben, késő barokk stílusban épült. 1847-ben Ybl Miklós végzett benne átalakításokat, 1893–1896 között a szászországi Meinig Arthur tervei alapján, néhol neogótikus stílusú héttornyos, árokkal körülvett lovagvárrá építik át. Elrendezésében és térszervezésében a historizmus reprezentatív tereit követi, illetve továbbviszi a Loire völgyi kastélyok Andrássy Gyula által terjesztett divatját. A négyzetes belső udvar lefedésével létrejött a mai átrium, ami szintén a historizmus jellegzetességeként, kétszintes központi hallként jelenik meg.

Ma városi múzeum, kiállító terem működik itt. A 80 ezer kötetes könyvtár és a kultúrház itt működött sokáig. A Szatmár Megyei Múzeum nagykárolyi osztályának alapkiállításai, történelmi panoptikum, valamint 2-3 hetente váltakozó időszakos kiállítások tekinthetők meg az épületben. Középső bástyájának teteje kilátó. 12 hektáros parkja arborétum, mai formájában 1877-ben képezték ki. Legidősebb fája egy 1810-ben ültetett platán. Szélén 33 m magas, 1888-ban épült romantikus stílusú víztorony áll. A kastély egykori lovardájában a 80-as és 90-es években mozi működött, majd diszkónak használták, végül a 90-es évek végén összedőlt. Európai Uniós pályázatnak köszönhetően az egykori lovardát felújították, a fedett lovaglótermen kívül, konferenciaterem és Hostel működik benne. Ma lovakat is tenyésztenek itt. Gyerekeknek tartanak lovas oktatásokat, továbbá különböző rendezvényekre hintó bérelhető. Az épület felújítása megkezdődött, de pénzhiány miatt lassan haladnak a munkálatok. A kastély körül található egykori angolkert még napjainkban is szépen gondozott.

• A volt piarista templom eredetileg barokk–klasszicista stílusban, fogadalmi templomként 1769 és 1779 között épült, Franz Sebastian Rosenstingl bécsi építész tervei alapján. A templom a partiumi késő barokk egyházi építészet egyik jelentős példája. Károlyi Antal Kalazanci Szent József közbenjárásának tulajdonította első gyermeke születését. Fő- és hat mellékoltárának képeit 1778–1780-ban Johann Ignaz Cimbal Berendezésének értékes darabja a szentélyben álló feszület és a klasszicista szószék, melynek koronáján a Szentlélek galambjának gipsz képe látható. Az 1834-es földrengésben tornya leomlott. 1857–60-ban Ybl Miklós tervei szerint restaurálták és összekötötték a rendház épületével. Anyagi helyzetük illetve reprezentációs igényük miatt különös gondot fordítottak az építkezés minden részletére, végigkövetve, megszervezve az itt folyó munkálatokat. A Károlyi család mellett meghatározó szerepe volt a templom építéstörténetében a tervrajok készítőjének, Franz Sebastian Rosenstingl bécsi építésznek is. Károlyi Antal választása nem volt véletlenszerű, Rosenstingl korának elismert, jelentős életművet maga mögött tudó bécsi építész volt. Szakmai tudását, hozzáértését bizonyítják tervrajzai és a templomhoz készített különféle részletrajzai is. A két oratóriumot összekötő folyosón egyháztörténeti kiállítás látható. A bal oldali oratóriumban van a régi piarista könyvtár, legrégebbi nyomtatványa 1754-ből való.
• A volt piarista rendház 1727-ben épült. Az 1834-es földrengés után 1861 és 63 között, Ybl irányításával újraépítették, 1889-ben pedig emeletet építettek rá. Az épületben egy ideig leány gyermekotthont működtettek a piarista nővérek. A piarista nővérek 2014-től átköltöztek a régi paulai Szt. Vince által alapított női rendnek az épületébe (Zárda), melyet 2015-ben teljesen felújítva vettek használatba.
• A piarista gimnáziumi szárny 1846 és 1848 között épült. Tanára volt Acsády Ignác, Czirbusz Géza, Dugonics András és Révai Miklós, diákja Ady Endre, Simion Bărnuțiu, Gaal József, Jászi Oszkár, Ligeti Antal, Aurel Popp és Vasvári Pál. Előtte áll Simion Bărnuțiu mellszobra. Az épületben jelenleg a Kalazanci Szent József Római Katolikus Teológiai Iskolaközpont működik. Egykori parkjában épült föl a város első lakótelepe, a Republicii-negyed.
• A református templom 1746 és 1752 között épült, 1792 és 1800 között átépítették. A templomkertben Károli Gáspár
• A görögkatolikus templom 1738-ban, egy korábbi fatemplom helyén a ruszin görögkatolikusok számára épült, Rácz Demeter, a Károlyiak jószágkormányzója költségén. Sajátos alaprajzának és homlokzatának modellje a máriapócsi kegytemplom Az 1834-es földrengés a mellette álló volt román templommal együtt jelentősen megrongálta. Ikonosztázának festményei Hippo János munkái 1857-ből. A templom padlásán kis egyháztörténeti kiállítás van.
• Az ortodox templom korábban a román görög katolikusoké volt és 1752–1766-ban épült. Falfestményeit 1965-ben Vasile Pascu készítette, üvegablakait pedig 1980-ban helyezték be. Mellette az ortodox esperesség épülete (1887–1890).
• A volt vármegyeháza eredetileg az 1830-as években épült. Hátsó szárnyában egykor görögkatolikus kolostor működött. 1905-ben szecessziós stílusban átépítették és kibővítették, majd 1926-ban ismét átépítették. Itt dolgozott vármegyei jegyzőként Kölcsey Ferenc. Ma a Iuliu Maniu Iskolacsoport működik benne.
• Az egykori Arany Szarvas fogadó eredetileg 1805-ben épült. 1846-ban ennek ablakából látta meg Petőfi a Térey ház udvarán sétáló Szendrey Júliát, az épület a fogadóval szemben volt. Az 1850-es években Ybl Miklós tervei szerint átépítették, majd a városháza működött benne. Volt határőrlaktanya. 2014-óta a Polgármesteri Hivatal működik benne.
• Az egykori Arany Csillag fogadó 1847-ben épült. Itt találkozott Petőfi Sándor 1848. szeptember 7-én a vármegye liberális ifjúságával. Egy ideig az ipari iskolacsoport tanműhelyei működtek benne.
• Az evangélikus templom 1815 és 1823 között épült.
• A nagyzsinagóga 1866-ban készült el. Mellette az 1890-ben épült kiszsinagóga.
• A Térei utcai (Str. Oborului) zsidó temetőt 1744-ben kezdték használni, igen szép díszes sírkövek találhatóak benne. Az újabb Somos utcai (Str. Șoimului) temetőben is 1800-tól kelteződnek a sírok. Az új zsidó temetőben található a Holocaust áldozatainak az emlékműve. Ugyancsak az ő emlékükre épült a nagy zsinagóga előtti obeliszk is.
• A volt zárda, leánypolgári és Melinda-árvaház épülete (1893), ma 1. sz. általános iskola. Előtte áll Petrovits István 1994-ben készült Petőfi-szobra. Petőfi a megyebálon ismerkedett meg 1846. szeptember 8-án Szendrey Júliával. A megyebál az Aranyszarvas fogadóban volt. Jelenleg a piarista nővérek családtípusú lánynevelő intézete működik itt.
• A rendőrkapitányság épülete (1880–1885) egykor az Ecsedi Láp Lecsapoló Társaság székházának adott otthont.
• A városi színház 1907-ben épült, Kopeczek György terve alapján. 1953-ban átépítették. 2012-2016 között teljesen felújították.
• A Kaffka Margit utca 4. sz. házának udvarán Kaffka Margit szülőháza, rajta emléktábla. A tényleges szülőház az udvaron van, az emléktábla pedig a külső házfalon, amely Jászy Oszkár szülőháza.
• Városháza 1911-ben épült és 1940-ig bank működött benne. 2014-től üresen, használaton kívül áll.
• Jellinech-gyógyszertár 1884-ből, jelenleg a földszintén gyógyszertár, emeletén a nagykárolyi RMDSZ székháza.
• A régi kórházépület 1845-ből való, ezt körútján Kossuth Zsuzsa, Kossuth Lajos húga is meglátogatatta. A régi korház épületét részben elbontották, átalakították. 2016 óta a Cristiana intézmény működik benne, mely a fogyatékkal élő embereknek a bentlakós kezelőintézménye.

Szobrok, emléktáblák

• Kölcsey Ferenc szobor (1897, Kallós Ede alkotása). Elpusztult.
• Révai Miklós és Erdősi Imre emléktábla (1901) – a diktatúra idején a táblát a plébánián őrizték, visszahelyezték 2004-ben.
• Kossuth Lajos szobor (1908, Kallós Ede). 1932-ben megrongálták, lebontották.
• Károli Gáspár emléktábla (1929)
• Kaffka Margit emléktábla a szülőházon (1962)
• Román katona emlékműve (1964, Vida Géza)
• Ady Endre emléktábla
• Petőfi Sándor szobor (1994, Petrovits István)
• Fényi István emléktábla
• Kafka Margit szobra (1999, Deák Árpád)
• Kölcsey Ferenc emléktábla (2001).
• Kölcsey Ferenc emléktábla (2004).
• Szatmári egyházmegye 200. évfordulójának emléktáblája (2004 Xantus Géza)
• Páll Ferenc mellszobor
• Károlyi Sándor szobor (2011, Bíró Lajos)
• Sváb betelepítés emlékköve (2012).
• Vénig László emléktábla (2013)
• Szent Flórián szobor (2014, Deák Árpád)
• Karácsonyi Péter mellszobor (2014, Deák Árpád)
• Deák Endre dombormű (2014, Deák Árpád).
• Sváb deportálás emléktáblája (2015)
• Jászi Oszkár emléktábla a szülőházon (2015)
• Károli Gáspár szobor (2016, Deák Árpád)
• Ady Endre és Bölöni-Marchis Otilia (Itóka) alakját formáló szoboregyüttes (2017, Bíró Lajos)
• Sola Scriptura református emlékmű (2017)

További szobrok: Avram Iancu, Vasile Lucaciu, Simion Bărnuțiu, Mihai Eminescu, I. Ferdinand.

Itt született:

Károli Gáspár (1530 körül – Gönc, 1592) – az első teljes magyar nyelvű biblia fordítója.

Károlyi Péter (1543 – 1576) református lelkész, kolozsvári főiskolai tanár, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke 1573-tól haláláig, korának jelentős egyházi írója.

Gaál József (1811 – Pest, 1866) – író, az MTA lev. tagja

Schaffer Adalbert (1815 – Düsseldorf, 1871) – festőművész

Ligeti Antal (1823 – Budapest, 1890) – festőművész

Barna Zsigmond, Nyermeghi (1832 – Budapest, 1883) – ügyvéd, Budapest főjegyzője

Bodnár Zsigmond (1839 – Csillaghegy, 197) – irodalomtörténész, egyetemi tanár

Acsády Ignác (1845 – Budapest, 1906) – történész, MTA lev. tag

Szentgyörgyi Jordán Károly (1849 – Szaniszló, 1927) – katolikus egyházi író

Bársony János (1860 – Budapest, 1926) – orvos, szülész és nőgyógyász, egyetemi tanár, Bársony István író öccse.

Kabos (Rosenberg) Ede (1864 – Abbázia, 1923) – író, újságíró

Adorján Jenő (1874 – Gödöllő, 1903) – hegedűművész, zeneszerző

Jászi Oszkár (1875 – Oberlin, USA, 1957) – szociológus, történész, politikus

Jászi Alice (1877 – Budapest, 1935) – táncpedagógus, a magyar mozdulatművészet úttörője

Kaffka Margit (1880 – Budapest, 1918) – író, költő

Hain Péter (1895 – Budapest, 1946) – rendőrségi detektívfelügyelő, kormánytanácsos

Lestyán Sándor (1896 – Budapest, 1956) – író, újságíró

Jász Dezső (1897 – Berlin, 1981) – író, dandárparancsnok, hadtörténész

Kunder Antal (1900 – Rio de Janeiro, 1968) – katonatiszt, miniszter a Sztójay-kormányban

Krémer Manci (1907 – Budapest, 1990) – színésznő, primadonna, bábszínész

Manyák József (1907 – Svájc, 1980?) – újságíró, lapszerkesztő

Nádai István (1910 – Szatmárnémeti,1995) színész, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának örökös tagja

Páll Ferenc (1911 – Kolozsvár, 1992) – történész, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanára

Török Sándor (1911 – Kolozsvár, 1990) – újságíró, költő, novellista

Gáll Margit (1920 – Kolozsvár, 1960) – ifjúsági író, műfordító

Ruha István (1931 – Kolozsvár, 2004) – hegedűművész, zeneakadémiai tanár

Elek Károly (1935 –) – a kolozsvári Állami Magyar Opera táncoskomikusa, énekkari művésze

Zsemlyei János (1936 – Kolozsvár, 2003) – nyelvész, egyetemi tanár

Silimon-Várday Zoltán (1940 – Nagykároly, 2001) tanár, újságíró, szerkesztő, a Nagykároly és Vidéke hetilap szerkesztője 1994-től haláláig

Szabó Károly Ferenc (1943 – Nagykároly, 2011) romániai magyar politikus, szenátor

Uszkai Árpád (1945 – ) – magyar nyelv- és irodalomtanár, helytörténész

Károlyi Schwarzkopf Mihály (1950 – Nyírábrány, 2004) – magyar pedagógus, író, színműíró

Sróth Ödön (1950 – ) – mérnök, költő, újságíró

Konecsny Károly József (1953 – ) – tanár, szakíró, hidrológus

Bársony István (Sárkeresztes, 1855 – Budapest, 1928) – újságíró, író. Gyermekkorát itt töltötte, 4 éves korától itt élt a városban.

Itt élt, tanult, tanított:

Gr. Nagykárolyi Károlyi Sándor (Olcsvaapáti, 1669 – Erdőd, 1743) – kuruc generális, majd császári tábornagy

Révai Miklós (Nagyszentmiklós, 1750 – Pest, 1807) – nyelvész, egyetemi tanár, a magyar történeti nyelvészet megalapítója. 1773-74-ben a nagykárolyi gimnáziumban bölcseletet tanult, majd 1775-76-ban itt a grammatikai osztályokban tanított.

Erdősi Imre, eredeti neve Poleszni Imre, szerzetesi neve Emericus a S. Stephano Rege (Nyitra, 1814 – Nyitra, 1890) – piarista szerzetes, tanár, honvéd tábori lelkész az 1848-49-es szabadságharcban, a „branyiszkói hős”. 1840-49 között Nagykárolyban tanított a piarista gimnáziumban.

Ady Endre (Érmindszent, 1877 – Budapest, 1919) – a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője. 1888-1892-ig a nagykárolyi piarista gimnáziumban.

Vasváry Pál (Büd 1826 – Havasnagyfalu, 1849) – a Márciusi Ifjak egyike, a 12. Pont egyik alkotója, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőse.

Többször járt itt Dankó Pista cigány muzsikus, nótaszerző

1930-ban Nagykároly felekezeti megoszlása: római katolikusok 31,18%, görög katolikusok 30,71%, reformátusok 15,91%, ortodoxok 5,86%.

A 2002-es népszámlálási adatok szerint, Nagykároly felekezeti eloszlása a következőképpen alakult: római katolikusok 8.240 (35,43%), ortodoxok 8.092 (34,79%), reformátusok 4.890 (21,02%), görög katolikusok 1.664 (7,15%), mások 374 (1,61%).

A városban 6 felekezet temploma és imaháza található meg, ezek a következők:

• Nagykárolyban 3 katolikus plébánia működik:
• Kalazanci Szent József templom, vagy más néven a „károlyi nagytemplom”. Szorosan összekapcsolódik a város és vidékének történetével és hitéletével. Az első írásos dokumentum nagykárolyi katolikus templomról 1264-ből származik. 1727-ben a piaristák letelepedtek Nagykárolyban és átvették a plébánia vezetését, gr. Károlyi Sándor támogatásával. 1769-ben elkezdik a mai templom építését. A szerzetesrendek állami feloszlatása után (1949) a piarista szerzetesek egyházmegyés papokként vezették a plébániát 1983-ig, az utolsó piarista plébános, P. Dr. Gyulai László haláláig. 1986-88 között a templomot felújították 2013-ban. 2016 a templom külső felújítása.
• Kalazanci Szent József plébánia

Elérhetőség: 1 Decembrie 1918 u. 54. Telefon: 0261-862149. Mobil: 0771-403183. Villámposta: plebania@kalazanci.ro.  Honlap: www.kazalanci.ro

Plébános, főesperes: Ilyés Csaba, Spirituális Simon Attila.

• Szentlélek Plébánia, a plébánia 1943-ban alakult, a jelenlegi templomot 2005-ben szentelték fel. Plébánosa romapasztorációt is végez.

Elérhetőség: 25 Octombrie u. 12. Telefon:0261-864439. Villámposta: szentlelek.nagykaroly@gmail.com

Plébános: Borota Ottó.

• Fatimai Szűz Mária plébánia, a templomot 1996-ban szentelték fel. 1999-tól a Románia Fatima-Világapostolátus központja.

Elérhetőség: Mihai Viteazul 22. Telefon: 0261-861550.

Esperes: Szilágyi János.

Református egyház:

• A korábbi református templomot a piaristák elfoglalták, cserébe építettek egy toronynélküli oratóriumot, oda, ahol a mostani református templom áll. A mai templom 1746 és 1752 között épült, 1792 és 1800 között átépítették. A templomkertben Károli Gáspár
• Nagykároly Belváros parókia

Elérhetőség: Rákóczi Ferenc u. 17. Telefon: 0261-861787.

Lelkész: Tukacs József

• Nagykároly kertváros parókia

Elérhetőség: Károli G. 4. Telefon: 0261-866719. Villámposta: nagykároly.kertvaros@gmail.com.

Lelkész: Tolnay István esperes. Mobil: 0743-689614.

• Görög katolikus templom. 1737-39 között egy korábbi fatemplom helyén a ruszin görög katolikusok számára épült, Rácz Demeter, a Károlyiak jószágkormányzója költségén. Sajátos alaprajzának és homlokzatának modellje a máriapócsi kegytemplom Az 1834-es földrengés a mellette álló volt román templommal együtt jelentősen megrongálta. Ikonosztázának festményei Hippo János munkái 1857-ből.
• Magyar görög katolikus templom.

Elérhetőség: Doina (Jókai) u. 24. Telefon: 0261-863975.

Parókus lelkész. Vadas Krisztián.

• Ortodox templom korábban a román görög katolikusoké volt és 1752–1766-ban épült. Falfestményeit 1965-ben Vasile Pascu készítette, üvegablakait pedig 1980-ban helyezték be. Mellette az ortodox esperesség épülete (1887–1890).
• Evangélikus templom 1815 és 1823 között épült.

Beszolgálo lelkész: Illyés Sándor.

• Nagyzsinagóga 1866-ban készült el. Mellette az 1890-ben épült kiszsinagóga. A régi nagy (ortodox) zsinagógát 1990-es évek elejétől nem használják, az újabb neológ zsinagógát többször átalakították, ez is használaton kívül.

Polgármesteri hivatal. Elérhetőség: 1 Decembrie 1918 u. 40. Telefon: 0261-861663. Villámposta: primariacarei@yahoo.com. Honlap: www.municipiulcarei.ro.

Polgármester: Kovács Jenő (RMDSZ)

Alpolgármester: Keizer Lajos (RMDSZ)

Városmenedzser: Bekő Tamás.

Jegyző: Adela Oprițoiu.

Helyi Tanács: RMDSZ (12) Csizmadia Zsolt, Fazakas Zoltán, Hágó Attila Nándor, Leitner Róbert Attila, Mărginean Mária Éva, Müller János, Petkes József, Putovici Tünde, Roman Adrian, Tempfli László Béla, Vénig Gabriella. Szociáldemokrata Párt / PSD (3), Nemzeti Liberális Párt/PNL (2), Liberálisok és Demokraták Szövetsége /ALDE (2).

Szatmár megye 1 RMDSZ-es szenátora és 2 RMDSZ-es képviselője között nincs nagykárolyi.

Testvértelepülési kapcsolatok

Nagykároly magyarországi testvértelepülései:

• Mátészalka
• Orosháza
• Nyírbátor
• Polgár

A Szatmár megyei civil szervezetek hivatalos jegyzékén (https://listainstitutii.ro/ong-uri-din-satu-mare?act=1&localitate=asc&pag=13) összesen 120 nagykárolyi székhelyű civil szervezet szerepel. Mivel a jegyzék az egyesületek nevén kívül szinte semmilyen további információt nem nyújt, csak a szervezetek neve alapján lehetséges feltételezni, melyiknek lehetnek a helyi magyar közösséggel vagy a románság mellett a magyarságot is szolgáló tevékenysége. A nevek alapján ezek a következők:

B. E. Z. Humanitas Ifjúsági és Kulturális Egyesület

·         Alakulás: 2001, bejegyzés: 2001

·         Cél, tevékenység: gyermekek kulturális nevelése

·         Elérhetőség: Nagykároly, Cuza Voda nr.2 Telefon: 0745-921972, villámposta: bezhumanitas@freemail.hu.

·         Elnök: Tóth Enikő

CorvusRegia Íjászegyesület

• Alakulás 2012, bejegyzett
• Cél, tevékenység: íjászat, íjászatoktatás, kultúra, hagyományőrzés
• Elérhetőség: Nagykároly, C.Coposu u. 4/20
• Vezető: Babos Krisztina

Carmina Renascetia Régizeneegyüttes

• Alakulás 2013
• Cél, tevékenység: zene, kultúra, hagyományőrzés
• Elérhetőség: Nagykároly, Telefon: 0748 150604, villámposta: keresztesi_ildiko@yahoo.com, fészbuk: https://www.facebook.com/pg/ CarminaRenascentia/about/?ref=page_internal
• Vezető: Keresztesi Ildikó

Dankó Pista Kulturális Egyesület

• Alakulás 2011, bejegyzett
• Cél, tevékenység: zene, kultúra, hagyományőrzés
• Elérhetőség: Nagykároly, Dankó Pista u. 11.
• Vezető: Sebők Mária, Ilies Ana

Gróf Károlyi Sándor Alapítvány

• Létrejött 2011, alapító: Francesca Dürckheim (Károlyi leszármazott)
• Cél: kulturális és szociális célú kezdeményezések, találkozók megszervezése
• Elérhetőség: Nagykároly, 1 Decembrie 1918, 16 sz. Telefon 0261-866547
• Elnök: Kovács Jenő, Kapcsolat: Marginean Éva

Károli Gáspár Egyesület

• Cím Nagykároly, Rákóczi Ferenc u. 17.

Eco Campus Egyesület

Erdélyi Hagyományőrző Egyesület Nagykároly

• Alakulás, bejegyzés 2010
• Cél, tevékenység: hagyományőrzés, erdélyi értékek
• Elérhetőség: Nagykároly, Mihai Viteazu II Bloc M Ap. 4.
• Vezető Pataki Emma

Gróf Károlyi Kulturális Idegenforgalom-népszerűsítő Központ Alapítvány

• Cél, tevékenység: kultúra, művelődés – tárlatok szervezése

Împreună-Egymásért Egyesület

• Alakulás: 2015
• Cél: tevékenység: beteg gyermekek támogatása, egészségnap szervezése
• Elérhetőség: Nagykároly, Haiducilor 21. honlap: https://www.facebook. com/pg/asiee2015/about/?ref=page_internal
• Vezető: Lőrincz Zoltán

Jézushívei Roma Egyesület

·         Bejegyzés: 2016

·         Cél, tevékenység: roma identitás őrzése, a roma közösség támogatása

·         Cím Nagykároly, 1 Decembrie 1918 u. 48.

·         Vezető: Szőcsi József elnök.

Kaffka Margit Művelődési Társaság

·         Alakulás: 2000, bejegyzés 2000

·         Cél, tevékenység: kultúra, irodalom

·         Elérhetőség: Nagykároly, Kölcsey Ferenc nr.2 Telefon: 0788-379626

·         Elnök: Sróth Ödön

Kastélylakók – gyerek könnyűzenei együttes

• Alakulás: 1964, bejegyzés 1997
• Cél, tevékenység: zenei művek előadása, szórakoztatás, nevelés
• Elérhetőség: Nagykároly, Mihai Viteazul u. 13. Telefon: 0261-861699.
• Vezető: Vulcan Mariana, Feigi János oktatók

Kazalanci Szent József templom énekkara

• Alakulás: 1988, működteti a plébánia
• Cél, tevékenység: egyházi zene, kórusművészet
• Elérhetőség: Nagykároly, 1 Decembrie út 56. Telefon: 0261-862169
• Vezető: Visnyai Csaba, karvezető, villámposta: cvisnyai@freemail.hu.

Könnycsepp Alapítvány

• Alakulás: 2005, bejegyzett
• Cél: árva, félárva vagy nehéz családi körülmények között élő gyermekeket befogadása, gondozása
• Elérhetőség:
• Vezető: Orosz Katalin

Magyar Ifjúsági Kezdeményezés

• Alakulás: 2006, bejegyzés 2007
• Cél, tevékenység: ifjúság, szabadidő, sport
• Elérhetőség: Nagykároly, Kölcsey Ferenc utca 2. Mobil 0748 150604, villámposta: mik_nagykaroly@yahoo.com.
• Vezető: Pótor Pápai Andrea.

Nagykárolyi DOWN Alapítvány

• Alakulás: 1998, bejegyzett
• Cél, tevékenység: értelmileg sérült gyerekek és fiatalok valamint családjaik életminőségének javítsa
• Elérhetőség: Nagykároly, Horea 2. Telefon: 0361-882092
• Vezető: Hargitay Erzsébet

Nagykároly és Vidéke Kulturális Egyesület

• Alakulás: 1994, bejegyzés: 2001
• Cél, tevékenység: kultúra, információ, kommunikáció, a Nagykároly és Vidéke hetilap kiadása, kulturális tevékenységek támogatása és megszervezése.
• Elérhetőség: Kölcsey Ferenc 2. Telefon: 0261-864864, villámposta: nkesv@mail.com
• Vezető, elnök: Vénig Gabriella.

Nagykárolyi Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége (MADISZ)

• Alakulás: 1991, bejegyzés: 2001
• Cél, tevékenység: szórakozás, kultúra, szabadidő
• Elérhetőség: Nagykároly, Somes u. 14. Telefon: 0261-865479.
• Vezető: Véber Erik. Mobil: 0740-824414

Nagykárolyi római katolikus Szentlélek templom vegyeskórus

• Alakulás: 1980, nem bejegyzett, működteti a plébánia
• Cél, tevékenység: templomi zenei szolgálat
• Elérhetőség: Nagykároly, 25 Octombrie u. 12. Telefon: 0261-864439.
• Vezető: Pozset István karvezető, mobil: 0721-573000.

Piarista Nővérek Kongregációja Egyesület

• Bejegyzés 2005
• Cél, tevékenység: karitatív, közösségszolgálat, egyházi szellemű nevelés
• Elérhetőség: Nagykároly, 1 Decembrie 1918 54/a
• Vezető: Kürti Bokor Judit

Platán Egyesület

• Alakulás, bejegyzés: …
• Cél, tevékenység: hagyományápolás, néptánc, kézművesség
• Elérhetőség: Nagykároly Decebal u. 5. Telefon: 0742-070890.
• Vezető: Konglovits Éva

Pro Calasantius Egyesület

• Alakulás: 2016, bejegyzett
• Cél, tevékenység: a katolikus gimnázium alapítványa, rendezvénye: Szülők Akadémiája
• Elérhetőség: Nagykároly Iuliu Maniu u. 1. Telefon: 0261-861826. Villámposta: casalantius@yahoo.com.
• Vezető:

Pietas Keresztény Kulturális Alapítvány

• Alakulás: 1993, bejegyzés 1993
• Cél, tevékenység: keresztény kulturális értékek megőrzése és továbbítása, a piarista hagyományok ápolása, az ifjúság keresztény értékrend alapján való nevelése.
• Elérhetőség: 1 Decembrie 1918 u. 56. Telefon: 0261-862169.
• Vezető: Visnyai Csaba, mobil: 0741-030852

Pro Iskola 1 Egyesület

• Az 1. Sz. Általános Iskola alapította

Pro Villa Karul Egyesület

• Alakulás: 2011 (?), bejegyzett
• Cél, tevékenység: baba-mama klub
• Elérhetőség: Nagykároly, Independentei u. 16.
• Vezető: Gindele Enikő

ProvinciArt Kulturális Egyesület

• Alakulás, bejegyzés éve: 2002
• Cél, tevékenység: kulturális események, tárlatok, kiállítások szervezése.
• Elérhetőség: Nagykároly, Viilor u. 17. Telefon 0766-458657
• Elnök: Lazin Csaba

Rekettye Kulturális Egyesület

• Alakulás: 1991, bejegyzés: 2001
• Cél, tevékenység: foglalkozások, zene, tánc – táncművészeti csoport
• Elérhetőség: Nagykároly, Petőfi Sán­dor u.  Villámposta: rekettye.egyesulet@gmail.com
• Vezető: Székely Sára.

Stella Maris „Domus Klaus Winter” Integrációs Központ

• Alakulás: 2010
• Cél, tevékenység: a hátrányos helyzetű gyermekek tanulmányi felzárkóztatása
• Elérhetőség: Nagykároly, Tireamului u. 75. Telefon: 0361-410 661. Mobil: 0749-074623. Villámposta: stellamariskoz@gmail.com.
  • Vezető: Hompoth Lehel, villámposta: lehel@gmail.com

Szent Orbán Borlovagok Egyesület

• Alakulás: 2006
• Cél, tevékenység: a nagykárolyi és vidékbeli borászat hagyományainak őrzése, képviselete
• Elérhetőség:
• Elnök: Benze Zoltán

Say Yes Alapítvány a Kultúráért és Zenéért

• Alakulás: 1992, bejegyzés 1996
• Tevékenység: kulturális és zenei élet támogatása, élénkítése
• Elérhetőség: Nagykároly Kölcsey Ferenc u 12. Telefon: 0261-866344
• Vezető: Enyedi Zsolt, elnök

Verdnig Hoffman Egyesület

• Alakulás: 2008?
• Cél: tolerancia, a betegséggel együtt élőkre való odafigyelés, főleg ritka betegségek esetében. Betegek érdekképviselete.
• Elérhetőség: Nagykároly, Iuliu Maniu u. 20.
• Vezető: Veres Róbert

Vénig László Fotóklub

·         Bejegyzés: 2012

·         Cél, tevékenység: fotózás, fotókiállítások szervezése

·         Cím: Nagykároly, Livezilor utca 1., telefon: 0745 658 291. https://www.facebook.com/pg/fotoclub.carei/about/?ref=page_internal

·         Vezető: Hágó Attila Nándor.

Szálláshelyek:

L’art Hotel Nagykároly:

• cím: 1918 December 1. utca, 2 szám
• E-mail: office@arthotelcarei.ro, recepció: (+40) 0361 809901

Equus Lovasegyesület és panzió:

• Cím: 445100 Nagykároly, Bulevardul 25 Octombrie
• Telefon: 0751 347 414
• E-mail: info@e-quus.com
• Web: e-quus.com

Motel Select:

·         Cím: 445100 Nagykároly, Progresului nr. 1-3

·         Telefon: 0261861595

·         Fax: 0261861595

·         Web: http://www.hotelincarei.ro

Borovszky Samu: Szatmár vármegye, Magyarország vármegyéi és városai sorozat, Budapest: Országos Monografia Társaság, 1908. http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0020/0.html 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyk%C3%A1roly

https://nagykaroly.szatmar.ro/

https://www.facebook.com/Carei-Rom%C3%A2nia-811933185818948

https://www.volonet.ro/index.php?pag=stire&lng=en&id=19

http://www.infotourism.info/hu/szallashely-search/?megye_id=4&varos_id=5/

http://www.frissujsag.ro/az-elmeleti-a-legnepesebb-iskola-nagykarolyban/

https://listainstitutii.ro/ong-uri-din-satu-mare?act=1&localitate=asc&pag=13