Nagykároly, románul Carei, németül Großkarol, municípium Szatmár megyében, a megye második legnagyobb települése. Szatmár vármegye székhelye 1780 és 1920 között. 1871 óta rendezett tanácsú város. Az 1876-es közigazgatási rendezéssel Szatmár megye bővült Kővárvidék egy részével. Az első világháborút lezáró békeszerződés alapján Romániához csatolták. 1926-ban történt közigazgatási átszervezés során elveszítette megyeszékhely rangját és Szilágy megyéhez csatolták, az akkori Szatmár megye központja Szatmárnémeti lett. Az 1940-es magyar közigazgatás megőrizte ezt a beosztást. Az 1950-ben kialakított Máramaros tartományhoz tartozott később, 1950 és 1968 között rajoni székhely. 1968-ban a megyésítés óta tartozik megint Szatmár megyéhez. 1944 októberében a város közelében zajlottak az utolsó összecsapások, Románia mai területének felszabadításáért. A város elfoglalásának napja, október 25, később a Román Hadsereg hivatalos napjává vált. 1995-ben kapott municípiumi rangot. Közigazgatásilag a városhoz tartozik a tőle 7 km-re fekvő Szentjánosmajor.
1926-ban Szilágy megyéhez csatolták a környező településekkel együtt. A második világháború a város etnikai szerkezetét is megváltoztatta, zsidók és németek estek áldozatul a deportálásnak illetve a kollektív bűnösség elve alapján elrendelt orosz munkaszolgálatnak.
Neve az ótörök eredetű ómagyar karuly (mai karvaly) köznévből származik, valószínűleg személynévi áttétellel. Középkori névalakjai: Karul (1320), Karol (1385), Nagy-Károly (1428). Előtagja a középkorban Szaniszló határában létezett Károlypusztától való megkülönböztetésére szolgált.
Földrajzi betájolás:
Nagykároly Szatmárnémetitől 35 km-re, nyugat-délnyugatra, Nagyváradtól 98 km-re, északra, Zilahtól 69 km-re lévő, 130 m tengerszint feletti magasságban, a Csanálos–Vállaj magyar-román közúti határátkelőtől tíz kilométerre található város. A következő települések határolják: Mezőfény, Kaplony, Kismajtény, Gencs, Szentjánosmajor, Újmárna. Közúton a DN1F műúton érhető el Kolozsvár irányából, Nagyváraddal a DN19 köti össze. Itt halad el a Temesvárt Szatmárnémetivel összekötő vasútvonal, a Dés-Zilah felől az utolsó jelentős vasútállomás. Innen vasúton Tiborszállás (Magyarország) felé lehet tovább utazni.
Nagykároly történelme szorosan összeforr a Károlyi családéval. Az első írásos említése 1213-ból való. A Kaplony nemzetség birtokolta egykor, majd leszármazottjuk, a Károlyi család első birtokközpontja volt 1264-ben. Eredeti településmagja a mai kastély és a római katolikus templom között állhatott.
1346-ban a Károlyiaktól szombatonként hetivásár tartására kapott engedélyt, 1387-ben Zsigmond királytól ispánságot és pallosjogot kapott. Ennek dacára 1398-ban még mindössze három utcából állt. Az 1400-as években Károlyi Simon kezdte nagyobb településsé fejleszteni. 1418-ban királyi parancs rendelte el, hogy az ideköltözött jobbágyokat földesuraik nem követelhetik vissza. 1482-ben két országos vásár tartására nyert szabadalmat. Károlyi Lancz László 1482-ben kezdte építeni várkastélyát. 1526-ban a várból indult el a Károlyiak bandériuma a mohácsi csatába.
Lakossága 1554-ben áttért a protestáns hitre. 1567-ben esperese aláírta a kálvini hitvallást, és református főtanodája működött. 1591-ben református zsinat székhelye volt, amely a Gergely-naptár bevezetése ellen tiltakozott.
A 16.-17. században törökök, később a kurucok és labancok is támadták a várost, pusztításokat végezve. Károlyi Mihály 1592-ben a török ellen a várat négy védőbástyával látta el, a vizes árkokat kiszélesítette, a megemelt védősáncot palánkokkal erősítette meg. A törökök egyszer ostromolták a várat, sikertelenül.
1598-ban még 276 adófizető család lakta, de a 17. században a császári katonaság többszöri pusztítása nyomán népessége megcsappant.
1615-ben II. Mátyás és Bethlen Gábor követei tanácskoztak a várban a Szatmár vidéki ellenségeskedések megszüntetéséről. 1622-ben ugyancsak a várban kezdte meg II. Ferdinánd és Bethlen Gábor a nikolsburgi béke tárgyalását.
Miután a Károlyiak a katolikus hitre tértek, hosszú pereskedések kezdődtek közöttük és a város református többségű iparos és nemes lakossága között. 1649-ben jezsuiták telepedtek le a városban.
1703-ban az erdélyi hadjáratából visszatérő II. Rákóczi Ferencet Barkóczy Krisztina feltartóztatta, és csak férje, az időközben a kurucok oldalára állt Károlyi Sándor parancsára nyitották meg előtte a vár kapuit. Rákóczi ezután 28 napig tartózkodott a várban, amely a továbbiakban a kurucok egyik központja lett. 1711-ben Károlyi Sándor és Pálffy János itt kezdték meg a tárgyalásokat a szatmári békéről. Tárgyalások voltak Vaján is. A béke után Károlyi megkezdte a település újranépesítését. Már 1712-ben megpróbálkozott 124 württembergi sváb család letelepítésével, de ők öt év alatt szétszóródtak. 1714-ben a Bobáld faluból 1672-ben odaköltözött románoknak a mai Hajdúvárosban családonként 27 hold földet és hajdúszabadságot adott. 1720 körül evangélikus szlovákok és görögkatolikus ruszinok települtek be. 1741-ben 49 román és 43 ruszin család lakta. 1720-tól költöztek be Galíciából zsidók is, akiknek már Károlyi Sándor alatt saját bírójuk volt, 1741-ben pedig Károlyi ötven telket adományozott nekik a későbbi Zsidóköz helyén.
1743-tól Károlyi Ferenc családonként 30-40 holdas birtokkal és kedvezményekkel csábította a sváb telepeseket.
Először 1717-ben a csizmadiák, szabók és szűcsök céhe alakult meg, majd 1735-ben a tímárcéh. 1765-ben gyógyszertárat alapítottak. 1784-ben a városban 370 kézműves 54 különféle iparágat gyakorolt, a leghíresebbek a gubacsapók és a tímárok voltak. A céhek nemzetiségi alapon különültek el: főként kisnemesi származású magyarok voltak a csizmadiák, tímárok, gubások és szabók, svábok a kovácsok, lakatosok és kerékgyártók, szlovákok a fazekasok és kelmefestők, zsidók a pékek, mészárosok, gyertyaöntők és szappanfőzők. 1774-ben 372 egésztelkes gazda (közülük 231 sváb), 18 örökös jobbágy, 347 zsellér (közülük 121 sváb) és 148 inquilinus lakta.
1725-ben a piaristák gimnáziumot alapítottak; neves rektorai voltak: Keszthelyi László, valamint boldogfai Farkas Lajos, aki 1796 és 1799 között töltötte be ezt a tisztséget. 1754-ben a Károlyiak védnökségével Szatmárnémeti Pap István nyomdát állított föl Nagykárolyban. 1838-ban Gőnyei Gábor sajtója alól került ki az első román nyelvű nyomtatvány Szatmár vármegyében, Constantin Alpini Ioan Lemenyhez intézett üdvözlő versezete.
1780-tól Szatmár vármegye székhelye. 1834-ben földrengés sújtotta. 1836-ban kaszinó, 1840-ben aggmenház, 1845-ben kórház létesült. A 19. század közepén évi hét országos vásárt rendezett. A sváb, ruszin, román és szlovák lakosság a 19. század folyamán nyelvében elmagyarosodott.
1858-ban alapították a dohánybeváltót és a dohányfermentáló üzemet (“fábrika”), amely egészen a 20. századig a város egyik fontos üzeme maradt.
1871-ben rendezett tanácsú város címet nyert, ugyanezen évben elkészült a Nagykárolyt Szatmárral és Debrecennel összekötő vasútvonal (1887-ben ehhez csatlakozott a Nagykároly–Sarmaság–Zilah, majd 1905-ben a Nagykároly–Mátészalka vasútvonal). 1887. május 6-án a város nagy része leégett, ezután alakult ki a belváros mai, rendezett képe.
1885-ben alapították a Nagykároly és Vidéke című politikai hetilapot, 1886-ban a városi ipartestületet, 1900-ban a Kölcsey Múzeumot, 1901-ben a város állandó színtársulatát (1908-tól önálló épülettel), 1905-ben a papírgyárat. 1904-ben vezették be a villanyvilágítást.
A román hadsereg a városba 1919. április 18-án vonult be.
A két világháború között a szatmári svábok „visszanémetesítése” céljából itt Gau-Amt néven német propagandaegylet működött.
A két világháború között új ipari üzemek alakultak. 1928-ban a Rekord gombgyár, amely 1960-ig működött. 1933-ban hozták létre az Ardealul olaj-, szappan- és vegyigyárat, amely a kommunizmus alatt is az egyik legfontosabb üzeme maradt. 1960-tól fő termékei az étolaj, az ipari olaj és az olajpogácsa voltak. A második világháború előtt ezeken az üzemeken, a papírgyáron és a dohányfermentálón kívül még három téglagyára, három malma és egy vajgyára is működött.
1936-ban a helyi Törekvés sportegyesület futója, Nemes Ferenc egyedüli atlétaként képviselte Romániát a berlini olimpián.
1940 és 1944 között Magyarországhoz tartozott.
A kommunizmus évtizedei alatt több új lakótelepet, összesen mintegy ötezer lakótelepi lakást építettek föl. Legfontosabb új ipari üzemei az Unio gépgyár (1977, kazánok, vasöntvények) és a Kraszna bútorgyár (1972) voltak, de létesült kekszgyár (1971), fonoda (1971), kender- és len feldolgozó (1972), konzervgyár (1977), tejporgyár (1977) és cukorgyár (1986) is. Az 1981-ben alapított juhtenyésztési kutatóközpontban Romániában egyedül foglalkoztak az erdélyi merinó juhfajta nemesítésével.
1741-ben 49 román és 43 ruszin család lakta. 1720-tól költöztek be Galíciából zsidók is.
1744-ben még csak hét sváb mesterember lakta. 1745 és 1747 között 31 württembergi és 31 környékbeli sváb gazda, 1748 és 1752 között 91 németországi és 38 Szatmár vármegyei sváb gazda költözött be. 1762-ben már 132 sváb családfőt számlált. 1774-ig újabb 17 sváb jobbágy és 49 zsellér érkezett Németországból, 31 jobbágy és 19 zsellér pedig a környékről.
1828-ban 11 ezer lakosa volt, közülük 1800 zsidó.
Az 1900-as adatok szerint 15,382 lakosa volt Nagykárolynak.
1911-ben 16 078 lakosából 15 772 volt magyar és 216 román anyanyelvű, 5932 római katolikus, 3893 görögkatolikus, 3500 református, 2491 zsidó és 230 evangélikus vallású.
2002-ben 23 182 lakosából 12 596 magyar (55,29%), 9634 román, 524 német és 385 cigány nemzetiségű, 8235 római katolikus, 8057 ortodox, 4809 református és 1688 görögkatolikus vallású.
2011-ben Szentjánosmajorral együtt 20 181 lakosából 12 119 (60,1%) magyar, 7916 román (39,2%), 73 német és 21 cigány anyanyelvű. Nemzetiség szerint: 11054 magyar, 8098 román, 476 német és 473 cigány.
A városon belül a magyarok aránya a régi városközpontban a legmagasabb, a Mihai Viteazul lakótelepen a legalacsonyabb, a többi városrészben viszonylag egyenletes. A város népességének változását az utóbbi fél évszázadban az alábbi táblázat mutatja.
Évszám | 1956 | 1966 | 1977 | 1992 | 2002 | 2011 |
Népesség | 16800 | 19700 | 25050 | 26370 | 23182 | 21181 |
Változás |
| +1.61 %/év | 1.83 %/év | 0.62 %/év | -1.28 %/év | -1.03 %/év |
Ha a népesség változási üteme azonos lenne 2002-2011 közötti időszakéval (-1.03%/év), Nagykároly lakossága 2019. évben a következő lenne: 19 428.
A híres piarista algimnázium mellett 1883-tól leány ipariskola, 1893-tól polgári leány-, 1913-tól pedig polgári fiúiskola is működött. A főgimnáziumot 1887-ben avatták fel.
A román hadsereg a városba 1919. április 18-án vonult be. 1923-ban megszüntették a piarista gimnáziumot, helyette létrehozták a román–magyar, majd román–német tannyelvű Vasile Lucaciu Líceumot, a polgári leányiskolát román tannyelvű algimnáziummá alakították, a polgári fiúiskolát pedig megszüntették, helyette inasiskolát hoztak létre. 1930-ban román tanítóképző is létesült.
1948-ban egy mindössze néhány évig működő magyar tanítóképzőt, 1952-ben pedig egy magyar líceumot alapítottak, amelyet 1959-ben összevontak a román líceummal.
2018-ban Nagykárolyban összesen 4788 gyermek jár valamilyen oktatási intézménybe. Az általános iskolák képzeletbeli ranglistáját a Mihai Viteazul lakónegyed övezetében található Vasile Lucaciu Általános Iskola vezeti a gyermeklétszám tekintetében, itt összesen 487 diák tanul, 197-en magyar, 290-en román tannyelvű osztályokban. Az 1-es számú általánosban közel száz gyermekkel vannak kevesebben a Lucaciu iskolához képest: itt 392-en tanulnak, 189-en román, 129-en magyar, 74-en pedig német tagozaton. A középiskolák körében a Nagykárolyi Elméleti Líceum áll az első helyen. Ez nem meglepő, tekintve, hogy az oktatási intézmény az új tanévtől összeolvadt a szomszédjában lévő egykori 3-as számú iskolával. Így, valamint a német tagozatosokkal összesen 1582 tanulóval rendelkezik a Zsidó Sándor igazgató vezette iskola. Az elméletiben 63 osztályban tanulnak a diákok: 891-en a román, 636-an a magyar és 55-en a német tannyelvű osztályokban. A Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceumban 448 diák tanul, itt nincs román tagozat, az iskola diákjai csak magyar osztályokban tanulnak. A Simion Bărnuţiu Szakképző Líceumban összesen (az esti oktatásban részesülőkkel együtt) 689-en tanulnak, míg a Iuliu Maniu Iskolaközpontban (ugyancsak az esti tagozatosokkal együtt) 445-en. A Bărnuţiuban 262 diák tanul magyar osztályban, míg román nyelvű osztályokba 413 diák jár. A Maniu iskolában tíz diák tanul magyar nyelven, a többiek mind román tagozatosak.
Alapítás éve 1990. A város legjelentősebb iskolája. A román tagozatra 405, a magyarra 355 jár. Líceumi szinten 3-3 osztályt indítanak évfolyamonként, általános iskolai képzésben (felfutóban) V. és VII. osztály van román nyelven, magyarul pedig csak V. osztály.
Elérhetőség: Ignisului u. 20. Telefon: 0361-401282, Villámposta: liceul_careic@yahoo.com. Honlap: www.liceulteoreticcarei.ro.
Igazgató: Zsidó Sándor. Aligazgató: Pop Rodica.
1992-ben alakult meg a szatmári Római Katolikus Püspökség kérésére a Tanügyminisztérium és a Kultuszminisztérium jóváhagyásával. A tanintézmény állami iskola, de küldetésnyilatkozatában felvállalja annak a lelki és pedagógiai örökségnek az ápolását és továbbadását, melynek évszázados múltja van Nagykárolyban, a piarista rend kiváló munkájának köszönhetően. 1992-ben a Iuliu Maniu Általános Iskola engedett át egy osztálytermet, 1999-ben a régi vármegyeháza börtönében alakítottak ki osztályokat. Miután 2004-ben a római katolikus egyház visszakapta több régi ingatlanát, a volt Piarista Gimnázium épületét is, az iskola megfelelő körülmények között működhet. 2013-ban új épületszárnnyal bővült a gimnázium. 2005-től 4 párhuzamos osztályban indult a tanítás, 2017-ben elemi és általános iskolai szinten évfolyamonként 1-1 osztályt indítanak, középiskolai szinten széles a paletta: elméleti tanulmányi ágazat, reál profillal; technológiai szolgáltatási ágazat, közélelmezés-idegenforgalom profillal; hivatásfejlesztő (vokacionális) ágazat: teológiai profillal
Az iskolában működik a Gr. Károlyi Gyula Cserkészcsapat.
Elérhetőség: Iuliu Maniu utca 1. Telefon: 0261-861, 0261-861827. Villámposta: calasantius@yahoo.com. Honlap: www.jcalasantius.ro.
Vezetőség: igazgató Kocsis Aliz, spirituális Simon Attila.
Elérhetőség: Rákóczi Ferenc u. 12. Telefon: 0361-402226. Villámposta: grupscolaragricolcarei@yahoo.com. Honlap: www.liceulagricolcarei.ro.
Igazgató: Gindele Imre. Aligazgató: Terhes Mircea.
A Iuliu Maniu Műszaki Főgimnáziumban 2017 óta nem indul magyar nyelvű osztály.
Elérhetőség: 1 Decembrie u. 37. Telefon: 0261-861191. Villámposta: sc1carei@gmail.com. Honlap: http://scoala1carei.scoli.edu.ro
Igazgató: Moldovan Nicolae. Aligazgató: Kocsi Gyöngyike.
Elérhetőség: telefon: 0261-861186
Igazgató: Mocanu Loredana Alina. Aligazgató: Tóth Enikő.
Elérhetőség: Ignisului u. 18. Telefon: 0261-862740. Villámposta: sc3carei@yahoo.com.
Igazgató: Cioltean Sorin Ion.
Valamikor Nagykárolynak nemcsak színházépülete volt (épült 1907-ben), az 1901-ben Krémer Sándor által alapított színi együttes részére. 1920 után Carmen Sylva néven újabb saját együttes lépett fel itt. A kommunizmus alatt a színházat tönkretették, a páholyokat megszüntették. 1995 kezdik felújítani, a felújítás többször megakadt, 2008-ben bezárták az épületet. Majd Európai Uniós támogatásnak köszönhetően, felújították 2013-2016 között. 2016-ban adják át. Ma Nagykárolyi Városi Színház néven befogadó színház. Magyar (gyerek és felnőtt) és román (középiskolások) nyelvű amatőr színtársulat működik a városban, évente 3-4 előadást tartanak.
Elérhetőség: Iuliu Maniu utca, 12-14 szám. telefon 0261 865006. Villámposta: culturacarei@yahoo.com. Honlap: www.culturacarei.ro.
Igazgató Szűcs József.
Elérhetőség: Iuliu Maniu utca, 10, telefon 0261 861 480, villámposta bibliotecamunicipalacarei@yahoo.com.
Igazgató, megbízott: Corina Nuna.
Elérhetőség: 25 Octombrie sgut. 1. Telefon: 0261-864981. Villámposta: muzeucarei@gmail.com, Honlap: www.e-castellum.eu
Kapcsolat: Hágó Nándor Attila részlegvezető. Villámposta: hagonandor@gmail.com.
Elérhetőség: 25 Octombrie sgut. 1. Telefon: 0261-861481. Villámposta: castelul.karolyi@gmail.com, Honlap: www.visitcarei.ro
Kapcsolat: Dragoș Georgescu, igazgató.
Rendezvények:
Nagykárolyi Városnapok – indult 1997. A városnapokat felváltotta August Fest (2009) valamint a Villa Karul F3esztivál (2013)
Időpont: július vége – augusztus eleje
Helyszín: több helyszínen: Károlyi kastély, Dendrológiai park.
Szervező: „Gróf Károlyi” Kulturális Idegenforgalom-népszerűsítő Központ, Nagykárolyi Művelődési Központ.
Nagykároly e művészettörténeti szempontból kimagasló kvalitású építészeti emlékkel való gazdagítása főként a Károlyi család mecenatúrájának és művészetpártolásának köszönhető. Ők fedezték az építkezés anyagi költségeit, és ők bízták meg a különböző építészeket, pallérokat, mestereket a munkák elvégzésével.
Építészeti emlékek:
Ma városi múzeum, kiállító terem működik itt. A 80 ezer kötetes könyvtár és a kultúrház itt működött sokáig. A Szatmár Megyei Múzeum nagykárolyi osztályának alapkiállításai, történelmi panoptikum, valamint 2-3 hetente váltakozó időszakos kiállítások tekinthetők meg az épületben. Középső bástyájának teteje kilátó. 12 hektáros parkja arborétum, mai formájában 1877-ben képezték ki. Legidősebb fája egy 1810-ben ültetett platán. Szélén 33 m magas, 1888-ban épült romantikus stílusú víztorony áll. A kastély egykori lovardájában a 80-as és 90-es években mozi működött, majd diszkónak használták, végül a 90-es évek végén összedőlt. Európai Uniós pályázatnak köszönhetően az egykori lovardát felújították, a fedett lovaglótermen kívül, konferenciaterem és Hostel működik benne. Ma lovakat is tenyésztenek itt. Gyerekeknek tartanak lovas oktatásokat, továbbá különböző rendezvényekre hintó bérelhető. Az épület felújítása megkezdődött, de pénzhiány miatt lassan haladnak a munkálatok. A kastély körül található egykori angolkert még napjainkban is szépen gondozott.
Szobrok, emléktáblák
További szobrok: Avram Iancu, Vasile Lucaciu, Simion Bărnuțiu, Mihai Eminescu, I. Ferdinand.
Itt született:
Károli Gáspár (1530 körül – Gönc, 1592) – az első teljes magyar nyelvű biblia fordítója.
Károlyi Péter (1543 – 1576) református lelkész, kolozsvári főiskolai tanár, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke 1573-tól haláláig, korának jelentős egyházi írója.
Gaál József (1811 – Pest, 1866) – író, az MTA lev. tagja
Schaffer Adalbert (1815 – Düsseldorf, 1871) – festőművész
Ligeti Antal (1823 – Budapest, 1890) – festőművész
Barna Zsigmond, Nyermeghi (1832 – Budapest, 1883) – ügyvéd, Budapest főjegyzője
Bodnár Zsigmond (1839 – Csillaghegy, 197) – irodalomtörténész, egyetemi tanár
Acsády Ignác (1845 – Budapest, 1906) – történész, MTA lev. tag
Szentgyörgyi Jordán Károly (1849 – Szaniszló, 1927) – katolikus egyházi író
Bársony János (1860 – Budapest, 1926) – orvos, szülész és nőgyógyász, egyetemi tanár, Bársony István író öccse.
Kabos (Rosenberg) Ede (1864 – Abbázia, 1923) – író, újságíró
Adorján Jenő (1874 – Gödöllő, 1903) – hegedűművész, zeneszerző
Jászi Oszkár (1875 – Oberlin, USA, 1957) – szociológus, történész, politikus
Jászi Alice (1877 – Budapest, 1935) – táncpedagógus, a magyar mozdulatművészet úttörője
Kaffka Margit (1880 – Budapest, 1918) – író, költő
Hain Péter (1895 – Budapest, 1946) – rendőrségi detektívfelügyelő, kormánytanácsos
Lestyán Sándor (1896 – Budapest, 1956) – író, újságíró
Jász Dezső (1897 – Berlin, 1981) – író, dandárparancsnok, hadtörténész
Kunder Antal (1900 – Rio de Janeiro, 1968) – katonatiszt, miniszter a Sztójay-kormányban
Krémer Manci (1907 – Budapest, 1990) – színésznő, primadonna, bábszínész
Manyák József (1907 – Svájc, 1980?) – újságíró, lapszerkesztő
Nádai István (1910 – Szatmárnémeti,1995) színész, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának örökös tagja
Páll Ferenc (1911 – Kolozsvár, 1992) – történész, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanára
Török Sándor (1911 – Kolozsvár, 1990) – újságíró, költő, novellista
Gáll Margit (1920 – Kolozsvár, 1960) – ifjúsági író, műfordító
Ruha István (1931 – Kolozsvár, 2004) – hegedűművész, zeneakadémiai tanár
Elek Károly (1935 –) – a kolozsvári Állami Magyar Opera táncoskomikusa, énekkari művésze
Zsemlyei János (1936 – Kolozsvár, 2003) – nyelvész, egyetemi tanár
Silimon-Várday Zoltán (1940 – Nagykároly, 2001) tanár, újságíró, szerkesztő, a Nagykároly és Vidéke hetilap szerkesztője 1994-től haláláig
Szabó Károly Ferenc (1943 – Nagykároly, 2011) romániai magyar politikus, szenátor
Uszkai Árpád (1945 – ) – magyar nyelv- és irodalomtanár, helytörténész
Károlyi Schwarzkopf Mihály (1950 – Nyírábrány, 2004) – magyar pedagógus, író, színműíró
Sróth Ödön (1950 – ) – mérnök, költő, újságíró
Konecsny Károly József (1953 – ) – tanár, szakíró, hidrológus
Bársony István (Sárkeresztes, 1855 – Budapest, 1928) – újságíró, író. Gyermekkorát itt töltötte, 4 éves korától itt élt a városban.
Itt élt, tanult, tanított:
Gr. Nagykárolyi Károlyi Sándor (Olcsvaapáti, 1669 – Erdőd, 1743) – kuruc generális, majd császári tábornagy
Révai Miklós (Nagyszentmiklós, 1750 – Pest, 1807) – nyelvész, egyetemi tanár, a magyar történeti nyelvészet megalapítója. 1773-74-ben a nagykárolyi gimnáziumban bölcseletet tanult, majd 1775-76-ban itt a grammatikai osztályokban tanított.
Erdősi Imre, eredeti neve Poleszni Imre, szerzetesi neve Emericus a S. Stephano Rege (Nyitra, 1814 – Nyitra, 1890) – piarista szerzetes, tanár, honvéd tábori lelkész az 1848-49-es szabadságharcban, a „branyiszkói hős”. 1840-49 között Nagykárolyban tanított a piarista gimnáziumban.
Ady Endre (Érmindszent, 1877 – Budapest, 1919) – a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője. 1888-1892-ig a nagykárolyi piarista gimnáziumban.
Vasváry Pál (Büd 1826 – Havasnagyfalu, 1849) – a Márciusi Ifjak egyike, a 12. Pont egyik alkotója, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőse.
Többször járt itt Dankó Pista cigány muzsikus, nótaszerző
1930-ban Nagykároly felekezeti megoszlása: római katolikusok 31,18%, görög katolikusok 30,71%, reformátusok 15,91%, ortodoxok 5,86%.
A 2002-es népszámlálási adatok szerint, Nagykároly felekezeti eloszlása a következőképpen alakult: római katolikusok 8.240 (35,43%), ortodoxok 8.092 (34,79%), reformátusok 4.890 (21,02%), görög katolikusok 1.664 (7,15%), mások 374 (1,61%).
A városban 6 felekezet temploma és imaháza található meg, ezek a következők:
Elérhetőség: 1 Decembrie 1918 u. 54. Telefon: 0261-862149. Mobil: 0771-403183. Villámposta: plebania@kalazanci.ro. Honlap: www.kazalanci.ro
Plébános, főesperes: Ilyés Csaba, Spirituális Simon Attila.
Elérhetőség: 25 Octombrie u. 12. Telefon:0261-864439. Villámposta: szentlelek.nagykaroly@gmail.com
Plébános: Borota Ottó.
Elérhetőség: Mihai Viteazul 22. Telefon: 0261-861550.
Esperes: Szilágyi János.
Református egyház:
Elérhetőség: Rákóczi Ferenc u. 17. Telefon: 0261-861787.
Lelkész: Tukacs József
Elérhetőség: Károli G. 4. Telefon: 0261-866719. Villámposta: nagykároly.kertvaros@gmail.com.
Lelkész: Tolnay István esperes. Mobil: 0743-689614.
Elérhetőség: Doina (Jókai) u. 24. Telefon: 0261-863975.
Parókus lelkész. Vadas Krisztián.
Beszolgálo lelkész: Illyés Sándor.
Polgármesteri hivatal. Elérhetőség: 1 Decembrie 1918 u. 40. Telefon: 0261-861663. Villámposta: primariacarei@yahoo.com. Honlap: www.municipiulcarei.ro.
Polgármester: Kovács Jenő (RMDSZ)
Alpolgármester: Keizer Lajos (RMDSZ)
Városmenedzser: Bekő Tamás.
Jegyző: Adela Oprițoiu.
Helyi Tanács: RMDSZ (12) Csizmadia Zsolt, Fazakas Zoltán, Hágó Attila Nándor, Leitner Róbert Attila, Mărginean Mária Éva, Müller János, Petkes József, Putovici Tünde, Roman Adrian, Tempfli László Béla, Vénig Gabriella. Szociáldemokrata Párt / PSD (3), Nemzeti Liberális Párt/PNL (2), Liberálisok és Demokraták Szövetsége /ALDE (2).
Szatmár megye 1 RMDSZ-es szenátora és 2 RMDSZ-es képviselője között nincs nagykárolyi.
Testvértelepülési kapcsolatok
Nagykároly magyarországi testvértelepülései:
A Szatmár megyei civil szervezetek hivatalos jegyzékén (https://listainstitutii.ro/ong-uri-din-satu-mare?act=1&localitate=asc&pag=13) összesen 120 nagykárolyi székhelyű civil szervezet szerepel. Mivel a jegyzék az egyesületek nevén kívül szinte semmilyen további információt nem nyújt, csak a szervezetek neve alapján lehetséges feltételezni, melyiknek lehetnek a helyi magyar közösséggel vagy a románság mellett a magyarságot is szolgáló tevékenysége. A nevek alapján ezek a következők:
CorvusRegia Íjászegyesület
Carmina Renascetia Régizeneegyüttes
Dankó Pista Kulturális Egyesület
Gróf Károlyi Sándor Alapítvány
Károli Gáspár Egyesület
Eco Campus Egyesület
Erdélyi Hagyományőrző Egyesület Nagykároly
Gróf Károlyi Kulturális Idegenforgalom-népszerűsítő Központ Alapítvány
Împreună-Egymásért Egyesület
Kastélylakók – gyerek könnyűzenei együttes
Kazalanci Szent József templom énekkara
Könnycsepp Alapítvány
Magyar Ifjúsági Kezdeményezés
Nagykárolyi DOWN Alapítvány
Nagykároly és Vidéke Kulturális Egyesület
Nagykárolyi Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége (MADISZ)
Nagykárolyi római katolikus Szentlélek templom vegyeskórus
Piarista Nővérek Kongregációja Egyesület
Platán Egyesület
Pro Calasantius Egyesület
Pietas Keresztény Kulturális Alapítvány
Pro Iskola 1 Egyesület
Pro Villa Karul Egyesület
ProvinciArt Kulturális Egyesület
Rekettye Kulturális Egyesület
Stella Maris „Domus Klaus Winter” Integrációs Központ
Szent Orbán Borlovagok Egyesület
Say Yes Alapítvány a Kultúráért és Zenéért
Verdnig Hoffman Egyesület
Szálláshelyek:
L’art Hotel Nagykároly:
Equus Lovasegyesület és panzió:
Motel Select:
Borovszky Samu: Szatmár vármegye, Magyarország vármegyéi és városai sorozat, Budapest: Országos Monografia Társaság, 1908. http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0020/0.html
https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyk%C3%A1roly
https://nagykaroly.szatmar.ro/
https://www.facebook.com/Carei-Rom%C3%A2nia-811933185818948
https://www.volonet.ro/index.php?pag=stire&lng=en&id=19
http://www.infotourism.info/hu/szallashely-search/?megye_id=4&varos_id=5/
http://www.frissujsag.ro/az-elmeleti-a-legnepesebb-iskola-nagykarolyban/
https://listainstitutii.ro/ong-uri-din-satu-mare?act=1&localitate=asc&pag=13