Civiltérkép

A megyeközponttól, Zilahtól 50 km-re, a legközelebbi szilágysági várostól pedig 25 km-re fekszik.

Lecsmér kis falu Bihar és Szilágy határán, aranynedvet érlelő dombok (Szakadás, Szurduk, Szendihegy) karéjában, a berettyószéplaki kőolajmező szomszédságában.

TÉRKÉP FELTÖLTÉSE FOLYAMATBAN…

A közigazgatásilag ma Márkaszékhez tartozó, a dombok alján húzódó, jóformán egyetlen utcából álló falu a vidék egyik legkorábban benépesült helysége.

Az oklevelekben szereplő Dédács (1208) valamikor falu volt Porcalja és Lecsmér között. A török időkben válhatott pusztává, de mint helynév ma is ismeretes.

A falu határában lévő Várdombról – melyet a helybeli lakosság holdhoz hasonló alakja miatt Várholdjának nevez – kémlelték, lestek a közeledő ellenséget. Innen a Lecsmér (lesmér) elnevezés, tartja a népi etimológia.

Egy 1423-ban kelt oklevélből kitetszik, hogy Lecsmér egykor kettős település volt: Lecsmér és Oláhlecsmér néven. Hogy a két település sorsa később hogyan alakult, nehéz megmondani. Nem lehetetlen azonban, hogy a Petri Mór által is említett Kislecsmér (1493) szomszédságában, valahol a ma helynévként élő Alsófalu helyén állott az ősi település, amely a Nagylecsmér vagy egyszerűen Lecsmér elnevezést viselte. A Kis előtag megléte természetszerűleg feltételezi a Nagy előtag jelenlétét is. Utóbbi volt az ősi, a nagyobb kiterjedésű, a Kis előtagú a későbbi telepítésű, ennélfogva a csekélyebb kiterjedésű helységet, falut jelentette. A Kislecsmér elnevezés máig is elevenen él a lecsméri nép tudatában.

Lecsmért első ízben a Váradi Regestrumban említik Nesmer néven: 1213-ban Kügy mostohatestvérének, Herbortnak adja a Bályok nevű földön fekvő részének Nesmer felé néző felét. Elnevezése történelme folyamán többször változott. 1214: Nechemer, 1318: Lechmer, 1469: Lezmer, 1539: Lechmyer.

Neve – mint a legtöbb helységnév a Szilágyságban – személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév szláv eredetű. A magyarban szó eleji ne/le változás ment végbe.

1318-ban a lecsméri nemesek Lecsmér birtokot eladják 50 márkáért Potoncs dédácsi nemesnek, majd Lecsméri Jakab fia, Péter három nemesi házhelyet 15 márkáért elad a Bihar megyei Kincsei Miklósnak.

A 15. századtól a kusalyi Jakcsok birtokolják, akiket 1410-ben iktatnak be Lecsmér birtokába. Későbbi birtokosai: Ördög, Simon, Bánffy, Pándi, a Lecsméri és a Kémeri család. 1553-ban Lecsméren 15 kapu után adóztak. Ekkor lakóinak száma megközelíthette a 75 főt.

Az 1720. évi összeírás szerint Lecsméren 13 háztartás fizetett adót, a lakott telkek száma tehát 13, míg a puszta telkeké 22. Népessége 117, mely ekkor még színtiszta magyar.

A mezőgazdasági művelés alá vont terület, melyet az adózás céljaira összeírtak, 56 pozsonyi köblös szántó, 60 kaszás rét és 66 kapás szólő, míg 1820-ban Lecsméren 184 6/8 hold szántót, 45 2/8 hold rétet tartottak nyilván. A jobbágyföldek megoszlása a következő képet mutatta: 2 holdon alul 4; 2-5 hold között 15; 5-8 hold között 20; 8-15 hold között 4 jobbágygazdaság. A nemesi birtokosok száma 23.

Lecsmér Kémerhez hasonlóan a 19. század végéig a Szilágyság egyik legelzártabb települése volt. A Margitta-Szilágysomlyó közötti vasút megépítésével került elsősorban Berettyószéplak és Margitta vonzáskörébe.

Gazdasági szempontból Lecsmér inkább szőlőművelésével tűnik ki. A 14. század elején már intenzív szőlőtermesztés folyt a falut keletről határoló napsugaras domboldalakon. Az 1820-as összeírásokból megtudjuk, hogy a gabona és a kender mellett borból is tizedet adtak. A falunak szabad kocsmáitatása volt egész évben. Az 1895. évi mezőgazdasági statisztika adatai szerint mezőgazdasági összterületének 8,2%-át alkotta a szőlővel beültetett terület, a legmagasabb a Berettyó-felvidéken. Jelenleg 153 pince szolgálja a szőlőhegyek (Szakadás, Porostető, Szurduk, Hegyalja) nemes nedűjének tárolását.
A szőlőművelés mellett jelentős jövedelmi forrás a gyümölcstermesztés. Kajszi termelése szerte a Szilágyságban ismeretes.

Az 1138 holdat kitevő földterületének egyharmadán szántóföldi növénytermesztés folyik (búza, árpa, kukorica). 1820-ban feljegyezték, hogy a búza hozama, annak ellenére, hogy a falu lapályosabb részein jó gabonatermő területek vannak, az elvetett mag 4,25-szörösét adja.

A reformáció tanai korán tért hódítottak Lecsméren. Korábbi temploma már 1311 óta ismeretes. Egy akkor végrehajtott határkijelölés alkalmával került szóba Dédács és Lecsmér közös temploma: „a templomtól a szőlőig tart a határ”. Református egyháza a 17. század elején a szomszédos Ipphez tartozott. Legkorábbi kegyszere egy úrasztali pohár, melyet „Lecsméri István csináltatott Isten tiszteletére 1631-ben”.
Lecsmér is a korán baptizált szilágysági községek közé tartozik.

A 16. század közepén az előretörő reformáció a nép iskoláztatását is célul tűzte ki. Az oktatás kezdetei – bár erre írásos adatot nem találtunk – Lecsméren is a 17. századig nyúlnak vissza. 1771-ben egy Széplakról származó tanítóról, Szemerjai Józsefről tudunk, aki nem sokáig tartózkodhatott Lecsméren, mert hamarosan kitiltják az egyházközségből.

A felekezeti oktatás állami népiskolává való átszervezése itt is a múlt század végén következett be. Egytantermű iskolája is ekkor épült. 1947-ben még 120 tanuló látogatta a lecsméri iskolát alsó és felső tagozaton.

Lecsmér aprófalvas település. Ha az 1910,1920,1941,1992-es évek népszámlálási adatait követjük, megállapíthatjuk, hogy e század folyamán népességszáma és annak nemzetiségi összetétele nem, vagy alig változott. Az össznépesség 470-490 fő között, s ezen belül a magyarság arányszáma 77-81% között váltakozott. 

 

Hivatkozások

http://szilagysag.eloerdely.ro/telepulesek/lecsmer 

1847-ben 320 a népesség száma, még pedig gör. kel. 20, evang. reform. 300. 1890-ben lélekszáma 367; nyelvre nézve magyar 279, német 1, tót 1, oláh 85, egyéb nyelvű 1; vallásra nézve róm. kath. 8, gör. kath. 84, gör. kel. 3, evang. reform. 257, izr. 15. Házak száma 82.

2002-ben 474 lakosa van, ebből 79 román, 373 magyar és 23 roma.

Forrás:

www.welcometoromania.ro

www.mek.oszk.hu

www.szilagysag.eloerdely.ro

www.lexikon.adatbank.ro

www.transindex.ro

www.booking.com

Elemi iskolája evang. reform. jellegű egytantermű.

1771-ben Szemerjai József, előbb széplaki tanító megvesztegetvén a seniort 70 forinttal csalárdul, bejutott a lecsméri egyházba, de kitiltják az egyházmegyéből.*

A lecsméri dézmát 1615-ben a somlyói iskolamesternek, Sályi Tamásnak és utódainak adományozza Bethlen Gábor.

Forrás: http://www.mek.oszk.hu/04700/04750/html/357.html

Lecsméri református templom: 1311-ben római katolikus templom állt. Lecsmér evang. református gyülekezete 1627-ig Ipphoz tartozott. Ezután külön lelkészt tartott.

Építése

Kőtemploma a XVIII. század elején épült a régi fatornyos templom helyébe.

 

Története

1631-ben Lecsméri István becses úrasztali poharat csináltatott az egyház részére. Az 1708-ban öntetett harangján (65 cm) nincs felírat.

1715-ben színtiszta magyar település. 1720-ban 117 magyar lakos élt a településen. Csőrös cinkannája 1738-ból Molnár Ferenc adománya. Az 180 kilogrammos harangja 1753-ban volt öntetve.

A templom kórusát 1771-ben Szabó Sándor és Porcsalmi Mihály készítette. 1778-ban a helybeli eklézsia megvásárolja második harangját. A szószék fölé a korona Zay Sámuel papsága alatt készült.

A templom portikusa egyszerre épült a templommal. Egyházi klenódiumai között van egy nagyon régi ezüst borosztó kehely és egy talpnélküli kis ónkanna ismeretlen időkből.

A templom tornya 1875-ben épült a templom homlokzata elé kőből és téglából, bádoggal takarva. 1899-ben Nagy Zsigmond egy ezüst kelyhet adományoz az egyháznak. Ekkor még krasznavármegyei kisközség.

A régi anyakönyvei hiányoznak. 1910-ben 476 magyar és román lakos él a faluban, ezen időszakban a betelepülő lakosok görög katolikusok.

1917-ben hadicélokra elvitték a templom nagyharangját. 1922-ben nagyjavítást hajtanak végre a templomon., ekkor cserélték le a zsindelytetőt, és kapott a templom cseréptetőt.

1927-ben Csapó Mihály számadó gondnok idejében a helybeli eklézsia 380 fős. 1930-ban harmóniumot vásároltak. 1933-ban közadakozásból új 250 kg-os harangot öntettek, Hőnik Frigyes aradi harangöntő mesternél.

Házassági anyakönyve 1935-től, születési anyakönyve 1936-tól található az egyházközség irodáján. Ebben az évben már felújított templom várja a 393 lelkes gyülekezetet. A templomban hagyományos beépített orgona nincs. Harmóniummal kísérik a gyülekezeti éneklést.

1941-ben 481 református lakott a faluban. 1947-ben a vihar több helyen megrongálta a templomot. Halotti anyakönyve 1950-től található az egyház irodáján.  Régi anyakönyveinek hiánya azzal magyarázható, hogy 1971-ben megjelent a 472-es kormányrendelet, amely kötelezi az egyházakat, hogy régi levéltárukat átadják az államnak..

Jelenlegi temploma valószínűleg temetőre épült, mert az 1979-es renoválás alkalmával, amikor felszedték a téglapadlót, alatta mindenhol emberi csontok maradványai voltak láthatók. 1980-ban renoválták a templomot, butorzatát teljesen kicserélték.

Templomának mennyezete fakazettás volt, mindegyik kazettában egy csillaggal. Az 1979-es javítások alkalmával a fakazettákat leszedik és a mennyezetet egyszerű vakolattal látták el.

1982-ben új tornyot építenek a régi helyébe, és bádoggal fedték be. Tornyában két harang van, harangozása hagyományos. Toronyórája nincs. Kicsi zömök templomának téli fűtése fával történik, a templombelső 6×15 méteres.

Ma már az 1991-ben ajándékba kapott villanyorgonával kísérik a gyülekezet templomi énekeit. 1992-ben összlakossága 488 fő, ebből 396 magyar, ekkor a református egyházközség 319 lelket számlál.

2000-ben a 315 lelkes református anyaegyháza újra közadakozásból megjavítja templomát. Templomának 155 ülőhelye van, K-ny-I tengelyben épült, nyugati homlokzat előtt 23 méter magas torony áll.

2002-ben 216 református vallású ember lakik a településen. Egyházközsége a szilágysomlyói egyházmegyéhez tartozik. 2004-ben a helység lakossága 400 fős, ebből magyar református 275 lélek.

  • A falu fölött, domboldalba vájt gádoros pincék találhatóak.

Források

http://szilagysag.eloerdely.ro/epitett-orokseg/templom/lecsmeri-reformatus-templom

Papp Lajos: Szilágyság 65 református templomának képes krónikája

Az egyház kőből a tizennyolczadik század elején épűlt. Egyik becses úrasztali poharát Lecsméri István csináltatta Isten tisztességére lecsméri szent egyházhoz Anno 1631 deczember 3.* Egy czinkannát 1738-ban Molnár Ferencz ajándékozott.

A kórus felirata ez: Ezen kar épűlt: N. Benkő Ferencz uram prédikátorságában; N. Molnár Ferencz uram főbíróságában; ippi Molnár Ferencz uram curátorságában. Szabó Sándor és Porcsalmi Mihály által. Anno 1771.

Papjai: 1631. Fejérvári István, kit az ez évi szeptember 7-dikén Báthoron tartott közzsinat,* 1634. Varsolczi István, kit az ez évi június 18-dikán Szatmárt tartott közzsinat küldött.* Neményi Péter, 1753. Bátori András, meghalt Kövesden, 1762. Pesti János. 1771–1775. Benkő Ferencz. Székbeli bíróságot viselt 1788-tól, meghalt M.-Goroszlón, 1775. Iregy Frigy?) Péter,* meghalt Rátotban, 1786–1788. Csávási János, 1788–1792. Végh József, 1792. Beke Cs. Titus, meghalt Panitban, 1796–1806. Zai Sámuel, 1806–1808. Szokolai Ádám, {14.} 1808. Diószegi József, 1818. Fogarasi Tiboldi István, 1823–1830. Tancsi Nagy Sándor, 1830–1853. Végh József, 1853–1878. Baló József, meghalt N.-Szebenben, mint elmebeteg, 1871. Fazakas Mihály, jelenleg Szilágyi János.

Forrás: http://www.mek.oszk.hu/04700/04750/html/357.html

1 szállás található Lecsmér közelében, a teljes régióban pedig összesen 4 szállást lehet ingyenesen lefoglalni. A környéken 4 motel biztosít elszállásolást, 3 közülük előleg nélkül foglalható, 4 szálláshelyen van étkezési lehetőség (reggeli, ebéd, vacsora, félpanzió, teljes ellátás vagy all inclusive), 1 szálláshely rendelkezik medencével. Lecsmér szállásai a térképen is megtekinthetők. 30 vendég átlagosan 86%-osra értékelte Lecsmér szállásait a Travelminiten. A szállások árai 46 lej és 60 lej között változnak.

Forrás:

www.welcometoromania.ro

www.mek.oszk.hu

www.szilagysag.eloerdely.ro

www.lexikon.adatbank.ro

www.transindex.ro

www.booking.com