A mai település ősi magvának elhelyezkedését a vizek járása határozta meg. Egy kiemelkedő, áradásoktól mentes földhát, egy síkvidéki vízválasztó a Túr és a Batár folyó között adott helyet az első épületeknek. A legmagasabb helyen a falu legrégebbi épülete, a római katolikus templom helyezkedik el.

Kökényesd és a környékén található falvak már az őskorban lakott települések voltak, ugyanis területén bronzkori leletek kerültek elő. Az település az Árpád korban a Káta nemzetséghez tartozott, melyet Káta Tamás kapott királyi adományként.

1657-ben lengyel csapatok vonultak végig a településen, ami a lakosság megfogyatkozását idézte elő. A török részéről megszállás nem volt, többször is betörtek a településre, viszont amilyen gyorsan jöttek olyan gyorsan tovább is haladtak.

Az 1700-as években a Rákóczi-szabadság harc idején a kurucok és a labancok nehezítették meg a lakosság életét. 1717-ben a tatárjárást követően a lakosság jelentősen lecsökkent. A tatárok Szatmár felől közelítették meg a falut, szinte elpusztítva azt. A lakosság nagy része a környező erdőkbe menekült, a házaikat pedig a tatárok felégették. Fogolyként 57 jobbágyat vittek el, közülük csak 32 tért vissza.

A lakosság-csökkenést rutén és tót családok betelepítésével próbálták kompenzálni, ők a falu görögkatolikus lakosainak az ősei.

1770-ben 55 család élt a faluban, 1865-re pedig már 131 ház épült.

Több kivándorlási hullám is érintette a települést a 20. század során, a legnagyobb a század elején, mikor több tucatnyian próbáltak szerencsét az Újvilágban. Egy részük visszatelepült, azonban bőven akadtak olyanok is, akik az Egyesült Államokban maradtak.

Kökényesd mint ahogy már írtam az ókorban is lakott település volt. Hivatalos adat a lakosságra vonatkozóan csak az 1880-as évekből származik. 1880-ban tehát a lakosság 1127 fő volt, ebből 1035 magyar, 58 német, 3 ukrán, és 2 szlovák volt, ismeretlen etnikumú pedig 5 személy. Az 1990-es években növekedést mutat a lakosság, az 1376 lakos közül 1316 magyar, 60 német ajkú. 1910-ben az összlakosság 1405, melyből 1399 magyar, 3 német, 3 ukrán és 3 személynek ismeretlen a hovatartozása. Az 1920-as években csökkenés figyelhető meg, ekkor már megjelenik a román lakosság is mely 856 fő az 1299 lakosból, magyarok 322-en vannak, ez jelentős csökkenés az előző évekhez képest, zsidó és ismeretlen etnikumú lakos 121-121 fő. 1930-ban 1291 lakos él a faluban, azonban két egymástól nagyon eltérő adat is létezik, az egyik adat szerint 41 a második adat szerint 238 román, magyar 1201 vagy 620, német 5, egyéb 49 vagy 428, zsidó 49 vagy 80, roma 7 vagy 5, ukrán 293. Ennek a nagy eltérésnek az oka ismeretlen. 1941-ben végzett népszámlálás szerint az 1394 lakosból 1 román, 1377 magyar, egyéb 16, zsidó 11, roma 5. 1956-os összeíráskor az 1428 lakosból az etnikai megoszlás ismeretlen. 1966-ban 1501 lakost számoltak, melyből 31 román, 1470 magyar. 1977-ben 1626 lakosból 29 román és 1587 magyar, 2 német, 8 egyéb, és 8 roma. 1992-ben 1560 lakos volt, ebből 43 román, 1501 magyar, 4 német, 12 egyéb, 12 roma. 2002-ben az összlakosság 1523 fő, ebből román 41, magyar 1471, roma 8, 3 pedig más etnikumúnak vallotta magát.

2011-ben végzett népszámláláskor a községközpont 1420 lakosból 1369 magyar, 32 románanyanyelvű élt a faluban, 19 személy nem nyilatkozott.

A község, vagyis a két falu lakossága 2011-ben: 2530, ebből román 42, magyar 2038, roma 418.

A helyi iskola beindulását a reformációval hozzák kapcsolatba, ugyanis az első adatok a 17. század elejéről származnak. A reformátusok kivonulását követően a katolikus egyház veszi át az iskola irányítását. Az iskoláról adatok az 1878-as tanfelügyelői jegyzőkönyvből fennmaradtak.

A Kökényesdi Általános Iskola 2005-től jogi személyiséggel rendelkező állami iskola, beleértve az óvodát és az iskolát. Van tornaterme is.

Két helyszínen működik a magyar oktatás. Csedreg faluban óvoda van, az iskola Kökényesden van. Az iskola több épületből tevődik össze, három épület van Csedregben és kettő Kökényesden. Csedregen a tanulók 62%-a roma.

Az elmúlt évben az előkészítő osztályba 21 helyet hirdettek meg. A 2017-2018-as évben 33 diák kezdte el tanulmányait, nincs adat arra, hogy melyik osztályba jelentkeztek.

Kökényesdi Általános Iskola

Elérhetőség: Kökényesd, Fő utca 47. Telefon: 0261-773318. Villámposta: scporumbesti@yahoo.com.

Igazgató: Kornis Ágnes Mária.

A községben kultúrotthon működik. Községi könyvtár nem működik, ennek szerepét az iskolai könyvtár veszi részben át.

Kökényesdi Néprajzi és Iskolai Múzeum. Helyi kezdeményezésből (1970-es évek) jött létre, 2010-től a polgármesteri hivatal működteti. Az 1876-ban iskolának épült épületben működik. Két teremben állítottak ki tárgyakat: helytörténetei anyag és régi népi eszközök (összesen 364 darab), és 475 néprajzi tárgy. A múzeum alapítója Fazekas Lóránd tanár, a Kriza János Társaság tagja.

Elérhetőség: Kökényesd, Fő utca 52. Telefon: +40-361-524-007, 0760-390-473.

Kapcsolattartó: Deák Erzsébet, villámposta: erzso.deak.@feemail.hu.

Rendezvények:

• Kökényesdi Községnap, június 2006-tól, szervezi az önkormányzat, 2014-ben újraindították KökényFeszt néven
• Európa Nap – a hármas határ közeli települések részvételével, vándorrendezvény, szervezi a szatmári Pro Europa Liga.
• További események: búcsú, farsang, pünkösd – egyházi és világi események

Művelődési csoport

• Kökényesdi Rozmaring Néptánccsoport – az iskola keretében

• Római katolikus templom, melyet Szent Imre tiszteletére szenteltek fel, 1767-ben báró Perényi Imre építtette újjá, majd 1833-ban torony épült hozzá. Az oltárképet Hofrichter János budapesti művész festette.
• Kökényesdi Falumúzeum. Kökényesd múzeuma sok ember összefogása által jöhetett csak létre. Fazekas Lóránd szatmári származású földrajztanár indította el az egészet, amikor a ’70-es évek elején a Jóbarát gyermeklapban megjelent egy felhívás a kallódó néprajzi értékek gyűjtésére. 1974 telén, egy behozott fűszertartó volt a jelenlegi múzeum első darabja. A tanulók versenyeztek, ki visz több és érdekesebb tárgyat a gyűjteménybe. Másfél év múlva 230 tárgyból álló kiállításon mutatták be a beérkezett tárgyakat, megjelölve melyik családtól származnak. Jelenleg a katolikus egyház által visszakapott hajdani katolikus iskola ad helyet a múzeumnak. Két terembe zsúfolták be a tárgyakat. Az egyikbe iskolamúzeumot rendeztek be, míg a másikba a használati tárgyak sorakoznak.

Működtető: Polgármesteri Hivatal. Alapítás éve 2010. Elérhetőség: Kökényesd, Fő utca 53. sz. Telefon/fax: 0760-390473. Kapcsolattartó: Deák Erzsébet (+ 40 361 524 007)

• Meg kell említenünk a Túr gazdag halállományát, a pontyfélék családjába tartozó koncér egyik alfaját, a leánykoncért, vagy bodorkát (Rutilus pigus virgo Heckel), melyet Románia területén elsőként a Túr kökényesdi szakaszán fedeztek fel 1964-ben.

• Jendrassik Jenő (Budapest, 1860 – Kökényesd, 1919) festő. Művészi jogi tanulmányait követően, Münchenben tanult tovább. Budapesten telepedett le, gyermekportrékat és életképeket festett. Több képe megtalálható a Nemzeti Galériában. Miután elhagyta Budapestet Kökényesden telepedett le és itt is hunyt el.
• Ráthonyi Ákos (Kökényesd, 1868 – Nagyszőlős/Kárpátalja/ 1923) színész, operett- és színmű-énekes, fia Ráthonyi Ákos filmrendező. 1892-ben a Kolozsvári Nemzeti Színházhoz szerződött le, majd 1894-ben a budapesti Népszínház tagja lesz. 1896-ban a Vígszínházhoz szerződik, majd 1898-1907 között a Magyar Színház tagja. 1907-ben érte el pályája csúcsát, azonban második házassága után hírtelen egyik napról a másikra elhagyja a pályát. Örökölt máramarosi birtokára költözött, ahol gazdálkodott. 55 éves korában hunyt el.

A település vallási szempontból a következő képet mutatja: görög katolikusok 54,78%, római katolikusok 35,65%, pünkösdisták 5,02% és reformátusok 2,57%.

Római katolikus egyház

Kökényesd első templomáról nem maradtak fenn dokumentumok, de a reformáció idején a reformátusok tulajdona volt. A katolikus hitre az ide érkező jezsuita és ferences misszionáriusok érkezésekor tértek át. 1736-ban megépült az első fakápolna Bogrády István alispán szorgalmazására. 1747-ben a gyülekezet visszaszerezte a régi, romos állapotban levő templomot, újjáépítésére 1767-ben került sor, az 1440-ben épült szentély, sekrestye és a hajó egy részének megőrzésével, Perényi Imre által. Tornyot 1833-ban építettek, Bánffyné Bogárdi Emerencia támogatásával. Oltárképe 1879-ben készült el, Hofrichter János budapesti festőművésznek köszönhetően. Harangjait 1867, 1959 és 1967-ben öntötték, ezek közül a nagyharangja készült el legelőször.

A plébániát 1736: alapították újra, az 1860: épült plébánia épületet 1977: újjáépítették. Anyakönyvei 1765-től vannak.

Kökényesdi Szent Imre plébánia

Elérhetőség: Kökényesd, Fő utca 241., telefon: 0261-773390, mobil: 0740-663184.

Plébános: Egeli Ferenc.

Görög katolikus egyház

A kökényesdi görög katolikusoknak kezdetben fatemplomuk volt, majd 1831-ben kőtemplom építéséhez fogtak, amit 1836-ban fejeztek be. A klasszicista stílusú templom vastag falai kőből és téglából épültek, tornya monumentális, sisakja barokkos. Ikonosztáza állítólag Munkácsról származik, még a 19. században, több fázisban készülhetett, 1931-ben már réginek tituláltak. A templomot először 1904-ben renoválták, majd 1933-ban. Belsejét 1955-ben festették, külsejét 1967-ben újították fel. Kivételesen szépek az oltárajtók is, csipkézettek, a hat négyszögletes festményen szentek képei láthatóak.

Címünnepe: Az Istenszülő Szűz Mária születése.

Görög katolikus Parókia

Parókus: Szemék Miklós.

Kapcsolat: 0261-773480.

Református Missziós Egyházközség Kökényesd – alakult 2010.

Polgármesteri hivatal

Elérhetőség: Kökényesd, Fő u. 17C. Telefon: 0361-525014. Villámposta: primar@primariaporumbesti.ro

Polgármester: Tóth Zoltán

Alpolgármester: Simon Levente

Jegyző/titkár: Csorba Levente

Helyi Tanács: 11 tagú

1. Politikai pártok: RMDSZ 5 mandátum (Buria István-Tibor, Kiss András, Kormányos János, Peleskei Pál, Simon Levente), Liberálisok és Demokraták Szövetsége / ALDE 1 mandátum (Dienes Stefan), Magyar Polgári Párt/MPP 3 mandátum (Kárász Endre, Roja Ottó, Tarkányi Péter), Erdélyi Magyar Néppárt / EMNP 2 mandátum (Kiss Sándor-Pál, Pelei Sándor-András).

Testvéri kapcsolatok

• Barabás, Magyarország
• Nevetlenfalu (Gyakfalva, Gyakovo), Ukrajna

• Rokka Kulturális Egyesület, alakulás 2005, bejegyzett

Cél, tevékenység: a helyi Falumúzeum működtetése

Elérhetőség: Kökényesd 249 sz.

Vezető: Sabadus Mária

• Ugocsa Sportegyesület
• A település tagja a kistérségi fejlesztési egyesületnek

Tó. A kökényesdi tó 1972 óta létezik, akkor hozta létre a Vadászok és Sporthorgászok Egyesülete. A gátak övezte, 26 hektáros tó az erdő és a vasút között található. Vezetékeken ide vezetett esővíz biztosítja a szükséges vízmennyiséget. A tó mélysége 1.5 m és halállománya 10 tonnányi ponty, kárász, sügér, bodorka, csuka és amur.

A tó partján fák vannak és sátorozó hely is. Információkat a 0744-546-409-es telefonszámon kaphatnak.

Fooldal

https://scoli.didactic.ro/contact/scoala-cu-clasele-iviii-porumbesti-2

Home HU

https://scoalaporumbesti.ro/wp-content/uploads/2017/03/AMS_Report_1490266945327-1.pdf

http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/?pg=etnikai&id=2262

https://www.szatmariegyhazmegye.ro/Ugocsai-Esperesi-Kerulet/

https://www.welcometoromania.eu/DN1c_Halmeu_Rastoci/DN1c_Halmeu_Rastoci_Porumbesti_Biserica_Catolica_m.htm

http://ghidulmuzeelor.cimec.ro/id.asp?k=1879