Kémer (románul: Camăr) falu Szilágy megyében, Szilágysomlyótól északnyugatra, Kárásztelek, Zoványfürdő és Lecsmér között, a DJ109P megyei úton fekvő település, 57 km távolságra a megyeszékhelytől, Zilahtól. Hármas határfalu, Bihar, Szatmár és Szilágy megyék szegélyezik. A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegyéhez Szilágysomlyói járásához tartozott.
Kémer a Szilágyság egyik legelszigeteltebb nagyközsége. A legközelebbi vasútállomás Ipp, ill. Bályok. A középkor folyamán érintette Kémért egy Erdélybe menő út. A Szalacs-Margitta felől érkező hadiút bonyolította le a postaforgalmat, de ezen az úton érkeztek híres vásáraira a debreceni kereskedők is. Az út Kalózteleken (Kárásztelken) át Somlyó felé folytatódott, majd a Meszesi hágón át kapcsolódott Erdélyhez.
1990 óta szó szerint szélesre tárta kapuit a falu, hisz akkoriban csak egyetlen kijárata volt a településnek, az is gépkocsival alig járható út, ma pedig négy irányba lehet ki-be járni. Most tervezik az ötödik kijárat létrehozását, ez Szatmár megye irányában könnyítené meg a közlekedést.
Kémer egyedüli olyan községe a Szilágyságnak, amely csupán egy településből áll. Kémer a Berettyó vízgyűjtőjéhez tartozó Nagy-patak (Telek-patak) völgyfőjében fekszik, Bihart Szilágytól elválasztó határ mentén. Valamikor hozzá tartozott a Somos-patak völgyében fekvő, néhány házból álló, magyarok lakta szórvány is. A 176 m tengerszint feletti magasságban települt népes magyar községet a Temetődomb, Diós, Kis-hegy, Hosszú-bérc nevű magaslatok határolják.
A falu nevének eredetére vonatkozólag a szájhagyomány két változatot is őriz. Az egyik szerint a tatárjárás idején Sírmezőnél a tatár hordák lemészárolták az ellenálló magyarok jó részét. Akik el tudtak menekülni, azok a környező sűrű rengetegben találtak védelmet. Hogy az üldözőket elijesszék, ezt kiabálták: „ki mer erre jönni?”, melyet aztán a nyelvhasználat Kimerire, Kémerre változtatott. A szájhagyomány szerint a védelmet nyújtó erdőben letelepülők hozták létre Kémért.
A település neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Kémer német eredetű személynév, a Kajmir, Kammer, Gammer személynévből vezethető le, akárcsak a szomszédjában fekvő, a Hunyadiak korában még létező, ma csak helynévként szereplő Bukmer (Buchmer) is. Valószínű, hogy egykori lakói között német telepesek, ill. birtokosok is voltak. Német személynév (Gunther) előfordult egy, ma már nem létező településen, Dédácson (1208).
Kémer nevét az oklevelek 1320-1321-ben említették először Kemer néven. Ekkor Kémer Kemeri Gyurk fia Desen birtoka. Veje, Mázsa László a király ellen, Kopasz nádor seregében küzdött. További elnevezései: 1335-ben Kemur, 1349-ben Kemer, 1450-ben és 1455-ben Keemer, Kemery, 1477-ben Kémer, 1546-ban Kemyr néven fordul elő, románul Kameru-Camúru (1733), 1913-ben Kémer.
Legjelentősebb birtokosa kétségtelenül a Kémeri család. Leszármazásukról Petri Mór nyújt értékes adatokat. Mint jobbágytartók, nemesek, három és fél évszázadon át (1320-1670) voltak Kémer birtokosai. A 15. században a középnemesi család birtokai közé három szomszédos falu és két puszta is tartozott. 1477-ben a település birtokosai a Kémeri család tagjai voltak: Kémeri György unokái. Kémeri birtokát Kémeri Tamás 1502. máj. 19-dikén elzálogosította Kémeri Andrásnak. A Kémeri családé volt még 1532-ben is, mikor kémeri Kémeri János leányai a maguk és testvéreik itteni részbirtokát eladták Somlyói Báthory István erdélyi fejedelemnek. A Kémeri család utoljára a 17. század végén szerepel.
Kémer a 15. század közepétől válik szűkebb környezetének vásáros központjává. Vásártartási jogát éppen a Kémeri család révén nyeri el Hunyadi Jánostól 1447-ben. Hunyadi János kormányzó Kémért azzal a kiváltsággal ruházza fel, hogy „minden húsvét 8-ad napján országos vásárt tarthasson”. Ezen kívül, figyelembe véve a Kémeri család, nevezetesen Miklós és a család többi leszármazottainak érdemeit, „minden csütörtökön heti vásárt engedélyez”. Így lesz Kémer Nagyfalu mellett az akkori Kraszna vármegye nevezetes mezővárosa. Debreczeni kereskedők is fölkeresték 1481-ben.
Társadalmi rétegződése a 18. század végén 42 nemes, 129 paraszt, 115 paraszt örököse, 93 zsellér, 1 pap, 51 egyéb.1532-ben somlyói Báthory István a Kémeriek itteni részbirtokát vásárolta meg, 1547-ben Báthory Istvánt, Andrást és Kristófot iktatják Kémer birtokába. A Kémerieken és a Báthoryakon kívül a falu birtokosai közé tartozott a 16. században a Dancs család, később a Bánffyak, majd 1778-tól a Bölöniek, a Jósika, legutóbb pedig a Meleg család.
1602 előtt Zsombori Farkasnak Kémeren is volt birtoka, azt 1602-ben Básta György generális és Keövendi Székely Mihály tiszántúli kapitány Trogeri Lodi Simonnak adják érdemei jutalmául.
1608-ban Báthori Gábor fejedelemé, aki Kisdobszai Dániel szilágysomlyói református lelkésznek adományozta. Később Rákóczi birtok volt, majd a Kincstáré lett. 1663-ban I. Apafi Mihály Kémer községben adományozott nemességet Mihálynak és Miklósnak, vitézségük elismeréseként. Miklós (Mikó) leszármazottai a Kémeri Mikó (Kémeri-Mikó) család, ma is élő tagjai.
A kémeri dézmát 1608. szept. 24-én Báthori Gábor fejedelem Kisdobszai Dániel, szilágysomlyói reform. lelkésznek adományozta. Az adományt 1614. dec. 4-én Bethlen Gábor megerősítette, aki a dézmát 1615-ben Nagylaki Bernát, somlyói református papnak adományozta.
1609-ben Gábor fejedelem újból megerősíti Kémer és Dohtelke birtokokban Ráthoni Ferenczet, Annát és Mihályt, Latrán Istvánt, Borbálát, Erzsébetet és Jánost, Dancz Ferenczet, Kémeri Juditot, Erzsébetet, Katalint és Annát, Juhos Györgyöt, Bányai Zsigmondot és ifjú Dancz Ferenczet. E birtokokat a nevezettek ősei is bírták. A somlyói református papot a dézsma élvezésében folyton háborgatták, Kemény János fejedelem 1661. október 13-án Sülelmedi Bálint pap kérésére komissziót küldött Kémer (Lecsmér, Ipp, Récse stb.) helységbe, elrendelvén, hogy a dézsmát pontosan fizessék. Ellenkező esetben az ő terhükre is kielégítteti Sülelmedi Bálint papot.
Az itteni részbirtokhoz 1760-ban jogigényt támaszt a kincstári igazgató L. Bánfi Farkas, kormánytanácsos és a királyi tábla elnöke, Bánfi Ferencz, krasznavármegyei főispán s mások ellenében.
A művelés alatti területből adózás céljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 143, 1720-ban 96 1/2 köblöst; rétet 1715-ben 47, 1720-ban 102 kaszást; szőlőt 1715-ben 79, 1720-ban 176 kaszást.* 1895-ben gazdaságainak száma 515. Területe 6842 katasztrális hold, a melyből szántóföld 3401, erdő 1284, legelő 722, rét 551, szőlő (parlag) 262, beültetve 7, kert 192, terméketlen 423 hold.
Korábban, a környező domboldalakról lefutó vízerek (Szélkút, Karjas) a katlan alját nagy mértékben elmocsarasították. Főleg a középkor folyamán voltak az érmelléki mocsarakkal is összefüggő vizenyős területei. Még a múlt század végén is a 6842 hold mezőgazdasági területéből 423 hold volt terméketlen, mocsaras terület.
A községnek 1900-ban 36,062 K. 16 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 11,879 K. 66 f.
A régi szőlők 1890-re teljesen elpusztultak a jó bortermő, márgás talajú, északi vonalban húzódó déli védett oldalakról. A szőlők felújítását megkezdték.
Kémer lakosságának jelentős része a múltban és ma is a mezőgazdaságból él. A közel 4 ezer hektárt kitevő területének felén folyik ma szántóföldi művelés. Növénykultúrái közül első helyen a gabonafélék állnak (búza, árpa, kukorica).
Az egykor virágzó szőlőművelése mára sokat veszített jelentőségéből. Fejlett szőlőművelését bizonyítja, hogy a múlt század 20-as éveiben a nagyobb szőlővel rendelkező birtokosai (Jósika János) más vidékről származó szőlőnapszámosokat is felfogadtak. A jobbágyok ekkor nemcsak gabonából és állatból, hanem borból is kilencedet, szüretkor dáciát (egy esztendős sertést) adnak. A szőlővel beültetett terület (Macska-hegy, Rózsás, Csaroly) nagysága (94 kapás) tekintetében csak a közeli Somlyó múlta felül. A virágzó szőlőkultúrát a múlt század végén filoxéra tette tönkre. Helyreállítani azóta sem sikerült teljesen.
A növénytermesztést kiegészítő ágazat az állattenyésztés (szarvasmarha, sertés). Fejlődését nagymértékben segítették kiterjedt legelői és rétjei, a környező erdők (Domoszló) makkoltatási lehetőségei.
A faluban van munka. Egy osztrák–magyar–román cég Kémer határában 530 hektáron fenyőt nevel, karácsonyfának. Idényben száz embernek is akad ott munka. Egy másik vállalkozó huszonhét hektár szőlőt telepített, s a jövőben feldolgozóüzemet is létesít. A borturizmus fellendülésére lehet számítani. A Fort Silvan pincészet 33,5 hektáron termeszt szőlőt.
Kémer a 18. század legelejéig még színtiszta magyar község. Demográfiai viszonyaiban a 18. század harmadik évtizedeitől kezdve áll be jelentősebb változás, amikor román ajkúak költöznek be a faluba. A románság jelenléte 1720-ban már kimutatható. Ekkor számuk 9 fő. 1733-ban számuk már eléri a 20-25 főt. A románság a Diós fölötti magaslaton települt, fatemplomuk ma is ott áll. A románok mellett szlovákok is éltek a faluban.
Kémer lakossága az 1960-as évek végéig növekvő tendenciát mutatott. 1966-ban a faluban majdnem 3500 lélek élt, a legtöbb eddigi történelme folyamán, majd ettől kezdve rohamosan csökkenni kezdett. Az elmúlt 20-25 év alatt népességének száma a nagyfokú elvándorlás miatt közel kétharmadára csökken. Örvendetes tény, hogy a folyamat az utóbbi években kissé lelassult.
1553-ban már népes település, 400 lakója volt
1715-ben 12 jobbágy-, 5 zsellér-, összesen 17 háztartás fizetett adót, magyar mind. 1720-ban 39 jobbágy-, 8 taksás-, összesen 47 háztartás, magyar 42, tót 4, oláh/román 1. Ebből következtetve a népesség száma 1720-ban 423 lélek, 378 magyar, 36 tót és 9 oláh.
1733-ban Kémer (Kameru) oláh/román családjainak száma 4.
Lakói 1847-ben: református 1465, görög katolikus 187, római. katolikus. 8, izraelita 4, összesen 1664.
1890-ben lélekszáma 2274; nyelvre nézve magyar 2169, román 100, egyéb nyelvű 5; vallásra nézve református 2032, görög katolikus 104, izraelita 76, római katolikus 54, ortodox 7, unitárius 1. A házak száma 483.
1910-ben 2782 lakosa volt, ebből 2581 magyar (92,77%), 148 román (5,32%), egyéb nemzetiségű 53 (1,91%).
Az 1992-es népszámlálás adatai szerint Kémer lakossága 2004 fő, valamivel több, mint 1880-ban (1969 fő). Lakosságából: magyar 1845 (92,1%), román 124 (6,1%), roma 36 (1,8%); 1408 (70,4%) református, 241 baptista, 214 szabad keresztény, 93 görög katolikus, 27 görögkeleti, 21 római katolikus.
2002-ben 1899 lakost számoltak össze, melyből 1742 magyar nemzetiségű.
A 2011-es népszámlálás hivatalos adatai szerint: öszlakosság 1741, magyar 1509, román 107, roma 107.
A kémeri oktatás múltjára vonatkozóan alig maradt fenn írásos forrás. A reformáció előtti időkből a források egy Kémeri Miklós mestert említenek. Iskolája korán, mindjárt a reformáció meggyökerezése után alakulhatott.
1848-ban a feudális rendszer korlátai ledőltek, a polgárosodás előtt megnyílt az út. A 19. század második felében kiépült a magyarországi népiskolai oktatás egységes rendszere. Népiskolák szerveződnek egyházi és községi jelleggel.
A 19. század második felében működő felekezeti iskolája előbb községi (3 tanerős), majd állami iskolává szerveződött 1897-ben. Ekkor iskolája öt tantermű volt.
A felekezeti oktatás 1919-től kezdve indul újra. Az 1948-as tanügyi reform fordulópontot jelentett a román oktatásügyben. A felekezeti és állami iskolák összevonása révén új iskolatípus, a 7 osztályos általános iskola jön létre. Előbb csak magyar tagozat indul elég népes osztályokkal, ekkori igazgatója Lőrincz Imre. Az 1960-61-es iskolai évben megszervezik a román tagozatot is néhány tanulóval (összevont I-IV osztállyal).
Az 1964-65-ös iskolai évtől kezdve az addigi iskolatípus 8 osztályossá (8 osztályos általános iskola) válik. A 17 osztályt 524 tanuló látogatja. Ebben az időszakban nevezik ki Lőrincz Imre helyébe Györffi Ferenc zenetanárt igazgatónak (1964-1971). A 10 osztályos iskola beindításával (1969-1970), az iskola már 24 osztályt foglal magába, a tanulók száma megközelíti a 600-at. Az iskola élére új igazgatót neveznek ki, Faluvégi Zoltán személyében (1971-1980).
A 80-as években – a lakosság elvándorlása folytán a születések visszaesésével – a tanulólétszám lassú, de fokozatos csökkenése áll be, már csak 336 tanuló van beírva az iskolába. Az iskola új igazgatót kap, János Irén személyében, aki az igazgatói funkciót 1988-ig tölti be. Még rohamosabb csökkenés áll be a 89-es rendszerváltás után, amikor már újra 8 osztályos iskolává alakult át a kémeri iskola. Az 1991-1992-es iskolai évben a két tagozaton összesen 161 tanuló szerepel, míg az 1995-1996-os iskolai évben már csak 146 tanuló látogatja az iskolát. Az iskola igazgatója 1988-1997 között Lőrincz Margit, 1997-2006 között pedig Ropogh Béla.
2006-tól Szabó Mónika az igazgató. A tanulók létszáma 1997-től újra növekedésnek indult. A kémeri Általános Iskolájában az oktatás anyanyelven folyik. A tanulók száma a 2010-2011-es tanévben 272 fő: I-IV osztályos 93, V-VIII osztályos 108, óvodás 71.
Rajtuk kívül közel 50 kémeri fiatal folytatja tanulmányait a középiskolákban, a főiskolai-egyetemi hallgatók száma 15. A tanügy 25 embert foglalkoztat: 6 tanítónő, 4 óvónő, 11 tanár és 4 takarítószemélyzet.
A kémeri iskolából kikerülve sok fiatal tanult tovább, szerzett diplomát egyetemeken, főiskolákon: közel 50 pedagógus (tanító/tanár), 8 lelkész, 9 orvos/állatorvos, 13 orvosi asszisztens, 21 mérnök/almérnök, 4 közgazdász, 2 színész/bábszínész, több mint 10 személy szerzett diplomát más szakokon mint : management, közigazgatás, szociális gondozó, stb.
A községben a következő oktatási intézményekben folyik a gyermekek nevelése: egy óvoda, egy I-IV osztályos elemi iskola, egy V-VIII osztályos általános iskola, 4 iskolai laboratórium, 1 iskola műhely.
Kémer magyarságának hagyományos népi kultúrája szervesen illeszkedik a tőle keletre fekvő, Belső-Szilágyság évszázadok folyamán kiformálódott, elemeiben, vonásaiban és gazdaságában igen egyszerű, ősi kultúrájába Az itt élő nép néprajzi szempontból nem túl színes, népszokásai között még ma is előfordulnak archaikus vonások (húshagyókeddi /húsanyó/ tűzgyújtás, virrasztás, a „holtak falujában” az elhunytak emlékét őrző sírjelek).
Hagyományos volt Kémeren a közös éneklés. Énekeltek a mezőn munkaközben, ahol többen összegyűltek (kalákába), aratáskor, szüretkor, máléhántóba, tollfosztóba, paszulyfejtőbe, disznótorba, fonóba, házfalveréskor. A harmincas években, az iskola vegyes kara több ízben elhozta a járási iskolás verseny zászlaját, Szőcs János kántor-tanító vezetésével. Később 40 tagú férfi dalárda működött, de az énekkar a csúcsot Györffi Ferenc zenetanár vezetése alatt érte el. Egyik nagybányai verseny első helyét csak azért nem ők nyerték, mert „Kémeriek” voltak a nagy „demokráciában”. 1936-ban a falunak egy 35 tagú dalárdája működik.
Felnőtt fiatalokból álló tánccsoport működött a faluban a 60-as, 70-es, 80-as években versenyekre, vetélkedőkre jártak, 1975-ben országos III díjat kapott a tánccsoportunk Aradon, 1984-ben megyei I. díjat Zilahon.
Egy másik nevezetes hagyomány volt, hogy minden nagy ünnepen szerepes bált rendeztek, sok tehetséges fiatal, sok értékes népszínművet adott elő, mint: A falu rossza, Sári bíró, A cigány, A betyár, A vén bakancsos és a fia a huszár, Károlykának csizma kék, Anyai szív, Az énekes madár, János Vitéz, stb. a 80-as évek végéig állandó jelleggel működött színjátszó csoport.
Egy másik nevezetes hagyomány a farsang, a maszkurások, volt.
Sajnos, ezekből a szép hagyományokból napjainkban már nem sok található meg.
Az iskola pedagógusai besegítettek a hagyományok megőrzésébe is, megpróbálva átadni a jövő nemzedéknek mindazt, amit a népi hagyományainkból ismerniük kell. A tanulók segítségével összegyűjtöttek minden olyan régi eszközt, amely a kender megmunkálásával kapcsolatban volt. A kiállítás mai napig is megtekinthető a régi igazgatói lakásban.
A Kémerért alapítvány megalakulása óta (1997) egyre fontosabb szerepet kap a kultúra terjesztése, népi kultúránk megőrzése terén. Az alapítvány fontos célkitűzése a néphagyományok, népszokások, a népzene és néptánc feltárása, megőrzése, megszerettetése, valamint a regionális rendezvényeken való bemutatkozó szereplés. Pályázatok útján nyert összegekből sikerült színvonalas rendezvényeket szervezni: a kétévente megrendezésre kerülő falunapok, néptánc találkozók, nóta-estek, neves évfordulókhoz kötött szavalóversenyek.
Igyekeztünk színvonalasabbá tenni rendezvényeinket falunépszerűsítő kiadványok megjelentetésével: 1998-ban jelent meg a Kémer, a helyét kereső szilágysági nagyközség címmel, Major Miklós szerkesztésében egy 60 oldalas kis monográfia, aztán pár évvel később megjelentettünk egy kétnyelvű (magyar-román), majd egy háromnyelvű (magyar-román-német) kisebb terjedelmű, képekkel tarkított Kémert bemutató kiadványt, 2009-ben pedig egy közel 200 oldalas Kémeri falukönyvet jelentettünk meg.
Nóta-estjeinkre egy-egy nótás-füzetet jelentettünk meg, 2004-ben Muzsikánál nincs jobb barát…, 2008-ban Régi nóta híres nóta címmel, a Kémeren és a Berettyó mentén énekelt legszebb magyar nóták, csárdások és dalok gyűjteményeként, (168, illetve 138 oldalas kiadványok).
Az események jó része a kultúrház körül zajlik, de a teleházasok is hallatnak magukról. A TeleHáz 2001-ben alakult a szatmárnémeti CREST forrásközpont segítségével, azóta támogatóktól és szponzoroktól nyert pénzösszegek segítségével fejlődött, és a lakosság, elsősorban a fiatalok rendelkezésére áll, telefonhálózattal, internet elérhetőséggel, korszerű informatikai eszközökkel felszerelve.
Az időnként (nem rendszeresen) megjelenő TeleHáz Újság a falu mindennapjairól tudósít. 2017 decemberében jelent meg a 27. Száma.
2010-ben sikerült korszerűsíteni a kultúrházat: nyílászárók cseréje, villanyhálózat felújítása, a fűtés és légkondicionálás megoldása, az egész épület hőszigetelése, külső-belső vakolat javítás, festés. 300 személyes összejövetelek szervezéséhez biztosítva van konyha, asztal, szék/lóca, új étkészlet.
Jól felszerelt könyvtár, videó kazetta kölcsönző várja az érdeklődőket.
Rendszeresen szerveznek falunapokat, néptánc-találkozókat, szüreti mulatságokat, és a hősökre is tisztelettel emlékeznek a március 15-i koszorúzással a kopjafánál.
2008-tól több mint 10 éven keresztül a Kémerért Alapítvány iskola-buszt tartott fenn adományokból és pályázatokon nyert pénzekből, amellyel több, mint 30 diák ingázott évente Nagyfaluba, Szilágysomlyóra, középiskolába, szakiskolába, tovább tanulni. A használt autóbusz, Török Sándor, Kémerről elszármazott Magyarországi vállalkozó jóvoltából került az Alapítvány tulajdonába. Miután az autóbusz „kiöregedett”, ezt a feladatot a helyi önkormányzat új, korszerű autóbusza látja el.
Jellegzetesen kémeri viselet a bőgatyás-mellényes-zsalikendős viselet, mely ma már csak ritkán lelhető fel.
Református templom. Építési ideje ismeretlen, 1774-ben templomukat bezárták, és lepecsételték az erdélyi kormány és II. József királyi rendelete alapján, mert engedély nélkül bővítették templomukat. A község régi temploma, melyet 1773-ban bővítettek és portikusszal láttak el, állítólag a Magyaros-dombon állt. A jelenlegi templom 1800-1802 között épült.Görög katolikus fatemploma. Ez a görög katolikus templom a 17. század vége és a 19. század eleje közt épült. Maga a fatemplom különbözik a megszokott görög katolikus fatemplomoktól. Hasonló fatemplommal találkozhatunk a Bihar megyei Váradpósán.
Testvértelepülés
Szentpéterszeg (Magyarország)
Itt született:
Bölöni László ügyvéd, író – itt született 1847. augusztus 9-én.
Tunyogi Csapó József (Kémer, 1790–Kolozsvár, 1865) – jogtanár, az MTA l. tagja (1832). 1816-ban ügyvédi oklevelet nyert. Utána a kolozsvári királyi kormányszéknél működött, 1820-tól az ottani református főiskola tanára, 1823–1838-ban egyúttal rektora. 1824-ben Kolozs vármegyei táblabíró lett. 1834-ben Közép-Szolnok vm. országgyűlési követe, ott naplót szerk. 1847-től sokat foglalkozott a selyemhernyó tenyésztéssel. E témakörrel foglalkozó számos cikke jelent meg a folyóiratokban és száklapokban. Kéziratban maradt 12 kötet történelmi okmánygyűjteménye.
Oláh Ferenc (1939–Budapest, 2014) – erdélyi magyar nyelvész. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv- és irodalom szakos tanári oklevelet (1960); ugyanott doktorált (1981). Tanár Sarmaságon (1963-65), majd a Nagyváradon a tartományi (1965-68), illetve Nagyvárad városi Néptanács művelődési bizottságánál (1968-70) szakirányító. 1970-80 és 1987-90 között tanár, 1991-től a nagyváradi Ady Endre Líceum magyar nyelv- és irodalom tanára; közben 1994-97 között a nagyváradi református Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium igazgatója. Nyelvművelő, ismeretterjesztő írásai a nagyváradi Fáklyában, 1989 után a Bihari Naplóban, nyelvészeti szaktanulmányait a Magyar Nyelvőr és a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények közölte.
Itt élt:
Nits István, Szepesi Nits (Berettyószéplak, 1905–Nagyszalonta, 1975) erdélyi magyar református lelkész és költő. Középiskoláit a zilahi Wesselényi Kollégiumban végezte (1925), majd a Kolozsváron szerzett lelkészi képesítést (1931). 1960-61-ben szolgált Kémeren. Első versét a Pásztortűz közölte (1934). Költeményei, cikkei, tanulmányai, recenziói többnyire temesvári lapokban jelentek meg. Szerepel a Romániai magyar írók antológiájában (1943) és a Bánsági magyar írók antológiájában (Temesvár, 1946).
Kémernek plébániája volt már a 15. században.
Kémer magyar község, lakói közé a reformáció hihetőleg mindjárt kezdetben eljutott. A környéken fejtette ki reformáló tevékenységét Ippi Bertalan. Kálvin egyházának korai szerveződését bizonyítják az egyház klenódiumai. Ezek között legrégibb egy ezüst pohár, ma konfirmálási kehely, mely 1596-ban készült és 1630-ban adományozta Dancs Zsófia az egyháznak. Egy másik ezüstpoháron a következő évszám szerepel: Anno 1651. Egy ezüsttányért: „Isten dicsőségére az kémeri reformata sz. ecclesia számára készítették vajasdi Cs. Ajtai Sámuel és N. Bölöni Éva 1778-ik esztendőben”.
1774 januárjában a kémeri és zoványi templomokat bezárták és lepecsételték az erdélyi kormány parancsából azért, mert azokat királyi engedély nélkül bővítették meg és látták el porticusokkal. A templomlátogatástól mindkét egyházat egy évre eltiltották. Ez ügyben ez év áprilisában elhatározták, hogy, ha majd az év letelik, akkor ezen templomok megnyithatásáért a vármegyéhez kell folyamodni.
A község régi temploma állítólag a Magyaros-dombon állt. A jelenlegi templom 1800-1802 között épült. 1868-ban bővítették.
Az egyházközség anyakönyvei 1751-ben kezdődnek.
Az egyházmegyének a tizenhetedik század elején történt megállapodása szerint a papnak minden házas ember egy-egy kalangya búzát adott, mármint az, akinek volt búzája, s két-két icce bort. Akinek nem termett bora, az 8 dénárt, a kinek se vetése, se bora, 33 drt fizetett. Özvegyasszony, «a ki guzsalyával keresi», három sing vásznat és négy pénzt adott. Az az özvegyasszony, a kinek öröksége van, de nincs szántó marhája, fél bért, az pedig, a kinek szántó marhája is van, egész bért.
Az egyháznak két fordulóban két-két szántóföldje volt; «idejekorán megszántják» kétszer és a miniszter (t. i. a pap) magvával vetik be. Az egyiket a nemesek, a másikat a paraszt emberek szántják. Harmadik «kerülőben» nincsen föld, {674.} mindazáltal a nemesektől lehet kérni, azt is megszántják. «Elegendő fával» tartoznak, valamint «építéssel a parochia körül.»
Tatár, török betörések és fosztogatások, császári katonák rablása, a Rákóczi szabadságharc, az 1710-es pestis járvány hozzásegítette a faluk és a lakosság pusztulását. Akik túlélték mindezt, elmenekültek, vagy biztosabb helyekre költöztek. 1715-ben Szilágy vármegyében 16 lakatlan (elhagyott) helység volt, ezek között Kémer is. A visszatérők szálláshelyüket egy kicsivel arrább építették meg. Ekkor még színmagyar falu volt. A 18. század derekán jelentős a betelepedett görög katolikusok száma.
Régi temploma 1800-ban került lebontásra. Mennyezete deszkázott volt, ablaka, úrasztala és orgonája is volt. Az új templom nem a régi helyén, hanem a falu központjában 1800-1802 között épült jórészt a régi templom anyagából és a község hozzájárulásával. A templom hajójának mérete 31,80 x 12,30 méter.
1807-ben az új templom számára egy 327 kg-os harangot öntettek Androsofszy Dániel kolozsvári mester műhelyében. A torony később 1810-ben épült 6×6 méteres alapra a templom mellé magassága 36 méter. Templomtornyán négy zöldre festett zsalugáteres ablak van, toronysisakját lemezzel borították.
1868-ban bővítik a templomot. Templomtornyán óra áll, két harangja van. A templomhajón a főbejárat oldalán két ablak, a szemben lévő oldalon még három ablak van. A templomtető cseréppel van fedve. Aradon 1924-ben az egyházközség költségén egy 150 kg-os harangot öntettek Hőnig Frigyes harangöntő mesterrel.
Az új templomba a régi templom orgonáját szerelték be. Nagy belterületű templomának téli hideg időben, fűtése nincs megoldva. Itt lelkészkedett Nits István Széplakon született költő is. Felhagynak a hagyományos harangozással, ma már gombnyomásra villanyáram működteti a toronyban lévő harangokat. A talajvíz miatt a templom falai salétromosak, ennek takarására 1,50 méter magas műanyag borítót erősítettek a külső falakra. A kémeri egyházközség a szilágysomlyói egyházmegyéhez tartozik.
Református egyház (Kémer/Camăr nr. 288, tel. 0260/672120), lelkipásztor: Kánya Zsolt Attila, mob. 0769-629199, villámposta: kanyazsoltattila@yahoo.com.
A baptizmus kémeri meghonosodása Kornya Mihály nagyszalontai prédikátor nevéhez fűződik, aki hittérítő tevékenységét az 1890-es évek végén kezdi meg Lecsméren és a szomszédos Kémeren. Az ő és a helybeli születésű Budányi András prédikátor missziós-szervező közreműködése folytán alakul meg Kémeren is a baptista egyházközség. 1904-ben alakult meg a Vasárnapi Iskola Kémeren, amely megszakítás nélkül működött az első világháború előtt is, a háborús években és mind e mai napig. Fúvószenekaruk működik.
Kémeri Baptista Gyülekezet (Str. Kankor nr. 768.), lelkipásztor Király Tibor, mob. 0735-500363, villámposta: kingtli@yahoo.com, kemeribaptista@gmail.com. Honlap: https://kemeribaptista.com
Adventista és pünkösdista gyülekezetről is hírt a falu honlapja – de további információt nem kapunk.
A református lélekszám:1298. Batista: 239, adventista 85, görög katolikus 97
Polgármesteri Hivatal: Fő út 1 szám, tel: 0260-672101
Polgármester: Szabó Levente-György, mob. 0766-373074, villámposta: szlevi1975@yahoo.com
Alpolgármester: Szabó Lehel-László, mob. 0765-321258, villámposta: szabolehel21@yahoo.com.
Jegyző/titkár: Szekrényes Gabriella Emma
Helyi Tanács: RMDSZ – 7 mandátum: Bede Angéla, Borzási Bálint, Görög Margit, Oláh Elemér-Sándor, Szabó András, Szabó Gyula, Szabó Lehel László, EMNP – 2 mandátum: Varga Gyula, Szőcs Attila, PSD – 1 mandátum: Meleg Barna, PNL – 1 mandátum.
Kémerért Kulturális Alapítvány
Alakult: 1997
Cél, tevékenység: kulturális tevékenység (Kémeri Napok, hagyományőrzés, irodalmi estek, nemzeti ünnepek méltó megünneplése.
Elérhetőség: Kémer, 1 sz., tel. 0260-678111
Kapcsolat: Szoboszlai Attila (elnök), attilakem@yahoo.com
Kémeri Ifjúsági Tanács
Elérhetőség: 0766-635715
Kapcsolat: Szoboszlai Györk (elnök)
Kemsilvanum Panzió – Fő út Nr. 414/A, Camar, Salaj, 457060 Szalárdalmás, Románi, (1,8 km-re található a községtől), szálásfoglalás: Faluvégi Róza, tel: 0766 619 565