Civiltérkép

Kálmánd (románul: Cămin, németül Kalmandi) falu és község Szatmár megyében. 1950-ben a kommunizmus központosításai nyomán Kaplonyhoz csatolták. 2002-ben lett önálló község, miután közigazgatásilag különvált Kaplonytól. A falu Cămin román nevet kapta – a névadás egy középkori névváltozatra utal vissza. A község tagja a kistérségi fejlesztési céllal létrehozott Nagykároly Környéki Községek Egyesületének.

A falu neve először 1335-ben tűnik fel Keethkaman formában, további előfordulások: Keethkamand (1335), Kamyn (1392), Kamand (1425), Kalmand (1427). A település neve a kicsinyítő képzővel ellátott Kálmán magyar személynévből ered.

Földrajzi betájolás

Románia északnyugati részén fekvő, néhány kilométerre a román-magyar határtól és 4 km-re északra a legközelebbi várostól, Nagykárolytól és 41 km távolságra Szatmárnémetitől. Szomszédos települések: Kaplony, Csanálos, Lukácsfalva, Börvely. Területe a Krasznaköz és a Nagykárolyi homokhát találkozásánál található, az egykori Ecsedi-láp szélén, a Kraszna csatorna mentén. A faluba a Nagykárolyt Börvellyel összekötő DJ108M megyei úton lehet eljutni. Volt vasút, megszűnt.

A település kialakulásának időpontjában nem a mai helyén volt, hanem valahol az Ecsedi láp szélén. Egy valószínűleg későbbi időpontban készített, de az 1431-es állapotokat ábrázoló térkép és dokumentum már megközelítőleg a mai helyén tünteti fel Kálmándot.

Bizonyos, hogy az első Kamand az Árpád korban már létezett. 1427-ben a Kusalyi Jakcs családnak is volt itt részbirtoka, melyet 1427-ben Gachaly Tamásnak ítéltek oda. Kálmánd az Ecsedi uradalomhoz tartozott, s a Báthori család ősi birtokainak egyike volt. A Gutkeled nemzetség birtoka volt, így a leszármazó Báthoriakhoz került. Az ecsedi uradalom részeként, a Báthoriak kihalása után, a 17. században, örököseik, a Bethlenek és Rákócziak szerezték meg, és az övék a szatmári béke (1711) megkötéséig. A Rákóczi féle szabadságharc idején, a környékbeli falvakhoz hasonlóan, teljesen elnéptelenedett. Sokáig üresen állt, később is csak hét gazdát írtak össze.

A szomszédos községektől eltérően Kálmándnak nem létezik alapító okirata.

A békekötést követően a gróf Károlyiak kapták meg, s a későbbiekben is ők voltak legnagyobb birtokosai. A falut a Károlyiak 1748 körül svábokkal telepítették be, s az itt lakó református magyarokat áttelepítették a szomszédos Börvelybe. A Kálmándra érkezett új telepesekre vonatkozó adatok hiányosak, nehézkes nyomon követni. A telepeseket Baden-Würtenberg (Dél-Németország), Felsősváb (Oberschvaben) területéről a gróf Károlyi család emberei, ügynökök hozták Magyarországra. Az első csoport 1712. július 14.-én érkezett Nagykárolyba. Az új jövevények fogadását, elszállásolását, telepítését a gróf felsége, Barkóczi Krisztina intézte. Az első telepeseket Nagykárolyba, Csanálosra, Csomaközre és Kaplonyba irányította.
A telepítések az 1810-es évekig folytatódtak, ennek következtében megközelítőleg egy évszázad alatt 31 Szatmár megyei település népesült be. Az 1800-as évek elején a térségben összesen 18.377 római katolikus, illetve sváb lelket számoltak össze.
A falu virágzásnak indult, a 19. században gazdag községként jellemezték. Ennek a fejlődésnek vetett véget az 1860-ban pusztító tűz, amely csak 8 házat hagyott épen, a többi ház a templommal együtt a lángok martaléka lett. Az Ecsedi-láphoz erősen kötődő település mindennapjai megváltoztak a láp lecsapolásakor. Ekkor itt a kisbirtokosok 765 hold földhöz jutottak. Megnőtt tehát a művelhető földek területe, ugyanakkor eltűntek a láphoz kapcsolódó hagyományos foglalkozások.

Napjainkra a legfőbb megélhetési forrás a mezőgazdaság. A domináló növénytermesztés mellett fontos az állattenyésztés és a szőlőművelés is.

Az 1900-as évek elején legnagyobb birtokosa gróf Károlyi Erzsébet, gróf Pappenheim Siegfridné volt.

A község életét az 1945-ben történt sváb deportálás megrendítette, Kálmándról 238 személyt hurcoltak kényszermunkára (malenkij robot) a Szovjetunióba, 38-an közülük nem tértek vissza. A német eredetű népesség tovább fogyatkozott a kommunizmus alatt tetőző kivándorlás miatt. Mára az egykori színtiszta sváb faluban a németek aránya 1/3-ra csökkent.

Kálmánd története több mint 650 éves múltra tekint vissza. Kálmánd az Ecsedi uradalomhoz tartozott, s a Báthori család ősi birtokainak egyike volt. A 17. század közepétől örököseiké, a Bethleneké, majd a Rákócziaké lett, s az övék volt egészen 1711-ig, a szatmári béke megkötéséig. A békekötést követően a gróf Károlyiak kapták meg, s a későbbiekben is ők voltak legnagyobb birtokosai. A falut a Károlyiak 1748 körül svábokkal telepítették be, s az ott lakó református magyarokat áttelepítették a szomszédos Börvelybe.

A faluból szépen fejlődő község lett, majd

 

A lakosság túlnyomó többsége sváb származású, magyar anyanyelvű, római katolikus. A településen román és roma nemzetiségű lakosok is élnek. Vallási felekezetek: római katolikus, református, ortodox, görög katolikus, neoprotestánsok.

Varga E. Árpád adatai („Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. II. Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye. Népszámlálási adatok 1850/1869–1992 között”, Csíkszereda, Pro-Print Kiadó 1999.) szerint a település lakossága az utóbbi csaknem másfél évszázadban az alábbiak szerint alakult:

Etnikum/év

1880

1890

1900

1910

1920

1930

1941

1956

1966

1977

Összes

740

791

890

1072

1228

1320

1438

1545

1627

1643

Román

3

15

25

6

 

37

44

Magyar

398

359

837

1058

4

20

1322

 

1598

1564

Német

324

432

38

4

1224

1258

93

 

6

Az 1992-es népszámlálás adatai: összlakosság 1445, román 50, magyar 677, német 671.

2002-es népszámlálás: összlakosság 1376, román 70, magyar 916, német 334. Százalékosan:

66,56% magyar, 24,27% német, 5,08% román és 4,06% roma nemzetiségű.

2011-es népszámlálás: összlakosság 1388, román 69, magyar 883, német 314, roma 101.

A helyi az iskola 1800 körül épült. 1862-ben tűzvész pusztította el. Helyette már 1863-ban, majd 1890-ben a falu új iskolát épített. A következő iskolaépület 1917-ben készült el. A község mai iskolája két épületben működik. Épületében tornaterem, iskolai könyvtár és informatikai-terem is van, valamint sportpályával is rendelkezik.

Az óvoda egy 1936-ban épült épületben működik, amely két magyar és egy német csoportnak ad otthont.

Jelenleg az iskolában csak magyar, az óvodában magyar és német tagozat működik.

Kálmándi Általános Iskola

Elérhetőség: Kálmánd, 195 sz. Telefon/Fax: 0261-872740. Villámposta: scoalacamin@yahoo.com.

Igazgató Török Tamás.

 A művelődési házat nemrég újították fel. Itt tartják többnyire a helyi rendezvényeket (farsangi bál, arató ünnepség, szüreti mulatság, kirváj (vagy ahogyan itt mondják: a kirbáj), továbbá a lakodalmakat, népes családi eseményeket is. És az iskolai ünnepségeket is itt tartják. Itt működnek a hagyományőrző csoportok: a néptánccsoport (Pusztai rózsa), a falusi kórus

A helyi közösség számára további fontos találkozási hely a Német Demokrata Fórum székháza. Itt kisebb rendezvényeket tartanak, itt próbál a nagyrészt fiatalokból álló fúvószenekar.

Sport: fontosnak tekintik, a község füves edzőpályával, röplabda-lábtenisz pályával rendelkezik. A futballcsapat öltözőjét 2006-ban felújították. A községi futballcsapat mellett ifjúsági csapat és kisgyermekekből álló törpecsapat is működik.

Említésre érdemes, hogy az 1834-ben alakult Kalmander Harmony fúvószenekar hagyományait viszi tovább a jelenlegi fúvós együttes, és a helyi sváb népi hagyományokat őrzi a tánccsoport.

 

A településen található két tó nyáron és télen egyaránt többféle lehetőséget kínál a kikapcsolódni vágyóknak.

Rendezvények

  • Fúvószenekarok találkozója. Indult 2006-ban. Szervező a Német Demokrata Fórum.
  • Aratási hálaadó ünnep. Az új sorozat indult 2015-ben.

Római katolikus templom. A település legjelentősebb épülete, 1866-ban épült neoromán stílusban, Szent Anna tiszteletére szentelték fel. A Károlyi család anyagi támogatásával építették az 1862-es tűzvészkor leégett régi templom helyére. A plébániatemplomban van Kálmánd jeles szülötte, Boldog Scheffler János püspök pásztorbotja és stólája.

A temetőben álló kápolna titulusa Jézus Krisztus, a szőlőben épültet Szent János és Pál vértanúk tiszteletére szentelték.

Boldog Scheffler János (Kálmánd, 1887. október 29. – Jilava, 1952. december 6.) vértanú szatmári megyés püspököt (a kommunista üldözés áldozata) XVI. Benedek pápa emelte a boldogok sorába, 2011. július 3-án volt a boldoggá avatása Szatmárnémetiben, földi maradványai az ottani székesegyházban vannak eltemetve.

  • Boldog Scheffler János szobor áll a kálmándi plébániatemplom kertjében, Vida Zoltán budapesti szobrászművész alkotását 2004. december 5-én avatták fel.
  • Sváb Deportáltak emlékműve – a temetőben, felavatták 2005-ben.

Itt születtek, itt éltek:

  • Ritli Vendel, páter (Kálmánd, 1851 – Innsbruck 1897) jezsuita csillagász, fizika és matematika tanár
  • Láng Ferenc (Kálmánd, 1889 – Szatmár, 1950) erdélyi magyar helytörténész, gimnáziumi tanár
  • Boldog Scheffler Ferenc (Kálmánd, 1894 – Jilava, 1952) szatmári megyés püspök, vértanú, teológiai író, szerkesztő
  • Joseph Solomayer / Solomayer József (Kálmánd, 1922 – Ohio, USA 2010) világhíres orvos, mecénás
  • Stephan Lang / Láng István (Kálmánd, 1945 – Hollandia, 2008) hollandiai író, negyedikes koráig a helyi iskolába járt. Hollandul írt, több könyvét kiadták magyarul is

Kálmánd sok jeles egyházi embert adott Szatmárnak és Erdélynek: dr. Láng Ferenc (1889-1951), Reszler Imre (1943-1968), Láng Pál kanonok, nyugalmazott plébános, Solomayer Sándor plébános (Szatmárnémeti Szent János apostol és evangélista plébánia).

 

Kálmánd hajdani katolikus imaháza a reformációkor református lett, a római katolikus híveket több mint 50 évig a kaplonyi ferences szerzetesek látták el. Az 1700-as évek közepén amikor kálmándi reformátusok elköltöztek, katolikus községgé vált. 1753-ban Károlyi Anna grófnő elvette a reformátusoktól. Temploma, az 1862-es tűzvészben megsemmisült.1866-ban a Károlyi család segítségével felújították és kibővítették. A templom mögött egy 2 méter magas Jézus szobor található, melyet 1899-ben, a kereszténység 19 százados emlékére állítottak.

1803-ban a kálmándiak arra kérték az egri püspököt, hogy újra plébániai rangra emelje a községet. 1862-ben leégett a templom. A kegyúr 1866-ban újjáépíttette. 1982-ban épült az új lelkészi lak.

Gróf Károlyi Anna emlékére a templomot Szent Anna tiszteletére szentelték fel újra.

Fischer István szatmári püspök (1804-1807) alapítja újra a római katolikus plébániát 1804-ben. Nagy tűzvész pusztította a falut 1862-ben, ekkor égett le a temploma is. Az új plébániatemplom 1865-66 között épült fel, a neves építész Ybl Miklós (1814-1891) tervei alapján, úgyszintén Szent Anna tiszteletére szentelték fel 1866. július 26-án, Szent Joáchim és Anna ünnepén.

1899-ben a templom udvarán 2 m magas Jézus Szíve szobrot állítottak.

A településnek még van két kápolnája: a Szőlőkápolna, 1902-ben épült, védőszentjei Szent János és Pál, valamint a Temetőkápolna, amely 1910-ben épült neogótikus stílusban, építtetője Soltész Imre akkori  plébánosa.

A temetőben új ravatalozó épült 1997-ben, előtte áll a Hősök Emlékműve, az I. és II. Világháborúban elesettek és az 1945-ben deportáltak tiszteletére.

A plébánia régi épületét (1804-ben épült) lebontották, új épült 1978-ban, majd az udvarán 2004-2005 között, az itteni születésű  Dr. Solomayer József nagy értékű támogatásával is, felépült a Prof. dr. dr. Joseph és dr. Traute Solomayer Lelkipásztori Közösségi és Ifjúsági Ház. Joseph Solomayer politikai nyomás miatt Amerikába emigrált. Orvosként nagy szakmai karriert futott be, komoly vagyont halmozott fel. Ennek jelentős részét végrendeletileg „a kálmándi iskolára, óvodára, egyházra” stb., egy szóval a kálmándi népre hagyta.

A kálmándi Szent Anna plébánia a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye, Nagykárolyi Főesperesség, Nagykároly I. Esperesi kerületéhez tartozik.

Elérhetőség: Kálmánd 197 sz. Telefon: 0261-872741.

Titulusa: Szent Anna

Plébános: Bíró Norbert.

Kántor és énekkar vezető Poósz Vilmos.

Polgármesteri Hivatal
Elérhetőség: Kálmánd, Fő utca 195. Telefon: 0261-872789, villámposta primaria@comunacamin.ro, honlap: www.comunacamin.ro

Polgármester: Sütő Imre (Német Demokrata Fórum)
Alpolgármester: Nonn Árpád (RMDSZ)
Jegyző: Sălăgean Melinda Zsuzsanna

Helyi tanács: RMDSZ 3 (Belenyi Tibor István, Kinczel Norbert, Nonn Árpád Ernő), Német Fórum 5, PNL 1.

 Testvértelepülések

  • Taktaszada, Magyarország
  • Bátorliget, Magyarország
  • Vállaj, Magyarország
  • Mérk, Magyarország
  • Solomayer Alapítvány

Alapítás: 2000, bejegyzett

Cél, tevékenység: a helyi közösség számára fontos ügyek támogatása, iskola támogatása, kulturális támogatás

Elérhetőség. Kálmánd

Elnök: Kiss Sándor

  • Pro Discipulis ab Kalmandi Egyesület

Alapítás: 2007, bejegyzett

Cél, tevékenység: gyermekgondozás, támogatás

Elérhetőség: Kálmánd Fő utca 195. Telefon: 0261-872740

Vezető:

  • Lacus Ecedensis Egyesület

Bejegyzett

  • Kálmándi Kézi Suli Egyesület

Bejegyzett

  • Nőszövetség

Az egyház mellett működik.

  • Kalmander Harmony Kulturális és Ifjúsági Egyesület

A községben két kisebb tó mellett kiaknázatlan termálvízforrás található.

Legközelebbi szállás:

West Motel: Csanálos (Urziceni), Vállaj utca 350. 47.73926, 22.39702

Szállások vannak Nagykárolyban, alig pár km-re.

 

  1. Németi János: Kálmánd története, Zilah, Color Print 2009.

Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. II. Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye. Népszámlálási adatok 1850/1869–1992 között, Csíkszereda, Pro-Print Kiadó, 2000.

http://www.taktaszada.hu/kalmand.php

http://mariaradio.ro/het-plebaniaja-kalmand

http://e-castellum.eu/url/Kalmand

https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1lm%C3%A1nd

https://travelminit.ro/hu/szallas/kalmand