Az utóbbi években végzett ásatások szerint a terület már a neolitikumban lakott hely volt, de előkerültek leletek a bonz- illetve a középkorból is. A települést első alkalommal 1217-ben említi a Varadi Regestrum egy lopási ügy kapcsán.

Halmi Árpád-kori település, mely 1274-ben Kala Tamás birtoka volt. Majd 1319-ben Károly Róbert király az Ugocsa vármegyéhez és Sasvárhoz tartozó György fia Péter birtokát János fia Tamásnak adományozta.

A teljes középkor idején Ugocsa vármegye leghomogénebb rétegét a magyar parasztok azon csoportja alkotta, akik otthont találtak az ugocsai Káta nemzetség uradalmán. Bár az évszázadok során Halmi mindig fontos „pont” volt (például vásárvárosi kiváltságát az első világháború végéig megőrizte), igazi „aranykora” az 1850–es években kezdődik: járási székhely és 42 falu közigazgatási és igazságszolgáltatási központja lesz, postahivatal és patika (az Arany oroszlán), majd két bank is nyílik, felpezsdül a kulturális, de a politikai élet is, a lakosság száma évről-évre nő.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „112 római, 203 görögkatolikus, 601 református, 150 zsidó lakossal, református anyatemplommal s eklézsiával, synagógával, postatisztséggel. Főbirtokos benne Szentpály uraság, kinek nemzetsége már II. András király idejében virágzó volt, s melly különösen sok derék vitéz férfiakat adott honunknak. Többi földesurai Ráthony, báró Perényi, Gazda, Zaffiry, Száraz, végre gróf Haller, és Csató örökösök.”

Az Amerikába kivándorlás időszaka itt is nyomot hagy, és Halmi vezető helyet foglal el az Amerikába és Brazíliába kivándorlók származási helyeként.

1872-ben átadják a Debrecen–Mihályfalva–Nagykároly-Szatmárnémeti vasútvonal, melynek Halmi fontos állomása, később pedig a halmi megálló képezte a kapcsolatot Csehszlovákiával, onnan pedig Németországgal.

Egyletek (olvasói, kugli) szerveződnek, a Rákóczi Szálló és a Magyar Vendéglő rendszeresen táncestélyek otthona – s ennek a bő évszázadon át tartó aranykornak nem az első, de nem is a második világháború vet gyökeresen véget, hanem az államosítás és az 1951-es év, amikor a járási hivatalok megszüntetésével a hivatalnokok, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők elhagyták a települést, kulturális, sportrendezvények, az amatőr tánc és színházi mozgalmak teljesen háttérbe kerültek, felszámolták az addigi 24 kisiparos céget, a malmot államosították, a település 6100 lakójára pedig egy teljesen más korszak köszöntött.

De egyvalami nem változott (sem akkor, sem ma): a kiváltságos földrajzi fekvésű Halmi nem csak utak kereszteződése és csomópontja, hanem a nemzetiségeké is – az évszázadok alatt a népesség összetétele változott (magyarok, zsidók, rutének, németek, románok, oroszok), a többségi arányok is sokszor megváltoztak, ám származás, anyanyelv, szokások különbözősége ellenére, az itt élő emberek példaértékűen tudták tisztelni és tisztelik embertársaikat.

Halmi községben a 19. századtól kezdődően mintegy 1000 fő zsidó telepedett le, fontos szerepet játszva a kereskedelem élénkítésében.

Klein Tibor családja volt 1965-ben az utolsó zsidó család, amely elindult Halmiból Izraelbe, ahol két múzeum is őrzi Halmi és a halmi zsidóság emlékét. Azé a közösségét, amely az 1750-es végén telepedett meg itt és ugyancsak meghatározó szerepük volt a település fejlődésében, 1930-ban pedig a második legnagyobb lélekszámú közösséget alkották – ma írmagjuk sincs. A második világháborúból az egykori halmi zsidóságból 96-an jöttek vissza – ennyien maradtak – igaz, már nem sok időre, mert elindultak Izrael felé. A három zsinagógának ma már nyoma sincs, csak a régi fürdő épülete áll még s néhány épület jellegzetes építészeti elemei emlékeztetnek rájuk.

A község legfontosabb jövedelemforrása a mezőgazdaság. A községet epertermesztése az egész országban ismertté tette. Szatmár megye adja Románia epertermésének a felét, és a megyén belül Halmi község az, amelynek a neve leginkább összeforrt az eperrel. Másik jelentősebb kultúrnövénye a szőlő, az itt termelt borokat érmekkel jutalmazzák a borversenyeken.

Halmi község lakosságának az alakulása 1880 és 2002 között, Varga E. Árpád demográfiai statisztikái szerint.

A községben a 2002-es népszámláláskor 7314 lakos élt, amelyből 2696 román, 4049 magyar, 3 német, 555 roma nemzetiségű, valamint 2 ukrán.

A 2011-es népszámlálás szerint a Halmi lakossága 4 968 lakosnak felel meg, ebből 2807 román, 1806 magyar, 147 roma, 8 német, a különbség más etnikumú.

A 19. század második felében a vallási iskolák mellett három állami iskola nyílt meg, majd az elemi leányiskola. 1952-ben összevont elemi osztályban tanítottak románul, mellette létezett a magyar általános iskola. A kettőt 1954-ben összevonták. Napjainkban az egykori törvényszék épületében a halmi általános iskola I-IV osztályos tagozata működik. 1985-ben adták át az iskola új épületét. A régi tornatermet felújították. Jelenleg 3 párhuzamos osztály működik felfutó rendben: 2 román és 1 magyar tannyelvű. Az iskolában összesen kb. 700-an tanulnak.

Halmi Általános Iskola

Elérhetőség: Halmi, Felszabadulás u. 74. Telefon: 0261-773004. Villámposta: schalmeu@yahoo.com.

Igazgató Daniela Naghi,

Aligazgató: Farkas Zénó.

A településen kultúrotthon működik, állandó munkatárssal.

A községi könyvtár alapítási éve 1950. Cím: Halmi, Hársfa u. 2. Telefon: 0261-773002. Könyvtáros: Corina Târnăvean.

Rendezvények:

• Eperfesztivál és községnapok – május v. június 1999-től
• Diákszínjátszó csoportok fesztiválja – 1996 óta, a polgármesteri hivatal, megyei tanfelügyelőség és civil szervezetek közös szervezése
• Borverseny – indult 2006
• Szüreti mulatság

• Református templom:

A 15. században eredetileg katolikusnak épülő templom, Halmi központjában áll. A 17. században lett reformátussá. Többször is leégett, mindig helyreállították. Első tornya 1798-ban épült fából és nem sikerült megfelelően stabilizálni, így 1852-ben az első komoly vihar ledöntötte. Az új torony 1858-1863 között épült kőből. A templom orgonáját 1901-ben készítette Kerékgyártó István.

A templom alatti kriptában alussza örök álmát Szegedi Erzsébet és 7 fia. A hívek így köszönték meg, hogy ő építette újra a templomot, miután a tatár hadak 1717-ben lerombolták.

• Gellért Sándor emlékmű. szeptember 16-án avatták fel a Dabolcon költő emlékművét, a költő munkásságát Görbe István méltatta.

Itt született:

• Szentpáli István (Halmi, 1861 – Miskolc, 1924) jogász, Miskolc polgármestere, országgyűlési képviselő.
• Buttykay Ákos (1871 – Debrecen, 1935) operett-, zeneszerző. Weimarban tanult, színpadi művei főleg operettek, közülük néhányat külföldön is játszottak. Kísérőzenét írt az Ember tragédiájához, valamint átdolgozta Kacsóh Pongrác János Vitézét. Utolsó éveiben több nyarat Kökényesden töltött feleségével Kosáry Emmivel, aki abban az időben igazi világsztár volt.
• Kótay Pál (1910 – Marosvásárhely, 1986) urológus, sebész, orvostörténész, egyetemi tanár, író. A szatmári Református Főgimnázium elvégzése (1928) után a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát (1934). Pályáját a budapesti Szent János Kórházban kezdte (1934-1938), 1939-ben Rostockban dolgozott, majd sebész-tanársegéd a kolozsvári egyetemen (1940-45), klinikai adjunktus (1944-48), a marosvásárhelyi OGYI előadótanára (1948-71), a Sebészet-Urológia Tanszéken professzor nyugalomba vonulásáig (1976). Szakterülete az urológiai sebészet. Több mint 100 szaktudományos dolgozatát magyar, román, német, francia és angol szakfolyóiratok közölték. Részt vett az egységes román nyelvű urológiai tankönyv szerkesztésében.Novellákkal, esszékkel, kritikákkal az irodalmi életben is jelen volt. 1946-ban a Kemény Zsigmond Társaság rendes tagjává választotta. Az Igaz Szó, Új Élet, Előre, Korunk munkatársa.
• Görbe István (1935 – Szatmárnémeti, 2010) írói álneve Halmi György, magyar közíró, irodalomkutató, folklorista, műfordító. Szatmáron tanítói, a Bolyai Tudományegyetemen 1958-ban magyar nyelv- és irodalom szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Előbb Nagybányán, majd 1960-tól Szatmáron általános iskolákban tanított magyar nyelvet és irodalmat. Irodalmi, közművelődési, népköltészeti, népművészeti, képzőművészeti, színházi tárgyú írásai és a kortárs román költőket megszólaltató műfordításai 1958-tól jelentek meg az Utunk, Művelődés, A Hét, Korunk, valamint napilapok és hetilapok hasábjain, az Évek énekei antológiában (Kolozsvár, 1971) s a Cikkek és tanulmányok c. kiadványban (Szatmár, 1972).
• Vígh István (Halmi, 1936 – ) festő, szobrász, restaurátor. Alkotásai Franciaországban, Sepsiszentgyörgyön, Suceavaban, Nagykárolyban: Tölgyemberek ciklusból 7 vászongrafika (200cm x 150cm) a Nagykárolyi Kántorképző Iskola folyosóján.

Itt járt iskolába:

• Gellért Sándor (Debrecen, 1916 – Szatmárnémeti, 1987) tanár, költő, műfordító. Debrecenben 1942-ben megkezdett egyetemi tanulmányait a háború miatt kénytelen volt abbahagyni. 1951-ben szerzett magyar szakos tanári képesítést a Bolyai Tudományegyetemen. Az akkori paraszti „őstehetségek” útját járta: napszámos sorsból küzdte fel magát a költői működését lehetővé tevő életforma kialakításáig. 1945-től a szatmári polgári iskolában tanított, 1948-tól nyugdíjazásáig (1977) Mikolában magyar szakos tanár. Kötetei: Bodor Péter kútja (versek, 1955); Angyal Bandi nyomán (versválogatás, 1957); Csillagok Suomi egén (finn költők magyarul, 1972); A magány szikláján (válogatott versek Kereskényi Sándor bevezető tanulmányával, RMI 1983).

A településen nincs többségi vallás, a felekezeti megoszlás: ortodox (35,81%), református (18,7%), római katolikus (16,95%), pünkösdi (15,5%), görög katolikus (3,95%), Jehova tanúi (1,69%) és adventista (1,53%), 5,17%-nál ismeretlen.

Református egyházközség, Halmi

Elérhetőség: Halmi, Felszabadulás u. 85. Telefon: 0261-773265.

Lelkész: Elek Arnold Zoltán, mobil: 0754-284049, villámposta: elek.arnold@yahoo.com.

Római katolikus plébánia, Halmi

A katolikus templom Hám János adományából épült.

Elérhetőség: Halmi, Felszabadulás u. 83. Telefon: 0261-773261.

Plébános: Buna János Lajos. Mobil: 0787-882004.

Ortodox templom. Az 1913-ban épült, Szt. Demeter tiszteletére lett felszentelve, az utolsó nagy renoválást 1985-1989 között végezték, ekkor felépítették a tornyát, ikonosztázát illetve a belső festését is megújították.

Polgármesteri hivatal.

Elérhetőség: Halmi, Felszabadulás u. 57. Telefon 0261-773673, mobil: 0729-881308, villámposta: primarhalmeu@cjsm.ro
Polgármester: Incze Lajos

Alpolgármester: Ilyés Sándor.

Helyi Tanács:

• RMDSZ – 7 mandátum (Balázs György, Hankusz Csaba, Kiss János Csaba, Kovács Attila, Suhani János, Vasilovici Enikő)
• További tanácsosok: Bene Ioan, Bota Ioan, Bura Victor, Coțan Gheorghe, Dobraș Teodor, Marozsan Cristian, Mike Csaba Zoltan, Naghi Daniela Ligia.

Testvértelepülés

• Saint Marcel les Valences, Franciaország, 1990 óta
• Ingoldingen, Németország

A megye civil szervezeti listáján (https://listainstitutii.ro/ong-uri-din-satu-mare?act=1&localitate=asc&pag=18) 17 szervezetet jegyeznek Halmiból, vannak gazdasági, településfejlesztési, sportegyesületek. A településen a 90-es évek végén több alapítványt is bejegyeztek (Molnar Alapítvány, Humanitas Alapítvány), ezek tevékenységéről nincs hír.

• Albert Schweitzer Gyermekekért, Családért és Közösségért Egyesület Erről újsághír számol be, de további információt nem sikerült találni.

Varga E. Árpád Szatmár megye településeinek etnikai adatai, in Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. II. Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye. Népszámlálási adatok 1850/1869–1992 között. Csíkszereda: Pro-Print Kiadó, 1999.

Vende Aladár: Szatmár vármegye községei in Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi. Szatmár vármegye, Szatmárnémeti, 1908, Budapest. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1/szatmar-varmegye-17E72/szatmar-varmegye-kozsegei-vende-aladar-17FE9/https://www.iskolakveszelyben.ro/m_szatmar.html

http://www.frissujsag.ro/a-hivatalosan-800-eves-halmit-unnepeltek/

http://www.halmeu.ro/contact.html

https://www.welcometoromania.eu/DN1c_Halmeu_Rastoci/DN1c_Halmeu_Rastoci_Halmeu_m.htm

http://szatmarmegye.szatmar.ro/url/Halmi