Érszakácsi ősrégi település, először 1240-ben keltezett dokumentum ír róla. Földesurai között Szakácsi Erdélyi Jakab, Gencsy, de a Rákóczi név is megjelenik.

Zakach birtok 1374-ben Szakácsi Erdélyi Jakab birtoka, akitől erőszakkal próbálták meg elvenni részjószágait. A Zakácsi birtok nemessége és lakosai elfoglalták a Szoldobágy birtokhoz tartozó erdőket, és akik ellen ezért 1414-ben tiltakozott a Szakácsi Erdélyi család. 1461. május 25-én Mátyás király Gilbert Miklósnak ítélte, Szakácsi Istvánnal és fiával, Jeromossal meg Krisztiánnal és Katalinnal szemben. 1489-ben Mátyás király meghagyta a kolozsmonostori konventnek, hogy Mihályfalvi György közép-szolnoki Zakachy birtokába iktassa be György leányát, Bőnyei Jánosné Katalint. A zakachyi részbirtokot később, 1503-ban, Császári Szele István eladta Báthori Gergelynek, Istvánnak és Andrásnak. 1522-ben a Szakáczi birtokrészt Mayádi István özvegye Magdolna zálogosítja el Spáczai Gáspárnak. Később Zakachyit több helységgel együtt Lajos király Budán egy 1526-ban írt levelében a birtokot visszaadományozza a Majádi családnak. 1533-ban Szakaczy, belső-szolnok-vármegyei falu egy részét megvette Szakáczy László tizenhat forintért és két borjas tehénért. Szakácsi László pedig húsz forintért Szakácsi Kaplyon Györgynek három telket zálogosít el. 1570-ben Nagyfalusi Serédi Istvánt a szakácsi birtokba iktatják be, annak ellenére, hogy sokan tiltakoztak ellene.

1583. május 9-én egy Krakkóban keltezett adománylevélben Báthori István lengyel király és erdélyi fejedelem Csűry Istvánnak és Genczhy Jánosnak adományozza a Szakácsi részjószágot minden hozzátartozóval és a benne gyakorolt királyi jogokkal együtt, mivel a bírtok és a részjószágok évtizedekkel ezelőtt is Csűry és Genczhy családjáé volt.

1600-ben a törökök felégetik a falut. Református temploma a 18. században épült. A település határában lévő ferences kolostor már csak az emlékekben él, ám harangját a templomban őrzik. 1795-ben a kincstár, mint Rákóczi birtokot magáénak tartotta meg Aspermont Anna és férje vallomása alapján, mely szerint Szakácsi a tasnádi uradalomhoz tartozott.

1833-ban egy hatalmas tűzvész felégette a falut.

A falut számos birtokos bírta, kik közül mai életére legjelentősebb hatással a Bölöniek voltak. Az ő nevükhöz fűződik a református templom és az eklektikus, neoklasszicista kastély építése, ez utóbbi 1880 körül épült, és a polgármesteri hivatalnak és egyéb intézményeknek ad otthont (könyvtár, kultúrotthon).

A község életét a mezőgazdaság jellemzi, növénytermesztés és állattenyésztés egyaránt. Növénykultúrái közül a szántóföldiek mellett jelentős a gyümölcstermesztés is. A községben van Európa legnagyobb vadkörte ültetvénye (235 hektár), gyümölcsét pálinkakészítésre használják. Kisebb ipari és kereskedelmi egységek is működnek a községben.

Mivel a közigazgatási egységet több oldalról erdő veszi körül, kedvelt, vadban gazdag vadászati célpont. Erdészháza ezt az igényt igyekszik kiszolgálni.

Fejlesztések révén kedvelt turisztikai célterületté alakíthatnák. Tagja a Tasnádi Kistréségnek, mely szervezetnek egyik legfontosabb célja a terület összehangolt fejlesztése.

A lakosság 1850-es évektől kezdődően egyszer sem esett az 1000 lakos alá, bár 2011-ben közel állt hozzá. A hivatalos adatokból kitűnik, hogy a magyar lakosság jóval magasabb létszámot mutat, mint a román lakosság.

1847-ben Szakácsinak mindössze 847 lakosa volt, melyből 10 római katolikus volt, 347 görögkatolikus, 460 református, izraelita 30.

1850-ben az összlakosság 1435 fő, melyből román 423, magyar 938, egyéb 74, zsidó 72, roma pedig 2 fő.

1880-ban a lakosság 1254 fő volt, ebből román 315, magyar 865, német 1, egyéb 73 fő.

1900-ban a népszámlálási adatok szerint az összlakosság 1640 fő, melyből román 257, magyar 1382, egyéb 1 fő.

1920-ban az 1793 lakosból 491 román, 1244 magyar, 58 egyéb, 58 pedig zsidó.

1930-ban a lakosság 1739 fő volt, ebből román 508, magyar 1168, egyéb 63, zsidó 47, roma 14, szerb 1 fő.

1941-ben a lakosság 1794, ebből román 362 fő, magyar ajkú lakos 1427, egyéb 5, roma 4 fő, ukrán 1.

1966-ban az 1506 lakosból 428 román, 1078 magyar ajkú lakos.

1977-ben a lakosság 1255 fő, ebből román 333, 919 pedig magyar, 1 német, 2 egyéb, 1 pedig ukrán.

1992-ben a lakosság mindössze csak 1111 fő, ebből 336 román, 727 magyar, egyéb 48, 33 roma, 15 szlovák.

2002-ben az összlakosság 1100 fő, ebből 274 román, 658 pedig magyar, roma 159, szlovák 9.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a község lakossága 1013-ra csökkent. Ebből 287 román, 562 magyar, roma 142, szlovák 7, 15 fő pedig nem nyilatkozott. Jelenleg a magyarok 47,79%-ban lakják, románok 37,44%-ban és romák 12,56%-ban vannak jelen. Az összlakosság 1,61%-nak az etnikuma ismeretlen.

A községben egy református, két tantermű iskola és egy görög katolikus elemi iskola volt. 1883-ban tűzvészt követően teljesen leégett a papi lak és az iskola, a tűzben elégtek az egyház múltjáról fennmaradt iratok is. A mai iskolát 1898 és 1900 között építették az ott élő gyerekek számára. Jelenleg két épületben folyik az oktatás, a B épület 1938-ban készült el, mely az óvodásoknak és az elemi iskolásoknak biztosítja a tanulási lehetőséget. Az A épületben 1963 óta az általános iskolás diákoknak ad otthont.

Az oktatás magyar és román nyelven folyik. Jelenleg az iskolába 142 diák tanul, román, magyar és roma etnikumú tanulók, továbbá 2 óvodás csoport van, ami arra enged következtetni, hogy a kevés diákok miatt az óvodai csoportokat összevonták. A román és magyar nyelven 4 osztály van I-IV osztályig, melyből két-két összevont osztály működik mindkét nyelven, továbbá két-két összevont osztály is található az V-VIII. osztályokban is.

A 2018-2019-es tanévre mindössze 11 diák iratkozott be, 9 román és 2 magyar diák.

Érszakácsi Általános Iskola

Elérhetőség: Érszakácsi Fő utca 467. Telefon: 0261-822604. Villámposta: scoala_sacaseni@yahoo.com

Igazgató: Puskás Márta.

A községben kultúrház működik, nemrég felújították. Címe: Érszakácsi Fő u. 476. Telefon: 0261-822605.

A kultúrotthonnal azonos épületben működik az 1960-ban alapított községi könyvtár. Könyvtáros: Kin Lőrinc

Rendezvények. Két hagyományos ünnep van a községben, éspoedig:

Vadkörte ünnep – májusban tartják,

Termésünnep – novemberben tartják.

• Református templom: leírása az egyház fülnél olvasható.
• Görög katolikus templom – 1886-ban épült a fatemplom.
• A kastély jelenleg a polgármesteri hivatal székhelye, a Braunecker báró családé volt 1948-ig, amikor a kommunisták államosították.

Braunecker kastély. A Braunecker kastély megépülését az 1800-as évekre teszik, és sokan sokszor összetévesztik a Bölöni kastéllyal. A Bölöni név is előfordul Érszakácsi történelmében, a Bölöni család építette a templomot. A kastélyt a báró törvénytelen lánya örökölte, (időközben elhunyt) tőle vásárolta meg a román állam a 2000-es években, most pedig a polgármesteri hivatalként funkcionál.

Furcsa mód Petri Mór 1901-ben megjelent könyvében szó sem esik a kastélyról, ennek az okairól találgatások vannak. Az egyik ilyen hír, hogy Brauneckert annak idején hazaárulással vádolták meg. Pedig a kastélynak az 1800-as években már állnia kellett, azonban más források szerint csak az 1880-as években építették.

A kastély látható a településen áthaladó útról, ugyanis a követlen közelében helyezkedik el, és bátran meg lehet ma is csodálni a szépségét.

A felekezeti megoszlást vizsgálva látható, hogy a református vallás a dominánsabb a falu életében.

Az 1850-es összeíráskor a felekezeti megoszlás a következő volt: az 1435 lakosból 423 görög katolikusnak vallotta magát, 18 pedig római katolikusnak, református 922 fő volt, izraelita 72, evangélikus 1 fő. 1880-ban a lakosság 1254 fő volt, melyből 351 görög katolikus, 7 római katolikus, 821 pedig református, izraelita 65. 1990-ben a falu lakossága 1640 fő volt, melyből 408 görögkatolikus, 41 római katolikus, 1127 református, 64 izraelita. 1930-ban az összlakosság 1739, melyből 10 ortodox vallású, 503 görög katolikus, 42 római katolikus, 1123 református, 47 pedig izraelita, 14 egyéb, baptista pedig 14 fő. 1941-ben a felekezeti megoszlás a következő volt: az 1794 lelket számláló lakosságból 3 ortodox, 443 görögkatolikus, 57 római katolikus, 1193 református, 4 evangélikus, 34 izraelita, 60 egyéb, 60 baptista.

Az 1992-es összeíráskor az 1111 lelket számláló faluban a felekezeti megoszlás egy kicsit megváltozott, ugyanis az addig elenyésző számban levő ortodox vallásúak száma megemelkedett ugyanis ekkorra elérte az 330 főt, a görögkatolikusok száma pedig lecsökkent 13 főre, római katolikusok 170 fő, reformátusok pedig 591 fő, más egyéb vallás pedig 7, baptista 6 fő. 2002-ben az 1100 lakosból 397 ortodox vallású, 47-en római katolikusok, 631-en reformátusok, adventista 10 fő, 15-en más vallásúak.

Az evangélikus templomot a katolikusok építették, amit teljesen átalakítottak. A régi egyház 1660-ban pusztult el, mikor Sejedi basa az Érmelléket fölégette. Faluképét uraló jelenlegi református temploma 1757-1760 között épült barokk stílusban, melyben nagy szerepe volt Török Krisztinának és Bölöni Sándornak. Ezt bizonyítja a templom oldalán megtekinthető latin nyelvű adományozó felirat. A szöveg alapján Bölöni Sándor és neje Török Krisztina, Mária Terézia engedélyével építették a református templomot. A templom alatt a családnak kriptája van. Egy másik hasonló emléktábla kislányuknak, a 8 éves korában elhunyt Zsuzsának állít emléket, akit a templom alatti kriptában temettek el, majd 1895-ben befalazták a kriptába vezető utat. Festett bútorzatát (a padelőket, a karzatmellvédet, a karzatfeljárót és a Mózesszéket) stilizált virágmotívumok díszítik, mennyezete kazettás. A templomnak van egy másik érdekessége, egy hajdani ferences kolostor harangja, amely a 15. századból maradt a hívekre. 1916-ban elvitték Kolozsvárra beöntetni, de értékére való tekintettel visszaküldték Szakácsiba, viszont az úton megrepedt. Felirata „Sancte francisce ora pro nobis” (Szent Ferenc, könyörögj érettünk). 1833-ban egy mellékhajóval bővítették a templomot. A hagyma sisakos templomtorony és a mellékhajó a 19. században épült. 2010-ben felújították. Anyakönyvét 1786-tól vezetik.

A 1614 és 1866 közötti időszakban a falunak mindössze 16 papja volt. ugyanis Szakácsinak 1646 előtt unitárius egyháza volt.

Jelenleg a községben az ortodox vallást gyakorolja a lakosság mintegy 45,5%-a, a református hitet pedig 44,48%. Római katolikusok mindössze a lakosság 4,07%-át, a pünkösdiek pedig 1,7%-át adják. A lakosság 1,7%-nak a vallási hovatartozása ismeretlen.

Érszakácsi református gyülekezet.

Elérhetőség: Érszakácsi, Fő u. 537. Telefon: 0261-822612.

Lelkipásztor: Fülöp János, mobil: 0720-366751, villámposta: fulopreti@gmail.com.

A görög katolikusoknak 1886-ban épült meg a fatemplomuk.

A faluban ortodox templomot 1921-ben építettek.

Baptista imaház 2006-tól.

A helyi tanácsnak sikerült megvásárolni a községháza épületét a Braunecker örököstől, aki azt bírósági úton visszakapta. A visszavásárlásra a tanács egy bizonyos összeget kormányalapból kapott, mivel a vételár ennél alacsonyabb volt, a megmaradt pénzből felújították az épület tetőszerkezetét és az épület belsejét.

Itt működik a község polgármesteri hivatala és helyi tanácsa.

Polgármesteri hivatal:

Elérhetőség: Érszakácsi, Fő utca, 467 sz. Telefon: 0261-822605, 0728-028071. Villámposta: primariasacaseni@yahoo.com

Polgármester: Ferencz Levente Zoltán (RMDSZ), 2004-től folyamatosan polgármester.

Alpolgármester Sipos József.

Jegyző/titkár: Bura Sergiu Ionel

Helyi tanács: RMDSZ 4 mandátum (Balla Imre, Bastu Elek, Bikasi István, Sipos József), Erdélyi Magyar Néppárt 1 mandátum, Szövetség Románia Haladásáért/UNPR 1 mandátum, Nemzeti Liberális Párt / PNL 1 mandátum, Liberálisok és Demokraták Szövetsége / ALDE 1 mandátum, Szociáldemokrata Párt / PSD 1 mandátum.

    Testvértelepülési kapcsolatok

Franciaország: Poses.

• Érszakácsi Református Nőszövetség,

Alakult 1991-ben, nem bejegyzett. A református egyház mellett működik.

Elnök: Kulcsár Viola

Létezik még a faluban sportegyesület.

Turisztikai szempontból értéket képvisel a Braunecker kastély, ahol az Érszakácsi polgármesteri hivatala működik. Leírása a helyi értékeknél, látványosságoknál.

Szállásról a községben nincs adatunk.

Petri Mór: Szilágy vármegye monográfiája, Kiadja Szilágy Vármegye, 1901.

https://www.pechy-de-pechujfalu.hu/myfiles/htmls/petri/szvm_1xw/szvm_1xw.html

Bujdosó Zoltán: Az Érmellék településhálózata, http://biharkutatas.hu/wp-content/uploads/2012/01/em103.pdf

https://www.welcometoromania.eu/DN1f_Urziceni_Zalau/DN1f_Urziceni_Zalau_Sacaseni_Castelul_Boloni_m.htm

http://www.wikiwand.com/ro/Comuna_S%C4%83c%C4%83%C8%99eni,_Satu_Mare

https://scoli.didactic.ro/scoala-gimnaziala-sacaseni

http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/?pg=felekezeti&id=2364