A község ősi ura az Endrédy család volt már a XIII. században. Nevét már ekkor Endred vagy Endrid alakban írják. Írásos feljegyzések Érendrédről 1332-ből, a községet alkotó falvakról Irinyről 1278-ból, Érdengelegről 1323-ból maradtak fenn. Az első írásos említés az 1332-es Pápai Tizedjegyzékben olvasható. Dengelegi Bertalan elfoglalta szántóföldjeiket, ezért 1398-ban Zoárdfi Endrédyek pereskedtek Dengelegi Bertalannal. Később, amikor az Endrédy család több ágra oszlott, számos rokon kapott részt a birtokból. Így az Edrédi Nagy, Bagos, Uray családok, Szepesy, Becsky, Irinyi, Péczely, Gerzsenyi és Somlyódy családok is birtokosok lettek. A 17-18. században pedig más családok is szereztek maguknak részt a birtokból: a Geötz, Bokor, Bottka, Domahidy, Falussy, Fráter, Okolicsányi, Iklódy, Gencsy, Domokos, Uray, Irinyi, Fényes, báró Luzsénszky, Luby, Sánta, Latinovich, Szilágyi, Veres, Szintay családok.

1829 és 1838 közötti időszakban közel 150 alkalommal rengett a föld. 1834-ben egy 8-as erősségű földrengés rázta meg, számtalan épületet döntött romba. Az 1831-es kolerajárvány is megtizedelte a lakosságot.

A határbeli dülőnevek közül figyelemre méltók, Ravaszlyuk és Égetőhalom, a monda szerint az elsőben egy boszorkány lakott, a kit rontásaiért az égetőhalmon égettek el; Lászlóhalom, a melyről azt beszélik, hogy Szent László királynak ott volt a sátra, mikor átvonult a határon.

Érendréd területén számos régészeti leletanyag került a felszínre, 1893-ban talált 3. századi éremleletét Budapesten őrzik, határában több középkori település nyomait is felfedezték.

Gazdaság

A lakosság gazdakört és hitelszövetkezetet tart fenn; benzinmotoros malom is van benne.

A hagyományosan agrárjellegű községben kereskedelmi és szolgáltató egységek is működtek. 10 hektáros halastava és a dengelegi termálvíz fejlesztési lehetőségeket biztosít.

1930-ban a település összlakossága 4402 fő volt, 2031 román, 1674 magyar és 385 német nemzetiségű lakossal. Az 1956-os felmérések alapján a 4597 főből 2452 ember románnak és 2139 magyar vallotta magát. Tíz évre rá, 1966-ban csekély változás tapasztalható az arányokban, hiszen a 4505 főből 2332 a román lakosok aránya, 2079 a magyaroké és 1 a németeké. 1977-ben csökkenés figyelhető meg, hiszen az összlakosság 3733 főre esik, melyből 1917 román, 1718 magyar, illetve 1 német nemzetiségű lakos volt. A csökkenés folytatódik, mivel 1992-re az összlakosság 2775 fő volt, amiből 1361 románok aránya, 1285 magyaroké és 4 németeké.

A 2002-es népszámlálás szerint a település lakossága 2681 fő, ebből 1369 román, 1145 magyar, 161 roma nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás szerint a település népessége 2506 fő, ebből 1197 román, 1065 magyar és 171 roma.

Az érendrédi iskolához tartoznak ma az érdengelegi és az ironyi iskolák. Az első iskola létezését 1797-ből dokumentumok igazolják. Az iskolaépület a református templom melletti házikóban volt, egy kicsi, három helyiséges, sötét nádfedeles házikóban. Hajdanán tanított tantárgyak: vallás, írás, olvasás, számtan (a négy alapművelet), kézimunka, ének stb. voltak.  Az akkori magyar tannyelvű állami iskola I-VII osztályos volt. A két világháború között román tannyelvű iskola lett, viszont megtartottak egy magyar osztályt is.

1951 és 1954 között bentlakás működött Érendréden a környékbeli falvak számára, mivel Érdengelegen, Irinyin, Érkőrösön és Szilágypéren felszámolták az általános iskolát. Ekkor is az érendrédi iskolában két tagozaton, román és magyar tagozaton folyt az oktatás.

Jelenleg a településen 5 helyszínen folyik az oktatás, a magyar tagozaton I-IV osztályos, a román tagozaton pedig I-VIII osztályos oktatás létezik. Mindkét tagozat óvodával rendelkezik.

Ökoházat alakítottak ki EU-s projekt keretében a környék iskolásainak a részére.

Elérhetőség: Főút 181. Telefon: 0261-820411.

Igazgató: Dutescu Ligia Diana

Nem is olyan régen még éltek a községben népszokások, események mint pl. a Szent György napi lánylocsolás, a Májusfa ünnepe, kender tiloló és mások, amelyeknek visszahozására a köztudatba, az utóbbi időkben félénk próbálkozások voltak. Ilyen a termőföld megszentelése Pünkösd ünnepének első napján.

2018-ban először ünnepelték meg a Magyar kultúra napját a református templomban. Ugyanitt megszervezték az idősek vasárnapját is.

Rendezvények

Gólyafesztivál – évente megrendezik, augusztus hónapban. A fesztivál 1997-ben került először megrendezésre, ebben az évben Érendréd helységet a  Gólyák európai falujának nyilvánították. Ezt a címet minden évben más – más, arra érdemesült európai falu kapja. Ennek keretében nyitották meg 2012-ben a falumúzeumot.

Falunap – Érdengelegen kerül megrendezésre minden év utolsó júniusi vasárnapján, nagyarányú részvétellel. A rendezvény helyszíne a helység sportpályája, nyárikertje és termálstrandja.

A község területén, a református iskola alatt, egy régi vár vagy várkastély nyomait találták meg ásatások alkalmával. Az 1800-as években folyt ásatások alkalmával a református iskola alatt egy régi vár vagy várkastély nyomaira bukkantak. A falu határában fekvő Péterhalom feltételezés szerint ősi őrhalom.

1848 előtt Petőfi Sándor néha hetekig vendégeskedett báró Luzsénszky házában, mely később községháza lett és 1848-ban, mikor az erdélyi táborhoz vonult, itt honvédeket toborzott.

1999-ben a templom portikusában emléktáblát avattak, amellyel emléket állítottak az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás idején bebörtönzött falustársaknak. 1959 őszén a fennálló társadalmi rend elleni szervezkedés és uszítás, illetve ezekkel kapcsolatos feljelentések elmulasztásának vádjával 9 személyt hurcoltak el igazságtalanul.

Dr. Avasán Gyula orvos (1928-1995), dr. Bujdosó Géza állatorvos (1902-?), Márton Attila teológus (1938-2002), Kovács Lajos állategészségügy technikus (1932-2002), Szaleczky Miklós kántor-tanító (1885-1963), Fischer Lajos iskolaigazgató (1922-?), Truczkay Sándor (1910-1985) kovácsmester, Ábrám Sámuel gazdatiszt (1908-1988), Kiss Miklós gazdálkodó (1923-1983) súlyos börtönéveket töltöttek a kommunizmus börtöneiben és a Duna deltában.

• Petőfi Sándor több alkalommal vendégeskedett a faluban.

Itt született:

• Jeney Jenő Béla (1874–Budapest, 1950) festőművész, grafikus, illusztrátor, a 20. századelő egyik meghatározó magyar karikaturistája. Tanulmányokat folytatott a budapesti Képzőművészeti Főiskolán és a müncheni Képzőművészeti Akadémián. Jankó János halála után kezdte meg illusztrátori tevékenységét, amikor átvette a nagy előd korábbi tevékenységét a korabeli élclapoknál. Egyik vezető rajzolója lett a politikai élclapoknak, hiszen szinte valamennyi lap közölte aktuális rajzait, amelyek éles karakterizáló képességgel és egészséges humorral bírtak. Olyan élclapoknak dolgozott, mint a Bolond Istók, Kakas Márton, Az Üstökös, Mátyás Diák és Borsszem Jankó.

A község régi református templom tornya az 1832-iki földrengéskor összedűlt, 1862-ben azt újraépítették. 2008-ban az egyház visszakapott egy államosított ingatlant, ide gyülekezeti termet alakítottak ki.

Elérhetőség: Érendréd, 596 sz. Telefon: 0261 820435.

Lelkész: Erdős Csaba

A helyi görögkatolikusok temploma 1821-ben épült.

Polgármesteri hivatal: str. Principala, nr. 508. Honlap: http://www.primariaandrid.ro/, telefon 0261 820409, 0261 820491, villámposta: primariaandrid@yahoo.com

Polgármester: Papp Tibor (RMDSZ), villámposta primar@primariaandrid.ro, mobil: 0728 966314

Alpolgármester: Marta Viorel-Vasile (ALDE)

Jegyző: Rendes György

Helyi tanács: RMDSZ – 8 tanácsos (Botos József, Fényes Lajos, Gardó Sándor, Hajnal Tamás-József, Varga Alexa, Sallai Attila, Varga Attila), ALDE – 3, PNL – 1.

Egy sportegyesület szerepel a megyei jegyzékben, de nincs semmilyen további elérhető adat róla.

Nincs adat. De régi képeslapon látható a Kulin nyaraló – egy impozáns portikuszos ház.

Borovszky Samu: Szatmár Vármegye, monográfia, forrás: a http://mek.oszk.hu/09500/09536/ html/0020/7.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/Érendréd

https://hu.wikipedia.org/wiki/Jeney_Jenő_Béla

https://library.hungaricana.hu/hu/view/NEDA_nemzetisegi_Erdely_1930_1992/?pg=219&layout=s&fbclid=IwAR0ofxeurt28n4aA89obYzjAAWGG9-sHGESnQLevcZq1f3YffmxTBqGhPrk&query=érendréd

https://honlap.parokia.hu/lap/nagykarolyi-reformatus-egyhazmegye/cikk/mutat/a-nagykarolyi-egyhazmegye-cimlistaja/?fbclid=IwAR2hgsBd0Dn0D1HCtXS2c94PIlsy8myQcYOJAZdF3Cxsd_w5_79WkA1zhGs

http://www.zothmar.ro/comune/andrid/index.html.hu.html

https://www.cjsm.ro/administratie/andrid/

http://www.primariaandrid.ro/