Az első írásos források 1215-ben Herdeud néven említik először Erdődöt, amely az erdővel borított Bükk-vidéket foglalta magába. Az erdőispánság a 14. század elején Szatmár vármegyébe olvadt. 1230 körül Erdewd néven jelenik meg, majd 1323-ban használják rá az Erdőd megnevezést. 1424 körül, mikor a Drágffy család a vidék ngy részét birtokolja, Erdődöt a következőképpen nevezik: Kyserdewd Pred Erdewd. Csánki Dezső történész művében, Magyarország történelmi földrajza a hunok idején, Oppidum Erdeudként említi. A jeles magyar történész, Makkai László írásai szerint Erdőd Rákóczi György idején Nagyerdőd elnevezés alatt jelenik meg.

1385-ben Balk és Drág máramarosi ispánok kapták meg a települést, majd a Drág ágból származó Drágffy család, akik 1555-ös kihalásukig birtokolták Erdődöt és a környező településeket.

A Drágffy családról: Drágffy Bertalan lesz Erdély vajdája, aki felépítteti a híres erődi várat. Drágffy Bertalan, mint éles eszű katonai parancsnok volt, Mátyás király idejében több emlékezetes csatában is részt vett, köztük a Kenyérmezei csatában is, 1479-ben, ahol Kinizsi Pál temesvári kapitány csapatával mértek vereséget a törökökre.

Erdőd kifejezetten híres egykori váráról, amelyet 1481-ben Drágffy Bertalan építtetett.  Az egyik fő ok, ami Drágffyt a várat felépítésére késztette, az egész Európát félelemben tartó török fenyegetettség volt. A másik ok az volt, hogy a tatárok 1241-es nagy ostroma előtt volt itt egy erődítmény, amely a tatárjárást követően szétesett. Drágffy Bertalan szándéka az volt, hogy kihasználja azt a helyzetet, miszerint Erdély újra a gazdasági fellendülés útjára lépett, ezért egy főhadiszállást akart létrehozni azon a helyen, amely a kereskedelmi utak középpontjába eshetett. Noha a vár építésének körülményeiről nem maradtak fenn információk, nagy valószínűséggel az akkori idők erdélyi várainak építészeti stílusát követte. A vár akora volt, hogy akár 1500 katonát is képes volt befogadni. A Drágffy család 74 éven át birtokolta a várat, majd kihalásuk után a királyi udvar birtokába szállt.

Ebben a várban fogalmazták meg először az erdélyi protestánsok hitvallásukat, 12 cikkelyben. 1545-ben, majd 1555-ben két zsinatot is tartottak itt. A várat 1565-ben János Zsigmond ostromolta meg és romboltatta le.

Később, 1727 és 1730 között, Károlyi Sándor, Ybl Miklós tervei alapján a vár helyén, a romok felhasználásával építette fel várkastélyát. Akkoriban Károlyi Sándor Rákóczi Ferenc jobb keze volt, aki ezekben az években kezdte el a németországi svábok betelepítését Erdélybe. Bár kezdeményezése nem volt sikeres, mert a svábok és a magyarok nem jöttek ki jól egymással, Károlyi egy második betelepítéssel is megpróbálkozott.

Fontos megemlítenünk, hogy ebben a várban kötött házasságot 1847. szeptember 8-án Petőfi Sándor és Szendrey Júlia. A házasság helyszínének ötlete nagy valószínűséggel Júlia édesapjától, Szendrey Ignáctól származik, aki akkoriban az erdődi vár intézője volt.

A trianoni békeszerződésig, Erdőd, Szatmár vármegye Erdődi járásának volt a székhelye. Mára csak a vár romjai láthatók, mivel a második világégés során ismét szétrombolták. Mindezek ellenére, Erdődnek ma is a vár(rom) maradt a legismertebb látnivalója.

Fényes Elek művében, a híres geográphiai szótárban (1851) a város neve Erdőd néven jelenik meg, majd a kiegyezés után a város neve is Erdőd marad. 1944-ig még a román megnevezése is Erdőd volt. Az impériumváltással román nevet is kapott, Ardud, ennek alapja bizonnyal a magyar név.

A Magyar Statisztikai Közlemények XII kötete szerint 1715-ben 20 jobbágy és 25 más magyar volt itt, vagyis összesen 45 magyar, és 8 kocsma. 1720-ra már 2 nemest is feljegyeztek, 41 jobbágyot, 47 magyart. Ebben az időben román lakosokról nem tesznek említést.

1869-ben Erdőd lakossága a következő: 2250 lakos, 370 ház. 1880-ra a népességszám 2159-re csökken, nagy valószínűséggel ennek oka a pestis és a nagy szegénység. 1891-97 között Balogh Pál A népfajok Magyarországon című írásában azt írja, hogy a lakosság 2000-3000 fő közötti, százalékosan 30-39%-nyi magyart és svábot jelent, vallási tekintetben pedig 10-19% római katolikust, a többi magyar, román és más nemzetiségű. Ekkoriban már működik itt alkohol gyár, malom, posta és pénzügyi adminisztráció is.

Dr. Jekelfalussy József azt írja, hogy 1900-ban, Erdődön 399 házat és 3211 lakost számlálnak. Ezek között vannak magyarok, svábok, románok és zsidók. A nemzetiségi felosztás a következő: 1985 magyar, 585 német, 1 szerb, 628 román, 1 rutén és 1 más nemzetiségű. Vallási eloszlás: 1954 római katolikus, 880 görög katolikus, 5 evangélikus, 250 református, 122 zsidó.

1910-ben, Erdőd 3602 lakosából 3434 magyar és 133 román volt.

Varga E. Árpád statisztikája szerint:

1930: összlakosság 7313, román 4283, magyar 1015, német 1643.

1941: összlakosság 8047, román 3430, magyar 4340, német 260.

1956: összlakosság 8331, román 5359, magyar 2799, német 35.

1977: összlakosság 8393, román 5484, magyar 2314, német 215.

1992-ben társtelepüléseivel együtt 6572 lakosából 4379 fő román, 1011 magyar (15,38%), 935 német és 247 cigány etnikumúnak vallotta magát.

A 2002-es népszámlálási adatok szerint, a község és a hozzá tartozó falvak összlakossága 6486 fő. Arányokat tekintve 62,05% román, 20,1% magyar, 11,25% roma, 6,36% német és 0,24% egyéb nemzetiségű.

2011-ben 6231 lakosából 3449 volt román, 1092 magyar, 956 cigány és 279 német etnikumú.

A 2011-es népszámláláskor csak Erdődnek, a hozzá tartozó falvak nélkül, 4070 lakosa volt, 1716 román, 987 magyar, 803 cigány és 248 német. Mivel a magukat cigány illetve német nemzetiségűnek valló polgárok túlnyomórészt magyar anyanyelvűek, a társtelepülések nélküli városban a magyar anyanyelvűek voltak többségben.

A magyarság arányának közelmúltbeli növekedése a magyar nyelvű cigányok számának gyarapodásához köthető, a románság gyors ütemű fogyása mellett.

Erdődöt jelenleg Szatmár megye ötödik legnépesebb városaként tartják számon. 

Kopácsi István, Erdőd lelkésze a zsinatok idején, nemcsak lelki, de szellemi téren is segítette a környék fejlődését. 1545. szept. 20-án Kopácsy István iskolát nyitott itt, ahol lelkészeket is képeztek. Kopácsi 1547-ig szolgált Erdődön. Egy 1630-as feljegyzés szerint időközben az elemi iskolából algimnázium lett. Az 1700-as összeírás szerint itt 1699-től működik iskola – vagyis időközben a korábbi iskola bezárt. Mária Terézia 1777-es Ratio Educationisa, vagyis tanügyi rendelete szerint minden 12 évesnél kisebb gyermek télen köteles volt iskolába járni – vagyis iskolának lennie kellett. 1867-ben lányiskolát és óvodát alapítanak itt. Ezek az iskolák felekezeti fenntartásúak voltak, amelyeket az impériumváltással, 1920 után szinte kivétel nélkül bezártak, és új román iskolákat hoztak létre. Az iskolarendszer újabb teljes átszervezését hozta el az 1948-as kommunista tanügyi reform.

Jelenlegi iskola:

• Erdődi Szaklíceum (mai megnevezéssel technológiai líceum). A városnak ez az egyetlen, minden oktatási szintre kiterjedő iskolája: vannak elemi osztályaik, általános iskolaiak, vannak szakiskolai osztályok és van líceumi tagozata is. Alapfokú oktatás román, magyar és német nyelven, a középfokú oktatást román és magyar nyelven biztosítja. Az iskola történetét 1484-ig vezetik vissza a városházi honlapon található információk szerint – ami azért érdekes, mert más források Kopácsy református iskolájára utalnak, ezt pedig 1545-ben hozták létre. A helyi középiskolát 1960-ban alapították, ezt 1977-ben megszüntetik, illetve általános iskolává alakítják át. 1990 után indul be ismét a líceumi szintű oktatás, 1994-ben az iskola neve: Erdődi Iskolaközpont, 2012-től Szaklíceum.
• Elemi szinten 2 osztályt indítanak, általános iskolában szintén van magyar osztály is a román mellett. Szakiskolai szinten asztalost és kárpitost képeznek. A magyar tagozaton a roma gyerekek aránya igen magas.

Kapcsolat: Erdőd, Mihai Viteazul utca 1. sz. Telefon: 0261-771.025.

            Igazgató: Gabriela Rehman

            Aligazgató: Lukács Gyöngyi.

Városi Dr. Augustin Mircea Kulturház. 2006-ban alakult. Jelenleg nincs saját épülete, ezért a központ jelenleg három különböző helyen működik: az erdődi városházán, az erdődi díszteremben és a Ştefan cel Mare utcában, a római katolikus egyház épületében. 2017-ben elindították a művelődési ház építését, a helyiek reménykednek.

Fő tevékenysége rendezvények szervezése és különböző szakkörök működtetése. Létezik ütős zenekari csoport, színjátszó kör, hangszereket lehet tanulni (zongora, gitár, fúvós és ütős hangszerek), balett kör, festészeti kör, mazsorett csoport, különböző tánckörök (román, magyar, német), sporttánc, gyermekkórus. A központ 2009-től megjelenteti a Cetatea Literară c. irodalmi kiadványt.

Elérhetőség: Erdőd, Új (Noua) u. 1. Telefon: 0261-767130. Villámposta: primaria.ardud@yahoo.com.

Igazgató: Mircea Câcu.

Városi könyvtár. Alakult 1950. A római katolikus egyház épületében múködik.

Elérhetőség: Stefan cel Mare u. 37. Telefon: 0261-767133. Villámposta: com.ardud@yahoo.com

Könyvtáros: Victoria Cisan.

Rendezvények:

Középkori Fesztivál MedievArtFest

Indult: 2011

Időpont: július

Szervező városi kultúrház, városháza

Van magyar program.

Erdődi Várnap

Időpont: augusztus

Szervező: városháza, városi kultúrház és a Dr. Augustin Mircea Egyesület

Nincs magyar program 2018-ban

Folklórfesztivál

Indult 2013

Időpont augusztus

Szervező városháza és kultúrház

Van magyar műsor

Kopácsi István Egyháztörténeti Vetélkedő és Ifjúsági Találkozó

Indult 2011

Időpont május

Szervező: református egyház.

A vár: a várat XIII. század elején említik először oklevelekben, tulajdonos a Drágffy család volt. Az első várat birtokukon ők építtették 1481-ben, amelyről nem maradtak fenn feljegyzések. Mivel a vidék ütközőzónának számított a Habsburg-birodalom és az Erdélyi Fejedelemség között, gyakoriak voltak az ellene irányuló támadások. 1565-ben János Zsigmond megostromolta a várat, majd leromboltatta azt. A Rákóczi-szabadságharc utáni viszonylag békésebb időszakban az akkor már Károlyi család tulajdonában lévő birtokon 1730-ban az előző vár romjainak a felhasználásával egy négytornyú, 36 szobával rendelkező barokk várkastélyt emeltek. A 19. század elejére a kastély elvesztette egykori főúri pompáját, már csak az uradalmi tiszttartók laktak benne. Az első világháború után nagyon rossz, elhanyagolt állapotban volt az épület, felújítására majdnem 100 évet kellett várni. Ez 2009 és 2012 között történt meg uniós pályázat keretében. A felújítás befejeződött, a vár látogatható, de nem a történelmi hűség szem előtt tartása volt a munkálatok meghatározó eleme. Egyfajta modernizált változat valósult meg, nem tükrözi kora építészeti stílusát. Mégis érdemes meglátogatni, hiszen több, a magyar irodalmi és történelmi élethez kapcsolódó esemény színhelye volt a vár.

A 19. század elején itt az uradalmi tiszttartó Szendrey Ignácz volt. Leánya, Júlia egy nagykárolyi bálon ismerte meg Petőfi Sándort, aki akkor már ünnepelt költőnek számított. Az apa ellenkezése dacára 1847. szeptember 8-án az erdődi vár kápolnájában a fiatalok házasságot kötöttek. Az oltár, amely előtt örök hűséget esküdtek egymásnak, jelenleg Szatmárnémetiben található a Római Katolikus Püspöki Palota kápolnájában.

A várhoz kötődő legenda azonban nem róluk szól, hanem Rákóczi Ferenccel kapcsolatos. A Rákóczi-féle szabadságharc bukása után a császári csapatok megszállták a várat, és a fejedelem ott tartózkodó családját túszként tartották fogva. Rákóczi titokban többször meglátogatta a szeretteit. A labancok mindent megpróbáltak, hogy kézre kerítsék a fejedelmet, de nem sikerült rájönniük, hogyan jut ki és be az épületbe. Rákóczi lánya beleszeretett az egyik labanc hadnagyba, aki csellel kiszedte belőle a titkot: messziről alagutak vezetnek a várba, azokon közlekedik a fejedelem. Az éppen itt tartózkodó Rákóczinak alig sikerült elmenekülnie a labancok elől, és menekülés közben elátkozta áruló lányát. A legenda szerint a lány most is ott van az alagútban, hatalmas varangyos béka képében három kád pénzen ül. Minden évben az elátkozás napján a béka visszaváltozik leánnyá és feljön a vár elé. Úgy tesz, mintha kötne. Ahogy valaki megközelíti, eltűnik. Az átok szerint egy évben csak egyetlen szemet köthet a megkezdett szvetteren, s akkor szabadul, ha azt befejezte. (A történet legenda jellegét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy Rákóczinak két fiú gyermeke volt, leánygyermekről nem szólnak a hivatalos krónikák. A vár felújítása során kutatásokat végeztek a vár alagútjaival kapcsolatban, ennek semmi régészeti nyomára nem bukkantak.)

Az erdődi katolikus templom a 13. században már állt, több átépítéseken esett át, hol a katolikus, hol a református vallást tisztelték benne. Jelenlegi formájának alapjait 1482-ben Drágffy Bertalan erdélyi vajda építtette Nagyboldogasszony tiszteletére. A Drágffy család temetkezőhelyeként is szolgált a templom, de a törökök kifosztották a sírokat. Az erdélyi protestáns vallás terjedésében nagy szerepet játszott az a zsinat, amelyet Szatmár megye és a Szilágyság lelkészei 1545. szeptember 20-án az erdődi templomban tartottak. Báthory Anna védnöksége alatt fogadták el azt a 12 cikkelyt tartalmazó wittenbergi szellemiségű hitvallást, amelyet 29 evangélikus prédikátor írt alá. A templom 1834-ben súlyosan megrongálódott egy földrengésben, ezért 1860-ban Károlyi Lajos gróf felújíttatta. Ybl Miklós tervei alapján az addig egyhajós templomot háromhajóssá bővítették és magas toronnyal is ellátták. 1982-ben az épületet teljes körűen felújították 500 éves jubileuma alkalmából. Jelenleg római katolikus Nagyboldogasszony plébániatemplomként működik.

Szobrok:

• Károlyi Sándor fejszobor (Kiserdőd utca, Radu Ciobanu, 2008)
• Petőfi Sándor és Szendrei Júlia mellszobor (főtéren, tervezte Deák Árpád, bronzba öntötte Szántó Csaba, 2009)
• Bakócz Tamás mellszobor (a római katolikus plébánia udvarán, Gergely Zoltán, 2009)
• Drágffy Bertalan / Bartolomeu Drag mellszobra (a kastély előtt, Radu Ciobanu, 2013)

Itt született

• Bakócz Tamás (1442 – Esztergom, 1521) esztergomi érsek, bíboros, komoly esélye volt, hogy pápává válasszák. Gyula pápa konstantinápolyi pátriárkává tette. X. Leó pápa Észak-, Közép- és Kelet-Európa teljes hatáskörű apostoli legátusává nevezte ki.
• Bartók Lajos (1851 – Budapest, 1902) költő, író, szerkesztő.
• Mészáros János (1906 – Ungvár, 1977) katolikus pap, költő.
• Nagy Lajos (1921 – Kolozsvár, 1982) geológus, geológiai szakíró, egyetemi tanár.
• Czier Antal (1928 – ? ) mezőgazdasági szakíró.

Itt hunyt el

• gróf Károlyi Sándor (Nagykároly, 1669 – 1743) kuruc, majd császári generális, Szatmár vármegye főispánja

Református egyház

Túlzás nélkül állítható az, hogy Erdőd a partiumi protestantizmus bölcsője, ugyanis nagy szerepet játszott abban, hogy a környéken elterjedjen a reformáció. Partiumban minden egyházközség története azzal kezdődik, hogy megemlítik az Erdődi zsinatokat, hiszen ezek adtak alapot mint elméleti, mint gyakorlati szempontból a református egyházközségeknek. Szatmár vármegye reformációja Drágfy Gáspár pártfogása alatt valósulhatott meg 1527-től kezdve. Az első zsinatot itt tartották 1545-ben, majd ezt követte a második, 1555-ben. Viszonylag gyorsan lezajlott a vármegye reformációja, mert 1545-re már szinte mindegyik faluban a templomokat átvették. A reformáció gyors lezajlásának egyik oka, hogy a mohácsi vészben a főpapok nagy része elesett, és így a pásztorok nélkül maradt nyáj könnyen elszéledt. 1562-ben a reformáció elterjedése következtében, Szatmár megyében csak három római katolikus plébánia maradt.

A 18. században nagy csapás érte az erdődi református egyházat, szinte teljes egészében kiürült a reformátusság. A kuruc-labanc harcot lezáró szégyenteljes szatmári béke 1711-ben megtorló intézkedéseket is hozott. II. Rákóczy Ferenc és társai száműzetése után Károly Sándor gróf engedelmeskedett Bécsnek. A Habsburgok eldöntötték, hogy Szatmár vármegyébe svábokat telepítenek, azon oknál fogva, hogy nehogy eszébe jusson a helybeli magyaroknak újból fellázadni a rendszer ellen. A svábok Nagykároly és környékére költöztek, valamint Erdődre. Erdődről mennie kellett minden reformátusnak, a templomot elvették.

1862-ben megengedték két református kovács családnak, hogy beköltözzenek Erdődre. Ők voltak közel száz év után az első reformátusok Erdődön. Hamarosan újabb reformátusok költöztek be, így igény keletkezett az istentiszteletek megtartására. A régi református templomra nem számíthattak, a római katolikusok sokkal többen voltak. Egy kis idő után helyet kaptak az erdődi vár egyik termében arra, hogy ott tarthassák az istentiszteletet. Az erdődi református egyház lassan újjáéledt.

1896-ban jelenik meg az igény saját imaház megépítésére, amelyet még ugyanazon évben fel is építettek. 1907-ben a missziói kör lélekszáma: Erdődön 250 református, a szórványokban pedig, Sóspuszta, Nagymadarász, Oláhgyűrűs, Nagyszokond, Oláhmedgyes, Szakasz, Alsóhomorod, Felsőhomorod, Ivácskó, Középhomorod és Résztelek összesen 100 református lélek volt. Kacsó Ignácz tanító minden vasárnap istentiszteletet tartott, ami alkalmanként 30-40-en vettek részt. Mozgatható vaspadokat készíttettek, hogy a terem szolgálhasson imaházként és iskolateremként is. Az iskola beindítása fellendítette a kis gyülekezetet.

Egy 1918-as református jelentésben Erdődön 201 lélek szerepel, az öt szórványban pedig (Nagyszokond, Nagymadarász, Oláhgyűrűs, Oláhmedgyes, Bükkszáldobágy) 56 lélek.  Templomot nem építtettek, az iskola egyben az imaház is. 8 tanköteles gyerek volt csak, ezért a tanítás szünetelt.

A kommunizmus idején, magyar egyházként, az erdődi református egyházat sem nézték jó szemmel. Így nagyon nehéz volt előre haladni. Szellemi és lelki szempontból azonban nem volt gond. Az 1989-es események után ismét remény nyílt arra, hogy strukturálisan is fejlődjön az egyház.

1995. szeptember 20-án, az 1. Erdődi Zsinat 450 éves évfordulója alkalmából az egyház jeles személyiségei jelenlétében nagy ünnepséget szerveztek. Már akkor megfogalmazták igényüket az egyházi vezetőség felé, miszerint az imaházból templomot szeretnének építeni. 2004-re ez el is készült: torony épült az imaházhoz kapcsolva; a torony tetejére fel lett téve a csillag/buzogány; harangot öntöttek, Németországból újszerű padokat kaptak. 2004 őszén nagy ünnepség keretén belül mindezért hálát is adtak a gondviselő Istennek, Hegedűs Lóránt Dunamelléki püspök prédikált.

2005-ben kerűlt sor a II. Erdődi Zsinat 450 éves évfordulójára és ezt is megünnepelték teológaiai professzorok, és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület képviselőinek jelenlétében.

2009 őszén az egyedi, különleges és dicsőséges múlttal rendelkező egyházközség 240 év böjt után anyaegyházközséggé vált. A gyülekezet élére Rácz Ervin-Lajos személyében külön lelkipásztor került. A családlátogatás folyamán kiderült, hogy nemcsak 90 református él Erdőd városában, hanem jelenleg 147 lelkes a gyülekezet. Tervek között szerepel a környező falvak: Nagymadarász, Erdődhegy és Oláhgyűrűs felmérése és az ott szórványban élő reformátusok felkeresése. Az övék volt az erdődi nagytemplom, a melyet még Drágfi Bertalan építtetett 1482-ben. Lelkészlak nincs, tervben van a parókia felépítése, hozzácsatolva egy olyan központot, ami az 1545-ös és 1555-ös zsinatoknak lenne egy emlékhelye.

• Erdődi református gyülekezet.

Elérhetőség: Erdőd,

Lelkész: Rácz Ervin-Lajos, mobil 0740-483375, villámposta: referdod@freemail.hu.

Római katolikus egyház

Az 1216-os nagyváradi „Tüzesvaspróba” lajstrom tanúsága szerint Erdődnek már a XIII. század elején temploma és plébániája volt. A régi templom anyagából Drágffy Bertalan erdélyi vajda 1481-84 között új templomot építtetett. Drágffy Gáspár a hitújításkor megszüntette a katolikus plébániát és a templomot a protestánsoknak adta. 1763-ban gróf Károlyi Antal visszaszolgáltatta a templomot a katolikusoknak. 1860-ban Ybl Miklós tervei alapján kibővítették és tornyot is építettek a templomhoz. 1982-ben a templomot külsőleg-belsőleg felújították az 500 éves jubileuma alkalmából.

• Erdődi Nagyboldogasszony plébánia

Elérhetőség: Erdőd, Ştefan cel Mare u. 74. Telefon: 0261-771200.

Filiája: Erdődhegy

Plébános: Harsányi László.

Más egyházak: görög katolikus egyház, ortodox egyház, baptista egyház, pünkösdista egyház.

Polgármesteri Hivatal: Erdőd, Új/Noua u. 1. Telefon: 0261-767130, villámposta: primaria.ardud@yahoo.com, honlap: www.orasardud.ro

Polgármester: Ovidiu Marius Duma (PNL)

Alpolgármester: Nuszer György (RMDSZ)

Jegyző: Cristian Vasile Micle

Városi Tanács: RMDSZ 3 (Nuszer György, Bányai Zoltán, Fetz István), Nemzeti Liberális Párt / PNL 7 tanácsos, Szociáldemokrata Párt / PSD 3, Románia Haladásáért Országos Szövetség / UNPR 2.

Testvértelepülések

Trevoux, Franciaország (1990)

La Martyre, Franciaország (1992)

Szakoly, Magyarország (2004)

Napkor, Magyarország (2005)

Nagybereg, Ukrajna (2005)

Nyírbéltek, Magyarország (2007)

Létezik egy Szatmár megyei civil lista (https://listainstitutii.ro/ong-uri-din-satu-mare?act=1&localitate=asc&pag=2) ezen 22 erdődi szervezet neve szerepel – csak a név. Más infó nem. Ezek közül sok az állattenyésztési szövetség, vannak sportegyesületek is, és szerepel az erdődi Petőfi Kör is.

Erdődi Petőfi Kör

Bejegyzés: 2006

Cél, tevékenység: kultúra, emberi jogok védelme.

Elérhetőség: Erdőd, Mihai Eminescu utca 1. telefon: 0261771260, 0726690073

Elnök: Szakács Imre

Vannak helyi turisztikai látványosságok, a város honlapján önmagát középkori városnak nevezi. Van: vár, kastély, rezerváció, park.

Szálláshelyek:

• A város közelében több szálláshely található.

Étterem: Bastion.

Bura László: Erdőd nyolc évszázada, 2010.

Ioan Suciu: Monografia orașului Ardud. http://www.orasardud.ro/fisiere/pagini_fisiere/65/MONOGRAFIA%20ORASULUI%20ARDUD.pdf

Maksai Ferenc: A középkori Szatmár megye, Budapest 1940.

Borovszky Samu, Szatmár Vármegye, Budapest, 1910. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1/szatmar-varmegye-17E72/szatmar-varmegye-kozsegei-vende-aladar-17FE9/erdod-18077/

Coriolan Suciu Dicţionarul istoric al localităţilor din Transilvania. Bucuresti, 1967-68.

http://szatmarmegye.szatmar.ro/url/Erdod

https://hu.wikipedia.org/wiki/Erd%C5%91d_(Rom%C3%A1nia)

https://web.archive.org/web/20080205103721/http://www.ardud.ro/

http://www.orasardud.ro/pagina/casa-de-cultura

http://www.orasardud.ro/pagina/cultura-si-inva-539-amant

http://www.kolcsey.org/magyar-emlekek/partium/erdod/

https://scoli.didactic.ro/detalii/conducerea/grup-scolar-ardud

http://refszatmar.eu/erdodi-reformatus-gyulekezet/