Csanálos nevét először 1221-ben említik. Eredetileg a már nem létező Vada nevű település határába települt, Csanálosvadaként szerepelt a 14. században. Lakói 1552 után reformátusok lettek. A sorozatos tatár, német és török betörések, a vissza-visszatérő pusztító járványok a vidéket elnéptelenítették. Az 1703-ban kitört Rákóczi-féle szabadságharc végére ezt a falut is pusztaként említetik korabeli dokumentumok, a 18. sz. elején, Csanádoson csak néhány család élt. A környező településekhez hasonlóan ez is a Kaplony nemzetség szállásterülete volt, majd évszázadokon át a Károlyi család birtokolja, mely a Kaplony nemzetség egyik ága. A Szatmári béke után (1711. április 30.) a fő feladat az elnéptelenedett települések benépesítése volt. 1712. április-júniusában, Károlyi Sándor gróf engedélyt kért a Királyi Kancellártól és a Hadi Tanácstól, hogy katolikus svábokat telepítsen be. Így kerültek ide telepesek Baden-Württenbergből és Bajorországból. 1726-ig rendszeresen érkeztek telepesek, földművesek, mesteremberek. 1730-ban már 84 sváb család élt a községben.

A magyarok és svábok közötti kulturális különbségek miatt, külön településeket hoztak létre a katolikus sváboknak: Csanálos, Fény, Vállaj (Magyarország) és Kálmánd. 1848-ig a svábok jobbágyok voltak és sarcot fizettek a gazdának. A jobbágyság megszüntetése után, a területeket visszavásárolták, a földművesek pedig falvakká alakították.

A település nyelvcseréje az 1827 és a 20. század közötti intervallumban történt. 1827-ben, a német nyelv mellett, a magyar is volt a legbeszéltebb.

A 19. században a legjelentősebb tevékenységek a szőlőművelés és a lótenyésztés volt. Az Ecsedi-láp lecsapolása után, sokan ide települtek be. A 20. század elején, Csanálos a környék leggazdagabb és legnagyobb presztízsű település volt.

1945-ben, 247 német lakosát deportálták („újjáépítési munkára”) a Szovjetunióba (91-en meghaltak), és 25-öt Földvárra, ahova több ezer magyart és svábot vittek Erdély területéről.

Az 1980 körül induló kivándorlási hullám, ami az 1990-es években érte el a tetőpontját, további komoly veszteséget jelentett a szatmári svábok közössége számára.

Csanálos kevés változtatással megtartotta szerkezetében, mint megjelenésében eredeti parasztgazdasági jellegét. A falu házait az eredeti sváb gazdák után nevezték el, a házak a mai napig nincsenek számozva.

1880-ban 1162 lakosából 6 román, 582 magyar és 532 német.

1900-ban a településnek 1439 lakosa volt, 1272 magyar és 165 német anyanyelvű. Az összlakosságból 1362 római katolikus, 52 görög katolikus és 23 református vallású.

1930-ban a községnek összesen 1888 lakosa volt. Ebből 314 román, 206 magyar és 1317 német volt. 1956-ban a 2076 lakosából, 219 román, 1815 magyar és 14 német volt. A magyarok, 26 év alatt, 1609-el gyarapodtak. 1966-ban a 2019-es összlakosságból, 308 román, 1690 magyar és 19 német volt. 1977-ben a 1836 lakosságból, 181 román, 1542 magyar és 110 német volt.

Az 1992-es népszámlálás adatok szerint, összlakosság 1607, ebből 127 román, 690 magyar és 712 német nemzetiségű volt. Szintén 1992-ben, anyanyelv szerint kicsit más volt a helyzet: 105 román, 1457 magyar és 43 német anyanyelvű. Tehát sokkal többen beszéltek magyarul. Vallási összetétel: 105 görög keleti, 1428 római katolikus, 20 református, 52 görög katolikus és 1 pünkösdista.

2002-ben összesen 1509 lakosa volt. Ebből 141 román, 1027 magyar, 1 roma, 339 német és 1 orosz/lipován. Felekezeti megoszlás: 64 ortodox, 1310 katolikus, 45 református, 85 görög katolikus, 3 unitárius és 2 más. Anyanyelvi megoszlás: 118 román, 1380 magyar és 11 német.

2011-ben a 1447 összlakosságból, 154 román, 805 magyar, 118 roma, 346 német és 147 nem nyilatkozott. Felekezeti megoszlás: 82 ortodox, 1192 katolikus, 72 református, 75 görög katolikus és 23 nem válaszolt. Anyanyelvi megoszlás: 128 román, 1295 magyar, és 23 nem nyilatkozott.

1890-től van magyar tanító a településen. 1904-ben a katolikus iskola magyar tannyelvűvé vált. 1921-ben a román hatóságok indítványozták a német iskolát, senki sem szavazott a német tannyelv bevezetése mellett, így 1934-ben, az állam megszüntette a római katolikus iskolát, mert nem indított a magyar mellett párhuzamos német osztályt.

A jelenlegi iskola a Tempfli József Általános Iskola. Párhuzamosan működnek magyar és román osztályok. A magyar előkészítő osztályt 2018-2019 tanévben indították el.

Elérhetőség: Csanálos, 181 szám. Telefon: 0261874222

Igazgató: Pap-Czier Bernadette.

A faluban kultúrotthon és könyvtár működik.

A könyvtárat 1960-ban alapították, könyvtáros Mellau Valeria. Elérhetősége: Csanálos, Vállaji út 239. Telefon 0261-874475. Villámposta: burziceni@yahoo.com.

A kultúrotthon biztosít teret a helyi együtteseknek: néptánccsoport, furulya együttes. De működik mazsorett csoport is, illetve az egyház mellett a Kincs Imre Katolikus Vegyeskar.

Rendezvények

• Község Napja: július utolsó vasárnapján szokták megszervezni. Szervező a polgármesteri hivatal és a kultúrotthon. Indult 2000-ben.
• Szüreti bál: szeptemberben, helyi önkéntesek bevonásával.
• Strudli Fesztivál. A sváb hagyományok jegyében. Indult 2010. Szervezi az önkormányzat.
• Ady Endre-szavalóverseny, indult 2002-ben. A helyi iskola szervezi a környék iskolásai számára.
• Doni emlékmenet 2019-ben hetedik alkalommal megszervezett emlékmenet útvonala Kaplony, Kálmánd, Csanálos, Mezőfény. Ünnepélyes főhajtással emlékeznek azokra, akik a magyar történelem talán legnagyobb katasztrófájában, a Don-kanyarban haltak meg.

• Római katolikus templom. A település központjában található. 1725-ben építette Károlyi Sándor fia, Ferenc. A templom neve a Szent kereszt megtalálása, ünnepe pedig május 3.-án van. Többször esett át módosításokon. 1832-ben leégett, majd a hívek összefogásával hozták rendben. 1877-ben felújították a tornyot és toronyórát szereltek fel. A templom oltára fölött egy párkány magasodik. A festmények közül, a Flórián, aki a tűzoltók védelmezője, tiszteletére állított kép, ezen pedig a régi templom is látható és a lángokkal küszködő tűzoltók. A templom kertjében található az első világháborúban elesettek emlékműve
• A temető kápolnái és a deportáltak emlékműve. Két kápolna található a temetőben: a temetőkápolna, melyet 1853-ban építettek fel, majd 1983-ban felújították; a második a Piéta kápolna, amelyet a bejárat közelében lehet megtalálni, ezt 1907-ben építették. A deportáltak emlékművét 1972-ben építették, ezen a távolban halottak neve és haláluk éve található egy rövid felirattal.
• A szőlőkápolna-Nepomuki kápolna. A Csanálosnagyerdő felé vezető úton, a Fekete szőlő nevű határrészben található. 1737-ben építették fel fából, majd 1772-ben átépítették téglából. A kápolnában egy oltár található, fölötte a Nepomuki Szent János képe látható.
• A Csanálosi Kőriserdő kiterjedése 38 hektár, az erdő a Nyírség szélén található. Természetvédelmi terület és több védett állatot és növényt lehet itt találni. Vegetációja: kőris, tölgy, feketefenyő, mogyorócserje, egybibés galagonya és kökény.

Csanáloson született Tempfli József (1931 – Nagyvárad, 2016) nagyváradi római katolikus megyés püspök. Emlékére a templomban táblát állítottak

Holzer János Johann (1695-1777) Csanálos első plébánosa, emléktábla a templomban.

Csanálos római katolikus temploma a település központjában található. Az első templomot Károlyi Sándor fia, Ferenc építette. A sorozatos török, tatár támadások és járványok miatt a 17. században a lakosok elhagyják a települést. 1711-ben ideköltözik néhány protestáns család, ám Károlyi gróf katolikus svábokat telepít ide, és 1725-re felépíti templomukat is, amely 1832-ben tűzvész áldozata lesz. A hívek összefogásával hozták rendbe. 1830-tól működött a faluban az első magyar származású plébános. 1877-ben felújították a tornyot és felszerelték a toronyórát is. Az 1930-34 között kibővített templomban látható szent Flórián képen, az alkotó az épület eredeti formáját is megörökítette.

A csanálosi nagyerdőn keresztül a „fekete szőlőhegyek” felé vezető út mentén áll a szent Nepomuk kápolna. Az eredetileg 1737-ben fából állított épületet 1777-ben átépítették. Az új kőépület neves látnivalója a Nepomuk oltár.

Csanálosi Szent Kereszt Megtalálása plébánia (római katolikus). Fíliája: Csanáloserdő.

Elérhetőség: Csanálos, Fő utca 180, telefon: 0261-874213

Plébános: Tzier Ernő.

Polgármesteri hivatal: Főutca 238, telefon: 0261-874215, villámposta: urziceni@cjsm.ro; és primaria@comunaurziceni.ro. Honlap: www.comunaurziceni.ro

Polgármester: Mellau József/Josef (NDF)

Alpolgármester: Schupler Tibor (RMDSZ)

Jegyző: Tempfli Judit.

Helyi tanács: RMDSZ: 4 képviselő (Czier Attila, Schupler Tibor, Schek Bernadette Zsuzsanna, Székely Levente István); Német Demokratikus Fórum / FDGR (Ludescher Herbert, Tempfli István, Merk Daniel Stefan), Liberálisok és Demokraták Szövetsége / ALDE: 2 képviselő (Dán Ervin, Ferenczi Zsuzsanna).

Csanálosi Ifjúsági Kezdeményezés Kulturális Egyesület – CSIK

Alakult: 2013.

Székhely: Csanálos 201.sz.

Cél, tevékenység: kulturális, közösségépítő tevékenységek, kapcsolatteremtés és -tartás más egyesületekkel, nyári táborok, kirándulások szervezése.

Alapítók: Hamvas Csilla, Bitte Andrea.

A horgászat jelen van, a település rendelkezik 3 hektárnyi vízfelülettel és kempingezésre alkalmas területtel. 

Szállás:

West Motel Csanálos. a főút mellett, Nagykárolytól 7 km-re található, a csanálosi határátkelőhely szomszédságában, Mogyorós patak partján.

Cím: 447340 Csanálos, Vállaj utca, 350 szám

Telefon: 0261874500 / 0261874300, 0744511264 / 0745047237

E-mail: ludy@westmotel.ro

Tulajdonos: Ludescher Norbert

E-mail: ludeschernorbert73@gmail.com

Borovszki Samu szerk. Szatmár vármegye, Országos Monográfia Társaság, Budapest, 1910.
Bura László Csanálos, Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 2001

https://hu.wikipedia.org/wiki/Csan%C3%A1los

https://www.comunaurziceni.ro/

https://library.hungaricana.hu/hu/view/NEDA_nemzetisegi_Erdely_1930_1992/?pg=219&layout=s&fbclid=IwAR1lFzl6axZk7EaNrOZPIVmxNWGUeqJ0nVJ1DiECtVLpIjsDX4iBWFzD6is&query=Csan%C3%A1los

http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/?pg=telepuleslista&megye=6

http://econinfo.eu/hu/promotion/urziceni/

https://nagykaroly.szatmar.ro/Ismet_megrendezesre_kerul_a_Strudlifesztival/hirek/88569

https://www.szatmariegyhazmegye.ro/

https://www.szatmariegyhazmegye.ro/a-szatmari-egyhazmegye-papjai/

https://www.szatmar.ro/Csanalos/hirek/2509

https://www.welcometoromania.eu/DN1f_Urziceni_Zalau/DN1f_Urziceni_Zalau_Urziceni_Biserica_Catolica_m.htm

https://ro.wikipedia.org/wiki/Comuna_Urziceni,_Satu_Mare

http://www.viziteaza-satumare.com/hu/news/Okoturizmus

https://www.comunaurziceni.ro/urziceni-componenta-consiliului-local-12.html

http://www.westmotel.ro/hu