A település az egykori Ecsedi-láp délnyugati részén feküdt, környéke már nagyon régóta lakott területnek számított, hiszen határában kő- és bronzkori, illetve középkori leleltekre bukkantak.

A Gutkeled nemzetség birtokainak részét képezte. 1372-ben a Gutkeled nemzetségből származó Buttkay Péter birtokolta a területet, viszont 1417-ben eladták a Báthory családnak. 1420-ban a Károlyi család vámhelyet állított fel a településen. 1430-ban a Buttkay családból származó Ráskay István megsebezte a kassai Geuger Jánost, amiért büntetésül birtokait a sértettnek adták zálogba. A kiváltásig Geuger Jánossal együtt Gara Miklós nádorispán is részesült benne, és 1454, 1461-ben a petri Derzs család is birtokos volt itt.

1517-ben Báthory György kapja királyi adományba az egész birtokot.

1609-től az Ecsedi uradalomhoz tartozott, és a Bethlen meg a Rákóczi család voltak urai.

A Szatmári béke (a Rákóczi-szabadságharcot lezáró 1711-ben békeszerződés, amelyet Károlyi Sándor kötött meg a szövetkezett rendek képviseletében), III. Károly király megbízottjával. Azóta a Károlyiaké.

Az akkori harcok alatt a település elpusztult, de 17485 körül Erdélyből, Háromszékről érkezett telepesek újranépesítették, kiket a Háromszékből ide református lelkésznek megválasztott Bodoki Henter Márton hívott a községbe.

1873-ban a községet nagy kolerajárvány is tizedelte.

A század végére pedig egy majdnem teljesen református faluközösség alakult itt ki, mivel a német telepítés idején a környező falvakból is ide telepítették át a református magyarokat.

A 19. sz. végén volt itt körjegyzőség, posta, távíró és.

Gazdaság

A faluvégen volt a Diósberek erdő, halastóval, réttel. Az Ecsedi láp-lecsapoló és Szamos balparti árvíz-levezető és belvíz-szabályozó társulat 1889-ben alakult meg, így megindultak a lecsapoló munkálatok. A láp eltűnésével megszűntek az olyan tevékenységek, mint például a csík halászat, pákászat és gyékényfonás. A községben volt gőzmalom és kendergyár. Határában van a Bodoky és a Halmos-tanya. A 21. században a láp részleges visszaállítását tervezik környezetvédők javaslatára.

A 20. században kendergyár és gőzmalom működött a faluban.

1930-ban a település összlakossága 3343 fő volt és magába foglalt 1048 román, 1954 magyar és 101 német nemzetiségű lakost. Az 1956-os felmérések alapján növekedés tapasztalható, hiszen a 4220 főből 1224 ember románnak, 2979 magyar és 1 németnek vallotta magát. Tíz évre rá, 1966-ban csekély változás tapasztalható az arányokban, hiszen a 4259 főből 1283 a román lakosok aránya és 2970 a magyaroké. 1977-ben enyhe csökkenés figyelhető meg, hiszen az összlakosság 4215 főre esik, melyből 1360 román, 2778 magyar, illetve 4 német nemzetiségű lakos volt. A csökkenés folytatódik, mivel 1992-re az összlakosság 3775 fő volt, amiből 1257 románok aránya, 2390 magyaroké és 14 németeké.

A 2002-es népszámlálási adatai szerint a település lakossága 3614 fő, amelynek 62,42%-a magyar, 33,12%-a román és 4,12%-a roma nemzetiségű.

2011-ben a település népessége 3378 fő, ebből román 1021, magyar 2080, roma 210.

Vallási megoszlás szerint 1869-ben Börvely 1444 lakosából 15 római katolikusnak, 1371 reformátusnak, 44 görögkatolikusnak, 3 evangélikusnak, 11 pedig izraelitának vallotta magát. 1880-ban az 1324 fő 8 római katolikusra, 1201 reformátusra, 69 görögkatolikusra és 46 izraelitára oszlott. Tíz évre rá, 1890-ben az 1377 főből 21-en római katolikusok, 1286-an reformátusok, 33-an görögkatolikusok és 37-en izraeliták voltak. Az 1900-as népszámlálási adatok lélekszámbeli növekedést mutatnak, ezért az 1688 lakosból 53-an római katolikusnak, 1536-an reformátusnak, 82-en görögkatolikusnak és 17-en izraelitának vallották magukat. 1910-ben újabb lélekszámbeli növekedés figyelhető meg, ami következtében a 2235 fő 183-an római katolikust, 1762-en reformátust, 220-an görögkatolikust, 60-an izraelitát, 8 evangélikust és 2 ortodoxot foglalt magába. 1930-ban a 2569 főből 243 volt a római katolikusok aránya, 1915 a reformátusok aránya, 274 a görögkatolikusok aránya, 79 az izraeliták aránya, 10 az evangélikusok aránya és 48 az ortodoxok aránya. 1941-ben egy újabb lélekszámbeli növekedést követően a 3258 főből álló lakosság 576 római katolikust, 2392 reformátust, 184 görög katolikust, 73 izraelitát, 13 evangélikust, 4 ortodoxot, 16 baptistát és 16 egyéb vallású embert foglalt magába.

1992-ben a 2651 lakosból 598 római katolikusként, 1827 reformátusként, 27 görögkatolikusként, 1 unitáriusként, 146 ortodoxként, 10 baptistáként, 25 pünkösdistaként és 52 egyéb vallásúként hivatkozott magára. 2002-ben a 3614 főből 1128 ortodox, 649 katolikus, 1680 református, 36 pünkösdista, 33 görögkatolikus, 48 baptista, 2 unitárius, 1 zsinat-presbiteri evangélikus-lutheránus és 37 más vallású. 2011-ben pedig a községben 938 ortodox, 693 katolikus, 1437 református, 109 pünkösdista, 32 görögkatolikus, 35 baptista, 3 unitárius, 6 evangélikus, 28 Jehova tanúi és 7 más vallású ember élt, valamint 87-en nem válaszoltak a kérdésre.

Börvely Nagykároly szomszédságában van, ez kihat az oktatásra is. A helyi iskola 0-8 osztályt foglal magába, az oktatás nyelve magyar. Hozzá tartozik egy napközis és egy félnapos óvoda. Ezen intézményekbe kb. 290 gyermek jár. Újkálmándon működik a román tannyelvű általános iskola.        A község iskoláiba 460 tanuló jár, az óvodákba pedig 55 gyermek.

A börvelyi Általános Iskola munkaközössége 2015-ben szervezte meg a környezetvédelmi Molnár Zoltán Emlékversenyt.

Elérhetőség Str. Maior nr. 117, telefon 0261-872014.

Igazgató: Molnár Éva.

Intézmények

A Petőfi Sándor Kultúrotthon vezetője Varga Sándor. Itt Barabás András mezőségi néptáncokat tanít. A tánccsoport, ami négy pár általános iskolásból, négy pár középiskolásból és három pár az idősebb korosztályból áll, rendszeresen részt vesz rendezvényeken (ópályi Aratófesztivál, nagykárolyi szüreti felvonulás, a tasnádi LEADER Nap). A színjátszó csoportot (neve Lápi Lidércek) Varga Sándor irányítja, Nagyecseden eljátszották Móricz Zsigmond Sári bíró című vígjátékát.

Falumúzeum: 2011-ben, gyermeknapi ünnepség keretében avatták fel a Pro Villa Berve Hagyományőrző Egyesület kezdeményezésére. Az óvoda két termében berendezett kiállítás szőtteseket, hagyományos viseletet, cserépedényeket, valamint körülbelül négyszáz XIX. század végi, XX. század eleji iratot mutat be. A kiállítás gerincét Bákai Gábor, az egyesület alapító tagjának gyűjteménye adja.

Foglalkozások, együttesek

Számos foglalkozás található a településen, Kiss Lajos tanár vezeti a Bekek néptáncegyüttest (alakult 2012), a gyerekeket bútorfestésre Kis Hajnalka tanítja, Kun Rajmond népdaloktatással foglalkozik.

Rendezvények

A börvelyi ifjúság október hónapban tartja a hagyományosnak számító szüreti mulatságot. A csőszök délután a központból indulva lovasszekérrel bejárják a település utcáit, és ellátogatnak Üjbörvelybe, illetve Kálmándra is, hogy bemutassák a csősztáncaikat. A bál az esti órákban kezdődik, a zenét pedig a börvelyi kultúrház zenekara szolgáltatja.

2018-ban nyolcadik alkalommal szervezték meg az RMDSZ Családi Napját. A rendezvény színes programokat tartogat az érdeklődők számára, hiszen hagyományosan helyi óvodások és iskolások lépnek fel a színpadi műsorban, mellettük pedig a helyi Bekek néptánccsoport szórakoztatja a közönséget. A délutáni órákban a műsor könnyűzenei fellépést, illetve koncertet ígért. Ezzel párhuzamosan a gyerekek számára vidámparkot állítottak fel, valamint ki lehetett próbálni a helyi csodafánkot.

2011 óta rendezik meg a börvelyi borversenyt, hogy ösztönözzék a gazdákat minél jobb borok előállítására.

Egykor a börvelyi zenekar a vidék legjobbjának számított. Versenyeken is részt vett, szép eredményeket ért el, helyben sokakat megannyi emlék köt a fellépéseihez. Varga Sándor helyi kultúrfelelős 2018-ban zenei találkozót szervezett számukra, a zenészek hónapokon át próbáltak, ráadásul például az egykoron készült képeket is összegyűjtötték, és azokat meg lehetett tekinteni. A koncertet egybekötötték egy adventi-karácsonyi vásárral.

2012-ben Móricz Zsigmond emléknapot tartottak a nyíregyházi Móricz Zsigmond Kulturális Egyesülettel, valamint a nagykárolyi Kaffka Margit Művelődési Társasággal közösen, ennek keretében leplezték le a Móricz-szobrot.

Az 1400-as években földvár (Vársziget, Ziget vár`) állt a mocsárban egy középkori őrtoronnyal, amely valószínűleg az Ecsedi család egyik elővédművét képezte. A vár nyomai a mai napig felismerhetőek.

• Móricz Zsigmond szobor. 2012-ben állították, az író születésének 133. évfordulóján az első ízben szervezett Móricz-emléknapok keretében. Az emlékhely megálmodója, Végh Balázs Béla irodalomtörténész szerint 20 éve tervezik a szoborállítást, és nagy örömükre szolgál, hogy végre sikerrel jártak. Móricz több szállal is kötődik Börvelyhez – 1905-ben néprajzi gyűjtőútja során egy napot töltött a hajdani Ecsedi-láp szélén fekvő településen. A falut több írásában is említi, felbukkan például az Ököritóban, a Fáklyában, a Pipacsok a tengerenben és a Sáraranyban is, regényeiben megörökítette az itteni parasztemberek jellegzetes vonásait.
• Petőfi Sándor szobor. A falu iskolájának udvarán áll a 2003 óta, Erdei István szobrászművész alkotása.

• Járt itt Herman Ottó (1835–1914) természettudós, zoológus és néprajzkutató, a kiegyezés után politikus, az 1880-as években. Írásaiban a lápi életforma (csikászat, halászat, vadászat) és madárvilág jellegzetességeit írta le.
• Járt itt Móricz Zsigmond (1879–1942) nagy magyar író, újságíró, szerkesztő, a népi írók atyja.

Több jelentős ember született Börvelyen: Varga Lajos, Demján Sándor és Végh Balázs Béla, illetve a románul író zsidó Bruckstein Lajos/Ludovic.

• Bruckstein Lajos/Ludovic/Leibush (1920–1988), író, dramaturg, a bukaresti zsidó színház munkatársa.
• Varga Lajos (1926 – Bukarest, 2007) erdélyi magyar rádió- és könyvszerkesztő, illetve fordító. A középiskolát Zilahon és Szatmárnémetiben végezte, tanulmányait a Bolyai Tudományegyetemen folytatta, ahol a magyar nyelv- és irodalom szakon tanári diplomát szerzett. Pályafutását a bukaresti Román Rádió magyar szerkesztőségében kezdte, később pedig a Politikai Könyvkiadó magyar szerkesztőségének a szerkesztője, majd vezetője. A nyugdíjba vonulását megelőző években a Hivatalos Közlöny magyar szerkesztőségében dolgozott. Munkái közül: Lenin: A nemzeti kérdésről – A nemzeti-gyarmat kérdéséről, A Gyimes-völgyi parasztok felkelése és John Reed: Tíz nap, amely megrengette a világot.
• Demján Sándor (1943–Budapest, 2018) magyar üzletember és vállalkozó Börvely településen született és 1965-ben diplomát szerzett a budapesti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán. Miután megszerezte diplomáját a Gárdonyi ÁFÉSZ-nál helyezkedett el, majd egy pár évvel később már a Gorsium ÁFÉSZ elnöki pozícióját tudhatta magáénak. Több jelentős vállalatnak is volt a vezérigazgatója. A Magyar Hitelbank alapítóinak egyike, valamint a bank elnöki pozíciójának betöltője volt. 1990-ben ő lesz a vezetője a Közép-Európai Fejlesztési Társaságnak (CEDC), majd Torontóba megy, ahol létrehoz egy Közép-Európára fókuszáló befektetési társaságot. 1995-ben hazatér és az új építésű ingatlanok piaca felé fordul az érdeklődése. Ő nyitotta meg a Bank Center-t, a Gránit Pólus Rt.-t, a Pólus Center-t, a Nyugati Városközpontot (WestEnd City Center), valamint létrehozta a TriGránit Fejlesztési Zrt.-t. 2003-ban megalapította a Prima Primissima díjat, 2008-ban Magyarország leggazdagabb embereként tartották számon.
• Végh Balázs Béla (1953-) erdélyi magyar irodalomtörténész, műfordító és egyetemi oktató. Középiskolai tanulmányait Nagykárolyban végezte, ezt követően a Babeș-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán szerzett magyar-német szakos tanári diplomát. 2004-ben nyerte el az irodalomtudományok doktora címet. Miután elvégezte az egyetemet, tanárként dolgozott Selymesilosván, majd Szamosdarán, később Börvelyben és Nagykárolyban. 2004-től a Babeș-Bolyai Tudományegyetem szatmárnémeti Tanítóképző és Angol Nyelv Főiskoláján előadó tanár és a magyar tanszék vezetője. 2006-tól oktatási igazgató. Rendszeresen közöl műfordításokat, kritikákat, irodalmi tanulmányokat az Erdélyi Múzeum, A Hét, Helikon, Korunk és más újságok hasábjain. Önálló kötetei közül: Kanonizáció a kisebbségi irodalomban, A gyermekirodalom változásai és Kalandozások a gyermekirodalomban.

Református egyház

A településen található református templom 1806-ban épült.

Az itteni magyar református közösség mintegy 1200 tagot számlál. A gyülekezetben a presbitérium, nőszövetség és énekkar komoly szolgálatot végez. Az énekkar több mint 100 éves múltra tekint vissza, ez idő alatt mindössze 4 karvezetője volt, a nőszövetség tagjai heti két alkalommal összegyűlnek és csigatésztát készítenek, melynek árával az egyházat támogatják. Elérhetőség: Hermann O. u. 350 sz. Telefon 0261-872173.

Lelkész: Kátai Tibor, mobil 0748-358500, villámposta tibianna@yahoo.com

Római katolikus egyház

14. században már egyházzal is rendelkezett. A reformáció idején Mivel a település munkásokat vonzott ide, megnőtt a római-katolikus hívek száma és 1935-ben templom épült a Tizennégy Segítő Szent tiszteletére.

Elérhetőség: Börvely, 191 sz. Telefon 0261-872297.

Plébános: Heinrich Antal.

Polgármesteri hivatal: Herman Ottó u. 349, weboldal: http://www.berveni.eu/index.php , telefon: 0261 872 001, 0261 872 131.

Polgármester: Kiss Zoltán (RMDSZ), mobil 0728 197 243

Alpolgármester: Petrás István, mobil 0764-949595, viceprimarberveni@cjsm.ro

Jegyző: Ardelean Nicolae

Helyi tanács

Tanácsosok: RMDSZ 6 (Erdei Zsigmond, Kovács Gyula, Kürti László, Sajó Ildikó Ida, Azurac Cristian Gheorghe, Végh Géza), Szociáldemokrata Párt (PSD) 3, ALDE 1, Erdélyi Magyar Néppárt 1 (Tóth Arnold-András).

Testvértelepülési kapcsolatok

Nagyecsed, Magyarország.

A megyei civil adatbázis szerint (https://listainstitutii.ro/ong-uri-din-satu-mare?act=1&localitate =asc&pag=4) Börvelyen 7 civil szervezet működik: sportegyesület, állattenyésztők egyesülete, Bianka szőlőtermelők egyesülete, Táltos Egyesület, Pro Villa Berve Hagyományőrző Egyesület és a Pro Iskola Börvely Egyesület. Más forrás szerint létezik mezőgazdasági társulás is, a Berlapi.

• Táltos Hagyományőrző és Kulturális Egyesület. Tevékenység: néptánc hagyomány őrzése, ezzel kapcsolatos rendezvények. Bejegyzés éve: na., Cím: Börvely 253, telefon: 0761-687439. Kapcsolat: Tóth Arnold.
• Pro Villa Berve Hagyományőrző Egyesület, Tevékenység: kézművesség és népi kultúra ápolása. Bejegyzés: n.a., Cím: n.a., Kapcsolat: n.a.

Borovszky Samu: Szatmár Vármegye, monográfia, forrás: a http://mek.oszk.hu/09500/09536/ html/0020/7.html

https://honlap.parokia.hu/lap/nagykarolyi-reformatus-egyhazmegye/cikk/mutat/a-nagykarolyi-egyhazmegye-cimlistaja/?fbclid=IwAR2hgsBd0Dn0D1HCtXS2c94PIlsy8myQcYOJAZdF3Cxsd _w5_79WkA1zhGs

https://library.hungaricana.hu/hu/view/NEDA_nemzetisegi_Erdely_1930_1992/?pg=217&layout=s&fbclid=IwAR0ofxeurt28n4aA89obYzjAAWGG9-sHGESnQLevcZq1f3YffmxTBqGhPrk &query=Batiz

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szatmár_megye_községeinek_listája

http://www.rmdsz.ro/profil/kiss-zoltan 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Varga_Lajos_(fordító)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Demján_Sándor

https://hu.wikipedia.org/wiki/Végh_Balázs_Béla

http://e-castellum.eu/url/Borvely   

http://www.erdon.ro/szreti-bl-brvelyben/news-20101012-03245513

http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/?pg=felekezeti&id=2180

https://www.szatmar.ro/Az_egesz_kozosseg_unnepe_volt_a_Borvelyi_Csaladi_Nap/hirek/92989

http://www.frissujsag.ro/borvely-a-latvanyos-fejlodes-utjan/