A települést 1383-ban említették először az oklevelek, a birtokot Mária királynő Jakcsi mester 5 fiának, Györgynek, Istvánnak, Andrásnak, Dénesnek és Dávidnak adományozta. Jakcsi László aztán elzálogosította Drágfi Bertalannak. Egy 1451-es birtokperben Báthory Szaniszló fiának, Istvánnak ítélték a földet. 1543-ben Jakcsi Mihály és panaszi Pázmány Péter között oszlott meg a birtok. 1505-ben Kusalyi Jakcs László, neje, Krisztina és fiúk, György itteni birtokrésze elzálogosításra került Bélteki Drágfi Györgynek és Jánosnak. 1570-ben I. Miksa király Jakcsi Boldizsárnak és Kusalyi Jakcs Mihálynak adta a birtokot új adományként. A falut valamikor 1650-1680 (?) között a német zsoldosok felégetik, s a lakosság elmenekül, és csak az 1700-as évek elején települ vissza, és 1720-ig sem éri el a lakosság a 100 főt. 1703-ban Wesselényi István Közép-Szolnok megyei főispán birtokába került. Mivel 1742-ben pestis tizedelte meg a lakosságot, Mária Terézia elrendelte a falu újratelepítését, székelyeket hoztak a faluba.

1715-ben 8 jobbágy-háztartás fizet adót, valamennyi magyar; 1720-ban pedig 7 jobbágy- és 4 zsellér-, összesen 11 háztartás, mind magyar. 1715-ben a lakosság létszáma 72-re rúgott, 1720-ban 99-re.

Németek 1862 előtt a helységet porrá égették, csak a 19. század vége felé kezdett lábra állni. A 20. századi feljegyzések a falu olyan jellegzetességeit foglalják magukba, mint a házak ablakainak rikító kék színre való festését vagy a házak tövében megjelenő kék sávot.

Gazdasági állapotáról egy 17. századi feljegyzés szerint a hadadi majorságbúza a bogdándival együtt 2200 kalangyát tett ki. 1895-ben gazdaságainak száma 229, területe 3026 katasztrális hold, a melyből erdő 1283, szántóföld 1101, rét 371, szőlő (parlag) 93, beültetve 5, legelő 9, terméketlen 163 hold.

A falu lakossága földműveléssel, állattenyésztéssel és szőlőtermesztéssel foglalkozott.

Az 1890-es összeíráskor 840 lakost számláltak, melyből 831 magyarnak, 9 oláhnak, 8 görögkatolikusnak, 816 reformátusnak és 16 izraelitának vallotta magát.

1930-ban a település összlakossága 3698 fő volt és magába foglalt 1638 román, 1918 magyar és 5 német nemzetiségű lakost. Az 1956-os felmérések alapján növekedés tapasztalható, hiszen a 4879 főből 2300 ember románnak, 2559 magyar és 1 németnek vallotta magát. Tíz évre rá, 1966-ban csekély változás tapasztalható az arányokban, hiszen a 4907 főből 2429 a román lakosok aránya és 2476 a magyaroké. 1977-ben enyhe csökkenés figyelhető meg, hiszen az összlakosság 4512 főre esik, melyből 2059 román, 2438 magyar, illetve 1 német nemzetiségű lakos volt. A csökkenés folytatódik, mivel 1992-re az összlakosság 3773 fő volt, amiből 1551 románok aránya és 2129 magyaroké.

2002: összlakosság 3227, ebből román 1303, magyar 1843, roma 79.

2011: összlakosság 2872, román 1038, magyar 1650, roma 148.

A református egyház levéltárában található jegyzőkönyvek szerint 1840-ben már működött felekezeti oktatás (Szer). Az oktatás felekezeti formában kezdődött, állami iskolát 1892-ben építettek. A településen 1-8 osztály működik a Petri Mór Általános Iskolában. Az iskolához tartozik még két általános iskola (Bábca és Szilágykorond) és egy elemi iskola (Szér).

Elérhetőség: Főút 319. Telefon 0261-828203.

Igazgató: Balog Ferenc Csongor, aligazgató: Bojan Éva.

Művelődési Ház. Elérhetőség: Főút 23. Telefon 0261-823515.

Sipos László Magyar Néprajzi Múzeum, más nevén Simon László Tájház. A házat 1880–1885 körül építet­ték szilágyfőkeresztúri (Szilágy megye) mesterek, 1997-ben alakították múzeummá. Nevét alapítójá­ról, Sipos Lászlóról (1948–1997) kapta. Sipos László már 1982-ben megkezdte az anyaggyűjtést, amelynek eredményeként az intézmény több mint 300 tárgyat őriz, köztük bútordarabokat, kerámiákat, textíliákat és annak készítési eszközeit, népviseleti darabokat, háztartási eszközöket. A ház a Tövishát jellemző épülete e korszakban, ilyen típusú házakat vagyonosabb emberek építettek. Téglalap alakú, az utcafrontra merőlegesen épült, tégla és kő alapra, vastag falait soronként válta­kozva húzták fel vályogból, illetve égetett téglából. „U” alakban, három oldalról tornác keretezi, ame­lyet 14 nyolcszögalakú oszlop tart. A ház három helyiségből áll. Az első bútorokkal, szőttesekkel és népviselettel berendezett tisztaszoba. A második helyiség a ház bejárata is, itt kapott helyet a hely­történeti kiállítás. A hátulsó helyiség lakószobának van berendezve, bútorokkal, használati tárgyakkal és a szövés eszközeivel. Igazgató: Liviu Márta.

Kapcsolattartó: Sipos Mária ( tel: +40 767-290718), Bede Éva (+40 261-737526, 0768-094058)

Elérhetőség: Bogdánd, nr. 85, telefon: 0261 737 526. honlap: http://www.kjnt.ro/muzeumtar/muzeum/bogdandi-sipos-laszlo-magyar-neprajzi-muzeum

Együttesek:

Rozsmalint Néptáncegyüttes. Elérhetőség: Bogdánd, Viilor 319, telefon: 0261-828203, villámposta: bogdanis@yahoo.com Vezető: Mészáros Lőrinc.

Református dalárda. Hadas Ferenc tanító nevéhez fűződik az első kórus megalapítása (1931), amely 1932 díjat kap Nagybányán. A dalárda ma is létezik, a re3formátus templom mellett, tehát a faluban a kórusmozgalom közel 90 esztendős. Külön színfoltot jelentettek a 90-es években a szatmári egyházi kórusok találkozóján.

Rozsmalint. A 70-es években tánccsoport alakult itt, a nevét Sipos László tanár és művelődési házi igazgatótól kapta: Rozsmalint. Bogdándi viseletben léptek fel. Az országos döntőig jutott el az együttes. Táncukban a Tövishát és környéke dalait, néptánc-motívumait mutatták be nagy hozzáértéssel, csaknem hivatásos szinten. Az 1980-as években Magyarországra is eljuthattak. Élénk kulturális életéről jegyezte le Beke György: „Mégsem mindennapi falu ez a mai Bogdánd. Szatmár megyében egyenesen az elsők közé illik, ha a hagyományos közművelődés mércéje alá állítjuk.” (Boltívek teherbírása, Kriterion, 1983). Az együttes szereplései 1990 után még nagyobb intenzitással folytatódtak.

Működött a faluban amatőr színjátszó csoport is, ezt is Sipos László tanár szervezte. Évente bemutattak egy-egy színdarabot. Nem csoda, ha ide rendszeresen kijárt előadásaival a szatmári színház magyar társulata.

Rendezvények:

A 1990-től településen minden évben megrendezésre kerül a Bogdándi Nemzetiségi Néptánc-fesztivál, ennek pedig már lassan három évtizedes hagyománya van. Ezt is Sipos László kezdeményezte, a megye kulturális vezetése pedig mellé állt. Szokás szerint szeptember első vasárnapjára tűzik ki a programot, amely mára egy rangos fesztivállá nőtte ki magát.

2018-ban az esemény Sipos Lászlóra való megemlékezéssel kezdődött, majd a csoportok felvonultak a fesztivál helyszínére a Soroglya zenekar muzsikájával, aztán itt táncra perdült a nagykárolyi Rekettye, az avasújvárosi Bokréta, az egri Csodaszarvas, a zilahi Terbete, a mezőpetri német csoport, a Gemeinsam. Emellett a környék településeiről is érkeznek táncosok. A legtávolabbról érkező résztvevő a kárpátaljai Bereginia kórus, amely ukrán népdalaival színesíti a programot. Az eseményen részt vesznek a Borókagyökér Egyesület kézművesei is.

Legrégebbi épülete a református templom, amelynek középkori falai is vannak.

A 20. század elején a Kőtető hegycsúcson még kivehető volt egy 40 méter hosszú és 25-30 méter széles négyszögű vár alapfala, amely eredetét a néphagyomány a 13.-14. század körüli időkre datál. Emellett úgy tartották, hogy a Földházak nevű határrész a tatárok idején lakott hely volt.

Népviselet szempontjából az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején a férfiak nyáron határtalanul bő, ráncos gatyát, fehér perklis inget, elöl cifrázott sötétkék mellényt és szalmakalapot hordtak. A legények ruházata abban tért el, hogy szalmakalapjukon kék szalag futott körbe és kakastollal volt díszítve. Télen „kozsókot”, fehér gubát és sapkát vagy csárdás kalapot öltöttek magukra.

A népviselet a nők részéről számtalan ráncú, csinos pendely, cifrázott mellény, fekete alapszínű és rózsásszélű rojtokkal díszített hosszú nyakkendő, fekete alapszínű, virágos szélű rojtnélküli fejkendő, hosszú és széles, szépen ráncolt kötőt, könyékig érő, hullámokban vasalt nagy buggyú és könyéknél a karhoz feszült ingujj viseletében nyilvánult meg. A lányok ruházata abban tért el, hogy a nyak- és fejkendő rikító színű volt.

• Sipos László (1948–1997) emlékét idéző, a helytörténészt idéző féldomborművel ellátott tábla van a tájházon.

• Sipos László (1948 – 1997) tanár, népművelő, szervező, helytörténész, múzeumalapító.
• Mészáros Lőrinc 1950-ben született Bogdándon. Tanár a helyi iskolában. Felnőtt- és gyermekszínjátszó csoportok előadásainak a szervezője. Igazgató volt a hadadnádasdi majd pedig a bogdándi Petri Mór Általános Iskolában. Közreműködésével mindkét iskola felújításban részesült. 1998-ban alapította meg a Pro Senectute Alapítványt, melynek 20 éve a vezetője. Az alapítvány működteti az idősek otthonát, biztosítja a mindenkori VII. osztály tíznapos nyári táborát Hargita megyében és rajta keresztül megy végbe az iskolák és óvodák külföldi támogatása is. 2000-től ő a főszervezője a Bogdándi Nemzetiségi Néptáncfesztiválnak. Továbbá ő az alapítója a Kisrozmalint Tánccsoportnak is.

Református egyházának keletkezését nem ismerik pontosan: de a 17. század elején már létezett. Hadadhoz tartozott, mint leányegyház, sőt 1625-ben már anyaegyház. Anyakönyve 1785-től van. Bogdánd kőtemplomáról Bunyitai Vince ír először, ezt valószínűleg lerombolták, felégették többször is. A településen található református templom pontos építési ideje nem ismert, azonban a fellelhető adatok alapján az 1470 körüli időkben már állt. A templom keleti részét a 18. század elején toldták ki.

Mai alakjában visszaköszönnek a Wesselényi családra utaló címerek, amelyek megtalálhatók a kazettás mennyezeten és a kő szószéken, ami 1754-ben készítette Sipos Dávid. A templomban a br. Wesselényi Farkas, László és József családi címere van vászonra festve. A templom mennyezetén felírás: B. V. F. földesúr eőnsga segítségével renováltatott ezen templom 1802. esztendőben, die 2-a mensis Dec. Tehát az a jótevő báró Wesselényi. A templom mai alakját 1848-ban kapta, a fatorony helyére 1863-ban kezdtek kőtornyot építeni.

Elérhetőség: Bogdánd 298 sz. Telefon: 0261 828211.

Lelkész: Zsákai Norbert.

Polgármesteri hivatal: str. Principala, nr. 310/A, weboldal: https://www.primariabogdand.ro/ , telefon: 0261 828 201.

Polgármester: Bojan Aurel (párthovatartozás PSD + ALDE választási szövetség)

Alpolgármester: Kállay Sándor (RMDSZ)

Elérhetőség: villámposta: viceprimarbogdand@cjsm.ro, telefon: 0261 828201, mobil 0762 209287.

Jegyző Nagy István.

Helyi tanács:

Tanácsosok: RMDSZ 5 (Kállay Sándor, Nagy Julianna, Nagy László, Sárándi József), helyi választási szövetség (PSD + ALDE) 4, Nemzeti Liberális Párt (PNL) 1, Erdélyi Magyar Néppárt 1. Sütő Kálmán-Zsolt Kürti Vilmos?

A településen több civil szervezet található: Pro Senectute Alapítvány (románul: Fundatia Pro Senectute) és Rozsmalint Alapítvány (románul: Fundatia Rozsmalint), Remény Sportegyesület, Pro Maja Egyesület Bogdánd. Adatokat az alábbiakról találtunk:

• Pro Senectute Alapítvány. Tevékenysége: Kultúra, információ, kommunikáció, szociális, karitatív. Alapítás éve: 1998, Vezető: Mészáros Lőrinc, Elérhetőség: Bogdand, str. Principala (Főút), nr. 54.
• Rozsmalint Aalapítvány. Tevékenység: helyi hagyomány, tánc, táncoktatás, versenyen való részvétel. Vezető Bojan Éva. Elérhetőség: Főút 319., telefon 0261-828203, villámposta: bogdamdis@yahoo.com.

Bogdándon nem találtunk szálláshelyet. De a környéken igen: Bradet Panzió Szilágykorond.

Degenfeld Kastény Hadadon, Bogdándtól 8 km-re. Itt 80 személyt tudnak elszállásolni.

Petri Mór: Szilágy Vármegye, monográfia. http://mek.oszk.hu/04700/04750/html/181.html

https://library.hungaricana.hu/hu/view/NEDA_nemzetisegi_Erdely_1930_1992/?pg=217&layout=s&fbclid=IwAR0ofxeurt28n4aA89obYzjAAWGG9-sHGESnQLevcZq1f3YffmxTBqGhPrk&query=Batiz

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szatmár_megye_községeinek_listája

https://www.primariabogdand.ro/info/contact.html

https://ghidulprimariilor.ro/list/cityHallDetails/PRIMÃRIA_BOGDAND/77875#

https://www.portal-info.ro/primarii/primaria-bogdand-satu-mare.html 

http://www.rmdsz.ro/profil/kallay-sandor

https://www.iskolakveszelyben.ro/m_szatmar.html

http://szatmarmegye.szatmar.ro/url/Bogdand

https://www.welcometoromania.eu/DJ196/DJ196_Bogdand_Biserica_Reformata_m.htm

http://www.kjnt.ro/muzeumtar/muzeum/bogdandi-sipos-laszlo-magyar-neprajzi-muzeum

http://rmpsz.ro/uploaded/tiny/files/dijak/ezustgyopar/2015/meszaros_lorinc.pdf 

http://szilagysag.eloerdely.ro/telepulesek/bogdand

http://www.frissujsag.ro/baloztak-es-jotekonykodtak-bogdandon/

http://www.frissujsag.ro/bogdand-a-neptanc-oromunnepe-2/