Benedekfalva (románul: Benesat, korábban Benefalău) falu Szilágy megyében a Szamos bal partján Szamoscikó, Szilágycseh és Szamosszéplak között fekvő település. Zilahtól negyven kilométerre fekszik, a Szilágyság peremén, a Cikói szoros déli bejáratától 1 km-re, a DJ108A jelzésű megyei úton lehet a községbe eljutni. A falu központi részén találkozik a Zilah-Zsibó út a Nagybánya felé vezető úttal. A történelmi Közép-Szolnok vármegyéhez, majd Szilágy vármegyéhez (1876) tartozott. Községközpont, a község további falui Szamosszéplak (Aluniş) és Bősháza (Biuşa).
A település története szorosan kapcsolódik a Szilágyság e részén található falvak történetéhez – bár Benedekfalvát több esetben nem sorolják a Szilágysághoz.
Első említése 1465-ben keltezett dokumentumokon látható. Neve talán a Szamos túlparti Kőd határában létezett bencés kolostor birtoklására utal. További névváltozatok: Benedfalwa (1475), Benedekfalwa (1487), Benedekffalwa (1505).
A 15. és 16. században a kusalyi Jakcsok és a bélteki Drágffyak birtokaként tartják számon. A Kolozsmonostori Konvent jegyzőkönyvei többször említik elzálogosítás, tiltások tárgyaként: 1487-ben, 1533-ban, 1544-ben, 1555-ben. A Drágffy család kihalása után, 1572-ben Báthory István fejedelem Gyulaffy Lászlónak adományozza Benedekfalvát, majd 1637-ben Gyulaffy Sámuel végrendelete Széchy Katának hagyatékolja. A 18. században, 1733-ban Wesselényi István birtokaként emlegetik.
A Szamos völgyében fosztogató, gyújtogató tatár, török seregek kirabolják, felperzselik a falut (1601). A helységet 1682 előtt német darabontok fölégetik; később újra települt. Ez okozta a 17. század végén, 18. század elején református egyházának pusztulását, a lakosság összetételének megváltozását.
1475-ben 2 frt. 2 kr. adóval van feltüntetve. Mint részbirtok szerepel a Csehi javak urbáriumában 1676-ban 6 jobbágytelekkel.
A 18. század nagy részében a Wesselényi család volt fő birtokosa, 1797-ben már többek között a Bethlen, a Bánffy, a Teleki és a Gyulay család birtokolt benne. 1720-ban a faluban összeírtak 12 háztartást (3 nemes, 3 jobbágy, 6 zsellér), amiből 3 magyar és 9 román. A falunak ekkor 180 lakosa volt.
Vegyes típusú kis falu. Az 1797-es és 1805-ös összeírásokban számos birtokos, adózó nemes, adómentes nemes, szabad állapotú neve szerepel, főként román nevekkel találkozunk.
1895-ben gazdaságainak száma 95, területe 873 katasztrális hold, a melyből szántóföld 420, legelő 135, erdő 90, kert 55, rét 49, szőlő (parlag) 17, terméketlen 107 hold. A községnek 1900-ban 5.552 K. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1.906 K 84 f.
1948-ban a bürgezdi Kaizler-kastély anyagából építettek új községházát.
Az 1970-es Szamos-árvíz nagyrészt elpusztította. Ekkor keletkezett keleti peremén a tó, amelyet 2003–2004-ben halakkal telepítettek be.
1785-ben 349 lakost számoltak benne össze. A férfiak 41%-a volt zsellér, 27%-a nemes és 21%-a jobbágy.
1880-ban 381 lakosából 284 volt román és 81 magyar anyanyelvű; 298 görög katolikus, 43 református, 30 zsidó és 10 római katolikus.
Az 1890-es összeírás szerint Benedekfalvának 427 lakosából 84 magyar és 343 román, felekezetek szerint 343 görög katolikus, 64 református, 11 izraelita, 9 római katolikus. Házainak száma 99.
1910-ben 546-on laktak a településen.
1920-ban 503 lakosból mindössze 10 magyar, 19 zsidó és a lakosság túlnyomó többsége, 474 lélek román.
Az 1992-es népszámlálás adatai: a falu 550 fő lakosából 444 román és 106 magyar.
2002-ben 524 lakosából 419 volt román és 105 magyar nemzetiségű; 364 ortodox és 94 református vallású.
2011-ben a község összlakossága 1536 személy, ebből 424-en vallották magyarnak magukat. Mivel akkor Bősházán 343 magyar élt, Szamosszéplakon 6, Benedekfalván lakott a többi (75 személy).
2011-ben a falu összalkossága 442 lélek, 360 román, 77 magyar.
A faluban 1893-tól egy tantermű állami magyar iskola működött, amely 1994-ben tanköteles gyerek hiányában megszűnt.
Korábban a Szilágy vármegyei Wesselényi-Egyesület kisdedóvó-intézetet tartott itt fenn, ebből alakult ki az állami elemi népiskola.
Felújított művelődési otthon.
A Szamos Benedekfalva és Szamoscikó közötti, szűk szorosa.
Ortodox (volt görög katolikus) temploma az első román kőtemplom a mai Szilágy megye területén, 1741 előtt építtette a helybeli Pascu, Dateu és Ioan Meț.
A benedekfalvi tó 4,5 hektárnyi és a Szamostól körülbelül 50 méterre terül el. 1970-ben keletkezett, az akkori áradások nyomán, később kimélyítették medrét. 2003 óta magánkézben van és őrzik.
1822-ből származó kőszobor (Szűz Mária) feltehetőleg Ignat Ciocioian szobrászművész alkotása.
nincs adat.
Román lakói 1782-ben tértek át görög katolikusnak. A görög katolikus kőtemploma a 18. sz. közepén épült. Magyar református egyháza a 17. derekán és a 18. század elején pusztító harcok áldozata lett.
Anyakönyve 1818-ban kezdődik.
A református híveket korábban egy fatemplom szolgálta. Nincsenek adatok a település előző templomáról és arról sem, hogy a település népe mikor lett református. 1847-ben 493 lakosból még 242 református. Az alig valamivel 100-nál több lélekszámú magyarságból a reformátusok száma 80-90 között van, a többi más felekezetű. A reformátusok jelenlegi temploma országos közadakozásból épült 1909-ben, egyhajós stílusban. Az 1970-es árvíz a templomot igen megrongálta.
Az egyház legrégibb kegytárgya az 1792-ből származó ezüst úrasztali kehely, ekkor már a bősházai anyaegyház leányegyháza.
A szájhagyomány szerint a magyar címeres kőasztalt a régi református templomból mentették meg, és vitték új templomukba. 12 méter hosszú és 7 méter széles egyhajós templomán két bejárat van. Egykarzatos templomában 133 ülőhely van. Téglából épített szószéke felett sötétbarnára festett egyszerű kis korona áll. Két kicsi harangját 1911-ben, Aradon Hönig Frigyesnél öntették. Templomtornya 15 m magas. Az egyik kisharangját az első világháború idején rekvirálták. A falunak 1938-ban 100 lelkes református gyülekezete van, főgondnoka Gellérdt Károly, ekkor még fizették a kántort.
Az 1970-es árvíz nagyon megrongálta a templomot. A hívek áldozatos adományaiból 1971-ben nagyjavítást végeznek a templomon. A templomba nincs villany, fűtése nincs megoldva. 2000-ben a Benedekfalván 16 református élt.
Bősháza református egyházközség leányegyháza, a gyülekezet lélekszáma 40.
Lelkipásztor: Vargha Levente Ferenc, mob.: 0749-193817, villámposta: vargha_levente@gmail.com
Polgármesteri hivatal (Principala nr. 60.) Tel 0260-654184
Polgármester: Romocea Sorin-Alexandru
Alpolgármester: Gergely Csaba (RMDSZ)
Jegyző/titkár: Borz Maria
Helyi Tanács: liberális párt (PNL) 3 mandátum, szociáldemokrata párt (PSD) 3, RMDSZ 2 (Gergely Csaba, Varga Miklós), EMNP 1 (Sándor János).
nincs adat.