Batizról az első írásos említés 1369-ből származik, amikor Simon horvát bán a meggyesi uradalomhoz csatolta. 1392-ben Vasvár felől megjáratták határát. 1422-ben Vetéssy Jakab kifosztotta az itt lakó jobbágyokat, mikor rátört a településre. 1433-ben a Móroczok birtokába került, viszont a család kihaltával 1496-ban elfoglalták a Drágfyak. Emellett a Báthoryak szintén igényt tartottak a meggyesi uradalomra, így megszerezték Batizt is. 1520-ban felosszák a birtokot. 1583-ben Báthory Zsuzsanna elzálogosította saját részbirtokát férjének, Uray Mihálynak, emellett pedig Vasvári Bélteki Mihály és felesége Batizon részbirtokot kapott. A 18. század végén a Jakó, Fényes, Osvát és Ecsedy családok rendelkeztek itt földdel. Az 1800-as évek elején a báró Jósika, Kende, Tolnay, Kállay, Hám, Eötvös, Vásárhelyi, Kruspér, Nagy és Gáspár családoknak volt itt birtokuk. Az 1900-as évek elején azonban a Des Escherolles, Kruspér Sándor, Jakó Ende, Fényes Péter és Kovásznay Zsigmond voltak a legnagyobb birtokosok.

1930-ban a település összlakossága 3975 fő volt, etnikai megoszlás 1884 román, 1860 magyar és 9 német. Az 1956-os felmérések alapján növekedés tapasztalható, hiszen a 4443 főből 2129 ember románnak, 2285 magyar és 7 németnek vallotta magát. Tíz évre rá, 1966-ban változás tapasztalható az arányokban, hiszen az 5136 főből 2488 román, 2388 magyar és 8 német. 1977-ben enyhe csökkenés figyelhető meg, az összlakosság 5103 főre esik, melyből 2531 román, 2354 magyar, illetve 2 német nemzetiségű lakos volt. A csökkenés folytatódik, mivel 1992-re az összlakosság 4818 fő volt, 2219 román, 2468 magyar és 6 német.

A 2002-es adatok szerint Batiz községben a 4863 lakosból 2406 román, 2236 magyar, 105 roma, 99 ukrán, 14 német, valamint van még 1 szlovák, 1 bolgár és 1 más nemzetiségű lakos is a községben.

A 2011-es népszámlálás szerinti adatok: összlakosság 3622, román 2434, magyar 793, roma 172, német 12.

Vallási megoszlás szerint 1869-ben Batiz 1405 lakosából 165 római katolikusnak, 221 reformátusnak, 956 görögkatolikusnak, 63 pedig izraelitának vallotta magát. 1880-ban az 1362 fő 234 római katolikusra, 229 reformátusra, 811 görögkatolikusra és 88 izraelitára oszlott. Tíz évre rá, 1890-ben az 1416 főből 200-en római katolikusok, 231-an reformátusok, 889-an görögkatolikusok és 94-en izraeliták voltak, illetve 1 ember evangélikusnak vallotta magát. Az 1900-as népszámlálási adatok lélekszámbeli növekedést mutatnak, ezért az 1605 lakosból 228-an római katolikusnak, 302-an reformátusnak, 965-en görögkatolikusnak és 110-en izraelitának vallották magukat. 1910-ben újabb lélekszámbeli növekedés figyelhető meg, ami következtében a 1712 fő 268-an római katolikust, 326-en reformátust, 1047-an görögkatolikust, 69-an izraelitát, 1 evangélikust és 1 ortodoxot foglalt magába. 1930-ban a 2935 főből 435 volt a római katolikusok aránya, 433 a reformátusok aránya, 1898 a görögkatolikusok aránya, 145 az izraeliták aránya, 1 az evangélikusok aránya, 19 az ortodoxok aránya és 4 az egyéb vallásúak aránya. 1941-ben egy újabb lélekszámbeli növekedést követően a 3214 főből álló lakosság 574 római katolikust, 449 reformátust, 2063 görög katolikust, 120 izraelitát, 1 evangélikust, 2 ortodoxot, 5 baptistát és 5 egyéb vallású embert foglalt magába.

1992-ben a 3263 lakosból 690 római katolikusként, 356 reformátusként, 906 görögkatolikusként, 2 evangélikusként, 1250 ortodoxként, 7 babtistaként, 27 pünkösdistaként és 59 egyéb vallásúként hivatkozott magára.

2002-ben a 4863 főből 1463 ortodox, 954 katolikus, 1164 református, 105 pünkösdista, 1103 görögkatolikus, 30 baptista, 13 adventista, 5 evangélikus és 24 más vallásúnak vallotta magát.

A település a Szatmárnémeti oktatási kistérséghez tartozik és nem rendelkezik magyar óvodai csoporttal. A magyar oktatás szempontjából egyetlen összevont 0-4 osztályos elemi osztály működik, ami 12, kivétel nélkül roma származású gyermeket foglal magába. Az oktatás helyszíne egy óvodai épületben található meg, elkülönülve a központi iskolaépülettől.

Román nyelven gyermekszámtól függően évi egy vagy két osztályt indítanak. A román tannyelvű osztályokban sok magyar anyanyelvű diák tanul. Ezen diákok az iskolában és az iskolán kívül is részesülnek magyar nyelvű hitoktatásban, ami lehetőséget biztosít számukra arra, hogy megtanuljanak magyarul írni és olvasni.

Elérhetőség: Str. Mioritei 94, telefon 0261-774305.

Igazgató: Seucan Sofia.

2010 óta tartják meg évente Batiz Község Napját, június végén, magyar kínálattal is (2018-ban Vidám percek csoport), színpadra léptek a helyi iskolások is. délután pedig népi- és könnyűzenei együttesek szórakoztatták az érdeklődőket. Este koncerttel zárult a rendezvény (Komáromi Pisti szólóest).

Évek óta megszervezi a református parókia a Szilágyi Domokos szavalóversenyt. Szintén a református egyház szervezi helyben, 2007 óta, a zsoltáréneklési versenyt.

A szatmári Szilágyi Domokos Napok keretében rendszerint itt is tartanak rendezvényt.

Több jeles személyiséget idéznek meg emléktáblával (Batizi András, Szilágyi Domokos), a háborús áldozatoknak is emléket állítottak (I. és II. világháborús hősöknek).

1914-ben a szatmárnémeti Református Kollégium emlékművet emelt az itt 1672. szept. 20-án a kuruc szabadságharcban elesett tanuló ifjak emlékére.

A református templomban Batizi András reformátor emlékét 2000-től idézi tábla, 2010-tól szobor.

1991-ben a parókia épületén emléktáblát helyeztek el Szilágyi Domokos emlékére, aki 1955 és 1960 között itt élt.

• Vasvári Vitus (14. sz.) – Károly Róbert király káplánja, 1332-től Havasalföld területén a milkói kun püspökség vezetője, 1335-től nyitrai püspök. Járt a pápánál követségben.
• Batizi (Batizius) András (1515 körül – 1552 után) reformátor, lelkész, költő. Már 1530-ban Kassán felekezete számára egyházi énekeket szerzett, több évig iskolatanítói hivatalt viselt, 1531-ben Sátoraljaújhelyen, majd Szikszón és Tokajban lelkészkedett. 1542-től a wittenbergi egyetemen tanul, innét visszatérve talán Erdődön is viselt papi hivatalt. Az erdődi zsinaton 1545-ben tokaji papként vett részt, s egyike volt azon 29 reformátornak, kik az itt kelt 12 hitcikkelyt aláírták. Ő írta a az egyik legkorábbi magyar protestáns kátét.
• Szilágyi Domokos (Nagysomkút, 1938 – Kolozsvár 1976), költő, író, irodalomtörténész. Édesapja 19 évig volt Batizon lelkész. Középiskoláit a szatmárnémeti Kölcsey Gimnáziumban végezte (1955), 1955–59 között a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv- és irodalom szakos hallgatója. 1958–59-ben az Igaz Szó, 1960-tól a bukaresti Előre belső munkatársa, a hatvanas évek közepétől írásaiból, kötetei, műfordításai honoráriumából tartotta fenn magát. Betegnyugdíjba kerülve, 1972-től Kolozsváron élt.

1369-ban már egyháza volt. A reformációt már kezdetben elfogadta; Batizi András és Mihály reformátorok épen innen valók. Régi temploma a nagy romlásokban elpusztult, de 1881-ben újat építettek helyébe.

Református egyház: Str. Teilor 81. Telefon: 0261-774067. Lelkész: Király Lajos, mobil: 0745-906903

Római katolikus egyház: első templomuk 100 éve épült, az új templomot 1915-ben szentelték fel. 2014-ben a batizi Szent József templomnak adományoztak egy Michael Weise németországi orgonaépítő által készített orgonát, amely az 1960-as években még a mosbachi Maria Königin templomban állt.

Plébános: dr. Schupler Tibor. Elérhetőség: Botiz, str. Teilor nr. 8, Telefon/fax: 0261 774102.

1896-ban a településen görögkatolikus templom épült.

Polgármesteri hivatal: str. Mioritei, nr. 63, weboldal: https://botiz.ro/, telefon: 0261 774 392, fax: 0261 774392, villámposta: primaria_botiz@yahoo.com  

Polgármester: Ioan Muresan.

Helyi tanács: több magyar képviselő került be a helyi tanácsba, közülük Kánya Gyula RMDSZ-es.

A megye civil adatbázisa szerint Batizban 7 szervezetet jegyeztek be: Hilfe Alapítvány, Helyi Beruházási Egyesület, sport és karitatív egyesületeket. Magyar érdekeltségű a Batizi András Kulturális Egyesület. Alakulási éve: 2008.

Panzió működik helyben (Casa Simona), a La Conac motelben étterem is van.

Borovszky Samu (szerk.) Szatmár Vármegye, https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/ Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1/szatmar-varmegye-17E72/

https://library.hungaricana.hu/hu/view/NEDA_nemzetisegi_Erdely_1930_1992/?pg=217&layout=s&fbclid=IwAR0ofxeurt28n4aA89obYzjAAWGG9-sHGESnQLevcZq1f3YffmxTBqGhPrk&query=Batiz

http://archive.szatmariegyhazmegye.ro/url/Papsag

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szatmár_megye_községeinek_listája

https://www.cjsm.ro/administratie/botiz/

https://www.portal-info.ro/primarii/primaria-botiz-satu-mare.html

http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/?pg=felekezeti&id=7214

https://www.iskolakveszelyben.ro/m_szatmar.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/Batiz_(Szatmár_megye)

https://www.cjsm.ro/administratie/botiz/

http://orgonajavitas.ro/batiz/  

http://www.frissujsag.ro/a-forrosag-ellenere-is-sokan-vettek-reszt-batiz-napjan/