Civiltérkép

Avasújváros (románul Orașu Nou, korábban Ioarăș) községközpont Szatmár megyében, az Avasság központja. Már a középkortól a térség központja és a legnagyobb és legjelentősebb települése. A község a következő településeket foglalja magába: Nagyhegy (Orașu Nou-Vii), Rózsapallag (Prilog), Rózsapallaghegy (Prilog Vii), Kőszegremete (Remetea Oașului).

Korábban község Szatmár megye Szinérváraljai járásában. Régi neve Mezőváros.

Földrajzi betájolás

Avasújváros abba az Avas Hegység és a Gutin Hegység közötti sávba tartozik, amely az Erdélyi Medencét a Máramarosi Medencével összeköti. Avasújváros község az Avas Fennsíkon található a Tálna patak völgyében, a megyeszékhelytől 37 kilométerre, ÉK irányba, a DN19 közúton. A Szatmárnámeti-Bikszád vasútvonal áthalad a községen.

Egyes vélemények szerint Újvárosi János lehet a település névadója, de mégis a legvalószínűbbnek tűnő elmélet, hogy a feldúlt aranyosmegyesi vár lakói ide menekültek és itt akarták felépíteni az új várat, az új várost.

1270 tekinthető a település alapítási esztendejének, ez az első adat ebből az évből maradt fenn. Avasújváros az Avasság legelső települése, ahová a magyarok, mivel nem volt messze a síkságtól s nem feküdt magas hegyek közt, a Tálna patak völgyén korán felhatoltak.

Az uralkodó 1270-ben, mint kihalt ember birtokát adta át a Morócz család ősének.

Avasújváros már az 1400-as években jelentős település volt, nevét ekkor Wywarosnak írták. 1422-ben Újvárossi János és Dienesé, később Szinérvárához tartozott, és a meggyesi uradalom részeként annak sorsában osztozott. A település ura a Meggyesaljai Mórocz család volt, majd a család kihalta után a 15. század végén a Báthoryak tulajdonába került. A 16. században a Lónyayak és a Bethlen, és báró Wesselényi család. 1633-ban, mikor Bethlen István kapta adományul, Avasújvárosnak már mezőváros rangja volt. Négy kőre járó híres malma volt, s egyben a környék kereskedelmi központja is, hol nevezetes vásárok voltak. 1686-ban már egyháza is volt, s ez évben itt zsinatot tartottak. A 17. században a Bagossy, gróf Károlyi, gróf Teleki, gróf Kornis család is birtokolja.

1717-ben a tatárok végeztek itt nagy pusztítást, akiket Bagossy László szatmármegyei alispán, a kétszeres tatár túlerő ellenére, a borsai szorosnál csúfosan megvert.

1779-től Károlyi Antal volt Avasújváros ura. 1810-ben a gr. Károlyi, gróf Teleki, báró Wesselényi, gróf Barkóczy, gróf Kornis, báró Vécsey és báró Bánffy családok birtoka, de birtokos volt itt a Bagossy, Becsky, Irinyi, Rápolthy, Nagy, Kállay, Darvay, Linker, Dobay, Gáspár, Ajtay, Melczer, Mándy, Kanizsai, Jármy, Ottlik, Cseh és a későbbiekben a Kölcsey család is.

A 20. század elején Perecz Lajosnak és Lévay Adolfnak van itt birtoka. 2006-ban ráksaiak és ráksahegyiek túlnyomó többséggel szavaztak az Avasújvárosról való közigazgatási leválásról, a referendum azonban a nem elégséges részvétel miatt érvénytelen volt. Végül 2010-ben érvényes referendummal levált a két település, így Avasújváros ismét magyar többségű község lett.

Avasújváros történelme évszázadokon át összefonódott a reformációval, így a helyi református egyház története csak nem azonos a mezővároska történetével. 1805-ig a település kormányzását is ugyan az a testület végezte.

Földjei a Tálna vize mellett igen termékenyek, rétjei, forrásvizei jók, rengeteg erdeje tölgy, bükk, muzsdajfákból áll, szőlője jó bort terem, de keveset. A községközpont határában bentonit, perlit és kaolintartalmú agyag található. E mellett meg kell említenünk ásványvíz forrásait, melyeket borkutaknak is neveznek. A község megélhetését elsősorban a mezőgazdaság biztosítja, melynek ágai közül jelentős gyümölcstermesztése, elsősorban az alma-, szilva- és szőlőtermesztés emelkedik ki.

Avasújváros községben és Kőszegremetén máig kevés a román, Ráksán nincsenek magyarok. Ráksát a román kommunista diktátor idején csatolták a községhez, és évekig tartott a leválasztás.

Avasújváros etnikai adatai 1880 és 1941 között:

 

1880

1890

1900

1910

1920

1930

1941

Román

64

46

217

118

363

495

448

Magyar

1079

1486

1605

1942

1427

1748

2006

Német

 

2

 

2

 

1

 

1977-ben a községközpontban 2064-en laktak, 119 román, 1918 magyar, 27 más.

1992-ben a 2012 lakosból 92 volt román, 1841 magyar, 79 más. Ekkor a község lakossága a hozzá tartozó falvakkal együtt: 7327, ebből 4617 román, 2707 magyar, egyéb 3.

A 2002-es népszámlálási adatok szerint lakossága 6862, ebből 4349 román, 2370 magyar és 136 cigány. A községközpont lakossága 1908, ebből román 91, magyar 1685, roma 128.

2011-ben, Ráksa leválása után az összlakosság 3806 lett, román 1298, magyar 2382, roma 19.

Avasújvárosban egy iskola működik ȘCOALA GIMNAZIALĂ ORAȘU NOU-Avasújvárosi Gimnázium, ahol 0-VIII. osztályokban történik az oktatás. Magyar óvoda

Cím: Str. Satu Mare, Nr. 79

Telefon: +40-61-830003
Fax: +40-61-830003
E-mail: orasu-nou@satmar.ro

Igazgató: Lőkös János 

Működik egy óvoda is az Avasújvárosi Óvoda.

Cím: STR. TANCIU NR.133

Helyi intézmények:

Kultúrotthon, 1981-ben hozták létre. Cím: Tanciu u. 128. Telefon: 0261-830001. Vezetője: Erdélyi Emma (?)

Könyvtár, alapítás 1981. Cím: Tanciu u. 128. Telefon: 0261-830102. Könyvtáros: nincs.

Rendezvények:

  • Avasújváros Község Napja: a Község Napja minden év július utolsó vasárnapján kerül megrendezésre. Az esemény nem csak a szórakozásról szól, hanem egyben az újratalálkozás ünnepe is. Vannak sportesemények, koncertek és van jókedv. Szervező: polgármesteri hivatal.
  • Pálinka-verseny: Szatmár megyében a pálinkafőzésnek több száz éves hagyománya van, a helyi lakosok ezt a hagyományt háromnapos eseménnyel ünneplik (péntek, szombat, vasárnap). Bemutatják a hagyományos pálinkafőzést, amit verseny követ.
  • Bor-verseny. A szatmári bor útja a megye északi részéből indul. A borászat a helyiek ősi foglalkozása. A helyi földrajzi viszonyok, dombok, a vulkanikus eredetű kőzetréteg, remek körülményeket biztosít a szőlőtermesztésnek.
  • Bakator Borfesztivál, Avasújváros. Időpont: szeptember. Indult: 2017. Szervező: Bakator Egyesület.
  • Böllérverseny – megyei vándor rendezvény Indult 2011, szervező a megyei RMDSZ. Időpont: február. 2017-ben Avasújvárosban volt.
  • Református templom – Az 1717. évi tatárjáráskor leégett, de később renoválták.

A korábbi, a 15. században épült templom köré építették. 1988-ban kezdték meg az új templom építését, templomjavítás és bővítés címen, majd az 1989-es események után a terveket megváltoztatták, és egyhajós templom helyett kereszthajóst építettek végül. A régi templomnak csak a tornya maradt meg, melyet 1796-ban építettek, a többit lebontották. 2000-ben került sor az ünnepélyes felszentelésre. A régi templomból származik mészkőből faragott, kelyhet mintázó kőszószéke, melyet a híres kőfaragó mester, Kidei Sipos Dávid faragott 1759-ben.

  • Avasújvárosi Múzeum Avasújváros – Tájház. A Megyei Múzeumhoz tartozik. 2009-ben alakították ki.

A helyi magyar etnikum külső és belső építészeti stílusát mutatja be. A ház alapjának az elülső részén nagy, két részből álló pince található. Első részén a prés található, a hátsó pedig a boros hordók tárolására szolgál. A ház tölgyfagerenda szerkezetű, falai vályogból épültek. A ház eleje tornácos. Első szobája, az utca felőli a tiszta szoba, rusztikus bútorokkal van berendezve. A veranda, a ház bejárata, konyhának van berendezve, autentikus eszközökkel. A hátsó szobában három ágy van, egy pad, egy üveges szekrény és egy szövőszék és tartozékai a textilszálak előkészítéséhez.

  • Muzsdalyi-tó

Avasújváros területén található, 33 km-re Szatmárnémetitől, az Avasfelsőfalu felé vezető úton. Csodálatos a természeti környezet, az itt épített mesterséges gát körül alakították ki. Az egyik legjelentősebb turisztikai látványossága a vidéknek, télen is, nyáron is.

  • Széchenyi Emlékmű, Kőszegremete. Alig egy évvel Széchenyi halálát követően, 1861-ben remetei hazafiak, Henter Ferenc kurátor vezetésével eldöntötték: Széchenyi emlékoszlopot emelnek. S pár hónap múlva már állt is a falu fölötti Domokos-dombon a hat méter magas kőobeliszk.
  • Kováts Gyula (Avasújváros, 1869 – Szatmárnémeti, 1944) teológus, egyházi író.
  • Kovátsné Perecz Ilona (Avasújváros 1901 – Sepsiszentgyörgy, 1985) költő, elbeszélő.

Már a XIV. század elején volt itt egyház. 1649-ben megveszik a templom nagyobbik harangját és 1686-ban már Újvárosban tartják meg a kerületi egyházgyűlést, a zsinatot. Jellemző, hogy a helység közigazgatásában az egyházi és városi kormányzást csak 1805-ben választották külön.

Temploma a 15. századból való lehet, az 1717-es tatárjáráskor leégett, restaurálták. 2000. okt.30-án avatták fel. A templom a szőlő alatt épült 1768-ban. Először 1896-ban, majd száz év múlva másodjára is felújították, átépítették, elnyerve mai formáját. A helyi egyház jellegzetes szokása, hogy október utolsó vasárnapján hálaadó istentiszteletet tartanak, hálát adnak Istennek az évi termésért.

A vallási megoszlás 2002-ben községi szinten a következő: reformátusok 56,88%, ortodoxok 32,97%, görög katolikusok 3,42% és római katolikusok 2,18%, 2,73% nem ismert. Avasújvárosban három templom található: református, katolikus templom és baptista imaház.

Református Egyházközösség

Elérhetőség: Avasújváros nr. 235. Tel: 0261-830043.

Lelkipásztor: Gellén Sándor esperes, mobil 0744-864572. Villámposta: gellensandor@yahoo.com

Katolikus Egyházközösség – beszolgál Giurgiu Daniel.

Helyben két fontos problémát kell megoldani – befejezni az új iskolaépületet, valamint megfelelő ingatlant biztosítani a polgármesteri hivatalnak. Ez jelenleg egy tömbház lakásaiban működik, a régi épületükből ugyanis ki kellett költözniük, mivel az omlásveszélyessé vált.

Polgármesteri Hivatal

Elérhetőség: Fő utca, 421 szám. Tel: 0261-830001, 0261-830109. Villámposta: corasunou@yahoo.com.

Polgármester Majlát Gábor (RMDSZ). Mobil: 0753-090406.

Alpolgármester Rákos Gyula (RMDSZ), mobil: 0760-686081.

Jegyző Gheorghe Nicolae Simon, mobil: 0752-234163.

 

Helyi tanács: RMDSZ 9 tanácsos (Bute Pál, Kovács Károly, Dohi László Attila, Hajdu István, Kovács Károly, Reha László, Vas Bálint, Rákos Gyula), Szociáldemokrata Párt/PSD 2, Liberálisok és Demokraták Szövetsége/ALDE 1, Partidul National Democrat 1.

Testvér települések

Petneháza község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. 2016-ban lett Avasújváros testvér települése.

Kállósemjén nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nagykállói járásban.

  • Bakator Egyesület. Vezető: Butka Sándor, honlap: bakator.ro
  •  
  • Bokréta Néptánccsoport őrzi a magyar hagyományokat.
  • Ifjúsági Keresztény Egyesület. Alapítás 1993, nem bejegyzett, a református egyház mellett működik, tevékenység: keresztény szellemű nevelés, táborok, rendezvények. Vezető Kovács Enikő, tel 0261-830043.
  • Szabó Ida Nőszövetség. Alakult: 1990, nem bejegyzett, a református egyház mellett. Telefon: 0261-830043. Vezető Bajnai Olga.

Hotel-restaurant SC Dorle

https://hu.wikipedia.org/wiki/Avasújvároshttp://www.frissujsag.ro/avasujvaros-uj-testvertelepulese/https://www.orasunou.ro/descrierea-comunei-orasu-nou/https://ro.wikipedia.org/wiki/Comuna_Orașu_Nou,_Satu_Marehttp://kataszter.adatbank.transindex.ro/index.php?a=t&tel=Avas%FAjv%E1roshttp://www.kiralyhagomellek.ro/kereses.php?kereses=avasújváros&submit=Kereséshttps://www.szatmariegyhazmegye.ro/Ugocsai-Esperesi-Kerulet/http://infoturismorasunou.ro/hu/avasujvaros/turisztikai-celpontok/avasujvarosi-reformatus-templom