Már az őskorban is lakott település volt, számos régészeti lelet kötődik Aranyosmeggyeshez. Ezek közül a legismertebb a dák égetőkemence. Az Avas és a Szamos völgyének határán fekvő Aranyosmeggyes település története több szempontból is eltérő a szomszédokétól. Az itteni Szamos rév miatt, Aranyosmeggyes központi szerepet töltött be a középkortól a 20. századig, az állandó hidak megépítéséig Szatmárnémetiben és Erdőszádán. Valószínűleg az előnyös fölrajzi helyzet miatt hozott ide 1271 körül V. István király telepeseket a Német Birodalomból, különböző kiváltságokat adományozva nekik. Az ekkor kiadott kiváltságlevél egyébként Aranyosmeggyes első írásos említése. A település kiváltságolt jellege csak időleges volt, mert 1280-ban már Moys nádor birtokaként szerepel, aki vejére, Móriczra hagyta.

Jó egy évszázaddal később öt pápai oklevél szolgáltat fontos információkat a település történelmére vonatkozóan. Jól ismert tény a régió településeire vonatkozó középkori források ritkasága, éppen ezért az Aranyosmeggyesre vonatkozó dokumentumok sora egyedinek számít. Pontos időrendi kapaszkodók hiányában csak töredékesen rekonstruálható a vázolt történet, sajnos sok még a fehér folt. Az oklevelek szerint pontosan meg nem határozott időszakban, de még 1215 előtt, a magyar királyság elfoglalta Meggyes helységet a románoktól. Az uralkodók, elsősorban a ferences rendre támaszkodva, erőteljes térítő tevékenységet folytattak a 13. század során, de Meggyes vidékén érezhető eredmény csak 1370 körül született, Simon bán özvegye Meggyesaljai Katalin közreműködésével, aki anyagilag és erkölcsileg is támogatta a ferences misszionáriusok tevékenységét. Katalin folyamodványai révén született a szóban forgó öt pápai oklevél, amelyben több egyházi kiváltságot és felmentést szerzett az aranyosmeggyesi uradalom területén működő katolikus plébániák részére. Így, többek közt a pápai tized nagyobb része a helyi kiváltságolt plébániákon maradt, ezek fenntartására és felszerelésére, szemben az addigi gyakorlattal, mely szerint ez a felettes hatóságokhoz kellett jusson. Ezenkívül a hívek lelki gondozásának megfelelőbb ellátására a pápa megengedte a vidéken élő ferenceseknek, hogy a megyés püspöknek vagy a pápának fenntartott bűnbocsánatot is adományozhassanak.

A középkori Magyarország e határszéli uradalma iránt tanúsított speciális pápai figyelem, amelynek egyébként az Aranyosmeggyesről fennmaradt források is köszönhetőek, egy szélesebb, a 14. század második felében Nagy Lajos király támogatásával zajló katolicizálási akció része.

1280-ban Aranyosmeggyes Poknembéli Móric családra száll. A Győr vármegyéből származó család, Miklós nevű tagja révén kerül Szatmár megyébe, mivel részt vett a IV. Béla király és fia V. István között kialakult konfliktusban. Az idősebb király szemében kegyvesztett Miklós erre a vidékre menekült, leszármazottaiból alakult a Pok nemzetség meggyesi ága, akiket a 14. századtól Móricz családként ismertek. Ők birtokolják Aranyosmeggyest és a környéken kialakuló uradalmat egészen 1490-ig, a család kihalásáig. Két évvel később házassági kapcsolatok révén a Báthoriak öröklik a kihalt család birtokainak nagy részét.

Ebben az időben Aranyosmeggyes uradalmi központá vált és mezővárosi (oppidum) rangot is kapott. Több mint 100 település alkotta az uradalmat, az Avasban és a Szamos mindkét partján fekvő falvakkal Szinérváraljától, illetve Szamosveresmarttól kezdve egészen Szatmárudvariig és Kolcsig.

1500 körül ferences kolostora és a 16. század elején iskolája is működött. A Moróc család kihalása után az uradalom a Báthori-család két tagjáé (ecsedi Báthori István és András). Ezt követően a Báthori család három ága pereskedett az uradalomért 1520-ig, amikor is felosztották maguk között.

A szilágysomlyói Báthoriak után a Lónyai család birtokába kerül az aranyosmeggyesi uradalom. 1598-ban Székely Györgynek nyolcvanegy, Báthori Istvánnak nyolcvan jobbágycsaládját írták össze benne. A Báthoriak birtoklásának Aranyosmeggyesen Báthori András halála vetett véget, akitől leányágon Lónyay Zsigmond örökölte.

Lónyai Zsigmond, Bereg és Kraszna vármegyék főispánja Bethlen Gábor erdélyi fejedelem diplomatája volt, ő kezdi kiépíteni a település központjában álló, ma már romos reneszánsz kastélyt. A délkeleti szárnyban volt a kastély nagyterme. A források szerint ennek a teremnek a mennyezete aranyozott volt, innen eredeztetik a település nevében szereplő „aranyos” jelzőt is. Lónyai Zsigmond halála után, fiúörökös hiányában, a leányokra szált a kastély. Kemény János fejedelem feleségére Annára, háromnegyed rész, míg testvérére Margitra egy negyed rész jutott. Kemény János erdélyi fejedelemnek legkedveltebb tartózkodási helye volt az aranyosmeggyesi kastély.

1660-ban Iszmail budai pasa ágyúk nélkül megostromolta. Halála után, 1662. február 16-án, párthívei itt választották vezérükké Kemény Simont.

A fejedelem halála után, 1669-ben, Anna belekeveredett a helyi kuruc mozgalomba, amelynek során a szatmári várban állomásozó német garnizont is támadás érte. A vidék hányatott történelmét mutatja az ebben az időszakban elásott török pénzekből álló kincslelet is. Anna lázadását a király teljes vagyonelkobzással büntette, a birtokok a királyi kincstár kezelésébe kerültek. Annát végül rehabilitálták és élete végén visszakapja elkobzott javait, köztük a kastélyt is. Rövid időn belül bekövetkezett halálával a kastély háromnegyed része ismét a királyra szállt.

1706 elején Ráday Pál itt tárgyalt az erdélyi rendekkel egy erdélyi konföderáció megkötéséről.

Az erdélyi reneszánsz építészet egyik legszebb épülete, az aranyosmeggyesi Lónyai-kastély. A Wesselényi családnak sikerült a teljes kastély birtokába jutnia egy részét örökségként, a többit vásárlással szerezték meg. A 18. század végén, a 19. század elején a kastélyt a Teleki család örökölte, de nem lakott ott a család egyik tagja sem. 1920 körül a kastélyt II. Károly román uralkodó vásárolta meg, majd ezután állami tulajdonba került.

Az uradalmat 1732-ben Wesselényi Ferenc örökölte és 1740-ben kiváltotta a zálogot, amelynek fejében az 1660-as évek óta a kamara igazgatta. A 19. század elején a Wesselényi, a Teleki, a Károlyi és a Becsky családnak volt benne nagyobb birtoka.

A 19. század folyamán ismét mezőváros volt, forgalmas vásárral.

1845-ben pedig parasztfelkelés zajlott le itt. Az 1890-es években új parcellákra több százan települtek be.

Gazdaság

A mezőgazdaság is fontos volt a községben, de voltak és vannak ipari vállalkozások is, így fafeldolgozás, bútorgyár, bentonitfeldolgozás, cipőgyár. A mezőgazdasághoz kötődik a Zetea cujka- és pálinkagyár.

Népességének történeti alakulása az egyes településrészek el- és hozzácsatolása miatt nehezen követhető. Zsidó lakosokat először 1754-ben említettek. Hitközséget a 18. század végén szerveztek, zsinagógát csak 1850 előtt építettek és saját rabbit 1860-tól tartottak. Kis jesiva is működött benne.

Az elmúlt másfél évszázadban két jelentős népességgyarapodás történt; az 1890-es években parcellázás folytán több száz fővel nőtt a falu népessége.

Varga E. Árpád statisztikái szerint Aranyosmeggyes község lakossága a következők szerint alakult az idők során:

A községközpont lakossága 2253 (1880) és 4450 (1941) között mozgott, 1977-ben 2946 volt.

1992-ben az összlakosság 7015 volt, román 5556, magyar 1222, német 85, zsidó 1, roma 150.

2002-es adatok: 7249, ebből román 5691, magyar 1337, német 36, roma 184.

2011-es adatok: 6683, roman 4924, Magyar 1007, roma 474, német 8.

A 16. század elején már volt iskolája.

A világháborúk között izraelita koedukációs Polgári Iskola működött a faluban.

A községközpontban működik a George Cosbuc Általános Iskola. A község falvaiban további iskolák működnek: Józsefházán és Patóházán magyar oktatással.

Az utóbbi években új épületet kapott a községközpont, itt elemi mosztályok, napközi működik.

George Cosbuc Általános Iskola

Elérhetőség: Aranyosmeggyes, Fő u. 551. Telefon: 0261-842637. Villámposta: edumedies@yahoo.com. Mobil: 0728-951782.

Igazgató Monica Chis

Aligazgató Kánya Júlia.

A községközpont iskolájában nincs magyar nyelvű tanítás. A község két falujában: Patóházán van magyar elemi tagozat és Józsefházán van 1-8 osztályos magyar tagozat. A község lakosságának 18,44%-a magyar, és a születések számát megvizsgálva a demográfiai csökkenés megállni látszik, átlagban 16 magyar gyerek születik évente a községben, amely egy elsős osztály utánpótlását tudja biztosítani. Azonban két elemi tagozaton csak összevont osztályokban lehet oktatni ezzel a létszámmal. Józsefháza fél osztályt, Patóházán szintén fél osztályok indítására van lehetőség.

Régészeti leletek:

Az Aranyosmeggyes községet alkotó falvak határában nagyszámban kerültek elő régészeti leletek. Itt található Szatmár megye legismertebb és egyben leginkább feltárt lelőhelye a Şuculeu határrészben. Ugyanakkor a község területén talált legrégibb leletek az Aranyosmeggyes és Patóháza között fekvő Schweitzer tagból származnak. 2003-ban, az Aranyosmeggyes–Nagyvárad gázvezeték nyomvonalának ásása közben fedeztek fel itt öt lakóházat és néhány hulladéktároló gödröt. A leletek a Szamos teraszán fekvő késő neolit telepből származnak. Az Aranyosmeggyes és Patóháza között húzódó teraszt a késő bronzkor és a kora vaskor idején, a Felsőszőcs és a Gáva kultúrák időszakában is lakták. A római korban Aranyosmeggyes község területét sűrűn lakta egy dákokból (szabad dákok) és germánokból (vandálok, gepidák) álló népesség. A régészeti leletmentés során egy római kori települést is feltártak. A település falusi típusú, szórt jellegű szerkezettel.

Aranyosmeggyesen, a legelőn egy helybeli egy cserépkorsóba rejtett dák ezüstpénzekből álló kincsleletet talált 1903-ban. A 107 darabos pénzleletből az akkori iskolaigazgató 43 darabot mentett meg, amelyeket a budapesti Nemzeti Múzeumnak adott át. A leletnek mind a mai napig óriási jelentősége van, mivel az érmék különleges típusba tartoznak, amelyet a lelőhelyről „aranyosmeggyesi” típusnak neveznek. Az érméket valószínűleg a mai Kárpátalja (Ukrajna) területén fekvő kiskoppányi várban verték.

Várkastély

Az első vár az Árpád-korban épült és sokáig Jákóvárnak is hívták. Reneszánsz kastély, amelyet Lónyai Zsigmond építtetett. A középkori várat a 16–17. században, több szakaszban átépítették. A legfontosabb építési periódus Lónyay Zsigmond birtoklásának idejére, (1630–1657) Az általa átalakított várkastély négyszögletes alaprajzú, kétszintes építmény volt, négy sarokbástyával, kaputoronnyal, belső udvarral és a középkori vár árokrendszerével, amit a szatmári császári őrség 1670-ben lerombolt. Megmaradt részei 1707-ben leégtek, majd Wesselényi Ferenc 1732 után újjáépítette és a 19. században még lakták. Majd elromosodott, végül 1940 és 44 között részben felújították, de a német csapatok felgyújtották. Ma is romos állapotú, négy sarokbástyás sáncművének részletei láthatók a környező kertekben.

A szilágysomlyói Báthoriak után a Lónyai család birtokába kerül az aranyosmeggyesi uradalom. Lónyai Zsigmond, Bereg és Kraszna vármegyék főispánja Bethlen Gábor erdélyi fejedelem diplomatája volt, ő kezdi kiépíteni a település központjában álló ma már romos reneszánsz kastélyt. A nagy építkező fejedelem által meghonosított olaszos stílusban, a kor divatjának megfelelően épült az aranyosmeggyesi kastély, szabályos négyszögű elrendezésben. Négy szárnya belső udvart zár körül, a négy sarkon egy-egy ó-olasz stílusú bástya, szerű toronnyal. Erődítése a még ma is megfigyelhető árokrendszerből és a kastély körül kiépült körítő falból állt, felvonó hidas bejárattal. A külső udvaron több épület is volt a források szerint, de pontos funkciójukat nem lehet ma már megállapítani. A háromszintes délkeleti szárny képezi a főhomlokzatot. Középen, a bejárat felett egy szinttel magasabb torony áll. A harmadik emelet a többi szárnyra is kiterjed, de itt valójában egy padlásteret jelent, amelyet eredetileg zsindellyel fedtek és védelmi szerepet is játszott, mivel lőrésekkel látták el. A kastély négy szárnya közül három alatt biztosan volt pince. Napjainkra már csak részleteiben maradt fenn a homlokzat díszítése, a leghatásosabb a főbejárat két rozettás kőoszloppal, fölöttük timpanonnal, amelyben egykor a Lónyai család címere állt. Az ablakkeretek fölött is rozettás és indadíszes timpanon van. A kastélyon belül a második emeleten volt a birtokos család lakosztálya, a földszinten laktak a szolgák, itt voltak a konyhák és a kamrák. A délkeleti szárnyban volt a kastély nagyterme. A források szerint ennek a teremnek a mennyezete aranyozott volt, innen eredeztetik a település nevében szereplő „aranyos” jelzőt is.

A kastély első ismert helyreállítására 1941-ben került sor, Lux Géza műépítész irányításával. 1944-ben az épületet katonai kórházként használták, és miután a német csapatok visszavonultak, felgyújtották, így került a máig tartó romos állapotba. Az utólagos restaurálási törekvések részlegesek és elégtelenek voltak: 1957-ben a rom falait betoncsíkkal koronázták, 1999- ben erősen tönkrement ablakkereteit fagerendákkal támasztották alá.

Népi építészeti

szempontból a legérdekesebb épületek a 20. század elején és a két világháború közötti időben épített sváb porták. A házak hosszú-típusúak, vályogból építettek és teljes hosszuk előtt tornác van. Ritkábban a ház előtt is tornác van, amelynek fa- vagy téglaoszlopai gyakran díszítettek. Ugyancsak jellegzetes az öntöttvas tornácoszloptalp. Ezek a sváb házak 5–10 egymásba nyíló helyiségből állnak (lakószobák, előszobák, konyha). A jellegzetes nagyobb terű lakások általában két-három generációnak is hajlékot biztosítottak.

Református templom

1892-ben épült, egy 1774-ből való fatemplom helyén. Építéséhez felhasználták a Báthoriak által építtetett kőtemplom köveit.

Józsefháza a régi orthodox templom bejárata előtt egy 1793-ból származó síremlék, egy félig a földbe süppedt kereszt, Günther Franciska emlékére.

Nichita Stanescu emléktábla

1980-ben járt itt – az emléktáblát 2018-ban állították.

Deportáltak emléktáblája

A józsefházi római katolikus templom déli falán emléktábla található, amely az 1945 január 3-án a Szovjetunió munkatáboraiba deportált német származású helybéliek nevét örökíti meg.

Boros kúriája

 Boross Ignác építtette 1869-ben, később Boros Zoltán átalakíttatta.

A községben kultúrotthon működik. Itt rendezik meg a település kulturális, oktatási illetve szociális jellegű programjait. Jelenleg egy, az iskolaelhagyással kapcsolatos, EU-s pénzekből futtatott projektnek a helyszíne. Az épület régi, ráférne a felújítás, bár 10 éve már végeztek javításokat az épületen.

Könyvtár. Alapítás 1950, 1973-tól a kultúrotthon épületében. Könyvtáros Mariana Bădescu.

Elérhetőség: Aranyosmeggyes Vár u. 159. Telefon: 0261-842080.

Rendezvények:

• Községi Napok – a 2000-es években indult, augusztus végén tartják
• Szilvafesztivál – nem önálló, a Községi Napok társrendezvénye.

A községben vegyeskar működik.

Itt született:

• Medgyesi Pál (1604 – Sárospatak, 1663) református teológus, fordító, írő, I. Rákóczi György udvari papja
• Visky S. Béla (1961 – ) református lelkész, kolozsvári teológiai tanár, teológiai szakíró, műfordító, költő.

Józsefházán  született

• Simpf János (1951 – Gyulafehérvár, 1989) római katolikus pap, tanár és költő.

1741-ben 36 görög katolikus román családot írtak össze benne. A görögkatolikusok 1753-ban emeltek maguknak fatemplomot.

A községközpont nak1880-ban 2253 lakosa volt, ebből 1613 volt román, 554 magyar, 47 cigány és 32 német anyanyelvű; 1626 .görögkatolikus, 315 zsidó, 229 református és 80 római katolikus vallású.

2002-ben 2704 lakosából 2369 volt román, 298 magyar és 30 cigány nemzetiségű; 2271 ortodox, 238 református, 67 görögkatolikus, 56 római katolikus és 46 pünkösdi hívő.

• Aranyosmeggyesi református templom, 1892-ben épült. A régi, középkori eredetű templom az évszázadok során romossá vált, ezért a gyülekezet elhatározta, hogy sorsára hagyja és újat épít. A középkori templomról egy rajz maradt fent, amelyen látszik, hogy gótikus stílusban épült, ablakai csúcsívesek és sokszögű szentélye támpilléres volt. A mai templom is utánozza a gótikus stíluselemeket. A hajó díszítését a gótikus ihletésű csúcsíves ablakok és a támpillérek váltakozása adja. A hajóba illeszkedő tornyot két dekoratív jellegű támpillér választja el a homlokzattól, a felső szinten egy óra is van. A főbejárat fölött található az építés (1892) dátuma és a felújítás (1927) éve. A görög katolikus templom az utóbbi években épült, 2002 július 21-én szentelték fel.

Református lelkész: Tolnai János, mobil: 0741-435735, villámposta: tolnaijanos@yahoo.com

• Az aranyosmeggyesi ortodox templom 1892-ben épült és Szűz Mária születésének szentelték. A külső felújítása és a festmények a felirat alapján 1982–1986 között készültek. Belső festményei is meglehetősen újak: 1988–1991 között készültek.
• Református templom Patóháza. A források szerint Patóházának már a 14. században volt temploma, a mai református templom a főhomlokzat timpanonjának felirata szerint 1896-ban épült. Bútorzatának legértékesebb darabjai a padok és az úrasztala, amelyen az adományozók nevét (Tóth Mihály és Vass Éva), valamint a készítés évszámát (1837) örökítették meg.
• A patóházi ortodox templomot 1879-ben építették.

• Római katolikus templom Józsefháza (Szent Istvánnak szentelt) Az ide telepített német ajkú lakosság emelte 1896-ban. A templom nyugati homlokzatához épített két torony később, 1913-ban készült el. Az épület monumentalitását hatalmas hajó és a főbejárata fölött elhelyezkedő háromszögű timpanon adja.

• Józsefháza ortodox templomát 1889-ben építették és Szent Mihály és Gábor Arkangyaloknak szentelték. Korábban, a mai épület közvetlen szomszédságában, egy 1750-ben emelt fatemplom állt, melynek oltárköve ma is látható. Az új templom jellegzetességét a hajójából kinövő nyolcszögű, hagymakupolás torony adja. Az épület északnyugati részén,
• Józsefháza református temploma 1767-ben épült. Eredetileg fatornya volt amelyet 1819-ben emeltek, később elbontották. A mai hajóhoz ragasztott torony mindkét oldalát támpillérek díszítik és két asszimetrikusan elhelyezett, négyszögű, ablakos tornyocskája van a hajó magasságában. A torony felső szintjének minden oldala nagyméretű ikerablakokkal és órával ellátott.
• Szatmárgörbed Szent Demeternek szentelt ortodox temploma 1870–1871 között épült. A templom előtt egy fa haranglábat emeltek.
• A szatmárgörbedi református templom 1898-ban épült. Főbejáratához oszlopcsarnok vezet három árkáddal. Tornya a hajó része, órával és lanternával, felső szintjén minden oldalon egy-egy ablakkal. Főhomlokzatán, az árkádok fölött az építés (1898) és a felújítási éve (1998) van feltüntetve.
• A szamosberencei ortodox templomot 1892-ben építették és Szent Demeter tiszteletére szentelték.

• A meggyeshegyi ortodox templomot 1952-ben emelték és Szent Demeternek szentelték. A templomépítés előtt a hívek adományaiból egy mozgó oltárt építettek, amelyet, amikor a józsefházi pap istentiszteletet tartott a faluban, a falu különböző házaiban állítottak fel. A mai templomot vályogból építették és bádoglemezzel fedték.

• A meggyeshegyi református templom a 20. század második felében épült kőből.Arányai, vakolatlan falai, egyhajós egyszerű alaprajza, a torony hiánya középkori jelleget kölcsönöz a templomnak. Az oltár középvonalában található ablakát befalazták. Harangja őrzi az öntőmester nevét (König E.), valamint öntésének helyét és idejét (Arad, 1911).

A községháza a 19. századi Grosz-kúria épületében működik.

Polgármesteri hivatal

Elérhetőség: Aranyosmeggyes, Fő u. 157. Telefon: 0261-842080. Villámposta: primaria@mediesuaurit.ro, Honlap: www.mediesuaurit.ro

Polgármester: Marian Torok (helyettes)

Alpolgármester: Marian Torok

Jegyző/titkár: Muresan Adriana Maria.

Villámposta: primar@mediesuaurit.ro

Helyi Tanács:

• Szociáldemokrata Párt / PSD 7 mandátum,
• Nemzeti Liberális Párt /PNL 2 mandátum
• Liberálisok és Demokraták Szövetsége / ALDE 2 mandátum
• RMDSZ 2 mandátum (Oláh Szabolcs, ?)
• Románia Haladásáért Szövetség / UNPR 1 mandátum
• Népi Mozgalom Pártja / PMP 1 mandátum

A megye civil szervezeteit felsoroló listán (https://listainstitutii.ro/ong-uri-din-satu-mare?act=1&localitate=asc&pag=1) a község 17 egyesülettel szerepel. Egyikről sincsenek részletes adatok, de a nevek alapján egyik sem szolgál magyar közösségi célokat.

Elkezdődtek a munkálatok az aranyosmeggyei vár körüli területen létesitendő park létrehozásához. A község központi területét szeretnék elrendezni, az úgynevezett Kastély teret. A projekt keretén belül szeretnék a romos kastély belsejét kitakarítani és a vár részleges vagy teljes helyreállítását, a Kulturális Minisztérium és az érintett intézmények támogatásával.

Józsefházi bányató – kikapcsolódási lehetőség, strand.

Szállások:

• Pensiunea Brise panzió – Aranyosmeggyesen (Medieşu Aurit), Szatmárnémeti (Satu Mare) régiójában, a Lónyay-kastélytól 3 km-re,
• Pensiunea Micul Paradis panzió – terasszal és ingyenes wifivel várja látogatóit. A szálláson éjjel-nappali recepció és étterem is működik.

A történeti leírás forrása: http://tegnap.5mp.eu/web.php?a=tegnap&o=K0hiohkAEE

Jobbik Eszter: Aranyosmeggyes, TDK Konferencia, 2016. https://tdk.bme.hu/EPK/DownloadPaper/Aranyosmeggyes-egy-kastely-pusztulasa-es

Vende Aladár: Szatmár vármegye községei. In Borovszky Samu szerk.: Szatmár vármegye. Budapest, 1908.

Kovács András: Késő reneszánsz építészet Erdélyben: 1541–1720. Budapest – Kolozsvár, 2003

Aranyosmeggyes. Történelmi és kulturális kalauz – kiadja a Megyei Múzeum, Szatmár.

http://www.mediesuaurit.ro/administratie.php

http://www.frissujsag.ro/villa-karul-fesztival-otodszor/

https://www.iskolakveszelyben.ro/tanulmanyok/iskolahalozatok.pdf