Civiltérkép

Alsószopor, románul Supuru de Jos. Hét településből tevődik össze: Alsószopor községközpont, Girókuta (Giorocuta), Nántű (Hurezu Mare), Dobra (Dobra), Rákosterebes (Racova), Szekerestanya (Sechereșa).

Közigazgatásilag szomszédos a következő községekkel: észak-keleten Ákos, északon Krasznabéltek, észak-nyugaton Nagyszokond, nyugaton pedig Érszakácsi, keleten Bogdand helyezkedik el. 1919-ig Magyarországhoz tartozott, Szilágy vármegye részeként.

Legelőször 1205-1235 között említik Zupur néven, majd az idők folyamán több változatban szerepel a neve: 1414-ben Zopor, 1474-ben Asowzopor, 1543-ban Also-zopor, Szopor néven. Szopor kettő van, melyeket Közép-Szolnok vármegyéből csatolták Szilágy vármegyéhez. Alsó-Szoport azonban az 1715-i összeírásnál Szatmár vármegyéhez csatolták, 1720-ban kétharmada tartozott Szatmárhoz. 1809-ben a Szatmárhoz tartozó terület százötven gazdából állt, a Szolnoki részhez tartozó terület pedig hatvan gazdát mondhatott magáénak.

Dobra egy magyar református falu, az írott források szerint már több mint nyolcszáz éve létezik itt, a Kraszna folyó völgyében, a szatmári-szilágysági Bükk hegység nyugati lejtőjén.

Földrajzi betájolás

A községközpont a Partiumban (Észak-nyugati fejlesztési régió) található, Szatmár megyében. A bükkalja kistérségben, Szatmárnémetitől 45 km-re délre, az E81-es jelzésű nemzetközi út mellett található, a Kraszna folyó közvetlen közelében. Nagykárolytól délnek haladva három úton is megközelíthető: a DN1F, a DN19/E671 és DJ195B, a DN1F és DJ108L-es utakon. Vasútvonalon is megközelíthető a Nagykároly-Zsibó útvonalon.

Egyes források szerint az első említés a faluról egy 1264-ben írt oklevél, melyben még Zupur néven írják. A család eredete találgatások szerint besenyő, mert Szopor besenyő törzsi szállás volt és öröklött birtokkal rendelkezett Szoporon, mivel nem királyi adományról van szó, ebből az okból kifolyólag nem tartozott a várjobbágyok sorába és később a család felvette a település nevét. A Szopory-család első írásos említése 1272-ből származik.

A Kraszna völgyében elterülő Szopor község területe lakott volt már a történelem előtti időszakban is. Erre bizonyítékot szolgáltat, hogy Kraszna völgye több korszakban is fontos útvonalként szolgált a Tisza vidéke és Erdély között. A lakosság sűrűségét nagymértékben befolyásolta a mezőgazdaságra alkalmas területek jelenléte. Ugyanakkor e területeken kívül jelentős dombok és erdős részek is jellemzőek voltak. Az itt megtelepedő közösségek így két ökoszisztéma által nyújtott lehetőséget használhattak ki. Ezáltal a természetadta adottságokat kihasználva a települések többsége a Kraszna völgyének nyugati teraszán, illetve keleten a dombok vonalán létesültek.

Szopor környékén a legrégibb településre utaló nyomok a neolitikum korszakig vezethető vissza. E korszak késői szakaszából származtatják Alsószoport is a Kraszna magas teraszán talált települést. A rézkorszakból két réztáblát találtak Alsószopornál a Kraszna medrében. Ezek a leletek kapcsolódnak a településekhez, amelyek a falu déli oldalán, a Szőlőhegy környékén, a Kraszna magas teraszán létesültek. A szőlőhegy nyugati peremén pásztorkodó nép telepedett meg. Ugyanezen a lelőhelyen, az alsószopori Szőlőhegyen a bronzkor késői szakaszában létesült egy település. Az előkerült leletek a Magyarcsaholy-Piskolt/Hajdubagos kultúrájához tartoznak.

Alsószopor és Felsőszopor történelme hosszú időn keresztül közös volt. Egészen a 15. század elejéig a forrásokban azonos néven jelenik meg, Zupur formában. Az első írásos említés 1205-ből származik, mely a Váradi Regesztrumban maradt fenn. A bejegyzés egy per kapcsán született, amelyben a villa Zupur-ban lakó Koson nevű lakos boszorkánysággal vádolja meg egy falubeli lakó édesanyját. Abban az időben ez igen súlyos vádnak számított, melyet istenítélettel bizonyítottak, vagyis a vádlottnak tüzes vasat kellett hordoznia és amennyiben bűnösnek bizonyult, halálra ítélték. Ebben az esetben végül a két szopori lakos kibékült egymással.

A vidék első birtokosát a 13. század derekán említik először, Serafin fia András személyében. András udvarbíró révén jelentős pozíciót töltött be a magyar királyi udvarban, nagy birtok tulajdonosa volt, melyek között szerepel Szopor is.

A 15. század második feléig vidék legfontosabb birtokosa a Csire családból származott, birtokaik Szilágypér és Szopor közötti falvakból álltak. A család jóléte azonban nem tartott sokáig, 1474-ben több birtokot elzálogosítottak a gazdagabb és befolyásosabb Drágffy családnak. Ebben a dokumentumban Alsó-és Felsőszopor románok által lakta faluként szerepel. A Csire család nem tudta visszaszerezni a birtokot ezért véglegesen a Drágffy családhoz került. Szopor eladása nem ment zökkenőmentesen, ugyanis Csire Ferenc felesége és rokonai nem egyeztek bele a birtok eladásába, azonban a pert elvesztették.

Az első birtokösszeírás 1543-ban történt, ekkor Alsószoporon három birtokos volt: Drágffy két jobbággyal, valamint Csire és a Valkai családok egy-egy jobbággyal rendelkeztek. Volt még két bíró, négy szabad gazda, 10 zsellér, két új ház és négy puszta telek. Négy évvel később a két falu nagyobbik része a Sarmasági család birtokába került, akik az évszázadok alatt a vidék legbefolyásosabb birtokosaivá váltak. A Drágffy birtok örökös híján a 16. század közepén Szatmár várának a részévé válik, kincstári tulajdonba kerül. 1570-ben Dobó István, Ödönfi Ferenc és a császár között oszlott meg.

1602 előtt Zombori Farkasnak Alsó- és Felsőszoporon is volt birtoka, de 1602-ben Giorgio Basta generális és Kövendi Székely Mihály tiszántúli kapitány Trogeri Lodi Simonnak adományozta mindkét települést. Az 1715. évi összeírásnál Alsószoport Szatmár vármegyéhez számolták, 1720-ban kétharmada tartozott Szatmár megyéhez. 1779-ben végzett összeíráskor Alsó-Szopor község főbb birtokosa gróf Andrási Károly volt. Szirmai leírása szerint 1809-ben Alsó-Szopor falu százötven gazdából álló egyik része Szatmár vármegyéhez, más 60 gazdából álló része pedig Szolnok vármegyéhez tartozott

Mivel a vidék Szatmár és Közép-Szolnok vármegye között volt, a település közigazgatás szempontjából többször változott. Ebben az időben a település két birtokán több kisnemesi család osztozott, így 1797-ben Alsószopor területén 21 nemesi család élt, melyek közül a legfontosabb az Andrási család volt.  Szatmár megye legjelentősebb birtokosai a Károlyi grófok voltak, azonban Szoporon a tulajdonuk elenyésző volt.

A világháborúk mindkét településen komoly emberveszteséget okoztak. Alsószoporon emlékmű őrzi a második világháború harcterén elesett hősök emlékét.

A hivatalos adatok szerint a falu lakossága az 1850-es évektől kezdve mindig meghaladta az 1000 főt. Szembetűnően jól látszik, hogy az évek során a román lakosság volt a dominánsabb, míg a magyar ajkú lakosság elenyésző a számadatok alapján, csak ritkán éri el a 300 főt is.

1850-ben a falu összlakossága 1296 fő volt, ebből román 1203 lakos, míg magyar 29, egyéb 59, zsidó 22, roma 28.

1880-ban az 1128 lakosból 1043 román, 124 magyar, 15 egyéb.

1900-ban a népszámlálás alapján elmondható, hogy az 1299 lakosból 1028 román és csak 269 fő magyar, egyéb etnikum csak 2 fő.

Az 1920-ban összeírt lakosság 1560 fő, ebből román 1263 fő, magyar pedig csak 130, német 33, egyéb 134, zsidó 123.

1930-ban 1657 lakos élt a faluban, ebből 1298 román, 130 magyar, 25 német, 204 egyéb, 118 zsidó, 80 pedig roma.

1941-ben az 1842 lakosból l376 román, magyar 382, német 3, egyéb 81, zsidó 10, roma 69, szlovák 1.

1966-ban az összlakosság 1626 fő, ebből román 1548, magyar 78 fő.

1977-ben 1446-ra tehető a lakosság száma, ebből román 1383 fő, magyar ajkú lakos 61 fő, egyéb 2, zsidó 1 fő. A fenti adatok a községközpontra vonatkoznak.

Az 1992-es népszámlálási adatok szerint a község összlakossága 5087, ebből román 3362, magyar 1532, roma 1 (?). A községközpont adatsora: összesen 1367, ebből román 1254 fő, magyar pedig 49, német 1, egyéb 63, roma 63 fő.

2002-ben a község 4677 főnyi lakosságából 2993 vallották magukat románnak, 1340-es magyarnak, 142-en romának. A községközpontban 1340 lakosból 1083 román, 56 pedig magyar, roma 196, más 5 fő.

A 2011-es népszámláláskor a község 4231 fős lakosságából 2570 voltak románok, 1089-es magyarok, 451-es romák. A magyarok Dobrán élnek, ez a falu szinte színtiszta magyar.

A községközpontban nincs magyar nyelvű oktatás.

A helyi iskola elődjét 1792-ben alapították, ebben az épületben működött az iskola 1918-ig, amikor új épületet húztak fel. A jelenlegi épület 1968-ban épült.

A mai Petru Cupcea Szaklíceumnak az idők során mind a neve, mind a besorolása többször változott: volt általános iskola, szakiskola, iskolaközpont, 2012-től szaklíceum.

Elérhetőség: Alsószopor, Teilor u. 3. Telefon 0261-823336.

Igazgató: Liviu Ghiman.

Általános Iskola Dobra.

A faluban az iskola épületét felújították, 2009-ben adták át a megújult épületet. Akkor vált le a szopori iskoláról, ma külön intézmény. Ezzel egy fél évezredes folyamat tart tovább, az első tanító nevét ugyanis több, mint fél évszázada jegyezték fel. Az avatási esemény záró aktusaként a vendégek megkoszorúzták a templomkertben négy évvel ezelőtt felállított gyönyörű Turul-szobrot.

A dobrai református iskola 1566 és 1948 között működött – megszakítás nélkül. Az államosítással hozták létre itt az általános iskolát.

Az iskolában a 0. osztálytól a VIII.-ig minden osztály különálló, nincsenek összevont osztályok.

Elérhetőség: Dobra 307.sz. Telefon: 0261-823831. Villámposta: dobrascoala@yahoo.ro.

Igazgató: Suhó Zoltán.

A községközpontban új kultúrotthon építettek, pár éve avatták fel.

Községi könyvtár is működik a faluban.

Magyar szempontból a Dobra falusi rendezvények fontosak.

A Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozatnak itt is vannak programjai.

Dobrán évente megrendezik a szüreti fesztivált.

Nevezetessége a görögkatolikus templomból áll, melyet 1792-ben építettek a Szent Arkangyalok tiszteletére kőből. Nagy kőtoronnyal és két kisebb fatoronnyal rendelkezik.

Kovács Katona Jenő (Alsószopor, 1910 – Kolozsvár 1944) író, újságíró, szerkesztő.

A középiskolát Nagykárolyba majd Zilahon a Wesselényi Kollégiumban végezte 1928-ban. Később Brünnben műszaki, Párizsban orvosi, Kolozsváron pedig filozófiai diplomát szerzett. Első írása a Szilágyságban és a Párizsi Kurír újságban jelent meg. Verseit és irodalompolitikai írásait az Ellenzékben, az Erdélyi Helikonban, a Temesvári Hírlapban, a Brassai Lapokban és a Független Újságban jelentette meg. 1938-40-ben Gaál Gábor mellett a Korunk segédszerkesztője, illetve felelős kiadója, a Munkás Athenaeum előadója, az Erdélyi Magyar Szó, a bécsi döntés után pedig a Népszava munkatársa. Az antifasiszta ellenállás tagjává válik, majd a Gestapo 1944. október 9-én egy ismeretlen helyre elhurcolta és nyoma veszett. Később több kolozsvári és debreceni fogollyal együtt meggyilkolták.

Mircea Flonta (Alsószopor, 1932 – ) filozófus, egyetemi tanár, akadémikus. Jól beszél magyarul, sok magyar filozófus karrierjét segítette.

Erdős Imre Pál (Nántű, 1916 – Szatmár, 1987) grafikus, festő. Édesanyja (Reismann Irma) neves riporter volt.

A templomot 1792-ben építették. A bejárat fele magasodó torony barokk jellegű.

A felekezeti megoszlást vizsgálva látható, hogy a görögkatolikus vallás a dominánsabb a falu életében. Az 1850-es összeíráskor a felekezeti megoszlás a következő képen alakult: az összlakosság 1296 fő volt, melyből 1220 görögkatolikusnak vallotta magát, 28 pedig római katolikusnak, református mindössze csak 26 fő volt, izraelita 22. 1880-ban a lakosság 1182 fő volt, melyből 1058 görögkatolikus, 14 római katolikus, 35 pedig református, izraelita 75. 1990-ben a falu lakossága 1299 fő volt, melyből 1 fő ortodox vallású, 1027 görögkatolikus, 3 római katolikus, 108 református, 124 izraelita. 1930-ban az összlakosság 1657 fő, melyből 25 ortodox vallású, 1349 görögkatolikus, 79 római katolikus, 86 református, 118 pedig izraelita. 1941-ben a felekezeti megoszlás a következőképp történt, az 1842 lelket számláló lakosságból 1472 görögkatolikus, 124 római katolikus, 137 református, 9 evangélikus, 100 izraelita. Az 1992-es összeíráskor az 1367 lelket számláló faluban a felekezeti megoszlás egy kicsit megváltozott, ugyanis az addig elenyésző számban levő ortodox vallásúak száma megemelkedett ugyanis ekkorra elérte az 1257 főt, a görögkatolikusok száma pedig lecsökkent 43 főre, római katolikusok csupán csak 10-en maradtak, reformátusok pedig 42-en, más egyéb vallás pedig 15 fő. 2002-ben az 1340 lakosból 1190 ortodox vallású, 20-an római katolikusok, 40-en reformátusok, 21-en pünkösdisták, 41-en görögkatolikusok, 26-an más vallásúak, 2-en nem válaszoltak.

Református egyházközség, Dobra

A reformáció ezen a vidéken igen korán elterjedt. Alig 30-40 évvel a reformáció elindulása után már a környéken megjelenik a református tanítás. A dobrai református egyház korai történelmére vonatkozó első adat 1601. Első harangja 1604-ből volt, már nincs meg. Ma is megvan az a rendkívüli értékű okirat is, amelyet II. Rákóczi György erdélyi fejedelem bocsátott ki 1654. október 11-én, mint az egyház patrónusa, s ebben a lelkészeknek járó dézsmáról intézkedett. Az iraton a fejedelem pecsétje és sajátkezű aláírása látható. Fennmaradt a dobrai lelkészi díjlevél 1664-ből, és ami még fontosabb, az iskolamesteré 1652-ből, tehát akkor már volt egyházi iskola Dobrán.

Gróf Károlyi 1768. október 5-én azt jelentette a helytartó tanácsnak, hogy a református jobbágyok Erdődről Dobrára, Szatmárhegyre és Géresre költöztek el, ugyanis a szomszédos Krasznabéltekről már 1730-ban áttelepítették a reformátusokat Dobrára, akik az egyházmegyei jegyzőkönyvek szerint úrasztali eszközeiket is magukkal hozták. A templom építését 1795-ben kezdték el, 1799-ben fejezték be. 1803. augusztus 28-án nagy ünnepség keretében felszentelik. A 2011-ik esztendőben készült el Dobra átfogó falu és egyháztörténete, amely könyv formájában is napvilágot lát.

Elérhetőség Dobra, 310 szám, telefon 0740-823136, villámposta mathe_arpad@yahoo.de

Lelkipásztorok: Máthé Loránd Árpád és Máthé Tünde.

Polgármesteri hivatal. Alsószopor, Hársfa u. 14. Telefon: 0261-823332, 0261-823442. Villámposta: primariasupur@gmail.com.

Polgármester: Șteț Vasile

Alpolgármester: Fekete Bertalan

 

Helyi Tanács: RMDSZ 3 mandátum (Fekete Bertalan, Pakai Ferenc, Sipos Tibor), Szociáldemokrata Párt / PSD 6 mandátum, Nemzeti Liberális Párt 3 mandátum, Liberálisok és Demokraták Szövetsége / ALDE 1 mandátum.

Testvértelepülési kapcsolatok

  • Asses – Belgium
  • Ornans – Franciaország

A Szatmár megyei civil jegyzék (https://listainstitutii.ro/ong-uri-din-satu-mare?act=1&localitate=asc&pag=74) szerint a községben 2 civil szervezet működik – az egyik sport, a másik Caritas. A lista aligha teljes.

  • Tövishát Kisrégió Egyesület – tagja Dobra is.
  • Pro Dobra Egyesület – 2013, bejegyzett.

Cél, tevékenység: kultúra, közösségépítés.

Cím: Dobra 310.sz.

Vezető: ?