Civiltérkép

Ákos (románul Acâș, németül Fürstendorf, ukránul Акиш) Szatmár megyében található. A községet négy település, Ákos, Gánás (románul Ganaș), Krasznamihályfalva (románul Mihăieni) és Újnémet (románul Unimăt) alkotja, községközpont Ákos. A település neve egy magyar ősi személynévből ered, jelentése fehér sólyom. Ákos falu nevét az Ákos nemzetség egykori monostoráról, pontosabban Ákosmonostorról kapta. Ezzel szemben a település német nevének jelentése Hercegfalu.

Az 1876-os magyar közigazgatási reformot követően Ákos Szilágy vármegye része, majd 1968-ban Szatmár megyéhez kerül. A XV. században mezővárosként említik, később elveszíti városi rangját.

Krasznamihályfalvát 1380-ban említik először a források (ma 466 lakost számlál), Újnémet 516 lakosú falu, első írásos említése 1383-as. Gánas tanya, összesen 6 személy lakott itt 2011-ben.

Földrajzi betájolás

Történelmi régió szempontjából a Partium részét képezi. Nagykárolytól délkeleti irányban 31 km-re, Szatmárnémetitől déli irányban 36 km-re fekszik az E81 műút mentén, a Kraszna-folyó jobb partján. Vasúton a Nagykároly Zsibó közötti vonalon közelíthető meg.

A települést először egy 1342-es oklevélben említik Akusmonustura néven. Ugyan ebben az évben a váradi káptalan az akkor még Szolnok vármegyében található birtok negyed részét az Ákos nemzetséghez tartozó Ákos leányának, Ilonának és vejének, Zywly Jánosnak adta.

1370-ben I. Lajos király Kávási György fiának, Miklós mesternek adta a vármegyéhez tartozó Akusfalwa birtokot.

1411-ben Tamás, Ákosi Dénes fia, Zsigmond király előtt kiadta rokonának, Kisfaludi Jakabnak és Péternek az őket megillető negyed részt a birtokból.

1421-ben Ákos mezővárosi ranggal rendelkezett, valamint a Csákiak birtokaként a Bihar megyei Adorján várához tartozott.

1475 környékén az Oroszi és Ákosi családok részbirtokát képezte.

1579-ben Mihályfalvi Eördög György és Eördög Katalin, aki Köblösi Theke Tamásnak volt a felesége, részbirtokot kapott somlyai Báthory Zsigmond erdélyi vajdától.

1629-ben és 1650-ben a vármegye gyakran itt tartotta üléseit.

1664-ben Ákosi Papp István Fekete Györgynek adta a birtokrészt, mivel kiváltotta őt a pogány rabságból.

1786-ban a birtok Ákosi Veres Ferenc és a Veres család tulajdonát képezte. A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Tasnádi járásának volt a része.

Gazdaság

A lakosság nagy része mezőgazdaságból él, viszont a település gazdaságának fontos részét képezi a turizmus is. A lakosság nagy része mezőgazdaságból él. A mezőgazdaság mellett a turizmus is fontos része a település gazdaságának. A falu ipari parkkal is rendelkezik, melyben egyelőre csak egy gyár működik.

1847-es népszámlálás adatai szerint a településnek 1686 lakosa volt, amelyből 20 római katolikusnak, 404 görögkatolikusnak, 1220 reformátusnak és 42 izraelitának vallotta magát. 1890-ben amíg nyelvi megoszlás szerint a falu 1502 lakosából 1076 magyar, 2 német, 397 oláh és 27 egyéb nyelvű embert foglalt magába, addig vallás szempontjából 46 római katolikus, 402 görögkatolikus, 7 evangélikus, 932 református és 115 izraelita élt a településen. 1910-ben egy jelentős román kisebbség ellenére a falunak többségben magyar lakosai voltak.

1930-ban a település összlakossága 4272 fő volt és magába foglalt 2127 román, 1765 magyar és 85 német nemzetiségű lakost. Az 1956-os felmérések alapján a 4750 főből 2428 ember románnak, 2196 magyar és 2 németnek vallotta magát. Tíz évre rá, 1966-ban csekély változás tapasztalható az arányokban, hiszen a 4641 főből 2344 a román lakosok aránya, 2286 a magyaroké és 9 a németeké. 1977-ben csökkenés figyelhető meg, hiszen az összlakosság 3526 főre esik, melyből 1500 román, 1562 magyar, illetve 6 német nemzetiségű lakos volt.

Az utóbbi három népszámlálás adatai:

Évszám

Összlakosság

Románok

Magyarok

Németek

Roma

1992

2982

1094

1277

11

 

2002

2859

923

1413

515

2011

2827

758

1222

4

759

A csökkenés folyamatos, a roma lakosság alakulását nem tudjuk felmérni, mert nincsenek korábbi adatok. Feltételezhető, hogy a romák közül sokan korábban románnak vagy magyarnak vallották magukat.

A községben általános iskola működik. Az első iskolát az 1700-as években alapították. A községi iskola mellett elemi működik Krasznamihályfalván. Magyar és román tagozatos (utóbbi összevont osztályokkal). Holland intézményi kapcsolatból jelentős adományok.

Elérhetőség: Str. Mihăeni nr.232, Acâş, villámposta: scoalaacas@yahoo.com .

Igazgató: Bara Valéria, aligazgató: Speth Mária. Tanulók száma: 441.

A középkor előtti időkből származó, legértékesebb itteni lelet egy aranykarkötő, amelyet 1855-ben ástak ki a Kraszna folyó medréből, jelenleg Bécsben őrzik.

A településen található egy 12. század közepén épült, román stílusú református templom, mely eredetileg a Szent Benedek-rendhez tartozott, 1175-ben kezdték építeni, ekkor épült a párizsi Notre Dame is. Kezdetben a templom római katolikus kolostorként szolgált, a reformáció után református templommá alakították, s így maradt fenn mind a mai napig. Művészettörténeti megfontolások és az első említések szerint a jelenlegi templom egy volt bencés apátság részét képezte. A 16. század második felétől reformátusok használják a templomot, hiszen az első ismert prédikátort 1597-ben helyzeték ki a településre. Leégett 1642-ben, majd a törökkel folytatott háborúk és a Rákóczi-szabadságharc miatt elnéptelenedett a község. Csak a 18. század második felében növekedett meg újra a lakosság, ami magyarázattal szolgál arra, hogy miért csak 1732-ben hozták rendbe a templomot. 1747-ben ismét tűz ütött ki a templomban. Elpusztult mennyezetét Pataki Asztalos János készítette el. 1834-ben földrengés rongálta meg.

Schulek Frigyes tervei alapján restaurálták 1896 és 1902 között. Ezen restaurálás során helyreállításra került a középkori falazat, készült el a főhajó oromzati fala, a déli torony két felső és az északi torony legfelső szintje a csürlős toronysisakkal, illetve a nyugati portikusz. Vörös téglafalai monumentális hatást kölcsönöznek a templomnak. A hagyomány szerint lehetetlen levakolni.

A háromhajós templom két homlokzati toronnyal, kelet felé záródó félköríves főapszissal, a hajóban síkmennyezettel rendelkezik. Egy téglából épült bazilika, ami az oldalhajókban nyitott födémű. Az eddigi régészeti ásatások során a középkori kolostor épületét nem találták meg, ámbár feltárásra került a középkori és újkori temető számtalan sírja, illetve északon a templomhoz csatolt félköríves apszisú kápolna maradványai. A templom kéttornyú nyugati homlokzata ikerablakokkal, lizénákkal és ívsorral keretelt mezők díszítenek. A hajót körben félköríves résablakok tagolják. A kívül egyenes záródású oldalhajók apró ablakokkal szaggatottak.

A templom bazilikás jelleggel bír, hiszen a középső, magasabb főhajó mellé két alacsonyabb oldalhajót is építettek. Ezen alacsonyabb oldalhajókat mindkét oldalon négyzetes pilléreken nyugvó árkádsor választja el a központi főhajótól. A mellékhajók keleti végénél található falába íves záródó oltárfülkéket építettek. Annak ellenére, hogy a két félkörívesen záródó kapu, a toronyablakok és a sisak esetében faragott követ használtak, a falakat téglából emelték.

A berendezésből figyelmet érdemelnek a XVIII. században készült, festett növényi mintákkal díszített fa ülőpadok, a XX. század elején készült, nemrég felújított orgona és a két harang: az egyiket 1742-ben, a másikat 1924-ben öntötték.

A templom különlegessége, hogy kívül nincs levakolva és egy hatalmas, vörös tömbként uralkodik a Kraszna menti síkságon. 1953-ban a templomot műemlékké nyilvánították.

Az ákosi református templomot a magyar romantika egyik legjelentősebb épületének tartják. 1953-ban a templomot műemlékké nyilvánították.

A helység egy másik érdekes látnivalója az 1870-ben épült ortodox templom, ahol egy XVIII. században vászonra festett ikont őriznek.

Ákoson található egy holokauszt-emlékmű, amely a településről deportált zsidók emlékét örökíti meg. A temetőben nyolc hős katona talált végső nyugalomra, akik 1944-ben estek el az Ákos mellett zajlott csatákban.

A településen három jelentős személy, Barra Gábor, Szénássy Sándor és Szekeresi Nagy József született.

  • Barra Gábor (1799-1837) magyar kőfestő, a magyar litográfia egyik első jeles képviselője, Ákos település szülöttje. Debrecenben, Zilahon és Kolozsváron végezte tanulmányait. Bielz Mihálytól sajátította el a litográfia készítését. Tanulmányútja során ellátogatott Németországba, Franciaországba és Angliába. 1831-től a kolozsvári református kollégium kő-, később pedig könyvnyomdájának igazgatói tisztségét töltötte be. Művei a Magyar Nemzeti Galériában kiállításra kerültek.
  • Szénássy Sándor (1828-1872) tanár, klasszika-filológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Ákos településen született a Kabós székely nemzetségből. Tanulmányait Debrecenben és Pesten végezte, a szabadságharcban honvédtüzérként vett részt. Az ezt követő zaklatások miatt vállalt nevelői állást. Később a pesti egyetemen filológia tudományokat hallgatott, majd Eperjesen vállalt tanári állást. A pesti evangélikus gimnáziumhoz került 1860-ban, ahol később igazgatói szerepet töltött be. Németországi tanulmányútja során a gimnáziumok szervezetét vizsgálta és kiegészítette tanulmányait, melyek a latin nyelvészetre vonatkoztak.
  • Szekeresi Nagy József (1913-1961) Ákos község bírója, a Dobay-per hetedrendű vádlottja Ákos településen született. Az 1944-es német megszállásig, közel négy éven át volt a falu bírája, viszont a zsidóellenes intézkedések miatt 1944-ben le kellett mondania a bírói tisztségről. Ez után ellenállóként tisztelték őt. 1957-ben letartóztatták politikai nézetei miatt és öt év szigorított börtönre, illetve vagyonelkobzásra ítélték.

Ákos községben 1992-ben a reformátusok száma 1704 volt, mellettük 116 római katolikust, 7 unitáriust számláltak meg, a községközpont adatai 1233 református, 83 katolikus, 7 unitárius.

A gyülekezet a hollandiai Zoetermeer-i Református Egyházközséggel ápol testvér-gyülekezeti kapcsolatot. A gyülekezetnek leánykórusa van. Negyedévenként jelent meg gyülekezeti lapja (Tudákos). 2014-ben a templom mellett látogatóközpontot hoztak létre.

Cím: 447005 Acas nr. 235, jud Satu Mare

Telefon: 0788 254 222,

Lelkész: Dobai Zoltán, elérhetőség: dobzoltan@gmail.com, 0744 637 074

Polgármesteri hivatal: Str. Principală, Nr. 129, 447005 Acâș (Ákos), jud. Satu Mare, Romania

Elérhetőség: weboldal: www.primaria-acas.ro, telefon: 0261 871 002, mobil: 0788 159 344, email: primariaacas@yahoo.com

Polgármester: Balogh Tibor (PNL)

Alpolgármester: Zsoldos Ferenc-Sándor

Jegyző Păcurar Emilia

Helyi tanács összetétele: RMDSZ 4 (Módi Attila, Oros Gábor, Zsoldos Ferenc-Sándor, Bihari István), Nemzeti Liberális Párt (PNL) 4, Pro Europa Roma Egyesület 2, Szociáldemokrata Párt (PSD) 2, Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 1.

Testvértelepülések

Ákos testvértelepülései a magyarországi Döge és Markaz.

Egy Szatmár megyei adatbázisban (https://listainstitutii.ro/ong-uri-din-satu-mare?act=1& localitate=asc&pag=1) szerepelnek civil szervezetek. Itt Ákos község 3 tétellel szerepel, éspedig: Fiatalok Kulturális és Sportegyesülete, Ákosi Termálfürdő Sportegyesülete, Ákosi Állattenyésztők Egyesülete. Semmilyen adatot nem sikerült ezekről elérni.

Ákos turisztikai látványosságai közé tartozik a termálvizei miatt kedvelt termálstrandja.

Az ákosi termálvizet 1800 méter mélyen fedezték fel sok száz évvel ezelőtt, a víz különleges jótékony hatásait Mária Terézia császárnő is értékelte. Napjainkban a fürdő két szabadtéri medencével, valamint a termálvízzel való kezelésre alkalmas kádakkal van felszerelve. A víz hőmérséklete 75 0C. Gyulladásos reumára, degeneratív végtagi reumára, műtétek vagy törések utáni rehabilitációra és nőgyógyászati panaszokra alkalmazható.

Panzió működik Ákoson és Krasznamihályfalván, előbbi félszáz turistát is képes fogadni.