Sarmaság – Falvai: Szilágylompért, Selymesilosva, Majád, Magurahegy, Parttanya (ez ma már lakatlan).
Sarmaság: (románul: Șărmășag) falu Romániában, Szilágy megyében. Szilágylompért és Selymesilova, valamint Majád, Magurahegy és Parttanya falvak tartoznak hozzá.
Földrajzi betájolás:
Sarmaság község Szilágy megye északi részén fekszik, 25 km távolságra a megyeszékhelytől, Zilahtól, a Szilágysági-dombvidéken. A Nagykároly-Szilágysomlyó útból itt ágazik el a Zilah felé vezető út. Vasúti csomópont is. A Nagykároly-Zsibó vonalból innen ágazik el a Szilágysomlyó-Székelyhíd felé vezető vasút. Ugyancsak innen ágazik el a bányatelep rendes nyomtávú iparvasútja. Összterülete 62,16 km2.
A következő községekkel határos:
Észak – Nagyderzsida;
Dél – Perecseny;
Kelet – Oláhbaksa és Szilágykövesd;
Nyugat – Krasznahídvég.
Sarmaság területén már a vaskorban volt emberi település. Roska Márton régészprofesszor az 1941-ben végzett ásatások alkalmával ezüst leletekre bukkant.Első írásos adatok 1355-ből származnak Sarmassagh néven, mint közép-szolnoki birtok. 1467-ben Sarmassagh, 1487-ben Sármáaságh néven említik a dokumentumok.A hagyományok szerint a település lakossága eredetileg a Branyicska tatárdúláskor a Töklen erdőbe menekült, s visszatérve már a mai helyén épült fel újra a község, amely erdőkkel körülvéve védettebb volt. A település Sarmassághy Lászlóról kaphatta a nevét, aki a Báthoriaktólbirtokolta a falut.A szájhagyomány szerint azonban a környéken található sarma, vagy sarmás nevű (medvehagyma) növényről nevezhették el a települést. A már említett okirat arról tudósít, hogy Kont Miklós vajda és Közép-Szolnok vármegye főispánja uradalmat hagy az utódokra, s ettől kezdve Sarmaság birtokként szerepel.1423-ban Zsigmond király parancsára a Kusalyi Jakcs György fiának, Jánosnak iktatják tulajdonába a vidéket. 1475-ben Sarnasághy Elek birtoka volt, aki már jobbágyokat tartott. 1543-ban mint közép-szolnoki birtok Sarmaságh néven szerepelt, Sarmasághy László és Mihály tulajdonában.1549-ben 19 kapu után fizetnek adót, s összeírtak még 28 szegényt, kilenc szolgát (servitort), nyolc új házat és három nemesi udvarházat, melyek Sarmasághy András tulajdonát képezték. Ebben az időben Sarmaság a kövesdi jószághoz tartozott, amely a Sarmasághyak ősi birtoka volt – Derzsida, Majád és Lompért falvakkal együtt –, egész az 1600-as évek elejéig.Sarmasághy János lánya, Anna Gyerőmonostori Kemény János felesége lesz, s így örökség – és vásárlás – révén a Kemény családra száll a birtok. Az 1799-es összeírás megemlíti Kemény Farkas grófot, Kemény Miklósné bárónőt, mint birtokosokat. A báró Kemény család volt a község földesura egész az 1800-as évekvégéig. 1800-ban a birtok egy részét két csehországi főúr vette meg: Fröhlich Albin és báró Wessebe Hatwig. A második világháború végén tőlük államosították a földeket. A határ kisebb részét sarmaságiak vették meg.1910-ben 1855, többségben magyar lakosa volt, jelentős románkisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye, Zilahi járásához tartozott.1945-ben a Fröhlich Albintól államosított földbirtokot kiosztották a földnélkülieknek, akik általában egy-egy fél holdat kaptak.Lignitbányájaa drasztikus korrupció és a fejlődési irányzat hiánya miatt, 2000 után bezárt.
A 2011-es népszámlálás szerint Sarmaság községnek 6092 lakosa van, ebből 3003 férfi és 3089 nő, amely aközséghez tartozó településekre lebontva a következő módon nyilvánul meg:
A népesség növekedése csökkenő tendenciákat mutat a 2002-es népszámlálás eredményeihez képest (akkor 5168 magyar, 1156 román, 217 roma, 4 ukrán, 1 német és 1 orosz), a népsűrűséghez hasonlóan, mely 2011-ben 89,1 volt.
A lakosság nagy része magyar nemzetiségű(4568). Előfordulnak még román(870) és roma (483) nemzetiségűlakosok is. 165 személy nemzeti hovatartozása nem bevallott.
A község iskolája az „1. sz. Ipari Szakképző Líceum” (Primaverii utca, 15.), melynek igazgatója Bőti Sándor Csaba (07433156376), aligazgatója Gorgán Mária (0743156376) Tagozatai: román elemi és általános illetve magyar elemi és általános. Bentlakása nincs.
A városnapok és a magyar művelődési életen belül jellemzők a népi és könnyűzenei programok, amelyeket a helyi polgármesteri hivatal szervez meg. Kiemelendő eseményként említhetjük meg Katona György, sármasági származású, jelenleg Magyarországon élő festőművész kiállítását.
Van könyvtár, amelyben magyar könyvek is megtalálhatók. A könyvtár igazgatója Balogh Anetta (elérhetősége 00-40-260-655630). Jól ismert az Illegetők tánccsoport, amelyek Bai Attila vezet. Ő egyébként a sármasági kultúrotthon igazgatója is (07533077971).
Nevezetességek, híres személyek: Báró Kemény János, 17. században élt erdélyi fejedelem
Egyház: a lakosok 69,37%-a református, 13,99%-a ortodox, 6,14%-a római katolikus, 4,4%-a baptista és 2,08%-apünkösdista. A lakosság 2,68%-nak vallási hovatartozása nem bevalott.
A református templom 1806-banépült, a tornya pedig 1831-ben. Az idők folyamán több alkalommal volt újjáépítve, restaurálva és hozzáépítve a tűzvészek, földcsuszamlások következtében. A református parókia kertjében található a két világháborúban elhunyt hősök tiszteletére emelt emlékmű.Derecskei Demeter barát pap Szilágyság reformátora volt, 1527-1530 között Sarmaság is általa reformálódott. Valamikor a XV. század végén, katolikus templom állt. Történetéről nem maradt fenn semmiféle írásos dokumentum, csak következtetni lehet, hogy e templomot a reformáció után átvehették az akkor élő protestánsok.Első papjáról 1638-ból tudunk, aki igét hirdetett a sarmaságiaknak. Új templomának építéséig ezt a volt római katolikus templomot használták.1646-ig a falunak unitárius egyházközössége is volt. 1682 előtt a törökök majd a kurucok elpusztítják a falut.Egyházközsége 1785-től vezeti az anyakönyveit. 1796-ban, a falu református temploma a község közepén, északnyugat és délkelet irányában a domboldalon épült, 1806-ban lett kész; 46 ezer tégla felhasználásával torony nélkül, ekkor még zsindellyel volt fedve. A sármasági gyülekezet saját költségén 1820-ban harangot öntettett. Az 1885-ös tűzvészkor minden leégett, de 1887-ben a gyülekezet áldozatos segítségével mindent újra építenek. Ugyanabban az évben a települést vasút köti már össze Erdély más helységeivel.Két harangot öntettek: egy 164 és egy 70 kilogrammost. 1920-ban 335 kertesházban 1718 magyar, 188 román és 24 izraelita élt. Ez évben rendeltek Bukarestből egy 200 kilogrammos nagyharangot a háborúba elvitt helyett. 1937-ben a templom fedelét lefestették. 1938-ban az orgonakarzatra padokat tettek, ebben az évben 2112 lelkes az anyaegyház.1948-ban még középszolnok vármegyéhez tartozik az egyházközség. 1956-ban új lelkészlakást építenek. 1958-ban újra külső és belső javítást végeznek a templomon. Ekkor teljesen felújították a templomot. 1969-ben lefestik a belső bútorzatot, az orgonát megjavítják (mivel még az első világháborúba-hadicélokra-vitték 21 sípját).1970-ben a templomtetőfestésérekerültsor. Szórvány is tartozik Sarmasághoz: Part, Nagyderzsida, Majád és Kisderzsida. Ezekben a román falvakban összesen 20 református él.1975-ig minden nagy ünnepen – húsvétkor, pünkösdkor, újkenyérkor és karácsonykor – rendszeresen kijárt a helybeli lelkész istentiszteletet tartani, úrvacsorát osztani. 1980-ban Sarmaságon 920 magyar család 3352 lélekkelalkotja ahelybelireformátuseklézsiát. 1992-ben 3583 lelkes anyaegyáza a SzilágysomlyóiEgyházmegyéhez tartozik. A templombangrófKeménySámuel családi címere látható.Jelenleg a sarmaságireformátus gyülekezet 3400 lelkes, 800 ülőhelyes templommal rendelkező anyaszentegyház. A sarmasági gyülekezet a Szilágysomlyói Egyházmegyéhez tartozik.Templomkertje rendezett, a templomhoz karfával ellátott cementlépcső vezet. Mivel a munkavállalási lehetőség jó, a lakossághelyben maradt, a fiatalok sem hagyják el a falut, így a gyülekezet száma nem csökken, hanem nő. Ezt bizonyítja az, hogy évente 40-50 gyerek konfirmál.A bányateleptől a falu központjáig, a több kilométerre levő templomig télen vagy rossz időjárási viszonyok között elgyalogolni nemcsak az időseknek jelentett gondot, hanem gyakran a kátéórára járó fiataloknak is. Ezért szükségből 2001 áprilisában egy különálló gyülekezet jött létre, a bányatelepi gyülekezet.2002-ben a sarmaságireformátusanyaszentegyház a bányatelepi gyülekezet megalakulása után 2951 lelkes. Jelenleg a Szilágysomlyóiegyházmegyéhez tartozik.
Református lelkész: Püsök József Attila, helyben, 0744237293, pusokati@yahoo.com
Katolikus pap: van, Nagy Jácint, beszolgál
Politikai élet –A polgármesteri hivatal postai címe: Hársfa utca 34, Sármaság, 457330, Szilágy megye, Románia
Telefon: 0260-655500
E-mail:primariasarmasag@yahoo.com
Illegetők Sármaság
Alapítás éve: 2006 – nem bejegyzett
Elérhetőség: Sármaság, Teilor 72/a
Cél, tevékenység: a magyar népzene és néptánápolása és megőrzése.
Kapcsolattartó: Bai Attila, elnök
Pro Sármaság Egyesület
Alapítás éve: 2001
Elérhetőség: Sármaság, Teilor 72/a
Cél, tevékenység: Művelődés, szabadidős tevékenység, nevelés, környezetvédelem, gazdasági fejlődés, interetnikus tevékenység, üzleti és szakmai érdekek képviselete.
Kapcsolattartó: Keresztes Zoltán, elnök
Sármasági Református Dalkör
Alapítás éve: 1930
Elérhetőség: Sármaság, Salajului 18
Cél, tevékenység: Fellépésekegyháziünnepségeken; önállóműsorokszervezése.
Kapcsolattartó: Tyukodi József Attila, kántor-karnagy
SoliDeoGloria panzió (elsődlegesen beszélt nyelv a magyar).